14/2024. (VII. 18.) KKM utasítás
14/2024. (VII. 18.) KKM utasítás
a rendkívüli események kezeléséről és az ügyeleti rendszerről
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott jogkörömben eljárva a következő utasítást adom ki:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) Az utasítás célja, hogy Magyarországon vagy olyan államban történt rendkívüli esemény bekövetkezése esetén, ahol a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Külszoltv.) szerinti külképviselet vagy annak részét képező nem önálló képviselet működik, a külgazdasági és külügyi szervek, valamint a külképviseletek – ideértve a nem önálló képviseleteket is – megfelelő előzetes felkészülés mellett azonnal reagálni tudjanak az esetleges rendkívüli eseményre, továbbá hogy képesek legyenek a Központ megfelelő szintű tájékoztatására és a rendkívüli esemény esetleges következményeinek elhárítására vagy a következményeinek kezelésére.
(2) A Központ tekintetében az utasítás célja a rendkívüli eseménnyel kapcsolatos információk eljuttatása a megfelelő döntéshozói szintre, a szükséges intézkedések gyors meghozatalára vonatkozó képesség, illetve eljárásrend kialakítása és fenntartása, valamint a Kormányügyeleti, katasztrófavédelmi és honvédelmi rendszerekhez, a védelmi és biztonsági szervezetekhez és azok helyi ügyeleteihez való kapcsolódás folyamatos biztosítása.
2. § Az utasítás személyi hatálya kiterjed – a külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló kivételével – a Központban, a külgazdasági és külügyi szervnél és a külképviseleten, illetve annak részét képező nem önálló képviseleten dolgozó minden foglalkoztatottra, így különösen a kormányzati szolgálati, valamint politikai szolgálati jogviszonyban álló foglalkoztatottra, munkaviszonyban álló munkavállalóra és a polgári jogi jogviszonyban álló, megbízási szerződésesre, valamint a külképviselet által foglalkoztatott házastársi munkavállalóra, az ösztöndíjas jogviszonyban álló közszolgálati ösztöndíjasra, illetve a külpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által működtetett külügyi szakmai ösztöndíjprogram ösztöndíjasára, közérdekű önkéntesre, gyakornokra.
3. § Az utasítás alkalmazásában
a) biztonsági felelős: a külképviseleti biztonsági szolgálat részletes szabályairól szóló 8/2017. (VIII. 3.) KKM rendelet 3. § 1. pontja szerinti fogalom;
b) Biztonsági Ügyelet: a miniszter által vezetett minisztériumban (a továbbiakban: Minisztérium) működő biztonsági ügyeletként
ba) munkaidőben a Biztonsági, Informatikai és Távközlési Főosztály (a továbbiakban: BITÁF) titkársága,
bb) munkaidőn túl a Külügyi Központi Ügyelet,
amely ellátja a riasztási és kiértesítési tevékenységgel összefüggő feladatokat;
c) helyi ügyelet: az önálló és nem önálló külképviselet, valamint a külgazdasági és külügyi szerv által működtetett készenléti szolgálat;
d) Kormányügyelet: a rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: BM) ügyeleti feladatait ellátó szerve;
e) Központ: a Minisztérium belföldön működő szervezeti egységei;
f) külföldi rendkívüli esemény: külföldön bekövetkező rendkívüli esemény, különösen a külképviselet működésének zavarása, akadályozása, a külképviselet elleni támadás, fegyverhasználat a külképviselet területén; magyar állampolgárok biztonságát súlyosan veszélyeztető helyzet, magyar állampolgárokat érintő tömeges baleset vagy halál, magyar állampolgárral szemben alkalmazott erőszak, erőszakos fogvatartás, túszejtés, a külképviselet erőszakkal történő fenyegetése (bombariadó vagy egyéb terror jellegű fenyegetés), tűz vagy egyéb elemi kár; polgárháborús helyzet vagy erőszakos hatalomátvételi kísérlet, súlyos katasztrófahelyzet a fogadó államban, a fogadó államot érő külső fegyveres támadás, vagy hadiállapot, rendkívüli állapot bejelentése a fogadó országban;
g) külgazdasági és külügyi szerv: a miniszter által irányított vagy felügyelt központi kormányzati igazgatási, illetve költségvetési szerv, és azon alapítvány, közalapítvány, annak jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége, illetve többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság, amely felett a miniszter alapítói vagy tulajdonosi jogokat gyakorol;
h) Külügyi Központi Ügyelet: a Biztonsági Ügyelet munkaidőn túl működő része, ahol az ügyeletesek ügyeleti helyiségben, váltásos munkarendben, a BITÁF szakmai felügyelete alatt látják el feladataikat;
i) rendkívüli esemény: minden olyan bekövetkezett esemény (különösen: tömegbaleset, nukleáris baleset, természeti vagy ipari katasztrófa, terrortámadás), amely veszélyezteti a Minisztérium, vagy külgazdasági és külügyi szerv foglalkoztatottjainak életét, testi épségét, intézményeit, valamint amelynek során külföldön magyar állampolgárok életének és testi épségének veszélyeztetettsége felmerülhet, továbbá a külföldi rendkívüli esemény;
j) ügyeletes állami vezető: a Biztonsági Ügyelet irányítására és jelentési feladatainak ellátására állami vezetői ügyeletbe jelen utasítás rendelkezései szerint kijelölt helyettes államtitkár.
