BK ÍH 2024/127.

A büntetőeljárás bírósági szakában a vádlott az ügy iratait megismerheti, azokról másolatokat kérhet, melyek kapcsán segítőt is igénybe vehet [Be. 39. § (1) bekezdés j) pont, 59. § (1) bekezdés f) pont, 100. § (1) bekezdés a) pont, (2) bekezdés, 100. § (4) bekezdés c) pont].

A törvényszék – nem jogerős – ítéletével az V. r. vádlottat bűnösnek mondta ki kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk. 176. § (1) bekezdés és (3) bekezdés], ezért őt 7 év 6 hónap fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés-büntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. A másodfokú eljárás még folyamatban van.

Az V. r. vádlott meghatalmazott ügyvédje a törvényszékhez írt beadványában iratmásolat kézbesítését kérte arra hivatkozással, hogy az V. r. vádlott az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti eljárás megindításához adott számára meghatalmazást, amelyben felhatalmazta jelen büntetőügyben történő iratbetekintésre és másolat készítésére.

A törvényszék végzésével a kérelmezőnek az ügyiratról készített másolat kézbesítése iránti kérelmét elutasította. Határozatának indokolása szerint a kérelmező ügyvéd nem része jelen büntetőeljárásnak, nem a terhelt védője, nem sértett, nem tekinthető egyéb érdekeltnek vagy vagyoni érdekeltnek sem, illetve ezen személyek segítőjének sem. Mivel a Be. 100. § (1) bekezdése taxatíve felsorolja azon személyek körét, akik a büntetőeljárás iratait megismerhetik, és ebbe a körbe a kérelmező ügyvéd nem tartozhat bele, így a kérelmét elutasította.

A végzéssel szemben a meghatalmazott ügyvéd jelentett be fellebbezést, amelyben kérte az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését. Fellebbezésében előadta, hogy az eljárásban nem védőnek minősül, hanem a Be. 61. § (1) és (3) bekezdés a) pontja alapján meghatalmazott képviselőnek, így a terhelt érdekében jár el, vagyis jogosult a terhelt által megismerhető iratok átvételére.

A fellebbviteli főügyészség átiratában indítványozta az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését és a törvényszék új határozat meghozatalára utasítását. Rögzítette, hogy a szóban forgó eljárás kilép a jelenlegi büntetőeljárás kereteiből, nem azon belül ítélendő meg, mivel az V. r. vádlott az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt kíván eljárást indítani és ennek előkészítése érdekében kíván iratanyaghoz jutni. Ez az eljárás nem a jelen büntetőügy keretein belül zajlik, ily módon nem a Be. szabályai irányadóak rá. Rámutatott arra, hogy az Alkotmánybíróság a 6/1998. (III. 11.) AB határozatban kifejtette, a védelemhez való jog minimálisan magában foglalja a védelem előkészítéséhez szükséges eszközöket. A büntetőeljárás során ezen eszközök leginkább a rendelkezésre álló iratok megismerését és birtoklását jelentik. Álláspontja szerint a Be. 100. § (1) bekezdés a) pontja egyértelműen rögzíti, hogy az eljárás iratait a terhelt megismerheti, így amit megismerhet, arról pedig másolatot is kaphat. Rámutatott arra, hogy a bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy az V. r. vádlott az eljárás folyamán kapott-e már másolatot a szóban forgó iratokról, az egyéb módon rendelkezésére áll-e. Ha igen, úgy jogszerűen hivatkozhat a törvényszék arra, amikor megtagadja az ismételt másolatok kiadását. Ha viszont nem, úgy teljesíteni kell a meghatalmazott ügyvéd kérelmét. Ugyanakkor elutasító határozatával a törvényszék a Be. 609. § (2) bekezdés b) pontjába ütköző eljárási szabályt sértett, így ennek az orvoslása csak a végzés hatályon kívül helyezésével lehetséges.

A meghatalmazott ügyvéd által bejelentett fellebbezés megalapozott az alábbiak szerint.

A Be. 68. §-a szerint a terhelt és a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy a büntetőeljárásban személyesen vagy – ha e törvény személyes eljárási kötelezettséget nem ír elő – az e törvényben meghatározott esetekben meghatalmazott képviselője útján a polgári jog szabályai szerinti cselekvőképességétől függetlenül eljárhat.

A Be. 59. § (1) bekezdés f) pontja értelmében a terhelt, a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt e törvény szerinti jogainak és jogos érdekeinek képviselete, illetve védelme, valamint az e törvény szerinti jogok gyakorlásának vagy kötelezettségek teljesítésének elősegítése érdekében a büntetőeljárásban segítőként meghatalmazott képviselőt vehet igénybe.

A Be. 39. § (1) bekezdés j) pontja alapján a terhelt jogosult arra, hogy az eljárás ügyiratait teljes terjedelmében megismerje, illetve a Be. 100. § (1) bekezdés a) pontja is egyértelműen rögzíti, hogy az eljárás iratait a terhelt megismerheti, arról a (4) bekezdés c) pontja értelmében másolatot kaphat.

A fenti jogszabályhelyek helyes értelmezéséből az következik, hogy az V. r. vádlott jogosult a kért iratokat megismerni, arról másolatot kérni, és – mivel az személyes eljárási kötelezettséggel nem jár – az iratmásolat kiadása érdekében meghatalmazott képviselőt is igénybe venni. Ezen joga független attól, hogy azt jelen eljárásban, vagy az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti eljárásban kívánja felhasználni. A vádlott jogainak gyakorlására a kérelmező ügyvédet hatalmazta meg, aki így, mint a terhelt segítője vesz részt az eljárásban, egyúttal jogosulttá vált a kért iratok másolatára. Mindezekre figyelemmel az iratmásolat kiadása iránti kérelem elutasításának nincs helye.

A fentiek alapján az ítélőtábla a törvényszék végzését a Be. 598. § (1) bekezdés g) pontja szerinti tanácsülésen eljárva a Be. 606. § (1) bekezdése alapján a rendelkező rész szerint megváltoztatta, és elrendelte a kérelemben megjelölt iratok kiadását.