BK ÍH 2024/135.

A büntetőeljárás során a sértett számára kizárólag egy alkalommal biztosítható annak lehetősége, hogy a vádindítvány elutasításáról rendelkező nem ügydöntő végzés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a vádindítványt ismételten – az elutasításhoz vezető hiányosságokat orvosolva – benyújtsa. A bíróság a vádindítvány érdemi vizsgálatát csak akkor kezdheti meg, ha elutasításának feltételei nem állnak fenn [Be. 793. § (2) bekezdés a) pont, 794. § (1) bekezdés d) pont és (2) bekezdés].

A városi rendőrkapitányság vizsgálati osztálya a 2022. január 26-án kelt határozatával a sértett által ingatlan értékesítéséhez, illetve az ingatlanban őrzött köz- és magánokiratok jogtalan elvételéhez kapcsolódó feljelentése alapján indult büntetőeljárást megszüntette. Ez ellen a sértett panasszal élt, melyet a járási ügyészség elutasított.

Ezt követően, a panaszt elutasító határozat közlésétől számított két hónapon belül, 2022. június 28-án a sértett a Be. 791. § (1) bekezdése alapján pótmagánvádlóként lépett fel. Vádindítványát azonban a törvényszék a 2023. január 10-én kelt végzésével elutasította, melyet az ügy felülbírálatát végző ítélőtábla 2023. szeptember 22-én helybenhagyott. E döntés a Be. 794. § (1) bekezdés d) pontján alapult, azon a körülményen, hogy a vád tárgyává tett cselekmény pontos leírásának elmaradása miatt a vádindítvány nem tartalmazta a Be. 793. § (2) bekezdés a) pontjában felsorolt törvényes tartalmi elemeket.

Ez alkalommal a pótmagánvádló tájékoztatást kapott a Be. 794. § (2) bekezdésében foglaltakról, így arról, hogy a vádindítvány elutasításáról rendelkező nem ügydöntő végzés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a vádindítványt ismételten benyújthatja, ha azt a bíróság a Be. 794. § (1) bekezdés b) vagy d) pontja alapján utasította el, és az elutasítás oka már nem áll fenn.

Ezzel a lehetőséggel a pótmagánvádló két alkalommal is élt, azonban úgy, hogy az I., II., III. és IV. r. terhelt ellen előterjesztett vádindítványa továbbra sem felelt meg a szükséges tartalmi követelményeknek. Ezért a törvényszék – a Be. 794. § (1) bekezdés d) pontjára hivatkozással – a 2024. február 7-én véglegessé vált, illetve a 2024. március 19-én véglegessé vált határozataival a benyújtott vádindítványokat ismételten elutasította. Ugyanakkor ezekhez kapcsolódóan újra biztosította a vádindítvány Be. 794. § (2) bekezdésén alapuló ismételt előterjesztésének lehetőségét.

Ilyen előzmények után nyújtott be a pótmagánvádló újabb vádindítványt, ezúttal 2024. március 21-én, mellyel összefüggésben a törvényszék a 2024. április 19-én kelt végzésével az I. r. terhelt ellen a Btk. 342. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott közokirat-hamisítás bűntette, a Btk. 345. §-ában meghatározott hamis magánokirat felhasználásának vétsége, a Btk. 370. § (1) bekezdésében meghatározott és a (6) bekezdés a) pontja szerint minősülő lopás bűntette, 2 rendbeli, a Btk. 373. § (1) bekezdésében meghatározott és – egy esetben a (6) bekezdés, egy esetben a (4) bekezdés b) pontja szerint minősülő – csalás bűntette, valamint a Btk. 376. § (1) bekezdésében meghatározott és az (5) bekezdés a) pontja szerint minősülő hűtlen kezelés bűntette, míg a II. r. és III. r. terhelt ellen a Btk. 342. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott közokirat-hamisítás bűntette, a Btk. 345. §-ában meghatározott hamis magánokirat felhasználásának vétsége, valamint a Btk. 373. § (1) bekezdésében meghatározott és a (6) bekezdés szerint minősülő csalás bűntette miatt indult eljárást a Be. 492. § (1) bekezdés a) pontjában írt okból – mivel a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény – megszüntette.

Ez ellen – jogi képviselője útján – a pótmagánvádló jelentett be fellebbezést az elsőfokú bíróság eljárást megszüntető határozatának hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróságnak az eljárás lefolytatására történő utasítása végett. A Be. 790. § (1) bekezdése értelmében a sértett pótmagánvádlóként léphet fel, ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a feljelentését, illetve az ügyészség – a feljelentést elutasító határozat elleni – panaszát elutasította és az eljárásban történő fellépésének nincs törvényben meghatározott kizáró oka.

A pótmagánvádas eljárásban – figyelemmel a Be. 788. § (1) bekezdésében írtakra – a sértett jogi képviselete kötelező, minthogy a vádindítvány megszerkesztéséhez és a vádképviselet hatékony ellátásához szaktudás szükséges.

A bírósági eljárás általános feltétele az alaki és tartalmi szempontból a törvény kötelező rendelkezéseinek megfelelő vád, melynek hiányában eljárás nem indulhat, illetve a már megindult eljárás nem folytatható. Ez alapján dönt ugyanis a bíróság a megvádolt személy büntetőjogi felelősségéről, akinek alapvető érdeke fűződik ahhoz, hogy tudja, milyen felhozott tények ellen kell védekeznie. Ezért, ha a vád tárgyává tett tények leírása pontatlan vagy a felhozott tények maradéktalanul nem feleltethetők meg egyetlen bűncselekmény törvényi tényállásának, úgy a pótmagánvádas eljárásban a vádindítvány elutasításának van helye. Ez a tartalmi hiány azonban pótolható, miután a pótmagánvádlóként fellépni szándékozó sértett – a Be. 794. § (2) bekezdésében írt rendelkezés alkalmazásával – az elutasításról rendelkező nem ügydöntő végzés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a vádindítványt ismételten benyújthatja. Ez adott esetben gyakorlatilag az elutasításra okot adó szerkesztési és tartalmi hiányosságok kiküszöbölésének, a vádindítvány kiegészítésének és helyesbítésének a lehetőségét jelenti, azoknak a szempontoknak a figyelembevételével, melyekre a bíróság nem ügydöntő végzésében utalt.

Ez a lehetőség azonban a büntetőeljárás során csak egy alkalommal adott, mégpedig az elutasító határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül. A szóban forgó rendelkezéshez ugyanis nem kapcsolható olyan értelmezés, mely szerint a vádindítvány ennél többször is előterjeszthető lenne, egészen addig, míg abban – a bíróság sorozatos iránymutatása mellett – a szükséges tartalmi elemek maradéktalanul és pontosan meg nem jelennek. A szakmaiatlanság kockázatát – a méltányossági alapon biztosított egyszeri korrekció lehetőségén túl – a pótmagánvádlónak kell viselnie. Ellenkező esetben a terheltnek az eljárás észszerű határidőn belüli befejezéshez fűződő alapvető jogai sérülnének, miután azzal kellene szembenéznie, hogy a közvádló által felügyelt eljárás megszüntetése után bizonytalan ideig állhat a felelősségre vonás lehetőségének nyomasztó súlya alatt.

A pótmagánvádló a vádindítvány elutasításáról rendelkező nem ügydöntő ítélőtáblai végzést postai kézbesítés útján – 2023. november 27-én vette kézhez, így 2023. december 12. napjáig tehette azt meg, hogy a vádindítványt ismételten benyújtja. Ez meg is történt, azonban az ismételten előterjesztett vádindítványt a törvényszék – a Be. 794. § (1) bekezdés d) pontjára utalással – újból elutasította.

A vádindítvány tartalmi helyesbítésére és benyújtására további lehetőség nincs, még akkor sem, ha a törvényszék – a Be. 794. § (2) bekezdésében írt rendelkezéssel összefüggésben – jogszabály helytelen értelmezésen alapuló tájékoztatást adott. Az ítélkezési gyakorlat ugyanis egységes abban, hogy a tévesen biztosított jogosultság, még ha azzal élnek is, nem jelent ahhoz igazodó eljárási kötelezettséget.

Ezért az elsőfokú bíróságnak a jelen ügyben előterjesztett vádindítvány érdemi vizsgálatába sem kellett volna belebocsátkoznia. Mulasztását a másodfokú bíróság pótolta azzal, hogy a törvényszék jogorvoslattal sérelmezett végzését – a Be. 598. § (1) bekezdés e) pontja szerinti tanácsülésen – a Be. 606. § (1) bekezdése alapján megváltoztatta és a vádindítványt a Be. 794. § (1) bekezdés a) pontjában írt okból, miután azt a pótmagánvádló a törvényben meghatározott határidő eltelte után nyújtotta be, elutasítottnak tekintette.

Következésképpen az elsőfokú bíróság végzése ellen – hatályon kívül helyezés és az elsőfokú bíróság eljárás folytatására történő utasítása céljából – bejelentett jogorvoslati kérelem megalapozatlannak bizonyult.

Mindez egyben azt is jelenti, hogy a jelen ügyben további pótmagánvádas eljárásnak nincs helye.