2024. évi XIII. törvény
2024. évi XIII. törvény
oktatási, családügyi, kulturális tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról1
1. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
1. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 41. § (4) bekezdésében a „115. § (12) bekezdésében” szövegrész helyébe a „88. § (8) bekezdésében” szöveg lép.
2. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása
2. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. § (1) bekezdés d) pont 3. alpontjában az „Országos Széchényi Könyvtár” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ” szöveg lép.
3. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása
3. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 15. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(15) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személyt évi huszonegy munkanap alapszabadság, és a Kjt.-nek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint pótszabadság illeti meg.”
4. § A Gyvt. 42. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3a) A sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek bölcsődei ellátása történhet teljes integráció keretében a többi gyermekkel közös bölcsődei csoportban vagy részleges integráció keretében speciális bölcsődei csoportban a Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramjában foglaltak szerint.”
5. § A Gyvt.
a) 143. § (6) bekezdésében a „Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból” szövegrész helyébe a „kisgyermeket nevelők munkaerőpiaci visszatérésének célzott támogatására irányuló, továbbadott támogatási programból” szöveg,
b) 162. § (1) bekezdés s) pontjában a „részletes szabályait” szövegrész helyébe a „részletes, felhasználásának egyéb kiegészítő szabályait” szöveg
lép.
6. § Hatályát veszti a Gyvt.
b) 139. § (3) bekezdés a) pontjában az „és a gyermek törvényes képviselője a kisgyermeket nevelők munkaerőpiaci visszatérésének támogatására irányuló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében térítésidíj-támogatásban nem részesül,” szövegrész,
d) 145. § (2e) bekezdésében az „ , illetve átadáson” szövegrész.
4. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása
7. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény „Tudományos kutatás céljából történő adatkezelés” alcíme a következő 21/A. §-sal egészül ki:
„21/A. § (1) Az Eütv. 157. §-a szerinti emberen végzett orvostudományi kutatás hatékony és eredményes elvégzése érdekében a kutatási engedély jogosultja, a kutatási engedélyben megjelölt kutatási terv keretei között – a kutatási cél és rendelkezésre bocsátandó egészségügyi adatok körének megjelölésével – kérheti az egészségbiztosítási szervet, hogy az általa megjelölt szempontok szerinti érintettek személyazonosító adatait az érintett háziorvosának adja át. A háziorvos az érintett személyek kutatásba történő bevonása érdekében megkeresi az érintettet annak érdekében, hogy az járuljon hozzá a személyazonosító és elérhetőségi adatainak a kutatási engedély jogosultja részére történő átadásához.
(2) Az egészségbiztosítási szerv az (1) bekezdés szerinti adatok leválogatásáért fizetendő díjnak a megtérítését kérheti a kutatási engedély jogosultjától.”
8. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 4. § (2) bekezdés g) pontjában a „megtérítése érdekében,” szövegrész helyébe a „megtérítése érdekében, orvostudományi kutatás hatékonysága és eredményes elvégzése érdekében,” szöveg lép.
5. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása
9. § A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kult. tv.) III. Része a következő fejezettel egészül ki:
A KÖNYVEK ÁRKÖTÖTTSÉGÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
Általános rendelkezések
72/A. § (1) E fejezet hatálya kiterjed
a) a kiadókra,
b) az első magyarországi forgalomba hozókra, ideértve az importőröket, továbbá
c) mindazokra, akik Magyarországon fogyasztó részére könyvet értékesítenek.
(2) E fejezet hatálya kiterjed
a) arra a kiadványra, amely
aa) a három nyomdai ív terjedelmet meghaladó,
ab) ISBN-számmal ellátott,
ac) nem periodikusan megjelenő,
ad) nyomdatechnikai eljárással sokszorosított,
ae) papíralapú és
af) szabad szemmel olvasható szöveget, illetve illusztrációt tartalmaz,
b) a kartográfiai termékekre,
c) a kottákra,
d) a hangoskönyvekre, valamint
e) az e-könyvekre
[az a)–e) pontok a továbbiakban együtt: könyv].
(3) Az e fejezetben foglaltakat alkalmazni kell a Magyarországon kiadott, külföldi forgalmazású könyvekre és az azok értékesítésére kötött szerződésekre is, ha azokat belföldön értékesítik.
(4) Ha a szerző vagy a kiadó kereskedelmi tevékenységet is folytat, akkor ezen tevékenysége körében az árkötöttségre vonatkozó rendelkezéseket alkalmaznia kell.
(5) E fejezet hatálya nem terjed ki a fogyasztó által megvásárolt egyedi műpéldány eseti jelleggel, használt könyvként történő továbbértékesítésére.
(6) E fejezet hatálya nem terjed ki a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
a) 4. § 48. pontjában meghatározott tankönyvellátás keretében lebonyolított forgalmazásra, valamint
b) a 7. § (1) bekezdése szerinti köznevelési intézményekre és az általuk működtetett könyvtárakra.
(7) E fejezet hatálya nem terjed ki a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 7. § 6a. pontja szerinti szakképzési tankönyvekre.
(8) E fejezet hatálya nem terjed ki az 54. § (3) bekezdése szerinti nyilvános könyvtárra.
(9) E fejezet hatálya nem terjed ki az Országgyűlés Hivatala által, közművelődési feladatának ellátása keretében kiadott könyvre.
72/B. § E fejezet alkalmazásában
1. e-könyv: a könyvvel analóg szöveg digitális formában megjelenített változata, amely hordozható eszközön jelenik meg és a kereskedelmi forgalomban egyedi termékként került értékesítésre, továbbá a könyv ilyen formában történő elérhetővé tétele;
2. előfizetési ár: olyan előzetesen rögzített ár, amelyen a fogyasztó kötelezettséget vállalt arra, hogy a meghatározott egyedi könyveket, vagy a könyvsorozat egyes köteteit rendszeresen ismétlődően megvásárolja a megjelenést követő, kijelölt időszakban;
3. fogyasztó: az a természetes vagy jogi személy, aki a könyvet nem viszonteladás céljából vásárolja meg;
4. fogyasztói ár: a könyvön – jellemzően annak borítóján – a kiadó vagy importáló által meghatározott és feltüntetett ár, ideértve az előfizetési árat is a könyvsorozat egyes kötetei vonatkozásában;
5. hangoskönyv: a könyv helyettesítésére szolgáló, hanghordozón rögzített olyan hanganyag, amely a könyv felolvasott szövegét változtatás nélkül tartalmazza, továbbá a könyv ilyen formában történő elérhetővé tétele.
Alkalmazási szabályok
72/C. § (1) Aki Magyarországon fogyasztó részére könyvet értékesít, köteles az adott kiadónál adott címen megjelenő könyv első kiadásának megjelenési napjától számított 365 napon belül az értékesítés során a 72/E. § szerint meghatározott árat alkalmazni, ha
a) az adott könyv legalább 3 évvel ezen kiadást megelőzően Magyarországon még nem került kiadásra, vagy
b) kormányrendelet eltérően nem rendelkezik.
(2) Az első kiadás megjelenési napjának az első kiadás nyomdai teljesítését követő 10. napot kell tekinteni.
(3) A könyv első kiadásának megjelenési napját a kiadó köteles a megjelenéssel egyidejűleg a honlapján nyilvánosságra hozni, ott 365 napig hozzáférhetővé tenni, illetve a könyv forgalmazását végző szerződéses partnereivel írásban közölni.
(4) A könyv fogyasztói árának megállapítása a könyvet megjelentető kiadó, vagy annak hiányában a Magyarországon elsőként forgalomba hozó importőr joga és kötelessége.
72/D. § (1) A nem Magyarországon kiadott könyv esetén a 72/E. § szerint meghatározott árat akkor kell alkalmazni, ha a könyv összes értékesítendő példányának legalább 50%-át Magyarországon értékesítik.
(2) A 72/E. § szerint meghatározott árat a nem magyarországi értékesítésre is alkalmazni kell, ha a Magyarországon kiadott könyvet a későbbi behozatal céljából exportálták.
72/E. § (1) A Magyarországon forgalomba hozatalra kerülő könyv minden példányán fel kell tüntetni a fogyasztói árat.
(2) A könyvet kiadó vagy importáló fogyasztói árat, valamint előfizetési árat állapíthat meg. A fogyasztói, valamint előfizetési árnak az általános forgalmi adót tartalmaznia kell.
(3) Az előfizetési árra a fogyasztói árra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
72/F. § (1) A kiadó a 72/E. § szerint meghatározott árhoz képest kedvezményesebb áron értékesítheti az általa kiadott könyvet a szerző, valamint – a könyv megjelentetésétől számított 90 napon belül –
a) a kiadóval munkaviszonyban álló munkavállaló, vagy
b) a kiadásban egyéb megbízási vagy vállalkozási jogviszony alapján közreműködő személy
részére, saját szükséglete céljából.
(2) Nem minősül a 72/E. § szerint meghatározott ártól való eltérésnek, ha a könyv értékesítője vagy forgalmazója
a) átvállalja a csomagolási, kézbesítési és postaköltségeket a legalább 15 000 forint összegű könyvmegrendelés esetén,
b) a vásárolt könyv fogyasztói árához képest kis értékű, a könyv fogyasztói árának 10%-át meg nem haladó mértékű ajándékot ad,
c) a fogyasztói ár 10%-át meg nem haladó kedvezményt biztosít.
(3) A (2) bekezdés b) pontja esetében az ajándék értékének az ajándékba adott könyv fogyasztói árát, az utalvány névértékét vagy más ajándéktárgy esetén annak szokásos piaci árát kell tekinteni.
(4) Online könyvértékesítés esetén a (2) bekezdés c) pontja szerinti kedvezmény nem vonható össze a könyv értékesítője vagy forgalmazója által biztosított egyéb kedvezményekkel.
(5) A (2) bekezdés szerinti kedvezmények mértéke együttesen sem haladhatja meg a 72/E. § szerint meghatározott ár 10%-át.
A jogsértés során alkalmazandó szabályok, a hatósági eljárás szabályai
72/G. § (1) Az e fejezetben foglalt rendelkezések megsértése és jogsértő magatartás észlelése esetén a Gazdasági Versenyhivatal – a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 67. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén – a Tpvt. 67. § (1) bekezdése szerinti versenyfelügyeleti eljárást indíthat.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásra a Tpvt. versenyfelügyeleti eljárásra vonatkozó szabályai azzal az eltéréssel alkalmazandók, hogy
a) vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében a bírság legkisebb összege ötvenezer forint, legmagasabb összege ötszázezer forint,
b) vállalkozás vagy vállalkozások társulása esetében a bírság legkisebb összege kétszázezer, legmagasabb összege az eljárási bírságot kiszabó végzés meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevétel egy százaléka, és
c) ha a Gazdasági Versenyhivatal jogsértést állapít meg, a versenyfelügyeleti eljárást lezáró határozatában
ca) elrendelheti a jogsértő magatartás megszüntetését és megtiltja annak folytatását,
cb) valamely kötelezettség teljesítését írhatja elő, illetve
cc) bírságot szabhat ki.
(3) Az e fejezetben foglalt jogsértő magatartás észlelése esetén a Tpvt. IX. Fejezete alkalmazandó.”
10. § A Kult. tv. 94. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (a továbbiakban: MNM KK) vezetőjét a miniszter nevezi ki, illetve menti fel.”
11. § A Kult. tv. „Vegyes rendelkezések” alcíme a következő 99/D. §-sal egészül ki:
„99/D. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 11. § (3) bekezdésében foglaltak szerint
a) a Magyar Természettudományi Múzeum,
b) az Iparművészeti Múzeum,
c) a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum,
d) a Petőfi Irodalmi Múzeum, valamint
e) az OSZK
az MNM KK-ba beolvad. Az MNM KK az a)–e) pontokban felsorolt intézmények jogutódja azzal, hogy az intézmények az MNM KK tagintézményeként, e minőségük feltüntetésével, nevüket megőrizve működnek tovább.
(2) Az (1) bekezdés szerint beolvadó intézmények, azok tagintézményei, valamint az MNM KK tagintézményei vezetőinek határozott idejű jogviszonya 2024. július 1-jével határozatlan idejű munkaviszonnyá alakul azzal, hogy
a) a munkáltatói jogkör gyakorlója az MNM KK vezetője, és
b) a munkabér összege megegyezik a határozott idejű vezetői kinevezésben meghatározott munkabérrel.
(3) Az (1) bekezdés szerinti beolvadó, tagintézményként tovább működő intézmények vezetőit az MNM KK elnöke a miniszter jóváhagyásával nevezi ki és menti fel.
(4) Az (1) bekezdés szerinti beolvadó intézmények tagintézményeinek vezetőit, valamint az MNM KK tagintézményeinek vezetőit az MNM KK vezetője nevezi ki és menti fel.
(5) A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ vezetőjének határozott idejű jogviszonya 2024. július 1-jével határozatlan idejű munkaviszonnyá alakul azzal, hogy
a) a munkáltatói jogkör gyakorlója a miniszter, és
b) a munkabér összege megegyezik a határozott idejű vezetői kinevezésben meghatározott munkabérrel.”
12. § A Kult. tv. „Vegyes rendelkezések” alcíme a következő 99/E. §-sal egészül ki:
„99/E. § Az oktatási, családügyi, kulturális tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2024. évi XIII. törvény 9. §-ával megállapított VIII/A. Fejezetben foglalt rendelkezéseket a 2024. október 1-jét követően Magyarországon kiadott, vagy import esetén a 2024. október 1-jét követően Magyarországon forgalomba hozott könyvekre kell alkalmazni.”
13. § A Kult. tv. 100. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza
a) az árkötöttség alkalmazásán kívül eső kedvezményes időszakokra vonatkozó szabályokat, valamint
b) a hűségprogramokra vonatkozó szabályokat.”
14. § A Kult. tv. VII. Része a 101. §-át megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:
„Az Európai Unió jogának való megfelelés”
15. § A Kult. tv. a következő 101. §-sal egészül ki:
„101. § (1) E törvény VIII/A. Fejezete a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény VIII/A. Fejezete tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
(3) E törvény VIII/A. Fejezete tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.”
16. § A Kult. tv.
a) III. Rész címében az „A” szövegrész helyébe az „A KÖNYVKULTÚRA ÉS A” szöveg,
b) 61. § (1) bekezdésében a „nemzeti könyvtár az Országos Széchényi Könyvtár.” szövegrész helyébe a „nemzeti könyvtár – a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ tagintézményeként működő – Országos Széchényi Könyvtár (a továbbiakban: OSZK).” szöveg,
c) 63. § (1) bekezdésében az „Országos Széchényi Könyvtár” szövegrész helyébe az „OSZK” szöveg,
d) 94. § (3) bekezdésében a „gyakorlója” szövegrész helyébe a „gyakorlója – a (3a) bekezdésben, valamint a 99/D. § (3) és (4) bekezdésében foglalt kivétellel –” szöveg,
e) 1. számú melléklet y) pontjában a „rendelkező muzeális intézmény.” szövegrész helyébe a „rendelkező muzeális intézmény, valamint a 61. § (1) bekezdése szerinti nemzeti könyvtár.” szöveg,
f) 3. számú melléklet l) pontjában az „Országos Széchényi Könyvtár” szövegrész helyébe az „OSZK” szöveg
lép.
17. § Hatályát veszti a Kult. tv.
a) 62. §-a,
6. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása
18. § A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény
a) 20. § (4) bekezdés a) pontjában a „Múzeum” szövegrész helyébe a „Múzeum Közgyűjteményi Központ (a továbbiakban: MNM KK)” szöveg,
b) 23/D. § (5) bekezdésében az „a Magyar Nemzeti Múzeumnak” szövegrész helyébe az „az MNM KK-nak” szöveg,
c) 23/E. § (2) bekezdésében az „A Magyar Nemzeti Múzeum” szövegrész helyébe az „Az MNM KK” szöveg,
d) 23/E. § (4) bekezdésében az „a Magyar Nemzeti Múzeum” szövegrész helyébe az „az MNM KK” szöveg,
e) 27/B. § (2) bekezdés c) pontjában az „a Magyar Nemzeti Múzeum” szövegrész helyébe az „az MNM KK” szöveg,
f) 27/B. § (3) bekezdésében az „A Magyar Nemzeti Múzeum által” szövegrész helyébe az „Az MNM KK által” szöveg és az „a Magyar Nemzeti Múzeum jogosult” szövegrész helyébe az „az MNM KK jogosult” szöveg,
g) 92/H. § (1) bekezdésében az „a Magyar Nemzeti Múzeumnak” szövegrész helyébe az „az MNM KK-nak” szöveg
lép.
7. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása
19. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Elismerési tv.) 1. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) E törvény hatálya a XI/B. Fejezetben foglaltak alkalmazása tekintetében kiterjed mindazon természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervekre és szervezetekre, amelyek szabályozott szakmákhoz való hozzáférést vagy azok gyakorlását korlátozó törvényi és egyéb jogszabályi rendelkezések, közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint a szakmai szervezetek vagy testületek által hozott, szakmagyakorlást korlátozó rendelkezések (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: rendelkezések) előkészítésében részt vesznek.”
20. § Az Elismerési tv. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdésben meghatározott személy akkor is jogosult bizonyítványa vagy oklevele elismertetésére vagy honosíttatására, ha munkavégzési célból a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben meghatározott beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély vagy vendégmunkás-tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtott be, és ezt az elismerési eljárás során igazolja. Az elismerési eljárásban benyújtott kérelemről akkor hozható döntés, ha a kérelmező a kiadott tartózkodási engedélyt bemutatja.”
21. § Az Elismerési tv. XI/B. Fejezete a következő 60/O. §-sal egészül ki:
„60/O. § (1) Amennyiben a rendelkezések előkészítője nem a Kormány vagy a Kormány tagja, a rendelkezések előkészítője a rendelkezések tervezetét és az arányossági értékelést megküldi a kormányrendeletben kijelölt miniszter részére, aki a rendelkezések tárgya szerint feladatkörrel rendelkező miniszter bevonásával 30 napon belül megvizsgálja az arányossági értékelésnek az e fejezet rendelkezéseinek való megfelelését.
(2) Az (1) bekezdés szerint kijelölt miniszter a vizsgálat eredményéről a rendelkezések előkészítőjét 15 napon belül tájékoztatja és azt az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi.
(3) Amennyiben a rendelkezések tárgya szerint feladatkörrel rendelkező miniszter észleli, hogy az e fejezet hatálya alá tartozó rendelkezés tervezetét vagy az arányossági értékelést a rendelkezés előkészítője nem küldte meg az (1) bekezdés szerint kijelölt miniszter részére, haladéktalanul kezdeményezi az (1) bekezdés szerint kijelölt miniszter eljárását. Az (1) bekezdés szerint kijelölt miniszter a rendelkezések tárgya szerint feladatkörrel rendelkező miniszterrel együttműködve megvizsgálja a rendelkezés tervezetének arányossági értékelését.
(4) Az e fejezet hatálya alá tartozó rendelkezés kizárólag az e §-ban meghatározott vizsgálat befejezését követően alkotható meg.”
22. § (1) Az Elismerési tv. 67. § (1) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
(2) Az Elismerési tv. 67. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A Kormány által rendeletben kijelölt miniszter – az érintett miniszterek közreműködésével – elkészíti és a Magyar Közlönyben rendszeresen közzéteszi a szabályozott szakmák megnevezését és a szakmákat szabályozó jogszabály előkészítéséért felelős miniszterek megnevezését tartalmazó jegyzéket, továbbá gondoskodik annak a kormányzati portálon való hozzáférhetőségéről. A szabályozott szakmára vonatkozó jogszabály módosulása esetén az érintett miniszter kezdeményezi a Kormány által rendeletben kijelölt miniszternél a jegyzék módosítását. A miniszter tájékoztatja az Európai Bizottságot a hatáskörébe tartozó szabályozott szakmákról, a szabályozott szakmákhoz tartozó szabályozott szakmai tevékenységekről, a szakma szabályozottságának indokairól, valamint az előzetes ellenőrzés alá tartozó szakmákról és ennek indokairól.”
23. § Az Elismerési tv. XV. Fejezete a következő 68/D. §-sal egészül ki:
„68/D. § E törvénynek az oktatási, családügyi, kulturális tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2024. évi XIII. törvénnyel megállapított 6. § (4) bekezdését e rendelkezés hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
8. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
24. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 85. § (1) bekezdés i) pontjában a „vizsgaközpont, ennek hiányában a szakmai vizsgát, illetve a képesítő vizsgát a szakképzésről szóló törvény szerint megszervező személy” szövegrész helyébe a „szakképzési vizsgaközpont és az országos központi akkreditált vizsgaközpont” szöveg lép.
9. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény módosítása
25. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény a következő 1/D. §-sal egészül ki:
„1/D. § (1) Az Egyetem alaptevékenységként részt vesz a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak végrehajtási jogszabályban meghatározottak szerinti továbbképzésében.
(2) Az Egyetem az (1) bekezdés szerinti továbbképzés, valamint a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (a továbbiakban: Púétv.) szerinti, a köznevelésért felelős miniszter által előírt képzések
a) rendeltetésszerű ellátása és megszervezése, valamint a kapcsolódó nyilvántartások vezetése,
b) kötelezettjei jogainak gyakorlása és kötelezettségeinek teljesítése,
c) eredményességének vizsgálata, utánkövetése,
d) fejlesztésének megtervezése és végrehajtása
érdekében az 1. melléklet szerinti adatokat a tanártovábbképzés és a köznevelésért felelős miniszter által előírt képzés lezárultától számított öt évig kezeli. Az Egyetem a személyes és különleges adatokat csak az e bekezdésben meghatározott céloknak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezeli. Az Egyetem jogosult a köznevelésért felelős miniszter, az oktatási hivatal és a képzésben részt vevő személy munkáltatója, valamint annak fenntartója számára a tanártovábbképzéssel és a köznevelésért felelős miniszter által előírt képzéssel kapcsolatos feladataik ellátásához szükséges valamennyi, 1. melléklet szerinti adat továbbítására.
(3) Az Egyetem a tanárképzés területén a gyakorlati képességek hatékony fejlesztése érdekében, a hallgatók számára diverzifikált, több intézményre kiterjedő gyakorlati tapasztalatszerzési lehetőség biztosítása, illetve az Egyetem képzésében oktatók számára – a köznevelésben való részvétel révén – a folyamatos gyakorlati lehetőség és szakmai fejlődés elősegítése érdekében fenntartóként köznevelési intézmény hálózatot működtet.”
26. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény a következő 1/E. §-sal egészül ki:
„1/E. § Az Egyetem, valamint az Egyetem által fenntartott köznevelési intézmény nem minősül a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 21. §-a, valamint az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 10/B. §-a alkalmazásában állami intézménynek.”
27. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 3. §-a a következő 1a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
28. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 16/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 16/E. § szerinti oktatók – ideértve azokat is, akik a 16/E. § (3) bekezdése alapján az Nftv. 32. § (2) bekezdésében meghatározott címmel nem rendelkeznek – az Egyetem oktatási akkreditációja szempontjából teljes értékű alkalmazottnak minősülnek, így különösen az Egyetem szakjainak, továbbá doktori iskoláinak akkreditációja során teljes munkaidőben foglalkoztatott, tudományos fokozattal és megfelelő szakterületi szakmai kompetenciával rendelkező oktatóként kell őket figyelembe venni, azzal, hogy e személyeket az Nftv. 9. § (3) bekezdés b) pontja szerinti számítás során figyelmen kívül kell hagyni. A 16/E. § szerinti, címüket az Egyetem szervezeti és működési szabályzatában meghatározott – az Egyetemre vagy az oktató hivatására utaló – elnevezéssel viselő személyeket – ideértve azt is, aki a 16/E. § (3) bekezdése alapján az Nftv. 32. § (2) bekezdésében meghatározott címmel nem rendelkezik – az Egyetem oktatási akkreditációja szempontjából úgy kell tekinteni, mintha a szervezeti és működési szabályzatban, az Egyetemre vagy az oktató hivatására utaló elnevezésűnek megfelelő, az Nftv. 27. § (1) bekezdésében meghatározott munkakört töltenék be.”
29. § (1) A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 16/E. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Amennyiben a munkakör betöltésével kapcsolatos, (1) bekezdés szerint az Egyetem foglalkoztatási követelményrendszerében meghatározott feltételeknek és részletes szabályoknak megfelel, a (2) bekezdés szerinti, az Egyetemre vagy az oktató hivatására utaló, az Egyetem szervezeti és működési szabályzatában meghatározott elnevezésű munkakörben – vagy ilyen elnevezéssel, munkakör betöltése nélkül – az Nftv. 32. § (2) bekezdésében meghatározott címmel nem rendelkező személy is foglalkoztatható.
(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti, oktatói munkakörben foglalkoztatott, címét a (2) bekezdés alapján a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott – az Egyetemre vagy az oktató hivatására utaló – elnevezéssel viselő személy – ideértve azt is, aki a (3) bekezdés alapján az Nftv. 32. § (2) bekezdésében meghatározott címmel nem rendelkezik – rektori megbízás kivételével bármilyen vezetői megbízást kaphat, azzal, hogy rektorhelyettesi, dékáni, tanszékvezetői, kutató-intézetvezetői megbízást abban az esetben kaphat, ha rendelkezik tudományos fokozattal.”
(2) A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 16/E. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az (1) és (3) bekezdés szerinti, oktatói munkakörben foglalkoztatott, címét a (2) bekezdés alapján a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott – az Egyetemre vagy az oktató hivatására utaló – elnevezéssel viselő – ideértve azt is, aki a (3) bekezdés alapján az Nftv. 32. § (2) bekezdésében meghatározott címmel nem rendelkezik – személy az Egyetem alapfeladatai ellátása és az azokhoz kapcsolódó felelősségi és hatáskörök gyakorlása tekintetében rendelkezik mindazon jogosítvánnyal és – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – betöltheti mindazon tisztséget, felelősségi és hatáskört, mint más oktatói vagy kutatói munkakörben foglalkoztatott személy azzal, hogy az ezek betöltésével kapcsolatos feltételek tekintetében teljes munkaidőben foglalkoztatott, tudományos fokozattal és megfelelő szakterületi szakmai kompetenciával rendelkező oktatóként kell figyelembe venni és az e személy által megszerzett kiemelkedő gyakorlati tapasztalatot eredményező tevékenység időtartamát felsőoktatási oktatói szakmai gyakorlatnak, tapasztalatnak kell elismerni.”
30. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 1. alcíme a következő 16/I. és 16/J. §-sal egészül ki:
„16/I. § (1) A közalkalmazotti jogviszonyt érintő lényeges megállapodást és jognyilatkozatot írásba kell foglalni (a továbbiakban: papíralapú kiadmány).
(2) Az (5) bekezdésben foglaltak kivételével írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban (a továbbiakban: elektronikus dokumentum) kerül sor.
(3) A nyilatkozattevő személyének (2) bekezdés szerinti azonosításához nem szükséges a nyilatkozattevő fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírása.
(4) Az írásbeli jognyilatkozat akkor minősül közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek átadják, illetve az elektronikus dokumentum részükre hozzáférhetővé válik. Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje. A közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza. Erről jegyzőkönyvet kell felvenni.
(5) A kinevezést, a kinevezés módosítását, a közalkalmazotti jogviszony megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos jognyilatkozatot, az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló felszólítást és a fizetési felszólítást a munkáltatói jogkör gyakorlója elektronikusan legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással is kiadmányozhatja. Az ilyen elektronikus dokumentumra a (4) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
(6) Az írásbeli jognyilatkozatokat az (1), (2) vagy (5) bekezdés szerint kell kiadmányozni. A (2) bekezdés szerinti jognyilatkozatot a (4) bekezdés, az (5) bekezdés szerintit a 16/J. § szerint kell kézbesíteni.
(7) Papíralapú kiadmány esetében a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerint tértivevény-többletszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot,
a) ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadta, vagy a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a cím azonosíthatatlansága, a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult, a kézbesítés megkísérlésének napján,
b) ha a küldemény „nem kereste” kézbesíthetetlenségi ok jelzés feltüntetésével érkezik vissza, az értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon
kézbesítettnek kell tekinteni.
16/J. § (1) A 16/I. § (5) bekezdése szerinti munkáltatói intézkedést tartalmazó elektronikus dokumentum kézbesítésére az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) foglalt rendelkezéseket a (3) és a (4) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy a felhasználóra vonatkozó rendelkezéseket a közalkalmazottra, az elektronikus ügyintézést biztosító szervre vonatkozó rendelkezéseket az Egyetemre is alkalmazni kell.
(2) A közalkalmazott köteles az írásbeli jognyilatkozatok elektronikus aláírása és az elektronikus dokumentumok kézhezvételének visszaigazolása érdekében az E-ügyintézési tv. szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással és az ehhez tartozó biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas tárhellyel rendelkezni és a biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas elektronikus elérhetőségét a foglalkoztatójával közölni. A közalkalmazott e kötelezettségét – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a kinevezését követő 15 napon belül köteles teljesíteni.
(3) A 16/I. § (5) bekezdése szerinti munkáltatói intézkedést tartalmazó elektronikus dokumentum kézbesítése esetén, ha a szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, az elektronikus dokumentumot kézbesítettnek kell tekinteni a második értesítési igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon.
(4) A (3) bekezdéstől eltérően a jogviszonyt azonnali hatállyal megszüntető munkáltatói intézkedést tartalmazó irat a címzett (2) bekezdés szerinti tárhelyére történő megküldésről szóló értesítési igazolásban foglalt időpontban minősül kézbesítettnek.
(5) Ha az elektronikus dokumentum elektronikus kézbesítése (vagy a kézbesítési fikció szabályainak alkalmazása) bármely okból nem lehetséges, az elektronikusan kiadmányozott jognyilatkozatról a munkáltatói jogkör gyakorlója által írásban kijelölt vagy a szervezeti és működési szabályzatban erre feljogosított személy öt napon belül záradékolással hiteles papíralapú kiadmányt készít. A záradéknak tartalmaznia kell a záradékolásra jogosult személy aláírását, a záradékolás keltét és szöveges utalást arra, hogy a papíralapú kiadmány az alapul szolgáló elektronikusan hitelesített irattal megegyezik. A közalkalmazottal a papíralapú kiadmányt kell közölni.”
31. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 21/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az Egyetem a tisztjelölti jogviszonyban, a szerződéses vagy hivatásos jogviszonyban, a pénzügyőri státuszon adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban vagy a rendvédelmi igazgatási alkalmazotti jogviszonyban álló hallgatót alkalmazó szerv (a továbbiakban: beiskolázó szerv) részére továbbíthatja azon általa kezelt hallgatói személyes adatokat, amelyek a hallgatót a jogviszonyát a beiskolázó szervvel létrehozó dokumentumban és e jogviszonyt szabályozó jogszabályokban foglaltak szerint megillető jogosultságok biztosításához és az őt terhelő kötelezettségek teljesítésének ellenőrzéséhez szükségesek. A beiskolázó szerv az Egyetem által a fent meghatározott célból továbbított személyes adatokat csak az adatkezelés céljának eléréséhez szükséges mértékben, módon és ideig, azonban legfeljebb a beiskolázó szervvel fennálló jogviszony megszűnését követő öt évig kezeli.”
32. § (1) A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 33. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az Egyetem a hallgatói jogviszonyt – az Nftv.-ben foglaltakon túlmenően, valamint a (4) és (5) bekezdésben foglalt korlátozással – megszünteti, ha
a) az Egyetemen a hallgató által látogatott szak vagy szakirány oktatása megszűnt,
b) a hallgató körülményeiben olyan változás állt be, amelynek következtében már nem felel meg a felvételkor támasztott alkalmassági követelményeknek,
c) a tisztjelölti jogviszonyra figyelemmel létesített hallgatói jogviszony esetén a tisztjelölti jogviszony megszűnt,
d) a hivatásos jogviszony alapján létesített hallgatói jogviszony esetén a hivatásos jogviszony megszűnt,
e) pénzügyőri státuszon adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony alapján létesített hallgatói jogviszony esetén a szolgálati jogviszony megszűnt, vagy
f) rendvédelmi igazgatási jogviszony alapján létesített hallgatói jogviszony esetén a rendvédelmi igazgatási jogviszony megszűnt.
(3) Az Egyetem a hallgatói jogviszony (2) bekezdés szerinti megszüntetését köteles megindokolni. Az indokolásból a megszüntetés okának világosan ki kell tűnnie.”
(2) A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 33. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A hallgató jogviszonya a (2) bekezdés c) pontja alapján csak akkor szüntethető meg, ha az Egyetemen belül más szakra, illetve szakirányra nem vehető át, vagy ha az átvételt a hallgató nem vállalta. Erre nem hivatkozhat a hallgató, ha a tisztjelölti jogviszonya amiatt került megszüntetésre, mert
a) egészségi, pszichikai vagy fizikai állapota miatt a szolgálatra alkalmatlanná vált, és e körülményváltozás neki felróható, vagy
b) nemzetbiztonsági szempontból a szolgálatra alkalmatlanná vált.”
33. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény a következő VII/A. Fejezettel egészül ki:
A TANÁRKÉPZÉSRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK
39/A. § (1) Az Egyetemen oktatói, tanári vagy kutatói munkakörben foglalkoztatottak, valamint az Egyetemen munkakört be nem töltő, de az Egyetem felsőoktatási tevékenységében bármely jogviszony keretében részt vevő személyek – az Egyetem foglalkoztatási követelményrendszerében meghatározottak szerint – az Egyetem által fenntartott vagy az Egyetemmel erre is kiterjedő megállapodást kötött köznevelési intézményekben köznevelési alapfeladattal, illetve azt közvetlenül segítő feladattal összefüggő feladatot is végezhetnek, amelynek díjazását a munkáltató az ellátandó feladatokra tekintettel és minőségi elvek szerint határozza meg. Az Egyetem e bekezdés szerinti foglalkoztatottjai oktatási akkreditáció szempontjából teljes értékű alkalmazottnak minősülnek.
(2) Az Egyetem által folytatott tanárképzés tekintetében kormányrendelet
a) az Egyetem (1) bekezdés szerinti azon foglalkoztatottjai vonatkozásában, akik a köznevelés területén köznevelési alapfeladattal, illetve azt közvetlenül segítő feladattal összefüggő feladatot is végeznek, az Nftv. tanításra fordított időre vonatkozó, valamint
b) az Nftv. tanárképzés szervezésére vonatkozó
szabályaitól eltérő szabályokat határozhat meg.
(3) Az Egyetem által fenntartott köznevelési intézményben köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban foglalkoztatottak az Egyetemmel további feladatok ellátására munkaviszonyt vagy közalkalmazotti jogviszonyt is létesíthetnek. A Kjt. 43. § (1) bekezdésétől és 44. § (1) bekezdésétől eltérően az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló személy nem köteles a munkáltató engedélyét kérni vagy bejelentést tenni, ha az Egyetem által fenntartott köznevelési intézményben köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt létesít.
