13/2024. (VIII. 15.) SZTFH rendelet

a vállalkozások fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei teljesítésének részletszabályairól

2025.12.22.

A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 52. § (5) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 2. és 3. alcím, valamint az 1. és 3–5. melléklet tekintetében a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 52. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. § n) pontjában és 13/A. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a 2. és 3. alcím, valamint az 1. és 3–5. melléklet tekintetében a Nemzeti ESG Tanács véleményének kikérésével – a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában

1. ágazati vagy többszereplős kezdeményezés: kormányzati igazgatási szervek, civil szervezetek, illetve ágazati vagy egyéb érdekelt szervezetek, továbbá ezek csoportjai által kidolgozott és felügyelt önkéntes átvilágítási eljárások, eszközök és mechanizmusok kombinációja, amelyben a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: ESG törvény) szerinti ESG adatszolgáltatási kötelezettség alá eső vállalkozások (a továbbiakban: vállalkozás) az átvilágítási kötelezettségek teljesítésének támogatása céljából részt vehetnek;

2. ESG adat: az ESG kockázatok felméréséhez szükséges adat;

3.¹ ESG beszámoló: az ESG törvény és az e rendelet alapján elkészített éves beszámoló, amely tartalmazza az ESG törvényben meghatározott kötelezettségek teljesítéséhez kapcsolódó folyamatokra, továbbá a fenntarthatósági, társadalmi és vállalatirányítási teljesítményre vonatkozó adatokat és információkat;

4. lényegességi vizsgálat: az ESG kockázatokat befolyásoló, továbbá a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeknek való megfelelést biztosító tényezők meghatározása a vállalkozás és a közvetlen szállítói vonatkozásában az érdekelt felek igényeinek figyelembevétele mellett.

2. Vállalkozások fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei teljesítésének szabályai

2. § (1) A vállalkozás a vállalkozás fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei teljesítése dokumentálásának módjáról és rendszerességéről szóló NGM rendeletben foglaltak szerint dokumentált kockázatkezelési rendszert dolgoz ki és működtet, amelynek célja, hogy a vállalkozás azonosítsa és minimalizálja az ESG kockázatokat az ESG törvény szerinti saját üzleti hatáskörében (a továbbiakban: saját üzleti hatáskör) és az ellátási láncában.

(2) A kockázatkezelési rendszer része a környezeti és a társadalmi felelősségvállalás körében felmerülő hatások, valamint a vállalatirányítási hatások elemzése és a káros hatások minimalizálására irányuló intézkedések meghatározása, így különösen az átvilágítás, azonosítás, értékelés, rangsorolás, megelőzés, megszüntetés, korrekció és nyomonkövetés.

3. §² A vállalkozás az ESG kockázatokat környezeti, társadalmi felelősségvállalás körében felmerülő és vállalatirányítási kockázati kategóriákba sorolja.

4. § (1) A vállalkozás köteles a megfelelő intézkedéseket meghozni a saját tevékenységéből, illetve az ESG törvény szerinti leányvállalatának (a továbbiakban: leányvállalat) vagy a közvetlen szállítójának a vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódó tevékenységéből (a továbbiakban: kapcsolódó tevékenység) eredő tényleges és lehetséges káros hatások azonosítása érdekében.

(2) Az (1) bekezdéshez kapcsolódóan a vállalkozás feltérképezi a saját és leányvállalata tevékenységeit, valamint a közvetlen szállítójának a kapcsolódó tevékenységeit azoknak az általános területeknek az azonosítása céljából, ahol a káros hatások a legnagyobb valószínűséggel következhetnek be, és a legsúlyosabbak lehetnek.

(3) A kockázatok felmérésének eredményei alapján a vállalkozás részletesen értékeli saját és leányvállalata tevékenységeit, valamint a közvetlen szállítójának kapcsolódó tevékenységeit azokon a területeken, ahol a káros hatások legnagyobb valószínűséggel történő bekövetkezését és legsúlyosabb voltát azonosította.

(4) A közvetlen szállítók esetében a vállalkozás lényegességi vizsgálatot végez, amely a kockázatok mérlegelése alapján történik.

(5) A vállalkozás jogosult közvetlen szállítóit több alkalommal, de eltérő – az adott közvetlen szállítóra alkalmazandó (10) bekezdés szerinti kérdőívből kiválasztott – kérdések segítségével felmérni, azzal, hogy ebben az esetben a (11)–(13) bekezdést alkalmazni kell.

(6)³ A vállalkozás jogosult az átvilágítási folyamatában – a lényegességi vizsgálatot követően – a közvetlen szállítói tekintetében olyan két szintű kockázatelemzést alkalmazni, amelyben – az ESG kockázatok mértéke alapján – a kockázatelemzés részletessége az egyes közvetlen szállítók esetében eltérő. A vállalkozás a kockázatelemzés első szintjén a közvetlen szállító ESG kockázati mértékétől függő szűrést alkalmaz, és ezen szűrés alapján határozza meg, hogy a második szinten mely közvetlen szállítók esetében folytat le az első szintnél részletesebb kockázatelemzést.

(7)⁴ A vállalkozás az összes közvetlen szállítótól beérkező adatot a kockázatok mérlegelése alapján elemzi.

(8)⁵ A vállalkozás a (4) bekezdés szerinti lényegességi vizsgálat eredménye alapján az összes közvetlen szállítót bevonja az átvilágítási folyamatba, vagy – ha a (6) bekezdés szerinti két szintű kockázatelemzést végzett – a két szintű kockázatelemzés eredménye alapján meghatározza az átvilágítási folyamatba bevonásra kerülő, ESG szempontból kockázatosabbnak minősülő közvetlen szállítók körét.

(9) A vállalkozás az átvilágítási folyamatba a (8) bekezdés alapján bevont közvetlen szállítóktól adatokat gyűjt be a (10) bekezdés szerinti kérdőív alkalmazásával.

(10)⁶ A vállalkozás

a) a magyarországi, Európai Gazdasági Térséghez tartozó országbeli (a továbbiakban: EGT-országbeli) vagy svájci székhelyű, ESG törvény 7. § 26. pontja szerinti nagyvállalkozásnak minősülő közvetlen szállítónak az 1. mellékletben foglalt táblázat 3–29.; 31–41.; 74–137.; 140–233.; 236–238.; 266–271.; 282–286.; 292–376.; 383–428.; 441–476. és 479–500. sora, továbbá az önkéntesen megválaszolható 30.; 42–73. és 239. sora,

b) a magyarországi, EGT-országbeli vagy svájci székhelyű, az ESG törvény 7. § 19. pontja szerinti középvállalkozásnak minősülő közvetlen szállítónak az 1. mellékletben foglalt táblázat 3–29.; 31.; 35–41.; 75.; 76.; 84–137.; 140–232.; 236.; 237.; 266–271.; 282–286.; 299.; 302–376.; 377–423.; 427.; 428. és 441–476. sora, továbbá az önkéntesen megválaszolható 30.; 42–73.; 238.; 239.; 292–298.; 300.; 301.; 481.; 492–500. sora,

c) a magyarországi, EGT-országbeli vagy svájci székhelyű, az ESG törvény 7. § 17. pontja szerinti kisvállalkozásnak minősülő közvetlen szállítónak az 1. mellékletben foglalt táblázat 3–21.; 25–29.; 38–41.; 85–87.; 89.; 91.; 93–96.; 100–102.; 104–136.; 140–174.; 176–178.; 190–232.; 266–269.; 282.; 299.; 302–327.; 339–376. és 466–475. sora, továbbá az önkéntesen megválaszolható 30.; 35–37.; 42–73.; 75.; 76.; 84.; 88.; 90.; 92.; 97–99.; 103.; 137.; 175.; 179–189.; 236–239.; 283.; 284.; 292–298.; 300.; 301.; 328–338.; 387–422.; 427.; 452.; 454.; 481. és 492–500. sora,

d) a magyarországi, EGT-országbeli vagy svájci székhelyű, az ESG törvény 7. § 25. pontja szerinti mikrovállalkozásnak minősülő közvetlen szállítónak az 1. mellékletben foglalt táblázat 3–21.; 25–29.; 38–41.; 85.; 89.; 91.; 93–96.; 100–102.; 104–136.; 140–174.; 176–178.; 190–232.; 266–269.; 282.; 299.; 302–327.; 339–376. és 466–475. sora, továbbá az önkéntesen megválaszolható 30.; 35–37.; 42–73.; 75.; 76.; 84.; 88.; 90.; 92.; 97–99.; 103.; 137.; 175.; 179.; 180–189.; 236–239.; 283.; 284.; 292–298.; 300.; 301.; 328–331.; 333–338.; 387–422.; 427.; 452.; 481. és 492–500. sora,

e) – az a)–d) pont szerinti szervezetek kivételével – a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállambeli (a továbbiakban: OECD-országbeli) székhelyű, az ESG törvény 7. § 26. pontja szerinti nagyvállalkozásnak minősülő közvetlen szállítónak az 1. mellékletben foglalt táblázat 3–29.; 31–41.; 74–137.; 140–232.; 236.; 237.; 266–286.; 292–302.; 304–376.; 387–428.; 441–476. és 479–500. sora, továbbá az önkéntesen megválaszolható 30. és 42–73. sora,

f) az OECD-országbeli székhelyű, az ESG törvény 7. § 19. pontja szerinti középvállalkozásnak minősülő közvetlen szállítónak az 1. mellékletben foglalt táblázat 3–29.; 31.; 35–41.; 75.; 76.; 84–137.; 140–232.; 236.; 237.; 266–286.; 299.; 302.; 304–376.; 387–423.; 427.; 428. és 441–476. sora, továbbá az önkéntesen megválaszolható 30.; 42–73.; 292–298.; 300.; 301.; 481. és 492–500. sora,

g) az OECD-országbeli székhelyű, az ESG törvény 7. § 17. pontja szerinti kisvállalkozásnak minősülő közvetlen szállítónak az 1. mellékletben foglalt táblázat 3–21.; 25–29.; 38–41.; 85–87.; 89.; 91.; 93–96.; 100–102.; 104–136.; 140–174.; 176–178.; 190–232.; 266–269.; 282.; 299.; 302.; 304–327.; 339–376. és 466–475. sora, továbbá az önkéntesen megválaszolható 30.; 35–37.; 42–73.; 75.; 76.; 84.; 88.; 90.; 92.; 97–99.; 103.; 137.; 175.; 179.; 180–189.; 236.; 237.; 272–281.; 283.; 284.; 292–298.; 300.; 301.; 328–338.; 387–422.; 427.; 452.; 454.; 481. és 492–500. sora,

h) az OECD-országbeli székhelyű, az ESG törvény 7. § 25. pontja szerinti mikrovállalkozásnak minősülő közvetlen szállítónak az 1. mellékletben foglalt táblázat 3–21.; 25–29.; 38–41.; 85.; 89.; 91.; 93–96.; 100–102.; 104–136.; 140–174.; 176–178.; 190–232.; 266–269.; 282.; 299.; 302.; 304–327.; 339–376. és 466–475. sora, továbbá az önkéntesen megválaszolható 30.; 35–37.; 42–73.; 75.; 76.; 84.; 88.; 90.; 92.; 97–99.; 103.; 137.; 175.; 179.; 180–189.; 236.; 237.; 272–281.; 283.; 284.; 292–298.; 300.; 301.; 328–339.; 333–338.; 387–422.; 427.; 452.; 481. és 492–500. sora,

i) a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamain kívüli országbeli (a továbbiakban: egyéb országbeli) székhelyű, az ESG törvény 7. § 26. pontja szerinti nagyvállalkozásnak minősülő közvetlen szállítónak az 1. mellékletben foglalt táblázat 3–29.; 31–41.; 74–137.; 140–232.; 236.; 237.; 241–287.; 292–302.; 304–376.; 387–428.; 441–476. és 479–500. sora, továbbá az önkéntesen megválaszolható 30. és 42–73. sora,

j) az egyéb országbeli székhelyű, az ESG törvény 7. § 19. pontja szerinti középvállalkozásnak minősülő közvetlen szállítónak az 1. mellékletben foglalt táblázat 3–29.; 31.; 35–41.; 75.; 76.; 84–137.; 140–232.; 236.; 237.; 241–287.; 299.; 302.; 304–376.; 387–423.; 427.; 428. és 441–476. sora, továbbá és az önkéntesen megválaszolható 30.; 42–73.; 292–298.; 300.; 301.; 481. és 492–500. sora,

k) az egyéb országbeli székhelyű, az ESG törvény 7. § 17. pontja szerinti kisvállalkozásnak minősülő közvetlen szállítónak az 1. mellékletben foglalt táblázat 3–21.; 25–29.; 38–41.; 85–87.; 89.; 91.; 93–96.; 100–102.; 104–136.; 140–174.; 176–178.; 190–232.; 241–269.; 282.; 287.; 299.; 302.; 304–327.; 339–376.; 466–475. sora, továbbá az önkéntesen megválaszolható 30.; 35–37.; 42–73.; 75.; 76.; 84.; 88.; 90.; 92.; 97–99.; 103.; 137.; 175.; 179.; 180–189.; 236.; 237.; 272–281.; 283.; 284.; 292–298.; 300.; 301.; 328–338.; 387–422.; 427.; 452.; 454.; 481. és 492–500. sora,

l) az egyéb országbeli székhelyű, az ESG törvény 7. § 25. pontja szerinti mikrovállalkozásnak minősülő közvetlen szállítónak az 1. mellékletben foglalt táblázat 3–21.; 25–29.; 38–41.; 85.; 89.; 91.; 93–96.; 100–102.; 104–136.; 140–174.; 176–178.; 190–232.; 241–269.; 282.; 287.; 299.; 302.; 304–327.; 339–376. és 466–475. sora, továbbá az önkéntesen megválaszolható 30.; 35–37.; 42–73.; 75.; 76.; 84.; 88.; 90.; 92.; 97–99.; 103.; 137.; 175.; 179.; 180–189.; 236.; 237.; 272–281.; 283.; 284.; 292–298.; 300–302.; 328–331.; 333–338.; 387–422.; 427.; 452.; 481. és 492–500. sora

szerinti kérdéseket tartalmazó kérdőívet küldi meg.

(11) A vállalkozás a (10) bekezdés szerinti kérdőívet a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság) honlapján közzétett formátumban küldi meg a közvetlen szállító részére, továbbá a (10) bekezdés szerinti kérdőív mellett a 2. melléklet szerinti adatlapot is megküldi a közvetlen szállító részére kitöltésre.

(12) Ha a (10) bekezdés szerinti kérdőív valamely kérdése esetében a kérdőív nem tartalmazza, hogy a kérdés mely időszakra vonatkozik, akkor úgy kell tekinteni, hogy a kérdés a közvetlen szállító előző üzleti évére vonatkozik.

(13) A közvetlen szállító a (10) bekezdés szerinti kérdőívben foglalt önkéntesen megválaszolható kérdések megválaszolására sem szerződésben, sem írásbeli nyilatkozatban nem vállalhat kötelezettséget.

5. § (1) A kockázatelemzés során a vállalkozás a vállalatirányítási kockázatok azonosításával biztosítja, hogy a fenntarthatóság még inkább beépüljön a vállalkozás irányítási rendszerébe. A vállalkozás a kockázatelemzés során teljeskörűen azonosítja az ESG kockázatokat a saját üzleti hatáskörében és közvetlen szállítói tevékenységében.

(2)⁷ A vállalkozás által felállított kockázatelemzési rendszer a legalább 12 havi gyakorisággal lefolytatott éves kockázatelemzési folyamatból és az eseti jellegű kockázatelemzési folyamatból áll.

(3) A vállalkozás módszertant dolgoz ki az azonosított kockázatok értékelésére. Az értékelés során figyelembe kell venni az azonosított kockázatok lehetséges hatását, illetve előfordulási gyakoriságát, valamint a vállalkozás képességét azok kezelésére.

(4) A vállalkozás az összes azonosított káros hatást a megelőzési és a korrekciós intézkedési kötelezettségek teljesítése érdekében elemzi és rangsorolja, ha azokat egyidejűleg és teljes mértékben megelőzni, mérsékelni, megszüntetni vagy minimálisra csökkenteni nem tudja. Vállalatcsoport az elemzést és rangsorolást az anyavállalatra és a leányvállalatokra is elkészítheti.

(5) A rangsorolásnak és az elemzésnek a káros hatások súlyosságán és bekövetkezésük valószínűségén kell alapulnia.

(6) A legsúlyosabb és a legnagyobb valószínűséggel bekövetkező káros hatások kezelését követően a vállalkozás a kevésbé súlyos és a kisebb valószínűséggel bekövetkező káros hatásokat is kezeli.

(7) A vállalkozás fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek való megfelelés ellenőrzése céljából a vállalkozás független harmadik fél általi ellenőrzést is alkalmazhat, amely ellenőrzés történhet ágazati vagy többszereplős kezdeményezés keretében is.

(8) Ha a vállalkozás a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (1)–(3) bekezdése szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás (a továbbiakban: KKV) tekintetében a megfelelés ellenőrzésére irányuló intézkedéseket hajt végre, a független harmadik fél általi ellenőrzés költségeit a vállalkozásnak kell viselnie. A KKV a független harmadik fél általi ellenőrzés eredményét – a vállalkozás hozzájárulásával – ismertetheti más szervezetekkel is.

(9)⁸ A rendszeres kockázatelemzés részeként a vállalkozás azonosítja és elemzi a vállalkozás működéséhez kapcsolódó releváns ESG adatait – figyelembe véve az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőívet –, beleértve a vállalkozás jogszabályoknak, hatósági engedélyeinek való megfelelését.

6. § (1) A vállalkozás a kockázatelemzés eredményeit jelentés formájában ismerteti a vállalkozás ügyvezetésével.

