137/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet indokolás
137/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet indokolás
a honvédek jogállásáról szóló 137/2024. (VI. 28.) Korm. rendelethez
2024.07.01.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (1) bekezdése alapján az indokolás Indokolások Tárában történő közzététele a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontjára figyelemmel indokolt.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A kormányzat célul tűzte ki, hogy a Magyar Honvédséget minden tekintetben alkalmassá tegye az Alaptörvényben rögzített alapvető kötelességének teljesítésére, a haza védelmére és a szövetségesi kötelezettségvállalásokon, felajánlásokon alapuló feladatok ellátására. Ennek érdekében új, modern, a XXI. század kihívásaira – a megváltozott biztonsági környezetre, valamint a biztonsági kihívások, kockázatok és fenyegetések kiszélesedésére – reagálni képes haderő szolgálati viszonyát rugalmasan szabályozó jogszabály szükséges. Ezt biztosítja az Alaptörvény tizenkettedik módosítása, azzal, hogy 2024. július 1-jétől lehetővé teszi, hogy a Magyar Honvédség tagjainak jogállását kormányrendeletet szabályozza, amelyben a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter részére felhatalmazás adható a részletes szabályok megállapítására.
A szabályozás céljai és irányai olyan értékek mentén kialakítottak, amelyek – összhangban a Magyar Honvédség képességfejlesztésének keretét adó honvédelmi és haderőfejlesztési programban megfogalmazott célokkal – a honvédelmi szervezetek feladatrendszerének ellátásához, a modern fegyverrendszerek üzemeltetéséhez szükséges létszámú és összetételű, magasan képzett és kiképzett, motivált és a változó körülményekhez rugalmasan alkalmazkodni képes, a szolgálat ellátására folyamatosan rendelkezésre álló, elhivatott állomány megtartását, utánpótlását és képzését biztosító alapelveket és cselekvési irányokat határozza meg. Mindez a személyi állománnyal szemben támasztott követelmények fokozódásán keresztül a haderő szervezeti kultúrájának fejlesztését is megköveteli.
A Korm. rendelet célja elsődlegesen a katonai szolgálat – mint sajátos közszolgálat – jogállási kérdéseinek, valamint az ezzel együtt járó többletkötelezettségek és az ehhez kapcsolódó többletjogosultságok (a katonai szolgálattal együtt járó áldozatvállalást és az azzal arányban álló erkölcsi, valamint anyagi megbecsülést is elismerő) harmonizált, a társadalmi, a nemzetközi és a jogi környezet kihívásainak megfelelő szabályozása.
A Magyar Honvédség hatékony működtetésének érdekében egy, a jelenleginél egyszerűbb és átláthatóbb, rugalmasságot biztosító kormányrendeleti szabályozás kialakítása a cél, amely elsődlegesen a leglényegesebb tárgyköröket (eseteket) jeleníti meg. Emellett fontos szempont a bürokrácia és adminisztráció érdemi csökkentése, a katonai szolgálatteljesítés hatékonyabb és rugalmasabb működését elősegítő (köz)szolgálati jogi keretrendszer kialakítása, valamint a kormányrendeleti szintű szabályozást nem igénylő tárgykörök miniszteri rendeleti szintre utalása.
Ez utóbbi érdekében széles körű rendeletalkotási feladata van a honvédelemért felelős miniszternek, sok, kifejezetten a katonai élettel összefüggő tárgykört a Szolgálati Szabályzat, míg másokat például a személyügyi, az illetmény vagy más tárgyú miniszteri rendelet fog szabályozni.
Emellett a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja lehetővé teszi a honvédelemért felelős miniszternek, hogy a vezetése, az irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek szervezetét és működését, valamint tevékenységét normatív utasításban szabályozza. A Korm. rendelet e lehetőséggel élve mellőzi e tárgykörök jogszabályban történő rendezését.
Erre figyelemmel a Korm. rendelet a korábbi átláthatatlan túlszabályozás helyett egy jóval rövidebb, keretjellegű, minimális szabályozást valósít meg, valamint a honvéd jogállás sajátos közszolgálati jellegére tekintettel szakít a munkajogi szemlélettel, és a honvédelmi sajátosságokat hangsúlyozza.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 70. § (2) bekezdés a) pontja szerint a honvéd rendfokozatára tekintet nélkül a Honvédség tagja. Erre figyelemmel a Korm. rendelet személyi hatálya a szolgálati viszonyban álló hivatásos és szerződéses katonákra, illetve a tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékosokra terjed ki.
A Korm. rendeletet továbbá alkalmazni kell az abban meghatározott esetekben a katonai szolgálatra jelentkezőkre, a honvéd tisztjelöltekre, az önkéntes tartalékosra a rendelkezésre állás időszakában, a szolgálaton kívüliekre és a nyugállományú katonákra is.
Ezen túlmenően a Korm. rendelet szabályait a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ) állományára, a külföldi szolgálatot teljesítőre, az egészségügyi beosztású katonákra, a katona oktatókra, az önkéntes tartalékosra és a területvédelmi erők állományára, a nyugállományú katonára, valamint a honvéd tisztjelöltre vonatkozóan.
A 2–3. §-hoz
A Korm. rendelet rögzíti a szolgálati viszony alanyait és a katonai szolgálat fokozott áldozatvállalással járó sajátos közszolgálati jellegét. A szabályozás sarokköve a szolgálati érdek elsődlegessége, a szolgálatteljesítés függelmi rendszerben történő teljesítése és ezzel együtt egyes alapjogok korlátozásának elfogadása.
A szolgálati érdek elsődlegességéből fakadó alapelv, hogy a szolgálati viszonnyal kapcsolatos elöljárói döntéshozatal a szolgálati érdeken alapul.
A Korm. rendelet általános magatartási követelményeket fogalmaz meg, hangsúlyozva a szolgálati érdek érvényesülésének, a Magyar Honvédség tekintélyének és a Magyar Honvédség iránt tanúsított közbizalom megóvásának elsődlegességét. A Korm. rendelet e körben megjeleníti többek között a jóhiszeműség és a tisztesség elvét, a felek együttműködési kötelezettségét, a rendeltetésellenes joggyakorlás tilalmát.
A Magyar Honvédség szolgálati érdekének erősítéséhez tartozik az eddig is meglévő alapvető magatartási követelményeken túl, hogy a kiképzési feladatok során az annak végrehajtásáért közvetlenül felelős elöljáró a szigorú katonai rend és fegyelem fenntartásához szükséges mértékű, arányos és a feladat céljához igazodó magatartást is tanúsíthat és követelhet meg a feladaton részt vevő alárendelt állománytól, amely nem minősül a személyi állomány joga vagy jogos érdeke sérelmének.
Az általános szabályok között található az a rendelkezés is, amely kimondja, hogy a szolgálati viszonyra vonatkozó szabálytól csak abban az esetben lehet eltérni, ha azt a szolgálati viszonyra vonatkozó szabály kifejezetten megengedi.
A 4. §-hoz és az 1. melléklethez
A Korm. rendelet meghatározza a rendfokozati csoportokat és a rendfokozatokat.
A korábbi jogállási törvény által megkülönböztetett általános és speciális előmeneteli rend megszűnik, helyette a Korm. rendelet rendfokozati sávokat szabályoz, amelynek lényege, hogy a szolgálati beosztásokhoz továbbra is rendszeresített rendfokozatok tartoznak, a rendszeresített rendfokozatokhoz pedig rendfokozati sávok, amelyekkel az adott beosztás betölthető.
Az 5–6. §-hoz
Az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése rögzíti, hogy „Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.”
A Korm. rendelet az Alaptörvénnyel összhangban tartalmazza az egyes alapvető jogok – különösen a személyi szabadság, a tartózkodási hely szabad megválasztása, a gyülekezési jog, a véleménynyilvánítás szabadsága – korlátozásának általános és különös eseteit. Rögzíti, hogy a katona meghatározott feladatok esetén a parancsot akkor is köteles teljesíteni, ha az az életét vagy a testi épségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyezteti. Tartalmazza továbbá a lelkiismereti és vallásszabadság, valamint a választójog gyakorlásának alapvető szabályait is.
A Korm. rendelet szabályozza továbbá az úgynevezett helyben lakási kötelezettséget, a külföldre utazás bejelentésének kötelezettségét is.
A 7. §-hoz
A Korm. rendelet meghatározza a szolgálati viszony létesítésének általános feltételeit, valamint a szolgálati viszony létesítését kizáró okokat.
Tiszt és altiszt hivatásos vagy szerződéses, legénység csak szerződéses szolgálati viszonyt létesíthet.
A 8. §-hoz
A Korm. rendelet 4 hónap próbaidő kikötését rögzíti.
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos szolgálati jogviszonyból, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőri státuszú foglalkoztatottjainak állományából történő áthelyezéskor a „fegyveres testületi előéletre” tekintettel a próbaidő kikötését a Korm. rendelet mellőzi.
Az ismételt szolgálati viszony létesítése esetén a Korm. rendelet legfeljebb 4 hónap próbaidő köthető ki.
A Korm. rendelet a próbaidő meghosszabbíthatóságát garanciális jelleggel kizárja.
A 9. §-hoz
A Korm. rendelet meghatározza a szolgálati beosztás betöltéséhez kapcsolódó általános feltételeket, így a végzettségi, alkalmassági követelményeket.
A Korm. rendelet általános jelleggel kimondja, hogy mindenki, aki nem rendelkezik alapkiképzéssel, a próbaidő alatt alapkiképzésre kötelezett. Az alapkiképzés gyűjtőfogalom, ami moduláris rendszerű. Felépítése és időtartama nagymértékben függ a jelentkező előképzettségétől és kompetenciától.
A 10–12. §-hoz
A Korm. rendelet röviden meghatározza a beosztásba helyezés feltételeit, a vezénylések, valamint a megbízás szabályait.
A Korm. rendelet szerint az állomány tagja vezényelhető
a) szolgálati feladat ellátására,
b) alapkiképzésre, kiképzésre és gyakorlatra,
c) képzésre,
d) a miniszter által vezetett minisztériumban álláshelyen történő szolgálatteljesítésre,
e) a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetnél szolgálati beosztásban történő szolgálatteljesítésre,
f) a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál (a továbbiakban: KNBSZ) történő szolgálatteljesítésre,
g) más szervnél történő szolgálatteljesítésre,
h) a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (a továbbiakban: NKE) vagy a miniszter által az állam nevében alapított, honvédelmi szervezetnek nem minősülő többcélú szakképző intézményben történő szolgálatteljesítésre,
i) külföldi szolgálatra,
j) Magyarországon települő nemzetközi katonai szervezetnél történő szolgálatteljesítésre.
A Korm. rendelet meghatározza az egyes vezénylésekhez kapcsolódó alapvető szabályokat.
A Korm. rendelet szerint a Honvédség állományába tartozó, azonban honvédségi szervezetnél szolgálati beosztást be nem töltő személyek meghatározott feltételek fennállása esetén, meghatározott időtartamra rendelkezési állományba helyezhetők, és ott tarthatók.
A 13. §-hoz
A Korm. rendelet – szakítva az eddigi szabályozással – megteremti annak lehetőségét, hogy a szerződéses állományú katona hivatásos állományba vétele a szolgálati viszony megszüntetése nélkül történjen.
A 14. §-hoz
A Korm. rendelet a korábbi szabályozás fenntartásával szabályozza a szolgálati viszony szünetelésének időtartamát, jogkövetkezményeit.
A 15. §-hoz
A Korm. rendelet szétválasztja a szolgálati viszony megszűnésének, valamint megszüntetésének eseteit. A szolgálati viszony megszűnése esetében a foglalkoztatási jogviszony a felek erre irányuló akaratnyilatkozata nélkül, objektív körülmények bekövetkezésével, automatikusan megszűnik. A szolgálati viszony megszüntetése esetében a fél vagy a felek a foglalkoztatási jogviszony megszüntetésre irányuló jognyilatkozatot tesznek, vagy megállapodást kötnek.
A 16. §-hoz
A Korm. rendelet felsorolja azokat az okokat, amelyek alapján a szolgálati viszony felmentéssel megszüntethető, vagy meg kell szüntetni.
A Korm. rendelet meghatározott esetekben és időtartamra felmentési védelmet biztosít az állomány tagja részére.
A Korm. rendelet lehetővé teszi, hogy a döntésre jogosult elöljáró felmentési idő és indokolás nélkül azonnali hatállyal megszüntesse az állomány tagjának szolgálati viszonyát. Ebben az esetben az állomány tagja kompenzációra, egyösszegű juttatásra jogosult.
A 17. §-hoz
Az állomány tagja szolgálati viszonyáról egyoldalú jognyilatkozatával lemondhat. A lemondás érvényességéhez nem szükséges a munkáltató elfogadó nyilatkozata. A lemondási nyilatkozatot írásba kell foglalni, indokolni azonban nem kell, de abból világosan ki kell tűnnie, hogy az érintett a jogviszonyáról lemond.
A Korm. rendelet által meghatározott időszakokban a szolgálati viszony lemondással történő megszüntetése kizárt.
A 18. §-hoz
A „szolgálaton kívüli” jogállás a szervezeti kötődés biztosítása, a visszavételhez szükséges feltételeknek való megfelelés elősegítése érdekében 2012. január 1-jei hatállyal került be a joganyagba, amelyet a Korm. rendelet kisebb kiegészítésekkel fenntart.
A Korm. rendelet meghatározza a szolgálaton kívülinek minősülés kereteit.
A 19. §-hoz
A Korm. rendelet fenntartja ugyan a hivatásos, szerződéses és az önkéntes tartalékosokra vonatkozó szabályozást, azonban a honvédeket a továbbiakban – az általuk ellátott feladatok jellegére tekintettel – két kategóriába sorolja:
a) műveleti és
b) adminisztratív.
A Korm. rendelet meghatározza a szolgálati beosztás betöltéséhez kapcsolódó alapvető feltételeket, míg a végzettségi, szakképzettségi, kiképzettségi, egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági és egyéb követelményeket szolgálati viszonyra vonatkozó szabályi szabályozásra utalja.
A 20. §-hoz
A korábbi jogállási törvény által megkülönböztetett általános és speciális előmeneteli rend megszűnik, helyette a Korm. rendelet rendfokozati sávokat ismer, amelynek lényege, hogy a szolgálati beosztásokhoz továbbra is rendszeresített rendfokozatok tartoznak, a rendszeresített rendfokozatokhoz pedig rendfokozati sávok, amelyekkel az adott beosztás betölthető.
A 21. §-hoz
A Korm. rendelet szerint az állomány tagjának és az önkéntes tartalékosnak a szolgálati viszonyban töltött ideje az állományba vétel napjától a szolgálati viszony megszűnésének vagy megszüntetésének napjáig tart. A szolgálati időbe beszámítható időtartamokat a szabályozás miniszteri rendeleti szintre utalja.
A 22. §-hoz
A Korm. rendelet szerint a szolgálatteljesítési idő megszervezésének joga és kötelessége a munkáltatói jogkört gyakorlót illeti meg, aki ennek keretében meghatározhatja a szolgálatteljesítési idő beosztását, vagyis a szolgálati rendet.
A 23. §-hoz
A Korm. rendelet a korábbi törvénytől eltérő fogalomhasználattal (szabadság helyett szolgálatmentesség) határozza meg az alapszolgálatmentesség mértékét.
A korábbi törvénytől eltérően a Korm. rendelet úgy rendelkezik, hogy ha szolgálati érdekből a szolgálatmentesség kiadására az esedékesség évében nincs lehetőség, úgy a szolgálatmentességet legkésőbb az esedékességet követő év augusztus 31-ig kell kiadni, ezt követően az előző évi szolgálatmentesség maradványa nem adható ki és nem vehető ki.
A Korm. rendelet rögzíti továbbá, hogy a szolgálatmentességet – a Korm. rendeletben meghatározott kivételektől eltekintve – nem lehet megváltani.
A 24. §-hoz és a 2. melléklethez
A korábbi törvényhez képest teljesen átalakul és leegyszerűsödik a katonai illetményrendszer.
Az állomány tagja a szolgálati viszonya alapján továbbra is havonta alapilletményre jogosult. A Korm. rendelet szerint a honvéd illetménye alapilletményből és – szolgálati viszonyra vonatkozó szabályban rögzítettek szerint, az arra való jogosultság esetén – egyéb illetményelemekből áll.
A honvéd alapilletményét a feladatellátás jellegéhez igazodóan kell megállapítani, ehhez kapcsolódóan a rendelkezés, illetve a Korm. rendelet 2. melléklete meghatározza a katonai illetménytáblákat.
A műveleti kategóriába tartozó katona illetményére a 2. melléklet 1. táblája szerinti illetménytáblát kell alkalmazni. Az adminisztratív illetményét a 2. melléklet 2. táblája alapján kell megállapítani.
Az illetmény mellett külföldi szolgálattól függően a honvéd részére külszolgálati juttatást is megállapítunk.
Továbbra is lehetőség van szolgálati érdekből, az érintett személy speciális végzettségére, képzettségére, az általa ellátandó feladat kiemelt fontosságára vagy speciális jellegére tekintettel, az állomány tagja javára eltérő illetmény meghatározására.
A Korm. rendelet garanciális elemként tartalmazza, hogy az illetménynek legalább a külön jogszabályban garantált bérminimum összegét el kell érnie.
A Korm. rendelet tartalmazza továbbá az illetmény védelmére vonatkozó lényeges szabályokat, így hogy az illetményt a hivatalos magyar pénznemben kell megállapítani és kifizetni. Az illetményt havonta utólag, egy alkalommal – a tárgyhónapot követő ötödik napig – kell elszámolni és kifizetni.
A Korm. rendelet meghatározza az illetményből való levonás szabályait, a jogalap nélkül kifizetett illetmény visszakövetelésére vonatkozó alapvető rendelkezéseket, a szolgálati viszonnyal összefüggő tartozások megtérítésére irányuló írásbeli felszólítás lehetőségét.
A honvédet szolgálati viszonyra vonatkozó szabályok szerint illetményen kívüli juttatás, díj, egyéb pénzbeli és természetbeni juttatás illetheti meg, továbbá részére költségtérítés és a lakhatási támogatás biztosítható, továbbá miniszteri rendeletben meghatározottak szerint teljesítményelismerésben is részesíthető.
A 25. §-hoz
A Korm. rendelet meghatározza a kegyeleti minősítés formáit, feltételeit és a minősítésre jogosult elöljárót.
A miniszter „Hősi halottá” nyilváníthatja az állomány tagját, ha az életét a szolgálati kötelezettség teljesítése során vagy azzal összefüggésben feláldozza. A miniszter és a Honvéd Vezérkar Főnöke az állomány vagy a nyugállomány elhunyt tagját a „Magyar Honvédség halottjává” nyilváníthatja szolgálati viszonyának fennállása alatt a honvédelem érdekében kifejtett kimagasló érdemeire figyelemmel. A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány azon tagját, akit a korábbiak szerint nem minősítettek, a „Katonai szolgálat halottjává” nyilváníthatja.
A 26. §-hoz
A Korm. rendelet szerint fegyelemsértésnek minősül a szolgálati viszonyból eredő kötelezettség szándékos vagy gondatlan megszegése.
A Korm. rendelet rögzíti a fegyelmi eljárás keretében kiszabható fenyítéseket, a fegyelmi eljárás keretében elbírálható szabálysértésre vagy bűncselekményre vonatkozó keretszabályokat.
A Korm. rendelet meghatározza a katonai szolgálatra való méltatlanság eseteit. Ezek közül kettő a bíróság által meghatározott módon jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetéshez kapcsolódik, míg a harmadik változatot a Magyar Honvédségen belül lefolytatott, úgynevezett méltatlansági eljárás keretében állapítják meg.
A Korm. rendelet meghatározza a nyugállományú katona méltatlanságára vonatkozó különös szabályokat.
A 27. §-hoz
A Korm. rendelet rögzíti a honvéd és a honvédelmi szervezet kártérítési felelősségének keretszabályait.
A honvéd kártérítési felelősséggel tartozik, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, és a szolgálati viszonyából eredő kötelességeinek megszegésével a Magyar Honvédségnek okozott kárt köteles megtéríteni.
A Korm. rendelet rendezi a kár leírására és a törlésére vonatkozó alapvető szabályokat, továbbá a végrehajtási kérdések miniszteri rendeleti szinten történő megállapításának kormányrendeleti alapját.
A Korm. rendelet a Honvédség kártérítési felelősségének körében fenntartja a munkáltatói kárfelelősség jogalapjára vonatkozó általános szabályt, az objektív – vétkességtől független – felelősséget.
A 28. §-hoz
A Korm. rendelet – a korábbi jogállási szabályozáshoz hasonlóan – külön fejezetben határozza meg a KNBSZ tagjaira vonatkozó speciális szabályokat, a párhuzamos szabályozás elkerülése és az egyértelmű joggyakorlat biztosítása érdekében.
A KNBSZ tagja – a Hvt.-ben foglalt feladatok ellátásán túl – a nemzetbiztonsági érdek elsődlegessége alapján, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározottak betartásával teljesíti szolgálatát. A KNBSZ tagja érdekképviseleti szervezethez nem csatlakozhat.
Az állomány tagja beleegyezésével teljesíthet szolgálatot a KNBSZ-nél, amelynek nélkülözhetetlen feltétele a nemzetbiztonsági alkalmasság, a kifogástalan életvitel, valamint a poligráfos vizsgálaton való részvétel. A Korm. rendelet garanciális jelleggel meghatározza e jogintézmények célját és alkalmazásuk feltételeit.
A Korm. rendelet szabályozza, hogy a vezénylés időtartama alatt a KNBSZ hivatásos állományú tagjának szolgálati viszonya – a kötelező felmentési jogcímek és a Korm. rendelet erejénél fogva történő megszűnés kivételével – kizárólag az érintett kérelmére vagy a főigazgató javaslatára szüntethető meg.
A 29. §-hoz
Az értelmező rendelkezések a Korm. rendelet rendelkezéseivel kapcsolatos jogalkalmazás elősegítése érdekében meghatározzák a Korm. rendelet által használt, a szolgálati jogviszony alapját jelentő fogalmak alapvető tartalmát.
A 30. §-hoz
A Korm. rendelet rögzíti a miniszteri rendeleti szintű végrehajtási rendeletek megalkotásához szükséges felhatalmazásokat.
A 31. §-hoz
A § a Korm. rendelet hatálybalépéséről rendelkezik.
A 32. §-hoz
A Korm. rendelet számos átmeneti szabály megalkotását kezdeményezi, mert sajátos problémát jelent a hatálybalépést megelőzően létrejött – jellegzetesen tartós – jogi kapcsolatok sorsa és az új szabályoknak ezekben való alkalmazása.
Az állomány tagjának illetményét 2024. szeptember 30-ig a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) és a végrehajtására kiadott jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz 2024. június 30-án hatályos rendelkezései szerint kell megállapítani.
Az állomány tagjának illetményen kívüli juttatásait 2024. szeptember 30-ig a Hjt. és a végrehajtására kiadott jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz 2024. június 30-án hatályos rendelkezései szerint kell megállapítani, azzal, hogy nem vehetőek figyelembe azon illetményen kívüli juttatások, amelyeket a Korm. rendelet vagy a Korm. rendelet felhatalmazása alapján kiadott jogszabály nem tartalmaz. A Korm. rendelet szerinti illetményen kívüli juttatások körébe beletartozik minden olyan juttatás, amely a Hjt. szerint nem része az illetménynek. Ilyenek az illetményen kívüli és az illetményjellegű juttatások. Nem tartozik azonban bele a túlszolgálatért járó díjazás, illetve a visszailleszkedési támogatás.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás