• Tartalom

13/2024. (IV. 4.) AM rendelet

13/2024. (IV. 4.) AM rendelet

az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból a szőlő- és borágazatban hasznosított gépek, technológiai berendezések és informatikai eszközök beszerzéséhez 2024-től igényelhető támogatásról

2024.04.08.

A Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény 48. § (3) bekezdés 2. és 18. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 54. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában

1. borászati üzem: a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 7. § (1) bekezdése szerinti üzem;

2. egyedi azonosításra alkalmas jelölés: a gyártó – ennek hiányában a forgalmazó – által a vásárlást alátámasztó dokumentumon feltüntetett és az e rendelet alapján támogatott borászati gépen, technológiai berendezésen és informatikai eszközön (a továbbiakban együtt: beruházási eszköz) rögzített olyan jelölés, amely legalább a fenntartási időszak végéig lehetővé teszi annak egyedi azonosítását;

3. fenntartási időszak: az az időszak, amely alatt

a) a beruházási eszköz a kedvezményezett tulajdonában kell, hogy maradjon,

b) a beruházási eszközt a kedvezményezettnek az üzemeltetési helyen üzemeltetnie kell;

4. fenntartási időszak első napja: a kifizetési kérelem tárgyában hozott jóváhagyó döntés napja;

5. gyártó: az a természetes vagy jogi személy, aki a terméket gyártja, vagy aki saját nevében vagy védjegye alatt egy terméket terveztet és gyártat;

6. kisüzemi bortermelő: a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 3. § (3) bekezdés 16. pontja szerinti fogalom;

7. KKV: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás;

8. nagyvállalat: mikro-, kis- és középvállalkozásnak nem minősülő vállalkozás;

9. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 6. § (4a) bekezdése szerinti vállalkozás;

10. pénzügyi év: az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 17. pontja szerinti fogalom;

11. pótló beruházás: olyan beruházási eszköz beszerzése, amely nem felel meg a 2. § (1) bekezdésében foglaltaknak;

12. terméktárolási kapacitás: a borászati üzem szakmai-jövedéki nyilvántartásának tárolótartály nyilvántartásra vonatkozó részében (a továbbiakban: tárolótartály-nyilvántartás) rögzített, hektoliterben kifejezett mennyiség, amely a borászati üzemben a gyártástechnológia műszaki feltételeinek betartása mellett maximálisan tárolható;

13. üzembe helyezés: az üzemeltetési helyen az e rendelet alapján támogatott beruházási eszköz használatra kész állapotba hozatalának megvalósítása, amelynek eredményeképpen

a) biztosítottak a rendeltetésszerű működés műszaki, technikai, jogi és hatósági feltételei, továbbá

b) a beruházási eszköz az e rendelet szerinti támogatás kedvezményezettjénél üzembe helyezett tárgyi eszközként van nyilvántartva;

14. üzemeltetési hely: az e rendelet alapján támogatott beruházási eszköz üzembe helyezésének és rendeltetésszerű használatának helye.

2. Támogatható intézkedések

2. § (1) Támogatás az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet 58. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti olyan beruházás megvalósításához nyújtható, amely a borászati üzem

a) szőlőfeldolgozó, borkészítési vagy palackozási kapacitásának növekedésével vagy

b) piaci igényekhez való alkalmazkodásának javítása érdekében végrehajtott korszerűsítéssel

hozzájárul a kedvezményezett versenyképességének növeléséhez.

(2) E rendelet alapján támogatható intézkedések:

a) a szőlőfeldolgozáshoz, mustkezeléshez, bor-, pezsgő- vagy habzóborkészítéshez, bor, pezsgő vagy habzóbor kezeléséhez, tárolásához, érleléséhez és kiszereléséhez kapcsolódó, új, első üzembehelyezésű borászati gép beszerzése, új, első üzembehelyezésű technológiai rendszer kialakítása, továbbá a szőlészeti és borászati tevékenységekhez és a termékek forgalmazásához kapcsolódó adatszolgáltatási, bejelentési, nyilvántartási kötelezettségek teljesítését, illetve az ügyvitelt és vállalatirányítást szolgáló hardver és szoftver beszerzése, fejlesztése;

b) a szőlőfeldolgozáshoz, valamint a borászati technológiához kapcsolódó, üzemen belüli anyagmozgatáshoz, anyagtovábbításhoz, raktározáshoz, illetve csomagoláshoz kapcsolódó, új, első üzembehelyezésű borászati gép beszerzése;

c) a borászati üzem üzemeltetését szolgáló új napelem- vagy napkollektorrendszer beszerzése

és üzembe helyezése [az a)–c) pont a továbbiakban együtt: beruházási eszköz beszerzése].

(3) Támogatás olyan, a (2) bekezdés szerinti támogatható intézkedés megvalósításához igényelhető,

a) amely nem irányul önállóan napelem- vagy napkollektorrendszer létesítésére,

b) amely nem minősül pótló beruházásnak,

c) amely esetében az (1) bekezdés szerinti feltételek teljesülésének indokoltsága bemutatásra kerül,

d) amelynek üzemeltetési helye Magyarország területén van,

e) amely esetében a beszerzendő beruházási eszköz egyedi beszerzési értéke meghaladja a nettó 100 000 forint összeget, valamint

f) amely nem irányul a beruházást kísérő, kiegészítő eszköz beszerzésére.