(2) Az eseti jellegű kockázatelemzés elkészítésének és az arról szóló jelentésnek a vállalkozás ügyvezetése felé történő benyújtásának határideje az azt kiváltó ok tudomásra jutásától számított 30 nap.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően a vállalkozásnak az ESG törvény 17. § (2) bekezdése szerinti eseti jellegű kockázatelemzést haladéktalanul el kell végeznie, ha saját, közvetlen vagy ESG törvény szerinti közvetett szállítói vonatkozásában felmerül a kockázata a társadalmi felelősségvállalással vagy környezetvédelemmel kapcsolatos kötelezettségszegésnek.

(4) Az ESG törvény szerinti külső vagy belső panaszkezelési rendszerben tett ESG kockázatokra vonatkozó bejelentések alapján eseti kockázatelemzést szükséges lefolytatni.

7. § (1) A vállalkozás köteles intézkedést hozni az általa azonosított káros hatások megelőzése, megszüntetése vagy – ha a megelőzés vagy a megszüntetés nem vagy nem azonnal lehetséges – mértékének minimalizálása céljából.

(2) A vállalkozás az azonosított káros hatások esetén köteles minden megelőzési intézkedést megtenni a hatás enyhítése, illetve a további káros hatás megakadályozása érdekében, így különösen haladéktalanul ellenőrzése alá vonni, és megfelelő módon kezelni a káros hatást és az azt befolyásoló tényezőket.

8. § (1) A vállalkozás köteles megfelelő korrekciós intézkedéseket hozni a káros hatások megszüntetése érdekében, és ha a káros hatás nem szüntethető meg azonnal, a vállalkozásnak kötelessége minimalizálni a káros hatás mértékét.

(2) Ha a tényleges káros hatást kizárólag a vállalkozás közvetlen szállítója okozta, a vállalkozás önkéntesen meghozhatja a korrekciós intézkedéseket. A vállalkozás emellett felhasználhatja a káros hatást okozó közvetlen szállítójának befolyásolására való képességét arra, hogy az korrekciós intézkedéseket tegyen.

9. § A vállalkozás legalább 12 havi gyakorisággal értékeli a saját és a közvetlen szállítója tevékenységeinek hatásait annak érdekében, hogy naprakész ismeretekkel rendelkezzen a káros hatásokról. Az értékelést indokolatlan késedelem nélkül minden olyan esetben is el kell végezni, amikor jelentős változás következik be a hatásokban, valamint amikor alapos okkal feltételezhető, hogy a káros hatások bekövetkezésének új kockázatai merülhetnek fel.

10. § A vállalkozás által létrehozott és működtetett kockázatelemzési rendszert legalább 12 havi gyakorisággal felül kell vizsgálni, illetve el kell végezni az ehhez kapcsolódó jelentéstételi folyamat átfogó értékelését, amelynek során szükséges kitérni a tapasztalt hiányosságok javítása kapcsán megtett, illetve lehetséges intézkedésekre és az e tekintetben elérni kívánt célokra.

11. § (1) Az ESG törvény 27. § (6) bekezdése szerinti adatszolgáltatást az arra kötelezett személy a Hatóság honlapján közzétett formátumban nyújtja.

(2) Az ESG törvény 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet a 4. § (10) bekezdése szerinti kérdőívben foglalt önkéntesen megválaszolható kérdések megválaszolására sem szerződésben, sem írásbeli nyilatkozatban nem vállalhat kötelezettséget.

3. Az ESG beszámoló minimumkövetelményei, tartalma, formai követelményei, közzétételének szabályai

12. § (1) Az ESG beszámoló tartalmazza a vállalkozás vagy az ESG törvény 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet nevét, adószámát és – ha azzal rendelkezik – cégjegyzékszámát. Az ESG beszámoló további minimumkövetelményeit és – az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív tartalma kivételével – tartalmi elemeit, valamint az ESG beszámolóra vonatkozó formai követelményeket a 3. melléklet tartalmazza.

(2)⁹ Az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőívet az 1. melléklet tartalmazza. A vállalkozás vagy az ESG törvény 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet az 1. melléklet 30.; 42–73.; 241–265. és 287. sora szerinti kérdések megválaszolására nem köteles.

(3) A vállalkozás vagy az ESG törvény 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőívet a Hatóság honlapján közzétett formátumban nyújtja be a Hatóság részére.

(4) A vállalkozás vagy az ESG törvény 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet az 1. melléklet szerinti kérdőívhez csatolja a kitöltött, 4. melléklet szerinti adatlapot.

(5) Ha a vállalkozás vagy az ESG törvény 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet rendelkezik üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkentésére vonatkozó célkitűzésekkel, akkor az 1. melléklet szerinti kérdőívhez csatolja a kitöltött, 5. melléklet szerinti táblázatot is.

13. § (1) A Hatóság a vállalkozás által benyújtott ESG beszámolót az ESG törvény 39. §-a szerinti nyilvántartásba vétellel egyidejűleg a (3) bekezdés szerint közzéteszi.

(2) Az ESG törvény 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet kérésére a Hatóság a (3) bekezdés szerint közzéteszi az ESG törvény 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet által készített, ESG tanúsítvánnyal rendelkező ESG beszámolót.

(3) A Hatóság a vállalkozás vagy az ESG törvény 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet utolsó 3 lezárt üzleti évéről készült ESG beszámolóját teszi közzé a honlapján.

(4) A Hatóság a honlapján közzétett ESG beszámolók között cégnév, cégjegyzékszám vagy adószám megadásával történő keresést biztosít.

14. § Az ESG beszámoló módosítása esetén a Hatóság által jóváhagyott módosított ESG beszámoló – a módosítás előtti változat eltávolításával egyidejűleg – közzétételre kerül a Hatóság honlapján. Ebben az esetben a Hatóság feltünteti a honlapján a módosítás közzétételének napját és a módosítás tényét is. A vállalkozás vagy az ESG törvény 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet a módosított ESG beszámolót – a módosítás Hatóság általi jóváhagyását követő 8 napon belül – a saját honlapján is közzéteszi.

4. Adatszolgáltatás engedélyezése iránti eljárás

15. § (1) Az ESG törvény 27. § (5) bekezdése szerinti adatszolgáltatás iránti kérelemben a kérelmező megjelöli, hogy az a szervezet, amelytől adatszolgáltatásra igényt tartanak mely, a 4. § (10) bekezdése szerinti kategóriába sorolható be.

(2) Az ESG törvény 27. § (5) bekezdése szerinti adatszolgáltatási igény – tartalmát tekintve – az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív egyetlen kérdését sem tartalmazhatja.

(3) Az ESG törvény 27. § (5) bekezdése szerinti adatszolgáltatásra vonatkozó engedély a Hatóság határozata közlésétől számított 1 éves időtartamra szól.

(4) Az ESG törvény 27. § (5) bekezdése szerinti adatszolgáltatásra a 3. melléklet II. rész c) pontja szerinti formai követelmény alkalmazandó.

5. Záró rendelkezések

16. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

17. § (1) A vállalkozás a 2024. üzleti évi tevékenységére vonatkozó, az ESG törvény 17. § (2) bekezdése szerinti rendszeres kockázatelemzést 2025. június 30-ig végzi el.

(2) A 2024. üzleti évi tevékenység tekintetében az átvilágítási folyamatba nem kell bevonni azt a közvetlen szállítót, akivel a vállalkozás üzleti kapcsolata e rendelet hatálybalépésekor már nem áll fenn.

(3)¹⁰ Az ESG törvény 7. § 17. pontja szerinti kisvállalkozásnak vagy az ESG törvény 7. § 25. pontja szerinti mikrovállalkozásnak minősülő közvetlen szállító esetében 2027. június 30-ig a 4. § (9)–(13) bekezdése nem alkalmazható.

(4)¹¹ Az ESG törvény 7. § 19. pontja szerinti középvállalkozásnak minősülő közvetlen szállító 2027. június 30-ig a 4. § (10) bekezdése szerinti kérdőívben foglalt kérdések megválaszolására sem szerződésben, sem írásbeli nyilatkozatban nem vállalhat kötelezettséget.

(5)¹² A 12. § (3)–(5) bekezdését, a 13. §-t és a 14. §-t első alkalommal a 2027-ben kezdődő üzleti év fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek teljesítéséről szóló ESG beszámoló tekintetében kell alkalmazni.

1. melléklet a 13/2024. (VIII. 15.) SZTFH rendelethez¹³

Az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív

5X10418.pdf

2. melléklet a 13/2024. (VIII. 15.) SZTFH rendelethez¹⁴

Adatlap a 4. § (10) bekezdése szerinti kérdőív kitöltéséhez

	A	B
1.	ESG kérdőívet kitöltő adatai
2.	Cégnév:
3.	Adószám:
4.	Képviselő neve:
5.	Telefon:
6.	E-mail:
7.	Azon üzleti év, amelyre vonatkozóan az adatokat szolgáltatták:
8.	Kitöltés dátuma:
9.	ESG kérdőív kitöltését kérő vállalkozás adatai
10.	Cégnév:
11.	Adószám:

3. melléklet a 13/2024. (VIII. 15.) SZTFH rendelethez

I. Az ESG beszámoló kötelező tartalmi elemei

1. „Fedlap” fejezet;

2. „Tartalomjegyzék” fejezet;

3. Előszó, bevezető gondolatok, vezetői köszöntő” fejezet;

4. „A vállalkozás ESG szempontú bemutatása” fejezet, amely tartalmazza a vállalkozásra vonatkozó alapvető információkat, illetve az általa folytatott üzleti tevékenység rövid bemutatását, továbbá a vállalkozás fenntarthatósággal kapcsolatos átfogó megközelítésének, stratégiájának, politikáinak és főbb célkitűzéseinek bemutatását. Ebben a fejezetben kell bemutatni a vállalkozásnak a saját maga vonatkozásában végzett beszámolási és ellátási lánc átvilágítási szemléletű lényegességi vizsgálatainak leírását, továbbá a vállalkozás meghatározó közvetlen szállítói működésének összefoglaló bemutatását is az egyes közvetlen szállítók megnevezése nélkül.

5. „A vállalkozás jelentéskészítési gyakorlatának és jelen ESG beszámolója készítésének bemutatása” fejezet, amely az ESG törvény 23. § (3) bekezdésének megfelelően tartalmazza a vállalkozás által esetlegesen korábban készített ESG és fenntarthatósági relevanciájú jelentések, közzétételek alapvető információtartalmának és a követett sztenderdek bemutatását, a vállalkozást érintő esetleges korábbi ESG minősítés, illetve ESG minősítések ismertetését, továbbá az ESG beszámoló elkészítési folyamatának rövid bemutatását, különös tekintettel annak készítőire, az elkészítésbe bevont ESG közreműködőkre, a vizsgált időszakra és az érintett közvetlen szállítói körre. A közvetlen szállítói kör esetében meg kell adni a közvetlen szállítók teljes darabszámát, továbbá ezen belül – kérdőív-típusonkénti bontásban – azoknak a közvetlen szállítóknak a darabszámát is, amelyek részére a kockázatelemzés keretében a 4. § (10) bekezdése szerinti valamely kérdőív megküldésére került sor.

6. „A kockázatkezelési rendszer bemutatása” fejezet, amely tartalmazza az ESG törvény 23. § (4) bekezdés a) és f) pontja alapján a vállalkozás által létrehozott és – a vállalkozás működése, valamint az ellátási lánc átvilágítása kapcsán – működtetett ESG kockázatelemzési rendszer működésének részletes leírását, így különösen a kockázatelemzési rendszer alapelveinek, a felhasznált módszertannak, a gyűjtött és vizsgált adatok jellemzőinek, az alkalmazott adatgyűjtés és adatellenőrzés módjának, és a kockázatelemzési folyamat során azonosított kihívásoknak a bemutatását, továbbá a folyamat eredményeiről szóló külső és belső kommunikáció ismertetését.

7. A „Környezeti kockázatok azonosítása és kezelése” fejezet tartalmazza az ESG törvény 23. § (4) bekezdés b)–f) pontja alapján a környezeti kockázatokhoz kapcsolódó – és a vállalkozás által figyelembe vett – indikátorok bemutatását, a vállalkozás és a beszállítók működésével összefüggésben azonosított környezeti kockázatokat, továbbá az ezek megelőzését, kezelését és csökkentését célzó stratégiák, intézkedések bemutatását, illetve értékelését.

8. A „Társadalmi kockázatok azonosítása és kezelése” fejezet tartalmazza az ESG törvény 23. § (4) bekezdés b)–f) pontja alapján a társadalmi kockázatokhoz kapcsolódó – és a vállalkozás által figyelembe vett – indikátorok bemutatását, a vállalkozás és a közvetlen szállítók működésével összefüggésben azonosított társadalmi kockázatokat, továbbá az ezek megelőzését, kezelését és csökkentését célzó stratégiák, intézkedések bemutatását, illetve értékelését.

9. A „Vállalatirányítási kockázatok azonosítása és kezelése” fejezet tartalmazza a vállalatirányítási kockázatokhoz kapcsolódó – és a vállalkozás által figyelembe vett – indikátorok bemutatását, a vállalkozás és a közvetlen szállítók működésével összefüggésben azonosított vállalatirányítási kockázatokat, továbbá az ezek megelőzését, kezelését és csökkentését célzó stratégiák, intézkedések bemutatását, illetve értékelését.

10. A „Panaszkezelési eljárás vagy rendszer bemutatása” fejezet tartalmazza a vállalkozás által alkalmazott panaszkezelési eljárás vagy rendszer kialakítása során figyelembe vett alapelveket, a megfogalmazott követelményeket, a panaszkezelési eljárás vagy rendszer végrehajtásának leírását, illetve eredményességének adatalapú értékelését.

11. „A kockázatkezelési rendszer és a jelentéstétel újraértékelésének lehetséges irányai, eredményei, kitűzött célok” fejezet tartalmazza az ESG törvény 23. § (4) bekezdés e) és f) pontja alapján a vállalkozás által létrehozott és működtetett kockázatelemzési rendszer, illetve az ehhez kapcsolódó jelentéstételi folyamat átfogó értékelését, amelynek során szükséges kitérni a tapasztalt hiányosságok javítása kapcsán tett, illetve lehetséges lépésekre, illetve az e tekintetben elérni kívánt célokra.

II. Az ESG beszámoló formai követelményei

a) Az ESG beszámoló lapmérete szabványos A4-es.

b) A benyújtott ESG beszámoló olyan PDF kiterjesztésű, amely biztosítja annak gépi olvashatóságát is.

c) A beszámoló melléklete – ide nem értve a kérdőívet – szabványos A4-es lapméretű, és

ca) olyan PDF kiterjesztésű, amely biztosítja annak gépi olvashatóságát, vagy

cb) XLSX kiterjesztésű.

d) Az ESG beszámoló megfelel a Hatóság honlapján közzétett informatikai feltételeknek.

4. melléklet a 13/2024. (VIII. 15.) SZTFH rendelethez

Adatlap az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív kitöltéséhez

	A	B
1.	Az ESG beszámolót és annak mellékletét képező kérdőívet benyújtó adatai
2.	Cégnév:
3.	Adószám:
4.	Képviselő neve:
5.	Telefon:
6.	E-mail:
7.	Adatszolgáltatás időszaka (üzleti év):
8.	Az elmúlt üzleti év mérlegfőösszege:
9.	Az elmúlt üzleti év nettó árbevétele:
10.	Az elmúlt üzleti évben az átlagosan foglalkoztatottak száma:
11.	Üzleti partnerei között vagy ellátási láncában jelen vannak állami szervek vagy állami vállalatok?

5. melléklet a 13/2024. (VIII. 15.) SZTFH rendelethez

Táblázat az üvegházhatású gázok emissziós céljainak kiszámításához

	A	B	C	D	E	F
1.	Lefedett tevékenységi kör (válasszon a legördülő listából)	Célkitűzés típusa (válasszon a legördülő listából)	Célkitűzés emissziós fókusza (válasszon a legördülő listából)	Célév	Bázisév (Bázisnak azt az évet kell tekinteni, amelyre vetítve értelmezendő a százalékos értékben meghatározott emissziócsökkentési cél.)	Százalékos értékben kifejezett emissziócsökkentési cél
2.	A legördülő lista választható elemei: – Teljes vállalati működés – Egyéb (pl. gyártóegység vagy létesítmény)	A legördülő lista választható elemei: – Abszolút kibocsátás-csökkentés – Bevétel-arányos kibocsátás-csökkentés – Fizikai intenzitás csökkentés – Net Zero – Karbonsemlegesség	A legördülő lista választható elemei: – Scope 1 – Scope 2 – Scope 3 – Scope 1+2 – Scope 1+2+3

Az 1. § 3. pontja a 13/2025. (XII. 19.) SZTFH rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

A 3. § a 13/2025. (XII. 19.) SZTFH rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

A 4. § (6) bekezdése a 13/2025. (XII. 19.) SZTFH rendelet 8. § a) pontja szerint módosított szöveg.

⁴

A 4. § (7) bekezdése a 13/2025. (XII. 19.) SZTFH rendelet 8. § b) pontja szerint módosított szöveg.

⁵

A 4. § (8) bekezdése a 13/2025. (XII. 19.) SZTFH rendelet 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶

A 4. § (10) bekezdése a 13/2025. (XII. 19.) SZTFH rendelet 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷

Az 5. § (2) bekezdése a 13/2025. (XII. 19.) SZTFH rendelet 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸

Az 5. § (9) bekezdése a 13/2025. (XII. 19.) SZTFH rendelet 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹

A 12. § (2) bekezdése a 13/2025. (XII. 19.) SZTFH rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰

A 17. § (3) bekezdését a 13/2025. (XII. 19.) SZTFH rendelet 6. §-a iktatta be.

¹¹

A 17. § (4) bekezdését a 13/2025. (XII. 19.) SZTFH rendelet 6. §-a iktatta be.

¹²

A 17. § (5) bekezdését a 13/2025. (XII. 19.) SZTFH rendelet 6. §-a iktatta be.

¹³

Az 1. melléklet a 13/2025. (XII. 19.) SZTFH rendelet 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁴

A 2. melléklet a 13/2025. (XII. 19.) SZTFH rendelet 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek