GK ÍH 2024/108.

Ha a gazdasági társaság tagjai a létesítő okiratban nem tértek el a Ptk.-nak attól a szabályától, hogy a taggyűlési jegyzőkönyvet az ügyvezető és egy – a taggyűlésen jelen levő, hitelesítőnek megválasztott – tag írja alá, a taggyűlési jegyzőkönyv hitelesítéséhez elegendő egy személy aláírása akkor is, ha a taggyűlés két jegyzőkönyv-hitelesítőt választott [A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:4. §, 3:193. § (2) bekezdés].

A cégnyilvántartásba a Cg...-09-521090 cégjegyzékszám alatt bejegyzett S. Kft. tagja a B. Korlátolt Felelősségű Társaság és N. F., a tagok a törzstőkéből egyenlő arányban részesednek. Az ügyvezetői tisztséget N. F. és G. J. tölti be, önálló képviseleti joggal.

A cég 2023. június 1. napján 19. szám alatt változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő, melyben N. F. ügyvezető cégnyilvántartásból törlését kérte. Kérelméhez csatolta a 2023. május 26-án kelt megismételt taggyűlésről készült jegyzőkönyvet, amely szerint az 1/2023. (05. 26.) számú taggyűlési határozattal a taggyűlés két jegyzőkönyv-hitelesítőt választott, a 3/2023. (05. 26.) számú taggyűlési határozattal pedig a cégjegyzékbe bejegyzett N. F. ügyvezetőt tisztségéből a határozat hozatalának napjával visszahívta.

A cégbíróság a bírósági titkár által hozott Cg. 25. sorszám alatti végzésével a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 50. § (1) bekezdésére utalással a Ctv. 46. § (6) bekezdése alapján a változásbejegyzés iránti kérelmet elutasította. A végzést az ítélőtábla a Cgf.II.47.013/2023/2. számú végzésével hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezte. A megismételt eljárásra előírta, hogy a szabályosan megalakított elsőfokú bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a változásbejegyzési kérelemmel egyidejűleg benyújtott taggyűlési jegyzőkönyv megfelel-e a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:193. § (2) bekezdésében foglaltaknak, majd ezt követően kell határoznia a változásbejegyzési kérelem elutasításáról, vagy a kért változás bejegyzéséről.

A megismételt eljárásban a cégbíróság a 32. számú végzésével a céget hiánypótlásra hívta fel. Más mellett megállapította, hogy a csatolt taggyűlési jegyzőkönyv szerint a taggyűlésen jelenlévők egyhangúlag két jegyzőkönyv-hitelesítő megválasztásáról döntöttek annak ellenére, hogy a létesítő okirat eltérő rendelkezése hiányában a Ptk. általános szabályai szerint egy hitelesítő megválasztása is elegendő okirati kellék lett volna. A taggyűlésről felvett jegyzőkönyvet egyetlen hitelesítő írta alá, így a csatolt okirat a tagok által akarategységben meghatározott alakisággal nem rendelkezik. Mivel a tagok szándéka okiratban rögzítetten két és nem egy hitelesítő megválasztására irányult, az ügyvezető és önállóan egy tag sem vonhatja el a taggyűlés döntési jogkörét és határozhatja meg, a két megválasztott hitelesítő közül ki tehet ilyen minőségében hatályos nyilatkozatot. Felhívta ezért a céget, hogy csatoljon olyan okiratot, mely a társaság döntésének megfelelően a másik jegyzőkönyv hitelesítő aláírását is tartalmazza, vagy csatoljon olyan taggyűlési jegyzőkönyvet, melyben a fenti ellentmondás nem merül fel.

A cég a hiánypótlási felhívásnak nem tett eleget, ezért a cégbíróság a fellebbezéssel támadott végzésével a változásbejegyzési kérelmet a Ctv. 50. § (1) bekezdése értelmében alkalmazandó 46. § (6) bekezdése alapján elutasította.

A cég a fellebbezésében a végzés megváltoztatásával kérte a változásbejegyzési kérelem szerinti változás cégjegyzékbe való bejegyzését. Arra hivatkozott, hogy a cég társasági szerződése a taggyűlés tekintetében nem tartalmaz a Ptk. szabályaitól eltérő szabályozást, ezért a cégbíróság végzése jogszabálysértő. A Ptk. 3:193. § (2) bekezdése helyes értelme szerint a taggyűlési jegyzőkönyvet elegendő egy hitelesítő személynek aláírnia akkor is, ha a taggyűlés több hitelesítőt is megválaszt, ez a jogszabályi elvárás pedig teljesült. Ezért a cégbíróság hiánypótlási felhívása szükségtelen és egyben jogszabályba ütköző volt.

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a következőkkel egészíti ki: a cég társasági szerződése nem tér el a Ptk. 3:193. § (2) bekezdésében írt azon szabálytól, miszerint a jegyzőkönyvet az ügyvezető és egy – a taggyűlésen jelen levő, hitelesítőnek megválasztott – tag írja alá. A változásbejegyzési eljárásban becsatolt, a 2023. május 26-i megismételt rendkívüli taggyűlésről felvett jegyzőkönyvet a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető mellett a B. Kft. tag képviselőjeként jelen levő, jegyzőkönyv-hitelesítőnek megválasztott dr. W. Á. ügyvéd aláírta, míg a másik tag, N. F. képviselőjeként jelen levő és jegyzőkönyv-hitelesítőnek ugyancsak megválasztott N. B. B. nem írta alá.

Az így kiegészített tényállás alapján a fellebbezés a következők miatt alapos.

A Ctv. 50. § (1) bekezdése folytán a változásbejegyzési eljárásban is alkalmazandó Ctv. 46. § (1) bekezdése szerint a cégbíróság a kérelem érkezését követően, legkésőbb nyolc munkanapon belül megvizsgálja, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan e törvény előírja (24–25. § és 27–29. §), illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, az 1–2. számú mellékletben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek, és a 38. § (2)–(4) bekezdése szerinti összevetés során észlelt hiba megszüntethető-e. A Ctv. 46. § (3) bekezdése előírja, hogy ha a cégbejegyzési kérelem, valamint mellékletei nem felelnek meg az (1) bekezdésben foglaltaknak, a cégbíróság elutasítás terhe mellett hiánypótlásra felhívó végzést ad ki, míg a Ctv. 46. § (6) bekezdése értelmében a cégbíróság a változásbejegyzési kérelmet elutasítja, ha a bejegyzést kérő a hiánypótlási határidőt elmulasztotta, vagy a hiánypótlást hiányosan, illetve hibásan terjesztette elő.

A hiánypótlásra felhívó végzésben az elsőfokú bíróság a 2023. május 26-án tartott taggyűlésről készült jegyzőkönyv azon alaki hibája miatt hívta fel hiánypótlásra a céget – majd annak nem teljesítése miatt azért utasította el a változásbejegyzési kérelmet –, mert azt csak egy jegyzőkönyv-hitelesítő írta alá, noha a taggyűlésen két jegyzőkönyv-hitelesítőt választottak.

A Ptk. 3:193. §-a ugyan valóban meghatározza azokat az alaki és tartalmi elemeket, amelyekkel a taggyűlés jegyzőkönyvét el kell készíteni, azonban ezen szabályok megsértése, avagy egyes – a törvényben meghatározott – elemek hiánya nem jár feltétlenül azzal, hogy a jegyzőkönyvbe foglalt, a változás alapjául szolgáló határozat is jogszabályba ütköző lenne. Ha a taggyűlésen jelen lévő személyek száma, kiléte, az általuk képviselt szavazatok aránya, a napirendi pontok, a napirendi pontok alapján a szavazásra bocsátott határozati javaslat és az arra leadott szavazatok és ellenszavazatok megállapíthatóak, a határozat a további kellékek mellőzése esetén is alkalmas a kívánt jogkövetkezmény elérésére, a változásra. Így, ha a taggyűlésen két jegyzőkönyv-hitelesítőt választottak, de a társaság tagjai közötti vita folytán az egyik ilyen személy a jegyzőkönyv tartalmát aláírásával nem tudja hitelesíteni, a meghozott határozat még nem jogszabályba ütköző, ha annak tartalma nem vitás a felek között. A bírói gyakorlat túlnyomó része egységes abban, hogy a változás alapjául szolgáló határozatot tartalmazó jegyzőkönyv esetleges alaki, tartalmi hiányossága nem érinti a határozat jogszabálynak megfelelőségét (BDT 2019.4019., BDT 2018.3935.).

A társaság működését alapvetően meghatározó határozat meghozatalának folyamatát, eljárásrendjét szabályozó, a Ptk.-ban, illetve a társasági szerződésben szereplő előírások biztosítják a határozathozatal tagok általi kiszámíthatóságát, átláthatóságát, lényegében a társaság jogszerű működését. A Ptk. 3:4. §-ának a jogi személy valamennyi típusára alapelvként irányadó, a létesítés szabadságát rögzítő rendelkezéseiből következően a gazdasági társaság tagjainak autonómiája arra terjed ki, hogy – a (3) bekezdésben tételesen felsorolt eseteken kívül – a létesítő okiratban egyező akarattal eltérhetnek a tagok egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyára, valamint a társaság szervezetére és működésére vonatkozó diszpozitív szabályoktól. Ennek hiányában azonban a létesítő okiratban eltérően nem szabályozott minden kérdésben a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni (BH 2022.212.). Mivel a jelen esetben a cég társasági szerződése nem tartalmaz olyan szabályozást, ami a taggyűlési jegyzőkönyv két hitelesítő általi aláírását követelné meg, ezért helytállóan hivatkozott arra a fellebbezés, hogy az elsőfokú bíróság jogsértően utasította el a változásbejegyzés iránti kérelmet, mert a Ptk. 3:193. § (2) bekezdésében írt alakiságnak megfelelt a kérelemhez csatolt jegyzőkönyv.

Annak pedig ügydöntő jelentősége nem volt, hogy a taggyűlésen a tagok két jegyzőkönyv-hitelesítőt választottak. A Ptk. diszpozitív szabályaitól csak a társasági szerződésben térhetnek el a tagok, a taggyűlési jegyzőkönyv alakiságaira irányadó eltérésről azonban taggyűlési határozattal olyan módon nem rendelkezhetnek, hogy az kötelező lenne a társaság működésére [Ptk. 3:4. § (1) bekezdés].

Az ítélőtábla ezért az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzését a Ctv. 72. § (2) bekezdése és a Pp. 389. §-a folytán irányadó Pp. 383. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta és elrendelte a 19. sorszám alatti kérelemben foglalt változásnak a cégjegyzékbe történő bejegyzését.