3. A támogatás keretösszege és mértéke

3. § (1) A 2024–2027. pénzügyi évekre meghatározott támogatási keretösszeg adott pénzügyi évre rendelkezésre álló támogatási összegéről az agrárpolitikáért felelős miniszter az azt megelőző pénzügyi év augusztus 15-éig tájékoztatja a Nemzeti Kifizető Ügynökséget (a továbbiakban: NKÜ), amely azt a honlapján közleményben közzéteszi.

(2) Egy kedvezményezett részére – a kifizetési kérelemre vonatkozó benyújtási időszakonként – legfeljebb 100 millió forint támogatás nyújtható.

(3) A támogatás mértéke mezőgazdasági őstermelő és KKV esetében a beruházási eszköz nettó vételárának

a) 40%-a, ha a borászati üzem működési helye Budapesten van,

b) 50%-a, ha a borászati üzem működési helye Budapesttől eltérő településen van.

(4) A támogatás mértéke nagyvállalat esetében a beruházási eszköz nettó vételárának

a) 20%-a, ha a borászati üzem működési helye Budapesten van,

b) 25%-a, ha a borászati üzem működési helye Budapesttől eltérő településen van.

(5) Ha a beruházási eszköz üzemeltetési helyeként több borászati üzemet is megjelöltek, akkor a támogatás mértékét az alacsonyabb támogatási mértékű borászati üzem alapján kell megállapítani.

(6) A támogatási keretösszeg nyilvántartása érdekében a forintban kifejezett támogatás összegének euróra történő átszámítása a támogatási döntés meghozatala évének január 1-jén érvényes, az Európai Központi Bank (a továbbiakban: EKB) által jegyzett középárfolyamon történik.

4. A támogatás jogosultsági feltételei

4. § (1) A támogatás igénybevételére az a borászati üzemengedélyes jogosult, aki

a) a kérelem benyújtásának időpontjában rendelkezik borászati termék előállítására, kiszerelésére, illetve tárolására vonatkozó borászati üzemengedéllyel (a továbbiakban: üzemengedély);

b) nem minősül nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak;

c) a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában – a kisüzemi bortermelő kedvezményezett kivételével – rendelkezik csendes bor, habzóbor, pezsgő előállítására vonatkozó adóraktári engedéllyel vagy egyszerűsített adóraktári engedéllyel;

d) vonatkozásában a benyújtási időszak utolsó napjától számított három évet megelőző időszakban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: Nébih) vagy a borászati hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban együtt: borászati hatóság) véglegessé vált döntésével a beruházási eszköz üzemeltetési helye szerinti borászati üzem engedélyét nem függesztette fel vagy nem vonta vissza;

e) nem minősül a szőlő-bor ágazatban folytatott hatósági eljárásokról és teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bkr.) 89. §-a szerinti kockázatos üzemengedélyesnek;

f) a támogatási kérelemben és a kifizetési kérelemben megjelölt beruházási eszköz vonatkozásában az Európai Unió valamely forrásából származó támogatást nem vesz igénybe; és

g) nyilatkozattal vállalja, hogy

ga) a fenntartási időszak alatt bekövetkező amortizáció, lopás, működésképtelenné vagy használhatatlanná válás vagy jótállás alapján felmerülő csereok esetén a beruházási eszközt saját forrás terhére az új beruházási eszközzel azonos rendeltetésű, azonos vagy jobb paraméterekkel rendelkező, a csere megvalósulásának bejelentésétől számított két évnél nem régebbi gyártású beruházási eszközre cseréli,

gb) a beszerzett eszközök egyedi azonosítójára is kiterjedően tájékoztatást nyújt arról, hogy a beruházási eszköz bármely üzemeltetési helyén üzemeltet-e azzal megegyező hasznosítású olyan beruházási eszközt, vagy folyamatban van-e azzal megegyező hasznosítású olyan beruházási eszköz beszerzése, amely vonatkozásában 2014. január 1-jét követően az Európai Unió valamely forrásából származó támogatást használtak vagy használnak fel,

gc) a beruházási eszköz vásárlásával összefüggő gazdasági eseményről elkülönített nyilvántartást, könyvvezetési kötelezettség esetén elkülönített analitikus nyilvántartást vezet, valamint

gd) több bejelentett üzemeltetési hely esetén a helyszíni ellenőrzésről történő értesítést követően haladéktalanul nyilatkozatban megadja a beruházási eszköz aktuális üzemeltetési helyét.

(2) A Nébih a támogatási kérelem és a kifizetési kérelem benyújtási időszakának utolsó napjáig megküldi az NKÜ részére az (1) bekezdés d) és e) pontja szerinti borászati üzemek listáját, a borászati üzem helyrajzi számának és az üzemengedély számának feltüntetésével.

(3) A támogatás igénybevételére jogosult az (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 40. cikk (3) bekezdés c) pontja alapján

a) az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket teljesítő és

b) szőlőtermesztést is végző

szőlészeti és borászati oktatási intézmény.

5. A támogatási kérelem tartalma

5. § (1) A támogatási kérelem tartalmazza

a) a támogatást igénylőnek a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény 10. § (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatási azonosítóját (a továbbiakban: támogatási azonosító);

b) a támogatást igénylő nevére kiállított üzemengedély számát valamennyi üzemeltetési helyre vonatkozóan;

c) a támogatási kérelem benyújtásának évét megelőző évben a támogatást igénylő által

ca) foglalkoztatottak számát, valamint

cb) elért éves nettó árbevétel összegét;

d) a beszerezni tervezett beruházási eszközre vonatkozó műszaki adatokat;

e) a beszerezni tervezett beruházási eszköz üzemeltetési helyét (helyrajzi szám, valamint ha értelmezhető, a település, utca és házszám megadását);

f) a támogatást igénylő gazdasági aktáját vezető hegybíró nevét;

g) a kisüzemi bortermelő támogatást igénylő kisüzemi bortermelői státuszára vonatkozó nyilatkozatát;

h) a kisüzemi bortermelő támogatást igénylő kivételével a csendes bor, habzóbor, pezsgő előállítására vonatkozó adóraktári vagy egyszerűsített adóraktári engedély számát; valamint

i) új napelem- vagy napkollektorrendszer beszerzése esetén a tervezett rendszer éves, névleges kapacitását kW mértékegységben kifejezve.

(2) A támogatási kérelemhez csatolni kell

a) a beszerezni tervezett beruházási eszköz műszaki adatait tartalmazó, a gyártó által kiállított dokumentum másolatát;

b) a tárolótartály-nyilvántartás másolatát a borászati üzem – beruházási eszköz beszerzését megelőző – terméktárolási kapacitásáról;

c) a gazdasági aktát vezető hegybíró igazolását arról, hogy a támogatást igénylő a Bkr.-ben meghatározott szüreti, termelési, illetve készletjelentési kötelezettségének a kérelem benyújtását megelőző borpiaci évben határidőben eleget tett;

d) őstermelő, egyéni vállalkozó esetében az utolsó két év adóbevallásának másolatát;

e) a beruházási eszköz nem saját tulajdonú vagy más személy rendelkezési jogával terhelt ingatlanon történő üzemeltetése esetében az NKÜ honlapján közzétett, az arra jogosult – (3) bekezdésben meghatározott adattartalmú –, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozatát;

f) három, egymástól és a támogatást igénylőtől független ajánlattevőtől származó, a támogatási kérelem benyújtásakor érvényes, azonos vagy hasonló műszaki paraméterekkel rendelkező, funkcionálisan egyező beruházási eszközre vonatkozó, az NKÜ honlapján közzétett – a (4) bekezdésben meghatározott adattartalmú – árajánlatot;

g) a támogatást igénylő által választott legkedvezőbb ajánlat szakmai indokolását, amelyben bemutatja a beruházás reális, takarékos, költséghatékony megvalósítását;

h) a támogatást igénylő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy vizsgálta az f) pont szerinti feltétel teljesülését, és megállapította, hogy az ajánlattevő nem minősül a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások felhasználásának rendjéről szóló 54/2023. (IX. 13.) AM rendelet [a továbbiakban: 54/2023. (IX. 13.) AM rendelet] 5. melléklet 2.3.2.5. pontja szerinti ajánlattevőnek;

i) az angoltól eltérő idegen nyelven kiállított dokumentum hivatalos magyar nyelvű fordítását;

j) a beruházási eszköz 2. § (1) bekezdésében foglaltaknak való megfelelését bemutató leírást, amely számadatokkal alátámasztja a beruházási eszköz beszerzésével megvalósuló beruházás indokoltságát, a tervezett kapacitás kihasználtságát;

k) a támogatást igénylő arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a beruházási eszköz bármely üzemeltetési helyén üzemeltet-e azzal megegyező hasznosítású olyan beruházási eszközt, vagy folyamatban van-e azzal megegyező hasznosítású olyan beruházási eszköz beszerzése, amely vonatkozásában 2014. január 1-jét követően az Európai Unió valamely forrásából származó támogatást használtak vagy használnak fel, valamint amennyiben van ilyen beruházási eszköz, úgy annak egyedi azonosító számát; valamint

l) a 2. § (2) bekezdés c) pontja esetében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által vezetett névjegyzékben szereplő energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet által készített energetikai számítást, amely kiterjed a borászati üzem éves villamosenergia-igénye, valamint a tervezett napelem-rendszer teljesítményének bemutatására, valamint annak igazolására, hogy a beszerezni tervezett napelem-rendszer teljesítménye nem haladja meg a borászati üzem éves villamosenergia-igényét.

(3) A (2) bekezdés e) pontja szerinti hozzájáruló nyilatkozat tartalmazza

a) az ingatlan tulajdonosának, az ahhoz fűződő rendelkezési jog jogosultjának nevét és azonosító adatait;

b) a támogatást igénylő támogatási azonosítóját;

c) a beruházási eszköz tervezett üzemeltetési helyét;

d) az ingatlan tulajdonosának, az ahhoz fűződő rendelkezési jog jogosultjának nyilatkozatát arról, hogy

da) az ingatlanon a beruházási eszköz üzemeltetéséhez hozzájárul, és

db) a támogatást igénylő jogosult az ingatlant a fenntartási időszak alatt használni.

(4) A (2) bekezdés f) pontja szerinti árajánlat tartalmazza

a) az ajánlattevő természetes személy személyazonosító adatait, jogi személy esetén azonosító adatait;

b) az ajánlattevő adószámát, természetes személy esetén adóazonosító jelét;

c) a beruházási eszköz

ca) műszaki adatait,

cb) mennyiségének egységét és számát,

cc) nettó értékét, a felszámított áfa és bruttó összege megjelölését;

d) az árajánlat kiállításának dátumát és érvényességi idejét, valamint

e) az elszámolni kívánt új napelem- vagy napkollektorrendszer esetén a rendszer éves, névleges kapacitását kW mértékegységben kifejezve.

(5) A forinttól eltérő pénznemben kiállított árajánlat esetén a forintra történő átszámítás a támogatási kérelem benyújtása naptári évének január 1-jén érvényes, az EKB által jegyzett középárfolyamon történik.

(6) Ha a (2) bekezdés f) pontja szerinti három árajánlat nem szerezhető be, akkor az ajánlattevő nyilatkozatának ki kell terjednie arra, hogy a beszerezni tervezett beruházási eszköz egyedi gyártású, bemutatva az indokokat, amelyek alapján a termék egyedinek tekinthető, és az más forgalmazótól nem szerezhető be. Ha beszerezhető három azonos vagy hasonló műszaki paraméterekkel rendelkező, funkcionálisan egyező beruházási eszközre árajánlat, az ajánlattevő nyilatkozata a termék egyedi gyártására vonatkozóan nem váltja ki a három előírt ajánlat benyújtását.

6. A támogatási kérelem benyújtása

6. § (1) A beruházási eszköz beszerzésére irányuló támogatási kérelem

a) a 2024. évben április 8. és április 29.,

b) a 2025. évben és az azt követő években március 1. és március 20.

között, elektronikus úton nyújtható be az 54/2023. (IX. 13.) AM rendelet 12. § (1) bekezdése szerinti elektronikus felületen (a továbbiakban: elektronikus felület) az NKÜ részére, az általa közzétett közleményben foglaltak szerint.

(2) Egy támogatást igénylő egy benyújtási időszakban egy támogatási kérelmet nyújthat be.

(3) A támogatási kérelem a benyújtását követő naptól számított tíz napon belül, legkésőbb az (1) bekezdésben meghatározott határidő végéig, az elektronikus felületen keresztül bármely elemében módosítható. Módosítás esetén az utolsó módosított támogatási kérelem kerül elbírálásra, és a kérelem benyújtásának időpontját az utolsó módosított kérelem benyújtásának időpontja határozza meg.

7. A támogatási kérelem vizsgálata, a támogatási döntés meghozatala és a támogatási döntés módosítása

7. § (1) Az NKÜ a támogatási kérelmeket beérkezésük sorrendjében bírálja el, és a támogatási kérelmekről – a Nemzeti Irányító Hatóság közreműködő szervezeteként, átruházott feladatkörében – a 2024. évben augusztus 31-éig, 2025-től a benyújtás évében július 15-éig támogatási döntést hoz.

(2) Hiányosan vagy hibásan benyújtott támogatási kérelem esetén az elbírálás sorrendjét a hiánypótlás NKÜ-höz történő beérkezésének napja határozza meg.

(3) A támogatási keret túligénylése esetén, az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel, a keretkimerülés napjáig elbírált, hiánytalan támogatási kérelmek közötti sorrendet a támogatási kérelmekben igényelt támogatási összeg növekvő sorrendje határozza meg.

(4) Az NKÜ a 3. § (1) bekezdése szerinti, a 2024–2027. pénzügyi évekre vonatkozó támogatási keretösszegen felüli igényt tartalmazó támogatási kérelmeket elutasítja.

(5) A beruházás a támogatási kérelem benyújtásának napja előtt nem kezdhető meg. A beruházás a támogatási kérelem benyújtásának napja előtt megkezdett, ha a támogatási kérelemben szereplő, a 2. § (2) bekezdése szerinti bármely intézkedés esetében a kötelező érvényű megrendelés vagy beszerzésre irányuló szerződés létrejöttének napja a támogatási kérelem benyújtásának napját megelőzi.

(6) A 6. § (1) bekezdésében foglaltak szerint benyújtott támogatási kérelemben megjelölt beruházás a támogatási kérelem benyújtását követően a támogatást igénylő saját felelősségére kezdhető meg.

(7) A támogatás akkor fizethető ki, ha a támogatási kérelem szerinti és a támogatási döntéssel jóváhagyott beruházást teljes egészében végrehajtották.

(8) A jóváhagyott támogatási kérelemben megadott, a támogatási döntés módosításával nem járó adatok változását a változást követő 15 napon belül be kell jelenteni az NKÜ részére.

(9) A kedvezményezett a támogatási döntés módosítását egy alkalommal kérelmezheti az NKÜ-nél. Az NKÜ a módosítás iránti kérelem alapján a támogatási döntés módosításával újra megállapítja az igényelhető támogatás maximális összegét, amely nem haladhatja meg a módosítást megelőzően jóváhagyott támogatási kérelem alapján megállapított támogatás összegét.

8. A kifizetési kérelem benyújtásának szabályai

8. § (1) Kifizetési kérelem a támogatási kérelem benyújtását követő két pénzügyi évben, tárgyév november 15. és december 21. között, elektronikus úton nyújtható be az NKÜ részére az elektronikus felületen keresztül, az NKÜ honlapján közzétett közleményben foglaltak szerint.

(2) Kifizetési kérelem a támogatási döntésben meghatározottaknak megfelelően végrehajtott intézkedésre nyújtható be.

(3) A kedvezményezett a támogatási döntéshez kapcsolódóan egy kifizetési kérelmet nyújthat be.

(4) A kifizetési kérelem tartalmazza

a) a kedvezményezett támogatási azonosítóját;

b) a támogatási okirat azonosító számát;

c) az elszámolni kívánt számlára és az azon feltüntetett számlatételre vonatkozó adatokat;

d) a beszerzett beruházási eszköz egyedi azonosításra alkalmas jelölését;

e) ha a támogatási kérelem benyújtását követően megváltozott, akkor

ea) a beszerzett beruházási eszköz üzemeltetési helyét,

eb) a kedvezményezett gazdasági aktáját vezető hegybíró nevét,

ec) kisüzemi bortermelő kedvezményezett kisüzemi bortermelői státuszára vonatkozó nyilatkozatát,

ed) kisüzemi bortermelő kedvezményezett kivételével az üzemeltetési helyre vonatkozó adóraktári vagy egyszerűsített adóraktári engedély számát,

ee) az üzemengedély számát,

ef) a kedvezményezett arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a beruházási eszköz bármely üzemeltetési helyén üzemeltet-e azzal megegyező hasznosítású olyan beruházási eszközt, vagy folyamatban van-e azzal megegyező hasznosítású olyan beruházási eszköz beszerzése, amely vonatkozásában 2014. január 1-jét követően az Európai Unió valamely forrásából származó támogatást használtak vagy használnak fel, valamint amennyiben van ilyen beruházási eszköz, úgy annak egyedi azonosító számát;

f) a kedvezményezett 4. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározottakra vonatkozó nyilatkozatát; valamint

g) a kedvezményezett nyilatkozatát a beszerzett beruházási eszköz vonatkozásában alkalmazott számviteli politikában meghatározott értékcsökkenési leírás időszakára vonatkozóan.

(5) A kifizetési kérelemhez csatolni kell

a) a beruházási eszköz beszerzéséhez és a beruházás megvalósításához kapcsolódó következő dokumentumok másolatát:

aa) adásvételi szerződés,

ab) hitelszerződés,

ac) számla és az annak kifizetését igazoló bizonylat,

ad) a beruházási eszköz átadását és átvételt igazoló dokumentum,

ae) a gyártó által kiállított, a kifizetési kérelemben szereplő beruházási eszköz gyártási időpontját igazoló dokumentum,

af) üzembehelyezési jegyzőkönyv, valamint

ag) a beruházási eszköz műszaki adatait tartalmazó, a gyártó által kiállított dokumentum;

b) a gazdasági aktát vezető hegybíró igazolását arról, hogy a kedvezményezett a Bkr.-ben meghatározott szüreti, termelési, illetve készletjelentési kötelezettségének a kérelem benyújtását megelőző borpiaci évben határidőben eleget tett;

c) az üzemeltetési hely szerinti borászati üzemre vonatkozó, az adott beruházási eszköz szabályszerű működtetését lehetővé tevő, a kedvezményezett nevére kiállított üzemengedély számát;

d) az angoltól eltérő idegen nyelven kiállított dokumentum hivatalos magyar nyelvű fordítását;

e) ha a támogatási kérelem NKÜ-höz történő benyújtását követően megváltozott az üzemengedély tartalma, a módosításról szóló határozat másolatát;

f) a tárolótartály-nyilvántartás másolatát a borászati üzem – beruházási eszköz beszerzését követő – terméktárolási kapacitásáról; valamint

g) a kifizetési kérelemben szereplő beruházási eszközről, valamint a beruházási eszköz egyedi azonosításra alkalmas jelöléséről készített fényképet.

(6) A kifizetési kérelemben a költségelszámolás alapját a beruházási eszköz nettó vételára képezi a támogatási döntéssel jóváhagyott összeg mértékéig.

(7) A támogatási igény alapjául szolgáló költség a támogatási kérelem NKÜ-höz történő benyújtását követően kiállított számlával igazolható.

(8) Egy számla csak egyszer számolható el.

(9) A kifizetési kérelemben a kifizetési kérelem benyújtásáig készpénzzel vagy banki átutalással kiegyenlített költség számolható el. Csereszerződéses kompenzációs számla, számlaösszeg, valamint lízingkonstrukcióval érintett számla nem szolgálhat a jogosult költségek elszámolásának alapjául, az ilyen módon kiegyenlített összegek alapján támogatás nem fizethető.

(10) A forinttól eltérő pénznemben kiállított számla esetén a forintra történő átszámítás a kifizetési kérelem benyújtása naptári évének január 1-jén érvényes, az EKB által jegyzett középárfolyamon történik.

9. A kifizetési kérelem vizsgálata és a támogatás folyósítása

9. § (1) Az NKÜ a kifizetési kérelmeket a benyújtásukkal megegyező pénzügyi év október 15-éig bírálja el, és intézkedik a támogatás kifizetése iránt.

(2) A kifizetési kérelmek elbírálása a beérkezésük sorrendjében történik.

(3) Ha az adott pénzügyi év vonatkozásában az összesített támogatási igény az adott pénzügyi évre meghatározott keretösszeget meghaladja, úgy a keretösszegen felüli, jogos támogatási igényt tartalmazó kifizetési kérelmek kapcsán a kifizetésre a kifizetési kérelem benyújtását követő pénzügyi évre meghatározott keretösszeg terhére, a kifizetési kérelem benyújtását követő pénzügyi évben kerül sor.

(4) Hiányosan vagy hibásan benyújtott kifizetési kérelem esetében az elbírálás sorrendjét a maradéktalanul teljesített hiánypótlás beérkezésének napja határozza meg.

(5) A támogatási keret túligénylése esetén, a keretkimerülés napján elbírált hiánytalan kifizetési kérelmek közötti sorrendet a kifizetési kérelmekben igényelt támogatás összegének növekvő sorrendje határozza meg.

(6) Az NKÜ a kifizetési kérelmet részben vagy egészében elutasítja, ha

a) a kedvezményezett nem rendelkezik az üzemeltetési hely szerinti borászati üzemre vonatkozó, az adott beruházási eszköz szabályszerű működtetését lehetővé tevő üzemengedéllyel,

b) a kifizetési kérelemben megjelölt beruházás nem felel meg a támogatási döntéssel jóváhagyott beruházásnak,

c) a beszerzett beruházási eszköz nem kerül a kedvezményezett 100%-os tulajdonába,

d) legkésőbb a kifizetési kérelem benyújtásának napjáig nem történik meg az üzemeltetési helyen az üzembe helyezés,

e) a beruházási eszköz vagy annak bármely, egy ajánlattevőtől származó eleme esetében a gyártás éve és a kifizetési kérelem benyújtásának éve között két évnél több idő telt el,

f) a beruházási eszköznek nincs egyedi azonosításra alkalmas jelölése, vagy

g) a támogatási döntéssel jóváhagyott beruházást nem hajtották teljes egészében végre.

10. A beruházási eszköz üzemeltetési helye és a beruházási eszköz üzemeltetésére vonatkozó kötelezettség

10. § (1) A kedvezményezett jogosult a beszerzett beruházási eszközt több üzemeltetési helyen is üzemeltetni. A beruházási eszköz megjelölt több üzemeltetési hely közötti mozgatása nem minősül az üzemeltetési hely megváltoztatásának.

(2) Ha a támogatást igénylő a támogatási kérelemben több üzemeltetési helyet jelöl meg, úgy

szerinti kötelezettség valamennyi üzemeltetési helyre vonatkozik.

11. § (1) A beruházási eszköz fenntartási időszaka

a) a fenntartási időszak első napjától számított 5 év, vagy

b) ha a beszerzett beruházási eszköz számviteli értékcsökkenési időszaka 5 évnél rövidebb, akkor a kis és közepes vállalkozások esetében a számviteli értékcsökkenési időszak vége, ami nem lehet rövidebb, mint a fenntartási időszak első napjától számított 3 év.

(2) A fenntartási időszak alatt a beszerzett beruházási eszközt a kedvezményezett a beruházási eszköz rendeltetése szerint, a vonatkozó engedélyek és előírások betartásával, a támogatás céljának megfelelően kizárólagosan használja.

11. A beruházási eszköz cseréje és annak bejelentése

12. § (1) Az amortizáció, lopás, működésképtelenné vagy használhatatlanná válás miatti lecserélés, valamint a jótállás alapján történő csere (a továbbiakban együtt: csere) esetén

a) kizárólag a csere időpontjáig kiegyenlített költség számolható el, azzal, hogy lízingkonstrukcióval érintett számla nem fogadható el csereelszámolás alapjául,

b) az új beruházási eszköz üzemeltetési helyének Magyarország területén kell lennie, és

c) a 4. § (1) bekezdés g) pont ga) alpontjában előírt feltételeknek megfelelő, új beruházási eszközt a csere okának felmerülését követő hat hónapon belül be kell szerezni.

(2) A csere szükségességét a csere okának bekövetkezésétől számított harminc napon belül elektronikus úton előzetesen be kell jelenteni az NKÜ részére az elektronikus felületen keresztül, az NKÜ honlapján közzétett közleményben foglaltak szerint.

(3) A (2) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza

a) a bejelentő támogatási azonosítóját;

b) a támogatási okirat azonosító számát;

c) a beruházási eszköz üzemeltetési helyét;

d) a cserélni kívánt beruházási eszköz

da) számlájának sorszámát,

db) gyári számát vagy egyedi azonosításra alkalmas jelölését és

dc) darabszámát;

e) a csere okának leírását; valamint

f) az új beruházási eszköz vásárlásának tervezett időpontját.

(4) A (3) bekezdés szerinti bejelentéshez csatolni kell

a) a jótállás alapján történő cserebejelentés esetén a gyártó vagy forgalmazó által kiállított garanciális cseréről készített dokumentum másolatát;

b) amortizáció esetén a tárgyi eszköz nyilvántartásból történő kivezetését igazoló számviteli kimutatás másolatát;

c) lopás esetén a rendőrségi jegyzőkönyv másolatát, valamint

d) működésképtelenné vagy használhatatlanná válás esetén a szakértői véleményt igazoló dokumentum vagy a selejtezési jegyzőkönyv másolatát.

(5) A csere megtörténtét legkésőbb az új beruházási eszköz vásárlását követő tizenöt napon belül, elektronikus úton be kell jelenteni az NKÜ részére az elektronikus felületen, az NKÜ honlapján közzétett közleményben foglaltak szerint.

(6) Az (5) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza

a) a támogatási azonosítót;

b) a támogatási okirat azonosító számát;

c) az üzemeltetés helyét;

d) a beszerzett beruházási eszköz

da) számlájának sorszámát,

db) megnevezését,

dc) gyári számát vagy egyedi azonosításra alkalmas jelölését,

dd) darabszámát, valamint

de) beszerzésének időpontját.

(7) A (6) bekezdés szerinti bejelentéshez csatolni kell

a) a beruházási eszköz vásárlásához kapcsolódó következő dokumentumok másolatát:

aa) a kedvezményezett nevére kiállított számla és annak kifizetését igazoló bizonylat,

ab) átadás-átvételt igazoló dokumentum,

ac) az új beruházási eszköz gyártási időpontját igazoló dokumentum,

ad) üzembehelyezési jegyzőkönyv; valamint

b) az angoltól különböző idegen nyelven kiállított dokumentum hivatalos magyar nyelvű fordítását.

12. Az üzemeltetési hely változásának bejelentése

13. § (1) A beruházási eszköz támogatási döntésben jóváhagyott üzemeltetési helyének a fenntartási időszak alatt történő megváltoztatását legalább tíz nappal a beruházási eszköz tervezett átszállításának megkezdése előtt elektronikus úton be kell a jelenteni az NKÜ részére az elektronikus felületen, az NKÜ honlapján közzétett közleményben foglaltak szerint. Új üzemeltetési helyként Budapest közigazgatási területén fekvő borászati üzem csak abban az esetben jelölhető meg, ha az adott eszköz tekintetében a támogatást igénylő a támogatási kérelemben megjelölt budapesti borászati üzem.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza

a) a bejelentő támogatási azonosítóját;

b) a támogatási okirat azonosító számát;

c) az átszállítani kívánt beruházási eszköz

ca) megnevezését,

cb) gyári számát vagy egyedi azonosításra alkalmas jelölését,

cc) darabszámát, valamint

cd) új üzemeltetési helyét;

d) az üzemeltetési hely változtatásának indokát;

e) az üzemeltetési hely változtatásának tervezett időpontját;

f) a kisüzemi bortermelő kedvezményezett kivételével az új üzemeltetési helyre vonatkozó adóraktári, illetve egyszerűsített adóraktári engedély számát; valamint

g) az új üzemeltetési helyre vonatkozó, a beruházási eszköz szabályszerű működtetését lehetővé tevő üzemengedély számát.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentéshez csatolni kell a beruházási eszköz nem saját tulajdonú vagy más személy rendelkezési jogával terhelt ingatlanon történő üzemeltetése esetén az NKÜ által rendszeresített és a honlapján közzétett, az 5. § (3) bekezdése szerinti adatokat tartalmazó, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot.

13. Az üzemeltetési kötelezettség és annak ellenőrzése

14. § (1) Az NKÜ minden pénzügyi év végét követő december 31-ig átadja a Nébih részére – a fenntartási időszak tartamának feltüntetésével – azon kedvezményezettek jegyzékét, akik vagy amelyek e rendelet alapján támogatásban részesültek.

(2) Ha a fenntartási időszak alatt a beruházási eszköz üzemeltetési helye szerinti borászati üzem üzemengedélyét a borászati hatóság felfüggeszti vagy visszavonja, vagy a vámhatóság az adóraktári engedélyt visszavonja, akkor erről a borászati hatóság a döntés véglegessé válását követő vagy a vámhatóságtól kapott értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül tájékoztatja az NKÜ-t.

15. § A fenntartási időszak alatt a kedvezményezettet terhelő kötelezettségek helyszíni ellenőrzése a pénzügyi évben jóváhagyott kérelmek legalább 10%-ára terjed ki.

16. § (1) Az intézkedésben való jogosulatlan részvételnek minősül,

a) ha a kedvezményezett a fenntartási időszak alatt az üzemeltetési kötelezettségének nem tesz eleget,

b) a fenntartási időszak lejárta előtti elidegenítés, illetve a csere bejelentésének elmulasztása, valamint a csere 12. § (1) bekezdés d) pontja szerinti határidőn túl történő megvalósítása,

c) ha az NKÜ az ellenőrzése során megállapítja, hogy a kedvezményezett a támogatási kérelemben megjelölt beruházási eszköz üzemeltetésének helyén olyan beruházási eszközt üzemeltet, amely megfelel a 4. § (1) bekezdés g) pont gb) alpontjában, valamint az 5. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározottaknak, és erről a kedvezményezett nem nyilatkozott,

d) ha a kedvezményezettel szemben a borászati hatóság a Bkr.

da) 82. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott jogkövetkezményt a Bkr. 82. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja,

db) 82. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott jogkövetkezményt a Bkr. 82. § (2) bekezdés c) pont cc) alpontja vagy

dc) 82. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott jogkövetkezményt a Bkr. 82. § (2) bekezdés e) pont ea) alpontja

alapján alkalmazza,

e) ha a fenntartási időszak alatt a beruházási eszköz valamely üzemeltetési helye szerinti borászati üzem üzemengedélyét a borászati hatóság szabálytalanság miatt felfüggeszti vagy visszavonja, vagy a vámhatóság az adóraktári engedélyt szabálytalanság miatt visszavonja,

f) ha üzemengedély vagy adóraktári engedély hiányában az üzemeltetés lehetetlenné válik, vagy

g) ha a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet] 62. cikke alkalmazásában az e rendeletből fakadó előnyök megszerzéséhez szükséges feltételek (2) bekezdés szerinti mesterséges megteremtését előidéző jogellenes magatartás és a támogatás céljával ellentétes előny elérése közötti ok-okozati összefüggés fennállását az arra hatáskörrel rendelkező szerv megállapítja.

(2) Az e rendeletből fakadó előnyök megszerzéséhez szükséges feltételeknek a jogszabályok kijátszásával történő, az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet 62. cikke szerinti mesterséges megteremtése akkor áll fenn, ha bármely természetes vagy jogi személy a 2. §-ban meghatározott feltételek teljesítését az arra hatáskörrel rendelkező szerv által megállapított jogellenes cselekmény megvalósításával érte el a támogatás céljával ellentétes előnyök megszerzése érdekében.

14. Záró rendelkezések

17. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

18. § (1) Az NKÜ az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból a borászati gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez igényelhető támogatásról szóló 53/2020. (X. 27.) AM rendelet [a továbbiakban: 53/2020. (X. 27.) AM rendelet] 4. § (1) bekezdés c) pontja szerint a 2023. évben benyújtott, jóváhagyott támogatási kérelemmel rendelkező részére, aki a 6. § (1) bekezdés c) pontja alapján

a) nem nyújtott be kifizetési kérelmet, vagy

b) az NKÜ a benyújtott kifizetési kérelme tekintetében e rendelet hatálybalépését követően eljárást megszüntető döntést hozott,

támogatási okiratot ad ki, amelyet a kedvezményezett részére az e rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül megküld.

(2) A kedvezményezett az (1) bekezdés szerinti esetekben a 8. § szerinti adattartalmú kifizetési kérelmet nyújthat be az NKÜ részére

a) 2024. április 10. és május 13. vagy

b) 2024. november 15. és december 21.

közötti időszakban.

(3) Az NKÜ

a) a (2) bekezdés a) pontja szerint benyújtott kifizetési kérelmeket 2024. október 15-éig,

b) a (2) bekezdés b) pontja szerint benyújtott kifizetési kérelmeket a következő pénzügyi év október 15-éig

bírálja el – e rendeletnek a kifizetési kérelmek elbírálására vonatkozó rendelkezései szerint –, és intézkedik a támogatás kifizetése iránt.

(4) A (2) bekezdés alapján benyújtott kérelem esetében a 2. § (3) bekezdés e) és f) pontját nem kell alkalmazni.

19. § Ez a rendelet

a) a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a tagállamok 2023–2027-es, az említett rendelet szerinti KAP stratégiai tervében kidolgozandó egyes beavatkozástípusokra vonatkozó kiegészítő követelményekkel, valamint a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra (GAEC) vonatkozó 1. szabványra irányadó szabályokkal történő kiegészítéséről szóló, 2021. december 7-i (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

c) az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a KAP stratégiai tervek értékelése, valamint a monitoringhoz és értékeléshez szükséges információnyújtás tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2022. szeptember 6-i (EU) 2022/1475 bizottsági végrehajtási rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

20. §1

21. §2

1

A 20. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

2

A 21. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére