1186/2024. (VI. 28.) Korm. határozat

1.1. A Központi Statisztikai Hivatal bevonásával fejleszteni kell a fogyatékossággal élő személyek valamennyi élethelyzetét lefedő statisztikai adatgyűjtési és tájékoztatási rendszert, biztosítani kell az ehhez szükséges adminisztratív adatforrásokhoz való hozzáférést, ideértve a szükséges egészségügyi adatokat.

1.2. Annak érdekében, hogy a fogyatékos emberek a lehető legnagyobb önállósággal tudjanak élni, a fogyatékos emberek önrendelkezését középpontba állító, a fogyatékos embereket, hozzátartozóikat, a velük érintkező szakembereket, munkáltatókat célzó képzéseket, felkészítéseket, attitűdformáló ismeretátadásokat tartalmazó programot, illetve programokat kell kidolgozni, az országos fogyatékosságügyi érdekvédelmi szervezetek bevonásával. A programoknak a fogyatékos személyek bevonásával, személyes életutak megismertetésén keresztül az érintettekről való társadalmi attitűd formálására kell irányulnia.

1.3. Autista személyek élethelyzetét feltáró, ágazati, szakterületi adatokat, helyzetképet tartalmazó kutatást kell elvégezni.

1.4. A fogyatékos embereket képviselő szervezetek bevonásával folytatni kell a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény, valamint a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvény összhangjának megfeleltetéséhez, továbbá a hatályos jogszabályok korszerű fogyatékosságügyi szemléletének érvényesítéséhez szükséges szakmai javaslat kidolgozását és széles körű társadalmi egyeztetését.

2.1. Az érdekvédelmi szervezetek bevonásával munkacsoport keretében ki kell dolgozni a pszichoszociális fogyatékosság definícióját, és fel kell térképezni a definíció egyes szakterületi rendszerekbe való beépítésének lehetőségét.

2.2. A gyógyászati segédeszközök támogatási rendszerének felülvizsgálata a fogyatékos emberek egyéni szükségleteihez kapcsolódó igények alapján a szükséges eszközökhöz történő hozzáférés javítása és az eszközök minőségének biztosítása szempontjából. Néhány kiválasztott eszközcsoport esetében alternatív támogatási technikák bevezetési feltételeinek vizsgálata és a fogyatékos személyek szervezeteinek részvételével a támogatott javaslatokról szakmai koncepció készítése.

2.3. Fel kell mérni az érdekvédelmi szervezetek bevonásával a speciális ellátást igénylő fogyatékos emberek fogászati ellátásának helyzetét. A felmérés eredményétől függően javaslatot kell kidolgozni az ellátás fejlesztésére.

2.4. Fel kell mérni az érdekvédelmi szervezetek bevonásával a fogyatékos nők nőgyógyászati szűrőprogramokhoz és nőgyógyászati ellátáshoz való hozzáférését. A felmérés eredményétől függően javaslatot kell kidolgozni az ellátás fejlesztésére.

3.1. A Covid–19-világjárvány alatt a pedagógiai szakszolgálati feladatellátásban – többek között a korai fejlesztésben és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek során – alkalmazott alternatív, jelenléti ellátást kiváltó vagy kiegészítő technikák feltérképezése alapján módszertani ajánlást kell készíteni érdekvédelmi szervezetek bevonásával.

3.2. Szabályozási javaslatot kell kidolgozni érdekvédelmi szervezetek bevonásával a pedagógiai szakszolgálatokhoz tartozó szakértői bizottsági eljárások egyszerűsítésére a külföldön kiállított, sajátos nevelési igényt igazoló dokumentumok külön szakértői vizsgálat nélküli magyarországi elfogadhatóságáról.

3.3. Felül kell vizsgálni a szakiskolában oktatott szakmák és részszakmák speciális kerettanterveit, és a felülvizsgálat eredménye alapján azok átfogó módosítását kell végrehajtani.

3.4. Fel kell térképezni és kutatási összegzést kell készíteni az integrált nevelésben-oktatásban részt vevő gyermekeket, tanulókat ellátó utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatok által működtetett intézményközi munkaközösségek tevékenységéről.

3.5. Támogatni kell a sajátos nevelési igényű, fogyatékossággal élő tanulók, felnőttek szakmához jutását, valamint elő kell segíteni az oktatók közötti tudásmegosztást. A megfelelő módszertani támogatás és a szakmai tanácsadás biztosítása érdekében tanulástámogató (tanulmányi előrelépést támogató) teameket kell létrehozni azokban a szakképzési centrumokban és szakképző intézményekben, ahol a tanulói és felnőttképzési jogviszonyban állók létszáma meghaladja a 2000 főt.

3.6. Érzékszervi fogyatékossággal élő hallgatók számára is használható digitális képzési tartalmakat kell kifejleszteni, amelyek egy központi digitális platformon ingyen és korlátozás nélküli hozzáféréssel minden államilag elismert felsőoktatási intézmény hallgatója és munkatársa részére elérhetővé válik.

3.7. Ösztönözni kell a felsőoktatásban tanulmányokat folytató fogyatékossággal élő hallgatók nemzetközi mobilitását.

3.8. Az inkluzív felsőoktatás és a befogadó társadalom megteremtése érdekében befogadó és akadálymentesített felsőoktatási rendszer kialakítását megalapozó kutatásokat, felméréseket és képzési programokat kell készíteni.

3.9. A tehetség felismerése és társadalmi hasznosulása érdekében támogatni kell a fogyatékos fiatalokat integráló tehetségsegítő programokat, valamint a fogyatékos fiatalok tehetségsegítő programokban való részvételét.

3.10. Munkacsoport keretében kell áttekinteni a köznevelési, a szociális, valamint az egészségügyi ágazat bevonásával a fogyatékos gyermekek nevelési, oktatási intézményekbe történő eljutásának jelenlegi helyzetét, javaslatot kell megfogalmazni a továbbfejlesztésre és az egyes ágazatokon belüli, valamint az ágazatok közötti feladatmegosztás és felelősségi viszonyok szabályozására.

3.11. Folytatni kell a közszolgáltatások komplex akadálymentesítését, ennek keretében biztosítani kell, hogy járási vagy tankerületi szinten továbbra is legyen elérhető olyan óvoda, továbbá alapfokú és középfokú oktatási intézmény, amely valamennyi fogyatékossági csoport számára teljes körű hozzáférhetőséget tud biztosítani.

3.12. Meg kell erősíteni a bölcsődei és a köznevelési ágazatok közötti együttműködést. Az oktatási-képzési koordinációs munkacsoport tagjai megkezdik a 2027 után megvalósuló új infrastrukturális bölcsődei pályázathoz kapcsolódóan az előkészítést, és javaslati csomagot állítanak össze a bölcsődei ellátás és a korai fejlesztés, gondozás közötti összehangolt munka érdekében.

3.13. Releváns pályázati felhívásokban biztosítani kell az általános iskolai oktatás kiegészítése érdekében általános iskolások részére iskolán belüli és kívüli rendszeres közösség- és egészségfejlesztést célzó szabadidősport-tevékenységek támogatását, melyen a sajátos nevelési igényű tanulók is részt vehetnek.

3.14. Támogatni kell a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók integrált, inkluzív nevelését-oktatását, meg kell erősíteni az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények együttnevelő szerepét.

4.1. A fogyatékos emberek minél nagyobb arányú nyílt munkaerőpiaci – külön kiemelve a közszférában történő – elhelyezkedésének támogatása érdekében az érdekvédelmi szervezetek bevonásával át kell tekinteni a rehabilitációs hozzájárulás rendszerét, és javaslatot kell kidolgozni a rendszer hatékonyságának növelésére.

4.2. A fogyatékos és a megváltozott munkaképességű személyek munkalehetőségeinek bővítése, valamint szélesebb körű nyílt munkaerőpiaci elhelyezése érdekében rehabilitációs szolgáltatások nyújtásával támogatni kell az elhelyezkedésüket.

4.3. Programot kell indítani a pályakezdő, fogyatékossággal élő vagy sajátos nevelésű igényű fiatalok munkatapasztalat-szerzésének támogatására.

4.4. Működtetni kell a megváltozott munkaképességű, fogyatékos emberek elhelyezkedését és az őket foglalkoztatni kívánó munkaadók tájékoztatását segítő Érték Vagy Portált.

5.1. Csökkenteni kell a nagy létszámú, fogyatékos személyeket és pszichiátriai betegeket ellátó intézmények férőhelyének számát az EFOP 2.2.25 pályázat keretében kialakított új támogatott lakhatási férőhelyek számával párhuzamosan.

5.2. A pszichiátriai betegek támogatott lakhatása esetében támogatási szükséglet szerint differenciált finanszírozási mechanizmust kell kidolgozni.

5.3. Meg kell vizsgálni érdekvédelmi szervezetek bevonásával a házi segítségnyújtás és a támogatott lakhatás párhuzamos igénybevételének lehetőségét.

5.4. Növelni kell a támogatott lakhatási férőhelyek számát, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra.

5.5. Szakmai javaslatot kell készíteni a fogyatékos személyek alapvizsgálatának és a komplex támogatási szükségletmérés eljárásának egyszerűsítése céljából, az érdekvédelmi szervezetek bevonásával.

5.6. Javítani kell a támogató szolgáltatáshoz való hozzáférést hosszított és hétvégi nyitvatartással és új szolgáltatások létrehozásával a szolgáltatáshiányos területeken, ezért fel kell mérni a reggeli, az esti és a hétvégi nyitvatartásra vonatkozó igényeket. A felmérés eredményétől függően javaslatot kell tenni az ellátás fejlesztésére.

5.7. Az alapszolgáltatások (fogyatékos személyek nappali ellátása, támogató szolgálat) hosszított és hétvégi nyitvatartását ösztönözni kell a gondozó családtag munkavállalásának elősegítése, fizikális vagy mentális feltöltődése, valamint a fogyatékos személy közösségi életének javítása, izolációjának csökkentése érdekében.

5.8. Növelni kell a különleges, a speciális vagy kettős ellátási szükségletű gyermekek ellátását szolgáló nevelőszülői férőhelyek számát, fejleszteni kell az ilyen férőhelyekkel rendelkező nevelőszülői hálózatok speciális infrastrukturális feltételrendszerét és a szakmai szolgáltatásaik körét.

5.9. Biztosítani kell a megfelelő nevelőszülői férőhelyek kiválasztását a szolgáltatási környezet vizsgálatával, figyelembe véve a gyermekek egyéni ellátási szükségleteit.

5.10. Biztosítani kell a látássérült személyek elemi rehabilitációs szolgáltatását.

5.11. A fogyatékossággal élő személyek szükségleteihez illeszkedő segítői modellekkel kapcsolatban az EFOP-1.9.10-22. Közösségi alapú szolgáltatásokra való áttérés fejlesztése – személyes támogatási rendszer kialakítása projekt tapasztalatait összegezni kell.

5.12. Személyi segítői modellprogramot kell indítani a fogyatékos személyek személyes támogatási rendszerének modellezésére.

5.13. Működtetni kell a fogyatékosságügyi tanácsadó szolgáltatást.

5.14. Folytatni kell a fogyatékos gyermekek nevelőszülői ellátását szolgáló nevelőszülői képzéseket.

5.15. A súlyosan, halmozottan fogyatékos, tartósan súlyos beteg gyermekek nevelőszülői elhelyezése érdekében célirányos, különböző tevékenységelemekből álló toborzási módszertant kell kidolgozni és megvalósítani.

5.16. A nevelőszülői ellátásban javaslatot kell kidolgozni a gyógypedagógus, a fejlesztőpedagógus és a pszichológus kötelező alkalmazásának jogszabályi feltételeire.

5.17. Speciális szükségletű fogyatékos emberek ellátását biztosító szolgáltatások létrehozására kell törekedni, ahol megfelelő számú, fogyatékosságspecifikus ismeretekkel rendelkező szakember áll rendelkezésre.

6.1. A komplex rehabilitáció érdekében a fogyatékos emberek számára szükséges rehabilitációs szolgáltatások fejlesztésének megalapozása érdekében a fogyatékosságügyi érdekvédelmi szervezetek bevonásával – minden fogyatékossági ágra kiterjedően – át kell tekinteni a jelenleg elérhető egészségügyi ellátások, foglalkozási, szociális rehabilitációs szolgáltatások rendszerét, és szakmai fejlesztési koncepciót kell készíteni a foglalkozási integráció folyamatáról.

6.2. Ki kell alakítani a foglalkozási rehabilitációban részt vevő szakemberek képzési rendszerét és az ehhez szükséges jogi és működési feltételeket.

6.3. Kiemelt projekt keretében elindított regionális augmentatív és alternatív kommunikációs (AAK) módszertani központok rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése a kommunikációjukban súlyosan akadályozott személyek társadalmi integrációjának biztosítása érdekében. Központi módszertani támogatással kell biztosítani a magas minőségi színvonalú és komplex szolgáltatási rendszer működtetését.

7.1. Munkacsoport keretében át kell tekinteni a fogyatékos emberek cselekvőképességéhez kapcsolódó szabályozásokat.

7.2. A cselekvőképesség korlátozásának hatását részletező ismeretnövelő és szakmai támogató anyagokat kell kidolgozni az érintettek, a családok, a hozzátartozók, a gondnokok, a támogatók, az igazságügyben és gyámügyben dolgozó szakemberek részére, az Országos Bírósági Hivatal, az Országos Bírói Tanács és a Legfőbb Ügyészség bevonásával.

7.3. Az érintett érdekvédelmi szervezetek bevonásával információátadást elősegítő programot kell kidolgozni a támogatott döntéshozatal jogintézményének megismertetése érdekében, valamint képzéseket kell indítani a bírák, ügyészek, igazságügyi orvosszakértők, ügygondnokok, gyámhatóságoknál és szociális intézményekben dolgozó szakemberek, gyermekvédelmi gyámok, továbbá a hivatásos támogatók és a hivatásos gondnokok fogyatékosságspecifikus felkészítése a támogatott döntéshozatal megfelelő gyakorlati alkalmazása érdekében.

7.4. Az érdekvédelmi szervezetek bevonásával, munkacsoporti együttműködés keretei között kell felülvizsgálni a támogatott döntéshozatal jogintézményét, és a felülvizsgálat eredményétől függően a támogatott döntéshozatal jogintézményének és szemléletének gyakorlati elterjesztésére irányuló átfogó szakmai koncepciót kell készíteni.

8.1. A vármegyei szintű Otthoni Segítő Szolgáltatás bővítésével biztosítani kell az országos lefedettségét.

8.2. Munkacsoport keretében meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy a fogyatékossággal élő, nagykorúvá vált gyermek esetén az ápolást és a gondozást nem vállaló szülő milyen módon vonható be a gyermekkel kapcsolatos feladatokba és a költségeket érintő közös tehervállalásba.

8.3. Programokat kell kidolgozni – az érdekvédelmi szervezetek bevonásával – a fogyatékos személyek gyermeknevelésének támogatása érdekében.

8.4. Programokat kell indítani a fogyatékos emberekkel együtt élő családok üdülésének támogatására.

8.5. A fogyatékosságspecifikus családterápia, mentálhigiénés, terápiás támogatás és ellátás megalapozása érdekében modellprogramot kell indítani.

9.1. A közforgalmú menetrend szerint működő személyszállításban részt vevő járműveken, továbbá a pályaudvarokon, az állomás és a megállóhely személyforgalom lebonyolítására és kiszolgálására szolgáló részében fokozatosan meg kell teremteni az egyenlő esélyű hozzáférés feltételeit. Ennek érdekében az e járműveket és létesítményeket érintő beruházások, fejlesztések, beszerzések során, valamint – ha ez műszaki szempontból lehetséges – az átalakítások alkalmával törekedni kell az egyenlő esélyű hozzáférés követelményeinek érvényesítésére.

9.2. Szakmai javaslatot kell kidolgozni, ami a fogyatékos emberek közlekedési lehetőségekhez való hozzáférhetőségének növelésére irányul.

9.3. A súlyosan mozgáskorlátozott emberek önálló járművezetésének lehetővé tétele érdekében vizsgálni kell az új gépjármű-átalakítási megoldások lehetőségét.

9.4. Szükséges a közlekedés hozzáférhetőségét érintő nemzetközi egyezmények, valamint uniós normák folyamatos nyomon követése és a hazai szabályozás azokkal történő összehangolása.

10.1. Szakmai stratégiát kell kidolgozni, ami a fogyatékos emberek (szabadidősport és versenysport) sportolási lehetőségekhez való hozzáférhetőségének növelésére irányul.

10.2. Fogyatékos személyek számára nyilvános könyvtári szolgáltatások és dokumentumok hozzáférhetőségét segítő új eszközök, dokumentumok (például hangoskönyv, indukciós hurok) számának növelése.

10.3. Kompetencia- és személyiségfejlesztő, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges programokat kell kidolgozni, elsősorban tanórán kívüli és szabadidős kulturális tevékenységek, nem formális, informális tanulási alkalmak megvalósításával.

10.4. A hazai gyártású filmalkotásokhoz biztosítani kell az egyenlő esélyű hozzáférést (audionarráció).

10.5. Munkacsoport keretében olyan állami ösztönző rendszereket kell kidolgozni, amelyek a turisztikai szolgáltatókat a fogyatékos emberek fogadására ösztönzik, akadálymentes, hozzáférhető szálláshelyek biztosításával.

10.6. Folytatni kell a sérülékeny csoportok jogainak hatékonyabb érvényesítését és egyben a társadalmi csoportok érzékenyítését is célzó „Tudom, hogy van jogom” képzőművészeti és irodalmi alkotópályázatot és az erre épülő vándorkiállítást, a személyes gondoskodást nyújtó, alap- és szakosított ellátást biztosító intézményi elhelyezést igénybe vevő fogyatékos emberek részvételével.

10.7. A fogyatékos személyek szükségleteinek figyelembevétele alapján fejleszteni kell a kulturális intézmények hozzáférhetőségét.

11.1. A fogyatékosságügyi érdekvédelmi szervezetek részvételével munkacsoport keretében kell áttekintetni a fogyatékos nők, a súlyosan, halmozottan fogyatékos és az autista emberek által elérhető szolgáltatásokat. A munkacsoport célja a területek működésének felülvizsgálata, a hiányterületek feltérképezése és konkrét fejlesztési javaslatok, valamint intézkedések megfogalmazása.

11.2. A fogyatékos vagy eltérő fejlődésű gyermekek örökbefogadásának elfogadottabbá tétele érdekében a szakemberek és az örökbe fogadni szándékozó házaspárok/személyek számára közvetlen módon nyújtott segítő szolgáltatások biztosítása (például egyéni tanácsadás, csoportos foglalkozások, örökbefogadói tanfolyam).

11.3. A fogyatékos nők és gyermekek bántalmazásának megelőzése érdekében figyelemfelhívó kampányokat kell indítani, amelyek megfelelő segítséget tudnak nyújtani a bántalmazások áldozatai számára.

12.1. Fel kell mérni szakterületenként az egyes szolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférhetőségének állapotát. A felmérést a hozzáférhetőség feltárását elősegítő adatlap segíti, ami az érdekvédelmi szervezetek bevonásával kerül kidolgozásra.

12.2. Szakmai javaslatokat kell kidolgozni a fogyatékosságügyi érdekvédelem bevonásával az ENSZ-egyezményben rögzített és az Országos Fogyatékosságügyi Programban alapelvként szereplő észszerű alkalmazkodás és egyetemes tervezés elvének az egyes szakterületek minimumfeltételeit tartalmazó szakmai dokumentumaiban, jogszabályaiban történő rögzítésére.

12.3. A Nemzeti Digitalizációs Stratégia 2022–2030-ban foglaltakkal összhangban a központi és területi közigazgatás, illetve a szakrendszerek összehangolt, felhasználóbarát digitális fejlesztésénél akadálymentes és ügyfélközpontú, mobilkészüléken is igénybe vehető szolgáltatások kialakítására kell törekedni.

12.4. Törekedni kell a fogyatékos személyek, különösen a vakok és gyengénlátók számára a közszférabeli szervezetek (meglévő és újonnan létrehozandó) honlapjaihoz és mobilalkalmazásaihoz történő akadálymentes hozzáférés biztosítására (a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről szóló 2018. évi LXXV. törvény végrehajtása).

12.5. A közhasználatú építmények egyenlő esélyű hozzáférésének biztosítása céljából az akadálymentesítéshez kapcsolódó szabványok széleskörű alkalmazásának elősegítése szükséges.

12.6. A fogyatékos emberek családban maradásának támogatása részeként programokat kell indítani a lakás és lakókörnyezet akadálymentességének megteremtése érdekében, és biztosítani kell, hogy a lakhatásközeli szolgáltatások fejlesztése a fizikai és infokommunikációs akadálymentességi szempontok figyelembevételével kerüljön megvalósításra.

13.1. Létre kell hozni a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvénnyel kihirdetett Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény (a továbbiakban: CRPD Egyezmény) 33. cikk 1. pontja szerinti kormányzati koordinációs mechanizmus koordinációs pontokat tartalmazó rendszerét.

13.2. A CRPD Egyezmény szerinti független mechanizmust kell működtetni az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 39/O. § (5) bekezdése alapján.