1308/2024. (X. 9.) Korm. határozat

Az agrárágazat célja, hogy megújítsa Magyarország vidéki területeinek gazdaságát és minél magasabb fokú fejlődési pályára állítsa azt, kihasználva a modern technológiák adta lehetőségeket. A vidéki térségekben élő honfitársaink számára vonzó életkörülményeket és munkalehetőséget kívánunk biztosítani, miközben az európai és a magyar élelmiszerellátás biztonságát megteremtő mezőgazdasági termelést, a minőségi élelmiszerek előállítását jövedelmező és társadalmilag elismert tevékenységgé szeretnénk visszaállítani. Ezzel egyidőben hazánk környezeti állapotát, természeti erőforrásainak megújulását is előmozdítjuk, így a magyar Közös Agrárpolitikai Stratégiai Terv érdemben hozzájárul az Európai Zöld Megállapodás mezőgazdaságot érintő célkitűzéseinek megvalósításához.

A vidéki Magyarország számára a mezőgazdaság, az erdőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és a kapcsolódó gazdasági ágazatok gazdaságilag és környezetileg fenntartható fejlődése olyan lehetőséget jelent, amelynek révén saját erőforrásaira építve képes értéket teremteni és megélhetést biztosítani. A magyar vidéki térségek jelentős része komparatív előnyökkel, felhalmozott tudással rendelkezik a mezőgazdasághoz kapcsoló gazdasági tevékenységek tekintetében.

Miközben a lakosság és számos ágazat közvetlenül támaszkodik a természeti erőforrásokra, valamint a biológiai sokféleség és a természeti rendszerek, ökoszisztémák által nyújtott szolgáltatásokra, a természet állapotának mutatói kedvezőtlen folyamatokat jeleznek, melyek kihívást jelentenek az elsősorban állami gondviselés alá helyezett természeti környezetünknek.

Az agrárágazat állami építési beruházási szempontjai nem összevethetőek a kizárólag épített környezetbe tervező ágazatok kihívásaival. Nem elég a beruházások építésjogi, gazdasági és társadalmi szempontjait vizsgálni, az agrárstratégia vetülete e tekintetben azért eltérő, mert a gazdasági alapokon túl, egyszerre kell gondoskodni az élelmiszerbiztonságról, a génmegőrzésről és fajtafenntartásról, a felhalmozott tudás és értékek megőrzéséről és átmentéséről, a jövő generációjának képzéséről, az állami vagyon védelméről és a vidék megtartó erejének fejlesztéséről úgy, hogy mindeközben élettereket őrizzen meg és teremtsen újra élő környezetünk számára.

Az Agrárminisztérium, mint az agrárszakképzés ágazati felelőse, és mint a legnagyobb középfokú agrárszakképzési intézményfenntartó, olyan XXI. századi modern agrárszakképzés megteremtését tűzte ki célul, mely vonzó tanulási környezetben lehetőséget teremt a következő generációk számára a korszerű ismeretek elsajátítására és olyan végzettséget ad, amely piacképes tudást biztosít. Mindennek elengedhetetlen feltétele a megfelelő intézményi környezet, a modern, korszerű infrastruktúra. Célunk, hogy az agrárszakképzési centrumok intézményei a következő tíz évben – a területi sajátosságok figyelembevételével – mind infrastrukturálisan, mind szakmailag megújuljanak. A komplex intézményfejlesztési tervbe beletartoznak az oktatási intézmények, a tangazdaságok és a kollégiumok épületeinek felújítása mellett új tornatermek és tanműhelyek építése, valamint a képzésekhez használatos eszközállomány teljes körű megújítása.

A mezőgazdasági műemléki és tradicionális tárgyi eszközállomány megőrzése és utókornak való továbbörökítése, bemutatása az agrárstratégia alapvető érdeke. Ennek keretében a méltó és értékmegőrző elhelyezés biztosítása elengedhetetlen, melyhez a múzeumok, kiállítóterek és tárolókapacitások felújítása és azok bővítése szükségszerű. Cél a Mezőgazdasági Múzeumnak helyet adó Vajdahunyadvár és a múzeum telephelyeinek történeti épületrekonstrukciója, a további állagromlás megakadályozása, a balesetveszélyes állapot megszüntetése. Ennek eredménye a műtárgyállomány méltó és modern környezetben történő megőrzése és bemutatása. Közvetlen hatása a turisztikai desztináció növelése, több látogató bevonzása, ezzel a bevételek növekedése.

Az állami erdővagyonnal való gazdálkodás elsődleges célja a magyar erdőállomány megőrzése, védelme és gyarapítása úgy, hogy az erdők közjóléti célokat is kielégítve biztosítsák az ökoturisztikai szolgáltatások megjelenését, a környezet- és természetvédelmi szempontokat egyidejűleg figyelembe vevő szakszerű és eredményes erdőgazdálkodás folytatása mellett. Szakmai cél a tartamos erdőállomány-gazdálkodás megvalósítása, a természetközeli gazdálkodási módok használata, a klímaváltozás hatásainak ellensúlyozása, tompítása, a biomassza alapú térségi szintű megújuló energiahasznosítás fejlesztése, a lakossági tűzifa ellátás biztosítása, valamint az ökoturisztikai létesítmény-hálózat fejlesztése.

A korszerű, ökológiai szemléletű erdő- és természetkezelés elsődleges feltétele az erdőterület megfelelő feltárása. A komplex megközelítéssel tervezett, stabil szállítópályák az erdei infrastruktúra elsődleges elemei. Megfelelő hálózatuk a forgalom csatornázása, ezáltal az erdőtalaj és a természeti értékek kímélete, valamint a vízgazdálkodási viszonyok javítása szempontjából is kiemelt jelentőségű. Az erdei infrastruktúra részeként számos, az élőhely javításával összefüggő beruházás is célként meghatározható. Az időjárási szélsőségekkel összefüggő hatások csökkentése érdekében mikro vizes élőhelyek, vízvisszatartó létesítmények létesítése az ökoszisztémára kedvező hatású, az erdőállományok stabilitását eredményezné.

Az építés eszközeivel is növelni kell az erdőgazdaságok versenyképességét annak érdekében, hogy a jövőben megfelelő kereseti lehetőségeket kínáljanak.

Az állami erdészeti társaságok a vidék meghatározó foglalkoztatói is, ezért az építési beruházásokkal a vidék megtartó erejének egyik letéteményesei lehetnek a jövőben. Fontos ezért az erdészeti feladatokat ellátó személyi állomány munkakörnyezetének megfelelő feltételeit biztosítani, az épületek fenntartási költségeit csökkenteni, azok megújuló energiaforrásból történő mind nagyobb részben ellátni. Elengedhetetlen az erdészeti társaságok termelő üzemeinek, épületeinek folyamatos fejlesztése, a munkavállalói létszám megtartása érdekében a lakhatási lehetőségek elősegítése.

Egyre több ember keresi fel rekreációs céllal az erdőterületeket. Az állami erdők által biztosított „nyitott erdő” szerepére és az ezzel együtt járó ökoturisztikai építési beruházásokra mind inkább nagyobb hangsúlyt kell fektetni. A társadalom elvárásai az ökoturisztikai szolgáltatások minősége és színvonala iránt folyamatosan emelkednek, ezeknek a növekvő igényeknek kell folyamatosan fejlődve megfelelni, vagy ezeket az igényeket megelőzve új látogatókat az erdőbe vonzani.

A horgászturizmus fejlesztése, a növekvő igénybevétel kielégítése kizárólag célirányos kapacitásfejlesztéssel (horgászhelyek, csónakkikötők, szálláshely stb.), a meglévő szolgáltatási helyek és infrastruktúra korszerűsítésével lehetséges, melyhez az állami beavatkozás, kontroll elengedhetetlen.

A hosszú távú fenntarthatóság és a fejlesztésből származó értékesítési, marketing potenciál maximalizálása érdekében olyan kiemelt és standard horgászturisztikai szolgáltatási pontokat kell létrehozni, fejleszteni, melyek elhelyezkedésük, ökológiai és turisztikai értékük alapján alkalmasak a fenti célok elérésére. Külön feladat az országos szolgáltató központ, a decentrumok és a balatoni mikrohálózat, a nemzetközi versenypálya-rendszer fejlesztése, korszerűsítése is. Ezek a szolgáltatási pontok a későbbiekben mintaként szolgálnak a stratégia egyéb önálló elemeiből szintetizálható, de alacsonyabb szolgáltatási szintet képviselő attrakciók fejlesztéséhez.

A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság tervezett építési beruházásai szorosan kapcsolódnak a Nemzeti Halgazdálkodási Stratégia 2030 célkitűzéseihez, így különösen a horgászathoz kapcsolódó attrakciók fejlesztéséhez, a vízparti és vízi infrastruktúra fejlesztéséhez, a horgászturisztikai szolgáltatások komplex fejlesztéséhez, az információ, marketing, promóció, kommunikáció fejlesztéséhez, valamint a koordináció és menedzsment fejlesztéséhez. A stratégia átfogó célja, hogy Magyarország horgászturisztikai szolgáltatásai megfelelő mennyiségben és minőségben, a szolgáltatásvásárlói igények szerint kialakított, hálózatos szemléletű lokalizációban állnak mindenki rendelkezésére, így fenntartható módon működhetnek 2030 után is. A fejlesztések várható pozitív és mérhető nemzetgazdasági hatásai közt szerepel a GDP és a foglalkoztatottság növelése, egészségnyereség realizálása.

A szakpolitikai célok megvalósításához az infrastrukturális működési jellemzők átalakítása vált szükségessé, mely az alábbi 3 fő területen érvényesítendő:

A decentralizált berendezkedés helyett az irodai és adminisztratív funkciók egyetlen, központosított helyszínre történő koncentrálása.

Az állategészségügyi diagnosztikai, valamint az élelmiszerlánc-biztonsági laboratóriumi hálózat területén központosított laboratóriumi környezet megvalósítása. A laboratóriumi hálózatok működésére fordítható forrás hatékonyabban használható fel abban az esetben, ha a ráfordítás műszakilag korszerű, központi laboratóriumi létesítmények működésére biztosított. A koncentrált műszerpark a megújítása okán kapacitásában hatékonyabban tervezhető és üzemeltethető. A centralizált szakterületi laboratóriumi feladatellátás eredményeképpen az élelmiszerlánc-biztonsági, valamint az állategészségügyi területen végzett munka egységes és magas színvonala tovább erősíti e terület pozitív társadalmi és lakossági megítélését. A centralizált országos szintű működés kiküszöböli továbbá a jelenlegi működésben potenciálisan tapasztalható területi különbségeket.

A Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyrendszer feladatainak végrehajtásához Minősítő Központot kell létrehozni, amely egyúttal képes támogatni a hazai termelők és gyártók, kiváló minőségű termékeinek versenyképes minőségfejlesztését is. A hazai élelmiszer-előállítás előnyhöz juttatásával csökkenthető az ökológiai lábnyom és biztosítható a megfelelő mennyiségű és biztonságú élelmiszer a magyar családoknak.

Elsődleges szakmai cél a ménesgazdaságok számára a gondozott őshonos és egyéb lófajták fenntartása, genetikai megőrzése, fejlesztése, melyhez elengedhetetlen a tárgyi környezet fenntartása. További cél azonban az alapfeladatokhoz kapcsolódó sport és idegenforgalmi turizmus bővítését célzó beruházások, a nemzeti kulturális örökség részét képező műemléki épületegyüttesek eredeti funkcióban történő megőrzése és a dolgozói személyi állomány munkakörülményeinek javítása. A ménesgazdaságok szakmai feladatain túl alapfeladatként tekintenek a rábízott ingatlan együttesek fenntartására, legyen az a modern kor sportcélú építészete, vagy a 19. század műemléki remeke. Célunk és feladatunk a jövőre nézve az ingatlanok műemléki megjelenésének megőrzése mellett a mai kornak megfelelő energiahatékony működtetést és komfortot biztosítani úgy, hogy a teljes ingatlanállomány funkciójában hasznosításra kerüljön.

Szakpolitikai cél, hogy a Nemzeti Földalapba tartozó területek művelhetőek, biztonságosak legyenek, valamint használható és hasznosítható állapotba kerüljenek, ezáltal a hasznosítási bevételeket is növelni lehessen. A Nemzeti Földalapból finanszírozott építési beruházások az Agrárminisztérium alaptevékenységeként – a tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó – állami tulajdon állagmegóvását, használhatóságának biztosítását és értékmegőrzését szolgálják. Stratégiai feladat, hogy az állam tulajdonában lévő ingatlanok, e körben a termőföldek, zártkertek, utak, árkok és csatornák használhatósága eredeti rendeltetésüknek megfelelően fennmaradjon, ezáltal az állami vagyon tekintetében legalább értékmegőrzés, de mindinkább értéknövekedés valósuljon meg. Az előírt kötelezettség indokolttá teszi a földrészletekkel összefüggő állagmegóvással és gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátását, melyekhez elengedhetetlen a költségvetési forrás biztosítása.

Az öntözéses gazdálkodás kiterjesztésével mérsékelhetők az aszályos, illetve a vízhiányos időszakok negatív hatásai, így fokozható a mezőgazdasági termelés és a hazai élelmiszer-ellátás biztonsága, továbbá kiszámíthatóbbá válik a mezőgazdasági termelők megélhetése, amely fokozhatja a vidék népesség megtartó képességét is. A termésbiztonság megőrzése és növelése érdekében az öntözhető területek bővítése elengedhetetlenül szükséges, mely állami építési beavatkozás nélkül nem tud megvalósulni. Az öntözéses gazdálkodás alapvető feltétele a fő- és mellékművi rendszerek kialakítása, az öntözővíz felhasználási pontokhoz, épített rendszerek útján történő eljuttatása.

A természetvédelem területén egyrészt gondoskodni kell a leromlott állapotú területek helyreállításáról és fenntartó kezeléséről, másrészt az állampolgárok mozgósításával javítani szükséges a természet és a társadalom közötti összhangot. A természetvédelmi ágazat beruházásai ezen célkitűzések teljesítéséhez szükséges infrastrukturális feltételek megteremtésére és fejlesztésére irányulnak, az állami tulajdonú és természetvédelmi vagyonkezelésű területeket és infrastruktúra-elemeket célozva.

A génmegőrzés területén cél a hazai mezőgazdaság növényi és állati genetikai erőforrásainak hosszú távú, biztonságos megőrzése, melyhez elengedhetetlen a génmegőrzési infrastruktúra fejlesztése. Ennek egy része az elmúlt években megtörtént a génmegőrzési stratégia végrehajtásának köszönhetően, ugyanakkor számos fejlesztésre van még szükség. A Kormány által elfogadott, a Biológiai sokféleség megőrzésének 2030-ig szóló nemzeti stratégiájának kiemelt célkitűzései közé tartozik szintén mind a növényi, mind az állati genetikai erőforrások megőrzése, valamint a fejlesztésekhez szükséges pénzügyi források folyamatos biztosítása.

A növényi génmegőrzés területén fentiek alapján kiemelt cél a megfelelő infrastruktúra biztosítása a növekvő, felszaporítandó minták megfelelő tárolására, valamint biztonsági okokból azok duplikátumainak megőrzésére egy, a génbanktól földrajzilag elkülönülő helyszínen.

A 2035-ig tartó időszakban társadalmilag kiemelt fontosságú marad a közbiztonság további növelése, a bűncselekmények számának visszaszorítása. Biztosítani kell az állampolgárok számára a „látható” rendőrséget, emellett a fokozott migráció miatt tovább kell erősíteni a határőrizeti feladatokat, és a migráció visszaszorítását.

A Rendőrség állami feladatainak ellátásához szükségszerű a feladatrendszerhez igazodó, speciális funkciókkal rendelkező elhelyezés biztosítása, a meglévő leromlott, funkcionálisan elavult épületek felújítása, korszerűsítése, új ingatlan-beruházásokkal történő mielőbbi kiváltása, az összetett rendőrségi munkát segítő módszerek, eszközök fejlődésével összhangban álló épületek, kiszolgáló helyiségek biztosítása, az állomány megfelelő munkakörülményeinek kialakítása. Mindezek mellett kiemelten kell kezelni az állampolgárok gyors és hatékony ügyintézéséhez szükséges infrastrukturális fejlesztéseket is.

A rendőrségi munkát segítő informatikai és egyéb technikai eszközök fejlődése megköveteli az azok felhasználásához szükséges elhelyezési feltételek módosítását is. A tervezett fejlesztésekkel a szakmai munka hatékonyabban ellátható, az egyes cselekményekre történő reagálási idő csökkenthető, és az eljárások gyorsabban kivitelezhetőek.

A Rendőrségnek a 2035-ig tartó időszakban a következő célokat kell elérnie:

– A bűncselekmények visszaszorítása, a felderítés hatékonyságának növelése, a közbiztonság javítása.

– Az állampolgárok bizalmának erősítése, biztonságérzetének növelése.

– Az épületekben is tükröződő, egységes megjelenés biztosítása Magyarország településein.

– A Rendőrség üzemeltetésében található épület állomány új céloknak, innovációs fejlesztéseket kiszolgáló új épületekkel, funkcionális helyiségekkel történő bővítése, és a meglévő épületek gazdaságosan működtethető feltételeinek biztosítása.

– A meglévő közúti határátkelőhelyek felújítása mellett egyes határátkelők fejlesztése, bővítése, átépítése a közúti teherforgalom és személyforgalom átléptetésének gyorsítása érdekében.

– Országos légimentő bázisok kiépítése.

Cél, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek műszaki állapota a fejlesztések sikeres befejezését követően országos szinten közelítsen egymáshoz.

A büntetés-végrehajtási intézetek beruházásai a fogvatartás jogszabályi követelményeit kell, hogy kielégítsék, és a reintegrálódást elősegítő szakmai képzéseket, munkafeltételeket kell, hogy biztosítsák a foglalkoztatható elítéltek számára. Mindezek mellett a fogvatartottak egészségi állapotának megőrzésére is törekedni kell a megfelelő sportolási lehetőségek biztosításával a bezártságból adódó mozgásszegény életmód ellensúlyozása és az egészségmegőrzés érdekében. A beruházások, fejlesztések meg kell, hogy feleljenek a szigorú biztonságtechnikai előírásoknak, amelyet a technikai innováció vívmányainak teljes körű felhasználásával kell megvalósítani.

A beruházási stratégia megvalósítása során kiemelt az intézetek olyan releváns mutatókkal történő mérése, melyek az elvégzett felújítások és korszerűsítések hatékonyságát és eredményességét elemzik és értékelik.

A megvalósítandó beruházások az ágazat szakmai fejlesztésére, környezetvédelmi, és közegészségügyi előírások betartására, működési költségek csökkentésére, állagmegóvásra és infrastrukturális fejlesztésre irányuló műszaki javaslatokat tartalmaznak. Ezen beruházások és felújítások azok, amelyek biztosítják a büntetés-végrehajtási szervezet hatékony, biztonságos és szakszerű feladatellátását.

A megszüntetésre kerülő – elhelyezkedésüknek köszönhetően – többségükben magas forgalmi értéket képviselő helyi büntetés-végrehajtási intézetek értékesítéséből befolyó összegek felhasználásával kevesebb, de nagyobb férőhellyel rendelkező korszerű intézményi beruházások tervezettek, amelyek előnye, hogy a fogvatartási költségek is jelentősen csökkenthetők.

A katasztrófavédelem jövőbeni beruházásainak célja, hogy a szervezeti egységek az alapfeladatuk ellátásának, a kor színvonalának megfelelő, korszerű, energiatakarékos ingatlanokban lássák el a szolgálati feladataikat. Az épületállomány megújítását a fenntartható, energia- és költséghatékony üzemeltetést lehetővé tevő felújításokra, az energiafelhasználás csökkentésére, és az intelligens rendszerek alkalmazására kell alapozni. A katasztrófavédelem működési hatékonyságának fejlesztése hozzájárul a Magyarország nemzeti katasztrófakockázat-értékeléséről szóló jelentésben (2020) foglalt katasztrófakockázatok bekövetkezési valószínűségének csökkentéséhez, vagy hatásának mérsékléséhez.

A stratégiai célkitűzésekkel elérhető, hogy a katasztrófavédelem állománya, eszközei az alapfeladat ellátást teljes mértékben biztosító, és ahhoz funkcionálisan igazodó ingatlanállományban kerüljenek elhelyezésre, ezáltal magas színvonalú katasztrófavédelmi ellátást tudjanak nyújtani.

Emellett esztétikus, településképbe illeszkedő, de saját arculatot sugalló megjelenésű, egészséges munkakörnyezetet biztosító, a tartós és hosszú élettartamú, gazdaságos működtetési költségű épületekkel lehet gazdagítani az állami vagyont, növelve a katasztrófavédelem presztízsét. Ez hozzájárul a feladatellátás hatékonyságához és színvonalához.

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság beruházásainak a saját állomány feladatellátásához kapcsolódó korszerűsítéseken, energiahatékony üzemeltetésén túlmenően meg kell felelniük az ügyintézés gyors, korszerű, hatékony kiszolgálását biztosító épületek felújításának, fenntartásának is.

Cél a meglévő épületállomány energetikai célú építési jellegű felújítása, annak vizsgálata mellett, hogy a megújuló energia műszaki módszerei és lehetőségei a meglévő épületeken, épületekben alkalmazhatóak-e. Ez az elv az épületállományra egységesen vonatkozik, alkalmazása egységes és nem tesz különbséget az egyes épületállományok funkcionális feladatai között, ezzel megfelelve a kihívások azon követelményének, hogy az energia felhasználás csökkentése, szerkezetének átalakítása mind gazdasági, mind környezetvédelmi társadalmi követelmény.

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság működési helyszínei alapvetően vagyonkezelt ingatlanok, de ingyenesen használt rendőrségi, valamint bérelt ingatlanok is biztosítják a korszerű és hatékony munkavégzést. Általánosan kimondható törekvés, hogy a felsorolt, valamennyi ingatlantípusban történjenek előremutató lépések a korszerű energetikai megoldások alkalmazására, az ügyfélfogadás körülményeinek jelentős mértékű javítása mellett.

A jelenlegi infrastruktúra és felépítmények fenntartásának magas költsége, a struktúra széttagoltsága miatt az ellátási szintek optimalizálása, a lakosságközeli, definitív alapellátás és járóbeteg-szakellátás megerősítése szükséges.

Az egészségügyi ágazat beruházásainak vezérlő motorja és a prioritások meghatározásának elsődleges célja, hogy a lakosság az egészségügyi problémával a lehető legkorszerűbb, legbiztonságosabb, legkomfortosabb környezetben vegye igénybe a közfinanszírozott szolgáltatást. A lakóhely közelében kell biztosítani az alapellátást, a járóbeteg szakellátást és diagnosztikát, a krónikus beteggondozást és fekvőbeteg ellátást. A komoly eszköz és humánerőforrás igényű ellátások koncentrálása szükséges.

A beruházások mozgató ereje és priorizálása szempontjából kiemelten fontos a betegellátás biztonságának fokozása, a kórházi fertőzések megelőzése, ennek keretében Sterilizáló Központok létrehozása, műtőkorszerűsítések, a széttagoltan működő műtők egy helyre költöztetésével a hatékony munkaszervezés megvalósítsa, ezáltal a műtéti szám növelése.

Cél az egészségügyi területek országosan összehangolt és központilag felügyelt rendszerének kialakítása, ami kiterjed a közfinanszírozott megelőző és gyógyító ellátás minden területére (közfinanszírozott megelőző ellátás; alapellátás; járóbeteg-szakellátás; fekvőbeteg-szakellátás; állami, magán, egyházi, vagy éppen alapítványi működtetésű). Emellett indokolt a vármegyei/centrumkórházi szintű (területi) centralizáció, ennek keretében az ellátórendszeren belüli párhuzamosságok csökkennek, profiltisztított ellátóhelyek jönnek létre a fenntarthatóság és a költséghatékonyság javítása, valamint a széttagoltság csökkentése érdekében.

Az egészségügyi ellátások minőségének folyamatos fejlesztése a lakossági szükségletekhez alkalmazkodva a betegek ellátásához, egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása; a várakozási idő csökkentése mind a járóbeteg szakellátás, a diagnosztikai vizsgálatok és a műtéti beavatkozások esetében; az egyenlő hozzáférés biztosítása a betegség ellátása szempontjából azon a helyen, ahol a személyi és tárgyi feltételek stabilan rendelkezésre állnak.

Új építések esetében megvizsgálandó, hogy a meglevő intézményi infrastruktúra hogyan optimalizálható, illetve lehetséges-e ennek keretében a régi elavult épületek elhagyása, ellátások összevonása, párhuzamosságok megszüntetése.

A teljes körű műszaki felújítás során a betegellátás különleges igényei mellett ki kell elégíteni az orvostechnológia sokrétű elvárásait, az épületeknek helyt kell állnia műszaki, felületfertőtlenítés szempontjainak és az esztétikai, komfort szempontoknak is.

A diagnosztikai központok országos fejlesztése tervezett, melynek eredményeképpen jelentősen javul az ellátáshoz való hozzáférés.

Az energiahatékony és így egyben költséghatékony épületüzemeltetés kiemelt szempont.

Az Országos Mentőszolgálat széleskörű feladatellátására tekintettel minden mentőállomást az elmaradt felújítások megvalósításával a kor követelményeinek megfelelő színvonalúvá kell átalakítani. Az elkövetkező évekre vonatkozóan alapvető célkitűzés, hogy a mentőállomások megfelelően biztosítani tudják a feladatellátás műszaki és szociális feltételeit, továbbá a gazdaságos üzemeltetést, így fontos cél a megújuló energiaforrások felhasználásának kialakítása.

Az ellátásbiztonság fontos eleme a gyógyításhoz szükséges vér, vérkészítmény megfelelő mennyiségének folyamatos biztosítása és a transzplantáció biztonságának garantálása, különösen pandémia idején. Ehhez elengedhetetlen a hatékonyságot javító infrastrukturális és eszközfejlesztésen túl a véradás új alapokra helyezése, a véradók számának csökkenését lassító megoldások alkalmazása.

Kiemelt cél az Országos Vérellátó Szolgálat, mint egészségügyi szolgáltató szervezet egységes, márkaként, védjegyként történő megjelenése a köztudatban. A vérellátás biztonságának javítása érdekében centralizált termelő központ létrehozása.

A népegészségügyi terület feladatai végrehajtása megfelelő feltételeinek biztosítása érdekében el kell végezni az azbeszt-mentesítéseket, ólom vízvezetékek cseréjét, fűtéskorszerűsítéseket, elektromos hálózat cseréjét, informatikai rendszer cseréjét, világító testek cseréjét, hogy a hatósági és tudományos munka a mai igényeknek megfelelő technológiával, és színvonalon történjen.

Új – a laboratóriumokat, orvosi rendelőket, és ezeket kiszolgáló funkciókat is magába foglaló korszerű – laborépület és hozzá kapcsolódó állatház megvalósítása tervezett, amely elengedhetetlen feltétele a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ megfelelő működésének.

Az iskolaépítés, -felújítás, a meglévő infrastruktúra állagmegóvása jövőorientált feladat. A cél olyan infrastruktúra létrehozása, amely alkalmas a helyben óvodába, iskolába járó gyermekek és diákok befogadására, illeszkedik az adott intézményi kultúrához, az adott intézmény pedagógiai programjához, továbbá szolgálja a településen élő emberek szellemi és testi fejlődését, illeszkedik a település képébe, az ott dolgozók és tanulók jogos igényeihez, a szülők elvárásaihoz, és megfeleljen a hagyományos magyar építészet követelményeinek is.

Cél, hogy valamennyi köznevelési intézmény az ott végzett feladat ellátására alkalmas, műszaki szempontból kifogástalan, energiafelhasználás szempontjából pedig takarékos legyen, szolgálja a fenntartható fejlődés alapelveit.

Az épületek az oktatási, nevelési funkción túlmenően biztosítják az egészséges életmódra nevelés feltételeit is oly módon, hogy a kiépített sportkomplexumokat szabadidős tevékenységre a helyi lakosok is igénybe tudják venni. Ezzel biztosítható, a társadalmi elvárásoknak való megfelelőség, azaz a település lélekszámához igazodó megfelelő, helyi, oktatási, kulturális és sportlétesítmények igénybevétele, a helyi közösségek összetartásának, összetartozásának erősítése, a családok életminőségének javítása. A nevelési-oktatási intézményeknek gondoskodniuk kell a nevelés, oktatás szakmai elvárásoknak megfelelő biztonságos feltételeinek megteremtéséről, az épületek balesetmentes, egészségre nem veszélyes használati lehetőségének biztosításáról.

A köznevelési stratégia kiemelt feladatként jelölte meg a korszerű köznevelési intézményrendszer és infrastruktúra létrehozását.

Az intézményrendszer- és az infrastruktúra-fejlesztéshez kapcsolódó legfontosabb fejlesztési irányok:

– új intézmények építése vagy meglévők bővítése a növekvő népességű területeken;

– a meglévő köznevelési infrastruktúra állagmegóvása;

– széttagolt, kis létszámú, nehezen fenntartható infrastruktúrájú intézmények áttekintése;

– a mindennapos testnevelés megvalósításához és a magas szintű egészség-neveléshez szükséges infrastruktúra-fejlesztés (tornaterem, tornaszoba, tanuszodák) megvalósítása;

– óvodák, iskolák energiahatékonyságának fejlesztése;

– a gyermekek étkezési környezetének, körülményeinek javítása.

A vízügyi szakterület feladata a hidrometeorológiai és vízjárási viszonyok függvényében az állami tulajdonú vizek és vízilétesítmények működtetése, fenntartása. Feladat a vízvisszatartás és vízszétosztás a vizeink jobb hasznosítása, a gazdaság-támogató vízgazdálkodás, a kockázatmegelőző vízkárelhárítás, a vizek állapotának fokozatos javítása, a minőségi víziközmű-szolgáltatás és minőségi csapadékvíz-gazdálkodás érdekében.

Az ágazat számára keretet ad az Európai Parlament és az Európai Tanács alábbi két irányelve, amely az országok számára egységesen és kötelező jelleggel szabályoz.

A Víz Keretirányelv szerint a víz örökség, amit szükséges óvni, és a vízkészletekkel való gazdálkodásnak biztosítani kell azok hosszútávú megőrzését. Előírásai jogi keretet adnak az Európai Unió tagállamainak a felszíni és felszín alatti vizek védelméhez. Cél, hogy a patakok, tavak és felszín alatti vizek mennyiségi, minőségi értelemben ún. „jó állapotot” érjenek el. Végrehajtásként Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervet (VGT) készített, melyet 6 évente felülvizsgál, jelenleg a második felülvizsgálat, a VGT3 van érvényben.

Az Árvízi Irányelv előírja, hogy a tagállamoknak előzetes kockázatbecslést, árvízi veszély- és kockázati térképeket, továbbá az árvízkockázat kezelésére, csökkentésére hozandó intézkedéseket kell kidolgoznia. Ennek értelmében a Kormány elfogadta Magyarország Árvízi Országos Kockázatkezelési Tervét, amely kockázati alapokra helyezi az árvízvédelmi fejlesztések helyszínének kiválasztását, mértékének szükségességét és a védelmi eszközrendszer használatát.

A klímaváltozás és annak hatásaira reagálva, az uniós törekvések és a két irányelv elvárásai, tapasztalatai mentén Magyarország célja az ország vízgazdálkodási stratégiájának megújítása lett. A Kormány 2017-ben elfogadta Magyarország Nemzeti Vízstratégiáját, a Kvassay Jenő Tervet, amely a magyar vízgazdálkodás 2030-ig terjedő keretstratégiája és intézkedési terve.

A fenti irányelvek és a Nemzeti Vízstratégia érvényesítése érdekében a vízügy szakpolitikai célkitűzése, hogy a víz hasznosan és hatékonyan szolgálja a nemzet fenntartható fejlődését, azaz elégséges, biztonságos, tiszta és jó állapotú víz álljon rendelkezésre a jelen vízhasználatok és a jövő generáció, valamint a természeti értékek számára, miközben a vízhasználatok és a vizek kártételei elleni intézkedések harmóniában vannak a természeti adottságokkal.

A vízügyi ágazat kiemelt feladatai:

– átfogó vízgazdálkodási rendszer kialakítása;

– vízvisszatartás a vizeink jobb hasznosítása érdekében;

– kockázat megelőző ár- és belvízvédelem;

– a vizek állapotának fokozatos javítása, a jó állapot/potenciál eléréséig;

– aszálykezelés;

– öntözés;

– infrastrukturális fejlesztések.

A Kormány továbbra is kiemelt feladatként kezeli a víziközmű-ágazat fejlesztését, ennek érdekében a szakpolitikai célok az alábbiak szerint összegezhetőek.

A korábbi évek uniós és hazai finanszírozású fejlesztési programok az uniós irányelveknek történő megfelelést támogatták, azonban emellett a meglévő hálózati elemek rekonstrukciójára kevesebb erőforrás jutott, ezáltal a hálózat állapotából kifolyólag emelkedik a meghibásodások száma és a hálózati vízveszteség mértéke. A víziközmű hálózatok rekonstrukciójának megvalósítása elengedhetetlen a hatékony üzemeltetés és a vízkincs védelme érdekében, mely hozzájárul a vízveszteségek csökkentéséhez és egyúttal a villamosenergia-fogyasztás csökkentéséhez, a szennyvízhálózatokon az idegenvíz és a hozzáfolyások csökkentéséhez.

A gördülő fejlesztési tervezés során a víziközművek fejlesztésében, üzemeltetésében érintettek áttekintik a rájuk bízott víziközmű-vagyont és hosszú távon gondolkodnak a meglévő víziközmű-rendszerek szükséges felújításairól, továbbá a területfejlesztés, a környezet- és természetvédelem, az ipari és mezőgazdasági fejlesztések figyelembevételével adják meg a szükséges beruházási igényeket. A minőségi víziközmű szolgáltatás hosszú távú fenntartásához szükséges a víziközmű-szolgáltatók és az ellátásért felelősök által elkészített, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által jóváhagyott gördülő fejlesztési tervekben foglaltak megvalósítása.

Elérendő cél a víziközművek hatékonyságának növelése, a fenntartható vízgazdálkodás előmozdítása, a víziközmű-rendszerek műszaki állapotát és hidraulikai viszonyokat javító, a vízellátás biztonságát növelő, a vízveszteséget csökkentő és a fenntartható üzemeltetéshez hozzájáruló fejlesztések támogatása. Ezen a területen szükséges a meglévő rendszerek komplex fejlesztése, hatékonyságnövelése, optimalizálása, automatizálása, folyamatirányítása.

A víziközmű ágazat kiemelt feladatai közé tartozik az uniós irányelvekben foglalt követelmények maradéktalan teljesítése, melyekhez az alábbiak megvalósítása szükséges:

– Az Ivóvíz Irányelvnek jelenleg nem megfelelő vízellátással érintett település vagy településrészek megfelelő ivóvízzel történő ellátásának elősegítése. Továbbá az Ivóvíz Irányelvben foglalt előírások teljesítéséhez a víziközmű-szolgáltatókhoz kapcsolódó (például laboratóriumi infrastruktúra fejlesztés, informatikai fejlesztés, üzemeltetési monitorig változás és új paraméterek miatt) beruházások megvalósítása.

– A Szennyvíz Irányelvben foglalt feladatok és előírások maradéktalan teljesítése. A derogációval érintett új fejlesztési igények megvalósítása. A Szennyvíz Irányelv folyamatban lévő módosításából adódó feladatok ellátása.

A környezetvédelmi, vízbázisvédelmi és közegészségügyi szempontok, valamint a lakossági igények megkívánják a 2000 fő alatti települések szennyvíz kérdéskörének megoldását, a keletkező szennyvíz ártalommentes elhelyezésének biztosítását korszerű technológiákkal.

A gondoskodáspolitika feladatkörébe tartozóan a stratégiai irányokat a Tartós ápolásra-gondozásra vonatkozó stratégia 2030., valamint a fogyatékossággal élő személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásáról szóló 2019–2036. évekre vonatkozó hosszú távú koncepció jelöli ki.

Cél a Kormány fogyatékossággal élő személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásáról szóló 2019–2036. évekre vonatkozó hosszú távú koncepciójának végrehajtása, valamint, hogy a főváros területén élő fogyatékos személyek és pszichiátriai betegek részére a fővárosban kerüljön biztosításra támogatott lakhatási férőhely.

Az ellátórendszernek is alkalmazkodnia szükséges az öregedő társadalomhoz, ennek következtében 2040-ig a rendelkezésre álló idős bentlakásos férőhelyszámot is ezzel az aránnyal szükséges növelni.

Az egészségügyi ágazattól a szociális ágazatba átvett ingatlanokban biztosítani szükséges a szociális intézmény kialakítására vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő feltételeket, melyek átalakítást, felújítást követően valósulhatnak meg.

Speciális férőhelyek kialakítása, akár zöldmezős beruházás keretében, az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben kezelt, kényszergyógykezelést nem igénylő, nem közvetlen veszélyeztető magatartású pszichiátriai beteg személyek részére, valamint a súlyos autizmus spektrum zavar diagnózisával rendelkező igénylők megfelelő ellátása érdekében.

A három állami tulajdonú társaság 8000 főt meghaladó mértékben biztosít munkát a megváltozott munkaképességű emberek számára. A társaságok országos szinten jelen vannak több, mint 150 telephelyen. Több telephely esetén energetikai korszerűsítés indokolt egyrészt az épületek állapota okán, másrészt mivel a cégek nyereségorientált környezetben végeznek non-profit tevékenységet, így kiemelt jelentőséggel bír a nagylétszámú ingatlanállomány fenntartási, üzemeltetési költségeinek racionalizálása.

A gyermekotthoni rendszer, a gyermekvédelmi központok telephelyeinek korszerűsítése, a korszerű gyermekotthoni struktúra érdekében megjelenő átszervezések, kiváltások mellett, szükséges az új kihívásoknak megfelelni képes gyermekvédelmi szolgáltatási központok kialakítása regionálisan, melyek megfelelő feltételeket teremtenek az állami ellátórendszer garanciális feladatellátásának biztosítására.

Cél

– a speciális szükségletű gyermekeket ellátó férőhelyek növelése;

– a különleges szükségletű gyermekeket ellátó férőhelyek növelése;

– az átlagos szükségletű és utógondozói férőhely létrehozása;

– a befogadó otthon létrehozása;

– a befogadó otthoni férőhelyek számának bővítése;

– a régiós szinten kialakított 11 szolgáltatási központ belső iskolával és szolgáltatással.

A gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek állami szolgálatra felkészítő oktatásban való részvételének elősegítése céljából, országos ellátási területtel központi középfokú oktatási intézmény és kollégium kialakítása.

Az állami fenntartásban maradó javító intézeti és speciális gyermekotthoni ingatlanállomány fejlesztése szükséges a jelenlegi intézményrendszer struktúrájának, kapacitásainak középtávú felülvizsgálatával, átszervezési lehetőségeinek vizsgálatával.

A 2022. december 22-én elfogadott Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz 3. (EFOP plusz) prioritási tengelye tartalmazza a társadalmi felzárkózási fejlesztéseket, amelyek a hazai költségvetésből finanszírozott, már működő Biztos Kezdet Gyerekházak és Tanodák infrastrukturális helyzetének javításán és támogatásán túl új szolgáltatások infrastrukturális fejlesztésére is irányul.

Az EFOP plusz társadalmi felzárkózási fejlesztéseket tartalmazó prioritási tengelyén szereplő fejlesztések között szerepel egy a már működő, jellemzően általános iskolás, hátrányos helyzetű tanulókat fogadó kollégiumok infrastrukturális javítását is támogató fejlesztés.

Az EFOP Plusz keretén belül az „Együtt. Értük. Értünk. Járások a gyermekek esélyeiért program” keretében a fejlesztendő járások család- és gyermekjóléti központjai közül azok számára, akik újként csatlakoznak a programhoz, lehetőséget biztosítanak infrastrukturális fejlesztésre.

Fentieken túl a Lakiteleki Auti Alapítvány a 2017 óta – kormányzati pilot program keretében – általa működtetett Autista tanoda fejlesztését kívánja megvalósítani Lakitelken.

A megvalósítandó projekt célcsoportja a telepeken, telepszerű lakókörnyezetben, szegregátumokban élő, halmozottan hátrányos helyzetű, alacsony, illetve elavult iskolai végzettséggel rendelkező, jellemzően szociális és anyagi gondokkal küzdő, roma és nem roma egyének és családok.

A hulladéklerakásra vonatkozó uniós célérték figyelembe vétele mellett, a jelenlegi települési hulladéklerakók szabad kapacitására tekintettel – a hasznosításra nem kerülő hulladékok jogszabályi előírásoknak megfelelő ártalmatlanításához szükséges kezelőlétesítmények biztosítása érdekében – hulladékgazdálkodási régiónként legalább egy regionális hulladéklerakó folyamatos üzemeltetése szükséges. Ezen célkitűzés biztosítása érdekében az esetlegesen betelő kapacitások mellett hulladékgazdálkodási régiónként 1 db hulladéklerakó bővítése – új kazetta kiépítése – a logisztikai költségek optimalizálása mellett indokolttá válhat annak érdekében, hogy a koncessziós rendszerben keletkező, tovább nem hasznosítható hulladékok kezelése továbbra is biztosított legyen. A cél döntően önkormányzati, önkormányzati társulási vagy állami tulajdonú, jelenleg is üzemelő B3 alkategóriájú települési hulladéklerakók kapacitásának bővítése azokban a régiókban, ahol 2035 előtt várhatóan betelnek a szabad kapacitások.

További fontos szempont, hogy csak abban az esetben, és abban a régióban történjen fejlesztés, ahol valóban nem áll majd rendelkezésre további szabad kapacitás.

Korábban számos lerakó került bezárásra, illetve rekultiválásra részben hazai, részben pedig európai uniós forrásból. Ennek eredményeként közel 900 lerakó végleges lezárása történt meg, azonban még mindig több száz lerakó szakszerű rekultivációja jelent feladatot. A felhagyott, illetve bezárt települési hulladéklerakók rekultivációjának szükségességét indokolja, hogy ezek jellemzően megfelelő műszaki védelemmel nem rendelkező hulladékgazdálkodási létesítmények.

Elérendő cél a még nem rekultivált, bezárt települési hulladéklerakók számának csökkentése. Kiemelt figyelmet kell fordítani a környezeti elemek veszélyeztetettsége szempontjából leginkább kockázatot jelentő, ezért rövidtávú, illetve azonnali beavatkozást – adott esetben kármentesítést – igénylő hulladéklerakók rekultivációjára vonatkozó beavatkozások támogatására.

Az energiahatékonyság kapcsán kiemelendő, hogy

– a magyar gazdaság versenyképességének fontos tényezője;

– a közintézmények felújítása Magyarország 74% (Nemzeti Energia- és Klímaterv adat, nukleáris fűtőelem import arányával számolva) körüli primer energia import kitettségét csökkenteni képes intézkedés;

– jelentős és folyamatosan jelentkező megrendelést képes nyújtani a hazai építőiparnak;

– a közintézmények 2023-ban közel 405 milliárd forint összegű rezsiszámlájának csökkentésével a költségvetés kiadási oldalát csökkenteni képes eszköz;

– az energiatermelő (erőmű fejlesztések) és a szállító kapacitási igényt (hálózatfejlesztés) is képes mérsékelni (a tervezésben az energiahatékonyság az első elv alkalmazásával).

A közintézményi épületállomány energetikai korszerűsítésének támogatási céljai közül a fosszilis tüzelőberendezések támogatása 2025. január 1-jétől nem lehetséges (2024-ben még hozható támogatói döntés és az megvalósítható). A tagállami megtakarítási célhoz új szakpolitikák esetén már 2024. január 1-től nem lehet bejelenteni ezeket a megtakarításokat.

Az energiaszektor kereslet-kínálat dinamikája következtében a magas energiaárak időről-időre vissza fognak térni. Az energiahatékonyság folyamatos fejlesztésével mérsékelhetők a magas energiaár időszakok gazdasági sokkjai. A folyamatos alkalmazkodás itt egyben a versenyképesség megőrzésének része.

Energiaszuverenitásunk növelése érdekében a fejlesztések során törekedni kell az egyedi fűtéssel ellátott intézmények lehetőség szerinti megújuló hőenergia hasznosításának előnyben részesítésére, részarányának növelésére a megújuló energia-mixben, a gázfűtés helyett megújuló alapú technológiájú fűtési és használati melegvíz rendszerek telepítésére. A hazai szabályozásnak támogatnia kell a (költség)hatékony fűtési rendszerek kialakítását.

Az „első az energiahatékonyság elvet” figyelembe kell venni az energetikai fejlesztések és energiarendszerhez kapcsolódó tervezésen túl valamennyi ágazatban és valamennyi szinten, ideértve a pénzügyi ágazatot is. A szakpolitikai, tervezési és beruházási döntéseknél az energiahatékonysági megoldásokat elsődleges opcióként kell tekinteni a kínálati oldalra és az egyéb szakpolitikai területekre vonatkozó új szabályok kialakításakor.

Magyarország 2020. január 16-án jelentette meg Nemzeti Energia- és Klímatervét. A Klímaterv hivatkozik a szakpolitikák és intézkedések tekintetében az energiahatékonyság elvére.

A közintézmények felújítási kötelezettségéről mind az energiahatékonysági irányelv, mind az épületenergetikai irányelv 2023-ban felülvizsgált változata rendelkezik.

Az állami beruházások megvalósítása során kiemelt cél az energetikai korszerűsítések elvégzése annak érdekében, hogy a létesítmények gazdaságosan üzemeltethetőek, hosszú távon fenntarthatóak legyenek.

Fő irány a kiszámítható, biztonságos és hatékony közlekedési lehetőségek biztosítása, javítása.

Célok:

– A vidék élhetőségének javítása (vidék megtartó erő növelése).

a) Vidéki területek elérésének javítása

b) Járásszékhelyek elérésének javítása

– Gazdasági központok kiszolgálása, elérésének javítása.

– Kárpát-medencei városok elérhetőségének javítása.

– Teherszállítás növekvő volumenének vasútra, vízi útra terelése (legalább a volumennövekedés nagyobb részében).

– Nemzetközi kapcsolatok (infrastruktúra) biztosítása, fejlesztése.

– Logisztikai lehetőségek fejlesztése.

Az állam a helyközi közlekedés keretében biztosítja a személyek egyéni és közösségi közlekedését, valamint az áruforgalmat. A közlekedési szakterület egyes alágazatainak feladatrendszere jelentősen eltérő. A különbözőségekből adódóan az egyes területek beruházásokhoz kapcsolódó társadalmi, gazdasági kihívásai, szakpolitikai céljai, indikátorai is eltérőek.

A közlekedési közszolgáltatás (helyközi tömegközlekedés) feladata az egyéni közlekedéssel tudatosan, vagy szociális helyzet miatt (az anyagi helyzet mellett beleértve a kiskorúakat, a betegeket, az időseket) nem élő állampolgárok, valamint a nagyvárosok elővárosi területein élő tanulók, dolgozók számára a közösségi közlekedés elérhetőségének a biztosítása, mert számukra az egyéni közlekedés elérhetetlen, vagy az egyéni közlekedés kapacitáshiánya miatt nem alkalmazható. A helyi közösségi közlekedés feladata a településeken belüli mobilitás biztosítása, a városokon belüli forgalomcsillapítás elősegítése, szervezési és tarifális szempontból is integráltan kapcsolódva a helyközi közszolgáltatáshoz.

A vasúti közlekedés a személyszállításban a közlekedési közszolgáltatás alapja, a távolsági és az elővárosi forgalom lebonyolításának fő eszköze, mely hatékonyan és környezetbarát módon képes nagy tömeg közlekedési igényének kielégítésére. Teherszállítás területén a jelenlegi 10%-os részarányának növelésében, egyrészt a túlterhelt útszakaszok tehermentesítésének, másrészt a logisztikai lehetőségek kiaknázásának a lehetősége rejlik. A megbízható, átjárható vasúti infrastruktúra a katonai mobilitás biztosításának alapvető eszköze.

A közúti közlekedés egyrészt az egyéni közlekedés (személygépjármű), másrészt a vasúthálózatot kiegészítő buszközlekedés biztosításának eszköze. A teherszállítás területén (részesedése 85%) az alapvető, nélkülözhetetlen ellátó terület, volumenét nem veszélyezteti a vasúti és egyéb szállítási módok növelése (növekedése), mert legfeljebb a várható növekedés egy részét tudják más ágak átvenni. A terület – a fejlesztéseit 3 részterületre bontva – biztosítja az ágazattól elvárt szolgáltatást.

Fejlesztések:

– 2×2 sávos gerinchálózat (autópályák, autóutak, 2×2 sávos főutak).

– 2×1 sávos fejlesztések (elkerülők, új összekötő utak, csomópont fejlesztések).

– Meglévő úthálózat műszaki állapotának fenntartása, felújítása (mivel az ágazat az útvagyon után nem „kap” amortizációt), ezért az útállapot fenntartása fejlesztésnek minősül, ami viszont elkerülhetetlen, mert az útállapot beavatkozás nélkül az évek során jelentősen romlik, mely pont a vidéki lakosság elérhetőségére, jogának gyakorlására van negatív hatással.

– A kerékpáros közlekedés fejlesztése és a meglévő infrastruktúra magas szintű fenntartása és üzemeltetése annak érdekében, hogy minél többek számára legyen alternatíva a mindennapi közlekedésben.

A légiközlekedés és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra elemek fejlesztése útján növelhető egy adott térség tőkevonzó képessége és gazdasági teljesítőképessége. Ebben a tekintetben a légiközlekedési infrastruktúra kulcsfontosságú elemei a repülőterek, amelyek fejlesztésére az elmúlt időszakban – néhány kivételtől eltekintve (Győr-Pér, Debrecen) – nem került sor. A 2035. december 31-ig tartó programozási időszakra vonatkozó koncepció olyan racionális és hatékony repülőtér fejlesztési irányokat tartalmaz, amely összhangban van a Kormány gazdaságfejlesztési stratégiájával.

Gazdaságfejlesztési kapcsolódási lehetőség a légiipar fejlesztése, kihasználva a repülőterek, és az ipari központok adottságait, jelentős fejlesztési potenciált jelentenek, új területet nyitva a gazdaság, a magas hozzáadott értékű termelés számára.

A víziközlekedés magyarországi fejlesztését szolgáló beavatkozások – a vízgazdálkodást szem előtt tartva – adnak lehetőséget a vízi úton történő szállítási potenciál, így a versenyképesség, a regionális ipari és mezőgazdasági termékek (termények) piacra jutási lehetőségeinek fokozására, továbbá a vízi turizmus, idegenforgalmi és belföldi vízi személyszállítás szerepének növelésére, valamint egyes területeken az elővárosi hajóforgalom kialakítására.

Teherszállításban elsősorban a Duna (mint nemzetközi víziút) a folyamhasználat ingyenessége mellett a kikötői infrastruktúra által nyújtott szolgáltatásokon keresztül nyújt bizonyos áruféleségek számára logisztikai fejlesztési lehetőséget és gazdaságfejlesztési, bevételi lehetőséget.

Magyarország gazdasági kapcsolatait a közlekedésen, áruszállításon keresztül tudja fejleszteni, ezért elengedhetetlen a nemzetközi konnektivitás erősítése, a logisztikai terület fejlesztése.

A katonai mobilitás biztosítása Magyarország védelmi képességének és a NATO szövetséges, vállalt feladatok teljesítésének egyik alapfeltétele. A közlekedési infrastruktúra egyértelmű lehetőséget kínál a védelmi igények közötti szinergiák kihasználására és növelésére. Az Európai Unió Tanácsa 2018-ban megvizsgálta és jóváhagyta a közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos katonai követelményeket. A katonai mobilitás biztosítása érdekében a Bizottság (EU) 2021/1328 Végrehajtási Rendelete tartalmazza az alkalmazandó követelményeket. Az infrastruktúra fejlesztések során a kettőscélú hasznosítás érdekében a Végrehajtási rendeletben leírtakat figyelembe kell venni.

A védelmi tervek és a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program támogatása érdekében az igényeknek és a követelményeknek megfelelő vasúti vontató és vontatott gördülőállomány beszerzése szükséges. A beszerzett vasúti gördülőállomány rendelkezésre állását biztosítani kell.

Az ágazati koncepció kötöttpályás fejlesztésekre vonatkozó állami beruházásainak katalógusát a MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság pályafenntartási szakterülete által kidolgozott Infrastruktúra Versenyképesség Javító program részletezi.

Az Infrastruktúra Versenyképesség Javító program alapja a vasútvonalak egyszerűsített korszerűsítése.

A program előnyei a következőkben foglalhatók össze:

– a beavatkozásokhoz nem szükséges hatósági engedély, a szükséges műszaki tervek a vállalatcsoporton belül elkészíthetők,

– a beavatkozás előkészítésének időszükséglete töredéke az európai uniós forrásból megvalósuló beruházásoknak,

– meghatározóan a 100/120 km/h engedélyezett sebességű vonalakon lehet menetidő javulást elérni,

– a tervezett beavatkozások ugyan nem teljeskörűek, de 10-15 évre megoldást biztosítanak, forrásigényük alacsonyabb, mint az európai uniós forrásból megvalósuló fejlesztéseké,

– a kivitelezés jelentős részére a MÁV FKG Felépítménykarbantartó és Gépjavító Korlátolt Felelősségű Társaság alkalmas (új eszközpark beszerzése megtörtént), a szükséges alvállalkozók a magyar piacon rendelkezésre állnak,

– a felújított szakaszok fenntartási költségei közép- és hosszútávon kiszámíthatóvá és jól tervezhetővé válnak,

– az ún. hiba- és zavarérzékenység csökken, a vasúti pályahálózat egyenszilárdsága, ezáltal a menetrendi pontosság stabilitása növekszik.

A beruházási koncepcióban ismertetett gördülőállomány-fejlesztési beruházások összességében az alábbi járműállomány beszerzését célozzák:

– 15 db nagysebességű EuroCity szerelvény,

– 29 db belföldi InterCity motorvonat,

– 51 db InterCity ingaszerelvény,

– 10 db magas minőségű éjszakai szerelvény,

– 95 db regionális villamos motorvonat,

– 68 db felsővezeték nélküli motorvonat,

– 15 db felsővezeték nélküli mozdony,

– 100 db nehézpőre,

– 115 db villamosmozdony.

– tarifareform 2024. március 1-jétől,

– alkalmazásfejlesztés és integráció,

– az utaskomfortot növelő – légkondicionált, internetkapcsolatot adó, USB-töltési lehetősséggel és fedélzeti utastájékoztatással felszerelt – járművek beszerzése.

A gyorsforgalmi, valamint 2×2 sávos közúti gerinchálózat fejlesztése

A gyorsforgalmi, valamint 2×2 sávos közúti gerinchálózat fejlesztése érdekében az alábbi beruházási csomagok megvalósítása lenne indokolt a korábban megjelölt beruházási kategóriák szerint:

a) Kárpát-medencei városok összekötését elősegítő fejlesztések

A gyorsforgalmi, valamint 2×2 sávos közúti gerinchálózati fejlesztések kapcsán 16 beruházás keretében (amelyből 4 db koncessziós megvalósítású), közel 610 km gyorsforgalmi és 2×2 sávos főúti fejlesztés valósulna meg (ebből új nyomvonalú fejlesztés közel 360 km), melyek közül az állami megvalósítású elemek bekerülési költsége mintegy bruttó 2.900 milliárd forint.

b) Országhatáron belüli, nyugat-keleti irányú hálózatfejlesztést elősegítő beruházások

A gyorsforgalmi, valamint 2×2 sávos közúti gerinchálózati fejlesztések kapcsán 12 beruházás keretében (amelyből 3 db koncessziós megvalósítású), közel 850 km gyorsforgalmi és 2×2 sávos főúti fejlesztés valósulna meg (ebből új nyomvonalú fejlesztés mintegy 540 km), melyek közül az állami megvalósítású elemek bekerülési költsége mintegy bruttó 3.800 milliárd forint.

c) Nagyvárosok Magyarországa érdekében tervezett fejlesztések

A gyorsforgalmi, valamint 2×2 sávos közúti gerinchálózati fejlesztések keretében, a kapcsolódó 25 beruházás (amelyből 4 db koncessziós megvalósítású), közel 280 km gyorsforgalmi és 2×2 sávos főúti fejlesztést tartalmaz (ebből új nyomvonalú fejlesztés mintegy 100 km), melyek közül az állami megvalósítású elemek bekerülési költsége mintegy bruttó 2.300 milliárd forint.

A főúti, valamint részben mellékúti gerinchálózat fejlesztése

A főúti, valamint részben mellékúti közúti gerinchálózat fejlesztése érdekében az alábbi beruházási csomagok megvalósítása lenne indokolt a korábban megjelölt beruházási kategóriák szerint:

a) Kárpát-medencei városok összekötését elősegítő fejlesztések

A kapcsolódó fő- és részben mellékúti fejlesztések keretében – a határ menti térségek gazdasági és társadalmi kohéziójának erősítése érdekében – mintegy 160 km útfejlesztés történne nagyságrendileg bruttó 550 milliárd forint értékben.

b) A gyorsforgalmi, valamint 2×2 sávos főúti hálózat 30 percen belüli elérésének biztosítása érdekében szükséges főútfejlesztések

A fejlesztési cél érdekében 2035-ig a főút és mellékút hálózat bővítését, szolgáltatási szintjének fejlesztését célzó beruházások révén közel 1.750 km hosszúságban kerülne fejlesztésre, bővítésre a főúti és mellékúti úthálózat (benne 30 db csomóponti, 14 db hídépítési, továbbá 39 db elkerülő úti és 8 db mérnökségi telep fejlesztéssel) nagyságrendileg bruttó 5.700 milliárd forint értékben.

c) Az ipari és technológiai központok közúti elérhetőségének javítását célzó fejlesztések

A fejlesztési cél érdekében 2035-ig tervezetten megvalósítandó főúti beruházások keretében nagyságrendileg 140 km úthálózati elem fejlesztésére kerülne sor, mintegy bruttó 440 milliárd forint értékben.

A főutak esetén a nagy forgalmi terhelés miatt az állapotromlás gyorsabb, mint a mellékutakon, így a szükséges karbantartási tevékenység mellett általában 20 éves élettartam érhető el. A 7.018 km hosszú hálózaton a 20 éves felújítási ciklusidőt alapul véve évente átlagosan a hálózat 5%-án, 350 km hosszon szükséges a felújítás.

A főutak felzárkóztatásához 3.726 km hosszú hálózati szakaszt szükséges felújítani a 10 év alatt, ami átlagosan 375 km/év beavatkozási mennyiséget jelent a felújítási ciklusidő szerinti 350 km/év és 3.500 km hossz helyett.

A mellékutak esetén jellemzően kisebb a forgalmi terhelés, ezért megfelelő fenntartási tevékenység mellett hozzávetőleg 30 évig is használható állapotban tartható a burkolat, azaz a 23.116 km hosszú hálózaton a 30 éves felújítási ciklusidőt figyelembe véve, a mellékutakon évente a hálózat 3,3%-án, 770 km hosszon szükséges a felújítás.

A mellékutak felzárkóztatásához 11.193 km hosszon szükséges a felújítás a 10 év alatt, ami átlagosan 1.120 km/év beavatkozási mennyiséget jelent a felújítási ciklusidő szerinti 770 km/év és 7.700 km hossz helyett.

Javasolt az önkormányzati kezelésű helyi közutak fejlesztésének támogatása központi költségvetési forrásból. A beruházások támogatása pályázatos formában javasolt, konzorciumi vagy önkormányzati lebonyolításban. A helyi önkormányzatok a fentiekben felsorolt jellegű beruházások támogatására pályázhatnának a későbbiekben meghatározandó keretösszeg erejéig. A pályázatokat ebben a tárgykörben a közigazgatási és területfejlesztési miniszter – mint a Kormány helyi önkormányzatokért felelős tagja – írja ki és kezeli.

Mindannyian arra vágyunk, hogy csendesebb, zöldebb, tisztább, egyszóval élhetőbb környezet vegyen minket körül. Azt szeretnénk, ha ilyen helyen élnénk, dolgoznánk, és pihenni is ilyen körülmények között tudnánk. Szeretnénk egészségesek lenni és hosszú éveket egészségben eltölteni.

Az, hogy milyen mobilitási lehetőségeink vannak és ezek közül mit választunk, a fentiek mindegyikére nagy hatással van. Az aktív mobilitás, vagyis a gyaloglás és a kerékpározás nem csodaszer, de a megfelelő körülmények megléte esetén valós és reális alternatívát jelenthetnek a mindennapi közlekedésben.

A kerékpár városi környezetben 5–7 km távolságon belül versenyképes a közösségi közlekedéssel és az autózással szemben, továbbá

– kis helyigényű ezért sűrűn beépített városi területeken előnyös mind közlekedési, mind parkolási szempontból,

– rugalmas, legyen szó háztól házig való közlekedésről, vagy akár a közösségi közlekedéssel való kombinációról,

– kibocsátásmentes, ezért nem növeli a légszennyezettséget, így fenntartható és hozzájárul a tisztább környezethez,

– csendes, ezért csökkenti a zajszennyezést,

– egészséges, mert fizikai aktivitás, ezért hozzájárul ahhoz, hogy tovább és egészségesebben éljünk, kevesebbet legyünk betegek,

– olcsó, ezért sokkal többek számára elérhető.

Fontos, hogy minél többek számára tegyük lehetővé, hogy olyan települési környezetben éljünk, ahol a kerékpározás és a gyaloglás része lehet a mindennapi közlekedésnek, hiszen ez hosszútávon mindenkinek előnyös.

Magyarországon jelenleg mintegy 4000 km az épített kerékpárforgalmi hálózat hossza. Ide tartoznak a kerékpárutak, a gyalog- és kerékpárutak, valamint a kerékpársávok, ugyanakkor további mintegy 5100 km kerékpározásra ajánlott út (erdészeti- és mezőgazdasági utak, árvízvédelmi töltések, kisforgalmi közutak) tartozik a kijelölt hálózatba.

2010 óta több, mint 2000 km-rel bővült az épített hálózat és 2000 km kijelölés is történt, ami annak köszönhető, hogy az uniós források mellett 2017 és 2021 között éves szinten 10 milliárd forint hazai forrás is rendelkezésre állt a hálózat fejlesztésére.

A szakpolitikai-ágazati beruházási koncepció célja, hogy a Nemzeti Kerékpáros Stratégia 2030 program megvalósításával a vidéki Magyarországon a kerékpározás magas aránya megőrizhető, a városokban pedig növelhető legyen, továbbá 2030-ra Magyarország legyen az egyik vezető kerékpáros desztináció Közép-Kelet-Európában. Ezen célok elérése érdekében további 1500 km újonnan épített kerékpárforgalmi létesítmény építésére (ebből mintegy 1200 km útvonalnak az engedélye rendelkezésre áll), valamint 4500 km kerékpáros útvonal kijelölésére van szükség.

Fontos a meglévő infrastruktúra állagának javítása, mely évi 150 km kerékpárút felújításával érhető el.

A fejlesztések stratégiai átgondolását az alábbi tényezők indokolják:

– Az ágazatnak a nemzetgazdaság teljesítőképességében és teljesítményében megjelenő meghatározó szerepe.

– A légiközlekedés és a légiipar húzóágazati jellege a kutatás, fejlesztés és innováció tekintetében.

– A regionális együttműködések (beleértve a határon túli magyarsággal, Kárpát-medencei városokkal való szorosabb együttműködés képességet) erősítik az ágazat versenyképességét.

– Az állam jelentős szereppel rendelkezik a szektorban.

– Az államnak vannak – nemzetközi szabályozással előírt – kötelezettségei a szektorban.

– A vidéki városok megközelíthetőségének javítása erősíti a helyi gazdasági fejlődést, tőkevonzó képességet. A regionális repülőterek szerepe megkérdőjelezhetetlen az egyes régiók összekapcsolásában, a népesség mobilitásának növelésében. Fejlesztésük kimagaslóan segítheti egy adott térség lakosságmegtartó erejét, életminőségét, versenyképességét.

Magyarországon – a földrajzi adottságok és geopolitikai helyzet okán – szükséges olyan repülőtér-fejlesztési irány meghatározása, amely racionálisan és hatékonyan szolgálja a gazdasági és társadalmi fejlődést, és egyben erősíti a versenyképességet.

Az infrastrukturális fejlesztéseken átesett repülőterek hatékony kihasználtsága nem képzelhető el a léginavigációs szolgáltató és a szabályalkotó-felügyeleti tevékenységek egyidejű, párhuzamos fejlesztése nélkül, ezért ezeken a területeken is elengedhetetlenek a beruházások.

A repülőterek fejlesztés során a prioritásokat a turisztikai, nemzetgazdasági és honvédelmi koncepciókban megfogalmazott célok alapján kell meghatározni.

A víziközlekedés és a kapcsolódó háttértevékenységek – mint a hajóépítés és a hajójavítás – szerepe a rendszerváltást követően jelentősen visszaesett. A tervgazdasági időszakban állami tulajdonban működő hajózási vállalat elnyújtott és nehézkes privatizációjának, az infrastruktúra, a szakember- és az eszközállomány nem tervszerű fragmentálódásának következménye ez a jelentős visszaesés.

Az Európai Bizottság által kiadott Fehér Könyvben foglaltak szerint a hajózásban meg kell jelentetni a környezetet kevésbé terhelő alternatív üzemanyagokat, nem csak a tengeri, hanem a folyami hajózásban is. Ide tartozik a multimodális logisztikai láncok teljesítményének optimalizálása, beleértve a természetüknél fogva erőforrás-hatékonyabb közlekedési módok fokozott használatát is.

A hazai kereskedelmi hajózás a közúti és a vasúti szállítás mögött az áruszállítási teljesítmény vonatkozásában a harmadik (3–7%). A hazánkon keresztülhaladó Duna–Rajna folyosó a Transzeurópai Közlekedési Hálózat (TEN-T) egyik kulcsfontosságú eleme. A Duna–Rajna folyosó összeköti az Északi tengeri kikötőktől a Fekete-tengeri kikötőig Európa jelentős ipari-gazdasági területeit. Ugyanakkor e stratégiai adottság ellenére megállapítható, hogy a magyar állami tulajdonban lévő – több mint 100 éves – MAHART – PassNave Személyhajózási Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: MAHART) jelenleg nem rendelkezik jelentős hatással a hajózásra. A privatizáció során a hajózás műszaki, és gazdasági területén elveszítette szerepét, szakember gárdája kiöregedett és szétszéledt. Megújítani reputációját és lobbi erejét hosszú és költséges folyamat, de stratégiai célként mindenképpen figyelembe vehető.

Hazai személyhajózásunk az a szektor, amely viszonylag jelentős veszteség nélkül élte át a rendszerváltást. Annak ellenére, hogy a MAHART Személyhajózási Igazgatósága megszűnt, a tevékenysége és hajóállománya megmaradt a MAHART-ban és a Balatoni Hajózási Zártkörűen működő Részvénytársaságban (a továbbiakban: BAHART). A hajózási engedélyesek nyereséges vállalkozások, noha a fejlődésük igen hektikus.

A kedvtelési célú hajózás tekintetében további fejlesztések megvalósítása szükséges, figyelemmel a kishajók és csónakok használóinak népes táborára.

A hajók építését és működését kiszolgáló létesítmények sajnos a rendszerváltást követően szinte teljesen eltűntek. Egyedül a BAHART hajójavítója képes ellátni a balatoni hajók műszaki támogatását. Az infrastruktúra felújítása mellett kihívás a hajóépítéshez szükséges szakemberek utánpótlásának megoldatlansága. A hajóépítés és javítás az esetek túlnyomó többségében így külföldön folyik.

Magyarországon jelenleg 18 vasútüzem keretében üzemelnek keskeny nyomközű kisvasutak. E keskeny nyomközű vasutak jórészt korábbi ipari, bányászati, erdészeti tevékenységek reliktumai, amelyek mára (két kivétellel) teljes mértékben a turizmus szolgálatában állnak.

A keskeny nyomközű kisvasutakon az üzemeltetők 2023-ban összesen 1,285 millió utast regisztráltak. Az utasszám a COVID okozta visszaesést követően enyhén növekvő tendenciát mutat és várhatóan a jövőben is tovább fog növekedni, amennyiben sikerül a kisvasutak vonzerejét az infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztésével fenntartani.

Az ágazat legfontosabb kihívásai:

– szakemberhiány,

– erős szezonalitás,

– szabályozási környezet miatt költséges az üzemeltetés és fejlesztés,

– elavult pálya és gördülő állomány.

A beruházások ütemezése, sorrendisége:

– pálya felújítás (ágyazat, talpfák, sín, vízelvezetés, kitérők),

– új járművek beszerzése,

– meglévő járművek korszerűsítése,

– kiszolgáló infrastruktúra fejlesztése (megállók, állomás épületek, kocsiszín, fűtőház),

– attrakció fejlesztés a kisvasutak környezetében.

Magyarország Kormánya 2017–2022. között mintegy 15 milliárd forint összegű forrást biztosított a hazai keskenynyomtávú vasutak fejlesztésére, infrastruktúrájuk és járműállományuk felújítására.

A fejlesztési programnak részese majdnem minden hazai keskenynyomtávú vasútüzem. Annak érdekében, hogy a kisvasutak a jövőben is az aktív turizmus részei lehessenek, további mintegy 55 km pálya felújítása szükséges.

Az Alaptörvény P) cikke szerint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik. A műemlékeknek, mint a kulturális örökség épített elemeinek védelme, ápolása, megóvása jogszabályi kötelezettség. E kötelezettség teljesítése mind gazdasági, mind kulturális műszaki és tudományos szempontból jelentős kihívást jelent, hiszen múltunk, ember alkotta értékeinek megőrzését a létrejöttük idején fennálló viszonyokhoz képest olykor nagyon megváltozott feltételrendszerben kell biztosítani.

A második világháborút követő társadalmi, gazdasági változások műemlékeink fenntartásának és használatának kereteit alapjaiban változtatták meg. A jogszabályi kötelezettségek ellenére, műemlékállományunk jelentős része pusztul, állagromlásuk folyamatos. Az elmúlt hét évtizedben nem sikerült átfogó és hatékony választ adni a megőrzésük kapcsán felmerülő kérdésekre. Számos sikeres egyedi projekt valósult meg, de átfogó, országos műemlék fejlesztési stratégia nem készült.

A NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság és az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság kezelésében lévő, illetve hosszútávon maradó 25 kastély beruházásai érintik a műemlékvédelmi szakpolitikai-ágazati koncepciót. Az egyes helyszínekre külön egyeztetett műemlék-fejlesztési tervek készülnek.

A műemlékek fenntartását segítő pénzügyi támogató-ösztönző rendszer életbe lépése után a támogatásban részesülő projektek ütemezése, felmerülése a támogatási rendszer működésének függvényében történik majd (például kastélyok, várak, történeti kertek, népi épületek).

Kormányzati szándék a Fiumei Úti Sírkert nemzeti emlékezet-központtá válása, egységes nemzeti sírkert és nemzeti emlékhely jellege megteremtésének szándékával egyetemben.

Az Intézetben 2017 óta folyamatosan emelkedik a látogatók száma, és a világjárvány idején tapasztalt visszaesést követően 2023-ban rekordszámú érdeklődőt regisztráltak, tekintettel arra, hogy 577 sétán összesen 17 345 fő vett részt. A javasolt beruházások megvalósulása esetén a következő 10 év vonatkozásában legalább 25%-os növekedést prognosztizál az Intézet.

Az Intézet alapítása óta eltelt időszakban elvégzett rekonstrukciók nem oldották meg hosszú távra a problémákat, csupán tüneti kezelést jelentettek. A műemléki védelem alatt álló Fiumei Úti Temető fenntartásához és üzemeltetéséhez elengedhetetlenül szükséges az infrastruktúrák fejlesztése, és ezzel összefüggő állagmegóvás tekintetében elhagyhatatlan munkák kivitelezése.

A Steindl Imre Program Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság által készített beruházási terv keretében megvalósítani tervezett beruházások:

– idegenforgalmi és kulturális központ kialakítása,

– oktatási és emlékezetpedagógiai központ létrehozása,

– polarizált látogatói terek létrehozása,

– a Sírkert közlekedési kapcsolatainak fejlesztése, korszerű, fenntartható háttér infrastruktúra kialakítása,

– a Sírkert területén elhasználódott ivóvíz vezeték hálózat cseréje.

– a Sírkert úthálózatának felújítása.

A visegrádi középkori erődrendszer (vízibástya, kapu és várfalak, alsóvár, Salamon-torony, fellegvár és a csatlakozó várfalak) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő, műemléki védelem alatt álló építmények és építmény-együttesek, ezáltal védelmük, bemutatásuk és fejlesztésük az állam feladata. A vár történelmi emlékhely is, valamint világörökségi várományos helyszín része. A királyi palota az Európai Kulturális Örökség címet viseli, a várost övező erdőség pedig az egyik legszebb hazai nemzeti park része.

A Visegrád Reneszánsza (korábbi nevén „Visegrád 700”) Fejlesztési Program megvalósításával elsődleges cél a visegrádi fellegvár, a királyi palota, az alsóvár és Salamon-torony, valamint a völgyzárófal és a kapcsolódó műemléki épületek rekonstrukciója és a műemlékegyüttes hosszú távú turisztikai fejlesztése, valamint a Visegrádi Együttműködés szimbolikus, rendezvény funkciókat is ellátó központjának kialakítása.

Visegrád középkori emlékei kivétel nélkül romos állapotban maradtak fenn. A romműemlékek fenntartása rom formában megoldhatatlan, legfeljebb pusztulásuk üteme lassítható. A projekt célja ezért a romok lefedése, és újra épületté alakítása. A műemlékek megőrzésének a fizikai megőrzés mellett ugyanolyan fontos eszköze a társadalmi szemlélet formálása is, muzeológiai és kulturális tartalmakkal.

A program stratégiai céljai közt szerepel

– Visegrád kiemelkedő turisztikai desztinációvá való fejlesztése,

– Visegrád megközelítési lehetőségeinek fejlesztése, az utazási időtartam csökkentése a minőség javításával együtt,

– magas minőségű turisztikai, kulturális és sport szolgáltatások biztosításával a látogatók számának és különösen az általuk ott eltöltött idő növelése,

– az élmény központú programok szerepének növelése, az ehhez szükséges infrastruktúra létrehozása,

– a turisztikai attrakciók összekötése, látogató menedzsment fejlesztése,

– minden cél- és korcsoport elvárásainak kielégítése, család- és gyerekbarát programok kínálata, a mozgáskárosultak és fogyatékkal élők igényeinek kiszolgálása,

– a fejlesztések által közvetlenül és közvetve megvalósuló munkahelyteremtés, valamint e nagy jelentőségű műemlékek további pusztulásának megakadályozása.

A Visegrád Reneszánsza Fejlesztési Program jelen szakaszában elsődleges feladat a műemlékegyüttes előkészítő kutatása, az érintett műemlékek jogszabályban előírt megelőző régészeti feltárása és műemléki-művészettörténeti dokumentációjának összeállítása.

Középtávú cél – az épület- és kőfaragvány felmérések alapján – a helyreállítandó középkori épületek meglévő digitális elméleti rekonstrukcióinak pontosítása és a belső terekre, építészeti részletformákra is kiterjedő kiegészítése. Ezt követheti a műemlékegyüttesre vonatkozó generáltervezési feladatok elvégzése.

A kivitelezési szakasz 2027. évtől elsőként a Salamon-torony és a királyi palota nyugati szárnyának kivitelezését, valamint az északi szárny nyugati részét foglalja magában. A királyi palota és a hozzá kapcsolódó egykori ferences kolostor rekonstrukcióját követően a helyreállított épületekben egy rendezvény- és kiállítási központ, valamint a Visegrád történelmi múltját bemutató múzeum kerül elhelyezésre.

A program második eleme a fellegvár részleges rekonstrukciója. A helyreállítás célja elsősorban a vár idegenforgalmi jelentőségének növelése: a kivételes panorámát nyújtó vár történelmi jelentőségét bemutató kiállítások elhelyezésével, valamint az 1335-ös visegrádi királytalálkozónak helyet adó lovagterem bemutatásával.

A harmadik elem az alsóvár és Salamon-torony rekonstrukciója és benne a torony történetét bemutató kiállítás, valamint rendezvénytér létrehozása.

Az alsóvárat a fellegvárral összekötő völgyzárófal konzerválása, és legalább részleges, két őrtornyának teljes rekonstrukciója tenné teljessé a visegrádi várrendszer összképének helyreállítását.

A sport ágazatban rövid-, közép- és hosszútávon a fennálló, létrehozott létesítmények karbantartása, állag megőrzése, felújítása és energetikai szempontú fejlesztése, valamint új létesítmények megvalósítása prioritásként jelenik meg. A szakpolitikai, kormányzati és társadalmi célkitűzések közötti összhang megteremtésével olyan létesítmények létrehozása továbbra is a cél, amelyek hosszú távon képesek kiszolgálni az adott sportágat, földrajzi (legyen az települési, regionális vagy országos szintű) vagy társadalmi egységet és a lehető legnagyobb mértékben képesek ellátni a sporthoz fűződő társadalmi feladatokat.

A sport ágazat fejlesztési tervei az alábbiak.

Ezen fejlesztések egyértelmű célkitűzése, hogy olyan létesítmények felújítása, építése valósuljon meg, amely kiemelt jelentőségű sportesemények megrendezését teszik lehetővé. A sportesemények megrendezése mellett, ezen létesítmények esetében fontos, hogy azok – figyelembe véve az adott sportághoz kapcsolódó létesítmény-specifikumokat –alkalmasak legyenek több sportág és esetlegesen más (pl. kulturális) események kiszolgálására. Ezen létesítmények megépítésével lehetőség nyílik arra, hogy Magyarország minél több sportágban tudjon világ, illetve Európa-bajnokságokat rendezni.

A sportágazati célok között kiemelt helyen szerepelnek azok a létesítmény-fejlesztési elképzelések, amelyek valamely sportszakmai célt hivatottak kiszolgálni, ezek közül továbbra is prioritást élveznek az olimpiai sportágakhoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztések, valamint azon népszerű sportágakhoz kapcsolódó fejlesztések, amelyek a társadalom legszélesebb rétegeit mozgatják meg. Az olimpiai központok fejlesztése az elmúlt években is zajlott, azonban vannak olyan létesítmények, melyek felújítása, korszerűsítése elmaradt.

A fővárosi és kiemelt sportszervezetek a sportakadémiák mellett az utánpótlásnevelés legmagasabb szintjét képviselik, emellett a sportszervezetek a felnőtt versenysportban is kiemelkedő szereplők, ezen szervezetek adják legnagyobb számban a válogatott és olimpikon sportolókat országunknak. A sportszervezetek kiterjedt, jelentős számú sportágat érintő szakmai munkájának megfelelően a használt létesítmények száma és mérete is kiemelkedő, ezért azok folyamatos felújítása és a portfólió új épületekkel történő bővítése indokolt.

Az utánpótlásnevelés legmagasabb, állam által elismert szintjén, az akadémiáknál a szakmai szint fenntartása és emelése érdekében fejlesztési elképzelések fogalmazódtak meg. Az akadémiai képzés magas színvonalának megfelelően a létesítményeknek mindenre kiterjedően szükséges szolgáltatást nyújtaniuk, mely érdekében a beruházások mértéke és elvárt minősége is a legfelsőbb szintű. A fejlesztések új létesítmények megvalósítását és már használatban lévő épületek felújítását egyaránt célozzák.

A Kormány elkötelezett amellett, hogy megfelelő infrastrukturális hátteret biztosítson a köznevelési intézmények részére, ehhez országszerte, központi költségvetési forrásból iskolákat, tantermeket, tornatermeket létesítsen, valamint a mindennapos testnevelés oktatás keretében a gyermekek úszásoktatásához, járásonként, tanuszoda-hozzáférést tegyen lehetővé a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program (a továbbiakban: Program) keretében. A Program részeként elindított tanuszoda-tornaterem fejlesztésekkel a Kormány egyik alapvető célkitűzése az volt, hogy a mindennapos testnevelés oktatásában a gyermekek úszásoktatásához – a „minden gyermek tanuljon meg úszni” kormányzati szándék biztosítása érdekében – járásonként tanuszoda hozzáférést biztosítson. Ennek végrehajtása érdekében született döntés a Magyar Úszó Szövetség által kidolgozott Úszó Nemzet Program (a továbbiakban: ÚNP) elindításáról. Az ÚNP célja, hogy minden gyermek tanuljon meg vízbiztosan úszni az általános iskola 3. osztályáig nemtől, kortól, identitástól, szociális, fizikai és mentális helyzettől függetlenül. A Program tornaterem alprogramja legfőbb célkitűzése pedig, hogy a megfelelő méretű és (vagy) állapotú tornateremmel, tornaszobával nem rendelkező köznevezési intézményeknek is rendelkezésére álljon a mindennapos testneveléshez szükséges infrastruktúra.

A fejlesztési elképzelések megvalósítása a vidékről történő elvándorlást, a főváros központúságot is hivatott részben, a sport eszközeivel orvosolni. A vidéki, leginkább kis és közepes méretű települések létesítmény-elérése és színvonala jelentős mértékben elmarad leginkább a budapesti, de a nagyobb városok sportlétesítményeitől is, melynek következtében több százezer állampolgár számára egyáltalán nem, vagy csak jelentős idő, pénz- és energia befektetéssel valósítható meg sporttevékenység. A fejlesztési elképzelések széles spektrumúak, a helyi igények mentén kerültek megalkotásra az önkormányzatok, helyi sportszervezetek által.

Az infrastruktúra-felújítások kapcsán prioritás az üzemeltetési költségek csökkentése, így közvetett vagy közvetlen módon az államháztartás terhének mérséklése a rezsiköltségek finanszírozása vonatkozásában, ennek megfelelően egyértelmű elvárás az ilyen jellegű fejlesztéseknél az energiafelhasználás visszaszorítása, lehetőleg középtávú megtérülése a fejlesztési forrásnak. A fejlesztéseket az energiatudatosság jegyében kell megvalósítani, cél a megújuló energia minél nagyobb arányban történő hasznosítása.

Az új beruházások kapcsán az energetikai szempontok mellett kiemelendő a létesítmény társadalomra gyakorolt hatása, az adott létesítmény tervezett kihasználtsága, az igénybe vevők súlyozása (gyermek, felnőtt, élsportoló, lakosság). Erre vonatkozóan a sport szakterület elvárásként fogalmazza meg a sportcélú beruházás kedvezményezettje (függetlenül attól, hogy építtető vagy kizárólag valamilyen jogcímen használó) részére a növekvő számú sportolói létszámot és sportszervezetek, sportszövetségek esetében az eredmény-centrikusságot is.

A nagy nemzetközi sportesemények megrendezésére is alkalmas létesítmények felújítása és építése révén Magyarország nemzetközi megítélésének javítása mellett az érintett sportágak fejlődése, valamint a turizmus eseményhez köthető közvetlen és közvetett fejlesztése, a Magyarországon töltött vendégnapok számának emelése a cél.

Az olimpiai központok fejlesztése révén a magyar sportszövetségek és magyar sportolók nagyobb mértékű belföldi felkészítése valósulhat meg, mely az adott sportágra fordított költségek csökkentését célozza a szakmai színvonal fenntartása mellett. Az olimpiai központok folyamatos állagmegóvása, felújítása és fejlesztése elengedhetetlen annak érdekében, hogy Magyarország továbbra is kiemelkedő sikereket érjen el az olimpiai játékokon.

Az országos sportági szakszövetségi fejlesztések által az adott sportágat művelők számának emelkedése mellett a sportág országos szintű ismertségének javítása várható, valamint elvárás a nemzetközi szintű trendek követése, a folyamatos megújulás a fejlesztések megvalósítása révén.

A sportakadémiai és kiemelt sportszervezeti fejlesztések egyértelmű elvárása a versenysport eredményeinek mind utánpótlás, mind felnőtt szinten történő javítása, valamint a gyermekek és szülők számára olyan életút, karrierút felmutatása, mely a gyermekek és szülők sport iránti érdeklődését fokozza. Az akadémiai nevelésben részesülő sportolók számának növekedése nagyban hozzájárul Magyarország nemzetközi versenyeken való sikeres szerepléséhez. A kiemelt sportszervezetekben sportoló gyerekek és felnőttek számának emelkedése szintén kiemelt jelentőségű, ezen szervezetek sportolói megkérdőjelezhetetlen sikereket értek már el versenyeken.

Az önkormányzati és vidéki fejlesztések megvalósítása által kitűzött cél a sport helyben elérhetőségének biztosítása, ezáltal a helyben maradás erősítése, valamint a rekreációs és versenycélból sportolók számának növelése, az élsport számára a bázis növelése és az állampolgárok általános egészségügyi állapotának javítása. Ezek a fejlesztések, például egy multifunkcionális sportcsarnok megépítése, a sporton kívül ellátnak kulturális, közoktatási feladatokat is, ezáltal a kihasználtságuk növekszik, a társadalom széles rétege igénybe tudja venni a sportlétesítmények nyújtotta szolgáltatásokat.

A Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság által fenntartott sportingatlanok – amelyek száma folyamatosan bővül a folyamatban lévő beruházások befejezésével – fejlesztése révén a sporttevékenység széles társadalmi rétegek általi elérése, valamint az állami szakpolitikai célok teljesítése várható. Ezen létesítmények felújítása, modernizálása szintén elengedhetetlen, legyen szó tanuszodáról vagy olimpiai központról.

A Hungaroring Stratégiai Fejlesztési Program megvalósításának alapvető célja, hogy a Formula 1 Magyar Nagydíj rendezési jogát 2032-ig biztosító nemzetközi versenypromóciós szerződésben vállalt állami kötelezettségvállalásnak megfelelően a Hungaroring Versenypálya (a továbbiakban: Versenypálya) fejlesztése a 2026. évi futam idejére megvalósuljon.

A HUNGARORING Sport Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: HUNGARORING Sport Zrt.) Stratégiai Fejlesztési Program 2. ütemében megvalósuló beruházásokról szóló kormánydöntés, valamint az abban foglaltak megvalósításának forrását biztosító, a Miniszterelnökség és a HUNGARORING Sport Zrt. között létrejött támogatási szerződések alapján a Stratégiai Fejlesztési Program 2. ütemébe tartozó beruházások előkészítője és megvalósítója a HUNGARORING Sport Zrt.

A Stratégiai Fejlesztési Program 3. ütemének célja a környező települések fejlesztésével összhangban a Versenypálya körül az egyszerűbb, gyorsabb és minőségi közlekedés, parkolás, egyéb kapcsolódó szolgáltatások feltételeinek megteremtése.

A Versenypálya a hazai és nemzetközi autó-motor sportok emblematikus helyszíne. Fontos az ország ismertségének növelésében betöltött szerepe. A Formula 1 futamokat világszerte körülbelül 1,1 milliárd szurkoló nézi évente végig a képernyők előtt. A Formula 1 Magyar Nagydíj nézettség tekintetében rendszeresen 100 milliós nézőszám felett teljesít, 2023-ban a versenyhétvége nagyságrendileg 300 millió nézőt vonzott.

A Versenypálya környékére vonatkozó későbbi fejlesztések megvalósítását szolgáló ingatlanszerzési igények felmérését alátámasztó diszpozíciós terv elkészült, az érintett témák:

– a Versenypálya megközelíthetőségének, külső körbejárhatóságának fejlesztése, minőségi parkoltatási területek létrehozása,

– a környezettudatos közösségi közlekedés megteremtése,

– a Formula 1 Magyar Nagydíj látogatóinak megfelelő színvonalon történő kiszolgálása érdekében a telekhatár körüli szolgáltatások,

– a gyalogos és kerékpáros kapcsolatok fejlesztése, valamint a környéken élők és turisták érdeklődésére számot tartható attrakciók,

– kereskedelmi és egyéb szolgáltatási zónák létrehozásának lehetőségeinek fejlesztése.

A diszpozíciós terv első ütemben a következő továbbtervezési feladatokat határozza meg:

– parkoló-hálózat kialakítása, parkolók és a parkolókhoz vezető szervízutak kialakítása,

– a Versenypálya körbejárhatóságát biztosító úthálózat kialakítása,

– a Versenypálya közvetlen működéshez tartozó útépítési beavatkozások körében a meglévő csomópontok fejlesztésének tervezése,

– a Versenypálya hosszútávú üzemeléshez tartozó útépítési beavatkozások körében, a csomóponti fejlesztések tervezése.

A fejlesztendő külső területek meghatározása során figyelemmel kell lenni a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány, a Széchenyi István Egyetem és a HUNGARORING Sport Zrt. 2023. évben kötött stratégiai megállapodására, amelyet az oktatás-fejlesztés és a tudományos közösségépítés támogatása céljából az oktatás területén az oktatás hatékonysága és a rendelkezésre álló infrastruktúra jobb kihasználása és utóbbi fejlesztése érdekében, valamint az autó- és motorsportokkal kapcsolatos innováció, kutatás-fejlesztés előmozdítása és ehhez kapcsolódóan a Motorsport Innovation and Development Science Park (a továbbiakban: MINDS Park) megvalósítása érdekében kötöttek.

A 2024. és 2025. évre vonatkozó rövid távú cél a Versenypálya gazdasági működését, hasznosítását elősegítő további beruházások és ingatlanok körének felmérése, meglévő diszpozíciós terv továbbtervezése. Kormánydöntés függvényében az engedélyes-kiviteli tervek elkészíttetése, ingatlanszerzések.

A 2026–2030. közötti időszakra vonatkozó középtávú cél kormánydöntés függvényében a Versenypálya körüli parkoló-hálózat kialakítása, a parkolókhoz vezető szervízutak kialakítása. A Versenypálya körbejárhatóságát biztosító úthálózat kialakítása, csomópontok fejlesztése.

A 2031–2035. közötti időszakra vonatkozó hosszú távú cél kormánydöntés függvényében a Versenypálya körüli csomópontok fejlesztése, környezettudatos közösségi közlekedés megteremtése, gyalogos és kerékpáros kapcsolatok fejlesztése, valamint a környéken élők és turisták érdeklődésére számot tartható attrakciók, kereskedelmi és egyéb szolgáltatási zónák létrehozása.

Magyarország Kormánya hazánkat a legélhetőbb országok sorába kívánja emelni. Az élhetőség egyik peremfeltételét az élhető térségek jelentik. A területpolitika legnagyobb kihívását ma a területi különbségek és a vidékről való elvándorlás mérséklése jelenti.

Az urbanizáció ugyan megállíthatatlan, de volumene és hatásai megfelelő ösztönzőkkel és intézkedésekkel tompíthatók. Ha ugyanis az urbanizáció – amely napjainkban egyre inkább nem a nagyvárosokba, hanem az agglomerációjukba költözést jelenti – a jelenlegi ütemben folytatódik, úgy a vidék elnéptelenedik, a várostérségek pedig túlzsúfolttá válnak. Ebből adódóan egyik sem lesz élhető. Ezért a vidéki térségek népességmegtartó képességének megerősítése mellett a várostérségek élhetővé tétele jelenti a fő feladatot.

A fenti kihívásokra területpolitikai és területi tervekbe ágyazott ágazati válaszokat is kell adni. A területpolitikai célzás tekintetében nem elég a közigazgatási területegységekre szabott programokat alkotni, hanem azt kell vizsgálni, hogy a lakosság hogyan használja a teret (merre jár dolgozni, hol vesz igénybe szolgáltatásokat stb.). Ez vezet el a térhasználat alapú tervezéshez, amelyet az új területfejlesztési törvény megalapozott az „együttkezelendő térségek” fogalmával, legyen szó várostérségről, turisztikai régióról, határ menti térségekről, vagy épp egy erős városmag nélküli belső perifériáról. A térhasználat alapú tervezés három vezérelve:

1. Közigazgatási határoktól elszakadó területi tervezés (funkcionális térségek, mint: várostérség, kiemelt turisztikai térség, erős városmag nélküli vidékies térség, ezen belül: határ menti térségek vagy belső perifériák).

2. Kis- és középvárosok központi funkcióinak megerősítése (várostérségekben alközponti funkciók, vidéki térségekben gravitációs pontok).

3. Határon túli magyarlakta területek bekapcsolása.

Hasonlóképpen, ágazati oldalról is három pillér azonosítható a térségek felemeléséhez:

– munkahelyteremtés/beruházás-ösztönzés/gazdaságfejlesztés,

– (köz)szolgáltatások területileg kiegyenlített biztosítása (Nemzeti Területi Minimum),

– mindezek megfelelő elérhetősége a lakóhelyről (közlekedés és digitalizáció).

A területpolitika fő célja a területi fejlettségbeli különbségek csökkentése és a fejletlenebb térségek népességmegtartó képességének megerősítése (az agglomerálódó várostérségek élhetővé tétele és a fejlettebb régiók versenyképességének megőrzése mellett).

Tekintettel arra, hogy a területfejlesztés nem ágazatokhoz, hanem térségekhez kötött fejlesztésekkel foglalkozik, hagyományos módon nem határolható el, hogy a területfejlesztés milyen beruházásfajtákkal foglalkozik. A területfejlesztési programok a gazdasági infrastruktúra fejlesztésétől az elérhetőséget szolgáló beavatkozásokon át a közszolgáltatások javításáig rendkívül széles kört ölelnek föl, így a területfejlesztési szakterület által gondozott programok beruházásai körében egyaránt felmerülhet magasépítés, közlekedési és közmű-infrastruktúra, zöldterületi vagy akár digitális fejlesztések, de szolgáltatásfejlesztés is.

A XXI. századi közigazgatás magas szintű ellátásához a területi közigazgatás szintjén olyan ingatlanállomány rendelkezésre állása és folyamatos működtetése szükséges, mely eleget tesz a mai kor kihívásainak: egyaránt megvalósítja az üzembiztos munkafeltételeket, biztosítja a kiemelt számú ügyfélforgalom szakszerű ellátását, a költséghatékonyságot valamint a fenntarthatóságot függetlenül attól, hogy az ország mely területéről van szó.

Tekintettel az Európai Unió által megfogalmazott „Fit for 55” célkitűzéseire, a kormányhivatalok olyan koncepció megvalósítását helyezik előtérbe, mely az ingatlanok hosszú távú, alacsony energiaigényű, szükség esetén az energiamixben fellelhető források közül akár módosítható energiaellátású épületek használatát valósítják meg. Ennek megfelelően kiemelt cél a költségesen üzemeltethető energiafelhasználási rendszer kiváltása a hatékony és fenntartható elemek kiépítésével, a napelemes rendszer telepítésével – mellyel az épületek káros anyag kibocsátása valamint a fosszilis energia felhasználása csökken – pedig elérhetővé válik az energiafüggőség mérséklése is.

A koncepció kialakítása során kiemelt jelentőséget kapott a magas szintű ügyfél-, és munkakörnyezet kialakítása, továbbá az ingatlan racionalizáció megvalósítása annak érdekében, hogy az ügyfelek ügyeiket kényelmesen, egy helyszínen intézhessék. A beruházások végrehajtásával hatékonyan mérhető energia-megtakarítások érhetőek el, továbbá a fejlesztések eredményeképpen növekedhet az ügyfél-elégedettség. A munkakörülmények modernizálása, az épített környezet megújulása elősegíti a szakképzett munkaerő-megtartási stratégiát is, mely biztosítja a hatékony, gyors és szakszerű feladatellátást a kormányhivatalokban.

Egyes beruházások nem csak energetikai, hanem városképi és településképi célokat is szolgálnak, továbbá biztosítják az akadálymentességi előírásokat is.

A kormányhivatalok elkötelezettek aziránt, hogy valamennyi helyszínen – járási székhelyen – megfelelő körülmények között működjenek a helyi,- és társadalompolitikai szempontokból kiemelkedő jelentőséggel bíró kormányablakok. Ennek megfelelően az elkövetkezendő években folyamatos igényként jelentkezik a kormányablakok fejlesztése, arculati előírásoknak megfelelő felújítása, új kormányablakok kialakítása annak érdekében, hogy méltó találkozási pontok lehessenek az állam és az ügyfelek között.

A tervezett beruházások az állami tulajdonban álló épületek állagmegóvását, értékének megőrzését, gyarapítását is szolgálják, valamint egyes esetekben a szélsőséges időjárás okozta károk elhárítása érdekében végzett munkálatokhoz kapcsolódó feladatok elvégzését és balesetveszélyes állapotok megszüntetését is.

A 2035. december 31. napjáig megvalósítani tervezett kormányhivatali beruházások alapvetően az alábbiak szerint csoportosíthatóak:

– energetikai korszerűsítést célzó beruházások (71%),

– komplex beruházások (28,2%),

– karbantartás, vagyon és állagmegóvás érdekében elvégzett beruházások (0,8%).

A fejlesztési igények (beruházásfajták) javarészt a kormányhivatali ingatlanállomány korszerűsítésére, az ingatlanállomány megfelelő állapotának fenntartására irányulnak és nem kapcsolódnak közvetlenül társadalmi-gazdasági kihívásokhoz. Ezen beruházások megvalósulásával általánosságban biztosítható a területi közigazgatás fejlesztése, mely hozzájárul a közigazgatás versenyképességének, az állampolgárok közigazgatási szolgáltatásokhoz való hozzáférésének növeléséhez azáltal, hogy az ügyféligényeket hatékony, XXI. századi, korszerű keretek között szolgálhatják ki a kormányhivatalok, továbbá elősegítik a gazdaságos működést, üzemeltetést is.

Az épületek energetikai korszerűsítésének megvalósítása biztosíthatja a hatékony energiafelhasználást és a megújuló energiaforrás-felhasználását ezzel is csökkentve az energiafüggőséget és elősegítve a klímavédelemre irányuló célok megvalósítását. Az épületek fejlesztésével, az épített környezet megújulásával a kormányhivatali dolgozók munkakörülményeinek javítása is elősegíthető, hiszen a megfelelő, a kor követelményeinek eleget tevő, korszerű épületek elősegítik a minőségi, hatékonyabb munkavégzést és a munkaerő megtartási stratégiát.

Központi cél és kiemelt figyelmet kap a közszolgáltatások folyamatos fejlesztése mellett az egyre magasabb színvonalú szolgáltatások nyújtása, a „szolgáltató állam” megvalósítása az ügyfelek számára. A megfelelő környezet, a minőségi ügyintézés, a kormányablakok telepítése a helyi,- és társadalompolitikai szempontokból jelentőséggel bíró településeken elősegíti az állampolgárok közigazgatási szolgáltatásokhoz való hozzáférését, javítva az ügyfélkiszolgálás minőségét és az ügyfél elégedettség javítását.

Az ingatlan-racionalizáció megvalósításával egyrészt a jelenleg széttagolt ingatlanokban elhelyezett szervezeti egységek egy épületben történő elhelyezése, a korszerűtlen vagy bérelt ingatlanok kiváltása valósulhatna meg, ezzel elérve a közigazgatás infrastruktúrájának konszolidálását a költségek csökkentése érdekében.

Az állagmegóvást érintő beruházások megvalósításának célja a balesetveszélyes állapotok kialakulása, megelőzése.

Az élet- és vagyonvédelem növelése érdekében vagyonvédelmi és hibaelhárítási feladatok elvégzése is szükséges.

Funkcionális feladatellátást biztosító beruházások megvalósításával az iratok megfelelő körülmények közötti és meghatározott ideig történő tárolása hosszabb távon biztosítható.

Mindkét szerv tekintetében az építési beruházási tevékenység céljai az alábbiak:

A NAV és a MÁK használatában lévő épületek jelenleg elavultak, az ingatlanállomány állagmegóvásra és felújításra szorul. Az állagmegóvást érintő beruházások megvalósításának célja a balesetveszélyes állapotok kialakulásának megelőzése, az érintett épületek fellazult homlokzatának városképbe illeszkedő felújítása, az elöregedett és az időjárás viszontagságainak folyamatosan kitett nyílászárók, a tető és bádogszerkezet javítása. Az épületek egy része műemléki védettség alatt áll, így ezen épületek felújítása és megóvása közös, építészeti érték mellett történelmi és nemzeti érdek.

Mindkét szervezet esetében – az elektronikus ügyintézés egyre nagyobb térnyerése mellett – a személyes ügyintézési igény jelentős, ezért kiemelt cél a szolgáltató és támogató működés megerősítése. Országos szinten jelentős ügyfélszolgálati tevékenységet folytatnak, ezáltal az ügyfélszolgálati terek, illetve az azokat befogadó ingatlanok megfelelő színvonalú állapotához fokozott állami, illetve állampolgári érdek fűződik. Az ügyfélterek fejlesztése során biztosítani kell az akadálymentesítést, valamint a jogi személyek és egyéb szervezetek vonatkozásában az egyszerre megjelenő több képviselővel történő ügyintézés lehetőségét is.

Mindkét intézmény nagylétszámú munkaerő állománnyal rendelkezik, akik részére korszerű, a XXI. század elvárásainak megfelelő munkakörülményeket szükséges biztosítani.

A beruházások, a fejlesztések eredményeképpen növekedhet az ügyfél-elégedettség, valamint a munkakörülmények modernizálása, javítása hozzájárul a szakképzett munkaerő megtartásához, s ezáltal a szakszerű feladatellátás biztosításához is.

Az ingatlan-racionalizáció megvalósításával a jelenleg széttagolt ingatlanokban elhelyezett szervezeti egységek egy épületben történő elhelyezésére, a korszerűtlen vagy bérelt ingatlanok kiváltására kerülhet sor, költségmegtakarítást eredményezve.

A vagyonvédelmi, hibaelhárítási feladatok körében az épületek tűzvédelmét biztosító tűzjelző rendszer központi egységének kialakítására, a funkciók bővítésére, a működésének javítására, cseréjére, valamint a villamos biztonsági, érintés- és villámvédelem szabványossági felülvizsgálatokra kerül sor az élet- és vagyonvédelem növelése érdekében.

A helyi önkormányzatok a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében működnek, melynek megfelelően valamennyi ágazat esetén kiemelt szerepet kell biztosítani a helyi önkormányzatokat közvetlenül érintő beruházási igényeknek.

Az önkormányzatok működését biztosító ingatlanok állagmegóvása és modernizálása stratégiai fontosságú, mivel az önkormányzati épületek nem csupán a helyi közigazgatási folyamatok helyszínei, hanem közösségi terek is, ahol az állampolgárok és az önkormányzatok közötti interakciók zajlanak.

A tervezett fejlesztések tekintetében figyelembe kell venni az eltérő méretű és lakosságszámú, és ennek megfelelően eltérő feladatokat ellátó helyi önkormányzatok differenciált igényeit, például az önálló polgármesteri hivatallal nem rendelkező települések, a közös hivatalok székhely települései és az önálló polgármesteri hivatalokkal rendelkező települések esetében.

Célkitűzésünk, hogy 2035-ig az önkormányzatok működését biztosító épületek modern, korszerű létesítményekké váljanak, melyek megfelelnek a mai kor elvárásainak és technológiai lehetőségeinek.

Fentieken túl kiemelt cél a helyi ügyek ellátásának modernizálása és hatékonyabbá tétele. Kiemelt jelentőségű, hogy az önkormányzati feladatok ellátása gördülékenyen és hatékonyan történjen, melynek egyik alapvető feltétele az ellátandó feladatokhoz kapcsolódó digitális infrastruktúra fejlesztése, mely hozzájárul a lakosság elégedettségének növekedéséhez.

A célkitűzésünk egy olyan önkormányzati struktúra kialakítása, amely átlátható, rugalmas és a digitalizáció által támogatott, hogy mindenki számára könnyen elérhető és használható legyen. Ezáltal elősegíthető a közösségi részvétel és az állampolgárok aktív részvétele a helyi ügyekben, melynek révén erősíthetőek a demokratikus folyamatok, és növelhető a helyi közösség életminősége.

Mivel a magyarországi települések jövedelemtermelő képessége jelentősen eltér egymástól, ezért a fenti célok megvalósítása az önkormányzatokkal együttműködve az állam feladata.

Eddigi eredményeink és jövőbeni céljaink a magyar gazdaság versenyképességét biztosító tudásszolgáltató alrendszerek összehangolt irányítására épülnek. A magyar gazdaság fenntartható fejlődését biztosító nemzeti tudásszolgáltató rendszerben a szakképzés, a felsőoktatás, a felnőttképzés és az innováció egymással szoros egységet alkotó, szinergikusan fejlesztendő és működtetendő alrendszereket alkotnak. A tudásalapú, versenyképes gazdaság működésének támogatását, folyamatos erősítését szolgáló, képzett, a társadalmi változásokhoz és a munkaerőpiac permanensen változó kihívásaihoz alkalmazkodni képes munkaerő biztosítása folyamatos beruházást és fejlesztést igényel infrastrukturális oldalról is.

A Kormány a tudásalapú, versenyképes gazdaság működésének támogatását, folyamatos erősítését kiemelt feladatának tekinti, amely képzett, a társadalmi változásokhoz és a munkaerőpiac permanensen változó kihívásaihoz alkalmazkodni képes munkaerőt igényel. A Kormány azon céljának kulcsszereplői ezen tudásszolgáltató alrendszerek, mely szerint 85%-ra kívánja emelni a foglalkoztatottak arányát a társadalomban.

Ezen célok eléréséhez azonban nélkülözhetetlen a megfelelő infrastruktúra, hiszen minőségi tudáshoz, minőségi tudásszolgáltatáshoz minőségi infrastruktúra is kell.

A felsőoktatás a magyar nemzet versenyelőnyét, jövő-, és innováció képességét biztosítja; és a magyar gazdaságot és társadalmat erősítő szolgáltatás. A magyar siker kvantumtényezője, mert fontos, hogy a felsőoktatás legyen a magyar gazdaság és társadalom szereplőinek tudásbankja, legfőbb tanácsadója.

Cél a teljesítményszemlélet további erősítése az egyetemeken, a magyar diplomások, és a magyar kutatók legyenek szinonimái a minőségnek és a kiválóságnak 2030-ra.

Továbbá cél a nemzetköziesítés terén szintugrást elérni a felsőoktatásban, amellyel összhangban a magyar felsőoktatás nemzetközi hallgatóvonzó képességének növelését, kormányzati célokkal való összehangolását kívánjuk elérni, így különösen

– tehetséges külföldi hallgatók magyar munkaerőpiacba integrálása, oktatási, kutatási kiválóság erősítése,

– hazánkban megszerzett tudás küldő országban történő hasznosítása, magyar (kül)gazdasági, oktatási, kultúrdiplomáciai kapcsolatok erősítése,

– diaszpóra visszavonzása, magyar identitás erősítése (frissen kivándoroltak visszacsábítása; a diaszpórában maradók magyar identitásának erősítése).

Szakpolitikai cél, hogy 2030-ra

– Magyarországon legyen egy olyan egyetem, amely a világ legjobb 100 egyeteme között van, és három olyan, ami Európa legjobb 100 egyeteme között lesz.

– A V4 országok diplomásainak átlagát meghaladja a hazai diplomások aránya a 25–34 éves korosztályban.

– A diplomások bérelőnye érje el a 100%-ot, 50%ponttal előzze meg a V4-ek átlagát.

– A nemzetközi diákok száma érje el a 100 ezret.

– A munkaképes korú felnőtt lakosság 70%-a vegyen részt olyan képzésben, amely közvetlenül kapcsolódik a magyar gazdasági szereplők igényeihez.

– Képzésben résztvevő felnőtt korú lakosság 2/3-a végezzen olyan képzést, amely piaci szereplők által igényelt tudástartalomra, illetve kompetenciafejlesztésre irányul, és amelyhez mikrotanúsítványok kapcsolódnak.

– Minden releváns képzés esetében legyen digitális tananyag és képzési forma a felnőttképzésben.

– Minden munkavállalónak legyen egyéni tanulási számlája (képzési SZÉP kártyája), melyen tervezett módon zajlanak a felnőttek képzései.

Ahhoz, hogy elérjük a 85%-os foglalkoztatást és egyben tudásalapú, versenyképes gazdasága legyen hazánknak elengedhetetlen, hogy nőjön a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok aránya (a 25–34 éves korosztályban). Ehhez azonban további infrastruktúrafejlesztés is időszerű, mivel minőségi oktatáshoz minőségi infrastruktúra szükséges. A fenti eredmények további fejlesztéséhez szükséges a felsőoktatási infrastruktúra továbbfejlesztése és modernizálása is, energiahatékonysági szempontok szerinti felújítása, új épületek bevonása a felsőoktatási közfeladat hatékonyabb ellátásához. Ahhoz tehát, hogy a fenti célokból eredmények váljanak a felsőoktatási infrastruktúra folyamatos fejlesztése szükséges, reagálva a társadalmi, gazdasági és tudományos változások generálta igényekre. Intézményenként, campusonként szükséges vizsgálni a fejlesztési szükségleteket és lehetőségeket, esetleges hiányosságokat, problémákat, tehát minden esetben az intézményi sajátosságok (képzési portfólió, fenntartott intézmények köre, egészségügyi ellátás) figyelembevételével kerülhet sor a feladatok megfogalmazására és végrehajtására a kívánt eredmény minél hatékonyabb elérése érdekében.

Az egyetemi infrastruktúra fejlesztések emelik az oktatás színvonalát, vonzóbbá teszik az egyetemeket mind a magyar, mind a nemzetközi diákok számára, valamint a megfelelő számú kollégiumi férőhely biztosításával növelik a felsőoktatás hozzáférhetőségét.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) a magyar felsőoktatás szerves része.

Az elmúlt évek válságai rámutattak, hogy a hon- és rendvédelem gyors reakcióra minden körülmények között alkalmas, hatékony, ütőképes megszervezése a nemzeti érdekek szempontjából létfontosságú tényező. Az Egyetem által folytatott építési beruházások azon infrastruktúra létrehozását célozzák, amelyek az ehhez szükséges szakemberállomány legmagasabb szintű képzését teszik lehetővé.

Az Egyetem infrastrukturális fejlesztéseinek fókusza emellett az elkövetkező időszakban a Nemeskürty István Tanárképző Kar elhelyezésül szolgáló ingatlanállomány kialakítása lesz.

Az Egyetem kiemelt feladatának tekinti a vagyonkezelésébe tartozó létesítmények állagmegóvását, az ingatlanok vagyonvédelmét, valamint, hogy beruházásai során energiahatékonyságot növelő infrastrukturális energetikai beruházások valósuljanak meg a környezettudatosság és fenntarthatóság jegyében.

Az Egyetem további célja olyan sport lehetőségek biztosítása, amelyek támogatják az Egyetem polgárait az egészséges és sportos életmód kialakításában, valamint hozzájárulnak az Egyetem hírnevének sporton keresztül történő erősítéséhez.

Az Egyetem beruházásai 3 fő tényező szerint kerültek csoportosításra, a hozzájuk társított időbeli ütemezés feltüntetésével:

– állagmegóvás, felújítás, vagyonvédelem, az ingatlan kora és a használatból eredő amortizáció miatt (2024–2035),

– egyetemi infrastruktúra-fejlesztés, a fenntarthatóság, az energiahatékony rendszerek kialakítása és a környezettudatosság jegyében (2024–2035),

– vagyonvédelem, az Egyetem közigazgatási és hivatásrendi oktatási feladata miatt kiemelt nemzetbiztonsági objektumoknak megfelelő biztonsági szint kialakítása (2024–2029).

Szakpolitikai cél, hogy a szakképzési struktúra a helyi gazdasági szereplőkkel együttműködésben kerüljön kialakításra, és így illeszkedjen a térség munkaerő-piaci elvárásaihoz.

Az infrastruktúrafejlesztések kiemelt célja a szakképzés vonzerejének növelése, a munkaerőpiac által igényelt szakember létszám biztosításához szükséges tanulói beiskolázási létszámok elérése. A megfelelő létszámú (illetve összetételű és minőségű) szakember-kibocsátás hozzájárul a foglalkoztatás növeléséhez és a munkanélküliség csökkentéséhez.

A szakképzési feladatellátás eredményességét és hatékonyságát segíti az oktatási terek alábbi alapelvek szerinti kialakítása:

1. A tanulás és oktatás támogatása: kiemelt szempont, hogy a szakképző intézmények fejlesztései a képzéshez igazodó építészeti technikák alkalmazásával, a statikus-lineáris jellegű helyett a felmerülő igények alapján rugalmasan alakítható (flexibilis) térszervezéssel, nyitott tantermek (ablakos ajtók) kialakításával valósuljanak meg.

2. A fizikai komfort optimalizálása: a komfortérzetet befolyásoló paraméterek (például levegő hőmérséklete, huzathatás, friss levegő mennyisége, a helyiség megvilágítása) optimalizálása.

3. Működési költségek optimalizálása: hosszabb élettartamú és alacsonyabb fenntartási költségű, többfunkciós épületek tervezése és kialakítása, energetikai korszerűsítések elvégzése, megújuló energiaforrások használata, környezeti fenntarthatóság alapelveinek érvényesítése.

További kiemelt cél – és a működési költségek optimalizálását segíti – a kihasználtsági mutatók javítása, nem csak a tanulólétszám tekintetében, hanem a felnőttek oktatásának és képzésének szervezését és a helyi közösség részére szolgáltatások biztosítását is figyelembe véve.

Annak érdekében, hogy az innováció a tudásszolgáltató alrendszerek katalizátora legyen az alábbi szakpolitikai célokat tűztük ki:

– Magyarország 2030-ra kerüljön Európa legjobb 10, 2040-re a világ legjobb 10 innovátor országa közé.

– 2030-ra érjük el, hogy minden második magyar mikro-. kis- és középvállalkozás innováljon, és minden negyedik innovatív mikro-. kis- és középvállalkozás együttműködjön egyetemekkel, kutatóintézetekkel. Érjük el a szabadalmak számában a 3,5-et (1 milliárd EUR GDP-re vetítve).

– 2030-ra 9000 főre emeljük az egymillió főre eső kutató-fejlesztők számát, növeljük a doktori képzés kibocsátását.

– Nobel-díjas, illetve más kiemelkedő nemzetközi eredményességgel rendelkező kutatóinkat még szorosabban kössük a magyar egyetemekhez.

– A Hungarian International Science Campus 2023-as megalapításával további kiváló kutatókat hívjunk Magyarországra (legalább 20 nemzetközi kutatócsoport).

Az innovációhoz kötődő szakpolitikai intézmények, szervezetek, egyetemek és más közintézmények épületeinek rekonstrukciója a teljesítményt is figyelembe vevő többpillérű finanszírozást innovációs eredményekkel kiegészítve a szellemi tulajdon védelmi és hasznosítási szempontokra is fókuszálva még színvonalasabb eredmények érhetők el az innováció területén.

Stratégiai cél, hogy a magyar tudomány, kutatási- és innovációs ökoszisztéma szereplői – különösen a felsőoktatási intézmények, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat, a Bay Zoltán Kutatóintézet – részére olyan világszínvonalú kutatási és egyéb szempontú infrastrukturális adottságokat biztosítson a szakpolitika, amely hozzájárul a tehetséges fiatalok Magyarországon tartásához, valamint kiváló külföldi kutatók Magyarországra vonzásához.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal kiemelt támogatással ösztönzi a legdinamikusabb alkotási szakaszban lévő, kiváló, a nemzetközi tudományos világ élmezőnyébe tartozó kutatókat, akik szakterületük formálóiként, iskolateremtő vezető kutatóként ígéretes kutatási projektjeik megvalósításával hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország a térség kutatás-fejlesztési és innovációs központjává fejlődjön. További cél a fókuszterületi innovációs projektek iparágaihoz kapcsolódó, az ezen a területeken a nemzetközi tudományos világ élmezőnyébe tartozó kutatók Magyarországra csábítása, melynek keretében minimum 3 éves időszak alatt valósulnak meg mérhetően világszínvonalú alkalmazott kutatások.

A kulturális ágazat eredményei és jövőbeni céljai a kultúra-szolgáltató intézmények összehangolt, programszerű és hálózatos megújítására, korszerűsítésére épülnek. A XXI. századi, versenyképes gazdaság működésének támogatása, elsősorban a foglalkoztatottak számának növelése a kultúra eszközrendszerével folyamatos beruházást és fejlesztést igényel infrastrukturális oldalról is.

Alapvető kultúrpolitikai cél a kulturális, művészeti értékek létrehozása, közvetítése és megélésének lehetősége minden magyar ember számára, mely a nemzet megmaradásának alapja. Középpontban az aktív, cselekvő közösség és a közönség áll. Annak érdekében, hogy a kultúra a nemzetgazdaság katalizátora legyen, és betölthesse kiemelten fontos közösség- és társadalomszervező, értékteremtő, valamint gazdasági szerepét, összhangba kell hozni az egyes kulturális szakterületeket, a kultúrstratégiai intézményeket és az országos szakmai-módszertani háttérintézményeket, továbbá a területi ellátás színhelyeiként a vármegyei és járási központokat, illetve a helyi szintű kulturális, közösségi színtereket. A kulturális beruházások területi és szakterületi szinteken specifikusan kell, hogy megvalósuljanak.

A kulturális ágazat kiemelt szakpolitikai célja a területi hátrányok leküzdése, ennek érdekében a kulturális szolgáltatásokhoz való hozzáférés erősítése (járási, területi kulturális feladatellátás a kultúrstratégiai intézmények bevonásával).

A koncepció kiemelt elemeit a nemzeti szempontból kiemelkedő jelentőségű beruházások jelentik: nemzeti történelmünk, a nemzeti emlékezet szempontjából kiemelkedő jelentőségű, a helyi szinten túlmutató fejlesztési programok.

Országos és vármegyei szinten célunk a kultúrstratégiai intézmények országos szerep- és hatáskörének megerősítése, kiemelten a múzeumi, könyvtári, előadó-művészeti és alkotóművészeti területen. Így a kulturális ágazat a kulturális szakpolitikai-ágazati beruházási koncepció keretében országos szinten több jelentős, a kultúrstratégiai intézmények hálózatos szerepét erősítő beruházást kíván megvalósítani. Nagy igény van továbbá a kulturális infrastruktúra műszaki állapotának javítására, állagvédelmére.

A tervezett kulturális struktúraváltás kiemelten épít a kultúrstratégiai intézmények hálózatépítő szerepére. Ennek érdekében elsődlegességet élveznek ezen intézmények beruházási szükségletei, hogy kellően korszerű, modern és hatékony infrastruktúra álljon rendelkezésre, amely alkalmas szakmailag vagy szervezetileg a hálózatos működésben részt vevő intézmények ellátására is.

Országos szinten fontos feladat az egyes országos kulturális intézmények fejlesztése, hogy megfelelő infrastrukturális háttér álljon rendelkezésre speciális szakmai feladataik ellátásához. Így fontos cél az országos múzeumok előkészített beruházásainak megvalósítása, a levéltári fejlesztési program megvalósítása és a színházfejlesztési program folytatása.

Regionális szinten cél a közös gyűjteményi (raktározási) és módszertani központok létrehozása a közgyűjtemények részére, valamint közös raktárbázisok (regionális előadó-művészeti műhelyházak) létrehozása az előadó-művészeti szervezetek (mindenekelőtt színházak) részére.

Vármegyei szinten fontos cél a kultúrstratégiai intézmények megyei központokban elhelyezkedő tagintézményeinek (például vármegyei levéltárak felújítása) és a feladatellátásban részt vevő hálózat tagjainak (például országos múzeumok tagintézményeinek felújítása, vármegyei múzeumok, könyvtárak, levéltárak) fejlesztése a magas minőségű kulturális tevékenységek, szolgáltatások érdekében.

Települési szinten a kulturális esélyteremtés, a helyi értékek védelme és megismerhetővé tétele, a közösségek erősítése a cél: a helyi közösségek igényeit is figyelembe vevő, helyi szinten jelentős, a település számára értéket jelentő beruházások megvalósítása akár a helyi intézmények, akár nagyobb kulturális intézmények települési tagintézményei esetében (például integrált kulturális intézmények, művelődési házak, közösségi színterek).

Kiemelt szakterületi cél továbbá a kulturális infrastruktúra állapotának általános javítása, állagvédelme, korszerűsítése, a feladatellátás körülményeinek javítása érdekében. Az elsősorban vidéken felmerülő, területileg elaprózódó beavatkozásokra programszerű megoldást érdemes nyújtani (például felújítási alap létrehozásával, azonnali állagvédelmet és sürgős beavatkozásokat támogató felhívás rendszeres meghirdetésével).

A kulturális infrastruktúra fejlesztését átfogó célok megvalósítása is segíti, mint például a megújuló energiaforrások hasznosítása, valamint az energiahatékonysági fejlesztések megvalósítása szigeteléssel és nyílászárók cseréjével, továbbá az épülettechnika korszerűsítésével, amelyek felújítási programokat igényelnek.

Kulturális ágazati beruházási célok:

– Nemzeti szempontból kiemelt jelentőségű beruházások előkészítése és megvalósítása.

– Kultúrstratégiai intézmények véglegessé vált engedéllyel és kiviteli tervvel rendelkező beruházásainak megvalósítása.

– Véglegessé vált engedéllyel és kiviteli tervvel rendelkező kulturális beruházások megvalósítása.

– Előkészítés alatt lévő kulturális beruházások megvalósítása.

– Közgyűjteményi raktározási, módszertani és digitalizálási központok létrehozása.

– Korszerű regionális raktárak létrehozása előadó-művészeti szervezetek (színházak) részére.

Vidéki, kulturális infrastruktúra állagvédelme, műszaki megújítása, korszerűsítése, sürgető beavatkozások (programszerűen).

A családügyi szakterület egyik fő prioritása a családok támogatása a munka-magánélet közötti egyensúly kialakításában. A bölcsődei ellátásnak nagy szerepe van a női foglalkoztatási ráta növelésében, hiszen ahhoz, hogy a szülők összeegyeztethessék a szakmai és magánéletüket, döntő fontosságú, hogy minőségi kora gyermekkori szolgáltatások álljanak rendelkezésükre. A települések népességmegtartó erejét is növeli, ha megfelelően biztosított a kisgyermekek napközbeni ellátása.

Az új bölcsődei ellátást biztosító férőhelyek létrehozásán túl szükséges a meglévő intézményi férőhelyek korszerűsítése, fejlesztése is, hogy a XXI. század elvárásainak megfelelő minőségi nevelés, gondozás valósulhasson meg. Az ágazati beruházások megvalósítása révén cél a kapacitásbővítés mellett a már meglévő intézmények épületeinek korszerűsítése.

A bölcsőde épületének átláthatósága és a korszerű elvek mentén történő átgondoltsága mind építészeti, mind pedagógiai, mind pszichológiai szempontból fontos a gyermekek harmonikus személyiségfejlődése érdekében. Az infrastrukturális és (vagy) energetikai korszerűsítési beruházások támogatása a sok esetben már több évtizede bölcsődeként működő, leromlott állapotú (műszakilag, energetikailag korszerűtlen, célszerűtlen) épületek felújítását, állagmegóvását szolgálhatja.

A forrásokból eszközbeszerzés is megvalósulhat a minőségi nevelést-gondozást támogató eszközpark bővítése érdekében.

Szükséges a bölcsődei létesítmények felújítása és modernizálása annak érdekében, hogy biztosítsuk a gyermekek korszerű körülmények között történő elhelyezését és a fejlődésüket támogató környezetet. Az új bölcsődei ellátást biztosító férőhelyek lehetővé teszik a szülőknek, hogy munkába álljanak vagy visszatérjenek a munkaerőpiacra.

A magyar külpolitikával szembeni hazai és külföldi elvárások minőségi fejlesztést követelnek meg a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól. Javítani kell a magyar missziók fizikai biztonságát, a munkafeltételeket, az eszközellátottságát, a rendezvények színvonalát és a külképviseleti épületek reprezentativitását.

A diplomácia arculat-építő jellege megköveteli, hogy a magyar missziók egy európai értékeket képviselő, demokratikus, gazdaságilag gyarapodó ország képét sugallják. A magyar külképviseleteket – lehetőség szerint – alkalmassá kell tenni a kulturális és az üzleti promóció ellátásához szükséges rendezvények lebonyolítására is, a biztonsági szempontok szigorú figyelembe vételével.

A magyar külpolitika természetéből fakadóan a külképviseletek munkáját a nyitottságnak, a minél szélesebb körű politikai, gazdasági, kulturális és társadalmi kapcsolatok építésére irányuló szándéknak kell jellemeznie. E nyitottságnak a külföldön járó magyar állampolgárok, illetve a hozzánk utazni vágyó külföldiek felé is érvényesülnie kell, akik egyre gyakrabban veszik igénybe külképviseleteink szolgáltatásait.

A magyar állami tulajdonú külképviseleti ingatlanok vásárlása, valamint a meglévő ingatlanokon nagykarbantartási-, felújítási-, kivitelezési munkálatainak elvégzése a külképviseleti rendszer racionalizálását, a magyar gazdaságdiplomáciai célok megvalósítását, valamint a hatékonyabb gyorsabb érdekvédelmi ügyintézés lehetővé tételét, valamint a gazdaságosabb működést célozza, így az egyszerre szolgálja a hatékonyabban működő és szolgáltató állam kormányzati koncepciójának megvalósítását.

A 2035-ig tartó időszakban társadalmilag kiemelt fontosságú marad, hogy a külképviseleti hálózat továbbra is fizikailag biztonságos környezetben, a munkafeltételek és eszközellátottság fokozatos és folyamatos javítása mellett lehetővé tegye a hatékonyabb és gyorsabb érdekvédelmi ügyintézést, célozza a gazdaságosabb működést, szolgálja a magyar gazdaságdiplomáciai célok megvalósítását, minél inkább alkalmasak legyenek hivatali épületeinket és kulturális intézeteinket a kulturális és az üzleti promóció ellátásához szükséges rendezvények lebonyolítására.

Az ingatlanállomány összetettségéből, földrajzi elhelyezkedéséből, a fogadóország sajátosságaiból, illetve az adott misszió jelentőségéből, feladatellátásából, szerepvállalásából fakadóan többféle műszaki beavatkozás képzelhető el a saját tulajdonú ingatlanok tekintetében:

– veszélyes műszaki, biztonsági állapotok megszüntetése, azonnali hibaelhárítás, beavatkozás, a munkavállalók és az ügyfelek biztonságos munkakörülményeinek megvalósítása;

– leromlott műszaki állapotban lévő, illetve korszerűtlen ingatlanok felújítása, állaguk megóvása;

– átfogó fejlesztéssel, korszerűsítéssel, esetleg bővítéssel, átépítéssel megvalósítható beruházások (ehhez kapcsolódó cél a munkavállalók megtartása, illetve a külszolgálati munka vonzóbbá tétele);

– új épületek építése, fokozott figyelemmel a hivatali funkció mellett a lakhatási funkció kialakítására is, amely a költségcsökkentés mellett a biztonságot is növeli.

A bérleményi ingatlanok tekintetében az ingatlan műszaki állapotának fenntartása, a nagyobb beavatkozást jelentő felújítások a bérbeadó feladatát képezik; ez esetben állami oldalról nem merül fel beruházási igény.

Szakpolitikai cél, hogy az ingatlanok a kormányzati külpolitikai és külgazdasági stratégiai célok megvalósítása során a külképviselet működését magas színvonalon és hatékonyan támogassák a megfelelő reprezentativitás biztosítása mellett. Mindezeken túlmenően az ingatlanok gazdaságos és hatékony működtetése, az adott ország természeti viszonyainak, időjárási körülményeinek kihasználásával történő beruházások megvalósítása is megjelenik a célok között. Ezért a beruházásokhoz szükséges források rendelkezésre állása elengedhetetlen.

Szakpolitikai cél a szolgáltató közigazgatás során

– a gyorsabb ügyintézés, várakozási idő csökkentése;

– rendkívüli helyzetekben (pl. katasztrófahelyzet) a gyors reagálás és segítségnyújtás;

– az elérhetőség, az ügyfelekhez való közelebbi jelenlét fokozása;

– ügyfélbarát környezet kialakítása;

– a hivatali ügyintézésben rövidebb várakozási időtartam elérése;

– a magyar és uniós, valamint harmadik országbeli állampolgárok ügyeinek minél szélesebb körű intézése egy-egy állomáshelyen.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium alapvető célja és érdeke továbbá a munkaerő állományának megtartása, a külszolgálati munkára történő hajlandóság fokozása, a pálya vonzóbbá tétele, biztonságos és korszerű munka- és lakhatási feltételek biztosítása. Ehhez az ingatlanok helyzete, állapota nagymértékben hozzájárul.

A diplomáciai és gazdasági célkitűzések megvalósítása érdekében a kapcsolatépítési jelleggel megrendezendő rendezvények megtartására alkalmas helyszín biztosítása, ehhez kapcsolódóan pozitív országkép kialakítása és a bizalom erősítése, növelése érdekében a fejlesztések megvalósítása alapvető fontosságú.

A kulturális intézetek esetében cél a magyar kultúra, értékek, történelem, gasztronómia megismertetése, népszerűsítése, a rendezvények számának és a közönségszámnak a növelése.

Elsősorban az energetikai jellemzők javulását kell elérni a beruházások megvalósítása során, másodsorban növelni kell a Külgazdasági és Külügyminisztérium vagyonkezelésében lévő ingatlanok energetikai kapacitását, végül javítani kell a technológiai infrastruktúrát a fejlesztések fenntarthatósága érdekében, egyúttal törekedni kell az ingatlanok állagának megóvására és optimális esetben annak javítására.

Az infrastruktúra-felújítások, karbantartások kapcsán elsődleges, mérhető és objektív indikátor az üzemeltetési költségek csökkentése; közvetett vagy közvetlen módon a Külgazdasági és Külügyminisztérium vagyonkezelésébe tartozó ingatlanok kapcsán a rezsi költségek finanszírozása vonatkozásában az államháztartásra nehezedő pénzügyi terhek mérséklődése. Egyértelmű elvárás az ilyen jellegű fejlesztéseknél az ingatlanok energiafelhasználásának visszaszorítása, felhasznált energiaforrások diverzifikálása, kapcsolódó technológiai fejlesztések bevezetése, valamint a beruházások során felhasznált fejlesztési források lehetőség szerinti középtávú megtérülése.

Elsődleges feladat, hogy a lehető legrövidebb idő alatt megépítsünk egy biztonságosan üzemeltethető atomerőművet, mely a következő évtized elején meg is kezdheti a termelést.

Fontos mérföldkő, hogy 2023 augusztusában a Paks II. beruházás első, előkészítési szakasza lezárult, így az a második, a valós fizikai építkezés szakaszába lépett.

A Paks II. beruházással összefüggésben kiemelten fontos szakpolitikai célok az alábbiak:

– a létesítéshez szükséges lakhatási- és infrastrukturális feltételek biztosítása a Paks II. beruházás mielőbbi megvalósítása érdekében;

– a közvetetten kapcsolódó térségfejlesztési, önkormányzati fejlesztési igények hosszú távon, fenntartható módon történő megvalósításának elősegítése, annak érdekében, hogy a kivitelezés – mely során átmenetileg több mint tízezer fővel nő a lakosságszám – időszakában, valamint azt követően is biztosított legyen a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása;

– a Paks II. beruházáshoz közvetetten kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztések megvalósítása;

– helyi kulturális és közösségi-szabadidős-rekreációs célú fejlesztések koordinálása a társadalmi elfogadottság növelése érdekében;

– a fenti feladatokkal összefüggésben gyors, gazdaságos és hatékony építési beruházások megvalósítása.

A magyar külpolitika elsődleges feladata a kedvező külső feltételek megteremtése Magyarország társadalmi és gazdasági fejlődéséhez. A kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséhez, hazánk nemzetközi közösségben való szerepvállalásának növeléséhez, a nemzetközi közösség felé való elkötelezettség bizonyításának és szolidaritásának megjelenítéséhez elengedhetetlen szakpolitikai eszköz a humanitárius segítségnyújtás és a nemzetközi fejlesztéspolitika.

A 2035-ig tartó időszakban társadalmilag és gazdaságilag is kiemelt fontosságú marad, hogy Magyarország teherbíró képességének figyelembe vételével hozzájáruljon a természeti és civilizációs katasztrófák okán szükséges helyreállítási munkálatokhoz, valamint nemzetközi fejlesztési programokon keresztül szorosabbra fűzze bilaterális kapcsolatait, egyben elősegítse a magyar tudástranszfer erősítését és magyar vállalatok külpiacra jutását.

A humanitárius és fejlesztési programok meghatározásánál kiemelt prioritás, hogy a megvalósuló projektek alkalmasak legyenek a nehéz helyzetben lévő közösségek számára hatékony segítség nyújtására, amelyek sok esetben infrastrukturális beruházásokban öltenek testet.

Magyarország a fejlett világ donorközösségének tagjaként a nemzetközi béke és biztonság, valamint a kiegyensúlyozott növekedés érdekében támogatást nyújt a fejlődő világgazdasági felzárkóztatásához, az alapvető emberi jogok tiszteletére épülő demokratikus berendezkedés megteremtéséhez és megszilárdításához, nem utolsósorban pedig a globális szegénység elleni küzdelemhez. A hazai nemzetközi fejlesztési együttműködés és humanitárius segítségnyújtás célja a harmadik országok instabillá válásának megelőzése, így a fentieken túl a nemzetközi stabilitást, békét, biztonságot, demokratikus berendezkedést erősítő intézményi és humán kapacitások fejlesztése, a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, a túlnépesedés, a környezetszennyezés és a klímaváltozás negatív hatásaival szembeni ellenállóképesség erősítése, valamint a fenntartható fejlődési modellek meghonosítása.

Az elmúlt években végbement világpolitikai változások globális környezeti, társadalmi, biztonsági és gazdasági hatásai ugyanakkor hazánkat is érdemben érintik. Ennek okán szükségessé vált, hogy Magyarország a korábbiaknál is hangsúlyosabban vegye ki részét a nemzetközi közösség kihívásainak leküzdésében, mindezt pedig úgy tegye, hogy az egyaránt szolgálja mind a partnerország szükségleteit, mind pedig a saját nemzeti érdekeit.

A projektek hatékonysága és a szinergiák kihasználása szempontjából elengedhetetlen, hogy a bilaterális fejlesztési programok összhangban álljanak a kapcsolódó kormányzati célkitűzésekkel, így különösen az Afrika Stratégia és a Nemzeti Exportstratégia által kijelölt prioritásokkal, célrégiókkal és szektorokkal. A hatékonyság, eredményesség, valamint a magyar humanitárius és fejlesztéspolitikai tevékenység láthatóságának növelése érdekében szakpolitikai célkitűzés, hogy koncentráltabb területi és szektorális fókusz mentén kerüljenek meghatározásra és megvalósításra a projektek, programok. Magyarország az eddigieknél nagyobb hangsúlyt fektet az afrikai kontinens – így különösen a szubszaharai Afrika és az LDC országok – felzárkóztatására, valamint a Közel-Kelet szükségleteire. Fontos azonban, hogy míg Afrika felzárkóztatására nagyobb hangsúlyt helyezünk, az európai szomszédságpolitikához, illetve a Keleti Partnerséghez kapcsolódó prioritások továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak, összhangban Magyarország általános külpolitikai érdekeivel.

A humanitárius segítségnyújtás és nemzetközi fejlesztési programok sajátossága, hogy azok felmerülése elsősorban természeti vagy civilizációs katasztrófákhoz, megváltozott geopolitikai viszonyokhoz igazodik. A sikeres és hatékony humanitárius és nemzetközi fejlesztéspolitika ismérve, hogy megfelelően rugalmasan, gyorsan és hatékonyan tud reagálni a felmerülő válsághelyzetekre és képes rövid időn belül mobilizálni rendelkezésre álló erőforrásait valamint újakat bevonni. A projektek meghatározása és jóváhagyása tekintetében elsőbbséget élveznek az azonnali, emberélet megmentéséhez kapcsolódó, humanitárius katasztrófát elhárító intézkedések, melyek között jelentős hányadot képviselnek az építési beruházási elemeket is tartalmazó projektek (menekülttábor építése, állagmegóvás, kritikus infrastruktúra helyreállítás). Tekintettel arra, hogy ezek a beruházások minden esetben katasztrófahelyzetekhez kapcsolódnak, egyáltalán nem tervezhetők.

A beruházási elemet tartalmazó projektek második kategóriáját képezik azok, amelyek civilizációs válsághoz kapcsolódnak, mint például a háborúk, világjárványok. Ezen beruházások esetében a tervezhetőség szintén limitált, hiszen alapvetően a világpolitikai folyamatok, illetve külkapcsolataink aktuális dinamikája alakítja.

Magyarország szolidaritását fejezi ki azon közösségek iránt, amelyek humanitárius válsággal vagy az emberi élet alapvető feltételeit fenyegető egyéb helyzetekkel néznek szembe, és az emberiesség jegyében elkötelezett a fenti közösségek megsegítésében. Magyarország a nemzetközi közösség tagjaként elkötelezett a globális kihívások kezelése, a béke és biztonság megteremtése és fenntartása, valamint a fenntartható gazdasági fejlődés biztosítása iránt. Magyarországnak a magyar emberek biztonságának védelmében hozzá kell járulnia továbbá az Európára nehezedő migrációs nyomás csökkentéséhez és megelőzéséhez.

Szem előtt tartva a fenntartható fejlődés, a fejlesztési együttműködés és a béketeremtés, valamint a konfliktus-megelőzés, illetve a humanitárius segítségnyújtás közötti kapcsolatokat, Magyarország kiemelt prioritásként kezeli a fejlődő országokkal való együttműködést, valamint a veszélyeztetett közösségek közvetlen és helyben történő támogatását, amely hozzájárul a konfliktusok kiváltó okainak kezeléséhez, továbbá a jövőbeli válságokkal szembeni ellenálló-képességének növeléséhez és a stabilitás erősítéséhez, ezzel segítve a veszélyeztetett közösségek helyben maradását, illetve szülőföldükre való visszatérését.

Tekintettel arra, hogy mind a szükséget szenvedő közösségek helyben tartása, mind a természeti vagy civilizációs katasztrófák utáni helyreállítás kiemelt célja az eleve hiányzó vagy elpusztult alapvető infrastruktúra megteremtése, helyreállítása, a humanitárius célú programok között is szükségszerűen szerepelnek építési beruházásokat tartalmazó elemek.

A Hungary Helps Program célja az ország teherbíró képességének figyelembevételével Magyarország nemzetközi fejlesztési együttműködéseinek, nemzetközi humanitárius segítségnyújtási tevékenységének, valamint a veszélyeztetett közösségek stabilitását erősítő tevékenységének egységes keretbe foglalása és koordinált megvalósítása, törekedve a fenti tevékenységek egymást kiegészítő és erősítő végrehajtására.

A Kormány 2020 és 2025 közötti Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Stratégiája alapján Magyarország nemzetközi fejlesztéspolitikája a nemzetközi szolidaritásra és a kedvezményezettek igényei, szükségletei szerint a helyben történő hatékony segítségnyújtásra épít.

A migrációs kihívások felerősödésével a nemzetközi fejlesztési együttműködés Magyarország egyik kiemelt külkapcsolati eszközévé vált, miután az érdemben és kiemelt módon járulhat hozzá a fenntartható fejlődéshez, valamint az elvándorlást kiváltó egyéb okok helyben történő kezeléséhez. A fejlesztéspolitika mindezen túl jelentősen kihat a donor ország gazdaságára, valamint hatékony eszközként szolgál az országok közötti gazdasági partnerségek kialakításában. Ennek okán – összhangban az ENSZ Agenda 2030-cal és az addisz-abebai cselekvési programmal – arra szükséges törekedni, hogy a jövőben olyan magyar fejlesztési programok megvalósítására kerüljön sor, amelyek nem csupán a fejlődő világ felzárkóztatását támogatják, hanem a magánszektor bevonása révén a külgazdasági érdekek érvényesítését, így a magyar szereplők külföldi piacokon történő térnyerését, mozgósítását is elősegítik.

A stratégia alapján Magyarországnak olyan nemzetközi fejlesztéspolitikát kell követnie, amely a helyi szükségletekre és a magyar komparatív előnyökre alapozva járul hozzá a fejleszteni kívánt régiók gazdasági és társadalmi felemelkedéséhez, továbbá hatékonyabban juttatja érvényre a hazai gazdasági érdekeket is. Ebben a kontextusban kiemelt szerep jut az építési beruházásoknak, amelyek egyszerre szolgálják a helyi közösségek érdekeinek érvényesítését és képesek bemutatni a magyar szakértelmet és piaci szereplők lehetséges hozzáadott értékét a fejlesztési projektek tekintetében, segítve a későbbi piacra jutásukat.

A polgári nemzetbiztonsági ágazatba tartozó szervezetek az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és a Nemzeti Információs Központ (a továbbiakban együtt: polgári nemzetbiztonsági szolgálatok), amelyek a Kormány irányítása alatt álló, az ország egész területére kiterjedő illetékességgel rendelkező, önálló gazdálkodást folytató költségvetési szervek.

Az új épületek, illetve építmények kivitelezése közvetett módon hozzájárul a tapasztalattal rendelkező humán hírszerző erő fenntartásához. A felújítások, korszerűsítések eredményeként megvalósul az épületek üzembiztos és energiahatékony működtetése, ezáltal megtakarítások elérése és a megfelelő munkavégzési feltételek biztosítása.

Az Információs Hivatal feladatainak végrehajtása érdekében két új, többcélú irodaépület kivitelezése szükséges. Az épületek sajátos kialakítása, tervezett funkciói hozzájárulnak az Információs Hivatal feladatainak eredményes, gyors, és hatékony végrehajtásához. A megvalósítandó építési beruházás során kiemelt szerepet kap a környezetvédelmi követelmények érvényre juttatása, valamint felhasználói oldalon a karbonsemleges üzemeltetés elérése. Ennek keretében megújuló energiaforrások telepítésével és magas működési hatékonyságú épület-technikai berendezésekkel kell számolni, a fenti indokokon túl így biztosítva az állami vagyon hosszú távú gazdaságos alkalmazhatóságát és értékállóságát.

Az építési beruházások megvalósulásával megtörténik az objektumoknak a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény előírásainak történő megfeleltetése, továbbá az építőmesteri, gépészeti és erősáramú felújításokon túlmenően az IT és biztonságtechnikai modernizáció. A korszerűtlen és gazdaságtalanul rekonstruálható épületek, építmények új épületekkel kerülnek kiváltásra. Az alternatív energiaforrások integrálása az objektumok energiafogyasztásának csökkenését, az energiahatékony működéssel gazdasági megtakarítás elérését eredményezi.

Az épületek ütemezett felújítása és rendszereinek, berendezéseinek tervszerű cseréje különösen fontos a szolgáltató tevékenységet folytató Nemzetbiztonsági Szakszolgálat esetében, ahol a titkos információgyűjtés technikai hátterének üzembiztos működtetéséhez alapfeltétel az épületek villamossági, biztonságtechnikai, épületgépészeti és épületfelügyeleti rendszereinek folyamatos fejlesztése, amortizációs cseréje. A rendvédelmi és nemzetbiztonsági tevékenység hatékony támogatásához elengedhetetlen az információgyűjtő rendszerek, információszerző módszerek folyamatos fejlesztése, amelynek azonban előfeltétele, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat ezek működtetésére alkalmas, jó műszaki állapotú, és a szükséges infrastruktúrával rendelkező épületekben végezze tevékenységét. Az új épületek és építmények kialakítása, illetve a meglévők felújítása, korszerűsítése a műveleti technikai rendszerek és eszközök magas rendelkezésre állású működési feltételeit biztosítja.

A Nemzeti Információs Központ jogszabályban meghatározott új feladatainak elvárt szakmai szinten történő végrehajtása megköveteli a humán és infrastrukturális erőforrások bővítését és a meglévő képességekkel együtt történő, integrált alkalmazását. A bővülő és az új tevékenységek egyrészt a humánerőforrás létszámának növelését igénylik, mely megnövekedett létszám munkafeltételeinek, elhelyezésének kialakítása szükséges. Másrészt az új tevékenységek elhelyezésének terület igénye is nagyobb, mint a korábbi tevékenységek esetén.

A legmagasabb biztonsági követelmények mellett működő államigazgatási szervek vonatkozásában az önálló és minden tekintetben független, egy és oszthatatlan objektumban történő elhelyezés garantálja a biztonsági kritériumok maradéktalan teljesülését. A Nemzeti Információs Központ jelenleg több – nem saját kezelésében álló – objektumban látja el törvényben meghatározott feladatait, ami jelentős erőforrásokat köt le a nem optimális körülményekből adódó információ- és személybiztonsági kockázatok lehető legszélesebb körű elhárítása okán.

A Nemzeti Információs Központ feladatellátásához szükséges elhelyezési célok megvalósítása érdekében egy központi épület létesítésére irányuló beruházás megvalósítása szükséges 2026 februárjáig.

A projekt célja komplex ipari digitalizációs fejlesztési program részeként tanulógyár létrehozása és okos ipari beruházások megvalósítása, ezáltal a mikro-, kis- és középvállalkozások termelékenységének növelése a gyártás és a kapcsolódó ágazatok területén, új kulcstechnológiákon – különösen mesterséges intelligencián – alapuló megoldások alkalmazásával.

Az okos ipari park különösen (de nem kizárólag) az alábbi elemekben valósulhat meg: ingatlanüzemeltetés, energiaellátás, közüzem, úthálózat és e-mobilitás, zöldterületek, telekommunikációs hálózat, őrzésvédelem, beléptetés; legkorszerűbb technológia szerinti, okos megoldásokon alapuló tervezése (BIM), fejlesztése és üzemeltetése.

A végrehajtott fejlesztésekkel javul a végső kedvezményezetteknek nyújtott szolgáltatások minősége, csökken a fajlagos erőforrás-felhasználás, és javul a szolgáltatások tervezhetősége.

Az okosi ipari és technológiai park(ok) emelt szintű, megosztott szolgáltatásokat nyújt(anak) az ott működő, valamint az adott ipari park vonzáskörzetében működő vállalkozásoknak különösen az alábbi területeken: hulladékkezelés és-gazdálkodás (beleértve folyamatok); raktározás és logisztika (beleértve folyamatok); bérelhető iroda és tárgyalóhelyiségek; irodai szolgáltatások, szálláshely szolgáltatások.

Kormányzati törekvés, hogy a járművek validációs-tesztelési lehetőségeit biztosító fejlesztési, illetve a hazai szereplők és partnereik magas színvonalú kutatási projektjeit támogató infrastruktúrát hoz létre.

A pálya és a köré épülő gazdasági-innovációs ökoszisztéma az építés megkezdésétől a jelenkori állapotáig kevesebb, mint 5 évet vett igénybe. A zalaegerszegi innovációs ökoszisztéma fejlesztése a tervezett célkitűzéseknek megfelelően és megfelelő ütemben halad. A jövőbeni fejlesztendő területek irányai:

– új diszciplínaként megjelenik a jármű energetika, amely több területet foglal magában:

a) részben a pálya alkalmassá tételét a járművek (akár ember, akár MI irányított) energetikai viszonyok vizsgálatára,

b) valamint pilot projekteken keresztül energia ellátási és tárolási lehetőségek fejlesztésére,

c) illetve egyes komponensek, jelen pillanatban az akkumulátor jóváhagyási feladatainak ellátására,

– a pályát és a környezetét alkalmassá kell tenni a hálózatba kapcsolt rendszerek vizsgálatára és fejlesztésére, amely magában foglalja:

a) repülő UAV-k teszt és oktatási környezetének a kialakítását,

b) pálya alkalmassá tételét részben az infrastruktúrával történő, részben az eszközök egymás közötti kommunikációján alapuló, felhő alapú irányítási rendszereinek fejlesztésére.

Az állami feladatok ellátásához nem szükséges vagyonelemek kivezetése a legfőbb cél az ésszerű vagyongazdálkodás, költségtakarékos működés – őrzés-védelem, fenntartás, karbantartás, tárolás, gondnokolás költségeinek csökkentése – érdekében.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) portfóliójában közel 700 műemléki ingatlan, köztük kiemelt turisztikai attrakciók, kastélyok, várak, tájházak, illetőleg világörökségi helyszíneken elhelyezkedő középületek és lakóházak, állami szervezetek elhelyezését szolgáló ingatlanok találhatók, amelyek állagmegóvási feladataira, a nemzeti (állami) vagyon megőrzésére, a transzparens és felelős gazdálkodás követelményeinek megfelelő hasznosítására, költséghatékony üzemeltetés előmozdítására, energiahatékonyság növelésére az MNV Zrt. kiemelt figyelmet fordít. Stratégiai célú vagyonként ezen ingatlanok felújításával, rekonstrukciójával, állagmegóvási, állagvédelmi feladataival lehetőségeihez mérten minden évben tervez.

Egyebekben a magyar állam tulajdonában és az MNV Zrt. közvetlen kezelésében álló ingatlanokkal – amelyekben állami szervezetek kerülnek elhelyezésre – összefüggésben kiemelt cél azok állagának megóvása, javítása, energiahatékonyságának növelése, racionalizálása is.

Az MNV Zrt. vagyonkezelésében álló ingatlanokon, épületeken folyamatos feladat az állagmegóvást célzó karbantartási, javítási, felújítási munkák elvégzése, azonban a gondnokolt ingatlanok állománya és összetétele a vagyonkezelés státuszának változása nyomán állandó változást mutat. Határozott cél, hogy állami szervek elhelyezése elsősorban állami tulajdonú ingatlanokban valósuljon meg, ez az arányszám minél közelebb kerüljön a 100%-hoz.

A kormányzat központi logisztikai szerveként a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (a továbbiakban: KEF) biztosítja a minisztériumok, valamint a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó, meghatározott más költségvetési és egyéb szervek, önként csatlakozó intézmények, valamint az Országos Kórházi Főigazgatóság fenntartásában lévő valamennyi kórház részére a működéshez szükséges munkakörnyezetet. Ennek keretében gondoskodik többek között az ellátott szervezetek elhelyezésére szolgáló, használatában lévő ingatlanok és az intézményi működéshez szükséges gépjárművek üzemeltetéséről.

A KEF beruházási tevékenysége a kiszolgáló tevékenységéhez kapcsolódó elhelyezési igényre, tárolásra ad megoldást.