12/2024. (III. 28.) AM rendelet indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A szőlő- és bortermelés részletes szabályairól szóló 26/2021. (VII. 29.) AM rendelet (a továbbiakban: Bmr.) módosítására a jogszabály hatálybalépését követően a gyakorlatban felmerült problémákra figyelemmel az alábbiak szerint kerül sor:

1. A módosítás a szőlőültetvényekkel kapcsolatos hatósági ellenőrzések megfelelő végrehajtása érdekében meghatározza a kivágás fogalmát. Szőlőültetvény kivágása esetén a hegybírónak meg kell győződnie arról, hogy az újratelepítés mellőzésével alkalmazott újrahajtatással nem állítható vissza a kivágással érintett területen művelésre alkalmas ültetvény. Ez a szőlőtőkék föld feletti részeinek, illetve a föld alatti részeiből legalább a gyökértörzs eltávolításával lehetséges. A fogalommeghatározás rendeletbe való beillesztésével a hegybíró egyértelmű megállapítást tud tenni a kivágás végrehajtásának szakszerűségére vonatkozóan.

2. A telepítési engedély iránti kérelemhez a kérelmezőnek a talajvédelmi hatóság egy évnél nem régebbi, érvényes talajvédelmi tervet jóváhagyó döntését csatolnia kell. A tervezet hatályon kívül helyezi a talajvédelmi tervvel kapcsolatos időkorlátot, tekintettel arra, hogy a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet alapján szőlőültetvények telepítéséhez 5 évnél nem régebbi talajvédelmi tervet kell benyújtani.

3. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 133. § (1) bekezdése alapján a magánszemélynek lehetősége van a saját fogyasztásra szánt borászati termékét a Jöt.-ben meghatározott mennyiségben adómentesen előállítani. A borászati üzemengedély kérelmezése során a Jöt. ezen rendelkezésével összhangban szükséges szabályozni azon esetet, amikor az üzemengedély iránti kérelemben megjelölt ingatlanban a kérelmező a kérelem benyújtása előtt adómentes fogyasztásra szánt borászati termékét magánszemélyként tárolta. Ha a kérelmezőnek nincs a borászati termék tárolására alkalmas másik ingatlanja, az engedélyezési eljárás során biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a kérelmező az engedély megadását követően adómentes fogyasztásra szánt borászati termékét tovább tárolhassa az adott ingatlan területén.

4. A Bmr. átmeneti rendelkezései értelmében nem kötelező a forgalombahozatali azonosító (a továbbiakban: FHA) feltüntetése, ha az FHA-hoz tartozó, saját generálású tételszámot vagy tételszámokat a forgalomba hozó a közfogyasztásra történő forgalomba hozatalt megelőzően bejelentette a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal részére. A borászati termékek előállítóinak oldaláról igényként felmerült, hogy ezt az átmeneti rendelkezést a versenyképesség érdekében szükséges lenne a későbbiekben is hatályban tartani, melyre figyelemmel a rendelet módosítása megteremti ennek lehetőségét.

5. A „blanc de blanc” és a „blanc de noir” korlátozottan használható kifejezések pezsgő termékkategórián történő feltüntetésének lehetővé tételére borászati termelői igények alapján kerül sor. A „Szabályozott kifejezések listájában” az egyéb korlátozottan használható kifejezések között a „blanc de blanc” és a „blanc de noir” kifejezések a minőségi pezsgő termékkategórián túl a módosítást követően a pezsgő termékkategóriában is feltüntethetőek lesznek.

6. A mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i (EU) 1308/2013/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelet 119. cikkének módosítása alapján 2023. december 8-tól lépett hatályba a borászati termékek forgalomba hozójára vonatkozó azon kötelezettség, mely szerint a borászati termékeken jelölni kell az összetevőket és a tápértéket. Az összetevők jelölési kötelezettségének teljesítéséhez elengedhetetlenül szükséges az alkalmazott borászati eljárások és kezelések jelölése a kísérőokmányon.

A rendeletmódosítás tartalmazza továbbá a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvényből eredő, az új, vármegyei elnevezés miatti módosításokat.