2024. évi XII. törvény
2024. évi XII. törvény
a digitális állam megvalósítása érdekében egyes törvények módosításáról1
1.2
1. §
2. §
2.3
3. §
3.4
4. §
4.5
5. §
5. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása
6. §6
7. §7
8. § Hatályát veszti a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény
a)8
b)9
6.10
9. §
7.11
10. §
8. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása
11. §12
12. §13
13. §14
14. §15
15. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény IV. Fejezete a következő 24/O. §-sal egészül ki:
„24/O. § (1) A nyilvántartást kezelő szerv a digitális állampolgárság szolgáltató részére az ügyfél személyazonosságának ellenőrzése, valamint a digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv általi digitális állampolgár azonosító képzése és digitális állampolgárság aktiválása céljából átadja a polgár természetes személyazonosító adatait, állampolgársága és neme adatát, arcképmását, a regisztrációhoz használt személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa típusát, okmányazonosítóját és érvényessége tényét.
(2) A nyilvántartást kezelő szervtől a digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv a polgár természetes személyazonosító adatainak, állampolgárságának, nemének, személyi azonosítójának és nyilvántartásból való kikerülése okának és idejének, továbbá a regisztrációhoz használt személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa típusának, okmányazonosítójának és érvényessége tényének igénylésére jogosult.
(3) A nyilvántartást kezelő szerv a digitális állampolgárság szolgáltató részére a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 15. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint adatszolgáltatást teljesít.”
16. §16
17. §17
18. §18
19. §19
20. § Hatályát veszti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
a) 7. § (2) bekezdése,
b) 8/A. § m) pontja,
c) 9. § (2a) bekezdése,
d) 24/P. §-a,
e)20
f)21
g)22
h)23
i)24
j)25
k) „Digitális állampolgárság előregisztráció” alcím címe,
l) 29/K. §-a,
m) 47. § (1c) bekezdése,
n)26
o)27
p)28
9.29
21. §
10.30
22. §
11. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása
23. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 29. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az igazoltatott köteles a személyazonosító adatait hitelt érdemlően igazolni. A személyazonosságot – a személyazonosító igazolványon túl – minden olyan hatósági igazolvány igazolja, amely tartalmazza a személyazonosításhoz szükséges adatokat. Az igazoltatott – választása szerint – kizárólag ezen okmányok egyikének bemutatására vagy a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényben meghatározott digitális okmány vagy adattároló kód hozzáférhetővé tételére köteles. A rendőr más jelen lévő, ismert személyazonosságú személy közlését is elfogadhatja az igazoltatott személyazonosságának az igazolásaként.”
(2) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 29. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a személyazonosító adatait a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényben meghatározott digitális okmány vagy adattároló kód hozzáférhetővé tétele útján kívánja igazolni, a (2) bekezdésben meghatározott hatósági igazolvány bemutatására az igazoltatott kizárólag abban az esetben kötelezhető, ha a digitális okmány adatainak vagy az adattároló kód alapján a közhiteles nyilvántartásból megjeleníteni kívánt adatoknak a megismeréséhez, illetve ellenőrzéséhez szükséges műszaki feltételek az igazoltatás során nem biztosítottak.”
24. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény
a) 29. § (1) bekezdés b) pontjában a „dokumentummal” szövegrész helyébe a „módon” szöveg,
b) 29. § (3) bekezdésében az „adatait, az igazolvány” szövegrész helyébe az „adatait, a (2) vagy (2a) bekezdés alapján megismert hatósági igazolvány” szöveg,
c) 29/A. § (1) bekezdésében a „29. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „29. § (2), illetve (2a) bekezdése” szöveg
lép.
12.31
25. §
13.32
26. §
14.33
27. §
15.34
28. §
16.35
29. §
30. §
17. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása
31. § (1) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 10/A. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
[Az összerendelési nyilvántartásban az alábbi azonosítók alapján képzett összerendelési kapcsolati kódok titkosított változatát (a továbbiakban: titkosított összerendelési kapcsolati kód) kell tárolni:]
(2) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 10/A. § (6) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(A természetes személyek összerendelési nyilvántartása számára összerendelési kapcsolati kód képzésére kötelezett alábbi adatkezelő szervek az összerendelési nyilvántartást vezető szervet a természetes személy következő adataiban bekövetkező változások esetén értesítik az összerendelési kapcsolati kód megszüntetéséről:)
32. § (1) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 32. §-a a következő 30. és 31. ponttal egészül ki:
(A személyi azonosító kezelésére – az adattovábbítás kivételével – jogosult)
(2)36
33. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 36. §-a a következő 29. és 30. ponttal egészül ki:
(A személyi azonosító továbbítására jogosult:)
34. § (1) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:
(A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve – kapcsolati kód alkalmazásával – köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:)
(2) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. §-a a következő (1m) bekezdéssel egészül ki:
„(1m) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve – kapcsolati kód alkalmazásával – a digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv részére rendszeres adatátadást teljesít a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 14/B. §-a szerinti nyilvántartásban nyilvántartott polgár családi és utónevéről, születési nevéről, anyja nevéről, születési helyéről és idejéről, valamint az érintett elhalálozásáról.”
(3) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve – személyi azonosító alkalmazásával – rendszeres adatszolgáltatást teljesít:)
(4) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (3) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:
[Az adatszolgáltatást az (1), (1a) és (2) bekezdés alapján igénybe vevő szervek –]
[kivételével – az adatátadást kizárólag akkor kezdeményezhetik, ha jogszabályban előírt feladataik ellátása érdekében az általuk kezelt adatok időszerűségét biztosítani kell, és csak azokra az érintettekre vonatkozóan, akiknek az adataira nézve az időszerűséget biztosítani kell.]
35. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény
a) 10/F. § nyitó szövegrészében az „Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól” szövegrész helyébe az „A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól” szöveg,
b) 20. § (2) bekezdés o) pontjában az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól” szöveg,
c) 32. § 23. pontjában az „az elektronikus ügyintézés” szövegrész helyébe az „a digitális államról” szöveg és a „bizalmi szolgáltatások általános” szövegrész helyébe a „digitális szolgáltatások nyújtásának egyes” szöveg,
d) 46/A. § (6) bekezdés a) pontjában a „ , g) és l” szövegrész helyébe az „és g” szöveg,
e) 46/A. § (6) bekezdés c) pontjában a „h) pontja” szövegrész helyébe az „l) pontja” szöveg
lép.
36. § Hatályát veszti a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény
18.37
37. §
19.38
38. §
20.39
39. §
21.40
40. §
41. §
22.41
42. §
23.42
43. §
24.43
44. §
45. §
25.44
46. §
26.45
47. §
48. §
27.46
49. §
50. §
28.47
51. §
52. §
53. §
29.48
54. §
30.49
55. §
31. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása
56. §50
57. §51
58. § Hatályát veszti a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 27. § (13) bekezdése.
32.52
59. §
33.53
60. §
34.54
61. §
35. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása
62. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény a következő 10/B. §-sal egészül ki:
„10/B. § A nyilvántartó és a közlekedési igazgatási hatóság a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényben meghatározott digitális állampolgár azonosítót digitális szolgáltatás nyújtásához teljesítendő adatszolgáltatás érdekében kezeli.”
63. §55
64. §56
65. § Hatályát veszti a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (5) bekezdése.
36.57
66. §
37.58
67. §
38.59
68. §
39.60
69. §
40.61
70. §
41.62
71. §
42.63
72. §
43.64
73. §
44.65
74. §
45.66
75. §
46.67
76. §
47. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása
77. §68
78. §69
79. §70
48.71
80. §
49.72
81. §
50.73
82. §
51.74
83. §
84. §
52.75
85. §
53.76
86. §
54.77
87. §
55.78
88. §
56.79
89. §
57.80
90. §
91. §
58. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása
92. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 69. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Adatigénylés alapján kizárólag abban az esetben továbbítható adat, ha az adatigénylő közölte a következő adatokat:
a) annak a személynek, akire az adatigénylés vonatkozik
aa) a családi és utónevét,
ab) születési családi és utónevét, továbbá, ha arra vonatkozóan információval rendelkezik, előző születési családi és utónevét,
ac) a születési helyét és idejét,
ad) az anyja születési családi és utónevét, továbbá, ha arra vonatkozóan információval rendelkezik, anyja előző születési családi és utónevét, valamint
b) az adatigénylő pontos megnevezését és címét.”
93. §81
94. §82
95. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 71–75/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„71. § (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján, a 76/A. §-ban és a 76/B. §-ban meghatározottak szerinti ellenőrzést követően, jogviszony létesítésére, fenntartására vagy egyéb, törvényben meghatározott feltételnek való megfelelés igazolására az igazolás alanyának (a továbbiakban: kérelmező) kérelmére hatósági bizonyítványt (a továbbiakban: hatósági erkölcsi bizonyítvány) állít ki.
(2) Ha törvény valamely jogosultság feltételeként a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható, az (5) bekezdés szerinti tényt határoz meg, a jogosultsághoz szükséges hatósági döntés, hatósági ellenőrzés vagy bejelentés tárgyában hatáskörrel rendelkező közigazgatási hatóság adatigénylésre jogosult. Az adatigénylés alapján a bűnügyi nyilvántartó szerv adattovábbítás útján igazolja az adatigénylés szerinti tényt az adatigénylő hatóság számára. A bűnügyi nyilvántartó szerv által igazolt tényt az adatigénylő hatóság – törvény eltérő rendelkezése hiányában – az eljárása jogerős befejezéséig, illetve a hatósági ellenőrzés időtartamára kezeli.
(3) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiadására irányuló eljárása vagy a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatokra vonatkozó tájékoztatás iránti kérelem teljesítése során ellenőrzi a körözött személyek nyilvántartását. Ha a szerv a kérelmezőt a körözött személyek nyilvántartásában azonosítja, e tényről a rendőrséget értesíti.
(4) Az (5) bekezdés szerinti valamely tényhez mint feltételhez kötött jogosultság gyakorlására irányuló kérelem vagy bejelentés benyújtása a kérelmező vagy bejelentő ahhoz való hozzájárulásának minősül, hogy a jogosultság feltételét képező tényt a jogosultsághoz szükséges hatósági döntés, hatósági ellenőrzés vagy bejelentés tárgyában hatáskörrel rendelkező közigazgatási hatóság megismerje.
(5) A hatósági erkölcsi bizonyítványban igazolható tény, hogy a kérelmező
a) a kérelemben megjelölt törvényben meghatározott feltételeknek megfelel,
b) büntetlen előéletű,
c) nem áll közügyektől eltiltás hatálya alatt,
d) nem áll foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt, vagy
e) mely foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt áll.
(6) Az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott tény kizárólag önállóan igazolható, az (5) bekezdés b), c), d) és e) pontjában meghatározott tények önállóan vagy – a d) és az e) pont együttes igazolása kivételével – együttesen is igazolhatóak.
(7) Ha a kérelmező foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt áll, akkor az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott tény igazolására irányuló kérelem esetén a hatósági erkölcsi bizonyítványban kötelező feltüntetni – erre irányuló kérelem hiányában is – az (5) bekezdés e) pontjában meghatározott tényt.
(8) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítványt
a) elektronikus úton, a kérelmező hivatalos elérhetőségére,
b) a kérelmező részére, belföldi címére,
c) a kérelmező által megjelölt címzett belföldi címére,
d) Magyarország diplomáciai vagy konzuli képviselete útján
kézbesíti.
(9) A (8) bekezdés szerinti kézbesítési lehetőségek kizárólag önállóan alkalmazhatóak.
(10) Ha a kérelmező harmadik országbeli állampolgár vagy az Európai Unió tagállamának állampolgára és az (5) bekezdés a), d) vagy e) pontjában meghatározott tény igazolására irányuló kérelméből egyértelműen megállapítható, hogy az gyermekekkel való közvetlen és rendszeres kapcsolattartással járó szakmai vagy szervezett önkéntes foglalkozás, illetve tevékenység végzése érdekében került benyújtásra, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végezné, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban állna, a bűnügyi nyilvántartó szerv a bűnügyi nyilvántartási rendszeren kívül az Európai Unió más tagállamában vagy az Egyesült Királyságban történő elítélést is figyelembe veszi a 79. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint.
72. § (1) A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített űrlapon papíralapon, a bűnügyi nyilvántartó szerv által működtetett ügyfélszolgálaton, valamint a kormányablakban személyesen szóban vagy elektronikus azonosítást követően, elektronikus úton kell előterjeszteni.
(2) A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérelemnek tartalmaznia kell
a) a kérelmező
aa) viselt családi és utónevét,
ab) születési családi és utónevét,
ac) születési helyét és idejét,
ad) anyja születési családi és utónevét,
ae) állampolgárságát,
b) a kérelmező belföldi kézbesítési címét,
c) ha a kérelmező a papíralapú hatósági erkölcsi bizonyítvány továbbítását meghatározott címzett részére kéri, a címzett belföldi kézbesítési címét,
d) a 71. § (5) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott azon tényt, amelynek igazolását a kérelmező hatósági erkölcsi bizonyítványban kéri,
e) ha a kérelmező a 71. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott tény igazolását kéri, az igazolandó feltételeket meghatározó törvényi rendelkezés megjelölését,
f) ha a kérelmező a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérelmet papíralapon nyújtja be, a kérelmező saját kezű aláírását.
(3) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránt indult eljárásában – külön ellenőrzés nélkül – a kérelmező által a kérelmében a (2) bekezdés a) pont ae) alpontja szerint megadott adatot alapul véve jár el.
73. § (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítását megtagadja, ha a 71. § (5) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott tények a bűnügyi nyilvántartási rendszer adatai alapján nem igazolhatóak.
(2) Ha a kérelmező magyar állampolgár, a bűnügyi nyilvántartó szerv elvégzi a 76/A. §-ban és a 76/B. §-ban meghatározottak szerinti ellenőrzést, megfeleltetési eljárás kezdeményezése esetén a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárást felfüggeszti.
(3) Ha a kérelmező harmadik országbeli állampolgár vagy az Európai Unió tagállamának állampolgára és a 71. § (10) bekezdése szerinti kérelmet terjeszt elő, a bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárást
a) a 79. § (3) bekezdése szerinti adatigénylés esetén az Európai Unió más tagállama, illetve az Egyesült Királyság válasza megérkezéséig,
b) ha a válasz alapján megfeleltetési eljárást kell kezdeményezni, akkor legfeljebb a megfeleltetési eljárás jogerős befejezéséig, illetve a bűnügyi nyilvántartási rendszerbe való bejegyzést eredményező módon történő megfeleltetés esetén az adatoknak a bűnügyi nyilvántartási rendszerbe történő bejegyzéséig
felfüggeszti.
(4) Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárásban – a személyes úton előterjesztett kérelemre indult eljárás kivételével – megállapítja, hogy a kérelem nem tartalmazza a 72. § (2) bekezdésében foglaltakat, a kérelmezőt tizenöt napos határidő tűzésével a hiány pótlására hívja fel.
74. § (1) A hatósági erkölcsi bizonyítvány tartalmazza
a) a kérelmező
aa) viselt családi és utónevét,
ab) születési családi és utónevét,
ac) születési helyét és idejét,
ad) anyja születési családi és utónevét,
b) a kérelmező által igazolni kért – a 71. § (5) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott – tényt,
c) a hatósági erkölcsi bizonyítvány számát,
d) a hatósági erkölcsi bizonyítványt kiállító hatóság megnevezését,
e) a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállításának helyét és időpontját, valamint
f) a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiadmányozására jogosult nevét.
(2) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítványt
a) digitális biztonsági okmányként állítja ki, ha a kérelmező az elektronikus úton előterjesztett kérelmét a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti keretalkalmazáson keresztül nyújtja be,
b) papíralapon, biztonsági okmányként, egyetlen eredeti példányban állítja ki, ha a kérelmező a kérelmét az a) ponton kívüli bármely más, a 72. § (1) bekezdése szerinti kérelmezési lehetőséggel élve nyújtja be.
(3) A digitális biztonsági okmányként kiállított hatósági erkölcsi bizonyítvány a külön jogszabályban meghatározott okmányvédelmi kategóriájának megfelelő biztonsági megoldásokkal rendelkezik, amelyben a formátum, az adatok és az azok hitelességét igazoló tényezők összetartozóak, egymástól nem választhatóak el. A digitális biztonsági okmányként kiállított hatósági erkölcsi bizonyítvány Magyarországon történő felhasználás céljából állítható ki és kizárólag digitális formában érvényes.
(4) A bűnügyi nyilvántartó szerv az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adattartalmat – az 5. § (1) bekezdés a) pontjában és az (1a) bekezdésében meghatározott összehasonlítást követően – a kérelmező személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, vagy a Kormány által rendeletben kijelölt anyakönyvi szerv értesítésében megküldött adatokkal egyező módon határozza meg. Amennyiben a kérelmező nem szerepel a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban vagy a Kormány által rendeletben kijelölt anyakönyvi szerv értesítésében, a bűnügyi nyilvántartó szerv a kérelmező által bemutatott, becsatolt személyazonosításra alkalmas okmányban szereplő adatokat veszi alapul, mindezek hiányában pedig a kérelmező által a kérelemben megadott adatokat.
(5) A hatósági erkölcsi bizonyítvány érvényességi ideje a kiállításától számított kilencven nap.
(6) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítványról másolatot vagy kivonatot nem készíthet.
(7) Ha a hatósági erkölcsi bizonyítvány a kiállító hatóság hibájából név, szám vagy más tény elírásával került kiállításra, a bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány érvényességi idején belül a kijavítást a hibás hatósági erkölcsi bizonyítvány bevonása mellett, annak kicserélésével teljesíti.
(8) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárásában az eljárás alatt, illetve az érdemi döntés meghozatalát követően az iratbetekintési jogot kizárólag a kérelmező részére biztosítja, aki azt személyesen vagy jogi képviselője útján gyakorolhatja.
75. § (1) A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérelmet külföldön, külföldön történő felhasználás céljából (a továbbiakban: külföldi kérelem)
a) kizárólag Magyarország diplomáciai vagy konzuli képviseletén, személyesen, vagy
b) a Magyarországon érvényes elektronikus azonosítással rendelkező kérelmező esetén a kérelmező elektronikus azonosítását követően elektronikus úton
lehet benyújtani.
(2) Ha a Magyarországon érvényes elektronikus azonosítással nem rendelkező kérelmezőnek az (1) bekezdés a) pontja szerinti személyes megjelenése aránytalan nehézséget okoz és a kérelmező személyazonossága egyéb módon is kétséget kizáróan igazolható, a hivatásos konzuli tisztviselő mérlegelheti a hatósági erkölcsi bizonyítvány iránti kérelem postai úton történő elfogadását. Ebben az esetben a kérelmező személyazonosságát és aláírását az érintett ország gyakorlata szerint erre felhatalmazott külföldi szerv vagy személy hitelesíti. A hitelesítés – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – akkor fogadható el, ha a diplomáciai felülhitelesítésének feltételei fennállnak.
(3) A külföldi kérelem a 72. § (2) bekezdés a), d), e) és f) pontjában, valamint – a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott kérelem esetén – a 72. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt adatokat is tartalmazza.
(4) Külföldi kérelem előterjesztése esetén a hatósági erkölcsi bizonyítványt a bűnügyi nyilvántartó szerv a kérelmező erre irányuló kérelmére
a) elektronikus közokiratként állítja ki és a kérelmező vagy meghatalmazottja részére Magyarország diplomáciai vagy konzuli képviselete útján kézbesíti,
b) papíralapon állítja ki és a kérelmező vagy meghatalmazottja részére Magyarország diplomáciai vagy konzuli képviselete útján kézbesíti, vagy
c) papíralapon állítja ki, és a kérelmező által meghatározott címzett részére és annak belföldi kézbesítési címére kézbesíti.
(5) A hivatásos konzuli tisztviselő az elektronikus közokiratként kiállított hatósági erkölcsi bizonyítványról papíralapú hiteles másolatot állít ki. A konzuli tisztviselő hitelesítésével így kiállított okirat a konzuli tisztviselő működése szerinti diplomáciai vagy konzuli képviselet konzuli kerületében hitelesen és teljeskörűen igazolja a benne foglalt adattartalmat.
(6) A kérelmezőnek a konzuli tisztviselő eljárásban való közreműködéséért, illetve az elektronikus úton továbbított bizonyítványról történő hiteles másolat kiállításáért jogszabályban meghatározott konzuli díjat kell fizetnie.
75/A. § (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány érvényességi ideje alatt, elektronikus felületen keresztül, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével, tájékoztatást ad az általa papír alapon kiállított hatósági erkölcsi bizonyítvány
a) kiállításának tényéről,
b) érvényességéről, valamint
c) visszavonásáról.
(2) A tájékoztatásra irányuló, kizárólag elektronikus felületen keresztül, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével benyújtható kérelemben a 74. § (1) bekezdés a)–c) és e) pontjában meghatározott minden adatot fel kell tüntetni.
(3) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány érvényességi ideje alatt, elektronikus felületen keresztül, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével, ellenőrzési lehetőséget biztosít az általa digitális biztonsági okmányként kiállított hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállításának tényéről, érvényességéről és hitelességéről.”
96. §83
97. §84
98. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény
a)85
b)86
c) 75/B. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól” szöveg
lép.
59.87
99. §
60.88
100. §
61. A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény módosítása
101. §89
102. §90
103. §91
104. §92
105. §93
62.94
106. §
63.95
107. §
108. §
64.96
109. §
65.97
110. §
66.98
111. §
67.99
112. §
68.100
113. §
69.101
114. §
70.102
115. §
71.103
116. §
72.104
117. §
118. §
119. §
120. §
73.105
121. §
74.106
122. §
75.107
123. §
76.108
124. §
125. §
77.109
126. §
78.110
127. §
128. §
129. §
130. §
79. A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény módosítása
131. §111
132. §112
133. §113
80.114
134. §
135. §
136. §
137. §
81.115
138. §
139. §
82.116
140. §
141. §
83.117
142. §
84.118
143. §
85.119
144. §
86. Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény módosítása
145. § (1) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 3. § (3) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:
(Az arckép profil nyilvántartás vezetésének a célja)
(2)120
146. § Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 9/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A 3. § (3) bekezdés u) pontjában meghatározott célból jogosult a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényben meghatározott digitális állampolgárság szolgáltató a felhasználói profil aktiválása során a személyazonosság-ellenőrzésének támogatása érdekében a 12/B. § szerinti automatizált összehasonlítást igénybe venni.”
147. §121
148. § Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 12/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A központi szerv az elektronikus azonosítási szolgáltatást végző szerv által a 3. § (3) bekezdés q) és u) pontjában meghatározott célból a részére automatizált eljárásban, rendszer-rendszer kapcsolat útján továbbított arcképmásból arckép profilt képez. Ha az átadott arcképmásból arckép profil nem képezhető, a központi szerv ennek tényéről az elektronikus azonosítási szolgáltatást végző szervet haladéktalanul tájékoztatja.”
149. §122
150. §123
151. §124
87.125
152. §
88.126
153. §
89.127
154. §
90. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítása
155. §128
156. §129
157. §130
158. §131
159. §132
91.133
160. §
92.134
161. §
93.135
162. §
94. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény módosítása
163. §136
164. §137
165. §138
166. § Hatályát veszti az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény
a)139
b)140
95.141
167. §
168. §
169. §
170. §
171. §
172. §
173. §
96.142
174. §
175. §
176. §
177. §
97.143
178. §
179. §
180. §
181. §
182. §
183. §
184. §
98.144
185. §
186. §
99.145
187. §
100.146
188. §
101.147
189. §
102.148
190. §
103.149
191. §
104.150
192. §
105.151
193. §
106.152
194. §
107.153
195. §
108.154
196. §
109.155
197. §
110.156
198. §
199. §
200. §
201. §
202. §
111.157
203. §
112. A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény módosítása
204. §158
205. § A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 160. § (10) bekezdésében a „2024. július 1-ig” szövegrész helyébe a „2025. január 15-ig” szöveg lép.
206. § Nem lép hatályba a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 20. § (5)–(10) bekezdése.
113.159
207. §
114. Az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló 2023. évi LXX. törvény módosítása
208. § (1) Az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló 2023. évi LXX. törvény 123. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) Az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló 2023. évi LXX. törvény 123. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
209. §160
115.161
210. §
116. A nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról szóló 2023. évi CI. törvény módosítása
211. §162
212. §163
213. § Hatályát veszti a nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról szóló 2023. évi CI. törvény 94. §-a.
117. A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény módosítása
214. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 5. §-a a következő (1a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(1a) A digitális állampolgárság szolgáltató, valamint az életesemény-alapú szolgáltatás szolgáltatója az e törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletekben foglalt közfeladatai ellátása körében az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásokból és szakrendszerekből szolgáltatott adatokért fizetendő igazgatási szolgáltatási és más díj megfizetése alól mentesül.”
215. § (1) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 9. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) A digitális szolgáltatás nyújtását önként vállaló jogalany meghatározott digitális szolgáltatások biztosítását a digitális szolgáltatások felügyeletének engedélyével önkéntesen vállalhatja. Az engedély kiadásának feltétele
a) a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló törvényben foglalt kiberbiztonsági követelményeknek való megfelelés biztosítása, valamint kiberbiztonsági audit lefolytatása,
b) a digitális állampolgárság szolgáltató
ba) által történő regisztráció elektronikus kapcsolattartás útján
bb) által meghatározott szolgáltatási feltételek elfogadása,
bc) által meghatározott műszaki követelmények teljesítése,
bd) részére kormányrendeletben meghatározott mértékű szolgáltatási díj megfizetése.”
(2) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 9. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(4a) Kormányrendelet a (4) bekezdésben foglaltakon túl további csatlakozási feltételeket határozhat meg.
(4b) A digitális szolgáltatás nyújtását önként vállaló jogalany folyamatosan, a szolgáltatásnyújtás teljes időtartama alatt biztosítja a (4) bekezdés szerinti engedély követelményeinek teljesítését.”
216. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 11. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„11. § (1) A természetes személy felhasználói profiljának használata aktiváláshoz kötött.
(2) A digitális állampolgárság a felhasználói profil felhasználó által kezdeményezett aktiválásával jön létre. A felhasználói profil a 63. § szerinti sikeres azonosítást követően személyes megjelenés nélkül, a keretalkalmazásban történő regisztrációval (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: regisztráció) aktiválható. Amennyiben a felhasználó a regisztrációkor még nem rendelkezik digitális állampolgár azonosítóval, számára a nyilvántartást vezető szerv digitális állampolgár azonosítót képez.
(3) Kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában az aktiválást követően úgy kell tekinteni, hogy a felhasználó valamennyi digitális térben intézhető ügy esetében akként rendelkezett, hogy e törvény szerint kíván szolgáltatást igénybe venni.
(4) A digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv a felhasználó
a) (3) bekezdés szerinti rendelkezését a felhasználói profil aktiválásával egyidejűleg, valamint
b) az a) pont szerinti rendelkezésének törlését és az elektronikus kapcsolattartás kizárására vonatkozó rendelkezését a felhasználói profilja inaktiválásával egyidejűleg
a rendelkezési nyilvántartást vezető szervnek a rendelkezési nyilvántartásba való rögzítés céljából átadja.”
217. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 12. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„12. § (1) A nyilvántartás célja:
a) a felhasználó felhasználói profilja aktív vagy inaktív státuszával, a digitális állampolgár azonosítóval, valamint a nyilvántartásban tárolt egyéb adatokkal kapcsolatos adatszolgáltatások teljesítése,
b) a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás kapcsán annak hiteles biztosításához és mások jogának vagy jogos érdekének védelme érdekében az érintett személy azonosításához szükséges adatok és technikai azonosítók kezelése.
(2) A nyilvántartást vezető szerv a digitális állampolgár azonosító képzése céljából a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból átveszi
a) a 10. § (1) bekezdése szerinti személy természetes személyazonosító adatait, állampolgárság adatát, neme adatát, személyi azonosítóját, valamint
b) az a) pont szerinti személy regisztrációhoz használt, személyazonosságot igazoló okmány számát, típusát és érvényességére vonatkozó adatot.
(3) A Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatást igénybe vevő 10. § (1) bekezdése szerinti személy 43. § (2) bekezdésében meghatározott adatait a nyilvántartást vezető szerv az ügyfél-regisztrációs nyilvántartásból átveszi.
(4) Ha a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatást igénybe vevő
a) az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldiek nyilvántartásában, vagy
b) az a) pont szerinti nyilvántartásban nem, de a központi idegenrendészeti nyilvántartásban
szerepel, akkor a nyilvántartást vezető szerv a 43. § (2) bekezdése szerinti adatokat az ügyfél-regisztrációs nyilvántartásból átveszi.
(5) A nyilvántartást vezető szerv számára történő adattovábbításhoz a személyiadat- és lakcímnyilvántartást és a (4) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartást vezető szerv kapcsolati kódot képez. A kapcsolati kód nem tartalmazhatja az érintett személyazonosító adatát, valamint a képzési szabályokat úgy kell kialakítani, hogy abból az érintett személyazonosságának megállapítása ne legyen lehetséges.
(6) A nyilvántartás tekintetében az ügyfél-regisztrációs nyilvántartás és a nyilvántartásba történő regisztráció szabályait az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Az ügyfél-regisztrációs nyilvántartást vezető szerv e § szerint adatszolgáltatást teljesít a digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv részére.”
218. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 13. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„13. § (1) A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:
a) a felhasználó felhasználói profilja aktiválásának, illetve inaktiválásának, valamint megszüntetésének ténye és ideje, a digitális állampolgár azonosító,
b) a 12. § (2)–(4) bekezdése szerint átvett adatok a személyazonosságot igazoló okmány érvényessége tényének kivételével, a természetes személy felhasználó személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő kikerülésének oka és ideje, valamint a 12. § (5) bekezdése szerinti kapcsolati kód,
c) a felhasználó elektronikus levelezési címe és egyéb elérhetőségei,
d) a Kormány által kötelezően biztosítandó elektronikus azonosítási szolgáltatáshoz kapcsolódó, a 46. § (7) bekezdésben meghatározott adatok,
e) az ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatáshoz kapcsolódó tárhely azonosításához szükséges adatok,
f) a digitális állampolgárság szolgáltató által a felhasználó részére biztosított keretalkalmazás működéséhez szükséges technikai adatok.
(2) A nyilvántartás az (1) bekezdés a) és d)–f) pontja szerinti adatok tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.
(3) A nyilvántartást vezető szerv a kezelt adatok naprakészségének biztosítása és az elektronikus azonosításhoz szükséges adatellenőrzés érdekében a 12. § (5) bekezdése szerinti kapcsolati kódon keresztül adatigénylésre jogosult a 12. § (2) bekezdése és a 12. § (4) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartásokból. A 12. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásból az adatigénylés a digitális állampolgár azonosítóval rendelkező személy esetében személyi azonosítón keresztül is történhet. Az adatigénylési jogosultság a felhasználó természetes személyazonosító adataira, állampolgárságára, személyi azonosítójára, valamint a nyilvántartásból való kikerülése tényére és idejére terjed ki.
(4) A nyilvántartást vezető szerv a természetes személyazonosító adatok és a digitális állampolgár azonosító kezelésére jogosult szerv részére a digitális állampolgár azonosító megismerése vagy igazolása, valamint a felhasználó profil aktív vagy inaktív állapotának közlése céljából adatszolgáltatást teljesíthet.
(5) A nyilvántartást vezető szerv az érintett hozzájárulása nélkül a következő szervek részére adhatja meg a felhasználó általa kezelt adatait:
a) a bíróságnak az előtte folyamatban lévő eljárásban részt vevő személyekre vonatkozó tényállítások helytállóságának, továbbá a bemutatott okirat adattartalma valódiságának ellenőrzése, valamint büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
b) a nyomozó hatóságnak bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
c) az ügyészségnek az ügyészségről szóló törvényben meghatározott közérdekvédelmi és törvényességi felügyeleti feladatainak ellátása, valamint a bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
d) a nemzetbiztonsági szolgálatoknak feladataik teljesítése céljából,
e) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, kormányrendeletben kijelölt szerv a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatai ellátása céljából,
f) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szervnek a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, felderítése, illetve megszakítása, továbbá elhárítási, információszerzési, személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátása céljából.”
219. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 14. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„14. § (1) A természetes személy felhasználó halála esetén a digitális állampolgár azonosító törlése céljából a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szerv adatot szolgáltat a nyilvántartást vezető szerv részére az érintett nyilvántartásból való kikerülésének okáról és idejéről.
(2) A nyilvántartást vezető szerv a digitális állampolgár felhasználói profilját megszünteti az (1) bekezdés szerinti értesítés esetén.
(3) A digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv a természetes személy adatait a digitális állampolgár azonosító törlését követő 5 év elteltével zárolja, ezt követően azokat kizárólag a digitális állampolgársághoz kapcsolódó nyilatkozat, valamint az elektronikus azonosítás hitelességének visszavezethetősége, továbbá a polgárok jogai és jogos érdekeinek védelme érdekében a digitális állampolgár azonosító törlését követő 50 évig kezeli.”
220. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény a következő 14/A. és 14/B. §-sal kiegészülve lép hatályba:
„14/A. § (1) A személyes adatokkal elektronikus úton végzett adatkezelési műveletek jogszerűségének ellenőrizhetősége, valamint a személyes adatok integritásának és biztonságának biztosítása céljából a nyilvántartást vezető szerv automatizált adatkezelési rendszerben (a továbbiakban: naplórendszer) rögzíti a nyilvántartásban végzett adatkezelési művelettel összefüggő információkat.
(2) A naplórendszerben történik a nyilvántartásban, illetve a nyilvántartás szolgáltatásait támogató informatikai alkalmazásokban végzett adatkezelési műveletre vonatkozó eseményt leíró információk (a továbbiakban: naplóbejegyzés) gyűjtése.
(3) A naplóbejegyzés tartalmazza
a) az adatkezelési művelettel érintett személyes adatok körének meghatározását,
b) az adatkezelési művelet jogalapját, célját és indokát,
c) az adatkezelési művelet elvégzésének pontos dátumát és időpontját,
d) az adatkezelési műveletet végrehajtó szervezet és személy vagy elektronikus információs rendszer nevét és felhasználói azonosító adatát és a tevékenységét leíró adatokat,
e) a megőrzési időre vonatkozó adatokat,
f) az egyéb, az adatkezelési művelettel összefüggő leíró és technikai adatokat.
(4) Naplóbejegyzést a személyes adatokkal végzett valamennyi műveletről, az adatkezelési esemény megtörténtével egyidejűleg kell képezni. A naplóbejegyzést pontos és megmásíthatatlan időadattal kell ellátni.
(5) A naplórendszerben rögzített adatok kizárólag az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése, az adatbiztonsági követelmények érvényesítése, büntetőeljárás lefolytatása céljából, törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból ismerhetőek meg és használhatóak fel.
(6) A naplórendszerből a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, továbbá az (5) bekezdésben meghatározott célból jogszabályban meghatározott tevékenységet folytató személy és szervezet részére – azok erre irányuló kérelmére – a nyilvántartást vezető szerv adatot továbbít. A naplórendszerből történő adatszolgáltatást is naplózza a nyilvántartást vezető szerv.
(7) A naplórendszert a jogosulatlan hozzáféréstől védeni kell.
(8) A nyilvántartási rendszer, valamint a nyilvántartás szolgáltatásait támogató alkalmazások alkalmazásüzemeltetési, illetve a hálózati és rendszer-üzemeltetési működési eseményeire vonatkozó információk gyűjtése nem a naplórendszerben történik.
(9) A naplórendszerben a naplóbejegyzések megőrzési ideje annak keletkezésétől számított tíz év. A megőrzési idő leteltét követően a naplóbejegyzést haladéktalanul törölni kell, kivéve, ha már megkezdett ellenőrzési eljáráshoz van szükség a naplóbejegyzésre. Ebben az esetben az eljárás lezárultát követően kell a törlést végrehajtani.
14/B. § (1) A nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartásban kezelt adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, azok jogosulatlan megváltoztatása, nyilvánosságra hozatala, törlése, sérülése vagy megsemmisülése elleni védelem, illetve az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából az elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével a nyilvántartás számára adatközlésre kötelezett szervekről, a nyilvántartásban adatkezelést végző szervekről, illetve közvetlen adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult szervekről és a közvetlen adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult szervek nevében hozzáférésre felhatalmazott felhasználókról jogosultsági nyilvántartást vezet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza az ott meghatározott szervek
a) megnevezését
b) székhelyét, levelezési címét,
c) elektronikus levélcímét, telefonszámát,
d) nevében hozzáférésre felhatalmazott személy
da) családi és utónevét,
db) születési családi nevét és utónevét,
dc) anyja nevét,
dd) születési helyét, idejét,
de) szervezeti egységét,
df) hozzáférési jogosultságának típusát, terjedelmét és jogalapját,
dg) hozzáférési jogosultsága keletkezésének és törlésének tényét, időpontját,
dh) felhasználónevét,
di) hivatali kapcsolattartásra használható elektronikus levélcímét.
(3) Az adatközlésre kötelezett, a nyilvántartásban adatkezelést végző, illetve abból közvetlen adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult személy hozzáférési jogosultsága határozott idejű, amelynek időtartama két év. A hozzáférési jogosultság – a meghatározott időtartam lejártával – a jogosultságot kérő szerv kérelme alapján kerül megújításra.
(4) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt személyes adatokat a felhasználó utolsó jogosultságának törlésétől számított tíz évig kell megőrizni.
(5) A közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervek a felhasználóiknak az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba történő felvételét a nyilvántartást vezető szervnél közvetlen hozzáférési jogosultság iránti kérelem benyújtásával kezdeményezik. A közvetlen hozzáférési jogosultság iránti kérelem tartalmazza a (2) bekezdés a)–c) pontjában, valamint d) pont da)–df) és di) alpontjában meghatározott adatokat, valamint a szerv nevében hozzáférésre felhatalmazott személyi azonosítóját. A nyilvántartást vezető szerv a kérelem alapján a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban történő azonosítás céljából az adatszolgáltatás igénybevételéhez, e cél megvalósulásához szükséges ideig kezeli az érintett kérelemben megadott személyi azonosítóját. A (2) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásokról a közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervek az adatváltozást követő három munkanapon belül elektronikus úton értesítik a nyilvántartást vezető szervet.
(6) Az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét a nyilvántartást vezető szervtől a szakmai felügyeletet ellátó miniszter, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, valamint a hozzáférési jogosultságot kérő szerv jogosult igényelni.”
221. §164
222. §165
223. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 25. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A természetes személy felhasználó hivatalos elérhetősége az általa a rendelkezési nyilvántartásba bejelentett hivatalos elérhetőség vagy az (1) bekezdés szerinti tárhely.”
224. §166
225. §167
226. §168
227. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 39. §-a a következő (7) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(7) A Kormány rendeletében meghatározott digitális szolgáltatást biztosító szervezetek kötelesek az ügyek intézésével kapcsolatos, a Kormány rendeletében meghatározott információs rendszerekről, nyilvántartásokól és adatokról – ha jogszabály szigorúbb követelményt nem állapít meg – a Kormány rendeletében meghatározottak szerinti gyakorisággal és rendben mentéseket létrehozni, valamint a biztonsági mentéseket a Kormány által kijelölt, az adatok őrzéséért felelős szervnek megküldeni. A biztonsági mentés adataiba az adatok őrzéséért felelős szerv nem tekinthet bele.”
228. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 43. § (7) bekezdés d) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Az ügyfél-regisztrációs szerv az ügyfél hozzájárulása nélkül a következő szervek részére adhatja meg az ügyfél általa kezelt adatait:)
229. § (1) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 52. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) A digitális szolgáltatás nyújtását önként vállaló jogalany a digitális állampolgárság keretszolgáltatásait saját – a digitális szolgáltatások felügyeletének bejelentett és az általa engedélyezett – digitális szolgáltatásaihoz felhasználhatja, amelynek érdekében a digitális keretalkalmazáshoz, illetve keretszolgáltatásokhoz csatlakozhat. A csatlakozás műszaki, adminisztratív és elszámolási feltételeit kormányrendelet tartalmazza.”
(2) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 52. §-a a következő (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(5) A digitális keretszolgáltatás, valamint a (3) bekezdés szerinti keretalkalmazás nyújtására a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény rendelkezései a jelen alcím szerinti, valamint a Kormány rendeletében meghatározott eltérésekkel megfelelően alkalmazandók.”
230. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 53. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„53. § A digitális keretszolgáltatásként elérhető eAzonosítás szolgáltatás a 46. § szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatás, amely a biztonsági szint növelése érdekében a felhasználó hordozható eszközének valamely biometrikus biztonsági funkcióját is felhasználja.”
231. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 54. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„54. § (1) A digitális keretszolgáltatásként elérhető eAláírás szolgáltatás használatával létrehozott elektronikus aláírás a 8. § 38. pontja szerinti minősített elektronikus aláírás.
(2) Az eAláírás teljes bizonyító erejű magánokirat és közokirat létrehozására alkalmas.
(3) Az eAláíráshoz kapcsolódó tanúsítványban álnév nem tüntethető fel.
(4) Az eAláírás szolgáltatás a 63. § szerinti sikeres aktiválást követően vehető igénybe.
(5) A felhasználó felhasználói profilja aktiválásáról, valamint inaktiválásáról a digitális állampolgárság szolgáltató az eAláíráshoz kapcsolódó tanúsítvány létrehozásával, ellenőrzésével és érvényesítésével összefüggő feladatok elvégzése érdekében a bizalmi szolgáltatót a digitális állampolgár azonosítóval értesíti.
(6) Az eAláírást biztosító bizalmi szolgáltató a tanúsítvány kibocsátásáról, visszavonásáról és azok időpontjáról értesíti a digitális állampolgárság szolgáltatót.
(7) A felhasználó az eAláírást magánszemélyként használja. Az eAláírás nem tanúsít szerepkört.”
232. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 58. § (5) bekezdés b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Az életesemény-alapú szolgáltatás kialakítása és működtetése során annak szolgáltatója)
233. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 33. alcíme a következő szöveggel lép hatályba:
„33. A nemzeti digitális irattárca
59. § A digitális állampolgárság szolgáltató nemzeti digitális irattárca-szolgáltatást nyújt, amely biztosítja a természetes személy felhasználó számára mind online, mind offline személyazonosító adatok, illetve valamely attribútum felhasználását köz- és magánszolgáltatások igénybe vétele érdekében.
60. § A nemzeti digitális irattárca-szolgáltatás biztosítja a felhasználó számára, hogy rendelkezzen arról, hogy
a) személyazonosító adatainak célzott megosztását lehetővé tegye személyazonosítás és személyazonosság igazolása céljából vagy az igénybe vett szolgáltatás szükségleteire korlátozva, illetve
b) a tárcában lévő mely – a személyazonosító adatain kívül eső – egyéb attribútumot oszt meg.
61. § (1) Személyazonosság¸ személyazonosító adatok, illetve valamely attribútum igazolása céljából nemzeti digitális irattárca-szolgáltatás keretében elérhető okmány (a továbbiakban: digitális okmány) vagy a közhiteles nyilvántartásban tárolt adattartalomnak nemzeti digitális irattárca-szolgáltatás keretében történő megjelenítésére szolgáló adattároló kód (a továbbiakban: adattároló kód) hozzáférhetővé tétele a fizikai okmány felmutatásával egyenértékű.
(2) Az erre feljogosított személy vagy szervezet a hozzáférhetővé tett digitális okmány adatait vagy az adattároló kód alapján a közhiteles nyilvántartásból megjelenített adatokat az (1) bekezdés szerinti célból ellenőrzi, és egyezőség esetén a személyazonosságot, a személyazonosító adatokat, illetve az attribútumot igazoltnak tekinti.”
234. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 63. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„63. § (1) A felhasználói profil aktiválása a személyazonosság igazolásához kötött. A személyazonosítás
a) személyes megjelenés nélkül
aa) távoli azonosítással vagy
ab) tárolóelemet tartalmazó személyazonosító igazolvánnyal, vagy
b) személyes megjelenéssel járó előregisztrációval
tehető meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti személyazonosítás az eAláíráshoz kapcsolódó aláíró tanúsítvány igényléséhez felhasználható.
(3) A személyes megjelenés nélkül történő személyazonosításnak meg kell felelnie a bizalmi szolgáltatások esetében alkalmazható, a személyes jelenléttel egyenértékű biztosítékot nyújtó, jogszabályban előírt azonosítási módszernek.
(4) A távoli azonosítás során a digitális állampolgárság szolgáltató a videojel segítségével a személyazonosság igazolásához használt okmányról vagy a tárolóeleméből kiolvasott természetes személyazonosító adatokat, az állampolgárságot és az okmányazonosítót összeveti az okmányt nyilvántartó központi nyilvántartásban szereplő adatokkal, ellenőrzi az okmány érvényességét. A felhasználó személyazonosságának ellenőrzésére az Atv. 12/B. §-ában meghatározott szolgáltatás is alkalmazható.
(5) A tárolóelemet tartalmazó személyazonosító igazolvánnyal történő azonosítás során a digitális állampolgárság szolgáltató a keretalkalmazáson keresztül kiolvassa a tárolóelemből a természetes személyazonosító adatokat, az állampolgárságot és az okmányazonosítót.
(6) A digitális állampolgárság szolgáltató a (4) és (5) bekezdés szerint megismert okmányazonosító adat alapján a személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványt nyilvántartó központi nyilvántartásból átveheti az érintett természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, nemét, arcképmását, az okmány érvényességére vonatkozó adatot, az okmány azonosítóját a felhasználó személyazonosságának ellenőrzése, a (7) bekezdés szerinti átvétel, valamint a (13) bekezdés szerinti adattovábbítás céljából.
(7) A digitális állampolgárság szolgáltató a (6) bekezdés szerint ellenőrzött természetes személyazonosító adatok és az okmányazonosító alapján az érintett digitális állampolgárság nyilvántartásban történő azonosítása, illetve az eAláírás szolgáltatás biztosítása érdekében a digitális állampolgárság nyilvántartásból átveszi az érintett digitális állampolgár azonosítóját. Ha a 12. § (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás alapján az érintett személyazonossága a digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv által nem állapítható meg vagy a személyazonosság igazolásához használt okmány érvénytelen, a regisztráció nem végezhető el.
(8) A (4) bekezdés szerinti eljárás során a nyilvántartásban szereplő adatok egyezősége, a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány érvényessége, valamint az egyezőség feltételeként meghatározott értékszám elérése esetén a személyazonosítás sikeresen megtörténik.
(9) A (4) bekezdés szerint elvégzett azonosítás sikertelensége esetén a felhasználó az azonosítást végző digitális állampolgárság szolgáltató ügyintézőjének támogatásával is megkísérelheti a személyazonosítást.
(10) A (7) bekezdés szerinti személyazonosítás sikeressége esetén az azonosítás eredményét – az érintett természetes személyazonosító adataival és az állampolgárságával, valamint a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványra vonatkozó adatokkal együtt – a felhasználói profil aktiválása céljából a digitális állampolgárság szolgáltató átadja a digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szervnek. A digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv a felhasználói profil aktiválásáról értesíti a digitális állampolgárság szolgáltatót. Az értesítés tartalmazza az érintett digitális állampolgár azonosítóját.
(11) A digitális állampolgárság szolgáltató – a (12) bekezdésben meghatározott szerv útján – digitális állampolgárság előregisztráció lehetőségét biztosítja a polgár számára.
(12) Az előregisztráció személyesen, a polgár személyazonosságának igazolása mellett
a) bármely járási hivatalnál,
b) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti kijelölt kormányhivatalnál, vagy
c) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti nyilvántartást kezelő szervnél
kezdeményezhető.
(13) A (12) bekezdés szerinti szerv a digitális állampolgárság előregisztráció során a személyazonosság ellenőrzése céljából a felhasználó
a) személyi azonosítóját, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, a 29. § (2) bekezdése és a 11. § (1) bekezdés n) pontja szerinti adatait,
b) a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés a) pont aa)–ad) alpontjában, továbbá a 8. § (1) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában foglalt adatait, valamint
c) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. § (1) bekezdés a)–c), valamint e) és f) pontjában meghatározott adatait
jogosult igényelni a nyilvántartások vezetőjétől.
(14) A felhasználó személyazonosságának igazolását követően a digitális állampolgárság szolgáltató a (12) bekezdés szerinti szerv útján a felhasználó rendelkezésére bocsátja azt a mobileszköz kamerájával olvasható kódot, amely a sikeres előregisztráció megtörténtét igazoló információt (a továbbiakban: előregisztrációs adat) tartalmazza. Az előregisztrációs adatot a felhasználó a keretalkalmazás segítségével a mobileszközében eltárolja. A digitális állampolgárság szolgáltató az előregisztrációs adat visszafejthetetlen lenyomatát a regisztrációig, de legfeljebb 6 hónapig tárolja.
(15) Az előregisztrációs adatokat a digitális állampolgárság szolgáltató az eAláírást biztosító bizalmi szolgáltató rendelkezésére bocsáthatja, és az adatokat a bizalmi szolgáltató az eAláíráshoz kapcsolódó aláíró tanúsítvány kiállításához felhasználhatja.”
235. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 64. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„64. § (1) A felhasználó a felhasználói profilját inaktiválhatja. A felhasználó által kezdeményezett inaktiválásra kizárólag személyes megjelenéssel járó ügyintézés keretében kerülhet sor.
(2) A digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv a felhasználó felhasználói profilját inaktiválja a 12. § (2) bekezdés szerinti nyilvántartásból való kikerülés esetén a kikerülés napjával.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben a felhasználói profil
a) ismételt aktiválásának feltételeit,
b) inaktivált állapotához fűződő joghatásokat
kormányrendelet állapítja meg.
(4) Megszűnik a felhasználói profil a felhasználó halálával.
(5) A (3) bekezdés szerinti esetben a digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv a 14. §-ban foglaltak szerint jár el.
(6) A digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv a felhasználói profil (1) és (2) bekezdés szerinti inaktiválásáról értesíti a digitális állampolgárság szolgáltatót. Az értesítés tartalmazza az érintett digitális állampolgár azonosítóját.”
236. §169
237. §170
238. §171
239. §172
240. §173
241. § (1) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 113. § (1) bekezdés 18. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:)
(2) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 113. § (1) bekezdése a következő 25. ponttal kiegészülve lép hatályba:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:)
(3) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 113. § (2) bekezdés 2. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg:)
(4) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 113. § (2) bekezdés 3. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg:)
242. § (1) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 114. § (1) bekezdése a következő 16. ponttal kiegészülve lép hatályba:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki)
(2) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 114. § (2) bekezdés 4. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:)
(3) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 114. § (2) bekezdése a következő 8. ponttal kiegészülve lép hatályba:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:)
243. § (1) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 119. § (2)–(4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A 2024. augusztus 31-én hatályos E-ügyintézési törvény szerinti azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatás használatát 2024. december 31-ig kell biztosítani. Az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatás 2025. január 1-től csak a digitális szolgáltatást biztosító szervezet részére, a nevében eljáró személy nyilatkozatának hitelesítésére nyújtható.
(3) A rendelkezési nyilvántartás 2025. december 31-ig kezeli és biztosítja a 2024. augusztus 31-én hatályos E-ügyintézési törvény alapján az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartásában tárolt és jogszabály alapján a lekérdező szervvel szemben hatályos – az elektronikus azonosítási mód megváltoztatására, az elektronikus dokumentumok titkosítására, valamint elektronikus ügyintézési cselekményekről időszaki értesítés igénylésére vonatkozó jognyilatkozat kivételével – azon rendelkezések elérését és megtételét, amelyeket e törvény alapján nem kezel és nem biztosít.
(4) A (3) bekezdés szerinti rendelkezés a digitális állampolgárság felhasználói profil 63. § szerinti első alkalommal történő aktiválásáig tehető meg. A (3) bekezdéstől eltérően az aktív felhasználó profillal rendelkező személy az elektronikus azonosítási mód megváltoztatására, az elektronikus dokumentumok titkosítására, valamint elektronikus ügyintézési cselekményekről időszaki értesítés igénylésére vonatkozó jognyilatkozatot nem tehet.”
(2) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 119. § (5)–(7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) Annak a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó személynek, aki valamely e törvénnyel megszüntetett, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatást vett igénybe, az azonosításhoz kötött digitális ügyeinek intézéséhez 2025. január 15-ig át kell térnie – választása szerint – valamely, a 46. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti szolgáltatás használatára. E bekezdés alkalmazásában a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatások az áttérésig továbbhasználhatók.
(6) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó személy – a 46. § (3) bekezdésétől eltérően – 2025. december 31-ig az e törvény 46. § (1) bekezdésében meghatározott valamennyi, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás útján azonosíthatja magát. Amennyiben a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó személy felhasználói profilja a 64. § (1) bekezdés szerint inaktívvá válik, a 46. § (1) bekezdés b) pontja szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatást nem veheti igénybe.
(7) A központi idegenrendészeti nyilvántartásban, vagy elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldiek nyilvántartásában szereplő természetes személy felhasználó 2025. január 14-ig az ügyfélkaput, 2025. január 15-től a 46. § (1) bekezdés b) pontja szerinti azonosítási szolgáltatást veheti igénybe.”
244. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 119. §-a a következő (9)–(11) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(9) A Kormány 2025. december 31-ig a 2024. augusztus 31-én hatályos E-ügyintézési törvény szerinti, nemzeti szinten elismert, bizalmi szolgáltatásnak nem minősülő biztonságos kézbesítési szolgáltatást nyújtja a 45. § (1) bekezdés b) pontja szerint szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásként.
(10) A rendelkezési nyilvántartás 2025. december 31-ig kizárólag a 45. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, Kormány által nyújtott szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatáshoz kapcsolódó, a 13. § (1) bekezdés e) pontja szerinti adatokat tartalmazza.
(11) A digitális állampolgárság szolgáltató a 63. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti távoli azonosítással történő személyazonosítás lehetőségét legkésőbb 2025. január 31-től köteles biztosítani.”
245. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 120. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„120. § (1) 2024. július 1-jétől a 2024. június 30-án hatályos E-ügyintézési törvény szerinti Központi Ügyfélregisztrációs Nyilvántartás a digitális állampolgárság nyilvántartás részét képezi, a Központi Ügyfélregisztrációs Nyilvántartás esetében valamennyi adatkezelési és adatfeldolgozási művelet megszűnik, a Központi Ügyfélregisztrációs Nyilvántartással kapcsolatos kötelezettségeket a digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv teljesíti.
(2) A 63. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti aktiválási mód igénybevételének lehetőségét legkésőbb 2025. május 1-jétől kell biztosítani.
(3) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó, 14. életévét be nem töltött személy 2028. február 15-től jogosult az e törvény szerinti digitális állampolgár azonosítóra és felhasználói profilra.”
246. §174
247. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény
a) 3. § (7) bekezdése, 8. § 11. pontja és 113. § (2) bekezdés 8. pontja a „digitális személyiadat-tárca” szövegrész helyett a „nemzeti digitális irattárca” szöveggel,
b) 8. § 21. pontja az „olyan természetes személy” szövegrész helyett a „természetes személy” szöveggel,
c) 10. § (7) bekezdése az „elektronikus azonosítása” szövegrész helyett az „eAzonosítás útján történő azonosítása” szöveggel,
d) 15. § (2) bekezdése a „(3) szerinti” szövegrész helyett a „(3) bekezdés szerinti” szöveggel,
e)175
f)176
g) 37. alcím címe a „szolgáltatóközpont” szövegrész helyett a „szolgáltatások tervezése és megvalósítása” szöveggel,
h) 71. §-a a „szolgáltatóközpont” szövegrész helyett az „állampolgárság szolgáltató” szöveggel,
i)177
j)178
k)179
l)180
m) 114. § (2) bekezdés 4. pontjában az „a 81. § (2) bekezdése szerinti további” szövegrész helyett a „további” szöveggel,
n) 116. § (2) bekezdése a „18–38. §” szövegrész helyett a „18–24. §, a 26–38. §” szöveggel,
o) 116. § (2) bekezdése a „46. § (2)–(8) bekezdése” szövegrész helyett a „46. § (2)–(4), valamint (6)–(8) bekezdése” szöveggel
p) 119. § (1) bekezdés b) pontja az „a digitális személyiadat-tárca szolgáltatást” szövegrész helyett az „a nemzeti digitális irattárca szolgáltatást” szöveggel
lép hatályba.
248. §181
118. Az internetes közvetítő szolgáltatások egyes szabályairól szóló 2023. évi CIV. törvény módosítása
249. §182
250. §183
251. §184
252. §185
253. §186
119. Záró rendelkezések
254. § (1) Ez a törvény – a (2)–(12) bekezdésben foglalt kivétellel – 2024. május 17-én lép hatályba.
(2) A 11–14. §, a 17. §, a 18. §, a 32. § (2) bekezdése, az 56. § és a 63. § 2024. május 18-án lép hatályba.
(3) A 249–252. § 2024. június 5-én lép hatályba.
(4) A 15. §, a 20. § a)–d), k), l) és m) pontja, a 11. alcím, a 31. §, a 32. § (1) bekezdése, a 33–36. §, az 58. §, a 62. §, a 65. §, a 92. §, a 95. §, a 98. § c) pontja, a 145. § (1) bekezdése, a 146. §, a 148. §, a 205. §, a 206. §, a 208. §, a 213–220. §, a 223. §, a 227–235. §, a 241–245. § és a 247. § a)–d), g), h) és m)–p) pontja 2024. július 1-jén lép hatályba.
(5) Az 1–4. alcím, a 7. §, a 8. § b) pontja, a 6. alcím, a 7. alcím, a 16. §, a 19. §, a 20. § e)–i), n), o) és p) pontja, a 9. alcím,a 10. alcím, a 12–16. alcím, a 18–30. alcím, az 57. §, a 32–34. alcím, a 64. §, a 36–46. alcím, a 78. §, a 79. §, a 48–57. alcím,az 59. alcím, a 60. alcím, a 63–78. alcím, a 133. §, a 80–85. alcím, a 87–89. alcím, a 155. §, a 156. §, a 158. §, a 91–93. alcím,a 163. §, a 165. §, a 166. § b) pontja, a 95–101. alcím, a 103–106. alcím, a 109. alcím, a 110. alcím, a 212. §, a 221. §, a 222. §, a 224–226. §, a 236. §, a 237. §, a 240. §, a 247. § e), f), i), k) és l) pontja, a 248. § és a 253. § 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
(6) A 107. alcím és a 115. alcím 2024. október 1-jén lép hatályba.
(7) A 20. § j) pontja 2024. október 31-én lép hatályba.
(8) A 6. §, a 8. § a) pontja, a 77. §, a 131. §, a 132. §, a 145. § (2) bekezdése, a 147. §, a 149. §, a 150. §, a 157. §, a 159. §, a 164. §, a 166. § a) pontja, a 102. alcím, a 108. alcím, a 111. alcím, a 113. alcím és a 209. § 2025. január 1-jén lép hatályba.
(10) A 238. §, a 239. §, a 246. § és a 247. § j) pontja 2025. június 1-jén lép hatályba.
255. § E törvény
a) 11. alcíme az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján,
b) 76. alcíme az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján,
c) 249–251. §-a és 253. §-a az Alaptörvény 23. cikke alapján
sarkalatosnak minősül.
256. § (1) E törvény 145. § (2) bekezdése, 147. §-a, 150. §-a és 111. alcíme
a) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint
b) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(2) E törvény 252. §-a
a) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendelet, és
b) az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1150 európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
(3) E törvény 246. §-ának a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
A törvényt az Országgyűlés a 2024. április 30-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2024. május 7.
Az 1. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 2. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 3. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 4. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 6. § a 254. § (8) bekezdése alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 7. § a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 8. § a) pontja a 254. § (8) bekezdése alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 8. § b) pontja a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 6. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 7. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 11. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 12. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 13. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 14. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 16. § a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 17. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 18. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 19. § a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 20. § e) pontja a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 20. § f) pontja a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 20. § g) pontja a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 20. § h) pontja a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 20. § i) pontja a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 20. § j) pontja a 254. § (7) bekezdése alapján 2024. október 31-én lép hatályba.
A 20. § n) pontja a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 20. § o) pontja a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 20. § p) pontja a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 9. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 10. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 12. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 13. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 14. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 15. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 16. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 32. § (2) bekezdése a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 18. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 19. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 20. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 21. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 22. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 23. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 24. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 25. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 26. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 27. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 28. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 29. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 30. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
Az 56. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
Az 57. § a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 32. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 33. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 34. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 63. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 64. § a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 36. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 37. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 38. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 39. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 40. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 41. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 42. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 43. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 44. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 45. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 46. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 77. § a 254. § (8) bekezdése alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 78. § a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 79. § a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 48. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 49. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
Az 50. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
Az 51. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
Az 52. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
Az 53. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
Az 54. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
Az 55. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
Az 56. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
Az 57. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 93. § a 254. § (11) bekezdése alapján 2025. július 1-jén lép hatályba.
A 94. § a 254. § (11) bekezdése alapján 2025. július 1-jén lép hatályba.
A 96. § a 254. § (11) bekezdése alapján 2025. július 1-jén lép hatályba.
A 97. § a 254. § (11) bekezdése alapján 2025. július 1-jén lép hatályba.
A 98. § a) pontja a 254. § (11) bekezdése alapján 2025. július 1-jén lép hatályba.
A 98. § b) pontja a 254. § (11) bekezdése alapján 2025. július 1-jén lép hatályba.
Az 59. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 60. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 101. § a 254. § (9) bekezdése alapján 2025. január 15-én lép hatályba.
A 102. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 103. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 104. § a 254. § (9) bekezdése alapján 2025. január 15-én lép hatályba.
A 105. § a 254. § (9) bekezdése alapján 2025. január 15-én lép hatályba.
A 62. alcím a 254. § (12) bekezdése alapján 2026. január 1-jén lép hatályba.
A 63. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 64. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 65. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 66. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 67. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 68. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 69. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 70. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 71. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 72. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 73. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 74. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 75. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 76. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 77. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 78. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 131. § a 254. § (8) bekezdése alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 132. § a 254. § (8) bekezdése alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 133. § a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 80. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 81. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 82. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 83. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 84. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 85. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 145. § (2) bekezdése a 254. § (8) bekezdése alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 147. § a 254. § (8) bekezdése alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 149. § a 254. § (8) bekezdése alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 150. § a 254. § (8) bekezdése alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 151. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 87. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 88. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 89. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 155. § a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 156. § a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 157. § a 254. § (8) bekezdése alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 158. § a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 159. § a 254. § (8) bekezdése alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 91. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 92. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 93. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 163. § a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 164. § a 254. § (8) bekezdése alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 165. § a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 166. § a) pontja a 254. § (8) bekezdése alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 166. § b) pontja a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 95. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 96. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 97. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 98. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 99. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 100. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 101. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 102. alcím a 254. § (8) bekezdése alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 103. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 104. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 105. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 106. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 107. alcím a 254. § (6) bekezdése alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 108. alcím a 254. § (8) bekezdése alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 109. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 110. alcím a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 111. alcím a 254. § (8) bekezdése alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 204. § a 254. § (9) bekezdése alapján 2025. január 15-én lép hatályba.
A 113. alcím a 254. § (8) bekezdése alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 209. § a 254. § (8) bekezdése alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 115. alcím a 254. § (6) bekezdése alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 211. § a 254. § (12) bekezdése alapján 2026. január 1-jén lép hatályba.
A 212. § a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 221. § a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 222. § a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 224. § a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 225. § a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 226. § a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 236. § a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 237. § a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 238. § a 254. § (10) bekezdése alapján 2025. június 1-jén lép hatályba.
A 239. § a 254. § (10) bekezdése alapján 2025. június 1-jén lép hatályba.
A 240. § a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 246. § a 254. § (10) bekezdése alapján 2025. június 1-jén lép hatályba.
A 247. § e) pontja a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 247. § f) pontja a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 247. § i) pontja a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 247. § j) pontja a 254. § (10) bekezdése alapján 2025. június 1-jén lép hatályba.
A 247. § k) pontja a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 247. § l) pontja a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 248. § a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 249. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 250. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 251. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 252. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 253. § a 254. § (5) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás