KÜ BH 2024/122

[1] A perben nem álló eladó és a III. rendű alperesi érdekelt vevő 2021. november 18. napján adásvételi szerződést kötött a perbeli szántó művelésű ágú ingatlan 1/1 tulajdoni hányadára. Az adásvételi szerződés a kifüggesztése alatt két vételi ajánlatot elfogadó jognyilatkozat érkezett, a felperes és a II. rendű alperesi érdekelt részéről. Az önkormányzat jegyzője ezt követően megküldte az adásvételi szerződést hatósági jóváhagyás céljából az alperes részére.

[2] Az alperes a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 23. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az adásvételi szerződést először az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelőség szempontjából vizsgálta meg, az előzetes vizsgálat lefolytatása alkalmával azonnali megtagadási okot nem talált. Az elővásárlási jogosultság összegzése kapcsán megállapította, hogy a III. rendű alperesi érdekeltet mint eredeti vevőt elővásárlási jog illeti meg a Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdés e) pontja alapján, a felperest a Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdés d) pontja alapján, míg a II. rendű alperesi érdekeltet a Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdés e) pontja alapján, továbbá mindhárom fél vonatkozásában rögzítette, hogy a Földforgalmi tv. 18. § (4) bekezdés a) pontja szerint őstermelő családi gazdaság tagjának minősülnek. Az elővásárlási jogosultság törvényi sorrendjében a felperes szerepelt az első ranghelyen, a III. rendű alperes mint vevő a második és a II. rendű alperesi érdekelt a harmadik ranghelyen.

[3] Ezt követően az alperes a Földforgalmi tv. 23. § (5) bekezdése alapján állásfoglalás beszerzése céljából megkereste a föld fekvése szerinti helyi földbizottságként eljáró I. rendű alperesi érdekelt területi szervezetét (a továbbiakban: I. rendű alperesi érdekelt). Az I. rendű alperesi érdekelt a 2022. március 7. napján kelt NOG01-00492-12/2022. számú állásfoglalásával az adásvételi szerződés hatósági jóváhagyását a II. rendű alperesi érdekelttel támogatta. A támogatás indokaként a birtokviszonyok átláthatóságára vonatkozó általános agrárpolitikai és földbirtok-politikai érdekek érvényre juttatását jelölte meg.

[4] Az alperes – a fenti állásfoglalást alapul véve – a 2022. március 22. napján kelt 590350/8/2022. számú határozatával az adásvételi szerződést a II. rendű alperesi érdekelttel hagyta jóvá.

[5] A felperes a határozatot keresettel támadta. Arra hivatkozott, hogy ha az adott személlyel szemben nem merül fel olyan tény, körülmény, ami miatt meg kell tagadni vele szemben a tulajdonszerzést, akkor támogatni kell. Álláspontja szerint sem az alperes, sem az I. rendű alperesi érdekelt nem hivatkozhat arra, hogy amennyiben vele hagyná jóvá az adásvételi szerződést, úgy észszerűtlen birtokszerkezet alakulna ki, és adott esetben a birtokszerkezet elaprózódásától kellene tartani.

[6] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint az I. rendű alperesi érdekelt állásfoglalása a jogszabályban foglaltaknak megfelel, hiszen értékelte a Földforgalmi tv. 23/A. § (1) bekezdésében foglaltakat, továbbá figyelembe vette a 24. § (3) bekezdése szerinti pontokat.

[7] Az I. rendű alperesi érdekelt nyilatkozatában a kereset elutasítását kérte. Eljárása során megállapította, hogy bár a felperesnek van termőföld ingatlana a településen, azonban amennyiben ő szerzi meg az adásvétel tárgyát képező termőföldet, nem képes olyan egységes birtoktest kialakítására mint a II. rendű alperesi érdekelt.

[8] A II. rendű alperesi érdekelt nyilatkozatában a kereset elutasítását kérte, mivel az alperes határozata megfelel az azonos szempontú értékelés szabályainak.

[9] A III. rendű alperesi érdekelt nyilatkozatában szintén a kereset elutasítását kérte.

[10] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította.

[11] Döntése során irányadónak tekintette a Kúria Kfv.III.37.558/2022/6. számú ítéletét. Jelen ügyben az I. rendű alperes állásfoglalásban egyértelműen meghatározta, hogy milyen szempontokat értékelt, melyik volt az a szempont, amit prioritásként emelt ki, azaz az átlátható birtokszerkezetet és az egységes, versenyképes birtoktag kialakítását. Azt is rögzítette, hogy e körben milyen tényekre volt figyelemmel, a II. rendű alperesi érdekelt és közeli hozzátartozói vonatkozásában milyen földterületeket vett száma, azokat hogyan viszonyította a felperes és a III. rendű alperesi érdekelt földterületeihez. A bíróság ennek alapján megállapította, hogy jelen ügyben az I. rendű alperesi érdekelt állásfoglalásában okszerű indokát adta annak, hogy miért a II. rendű alperesi érdekelttel támogatja az adásvételi szerződés jóváhagyását, és miért nem támogatja a felperes, illetőleg a III. rendű alperesi érdekelt tulajdonszerzését. Mindezekre tekintettel nem sérült az azonos szempontú értékelés követelménye sem, amikor az I. rendű alperesi érdekelt azért támogatta a II. rendű alperesi érdekeltet, mert esetében a nevesített birtokpolitikai célok jobban megvalósulnak, és azért nem támogatta a felperest illetve a III. rendű alperesi érdekeltet, mert vonatkozásukban ugyanazon birtokpolitikai célok kevésbé juttathatók érvényre.

[12] A bíróság azt a felperesi jogsérelmet, hogy az alperes maga tényállás tisztázást és bizonyíték értékelését nem folytatott le részben megállapíthatónak látta, ugyanakkor az a perbeli esetben csupán olyan eljárási jogszabásértésnek minősítette, ami az ügy érdemi megítélésére nem hatott ki. Mindezen körülmények alapján a bíróság megállapította, hogy alperes határozata nem sértett jogszabályt, amikor a tárgyi ingatlan vonatkozásában kelt adásvételi szerződést a II. rendű alperesi érdekelttel hagyta jóvá.

[13] A felperes felülvizsgálati kérelmében kérte az eljárt bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását.

[14] Álláspontja szerint az I. rendű alperesi érdekelt állásfoglalásának szó szerinti átvétele, annak vizsgálata és értékelése elmulasztása már önmagában jogszabálysértővé teszi a határozatot.

[15] A felperesi álláspont szerint az, hogy valamely szempontnak a másik elővásárló megfelel vagy jobban megfelel, nem lehet kizáró ok a másik elővásárlóval szemben

[16] Az, hogy a vevő, illetve az egyik elővásárlásra jogosult értékelése során vele kapcsolatban milyen támogatandó vagy nem támogatandó tény merül fel, nem lehet a többi szereplő terhére róni. Attól, hogy II. rendű alperes az egyik birtokpolitikai célnak esetlegesen jobban megfelel, nem jelenti azt, hogy a többi szempont nem vizsgálandó. Aki adott célnak a kamara mérlegelése alapján kevésbé felel meg, de azzal, hogy vannak a településen, a kérdéses ingatlan közvetlen közelében ingatlanjai, szintén megfelel, ez vele szemben nem lehet támogatásmegtagadási ok. Hivatkozott a Földforgalmi tv. 24. és 25. §-ára. A megfelelőség egyezősége esetén a Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdése szerinti sorrendje dönt.

[17] A felperes szerint továbbá amennyiben elfogadjuk a különbségtételt, nyilvánvalóan az döntött a felek között, hogy van-e szomszédos ingatlanjuk vagy nincs, hiszen ha az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) szerinti mezőgazdasági birtoktestet vesszük alapul, amire az I. rendű alperesi érdekelt hivatkozott, mindkét fél rendelkezik 20 km-en belül (sőt, adott településen belül) ingatlantulajdonnal, csak az volt a döntő tényező, ki szomszédos, ki nem. Márpedig a Földforgalmi tv.-ben rögzített rangsor ilyen mértékű áttörése nem lehetett jogalkotói cél, hiszen a kérdést a helyben lakó, a szomszéd helyben lakó, illetve a 20 km-en belül lakó megkülönböztetéssel kívánta megoldani. Ilyen kiterjesztő értelmezéssel álláspontja szerint a Földforgalmi tv. 18. §-ban foglalt sorrend – valós és indokolt megtagadási ok híján – nem változtatható meg. A mérlegelés nem eredményezheti azt, hogy gyakorlatilag módosítják a törvény szerinti sorrendet akkor, amikor mindkét fél támogatható lenne. Jelen esetben ő és a II. rendű alperesi érdekelt nem ugyanazon ranghelyen elővásárlásra jogosultak, ő ugyanis megelőzi a törvény szerint II. rendű alperesi érdekeltet.

[18] A felperes hivatkozott a BH 2022.279. számú ítéletre, miszerint a helyi földbizottság csak abban foglalhat állást, hogy a szerződés megkötését az elővásárlásra jogosulttal vagy a vevővel támogatja-e, közöttük nem rangsorolhat, és állásfoglalásával nem ronthatja le a törvényi elővásárlási sorrendet.

[19] Felhívta azt is, hogy az OTÉK szerinti mezőgazdasági birtoktest fogalma kizárja az alperes által alkalmazott megkülönböztetést az észszerű birtokszerkezetre vonatkozóan.

[20] A közigazgatási szervet tehát felelősség terheli a helyi földbizottságként eljáró kamara állásfoglalása megalapozottságáért, a tényállás-tisztázási kötelezettségének az alperes azonban nem tett eleget, és ezt az elsőfokú bíróság ítélete jogszerűnek mondta ki. Mindezek a hiányosságok a felperes szerint megalapozzák az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését.

[21] Az I. rendű alperesi érdekelt felülvizsgálati ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte. Kiemelte, hogy a Földforgalmi tv. 23/A. §-a szerinti állásfoglalás kiadása során az ott feltüntetett általános földbirtokpolitikai érdekek mentén jogszerűen végezhet mérlegelési tevékenységet, az egymással esetlegesen konkuráló érdekek között prioritásokat állíthat fel, ahogy arra a Kúria Kfv.III.37.558/2022/6. számú ítéletében is rámutatott.

[22] Álláspontja szerint a földbirtokpolitikai érdekek érvényesülése független a megjelölt elővásárlási ranghelytől, így szemben a felperesi felülvizsgálati kérelemben előadottakkal, azok a Földforgalmi tv. 23/A. §-a szerinti értékelés során nem bírnak relevanciával. A Földforgalmi tv. 23/A. §-a szerinti vizsgálat nem az elővásárlási ranghelyeket „töri át”, a helyi földbizottság nem változtatja meg az elővásárlási sorrendet, hanem azoktól független, sajátos szempontokat juttat érvényre. A mérlegelés tehát nemcsak akkor alkalmazható, ha a felek azonos ranghelyen állnak, hanem minden esetben kötelezettsége a helyi földbizottságnak a törvényben foglalt értékelést lefolytatni.

[23] A II. rendű alperesi érdekelt felülvizsgálati ellenkérelmében kérte az ítélet hatályában fenntartását. Álláspontja szerint az I. rendű alperesi érdekelt hatáskörét törvényes keretek között gyakorolta, állásfoglalása nem volt jogsértő. Hivatkozott ezzel kapcsolatban a Kúria Kfv.III.37.558/2022/6. számú, a Kfv.II.37.044/2021/6. számú ítéleteiben és a BH 2022.279. számú eseti döntésben foglaltakra, amelyeket akként értelmezett, hogy az I. rendű alperesi érdekeltnek a Földforgalmi tv. 23/A. § (1) bekezdése szerinti értékelése független a felek által megjelölt elővásárlási ranghelytől. E mérlegelés álláspontja szerint okszerűen levezetett volt, a felperes pedig nem tárt fel olyan indokot, ami alapján az alperesnek el kellett volna térnie a kamarai állásfoglalásban foglaltaktól.

[24] A III. rendű alperesi érdekelt felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.

[25] A felülvizsgálati kérelem alapos.

[26] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 115. § (2) bekezdése értelmében alkalmazandó Kp. 108. § (1) bekezdése, valamint 100. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem keretei között, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogsértések körében vizsgálhatta felül.

[27] A Kp. 85. § (1) és (2) bekezdése alapján a bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét a kereseti kérelem korlátai között – ha a törvény eltérően nem rendelkezik – a megvalósításának időpontjában fennálló tények alapján vizsgálja felül.

[28] A Kp. 85. § (3) bekezdése alapján a bíróság hivatalból veszi figyelembe a közigazgatási cselekménynek az ügyben nem alkalmazandó jogszabályi rendelkezésre alapítását.

[29] Az ügyben a jogkérdést a Kúria akként határozta meg. hogy az alperes hozhatott-e jogszerűen azon az alapon határozatot, ami a helyi földbizottság olyan állásfoglalásán alapul, amelyben az a mérlegelési joga gyakorlása során az elővásárlási sorrend ellenében kizárólag földbirtokpolitikai szempont alapján határozott meg prioritást, és minderre tekintettel jogszerű-e az elsőfokú ítélet.

[30] A Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdése szerint a föld eladása esetén az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:

a) az államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek érvényesítése céljából, valamint közfoglalkoztatás, illetve más közérdekű cél megvalósítása érdekében;

b) a földet használó olyan földművest,

ba) aki helyben lakó szomszédnak minősül,

bb) aki helyben lakónak minősül, vagy

bc) akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van;

c) az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül;

d) az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül;

e) az olyan földművest, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.

[31] Az elővásárlási jogosultság e törvényi sorrendje szerint a felperes szerepelt az első ranghelyen [a 18. § (1) bekezdés d) pontja alapján], a III. rendű alperesi érdekelt mint vevő a második [a Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdés e) pontja alapján] és a II. rendű alperesi érdekelt a harmadik [a Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdés e) pontja alapján] ranghelyen. Mindhárom fél a Földforgalmi tv. 18. § (4) bekezdés a) pontja alapján őstermelő családi gazdaság tagjának minősült.

[32] A helyi földbizottság a Földforgalmi tv. 24. § (2) bekezdése alapján az adásvételi szerződést és a jegyzékben szereplő valamennyi elővásárlásra jogosult elfogadó jognyilatkozatát a köztudomású tények és legjobb ismeretei alapján történő mérlegelése alapján a 23/A. § (1) bekezdésében meghatározott szempontoknak való megfelelés vonatkozásában értékeli és támogatja vagy nem támogatja.

[33] A helyi földbizottság az elővásárlási sorrend alapján azt vizsgálja, hogy az egyes vevők, illetőleg az elővásárlásra jogosultak tekintetében teljesülnek-e, illetve ha igen, miként a Földforgalmi tv. céljai. A Földforgalmi tv. 23/A. § (1) bekezdése alapján a helyi földbizottság arról foglal állást, hogy az adásvételi szerződés megfelel-e

a) a birtokviszonyok átláthatóságára,

b) a spekulatív földszerzések megelőzésére,

c) az üzemszerű művelés alatt álló élet- és versenyképes, egységes birtoktagot képező fölbirtokok kialakítására és megőrzésére,

d) a helyi gazdálkodói közösség érdekeinek érvényesítésére,

e) az életvitelszerűen helyben lakó és gazdálkodó földművesek segítésére, és

f) a mezőgazdaságban a generációváltás elősegítésére

vonatkozó általános agrárpolitikai és földbirtok-politikai érdekeknek.

[34] Ezen értékelés során a Földforgalmi tv. 24. § (3) bekezdése alapján a következőket kell figyelembe venni:

a) a vevő vagy a jegyzékben szereplő elővásárlásra jogosult és közeli hozzátartozói tulajdonában, használatában a föld fekvése szerinti településen vagy annak közigazgatási határától számított húsz kilométeres körzetén belül hány darab, mekkora térmértékű, művelési ágú és aranykorona értékű föld található és azok hol helyezkednek el;

b) a föld fekvése szerinti településen vagy annak közigazgatási határától számított húsz kilométeres körzetén belül az a mezőgazdasági termelőszervezet, amelyben a vevő, a jegyzékben szereplő elővásárlásra jogosult vagy ezen személyek közeli hozzátartozója tulajdoni részesedéssel rendelkezik, mekkora térmértékű és aranykorona értékű földterület használója;

c) a vevő vagy a jegyzékben szereplő elővásárlásra jogosult az adásvételi szerződést megelőző három éven belül kötöttek-e közeli hozzátartozójukkal földre vonatkozó jogügyletet, és ezen föld kinek a használatában áll;

d) a vevő vagy a jegyzékben szereplő elővásárlásra jogosult az adásvételi szerződés megkötését megelőző öt évben tett-e a föld fekvése szerinti településen vagy annak közigazgatási határától számított húsz kilométeres körzetén belül található földre elővásárlóként elfogadó nyilatkozatot, de a jogügylet a szerződésszegése miatt nem ment teljesedésbe;

e) a föld adásvétele mennyiben szolgálja a fiatal földműves, a pályakezdő gazdálkodó gazdaságátadással összefüggő tulajdonszerzését;

f) az elővásárlásra jogosult rendszeresen elfogadó jognyilatkozatot tesz-e olyan földre, amelyre elővásárlási joga fennáll, anélkül, hogy annak megszerzését gazdaságának mérete indokolná;

g) az adásvételi szerződés szerinti vevő, illetve a jegyzék szerinti elővásárlásra jogosultak tulajdonában álló földek birtokmérete

ga) között nagyságrendbeli különbözőség áll fenn,

gb) és a település üzemeinek átlagos mérete között nagyságrendbeli különbözőség áll fenn;

h) a földnek az ügylet szerinti ellenértéke alapos indok nélkül ne haladja meg a Földforgalmi tv.-ben művelési típusokhoz kötötten meghatározott zsinórmértéket.

[35] A Földforgalmi tv. 23/A. § (1) bekezdése és a 24. § (3) bekezdése összekapcsolódó értékelési szempontjairól megállapítható, hogy kiegészítőleges kritériumok, melyek közül valamelyik kifejezett érvényesülése vagy hiánya gyengítheti az egyébként jogosult pozícióját. A Földforgalmi tv. 24. § (2) bekezdése alapján ugyanis a jegyzékben szereplő elővásárlásra jogosultra vonatkozóan, tehát az elővásárlási sorrend szerint kell az értékelést elvégezni, ennek során azt kell vizsgálnia, hogy az egyébként jogosultakkal szemben nem merül-e fel valamilyen, földbirtok-politikai okból kizáró körülmény. E szempontok jellemzően nem önállók és nem konkurálhatnak az elővásárlási rangsorral. A törvényi rangsor szerinti, a jegyzékben is elismert pozíciót ezáltal el lehet veszíteni, ha megvan a törvényi hivatkozási alap erre, azaz a kizáró ok, de aligha lehet egy megállapított ranghelyet erre és csakis erre az okra hivatkozással másik ranghelyre (lejjebb) sorolni.

[36] E jogértelmezés arra alapítható, hogy a törvényileg megadott szempontok egymást nem feltétlenül erősítik, némelyek pedig szinte egymást kizárók. A Földforgalmi tv. 23/A. § (1) bekezdésének a birtokviszonyok átláthatóságára, valamint az üzemszerű művelésre hangsúlyt helyező a) és c) pontja például ellentétes lehet a d) pont alatti preferenciával, amely a mezőgazdaságban a generációváltás elősegítése. Jelen ügyben pedig különösen kérdéses, hogy miért nem az e) pont szerinti „életvitelszerűen helyben lakó és gazdálkodó földművesek segítésére” vonatkozó agrárpolitikai érdek az összemérés alapja, ami szerint a jogosultak között ráadásul van is rangsoron alapuló különbség.

[37] Az e szempontok alapján való értékelés tehát nem lehet abszolút, csakis a ranghelyekkel összefüggésben van értelmük, magát a megszerzett jogosultság minősítését illetően, hogy az nem ütközik-e súlyosan valamilyen, a Földforgalmi tv. céljaként meghatározott szemponttal. De nem lehet ennek alapján másik, ranghelyen alapuló sorrendet összeállítani, mert az a Földforgalmi tv. idézett 18. § (1) bekezdésébe ütközik. Az következik ebből először is, hogy az esetlegesen kiemelt szempont alkalmazásának során a mérlegelésnek a körülmények komplex értékelésén kell alapulnia.

[38] Másfelől ezt az értelmezést támasztja alá a Földforgalmi tv. 30. § (1) bekezdése, miszerint, ha a 27. §-ban foglaltak, azaz az ott meghatározott megtagadási okok nem állnak fenn, és a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyja az adásvételi szerződést a jegyzék szerinti sorrend alapján első helyen álló vagy a 29. § szerint kijelölt elővásárlásra jogosulttal, akkor az adásvételi szerződés szerinti vevő helyébe az elővásárlásra jogosult lép be. Vagyis külön nevesített megtagadási ok hiányában a jegyzék szerinti sorrendet kell alapul vennie a közigazgatási hatóságnak.

[39] A jegyzék szerinti sorrendre a Földforgalmi tv. 23. § (5) bekezdése ad eligazítást. Eszerint ha a (3) bekezdés alapján a mezőgazdasági igazgatási szerv nem tagadja meg az adásvételi szerződés jóváhagyását, és az elővásárlásra jogosult nyújtott be elfogadó jognyilatkozatot, a mezőgazdasági igazgatási szerv a következő eljárást követi. A törvényhely (6) bekezdésében meghatározott eset (azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosultak) kivételével – az elővásárlásra jogosultat vagy jogosultakat, valamint az adásvételi szerződés szerinti vevőt a törvény által meghatározott sorrend alapján rangsorolja, és arról jegyzéket készít (a törvény fogalomhasználatában a továbbiakban: jegyzék). A jegyzék szerinti sorrend tehát a szerződés szerinti vevő és az elővásárlási jogosultak között a törvény által felállított elővásárlási rangsornak megfelelően kialakított hivatalos lista, aminek alapján kell a jóváhagyást megtennie a közigazgatási szervnek, ha nincs megahatározott, a törvényben külön nevesített megtagadási ok.

[40] Az elsőfokú bíróság által, indokolása [22]–[23] bekezdésében kifejezetten megjelölten követett, a Kúria Kfv.III.37.558/2022/6. számú ítéletének indokolása [49] bekezdése szerint a helyi földbizottság jogkörében eljáró kamara az egymással konkuráló földbirtokpolitikai szempontok között prioritásokat határozhat meg, azonban köteles ezt akként megindokolni, hogy ebben való állásfoglalása érdemben felülbírálható legyen. A közigazgatási szerv részéről emiatt nem fogadható el a kamarai állásfoglalás automatikus átvétele ([41] bekezdés). Ezen eljárási szabályszegés esetén azonban a bíróság eljárásában vizsgálandó a Kp. 88. § c) pontjára tekintettel, hogy ez az ügy érdemi eldöntésére kihatással volt-e.

[41] Jelen ügyben volt a felperes által feltárt ilyen indok, jelesül az, hogy az adásvétel tárgyát képező föld mintegy 6 és fél hektáros mérete alapján önmagában is művelésre alkalmas, továbbá a birtokszerkezet vizsgálata összetettebb, mint pusztán a szomszédosság kérdése, ezért ilyen alap mellett a művelés elaprózottsága kérdéses, hogy érdemben felmerülhet-e. Márpedig ezt a körülményt a kamarai állásfoglalás, amit az alperesi határozat – a Kúria által is megállapítottan – lényegében csak átvett, nem említette. Tény tehát, hogy az alperes határozata e szempontot külön indok nélkül nem vizsgálta. Holott ennek a körülménynek a figyelembe vétele mellett a felperest is olyannak lehetne tekinteni, mint aki az adott földbirtokpolitikai szempontnak maga is maradéktalanul megfelel. A kérdés megítélése végeredményben tehát kihatott az ügy érdemére.

[42] Az elsőfokú bíróság ítéletének [25] bekezdésében maga is megállapította, hogy az alperes tényállás-tisztázást és bizonyítékértékelést nem folytatott le. Az ítélet indokolása ugyanakkor ezt a perbeli esetben csupán olyan eljárási szabályszegésnek minősítette, ami az ügy érdemi megítélését nem befolyásolta.

[43] A Kúria a kifejtettek szerint a kérdést másképp ítéli meg, ami alapján az elsőfokú bíróság eljárásában a Kp. 88. § c) pontjára tekintettel a közigazgatási eljárási szabály megsértése az ügy elbírálásának érdemére kihatása miatt megsemmisítési okként kellett volna, hogy számításba jöjjön, aminek tehát vizsgálata nem volt mellőzhető. Erre tekintettel az ítélet jogszabálysértő voltát kellett megállapítani.

[44] A Kúria az eddig kifejtett, alapvetően hatáskörgyakorlási eljárási okon kívül az ügy anyagi jogi kérdésében is vizsgálat tárgyává tette saját gyakorlatát. Figyelemmel kellett lenni ennek során a gyakran változó jogszabályi környezetre, valamint az eseti és irányadó döntések viszonylag széles körére, továbbá kétségtelenül külön értelemzést is igénylő összeegyeztethetőségére. Értékelni kellett különösen, hogy az elővásárlási sorrend ellenében, kizárólag földbirtokpolitikai szempont alapján, tartalmilag határozható-e meg prioritás az adásvételi szerződés jóváhagyása során.

[45] Mindenekelőtt megállapítható, hogy a Kúria már több további döntésében kimondta, hogy a kamara állásfoglalása csupán egy esetben köti a mezőgazdasági igazgatási szervet. Akkor, ha a Földforgalmi tv. 27. § (1) bekezdés a) pontja szerint előzetesen egyik elővásárlási jogosultsággal rendelkező jelentkező és a szerződés szerinti vevő sem kapja meg a támogatását. Minden más esetben a kamarai állásfoglalásnak nincs kötő ereje, attól a közigazgatási szerv érdemi bizonyítás mellett, aminek lefolytatása számára kötelező, eltérhet (Kfv.III.37.340/2020/7., Kfv.III.37.355/2021/7. Kfv.III.37.558/2022/6.).

[46] A BH 2022.279. számú döntés ezen túlmenően azt is leszögezi a határozat lényegét összefoglaló mondatában, hogy a kamara állásfoglalásával nem ronthatja le a törvényi elővásárlási sorrendet. A megállapítást részletező [49] bekezdésben pedig rámutat, hogy ilyen módon nem kerülhető meg a Földforgalmi tv.-nek az előbbiekben jelen indokolásban is idézett 18. §-a. A Kúria jelen ügyben ezt a döntést nem kerülhette meg.

[47] Az elsőfokú bíróság indokolásának [24] bekezdésében utalt arra, hogy amennyiben a kamara saját jogon értékelést nem végezhetne el, akkor tulajdonképpen a helyi földtulajdonosi, gazdálkodói közösség érdekeinek érvényesítése a perbeli esetben mindössze annak megállapítására szűkülne le, hogy az adott településen mindenki rendelkezik termőföld ingatlannal, mindenki földműves, ezért közöttük különbség nem tehető. Ebben az esetben azonban feleslegessé válnának a Földforgalmi tv. 24. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltak.

[48] A Kúria szerint a fentiek alapján erről nincs szó, de az állásfoglalást mérlegelő közigazgatási szerv a jegyzék szerinti sorrendtől korlátlanul nem vonatkoztathat el, csakis a Földforgalmi tv.-ben adott tételes felhatalmazások keretei között mozoghat.

[49] Fordítva is igaz tehát, hogy amennyiben a Földforgalmi tv. 23/A. § és 24. § (3) bekezdés szempontjai abszolútak lennének, akkor kiüresedne a Földforgalmi tv. által részleteiben kidolgozott 18. § (1) bekezdése vagyis az elővásárlási sorrend és az annak alapján készített jegyzék.

[50] A felperes felülvizsgálati kérelmében helyesen hivatkozott a Kfv.II.37.044/2021/6. számú döntésben írtakra. Eszerint a mezőgazdasági igazgatási szerv az adásvételi szerződés jóváhagyására irányuló eljárásban a helyi földbizottság állásfoglalásában foglaltakat részletesen vizsgálja és értékeli, és amennyiben az állásfoglalásban szereplő megállapítások alapján szükséges, úgy e körben bizonyítási eljárást kell lefolytatnia. A tényállás-tisztázási kötelezettségét akkor teljesíti, ha azt is vizsgálja, hogy a helyi földbizottság legjobb ismerete alapján értékelt szempontok szerinti megtagadási indokok tényadatokkal mennyiben támaszthatók alá.

[51] Megállapítható, hogy az ügyben az alperes ezen saját bizonyítási eljárása határozata meghozatal során elmaradt. Holott az ügy érdemére kiható jelentőségű, hogy a kiemelt földbirtokpolitikai szempont jogszerűen kérdésessé teszi-e adott esetben az elővásárlási sorrend, egyébként senki által nem vitatott rangsorát. A felperes valójában feltárt olyan indokot, ami alapján bizonyításra lett volna szükség. Vitatta ugyanis, hogy a törvényben meghatározott megtagadási okok hiányában is lenne a nem támogatásnak jogszerű indoka, és kérdésessé tette, hogy az elővásárlási sorrend ilyen alapon felülírható lenne.

[52] A Kúria szerint a külön értékelésre már csak azért is szükség lett volna, mert ennek elvégzése elsősorban az alperes hatásköre. Ezen kötelezettség érdemben való teljesítését az I. rendű alperesi érdekelt állásfoglalása, aminek rendeltetése alapvetően a földbirtokpolitikai szempontok kifejezésre juttatása, általában nem veheti át.

[53] Mindezek alapján megállapítható volt, hogy az alperes határozata sérti a Földforgalmi tv. 23. § (5) bekezdését, a 30. § (1) bekezdését, a 23/A. §-t és a 24. § (3) bekezdését. Az elsőfokú bíróság ítélete mindezen jogellenesség megállapításának mellőzése miatt ugyanezen jogszabályi rendelkezésekbe ütközik, ami továbbá a Kp. 88. § c) pontjának és Kp. 89. §-ának sérelmére vezetett.

[54] A közigazgatási eljárásnak a jelen indokolásban feltárt hibái miatt a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 121. § (1) bekezdés b) pontja alkalmazásával úgy változtatta meg, hogy a támadott határozatot megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte.

[55] Az új eljárás során az alperesnek magának is feladatkörében bizonyítási eljárást kell lefolytatnia. Az I. rendű érdekelt állásfoglalását ezért nem veheti át anélkül, hogy hatáskörét tételesen, kimerítően, maga közvetlenül ne gyakorolná, és ezzel kapcsolatos eljárási kötelezettségeit ne teljesítené. Vizsgálnia kell ennek során érdemben is, hogy a jegyzékben foglalt jogosultsági sorrend felülírásának az ügyben megvannak-e a jogszabályban kifejezetten meghatározott feltételei.