(4) A pedagógusképzés képzési területhez tartozó alap-, osztatlan vagy mesterképzések tekintetében az Egyetem – a fokozottan gyakorlatorientált képzési program érdekében – az általa indított tanárképzésekre vonatkozóan eltérő képzési és kimeneti követelményeket, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló miniszteri rendeletben és a tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről szóló kormányrendeletben foglaltaktól eltérő szabályokat határozhat meg (a továbbiakban együtt: eltérő követelmények).
(5) A hallgató az Egyetem által indított osztatlan tanárképzésben a mesterfokozat és a tanári szakképzettség megszerzésével, valamint az Egyetem által meghatározott tartalmú – többletkreditet jelentő, a központi felvételi eljáráson kívül a tanárszakkal párhuzamosan felvett – modul elvégzésével a tanárképzés szakterülete szerinti alapfokozatokat és bölcsész szakképzettségeket is megszerzi.
(6) Az Egyetem a pedagógusképzés képzési területéhez tartozó tanárképzés, óvodapedagógus alapképzés, tanító alapképzés, továbbá a bölcsészettudomány képzési területhez tartozó alap- és mesterképzés indítását a felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szervnél (a továbbiakban: oktatási hivatal) a képzés indításának évét megelőző év október 30. napjáig kezdeményezi a képzés megnevezésének a bejelentésével (a továbbiakban: kérelem). A (4) bekezdés szerinti eltérő követelmények alkalmazása esetén a kérelemnek részét képezik az eltérő követelmények. A kérelemhez mellékelni kell a képzés indításáról – a (4) bekezdés szerinti eltérő követelmények alkalmazása esetén továbbá az eltérő követelményekről – hozott szenátusi döntésnek az Egyetem rektora vagy az általa megbízott személy által aláírt kivonatát és a fenntartó egyetértő nyilatkozatát. A kérelemhez nem kell mellékelni a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben a képzés indítására irányuló kérelemhez mellékletként meghatározott dokumentumokat. Az oktatási hivatal a képzés indítását, valamint az eltérő követelményeket a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakvéleményének beszerzése nélkül, az Egyetem kérelmében foglaltak szerint nyilvántartásba veszi. Az Egyetem a képzés nyilvántartásba vételét követő 3 éven belül köteles beszerezni a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság vagy az Nftv. 67. § (4b) bekezdése szerinti szervezet szakvéleményét. Az Egyetem a képzés indítását megelőzően megküldi a képzés tantervét az oktatási hivatal részére és azt közzéteszi honlapján. Az oktatási hivatal a képzés eltérő követelményeit a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg nyilvánosan elérhetővé teszi.
(7) A hallgató és az Egyetem további képzési jogviszonyt létesíthet a központi felvételi eljáráson kívül az osztatlan tanárszakkal párhuzamosan felvett, a tanárszak szakterületével összefüggő alapképzési szakra.
(8) A (7) bekezdésben meghatározott esetben:
a) nem kell alkalmazni az Nftv. 49. § (7) bekezdésében meghatározott, a képzés kreditértéke legalább harmadának az adott intézmény adott képzésén történő megszerzésére vonatkozó előírást,
b) a támogatási idő számításakor nem kell figyelembe venni az alapképzési szakon a tanárképzéssel párhuzamosan igénybe vett félévet, valamint
c) ha a képzési és kimeneti követelmények lehetővé teszik, a hallgató a tanulmányait egyidejűleg a tanárszakon és az alapképzési szakon egy közös komplex záróvizsgával is befejezheti.”
34. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„43. § Az államtudományi képzési terület vonatkozásában az alap-, osztatlan és mesterképzési szakokat, az oklevéllel tanúsított végzettséget, szakképzettséget és annak a Magyar Képesítési Keretrendszer és az Európai Képesítési Keretrendszer szerinti besorolását, az államtudományi képzési terület, valamint annak részterületei közös szakmai kompetenciáit, továbbá a szakok képzési és kimeneti követelményeit a Kormány rendeletben szabályozza.”
35. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 44. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)
36. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény a következő 51/B. §-sal egészül ki:
„51/B. § (1) Az Országgyűlés úgy rendelkezik, hogy a Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzata tulajdonában álló, a 2. melléklet B) része szerinti ingatlanok e törvény erejénél fogva az oktatási, családügyi, kulturális tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2024. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.4.) hatálybalépésének napjával, a 2. melléklet A) része szerinti ingatlanok a Módtv.4. hatálybalépését követő 60. napon köznevelési, valamint felsőoktatási feladatokkal összefüggő tevékenység ellátása céljára az állam tulajdonába kerülnek (a továbbiakban együtt: ingatlanok).
(2) Az ingatlanok forgalmi értékét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság független értékbecslő bevonásával, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság választása szerint piaci összehasonlító adatok elemzésén, hozamszámításon alapuló vagy költségalapú értékelési módszer alkalmazásával állapítja meg és téríti meg a Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat számára kártalanítás jogcímen a Módtv.4. hatálybalépésének napjától számított 80. napig.
(3) Az ingatlanokhoz kapcsolódó közfeladatok ellátása részeként az ingatlanok üzemeltetését, kezelését, működtetését, az ingatlanok fenntartását, továbbfejlesztését és az azokkal kapcsolatos beruházások elvégzését az állam az Egyetem útján látja el. E törvény erejénél fogva az Egyetemet ingyenes vagyonkezelői jog illeti meg az ingatlanokon, amely az állam tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg jön létre. Az Egyetem vagyonkezelői joga tekintetében vagyonkezelési szerződés megkötése nem szükséges.
(4) Az ingatlanügyi hatóság az Egyetem (3) bekezdés szerinti vagyonkezelői jogát az Egyetem kérelmére e törvény alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlanügyi hatóság eljárására a Ptk. 5:167. §-át nem kell alkalmazni.
(5) A tulajdonosváltozáskor az ingatlanokat érintő Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzata vagy más – így különösen a Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzata tulajdonában álló vagy képviseletében eljáró gazdasági társaság – által kötött használati, bérleti, vagyonkezelési vagy egyéb szerződések a vagyonkezelésbe kerülést követő 180 napon belül e törvény erejénél fogva megszűnnek, kivéve, ha ezen időtartam lejárta előtt az Egyetem akként nyilatkozik, hogy a szerződésben Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzata vagy más helyébe lép.
(6) Az (5) bekezdésben foglaltak szerint megszűnő bérleti, vagyonkezelési vagy egyéb szerződések alapján a jogosult részére a Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat 2025. január 31-ig a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 26. § (1)–(4) bekezdésében foglalt tulajdonságokkal rendelkező cserelakást ajánl fel. A bérleti, vagyonkezelési vagy egyéb szerződés ez esetben csak akkor szűnik meg, ha azt a jogosult a felajánlás közlését követő 75 napon belül nem fogadja el vagy – amennyiben a cserelakás felajánlására vonatkozó kötelezettségének az önkormányzat nem tesz eleget – az állam által felajánlott cserelakást a felajánlás állam általi közlését követő 75 napon belül nem fogadja el. Ezen esetekben a lakásbérlet, vagyonkezelési vagy egyéb jogviszony a felajánlás közlését követő 91. napon megszűnik.
(7) A (6) bekezdésben foglalt esetben az Ltv. 23/A. § (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a korábbi bérleményhez hasonló lakás bérleti díja különbözetének megtérítését, illetve a kártalanítást a Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat számára az állam a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság útján megtéríti.
(8) Az Egyetem vagyonkezelői jogának gyakorlása – ideértve az ingatlanok birtoklását, használatát, hasznosítását is – közfeladat-ellátásnak minősül, és az ebből származó bevételeit a (3) bekezdés szerinti, valamint törvényben meghatározott egyéb közfeladatai ellátására fordíthatja.
(9) Az ingatlanok tekintetében e § hatálybalépésének napjától az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság útján gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat és teljesíti a kötelezettségeket.
(10) Az Egyetem által az ingatlanokon eszközölt értékfenntartó vagy értéknövelő beruházás megvalósításával összefüggésben – ideértve a megvalósításhoz kapcsolódó hatósági eljárásokat is – az előzetes – különösen az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság részéről adandó – tulajdonosi hozzájárulást, jóváhagyást, engedélyt megadottnak kell tekinteni.”
37. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény a következő 51/C. §-sal egészül ki:
„51/C. § A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság által az 51/B. § (2) bekezdése szerint megállapított forgalmi értéket az állammal szemben a Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzata – a forgalmi érték vele való közlését követő 15 napon belül – bíróság előtt, polgári peres eljárásában vitathatja, amely azonban nem érinti az állam 51/B. § (1) bekezdése szerinti tulajdonszerzését. A polgári peres eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.”
38. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény a következő 51/D. §-sal egészül ki:
„51/D. § Az Egyetem fenntartója határozza meg, hogy a 2. mellékletben meghatározott, az Egyetem vagyonkezelésébe került ingatlanok közül melyek kerülnek felsőoktatási cél érdekében hasznosításra.”
39. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény a következő 57. §-sal egészül ki:
„57. § A Módtv.4.-gyel megállapított 16/J. § (2) bekezdésének hatálybelépésekor közalkalmazotti jogviszonyban állók a 16/J. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségüket a Módtv.4. hatálybalépését követő 15 napon belül kötelesek teljesíteni.”
40. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény IX. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„6. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
58. § Az 1/E. § az Alaptörvény VII. cikk (5) bekezdése és 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”
41. § (1) A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény az 1. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.
(2) A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény a 2. melléklet szerinti 2. melléklettel egészül ki.
42. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény
1. preambulumában az „ismeretekre is.” szövegrész helyébe az „ismeretekre is. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem a közszolgálatiság eszméjének erősítésére kiemelt hangsúlyt fektet a sport szemlélet- és közösségformáló erejének a felsőoktatási tevékenység során történő érvényesítésére.” szöveg,
2. 1. § (1) bekezdés b) pontjában az „és közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági, nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatásra” szövegrész helyébe a „képzési területre” szöveg,
3. 1/A. §-ában az „államtudományi és közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági, valamint nemzetközi és európai közszolgálati” szövegrész helyébe az „ , az államtudományi képzési területhez tartozó” szöveg,
4. 3. § 1. pontjában az „is;” szövegrész helyébe az „is, továbbá szakirányú továbbképzési szakok;” szöveg,
5. 3. § 2. pontjában a „mesterképzési szakok” szövegrész helyébe a „mesterképzési szakok, továbbá szakirányú továbbképzési szakok” szöveg,
6. 3. § 3. pontjában a „mesterképzési szakok” szövegrész helyébe a „mesterképzési szakok, továbbá szakirányú továbbképzési szakok” szöveg,
7. 3. § 4. pontjában a „nemzetbiztonsági alapképzési szak, valamint a hozzá kapcsolódó mesterképzési szak” szövegrész helyébe az „alapképzési szakok, valamint a hozzájuk kapcsolódó mesterképzési szakok, továbbá szakirányú továbbképzési szakok” szöveg,
8. 3. § 5. pontjában a „mesterképzési szakok” szövegrész helyébe a „mesterképzési szakok, továbbá szakirányú továbbképzési szakok” szöveg,
9. 9/B. § (1) bekezdésében a „valamint” szövegrész helyébe az „a területfejlesztésért felelős miniszter, valamint” szöveg,
10. 16/B. § (1) bekezdés c) pontjában az „1,25-ös” szövegrész helyébe az „1,10-es” szöveg,
11. 16/J. § (1) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.)” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: Dáptv.)” szöveg,
12. 16/J. § (2) bekezdésében az „az E-ügyintézési tv.” szövegrész helyébe az „a Dáptv.” szöveg,
13. 23/A. § nyitó szövegrészében az „és közigazgatási, a rendészeti, a katonai, a nemzetbiztonsági, valamint a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás” szövegrész helyébe a „képzési terület” szöveg,
14. 33. § (4) bekezdésében a „hallgató a (2) bekezdés a) és b) pontja alapján csak akkor bocsátható el” szövegrész helyébe a „hallgató jogviszonya a (2) bekezdés a) és b) pontja alapján csak akkor szüntethető meg” szöveg,
15. 36. § (1) bekezdésében az „az ösztöndíjszerződést kötő, illetve beiskolázó” szövegrész helyébe az „a beiskolázó” szöveg,
16. 36. § (4) bekezdés a) pontjában a „szakirányán” szövegrész helyébe a „szakirányán, valamint a magánbiztonsági alapképzési szakon” szöveg,
17. 41. § (2) bekezdésében az „és közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági, valamint nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás tekintetében” szövegrész helyébe a „képzési terület tekintetében az alap-, osztatlan és mesterképzésekre” szöveg,
18. 42. §-ában az „és közigazgatási, a rendészeti, a katonai, a nemzetbiztonsági, valamint a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás” szövegrész helyébe a „képzési terület” szöveg,
19. 44. § (1) bekezdés d) pontjában az „és közigazgatási, a rendészeti, a katonai, a nemzetbiztonsági, valamint a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás” szövegrész helyébe a „képzési terület alap-, osztatlan és mesterképzései” szöveg,
20. 44. § (2) bekezdés a) pontjában az „és közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági, valamint nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás” szövegrész helyébe a „képzési terület alap-, osztatlan és mesterképzései” szöveg
lép.
43. § Hatályát veszti a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény
a) 3. § 1. pontjában az „államtudományi és” szövegrészek,
b) 33. § (1) bekezdése.
10. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása
44. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 77. § (5) bekezdés a) pont ac) alpontjában a „vizsgaközpontokat” szövegrész helyébe a „szakképzési vizsgaközpontokat” szöveg lép.
11. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása
45. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 12. § (3) bekezdés f) pontja a következő fc) alponttal egészül ki:
(A szenátus
határozza meg az intézményben)
„fc) a szakmai gyakorlóhelyek véleményezési rendszerét,”
46. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 16. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Üzleti doktori képzésben és nemzetközi közös doktori képzésben legalább száznyolcvan kreditet kell szerezni, a képzési idő legalább hat félév.”
47. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 40. §-a a következő (6b) bekezdéssel egészül ki:
„(6b) A (6a) bekezdésben foglalt módon a hallgató az osztatlan mesterképzési szakon folytatott tanulmányai utolsó két tanévének tanulmányaival párhuzamosan is felvehető doktori képzésre.”
48. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 51. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az (5) bekezdéstől eltérően nemzetközi közös képzés eredményeként kiállított közös oklevél esetében a felsőoktatási intézmény szabályzata lehetővé teheti, hogy az oklevél az (5) bekezdés szerinti vezető eredeti aláírása és a felsőoktatási intézmény bélyegzőjének a lenyomata helyett a vezető elektronikus aláírását és a felsőoktatási intézmény bélyegzőlenyomatának megfelelő képét tartalmazza.”
49. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 52. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdéstől eltérően a felsőoktatási intézmény szabályzata rendelkezhet úgy, hogy az oklevélmellékletet a felsőoktatási intézmény a (2) bekezdésben meghatározott módon, de kizárólag elektronikusan állítja ki. Az oklevélmellékletet nyomtatott formában is ki kell állítani, ha az oklevélmellékletet megszerző személy kéri.”
50. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 82. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján kérhető térítési díj megállapításának rendjét a térítési és juttatási szabályzatban kell meghatározni.”
51. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 91. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Az egyházi felsőoktatási intézményben)
52. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 103. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban foglalkoztatottak a felsőoktatási intézménnyel további feladatok ellátására munkaviszonyt vagy közalkalmazotti jogviszonyt is létesíthetnek.
(11) A felsőoktatási intézményben oktatói, tanári vagy kutatói munkakörben foglalkoztatottak a felsőoktatási intézmény foglalkoztatási követelményrendszerében meghatározottak szerint a felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézményekben köznevelési alapfeladattal, illetve azt közvetlenül segítő feladattal összefüggő feladatot is végezhetnek, amelynek díjazását a munkáltató az ellátandó feladatokra tekintettel és minőségi elvek szerint határozza meg.”
53. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 108. § 22a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
(2) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 108. §-a a következő 46a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
(3) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 108. § 50. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
54. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 69. alcíme a következő 114/P. §-sal egészül ki:
„114/P. § A felsőoktatási intézmények 2024. szeptember 1-jéig felülvizsgálják tanterveiket abból a célból, hogy külföldi részképzés, külföldi szakmai gyakorlat, szakdolgozat vagy diplomamunka készítése céljából nemzetközi mobilitásra felhasználható, tantervbe épített mobilitási időszakot biztosítsanak a hallgatók számára.”
55. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény
a) 9. § (6) bekezdésében az „egyetem” szövegrész helyébe az „egyetem, az alkalmazott tudományok egyeteme” szöveg,
b) 16. § (3) bekezdésében az „azon belül” szövegrész helyébe az „a tudományterületen belül” szöveg, a „PhD-képzésre, illetve” szövegrész helyébe a „PhD-képzésre, a „Doctor of Business Administration” üzleti doktori fokozatszerzésre felkészítő DBA-képzésre, illetve” szöveg,
c) 16. § (4) bekezdésében a „(rövidítve: DLA).” szövegrész helyébe a „(rövidítve: DLA), az üzleti doktori képzésben a „Doctor of Business Administration” (rövidítve: DBA).” szöveg,
d) 40. § (6) bekezdésében a „rendelkezik.” szövegrész helyébe a „rendelkezik. A DBA-képzésre történő felvétel feltétele a gazdálkodás és szervezéstudományok területen magyar és angol, vagy kizárólag angol nyelven PhD képzést folytató doktori iskolák mellett működő DBA programokba a mesterképzésben szerzett fokozat birtokában szerzett legalább 5 éves magas szintű üzleti vezetői gyakorlat.” szöveg,
e) 44. § (3) bekezdés a) pontjában a „hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat” szövegrész helyébe a „gyakorlatigényes szak szakmai gyakorlatának” szöveg,
f) 53. § (4) bekezdésében a „félév lehet” szövegrész helyébe a „félév, a doktorandusz szülésére tekintettel és a doktori szabályzatban meghatározottak szerint legfeljebb hat félév lehet” szöveg,
g) 53. § (7) bekezdésében az „a „DLA” vagy a „Dr.” rövidítést.” szövegrész helyébe az „a „DLA” vagy a „Dr.” rövidítést, továbbá DBA-fokozattal rendelkezők a „DBA” vagy a Dr. rövidítést.” szöveg,
h) 80/A. § (1) bekezdésében az „a technikusképzésben” szövegrész helyébe az „az okleveles technikusképzésben” szöveg,
i) 81. § (1) bekezdés f) pontjában az „amennyiben” szövegrész helyébe a „ha” szöveg,
j) 96. § (3) bekezdésében a „bekezdés” szövegrész helyébe a „bekezdése” szöveg,
k) 108. § 43b. pontjában a „rögzítésre kerül.” szövegrész helyébe a „rögzítésre kerül;” szöveg,
l) 3. melléklet I. A felsőoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok alcím I/B. pont 1. alpont b) pont bl) alpontjában az „oklevélmellékletre” szövegrész helyébe az „oklevélmellékletre és a mikrotanúsítványra” szöveg
lép.
12. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény módosítása
56. § (1) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 2. §-a a következő 2a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
(2) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 2. § 10a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
(3) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 2. § 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
57. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 11. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A felnőttképzőnek, ha felnőttképzési tevékenysége bejelentéshez kötött, a működése során e Fejezet rendelkezései közül az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:)
58. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 13/C. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) A felnőttképző a felnőttképzésért felelős miniszter rendeletében meghatározott tartalommal és feltételek alapján önálló végzettséget és szakképesítést nem igazoló mikrotanúsítványt állíthat ki, a FAR-rendszeren keresztül, a mikrotanúsítvány kiadásának alapjául szolgáló képzési tartalom oktatására a szakképzésről szóló törvény szerinti szakképzési tankönyv felhasználásával kerülhet sor oly módon, hogy a felnőttképző a szakképzési tankönyv teljes ismeretanyagának megfelelő elsajátításáról dokumentáltan meggyőződik. Amennyiben a felnőttképző mikrotanúsítványt kíván kiállítani, a kiállítás alapjául szolgáló képzésről a 15. § szerinti adatszolgáltatást kell teljesítenie a FAR-rendszerben. A felnőttképző által kiállításra kerülő mikrotanúsítványra a (3) és (4) bekezdés rendelkezéseit nem lehet alkalmazni.”
59. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény
a) 2/A. § (3) bekezdésében az „és a felsőoktatási intézmény a (2) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe az „a (2) bekezdés a) pontja szerinti” szöveg,
b) 2/B. § (1) bekezdés b) pontjában a „felnőttképző kivételével” szövegrész helyébe a „felnőttképző, valamint felsőoktatási intézmény kivételével” szöveg,
c) 13/B. § (3) bekezdésében a „tanúsítványt magyar és angol nyelven, vagy magyar és német nyelven kell kiállítani” szövegrész helyébe a „tanúsítvány a magyar nyelv mellett kiállítható magyar és angol vagy magyar és német nyelven is” szöveg
lép.
13. A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosítása
60. § A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: KFItv.) 14. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az NKFI Alap terhére meghirdetett pályázati felhívásokra benyújtott pályázatok és azok megvalósításának értékelése során – az NKFI Alap kezelésével kapcsolatos költségeken felül – az adott pályázati felhívás keretösszegének legfeljebb 1%-a az értékelés költségeire fordítható.”
61. § A KFItv. 34. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Központi Statisztikai Hivatal adatot szolgáltat a Kormány által kijelölt szerv részére a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységgel kapcsolatban. Az adatszolgáltatásra a hivatalos statisztikáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
62. § A KFItv.
a) VI/A. Fejezet címében a „HUN-REN” szövegrész helyébe a „Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN)” szöveg,
b) 13/A. alcím címében a „Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN)” szövegrész helyébe a „HUN-REN” szöveg,
c) 42/C. § (3) bekezdés 14a. pontjában az „állapítja meg;” szövegrész helyébe az „állapítja meg; valamint” szöveg
lép.
14. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása
63. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 9. § (8) bekezdés nyitó szövegrészében a „ha” szövegrész helyébe az „amennyiben” szöveg lép.
15. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény módosítása
64. § (1) Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A tanulói nyilvántartásban, a tanulók és a képzésben részt vevő személyek nyilvántartásában, valamint a képzési és személyi törzsben nyilvántartott adatok – adategyeztetés céljából – továbbíthatók az Nkt., az Szkt. és a felnőttképzésről szóló törvény szerinti tanulmányi rendszereket használó olyan köznevelési intézménynek, szakképző intézménynek, illetve felnőttképzőnek, amellyel a gyermek, a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy jogviszonyban áll és az adott intézmény az érintett személyes adat kezelésére jogosult.”
(2) Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 7. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az alkalmazotti nyilvántartásban nyilvántartott adatok – adategyeztetés céljából – továbbíthatók az Nkt. és az Szkt. szerinti tanulmányi rendszereket használó olyan köznevelési intézménynek, szakképző intézménynek, amellyel az alkalmazott, az óraadó jogviszonyban áll, és az adott intézmény az érintett személyes adat kezelésére jogosult.”
65. § Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény
a) 1/A. melléklet IV. rész 2. pont c) alpont cd) pontjában „vizsgaközpont” szövegrészek helyébe a „szakképzési vizsgaközpont” szöveg,
b) 1/A. melléklet IV. rész 3. pont c) alpont cb) pontjában a „vizsgaközpont” szövegrészek helyébe a „szakképzési vizsgaközpont” szöveg,
c) 1/A. melléklet IV. rész 4. pont d) alpontjában a „vizsgaközpont” szövegrészek helyébe a „szakképzési vizsgaközpont” szöveg
lép.
16. A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény módosítása
66. § (1) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 7. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
(2) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 7. §-a a következő 1a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
(3) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 7. §-a a következő 1b. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
(4) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 7. §-a a következő 3b. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
(5) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 7. § 6a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
(6) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 7. §-a a következő 8a. és 8b. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
(7) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 7. §-a a következő 10a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
67. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § [A szakmai program]
A szakképző intézményben a nevelő és oktató munka a képzési és kimeneti követelményekre figyelemmel kidolgozott szakmai program alapján folyik. Az egyházi jogi személy, illetve a vallási egyesület által alapított, illetve fenntartott szakképző intézmény szakmai programjába beépíthető az adott vallás hitelveinek megfelelő ismeret. A szakmai oktatáshoz kapcsolódóan a tanuló vagy képzésben részt vevő személy kérelmére a szakképző intézmény a tanulási eredmény igazolására szolgáló, tárgyleírást (tematikát) is tartalmazó mikrotanúsítványt állít ki a tanulmányi rendszeréből a kérelemben szereplő sikeresen elvégzett szakmai tantárgyról. A szakképző intézmény által kiállított a tanulási eredményt igazoló mikrotanúsítvány, a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottságának pozitív döntése esetén, az intézmény felsőfokú tanulmányaiba a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) szabályai szerint beszámítható.”
68. § (1) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 14. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az akkreditált szakképzési vizsgaközpont a szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenysége során folyamatosan érvényre juttatja azon előírásokat, amelyek garantálják a magasabb minőségi követelményeknek megfelelő, országosan egységes vizsgáztatást.”
(2) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 14. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A szakképző intézménynek a szakképzésért felelős miniszter engedélyével az Európai Unió valamely tagállamában lévő helyszínre kihelyezett szakmai oktatása vagy szakmai képzése lezárásaként a szakmai, illetve képesítő vizsga vagy e vizsga egyes vizsgatevékenységei a kihelyezett helyszínen is megszervezhetőek.”
(3) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 14. §-a a következő (4)–(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az országos központi akkreditált vizsgaközpontnak meg kell felelnie az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt feltételeknek, valamint azokat vizsgáztatási tevékenysége során folyamatosan biztosítja.
(5) Az akkreditált szakképzési vizsgaközpont szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenységét minőségirányítási rendszer alapján végzi.
(6) Az akkreditált szakképzési vizsgaközpontra vonatkozó szabályokat a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 7. § (1) bekezdése szerinti, határon átnyúló szolgáltatást végző, szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltatókra is alkalmazni kell.”
69. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény a következő 14/A–14/E. §-sal egészül ki:
„14/A. § [Akkreditált szakképzési vizsgaközpont működésének engedélyezése]
(1) Akkreditált szakképzési vizsgaközpont szakmai és képesítő vizsgát akkor szervezhet, ha megfelel az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt feltételeknek, valamint azokat vizsgáztatási tevékenysége során folyamatosan biztosítani tudja.
(2) Akkreditált szakképzési vizsgaközpont szakmai és képesítő vizsgát engedély birtokában szervezhet. Az engedély határozatlan ideig hatályos.
(3) A (2) bekezdés szerinti engedély kiadására, módosítására, a képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti képzési területtel (a továbbiakban: képzési terület) történő kiegészítésére irányuló kérelmet a kormányrendeletben kijelölt szakképzési államigazgatási szervhez kell benyújtani. Az engedély képzési területtel történő kiegészítésére irányuló kérelemnek helyt adó döntés nem érinti az engedély időbeli hatályát.
(4) A kérelem benyújtására, az engedélyezési eljárásra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről szóló tájékoztatót a szakképzési államigazgatási szerv a honlapján közzéteszi.
(5) A (3) bekezdésben foglalt kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező a szakképzésért felelős miniszter rendeletében meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni.
(6) Az akkreditált szakképzési vizsgaközpont szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenységének engedélyezésére irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 160 nap.
(7) A szakképzési államigazgatási szerv az engedélyezési eljárás lefolytatását a benyújtott kérelemben megjelölt szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenységhez igazodó megfelelő számú és végzettségű, valamint szakmai gyakorlattal rendelkező szakértő közreműködésének igénybe vételével végzi.
(8) Az akkreditált szakképzési vizsgaközpont szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenységét kizárólag saját szervezeti rendszerének keretén belül végezheti.
(9) A (3) bekezdés szerinti kérelmet
a) a 17. § alapján a szakképzési centrum részeként működő akkreditált szakképzési vizsgaközpont esetén a szakképzési centrum,
b) az Nftv. 8. § (5) bekezdése alapján felsőoktatási intézmény részeként működő akkreditált szakképzési vizsgaközpont esetén a felsőoktatási intézmény
nyújtja be a szakképzési államigazgatási szervhez.
(10) Nem kaphat engedélyt az a jogi személy, amelynek képviselője vagy vezető tisztségviselője olyan, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti jogalany képviselője vagy volt képviselője, illetve vezető tisztségviselője vagy volt tisztségviselője, amelynek engedélyét a szakképzési államigazgatási szerv – a képviselet, illetve vezető tisztség viselésének időtartama alatt elkövetett jogsértés miatt – visszavonta. Az engedély megszerzésének tilalma a visszavonás időtartamára vonatkozik.
(11) Az akkreditált szakképzési vizsgaközpont jogutódlással történő megszűnése esetén az akkreditált szakképzési vizsgaközpont jogai és kötelezettségei a jogutód jogi személyre mint általános jogutódra szállnak át a szakképzési államigazgatási szerv jogutódlásról szóló határozatának véglegessé válásától. Az akkreditált szakképzési vizsgaközpont jogutódlással történő megszűnése során a Ptk. rendelkezései megfelelően alkalmazandók. A szakképzési államigazgatási szerv a jogutódlást követő hat hónapon belül köteles ellenőrizni, hogy a jogutód jogi személy szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenysége megfelel-e az engedélyben foglaltaknak.
14/B. § [Az akkreditált szakképzési vizsgaközpont nyilvántartása]
(1) A szakképzési államigazgatási szerv elektronikus hatósági nyilvántartást vezet az engedéllyel rendelkező akkreditált szakképzési vizsgaközpontokról, amely
a) az akkreditált szakképzési vizsgaközpont
aa) megnevezését, nyilvántartását vezető bíróság, hatóság vagy szerv megnevezését, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartásba-vételi számát,
ab) székhelyét, telephelyét, levelezési címét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét,
ac) képviselőjének vagy a Ptk. szerinti jogi személyek esetén vezető tisztségviselőjének nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, és képviselői, vezető tisztségviselői jogviszonya kezdetének időpontját,
ad) adószámát,
ae) alapítójának megnevezését és annak képviselőjét,
af) nyilvántartásba-vételi számát és időpontját,
ag) adataiban bekövetkezett változást a változás időpontjának megjelölésével,
b) az akkreditált szakképzési vizsgaközpont engedélyezett
ba) szakmai vizsgáztatási tevékenysége tekintetében a képzési területek egységes osztályozási rendszerén alapuló nyilvántartási számát, az ágazat megnevezését, szakma szakmajegyzék szerinti azonosító számát és a szakma megnevezését, valamint a vizsgáztatásra jogosító határozat vagy határozatok véglegessé válásának időpontját,
bb) képesítő vizsgáztatási tevékenysége tekintetében a szakmai képzés megnevezését, a képzési területek egységes osztályozási rendszerén alapuló nyilvántartási számát, valamint a vizsgáztatásra jogosító határozat vagy határozatok véglegessé válásának időpontját,
c) képzési területre vonatkozó vizsgáztatási jogosultság visszavonása esetén az erről szóló határozat számát, annak véglegessé válásának időpontját,
d) az akkreditált szakképzési vizsgaközpont nyilvántartásból való törlésének időpontját és okát, valamint
e) az akkreditált szakképzési vizsgaközpontnak a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 29. § (2) bekezdése szerinti adatait a 29. § (3) bekezdése és 30. §-a szerinti módon
tartalmazza.
(2) A szakképzési államigazgatási szerv elektronikus nyilvántartást vezet azokról az akkreditált szakképzési vizsgaközpontokról, amelyeknek az engedélye visszavonásra került.
(3) Az engedéllyel rendelkező akkreditált szakképzési vizsgaközpontok
a) (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában, ad)–ag) alpontjában és b)–d) pontjában szereplő adatait, valamint
b) képviselőjének vagy vezető tisztségviselőjének nevét, e jogviszonya kezdetének időpontját
a szakképzési államigazgatási szerv a honlapján közzéteszi.
(4) A szakképzési államigazgatási szerv az (1) és (2) bekezdés szerinti nyilvántartásokban szereplő személyes adatokat az akkreditált szakképzési vizsgaközpontok ellenőrzésével kapcsolatos jogkörének gyakorlása céljából az akkreditált szakképzési vizsgaközpontnak az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból történő törlésétől számított öt évig – az akkreditált szakképzési vizsgaközpont képviselőjének és alapítója képviselője személyének változása esetén a változást követő öt évig – kezeli, majd az adatokat törli.
14/C. § [Az akkreditált szakképzési vizsgaközpont tevékenységének engedélyezéséhez és ellenőrzéséhez kapcsolódó szakértői rendszer]
(1) A szakképzési államigazgatási szerv a szakértői tevékenység végzésére jogosult személyekről elektronikus hatósági nyilvántartást vezet, amely a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, valamint a szakértő
a) értesítési címét,
b) közzétenni kívánt elérhetőségét és a szakértői tevékenységével összefüggő egyéb adatát, ha hozzájárult annak közzétételéhez,
c) szakterülete megjelölését,
d) nyilvántartásba vételi számát és időpontját, valamint
e) nyilvántartásból való törlésének időpontját és okát
tartalmazza.
(2) A szakképzési államigazgatási szerv az adatokat a szakértőnek a névjegyzékből való kikerülése időpontjától számított öt évig kezeli, ezt követően az adatokat törli. A nyilvántartásban szereplő szakértők adatait a nyilvántartásból kikerült szakértők adataitól elkülönítetten kell kezelni.
14/D. § [Az akkreditált szakképzési vizsgaközpont ellenőrzése, jogkövetkezmények]
(1) A szakképzési államigazgatási szerv a képzési területek egységes osztályozási rendszeréhez igazodó, annak megfelelő számú és végzettséggel rendelkező szakértő bevonásával ellenőrzi, hogy az akkreditált szakképzési vizsgaközpont
a) szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenységét engedély birtokában folytatja-e, valamint a valóságnak megfelelnek-e az engedéllyel rendelkező akkreditált szakképzési vizsgaközpontok nyilvántartásában szereplő adatai, valamint
b) szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenysége megfelel-e az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzést a nyilvántartásba vételt követően egy éven belül a befejezett szakmai vagy képesítő vizsgákon részt vett vizsgázói létszám alapján az öt legmagasabb vizsgázói létszámú képzési terület tekintetében legalább egy szakmai és egy képesítő vizsga vonatkozásában el kell végezni.
(3) Amennyiben az akkreditált szakképzési vizsgaközpont szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenységére vonatkozó engedélye új képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tevékenységgel bővül, az (1) bekezdés szerinti ellenőrzést az új képzési területek egységes osztályozási rendszere nyilvántartásba vételét követően egy éven belül az új képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti legalább egy szakmai és egy képesítő vizsga tekintetében el kell végezni.
(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti ellenőrzést követően az (1) bekezdés szerinti ellenőrzést legalább háromévente kell elvégezni.
(5) Az (1)–(3) bekezdés szerinti ellenőrzés során a szakképzési államigazgatási szerv, valamint az ellenőrzésbe bevont szakértő az ellenőrzött időszakban szervezett szakmai vagy képesítő vizsgán részt vehet, minden vizsgadokumentumot megtekinthet, azonban a vizsgázótól nem kérdezhet és a vizsga lefolytatását hozzászólással nem befolyásolhatja.
(6) Az (1)–(3) bekezdés szerinti ellenőrzés eredményeként a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 6. §-a szerinti figyelmeztetés szankció nem alkalmazható.
(7) Ha az akkreditált szakképzési vizsgaközpont
a) szakmai vagy képesítő vizsgáztatási tevékenységét jogellenesen végzi, vele szemben a szakképzési államigazgatási szerv 2 millió forinttól 5 millió forintig terjedő közigazgatási bírságot szab ki, illetve
b) engedély nélkül végez vizsgáztatási tevékenységet, vele szemben a szakképzési államigazgatási szerv 5 millió forinttól 10 millió forintig terjedő közigazgatási bírságot szab ki,
és ezzel egyidejűleg az általa a jogellenes tevékenység ideje alatt kiállított oklevél és bizonyítvány a 15. § (3) bekezdésében foglaltak szerint visszavonásra kerül.
(8) Ha az engedéllyel rendelkező akkreditált szakképzési vizsgaközpont a feltárt jogszabálysértést nem szünteti meg, illetve a szakképzési államigazgatási szerv határozata ellenére ismételt jogszabálysértést követ el, a vizsgáztatási jogosultságát a szakképzési államigazgatási szerv bizonyos vagy valamennyi képzési területre vonatkozóan egy évre felfüggeszti, és ezzel egyidejűleg 5 millió forint összegű közigazgatási bírságot szab ki.
(9) A (8) bekezdés alkalmazásában ismételt jogszabálysértésnek minősül, ha az akkreditált szakképzési vizsgaközpont a jogszabálysértést megállapító végleges döntésben foglaltakkal megegyező tartalmú jogszabálysértést követ el a végleges döntéstől számított két éven belül.
(10) Képzési területre vonatkozó vizsgáztatási jogosultság visszavonása esetén az akkreditált szakképzési vizsgaközpont a visszavonásról szóló határozatban megjelölt szakmai és képesítő vizsgatevékenységeit nem folytathatja, az engedély visszavonása esetén az engedély visszavonását elrendelő határozatban megjelölt időtartamig, de legfeljebb öt évig szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenység végzésétől eltiltja.
(11) Ha az akkreditált szakképzési vizsgaközpont a vizsgáztatást engedély nélkül jogellenesen, a (7) bekezdésben foglaltak alapján kiszabott bírság ellenére tovább folytatja, a szakképzési államigazgatási szerv öt évre eltiltja a vizsgáztatási tevékenység folytatásától, ezzel egyidejűleg vele szemben 5 millió forint összegű közigazgatási bírságot szab ki.
(12) Ha az akkreditált szakképzési vizsgaközpont a tevékenységét engedély nélkül vagy jogellenesen folytatja, a szakképzési államigazgatási szerv közigazgatási bírságot megállapító vagy tevékenységet megtiltó határozata véglegessé válását követő harminc napon belül az akkreditált szakképzési vizsgaközpont köteles a jogellenes tevékenység időszaka alatt az általa beszedett vizsgadíj mindenkori jegybanki alapkamat szerinti kamat másfélszeresével növelt összegét a díjat megfizető részére visszafizetni.
(13) A szakképzési államigazgatási szerv az akkreditált szakképzési vizsgaközpont engedélyét – a (7) bekezdésben foglalt esetek kivételével – visszavonja, ha annak bírságolását követően megállapítja, hogy az intézmény
aa) személyi feltételekkel,
ab) tárgyi feltételekkel vagy
ac) vagyoni biztosítékkal, vagy
b) a kérelem benyújtásakor vagy az engedélyezési eljárás során az engedély megszerzése érdekében valótlan nyilatkozatot tett.
(14) A szakképzési államigazgatási szerv a vizsgaközpont vizsgáztatási jogosultságát visszavonja azon képzési terület esetén, amelynél az (13) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában megjelölt feltételek nem állnak fenn.
(15) A (8)–(13) bekezdésben nem szabályozott, jogellenes tevékenység esetén a szakképzési államigazgatási szerv 2 millió forintig terjedő közigazgatási bírságot szab ki.
(16) A szakképzési államigazgatási szerv a (7) bekezdés a) pontjában foglalt jogkövetkezményt alkalmazza, ha az akkreditált szakképzési vizsgaközpont
a) az eljárás során nem bocsátotta rendelkezésre a jogszabályban előírt dokumentumokat,
b) nem jelenti be a vizsgát a szakképzés elektronikus vizsgarendszerébe vagy a megvalósult szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenységét érintően nem a valóságnak megfelelő adatot rögzít a szakképzés elektronikus vizsgarendszerébe,
c) nem működtet ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszert,
d) nem vezeti a szakmai vagy képesítő vizsgáztatási tevékenység megvalósításához szükséges e törvényben, valamint kormányrendeletben előírt dokumentumait,
e) olyan személyt vizsgáztat, aki nem felel meg a szakmai vagy képesítő vizsgára bocsátás programkövetelményekben vagy képzési és kimeneteli követelményekben meghatározott feltételeinek,
f) nem alkalmaz szakmai vezetőt, vagy
g) a szakmai és képesítő vizsgáztatás során tanúsított eljárása, magatartása miatt a kiadott bizonyítványt vissza kell vonni.
(17) A szakképzési államigazgatási szerv az engedély visszavonását, felfüggesztését és a vizsgáztatási tevékenység megtiltását elrendelő határozatát a honlapján közhírré teszi.
(18) Az országos központi akkreditált vizsgaközpont ellenőrzése és a jogkövetkezmények alkalmazása során a vizsgáztatási tevékenységtől való eltiltás nem alkalmazható.
14/E. § [Az akkreditált szakképzési vizsgaközpontban kezelt személyes és különleges adatok]
(1) Az akkreditált szakképzési vizsgaközpontok az alábbi adatokat tartják nyilván és kezelik:
a) a vizsgázó nevét, születési nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, nemét, állampolgárságát, lakóhelyének és tartózkodási helyének címét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, nem magyar állampolgár Magyarországon való tartózkodásának jogcímét és a tartózkodásra jogosító okirat, okmány megnevezését és számát,
b) kiskorú vizsgázó esetén az a) pontban foglaltakon túl törvényes képviselője nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, telefonszámát,
c) a vizsgáztatási tevékenységgel összefüggő adatokat, amelyek a vizsgázó
ca) iskolai és szakmai végzettségével, nyelvi ismereteivel,
cb) vizsgára történő jelentkezésével,
cc) vizsga értékelésével és minősítésével,
cd) vizsgával megszerzett szakma vagy szakképesítés megnevezésével, a vizsga helyével, időpontjával, eredményével
kapcsolatosak.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt adatokat államháztartási vagy európai uniós források igénybevételének és felhasználásának ellenőrzése céljából az e támogatásokat ellenőrző szervek részére továbbítani kell.
(3) Az akkreditált szakképzési vizsgaközpontok az (1) bekezdésben foglalt adatokat az elektronikus nyilvántartásukban a keletkezésüktől számított öt évig tartják nyilván és kezelik.”
70. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 93/A. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az akkreditált szakképzési vizsgaközpont
a) kijelöli a képesítő vizsga helyét és időpontját, továbbá megszervezi a képesítő vizsgát,
b) gondoskodik a képesítő vizsga lebonyolításához szükséges feltételek biztosításáról,
c) vezeti a képesítő vizsgával kapcsolatos nyilvántartásokat, és
d) ellátja a Kormány rendeletében a képesítő vizsgával összefüggésben meghatározott feladatokat.
(1b) A képesítő vizsgát az akkreditált szakképzési vizsgaközpont legalább kéttagú vizsgabizottsága előtt kell letenni.”
71. § (1) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 123. § (2) bekezdése a következő 49. és 50. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
(2) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 123. § (3) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a szakképzésért felelős miniszter, hogy)
72. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 126. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„126. § [A korábbi képesítések elismerése]
A bizonyítványban, oklevélben vagy az oktatási, családügyi, kulturális tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2024. évi XIII. törvény (a továbbiakban: MódTv2.) hatálybalépését megelőzően rá irányadó szabályozásban meghatározott végzettséget és szakképzettséget tanúsít a MódTv2. hatálybalépését megelőzően szervezett állami vizsga keretében megszerzett államilag elismert szakmát, szakképesítést, részszakképesítést, részszakmát igazoló bizonyítvány vagy oklevél.”
73. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 128. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Tanulmányi rendszerként a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer szakképzési és felnőttképzési modulját kell használni.”
74. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény XXIII. Fejezete a következő 128/B. §-sal egészül ki:
„128/B. § [Átmeneti rendelkezések az akkreditált szakképzési vizsgaközpontok szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenységének engedélyezéséhez kapcsolódóan]
(1) Azt a vizsgaközpontot, amely a MódTv2. hatálybalépésekor rendelkezik a nemzeti akkreditálásról szóló törvény szerinti akkreditáló szerv által kiadott szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenység folytatására feljogosító okirattal, a szakképzési államigazgatási szerv 2025. december 31-ig hivatalból indított eljárásban felülvizsgálja, hogy megfelel-e a MódTv2.-ben, valamint az annak végrehajtására kiadott kormányrendeletben megállapított, az akkreditált szakképzési vizsgaközpontra vonatkozó feltételeknek.
(2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó vizsgaközpontot az (1) bekezdés szerint lefolytatott eljárásban kiadott engedély véglegessé válásáig az akkreditáló szerv által kiadott szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenység folytatására feljogosító okiratban foglalt, a képzési területen szereplő valamennyi szakma és szakképesítés tekintetében szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező akkreditált szakképzési vizsgaközpontnak kell tekinteni.”
75. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény
1. 7. § 11. pontjában az „a felnőttképzésről szóló törvényben (a továbbiakban: Fktv.)” szövegrész helyébe az „az Fktv.-ben” szöveg,
2. 11. § (4) bekezdésében a „kezdő napjáig” szövegrész helyébe az „október 31-ig” szöveg,
3. 14. § címében az „akkreditált vizsgaközpont” szövegrész helyébe az „akkreditált szakképzési vizsgaközpont” szöveg,
4. 14. § (1) bekezdésében az „a nemzeti akkreditálásról szóló törvény szerinti akkreditáló szerv által személytanúsító szervezetként akkreditált” szövegrész helyébe az „az e törvény szerinti szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező akkreditált szakképzési” szöveg,
5. 14. § (2) bekezdés a) pontjában a „vizsgaközpont” szövegrész helyébe a „szakképzési vizsgaközpont” szöveg,
6. 14. § (2) bekezdés b) pontjában a „vizsgaközpont” szövegrész helyébe a „szakképzési vizsgaközpont” szöveg,
7. 14. § (2) bekezdés záró szövegrészében a „vizsga megszervezéséről” szövegrész helyébe a „vizsga e törvény szerinti megszervezéséről” szöveg,
8. 27. § (3) bekezdésében az „a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény (a továbbiakban: Nftv.)” szövegrész helyébe az „az Nftv.” szöveg,
9. 58. § (2) bekezdésében a „Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.)” szövegrész helyébe a „Ptk.” szöveg,
10. 93. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „vizsgaközpont” szövegrész helyébe a „szakképzési vizsgaközpont” szöveg,
11. 93. § (2) bekezdés a) pontjában a „valamint” szövegrész helyébe a „megszervezi a szakmai vizsgát, valamint a szakmai vizsga vizsgaidőszakát követő vizsgaidőszakban” szöveg,
12. 93. § (3) bekezdésében a „vizsgaközpont” szövegrész helyébe a „szakképzési vizsgaközpont” szöveg,
13. 93. § (5) bekezdésében a „vizsgaközpont” szövegrészek helyébe a „szakképzési vizsgaközpont” szöveg,
14. 93/A. § (1) bekezdésében a „vizsgaközpont” szövegrész helyébe a „szakképzési vizsgaközpont” szöveg,
15. 96. § (1) bekezdés i) pontjában a „regisztrációs és tanulmányi alaprendszer” szövegrész helyébe a „tanulmányi rendszer” szöveg,
16. 115. § (1) bekezdésében a „regisztrációs és tanulmányi alaprendszert” szövegrész helyébe a „tanulmányi rendszert” szöveg,
17. 115. § (6) bekezdésében a „regisztrációs és tanulmányi alaprendszerhez” szövegrész helyébe a „tanulmányi rendszerhez” szöveg,
18. 123. § (2) bekezdés 6. pontjában a „vizsgaközpont” szövegrész helyébe a „szakképzési vizsgaközpont” szöveg,
19. 123. § (2) bekezdés 37. pontjában a „vizsgaközpont” szövegrész helyébe a „szakképzési vizsgaközpont” szöveg,
20. 123. § (2) bekezdés 38. pontjában az „akkreditált vizsgaközpont” szövegrész helyébe az „akkreditált szakképzési vizsgaközpont” szöveg és a „kereteit,” szövegrész helyébe a „kereteit, valamint a szakmai vizsgadíj visszafizetésének a szabályait,” szöveg,
21. 125. § (9) bekezdés záró szövegrészében a „vizsgaközpont” szövegrész helyébe a „szakképzési vizsgaközpont” szöveg és az „a nemzeti akkreditálásról szóló törvény szerinti akkreditáló szerv által az adott szakmához tartozó képzési területre vonatkozó személytanúsításra kiadott akkreditált státusszal” szövegrész helyébe az „az e törvény szerinti szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenység folytatására kiadott engedéllyel” szöveg,
lép.
17. A Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról szóló 2019. évi CXXIV. törvény módosítása
76. § A Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról szóló 2019. évi CXXIV. törvény
a) 4. § (1) bekezdés b) pontjában a „Petőfi Irodalmi Múzeum” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ” szöveg,
b) 4. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában a „Múzeum” szövegrész helyébe a „Múzeum Közgyűjteményi Központ” szöveg
lép.
77. § Hatályát veszti a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról szóló 2019. évi CXXIV. törvény 4. § (1) bekezdés c) pont cc) alpontja.
18. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem által ellátott oktatási feladatok elősegítése céljából, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia részére történő ingyenes vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XVI. törvény módosítása
78. § A Pázmány Péter Katolikus Egyetem által ellátott oktatási feladatok elősegítése céljából, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia részére történő ingyenes vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XVI. törvény 1/B. § (1) bekezdésében az „A Magyar Nemzeti Múzeum” szövegrész helyébe az „A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (a továbbiakban: MNM KK)” szöveg és az „a Magyar Nemzeti Múzeum részére” szövegrész helyébe az „az MNM KK részére” szöveg lép.
19. A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény módosítása
79. § A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény a következő 3/A. §-sal egészül ki:
„3/A. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a KEKVA tv. 12. §-a alapján – az Alapítvány közérdekű céljainak megvalósítása és a KEKVA tv. 1. mellékletében foglalt táblázatban meghatározott közfeladata ellátása érdekében a Budapest belterület 4082/73 helyrajzi számú, az állam és a Magyar Tudományos Akadémia osztatlan közös tulajdonában álló ingatlan 10008/113176-od tulajdoni hányadát ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel Alapítvány tulajdonába kell adni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanhányad tulajdonjogát az Alapítvány a terhekkel együtt szerzi meg.”
80. § A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény a következő 3/B. §-sal egészül ki:
„3/B. § (1) A 3/A. § (1) bekezdése szerinti ingatlanhányad tekintetében a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) készíti elő és köti meg az Alapítvánnyal.
(2) A 3/A. § (1) bekezdése szerinti ingatlanhányad vonatkozásában a vagyonkezelő és az MNV Zrt. között fennálló vagyonkezelési szerződés megszűnik.”
81. § A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény
a) 2. § (5) bekezdésében a „bekezdése és” szövegrész helyébe a „bekezdése, valamint” szöveg,
b) 4. §-ában az „a 3. §-ban” szövegrész helyébe az „a 3. §-ban, a 3/A. §-ban és a 3/B. §-ban” szöveg
lép.
82. § A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény
a) 5. § (3) bekezdésében az „a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság” szövegrész helyébe az „az MNV Zrt.” szöveg,
b) 8. §-ában az „a 4. §” szövegrész helyébe az „a 3/A. §, a 4. §” szöveg
lép.
20. A Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítványról, a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány és a Tokaj-Hegyalja Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXV. törvény módosítása
83. § A Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítványról, a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány és a Tokaj-Hegyalja Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXV. törvény 3. § (2) bekezdésében a „Magyar Nemzeti Múzeum elhelyezéséül” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (a továbbiakban: MNM KK) elhelyezéséül” szöveg és az „a Magyar Nemzeti Múzeum megállapodással” szövegrész helyébe az „az MNM KK megállapodással” szöveg lép.
21. Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény módosítása
84. § Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény 6. § (2) bekezdésében az „az Országos Széchényi Könyvtár” szövegrész helyébe az „a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ” szöveg lép.
22. A Magyar Corvin-láncról és a Magyar Corvin-lánc Testületről szóló 2023. év XLIX. törvény módosítása
85. § A Magyar Corvin-láncról és a Magyar Corvin-lánc Testületről szóló 2023. év XLIX. törvény
a) 8. § e) pontjában a „Magyar Nemzeti Múzeum” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (a továbbiakban: MNM KK)” szöveg,
b) 1. melléklet II. pont 3. alpontjában az „a Magyar Nemzeti Múzeumnak” szövegrész helyébe az „az MNM KK-nak” szöveg,
c) 1. melléklet II. pont 4. alpontjában az „a Magyar Nemzeti Múzeum” szövegrész helyébe az „az MNM KK” szöveg
lép.
23. A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény módosítása
86. § A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 74. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Az (5) és (6) bekezdéstől eltérően a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló nem köteles a munkáltató engedélyét kérni vagy felé bejelentést tenni, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézménnyel áll fenn, és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyt a fenntartó felsőoktatási intézménnyel létesíti.”
24. Záró rendelkezések
87. § (1) Ez a törvény – a (2)–(9) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 4. alcím, a 10. §, a 6. alcím, a 20. §, a 23. §, a 76. § b) pontja, a 18. alcím, a 20. alcím és a 22. alcím az e törvény kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(3) A 3. alcím az e törvény kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(4) A 37. § az e törvény kihirdetését követő 61. napon lép hatályba.
(6) A 2. alcím, a 11. §, a 16. § b)–f) pontja, a 17. §, a 8. alcím, a 10. alcím, a 13. alcím, a 15. alcím, a 66. §, a 68. § (1) és (3) bekezdése, a 70. §, a 71. §, a 73. §, a 74. §, a 75. § 1–7. és 9–21. pontja, a 76. § a) pontja, a 77. § és a 21. alcím 2024. július 1-jén lép hatályba.
(7) A 26. §, a 42. § 11. és 12. pontja és az 55. § h) pontja 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
(8) A 9. §, a 12–15. § és a 16. § a) pontja 2024. október 1-jén lép hatályba.
(9) A 69. § 2025. január 1-jén lép hatályba.
88. § (1) A 26. § az Alaptörvény VII. cikk (5) bekezdése és 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2) A 79. § és a 81. § az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
89. § E törvény
a) 9. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b) 19. §-a, 21. §-a és 22. §-a a szakmák új szabályozásának elfogadását megelőző arányossági tesztről szóló, 2018. június 28-i (EU) 2018/958 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
c) 22. §-a a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 57. cikk a) pontjának,
d) 8–16. alcíme a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9–11. és 16. cikkének
való megfelelést szolgálja.
90. § (1) A 9. § és a 8–16. alcím tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
(2) A 9. § tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
Dr. Sulyok Tamás s. k., |
Kövér László s. k., |
1. melléklet a 2024. évi XIII. törvényhez
E törvény alapján nyilvántartott adatok:
A tanártovábbképzésen és a köznevelésért felelős miniszter által előírt képzésen résztvevők:
1. családi és utóneve, születési családi és utóneve,
2. születési helye, ideje,
3. anyja születési családi és utóneve,
4. lakóhelye, lakáscíme, tartózkodási helye, telefonszáma,
5. fizetési számlaszáma,
6. e-mail-címe,
7. ügyfélkapu elérhetősége,
8. legmagasabb iskolai végzettsége, több végzettség esetén valamennyi,
9. szakképzettségei, szakirányú továbbképzésben szerzett végzettség adatai,
10. iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítései, valamint meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai,
11. tudományos fokozata,
12. idegennyelv-ismerete,
13. pedagógus-továbbképzésre, valamint a köznevelésért felelős miniszter által előírt képzésre vonatkozó adatai,
14. a korábbi munkahelyek és a munkaviszony jellegű jogviszony típusának, kezdő és befejező időpontjának megnevezése,
15. szakmai gyakorlati idők a betöltött munkakör vagy óraadói megbízás megjelölésével,
16. jogviszonya határozott idejének lejárta vagy határozatlan időtartama,
17. munkaköre, FEOR-száma,
18. a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja, következő minősítésének esedékessége,
19. vezetői megbízása,
20. oktatási azonosító száma,
21. pedagógusigazolványának száma,
22. munkáltatójának neve, székhelye, statisztikai számjele,
23. feladatellátási helye,
24. tanártovábbképzésen és a köznevelésért felelős miniszter által előírt képzésen keletkezett további személyes és különleges adatai.”
2. melléklet a 2024. évi XIII. törvényhez
A)
A |
B |
C |
D |
|
|---|---|---|---|---|
1 |
||||
2 |
TELEPÜLÉS |
HELYRAJZI SZÁM |
TULAJDONI HÁNYAD |
MEGNEVEZÉS |
3 |
Budapest |
35979 |
1/1 |
kivett lakóház, udvar |
4 |
Budapest |
35981 |
1/1 |
kivett lakóház, udvar |
5 |
Budapest |
35982 |
1/1 |
kivett lakóház, udvar, gazdasági épület |
6 |
Budapest |
35983 |
1/1 |
kivett lakóház, udvar, gazdasági épület |
7 |
Budapest |
35996 |
1/1 |
kivett lakóház, udvar |
8 |
Budapest |
35999 |
1/1 |
kivett lakóház, udvar |
9 |
Budapest |
36035 |
1/1 |
kivett lakóház, udvar |
10 |
Budapest |
36048 |
1/1 |
kivett lakóház, udvar |
B)
A |
B |
C |
D |
|
|---|---|---|---|---|
1 |
||||
2 |
TELEPÜLÉS |
HELYRAJZI SZÁM |
TULAJDONI HÁNYAD |
MEGNEVEZÉS |
3 |
Budapest |
36002 |
1/1 |
kivett udvar és egyéb épület |
4 |
Budapest |
36034 |
1/1 |
kivett általános iskola |
A törvényt az Országgyűlés a 2024. április 30-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2024. május 9.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás