BÜ BH 2024/107

[1] A járásbíróság ítéletében az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntettében [Btk. 221. § (1) bek., (2) bek. c) pont, (4) bek.] és testi sértés vétségében [Btk. 164. § (1) bek., (2) bek.]. Ezért őt – mint visszaesőt – halmazati büntetésül 2 év 10 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy az I. r. terhelt a büntetés háromnegyed részének a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a bűnügyi költség viseléséről.

[2] Az I. r. terhelt és védője által bejelentett fellebbezés alapján eljáró törvényszék mint másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét az I. r. terhelt vonatkozásában megváltoztatta: megállapította, hogy az I. r. terhelt többszörös visszaeső, a vele szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 1 év 10 hónapra enyhítette, továbbá megállapította, hogy az I. r. terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét az I. r. terhelt tekintetében helybenhagyta és kötelezte őt a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség megfizetésére.

[3] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező határozata ellen az I. r. terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt jogszabályi hivatkozás megjelölése nélkül, azonban tartalma alapján a Be. 649. § (2) bekezdés f) pontjának megfeleltethető okból, mivel az eljárt bíróságok álláspontja szerint a specialitás szabályán alapuló mentesség megsértésével hozták meg ítéletüket.

[4] Előadta, hogy a másodfokú bíróságnak a Be. 590. § (1) bekezdése alapján vizsgálnia kellett volna az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző eljárást és meg kellett volna állapítani, hogy az elsőfokú bíróság eljárási szabályt sértett, amikor a vele szemben felfüggesztett büntetőeljárást – a németországi letartóztatása folytán – anélkül folytatta le, hogy figyelemmel lett volna az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: Eube.tv.) 30. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekre. Álláspontja szerint az Eube.tv. 30. § (2) bekezdésében foglalt kivétel nem áll fenn, ilyen kivétel fennállását az első- vagy a másodfokú bíróság nem vizsgálta.

[5] Mindezek alapján azt indítványozta, hogy az első- és másodfokú bíróság ítéletét a Kúria helyezze hatályon kívül és rendelje el új eljárás lefolytatását.

[6] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt a törvényben kizártnak tartotta. Hivatkozott arra, hogy a Kúria a Bfv.II.837/2019/6. számú végzésével, majd a Bfv.II.563/2022/2. számú határozatával az I. r. terhelt által ugyanezen alapügyben hozott első- és másodfokú ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati indítványt mint a törvényben kizártat elutasította. A Kúria mindkét elutasító végzésének rendelkező része tartalmazza azt, hogy ebben az ügyben az indítvány előterjesztője újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. A Legfőbb Ügyészség hivatkozott arra, hogy jelen felülvizsgálati indítvány nem a Be. 649. § (3)–(5) bekezdésén alapul, ezért az ismételt felülvizsgálati indítvány ezen okra figyelemmel sem alapozza meg a felülvizsgálati eljárás lefolytatását.

[7] A Legfőbb Ügyészség emellett a felülvizsgálati indítványt azért is törvényben kizártnak tartotta, mert a határozat jogerőre emelkedésének időpontjában a Be. 649. § (1) bekezdése a specialitás szabályainak megsértésén alapuló, a Be. 649. § (2) bekezdés f) pontjában foglalt felülvizsgálati okot még nem tartalmazta.

[8] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a Be. 660. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen a Be. 656. § (2) bekezdés a) pontja alapján a felülvizsgálati indítványt mint törvényben kizártat utasítsa el.

[9] Az I. r. terhelt írásbeli észrevételében arra hivatkozott, hogy olyan bűncselekmény miatt is elítélte őt a bíróság, amelyet el sem követett. Hivatkozott továbbá arra, hogy az Eube.tv. 2019-ben már hatályában volt. Mindezek alapján felülvizsgálati indítványát fenntartotta.

[10] Az I. r. terhelt felülvizsgálati indítványa alapján felülvizsgálati eljárás lefolytatása törvényben kizárt.

[11] A Be. XC. Fejezetében szabályozott felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, annak lefolytatására kizárólag a törvényben meghatározott okokra történő hivatkozással a törvényben meghatározott feltételek fennállása mellett kerülhet sor.

[12] A Be. 651. § (2) bekezdés b) pontjára figyelemmel, saját javára a terhelt is terjeszthet elő felülvizsgálati indítványt. A törvény ugyanakkor a 652. § (6) bekezdésében úgy rendelkezik, hogy minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 649. § (3)–(5) bekezdésén alapul.

[13] A Be. 649. § (3), (4) és (5) bekezdése felülvizsgálati indítvány előterjesztését teszi lehetővé, ha az Alkotmánybíróság a jogerős ügydöntő határozattal befejezett büntetőeljárás felülvizsgálatát rendelte el, vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv az ügyben a jogszabályhely szerinti tartalommal határozatot hozott. A terhelt felülvizsgálati indítványában a Be. 649. § (3)–(5) bekezdésében meghatározott felülvizsgálati okra nem hivatkozik, ilyen az ügyben nem is állapítható meg.

[14] A terhelt felülvizsgálati indítványában megjelölt ok a Be. 649. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott felülvizsgálati oknak felel meg. Arra figyelemmel, hogy a Kúria jelen alapügyben már két alkalommal, a Legfőbb Ügyészség indítványában pontosan megjelöltek szerint az I. r. terhelt felülvizsgálati indítványát már elbírálta, ezért újabb felülvizsgálati indítványa – a Be. 649. § (3)–(5) bekezdéseiben foglalt kivételekkel törvényben kizárt.

[15] A Be. 656. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Kúria a felülvizsgálati indítványt elutasítja, ha a felülvizsgálat a törvényben kizárt.

[16] A Kúria mindezek alapján a Be. 660. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a rendelkező részben foglaltak szerint a terhelt felülvizsgálati indítványát elutasította.

[17] A Kúria ugyanakkor a Legfőbb Ügyészség észrevételében foglaltakkal kapcsolatban elvi éllel mondja ki, hogy téves a Legfőbb Ügyészség azon értelmezése, hogy a specialitás szabályainak megsértésére alapított felülvizsgálati indítvány nem előterjeszthető, ha az azzal érintett alapügyben a jogerős ügydöntő határozat meghozatalára a Be. 649. § (2) bekezdés f) pontjának beiktatása és hatályba lépése előtt, 2021. január 1-jét megelőzően került sor.

[18] A Kúria megállapítja, hogy a BH 2012.218. számú, valamint az EBH 2006.1498. szám alatt közzétett határozatokra történt hivatkozás nem helytálló. A hivatkozott határozatok mindkét esetben ugyanis azon jogi helyzetre vonatkoznak, amikor egy, a törvényben megjelölt felülvizsgálati ok alapjául szolgáló eljárási szabálysértés jellege, és nem pedig a felülvizsgálati ok változott meg. Az EBH 2006.1498. számú ügy jogi alapját az képezte, hogy a korábban hatályos büntetőeljárási törvény (az 1998. évi XIX. törvény, a továbbiakban: korábbi Be.) 2006. július 1-jétől hatályos 373. § (1) bekezdés III/a. pontja szerint abszolút hatályon kívül helyezési okot jelentett, ha a bíróság az indokolási kötelezettségének olyan mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan volt. A korábbi Be. 2006. július 1-je előtt – így az érintett ügyben támadott határozatok meghozatalakor is – hatályban volt rendelkezései szerint az indokolási kötelezettség megsértése azonban csak ún. relatív eljárási szabálysértés volt. A relatív eljárási szabálysértés pedig – szemben az abszolút eljárási szabálysértéssel – nem képezett felülvizsgálati okot, így a megtámadott határozatok felülvizsgálatára ezen okból nem volt lehetőség.

[19] A BH 2012.218. számon közzétett határozat alapjául szolgáló jogkérdést az jelentette, hogy az érintett ügyben a jogerős elbíráláskor a korábbi Be. 373. §-a a felülvizsgálatra okot adó feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértések között sem a nyilvánosság törvényes ok nélküli kizárását, sem az indokolási kötelezettség felülbírálatra való alkalmatlanságot eredményező elmulasztását nem szabályozta még. A hivatkozott határozat erre figyelemmel utal vissza a korábbiakban ismertetett határozatra a tekintetben, hogy a 2006. július 1. napja előtt jogerősen befejezett ügyekben ilyen okból a felülvizsgálat ugyancsak törvénynél fogva kizárt.

[20] Az érintett határozatok nem azt tartalmazzák, hogy amennyiben a jogerős ügydöntő határozat meghozatalakor valamely felülvizsgálati ok még nem volt felülvizsgálati okként szabályozva – azonban a felülvizsgálati indítvány benyújtása idején már igen – akkor nem eredményezheti felülvizsgálati eljárás lefolytatását. Mindkét hivatkozott határozat az indítvány benyújtásakor és a jogerős ügydöntő határozat meghozatalakor is létező felülvizsgálati ok alapjául szolgáló eljárási szabálysértés – hatályon kívül helyezési ok – jellegének megváltozását veszi figyelembe. Az érintett ügyekben ugyanis a felülvizsgálat okát az jelentette, hogy a bíróság határozatának meghozatalára a korábbi Be. 373. § (1) bekezdésének meghatározott pontjaiban szabályozott eljárási szabálysértéssel került sor. Az érintett ügyekben az eljárási szabálysértések jellegének megváltozása van kihatással a felülvizsgálat kizártságára. Az érintett törvénymódosítás lényege az volt, hogy mivel az adott ügyekben érintett jogerős ügydöntő határozat meghozatalakor a 2006. július 1. napjától hatályon kívül helyezési okként szabályozott eljárási szabálysértés nem volt ilyen hatályon kívül helyezést eredményező szabálysértés, így ezen alapon felülvizsgálati ok nem valósult meg.

[21] Jelen ügyben azonban nem erről van szó.

[22] A Be. 649. § (2) bekezdés f) pontja szerint eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a specialitás szabályán alapuló mentesség megsértésével hozta meg. Erre figyelemmel, a hivatkozott felülvizsgálati ok 2021. január 1. napjától hatályos beiktatását követően minden olyan ügyben felülvizsgálat alapjául szolgálhat, amelyben a vádról rendelkező ügydöntő határozat jogerőre emelkedésekor hatályos szabályozás alapján a specialitás megsértését lehet megállapítani. A Be. 659. § (2) bekezdésében foglalt szabály ugyanis nem azt mondja ki, hogy felülvizsgálati indítvány a jogerős ügydöntő határozat meghozatala időpontjában hatályos felülvizsgálati okok alapján nyújtható be, hanem a felülvizsgálati indítványt kell a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján elbírálni. Ez pedig jelen ügyben annak vizsgálatát jelentené, hogy az ügyben hozott ügydöntő határozatok meghozatalakor érvényes jogszabályokban meghatározott specialitás elvét az ügydöntő határozatok meghozatalakor megsértették.