4. § (1) A kormányzati intézkedést igénylő, és ezáltal a Kormányügyelet tájékoztatását szükségessé tevő rendkívüli események körét az 1. melléklet tartalmazza.
(2) Az utasítás szerinti, Minisztériumban működő ügyeletek elérhetőségét a 2. melléklet tartalmazza.
2. Rendkívüli eseményre történő előzetes felkészülés a külgazdasági és külügyi szerveknél
5. § (1) A külgazdasági és külügyi szerv a tevékenysége gyakorlásával összefüggésben bekövetkezett rendkívüli eseményekkel kapcsolatban jelentéstételre köteles a Biztonsági Ügyeletnek, ennek érdekében a külgazdasági és külügyi szerv helyi ügyeletet működtet.
(2) A külgazdasági és külügyi szerv vezetője a kapcsolattartáshoz szükséges feltételeket, a bejelentés dokumentálását, a rendkívüli eseményekkel kapcsolatos belső jelentési rendet önállóan biztosítja és alakítja ki.
(3) A helyi ügyelet feladatait a jelentési kötelezettséget teljesítő szervezet vezetője által kijelölt foglalkoztatottja vagy szervezeti egysége látja el.
(4) A külgazdasági és külügyi szerv a tájékoztatási rendszer működtetését, annak technikai, informatikai hátterét a meglévő kapacitások, eszközök és hálózatok felhasználásával, a rendelkezésre álló rendszeresített létszámmal biztosítja.
(5) A külgazdasági és külügyi szerv vezetője a helyi ügyelet feladatait, működési és dokumentálási rendjét az ezen utasításban foglaltak figyelembevételével önállóan, belső szabályzatban, így különösen utasításban vagy szabályzatban határozza meg az általa vezetett, irányított vagy felügyelt szerv vonatkozásában, amelyet előzetesen véleményezés céljából, illetve a kiadást követően megőrzés céljából megküld a Biztonsági Ügyelet részére.
(6) A külgazdasági és külügyi szerv a vezetője által jóváhagyott helyi ügyeleti beosztást legkésőbb a tárgyhónapot megelőző hónap 25. napjáig megküldi a Biztonsági Ügyelet részére.
(7) A helyi ügyeleti feladatok ellátása nem igényli az ügyeletesnek kijelölt szolgálati helyen történő tartózkodását, az ügyeleti feladatok ellátása a hivatali szervezeten kívül is biztosítható, de ha az ügyeleti feladatokat ellátó foglalkoztatott az ország területét elhagyja, az ország területén elérhető helyettesítéséről gondoskodni szükséges.
3. Rendkívüli eseményre történő előzetes felkészülés a külképviseleteken
6. § (1) A helyi ügyelet feladatait a külképviselet-vezető, a nem önálló képviselet esetén a nem önálló képviselet vezetésével megbízott kihelyezett kormánytisztviselő (a továbbiakban együtt: külképviselet-vezető) által kijelölt beosztott vagy vezető diplomata külszolgálati munkakört betöltő, kihelyezett kormánytisztviselő látja el, a kulturális diplomata, illetve kulturális intézetigazgató kivételével.
(2) A külképviselet-vezető a jóváhagyott helyi ügyeleti beosztást legkésőbb a tárgyhónapot megelőző hónap 25. napjáig megküldi a Biztonsági Ügyelet részére.
(3) Különösen veszélyeztetett, háborús vagy polgárháborús helyzetben lévő államban, mindennapi és közvetlen terrorfenyegetés alatt működő vagy természeti katasztrófák által gyakran sújtott országban lévő külképviselet vezetője vészhelyzeti egységcsomagot állít össze.
(4) A vészhelyzeti egységcsomag tartalmát a biztonsági felelős javaslatára a külképviselet-vezető határozza meg a BITÁF-fal előzetesen egyeztetve.
(5) A vészhelyzeti egységcsomag beszerzésének költségei a külképviselet adott évre jóváhagyott költségvetési előirányzatait terhelik.
7. § (1) A külképviseleten a biztonsági felelős a külképviselet-vezetővel egyeztetett értesítési tervet készít.
(2) Az értesítési terv tartalmazza a külképviseleten az utasítás hatálya alá tartozó személyek közvetlen elérhetőséget biztosító telefonszámát, több telefonszám esetén a telefonszámait és egyéb – a Külszoltv. 3. melléklete szerinti – elérhetőségeit.
(3) Az értesítési tervet az abban foglalt elérhetőségek, valamint a személyi állomány változása esetén a fogadó ország, illetve a régió biztonsági helyzetének érzékelhető romlása vagy rendkívüli esemény bekövetkezésének valószínűsíthetősége esetén haladéktalanul, egyébként évente felül kell vizsgálni.
8. § (1) A külképviseleten a konzul, vagy ha ilyen munkakör működik, akkor a vezető konzul a külképviselet-vezetővel egyeztetett tartalommal a konzuli válságkezelés érdekében vészhelyzeti telefonkönyvet vezet.
(2) A vészhelyzeti telefonkönyv tartalmazza a helyi viszonyoknak megfelelően meghatározott legfontosabb elérhetőségeket, így többek között a fogadó állam rendőrségének, egyéb rendvédelmi és katasztrófavédelmi szerveinek, a fogadó állam külügyminisztériumának, a konzuli kerületben működő kórházak, mentőszolgálatok, nagyobb utazási irodák, a fogadó államban működő légitársaságok és segélyszervezetek, nagyobb repülőterek és kikötők, valamint a fogadó államban működő magyar tiszteletbeli konzulok telefonszámát és egyéb elérhetőségeit.
(3) A vészhelyzeti telefonkönyvet az abban foglalt adatok változása, a fogadó ország, illetve régió biztonsági helyzetének érzékelhető romlása vagy rendkívüli esemény bekövetkezésének valószínűsíthetősége esetén haladéktalanul, egyébként évente felül kell vizsgálni.
(4) A vészhelyzeti telefonkönyvet a külképviselet valamennyi munkatársa számára elektronikusan és nyomtatott formában is elérhetővé kell tenni.
9. § A külképviselet köteles előkészíteni a rendkívüli esemény bekövetkezése esetére a külképviselet honlapján, illetve közösségimédia-oldalán azonnal közzéteendő – a 30. § szerinti – tájékoztatást.
10. § A biztonsági felelős valamennyi, a külképviseleten foglalkoztatott munkatárssal, valamint az értesítési tervben szereplő hozzátartozókkal a kiérkezésüket követő négy munkanapon belül megismerteti, majd évente ismételten bemutatja számukra a rendkívüli esemény bekövetkezése esetén érvényes szabályokat.
11. § Az esetlegesen bekövetkező rendkívüli esemény hatásainak csökkentésére a külképviseletek gazdálkodásáról szóló 626/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet, valamint a külképviseletek gazdálkodási rendjéről szóló 16/2023. (IX. 26.) KKM KÁT utasítás szabályait figyelembe véve a külképviselet a házipénztárában biztonsági készpénztartalékot képez.
4. Rendkívüli esemény bekövetkezése esetén foganatosítandó intézkedések a külgazdasági és külügyi szerveknél
12. § A külgazdasági és külügyi szerv a jelentésköteles eseményről történt tudomásszerzést, illetve a veszély vagy kárelhárítás érdekében esetlegesen szükséges halaszthatatlan intézkedést követően a helyi ügyelet útján telefonon haladéktalanul, majd elektronikus úton írásban is tájékoztatja a Biztonsági Ügyeletet a 17. § szerinti tartalommal.
13. § A helyi ügyeleten biztosítani kell a telefonos elérhetőséget. Az ezzel kapcsolatos adatokat a jelentési kötelezettséget teljesítő szervezet vezetője a Biztonsági Ügyelet részére megküldi.
5. Rendkívüli esemény bekövetkezése esetén foganatosítandó intézkedések a külképviseleteken
14. § (1) A külképviselet bármely tagja a hozzá beérkező rendkívüli eseményről szóló értesülésről köteles haladéktalanul tájékoztatni a helyi ügyeletet és a biztonsági felelőst.
(2) A biztonsági felelős értesíti
a) a külképviselet-vezetőt,
b) a külképviselet-vezető akadályoztatása vagy távolléte esetében a Külszoltv. 7. §-a alapján a külképviselet-vezető helyettesítését ellátó személyt (ügyvivő).
(3) A külképviselet-vezető továbbítja az információt a fogadó országban működő többi magyar külképviselet vezetőinek.
15. § A külképviselet-vezető köteles a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Konztv.) szerint, valamint a vészhelyzeti telefonkönyvben megadott elérhetőségeken, illetve a diplomáciai kapcsolatrendszerén keresztül a helyi hatóságoknál és a diplomáciai testületben tájékozódni a kialakult helyzetről, valamint arról, hogy van-e a rendkívüli eseményben érintett magyar állampolgár.
16. § (1) Rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a külképviselet-vezető saját hatáskörben dönt a szükséges intézkedésekről, az emberi és anyagi erőforrások felhasználásáról, valamint ha indokoltnak tartja, az értesítési tervben szereplő elérhetőségi adatok alapján, a külképviselet tagjait a rendkívüli esemény által nem érintett, biztonságos helyre berendeli.
(2) A külképviselet-vezető utasítására a helyi ügyelet a rendkívüli eseményről telefonon haladéktalanul tájékoztatja a Biztonsági Ügyeletet, valamint „azonnali” jelzésű jelentést küld a Biztonsági Ügyelet részére, melyet tájékoztatásul megküld a BITÁF és a Konzuli és Állampolgársági Főosztály (a továbbiakban: KONZ), valamint a Konzuli Tájékoztatási és Ügyeleti Központ részére.
(3) A külképviselet-vezető a rendkívüli eseményről telefonon haladéktalanul tájékoztatja a külképviseletet felügyelő helyettes államtitkárt, egyúttal javaslatot tesz a szükséges beavatkozás mértékére, továbbá megküldi részére a (2) bekezdés szerinti jelentést a 3. mellékletben található űrlap kitöltésével.
17. § A 16. § (2) bekezdése szerinti jelentés tartalmazza
a) a rendkívüli esemény rövid leírását, helyét, időpontját;
b) a jelentés elkészítéséig megtett, illetve megtenni tervezett intézkedéseket;
c) a helyszíni intézkedések koordinálásáért és kapcsolattartásért felelős munkatárs nevét és elérhetőségeit;
d) a megelőzéshez, az elhárításhoz vagy a védekezéshez szükséges feltételek rendelkezésre állását vagy azok hiányát;
e) a tájékoztatást arról, hogy a megtett intézkedéseken túl szükséges-e azonnali központi döntés, beavatkozás vagy egyéb intézkedés.
6. Válságstáb, Ügyelet
18. § (1) A miniszter a rendkívüli esemény bekövetkezése esetére a Minisztériumra háruló válságkezelési feladatok koordinálásáért, végrehajtásának megszervezéséért készenléti válságstábot (a továbbiakban: Válságstáb) hoz létre, amelynek szükség esetén történő felállításáról a Válságstáb vezetője javaslata alapján a miniszter vagy a közigazgatási államtitkár dönt.
(2) A BITÁF naprakész nyilvántartást vezet a készenléti rendbe a Válságstáb tagjaként beosztott szakmai felsővezetőkről, kormánytisztviselőkről, politikai tanácsadókról vagy munkavállalókról.
(3) A Válságstáb tagjaként érintett szervezeti egységek az általuk a Válságstábba beosztott tagnak és póttagnak a nevét, elérhetőségét táblázatos formában megküldik a BITÁF vezetőjének.
(4) A táblázat közigazgatási államtitkár általi jóváhagyását követően a BITÁF továbbítja azt a Biztonsági Ügyelet részére.
19. § (1) A Válságstáb vezetője a Minisztérium ügyeletes állami vezetője.
(2) A Válságstábba tagot és póttagot delegál
a) a közigazgatási államtitkár;
b) a parlamenti államtitkár;
c) a kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkár;
d) a biztonságpolitikáért és energiapolitikáért felelős államtitkár;
e) az üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkár;
f) a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár;
g) a jogi és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár;
h) a KONZ;
i) a Sajtó Főosztály;
j) a BITÁF.
(3) A közigazgatási államtitkár szükség esetén, különösen az ügyeletes állami vezető elérhetetlensége esetén jogosult magához vonni a Válságstáb vezetését.
(4) Az esemény, feladat jellegétől függően a Válságstáb vezetője, illetve a közigazgatási államtitkár további tagokat is kijelölhet.
20. § A Válságstáb vezetője dönt
a) arról, hogy a rendkívüli helyzet meddig indokolja a Válságstáb működését, illetve
b) a rendkívüli helyzet megszüntetéséről.
21. § A Válságstáb működése során igénybe veheti a Minisztérium válságkezelési termét.
22. § (1) A távközlési ügyeletet, valamint a rejtjelügyeletet a BITÁF, a konzuli ügyeletet a Konzuli Tájékoztatási és Ügyeleti Központ látja el.
(2) A Központban az ügyeletet a Biztonsági Ügyelet látja el.
23. § (1) A Biztonsági Ügyelet az eseményről beérkező értesülést követően haladéktalanul, telefonon értesíti az ügyeletes állami vezetőt, aki, ha indokoltnak tartja a Válságstáb összehívását, a 29. § (1) bekezdése szerint megteszi ez irányú javaslatát.
(2) Külföldi rendkívüli esemény esetén, ha a Biztonsági Ügyelet nem az érintett külképviselettől kapta az értesítést, és a külképviselet nem tud a rendkívüli eseményről, a Biztonsági Ügyelet – az ügyeletes állami vezető értesítését megelőzően – haladéktalanul értesíti az érintett külképviseletet.
(3) A Biztonsági Ügyelet háttértámogatást nyújt az ügyeletes állami vezetői feladatok ellátásához, közreműködik az azonnali intézkedések végrehajtásában.
(4) Ha az ügyeletes állami vezető a bejelentett eseményt rendkívüli eseménnyé nyilvánítja, és rendkívüli helyzetet rendelt el, e-mail és telefon útján haladéktalanul értesíti
a) a Biztonsági Ügyeletet,
b) a Biztonsági Ügyelet útján a Válságstáb tagjait,
c) a KKM Subsidium Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: KKM Subsidium Kft.) alkalmazásában álló garázsmestert,
d) az érintett külképviseletet felügyelő területi – nemzetközi szervezethez akkreditált külképviselet (állandó képviselet) esetén a külképviseletet (állandó képviseletet) irányító szakmai főosztály – vezetőjét és
e) külgazdasági és külügyi szerv érintettsége esetén a szervezet tekintetében felelős helyettes államtitkárt.
(5) Az e-mail útján küldött értesítés tartalmazza az esemény tényszerű, rövid leírását, valamint az érintett külképviselet, külgazdasági és külügyi szerv és annak vezetőjének mobiltelefonszámát, a Válságstáb tagjainak nevét és elérhetőségét. Az e-mailt másolatban meg kell küldeni a miniszternek, a Minisztérium államtitkárainak, az érintett külképviseletnek, a külképviselet-vezetőnek vagy külgazdasági és külügyi szervnek és vezetőjének.
24. § (1) Az ügyeletes állami vezető értesítésének sikertelensége esetén a Biztonsági Ügyelet haladéktalanul telefonon értesíti a KONZ és a BITÁF Válságstábba beosztott tagjait, akik az illetékes külképviselettel konzultálva döntenek arról, hogy az adott esemény rendkívüli eseménynek minősül-e, és szükséges-e Válságstáb összehívása.
(2) Az adott esemény rendkívüli eseménnyé történő minősítése esetén a Biztonsági Ügyelet értesíti a közigazgatási államtitkárt, aki a 19. § (3) bekezdése alapján magához vonhatja a Válságstáb vezetését.
25. § (1) A Biztonsági Ügyelet a kormányzati intézkedést igénylő rendkívüli eseményről és az azokkal összefüggésben felmerült, valamint beérkezett információkról elektronikus dokumentumban, írásvédett formában jelentést készít, amelyet a Válságstáb vezetőjének jóváhagyásával e-mailben továbbít a Kormányügyelet részére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jelentés tartalmazza
a) az ügyelet megnevezését, a jelentést tevő nevét, beosztását, telefonszámát;
b) a rendkívüli eseménynek az 1. mellékletben szereplő megjelölését vagy szükség esetén egyéb meghatározását;
c) a rendkívüli esemény rövid leírását, kiváltó okát, helyét, időpontját;
d) a megtett intézkedéseket;
e) a prognosztizálható lefolyást és hatásokat;
f) az életben, testi épségben, vagyonban bekövetkezett veszteségek felmérését;
g) a megelőzéshez, elhárításhoz vagy a védekezéshez szükséges feltételek rendelkezésre állását vagy azok hiányát;
h) tájékoztatást arról, hogy szükséges-e azonnali kormányzati beavatkozás vagy kommunikációs intézkedés.
(3) A Biztonsági Ügyelet gondoskodik az általa elektronikusan rögzített adatok archiválásáról és a hatályos iratkezelési szabályoknak megfelelő megőrzéséről.
26. § Ha az érintett külképviselet-vezető nem tartózkodik az állomáshelyén, a rendkívüli helyzet súlyosságára tekintettel a Biztonsági Ügyelet utasíthatja őt az állomáshelyre történő azonnali visszatérésre. Az elrendelt visszatérés miatt esetlegesen felmerült indokolt, a Minisztérium nevére és címére szóló számlával igazolt többletköltséget a Minisztérium utólag megtéríti. Ha a többletköltségről a Minisztérium nevére és címére szóló számla nem állítható ki technikai okok miatt (pl. meglévő magánszemély nevére szóló repülőjegy módosítása), úgy a többletdíj kifizetésére a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár engedélyezését követően, egyéb juttatásként van mód.
27. § (1) Nukleáris balesetek, gyakorlatok esetén az ezekkel összefüggésben keletkezett iratokat a Biztonsági Ügyelet haladéktalanul továbbítja
a) a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszternek,
b) a Kormányügyeletnek,
c) az Országos Atomenergia Hivatalnak és
d) az energiapolitikáért felelős miniszternek.
(2) A bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia Ügynökségtől érkezett iratok átvételét a Biztonsági Ügyelet, ha ezt kérik, harminc percen belül visszaigazolja a feladónak.
28. § Ha az ügyeletes állami vezetőnek kijelölt személy bármely okból nem tudja ellátni az ügyeletet, helyettesítéséről maga köteles gondoskodni, és a helyettesítést ellátó állami vezető nevét megküldeni a Közigazgatási Államtitkári Titkárság (a továbbiakban: KÁT Titkárság), a BITÁF és a Biztonsági Ügyelet részére.
7. A Válságstáb tagjainak berendelésére vonatkozó szabályok
29. § (1) A Válságstáb tagjainak berendeléséről – a Válságstáb vezetőjének javaslata alapján – a miniszter vagy a közigazgatási államtitkár dönt.
(2) Utazási költségelszámolás: ha a Központba történő berendelés szükséges, a Minisztérium a Válságstáb tagjainak utazása kapcsán esetlegesen felmerült indokolt, a Minisztérium nevére és címére szóló számlával igazolt többletköltséget számla ellenében utólag megtéríti. Ha a többletköltségről a Minisztérium nevére és címére szóló számla nem állítható ki technikai okok miatt (pl. meglévő magánszemély nevére szóló repülőjegy módosítása), úgy a többletdíj kifizetésére a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár engedélyezését követően, egyéb juttatásként van mód.
(3) Telefonköltség-elszámolás: berendelés esetén a Válságstáb tagja részére a Minisztérium megtéríti a rendkívüli helyzet elrendelésével összefüggésben keletkezett, az adott foglalkoztatott részére meghatározott költségkeretet meghaladó telefonköltségeket.
(4) A Válságstáb tagjának biztosítania kell, hogy fogadni tudja a berendelésre vonatkozó értesítést, akadályoztatása esetén, annak megszűnését követően a hívó felet köteles haladéktalanul visszahívni.
(5) Berendelés esetén az elrendelő dönti el, hogy a berendelés tárgyát képező esemény, illetve a Válságstáb tagja által ellátandó feladatok telefonon közölhetők-e. Ha nem közölhetők, a Biztonsági Ügyelet bevonásával gondoskodik a Válságstáb tagjának tájékoztatásáról és feladataik meghatározásáról.
(6) A berendelés végrehajtása során a Biztonsági Ügyelet a Válságstáb tagjával telefonon közli az elrendelő személyét, a beérkezés helyét és időpontját.
(7) A Válságstáb tagja a Biztonsági Ügyelet által meghatározott helyre a riasztást követő legrövidebb időn belül beérkezik. Ha az értesítés távközlési berendezések üzemképtelensége esetén valósul meg, a beérkezés a kiértesítés idejétől kezdődik.
(8) Ha a Válságstáb tagjának és póttagjának beérkezése akadályba ütközik, vagy csak a riasztást követő négy órán túl tudna beérkezni, akkor azt a berendelés fogadásakor vagy – ha az akadályozó körülmény ezt követően merült fel – az akadályoztatás bekövetkeztét követően haladéktalanul köteles jelezni a Biztonsági Ügyeletnek és szervezeti egysége vezetőinek vagy helyetteseinek. A Válságstáb tagja akadályoztatása esetén a szervezeti egységének vezetője (helyettese) intézkedik a feladat ellátására alkalmas, a Válságstábba kijelölt más foglalkoztatott berendeléséről.
(9) A berendelt foglalkoztatott az értesítés vétele után
a) megbizonyosodik a riasztás valódiságáról (visszaigazolást kér a Biztonsági Ügyelettől);
b) a megadott helyre a (7) bekezdésben meghatározott időn belül bevonul;
c) részt vesz az ügyeletes állami vezető által tartott eligazításon, és végrehajtja a meghatározott feladatokat.
(10) Gyakorlat és ellenőrzés esetén a részvétel alól mentesül a rendelkezésre állási, valamint a munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól mentesített, valamint a szabadság jogcímen távol lévő foglalkoztatott, valamint a munkáltató által írásban meghatározott feladatát a szokásos munkavégzési hely szerinti településen kívül ellátó foglalkoztatott.
8. Kommunikáció
30. § A külképviselet rendkívüli eseményről beérkező ellenőrzött értesülés esetén, miután az ügyeletes állami vezető a bejelentett eseményt rendkívüli eseménynek nyilvánította, közzéteszi honlapján, valamint – ha rendelkezik ilyennel – közösségimédia-oldalán
a) a bekövetkezett eseményről szóló tényszerű, rövid tájékoztatást,
b) a külképviseletnek az erre a célra aktivált ügyeleti telefonszámát, amelyen a konzuli segítséget igénylő állampolgárok és az érintettek hozzátartozói érdeklődhetnek,
c) a felhívást a sajtó képviselőinek, hogy az esettel kapcsolatosan a közvélemény tájékoztatását a Sajtó Főosztály végzi, amely a sajto@mfa.gov.hu e-mail-címen érhető el,
d) a felhívást arra vonatkozóan, hogy az eseménnyel kapcsolatos közérdekű információt a honlapon megjelölt csatornákon keresztül várja a külképviselet, valamint
e) a külképviselet-vezető belátása szerinti egyéb hasznos információt.
31. § (1) A külképviselet a 30. § szerint közzétett adatokat és tényeket
a) haladéktalanul megküldi a Központnak a Konzuli Tájékoztatás honlap „Kiemelt utazási tanácsok” pontja alatt történő közlése érdekében, és
b) tájékoztatásul megküldi a Konzuli Tájékoztatási és Ügyeleti Központnak, ezzel biztosítva a telefonos tájékoztatás aktualitását.
(2) A 30. § szerinti, közösségimédia-oldalon közzétett információnak meg kell egyeznie a külképviselet honlapján közzétett információval, vagy arra történő átirányításra (link) alkalmasnak kell lennie. A közösségimédia-oldalon az esemény vonatkozásában hozzászólás lehetősége nem engedélyezhető.
(3) A külképviselet köteles a http s:/ /k onz inf o . mf a.g ov .h u/ oldalon található információ alapján folyamatosan frissíteni a külképviselet hivatalos közösségimédia-oldalán és honlapján elérhető tájékoztatást.
(4) A rendkívüli eseménnyel kapcsolatos új tények, fejlemények felmerülése esetén a külképviselet a 30. és a jelen §-ban foglaltak szerint gondoskodik az adatok frissítéséről.
32. § Rendkívüli eseménnyel kapcsolatban érdemben először a miniszter, illetve az általa kijelölt személy jogosult a sajtónak nyilatkozni.
33. § A külképviselet-vezető a rendkívüli eseménnyel összefüggő új tényekről, információról folyamatosan tájékoztatja e-mailen a Válságstáb tagjait, valamint szükség szerint a 23. § (4) bekezdésében meghatározott személyeket.
34. § (1) A 30. § szerinti tájékoztatás alapján a KONZ haladéktalanul aktualizálja a ht tp s: / / ko nzi nfo. mf a.go v.h u/ honlapon található utazási tanácsokat.
(2) A külképviselet-vezető a 30. § szerinti tájékoztatást és az ezzel kapcsolatos utazási tanácsokat a kiemelt érdeklődésre számot tartó ügyekben történő kommunikációról szóló konzuli utasításban megadott szempontok szerint állítja össze.
35. § A Minisztérium valamennyi foglalkoztatottja köteles a tudomására jutott rendkívüli eseményt, valamint a rendkívüli esemény kezelésével kapcsolatosan valamennyi lényeges tényt és információt haladéktalanul a Biztonsági Ügyelet tudomására hozni.
9. Állampolgári felajánlások
36. § (1) A külképviselet a honlapján, illetve közösségimédia-oldalán a 30. § szerinti eljárást követően haladéktalanul felhívást tesz közzé, hogy az állampolgári felajánlásokat a területen működő segélyszervezetek részére lehet megtenni.
(2) A külképviseletekhez, valamint a Központ bármely szervezeti egységéhez közvetlenül beérkezett állampolgári felajánlásokkal kapcsolatban
a) a külképviselet tájékoztatja a felajánlást tevőt, hogy felajánlásával forduljon a területileg illetékes karitatív szervezethez,
b) a Központ szervezeti egysége tájékoztatja a felajánlást tevőt, hogy forduljon a Karitatív Tanács honlapján, az Adományozás menüpont alatt megtalálható szervezetek egyikéhez.
10. A külképviselet által foganatosítandó intézkedések magyar állampolgárok érintettsége esetén
37. § (1) A konzuli feladatkört ellátó kihelyezett kormánytisztviselő a Konztv. szerinti feladatkörében eljárva rögzíti azon magyar állampolgárok és hozzátartozóik nevét és személyes adatait, akik esetlegesen segítségre szorulhatnak.
(2) Rendkívüli esemény bekövetkezésekor a külképviselet lehetőség szerint ellenőrzi azoknak a magyar állampolgároknak a névsorát, akik a Konztv. 2/A. § (5) bekezdése alapján külföldi tartózkodásukat bejelentették a konzuli szolgálatnak és a bejelentésben megjelölt információ szerint a külképviselet illetékességi területén tartózkodnak.
(3) A rendkívüli eseményben érintett magyar állampolgárok hozzátartozóit a külföldön elhalálozott, súlyos balesetet szenvedett, illetve sürgős egészségügyi ellátást igénylő magyar állampolgárok hozzátartozóinak értesítési rendjéről szóló konzuli utasítás szerint kell értesíteni. Az értesítési eljárástól – az érintettek számának és a külképviselet kapacitásának függvényében – a külképviselet a KONZ vezetőjének engedélyével eltérhet.
38. § (1) A Konztv. 6. § (2) bekezdése és 7. § (1) bekezdése szerinti rendkívüli esemény bekövetkezésekor a Válságstáb vezetőjének döntése alapján kijelölt kihelyezett a helyszínen történő tájékozódás érdekében – lehetőség szerint – a rendkívüli esemény helyszínére utazik.
(2) Az önálló külképviseleten a külképviselet-vezető rendkívüli esemény bekövetkezte esetén
a) a nyomtatványfelelős, illetve a nyomtatványfelelős-helyettes tájékoztatása alapján felméri a rendelkezésre álló ideiglenes magánútlevelek és címkék, valamint vízumbélyegek számát, szükség esetén jelzi tartalékigényét;
b) felméri a külképviselet készpénzkészletét, és azt jelenti a Külképviseleti Gazdálkodási Főosztály részére a tartalékigény megjelölése mellett;
c) szükség szerint intézkedik a külképviselet bankszámlájának terhére történő készpénzfelvételről, illetve a bankszámla feltöltéséről;
d) felülvizsgálja az eredeti szabadságolási és futárfogadási terveket, és szükség esetén javaslatot tesz a közigazgatási államtitkár felé a szabadságok kiadásának felfüggesztésére, illetve a megkezdett szabadságok megszakítására;
e) indokolt esetben utasítást ad a szükséges mennyiségű vészhelyzeti tartalék felhalmozására;
f) szükség esetén operatív csoportot jelöl ki, amely a helyszínre utazik, és ott a rendkívüli helyzet megszűnéséig tartós jelenlétet tart fenn;
g) indokolt esetben, megfelelő helyiségek, tartalékok és kapacitás rendelkezésre állása esetén, a Válságstábbal konzultálva megnyithatja a külképviseletet a veszélyhelyzetben menedéket kereső magyar állampolgárok számára.
39. § A külképviselet a magyar állampolgárok részére külföldön történt rendkívüli esemény esetén nyújtandó anyagi támogatás igényének felmerülésekor a magyar állampolgárnak külföldön válsághelyzetben nyújtható anyagi támogatással kapcsolatban alkalmazandó eljárás rendjéről szóló 3/2017. (III. 17.) közigazgatási államtitkári ügyviteli szabályzat szerint jár el.
11. Kiutazók fogadása esetén foganatosítandó intézkedések
40. § (1) A külképviselet előkészíti a Központból, valamint a társszervektől kiutazók fogadását. Az előkészítés keretében a külképviselet
a) szállást foglal,
b) megszervezi a reptéri transzfert,
c) szükség esetén gépjárművet bérel,
d) szükség esetén tolmácsot biztosít,
e) helyi SIM-kártyát vásárol, valamint azzal kompatibilis mobiltelefon-készüléket biztosít,
f) tájékoztatást ad a vészhelyzet esetén hívható telefonszámokról
a kiutazók részére.
(2) A külképviselet a társszervektől kiutazók fogadásának előkészítése során tájékoztatást kér a Központtól arra vonatkozóan, hogy a felmerülő költségeket a Minisztérium vagy az érintett társszerv viseli.
12. Rendkívüli kiutazás esetén foganatosítandó intézkedések
41. § A közigazgatási államtitkár vagy a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár utasítására a Pénzügyi és Számviteli Főosztály (a továbbiakban: PSZF) a lehető legrövidebb időn belül biztosítja a bekövetkezett rendkívüli eseménnyel összefüggésben indokolttá váló esetleges ideiglenes kiutazás költségeinek fedezéséhez szükséges készpénzt.
42. § Rendkívüli eseménnyel összefüggő kiutazás esetén, ha azonnali repülőjegy vásárlására van szükség, a PSZF haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a kiutazásra haladéktalanul sor kerülhessen.
43. § (1) Célszerűen gépkocsival megközelíthető helyszínen történt rendkívüli eseménnyel összefüggő kiutazás esetén a KKM Subsidium Kft. haladéktalanul intézkedik, hogy a szükséges számú személygépjármű és gépjárművezető a legrövidebb időn belül, indulásra készen rendelkezésre álljon.
(2) A rendkívüli eseménnyel összefüggő gépkocsiigény elsőbbséget élvez minden más gépkocsiigénnyel szemben.
13. Ügyeleti rendet ellátó szervezeti egységek: az ügyeletes állami vezető és a Biztonsági Ügyelet
44. § Az ügyeletes állami vezető feladata a kormányzati intézkedést igénylő rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a Biztonsági Ügyelet irányítása és felügyelete, valamint a jelentéstételi kötelezettség teljesítése a Kormányügyelet felé.
45. § (1) Az ügyeletes állami vezető feladatait a Minisztérium helyettes államtitkárai havonta, előre meghatározott beosztás szerint látják el.
(2) Az ügyeletes állami vezetők havi beosztását a KÁT Titkárság készíti elő, a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá, majd a jóváhagyott beosztást a KÁT Titkárság megküldi a BITÁF részére. A BITÁF tájékoztatja a Biztonsági Ügyeletet az ügyeletes állami vezetői beosztásról.
46. § Az ügyeletes állami vezető biztosítja a folyamatos telefonos és elektronikus elérhetőségét, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges aktualizált adatainak Biztonsági Ügyelet részére történő rendelkezésre állását.
47. § Ha az ügyeletes állami vezető egyéb forrásból olyan kormányzati intézkedést igénylő rendkívüli eseményre vonatkozó információ birtokába jut, amelyről jelentés nem érkezett, az információk megerősítése érdekében a Biztonsági Ügyelettől háttértámogatást kérhet.
48. § (1) Folyamatban lévő feladat esetén, vagy ha a szolgálat folyamán intézkedésre került sor, az ügyeletes állami vezetői szolgálat átadás-átvétele során a szolgálatot átadó ügyeletes felveszi a kapcsolatot a szolgálatot átvevő ügyeletessel, és írásban megküldi a folyamatosság biztosításához szükséges információkat.
(2) Ha a kormányzati intézkedést igénylő rendkívüli esemény jellege vagy a szolgálatváltás időpontja indokolja, a folytonosság biztosítása érdekében az ügyeletes váltására az érintettek egyeztetése alapján később is sor kerülhet. A rendhagyó helyzetről, valamint az átadás-átvétel megvalósulásáról az átvevő értesíti a Biztonsági Ügyeletet.
49. § (1) A Biztonsági Ügyelet megszervezéséért a BITÁF felelős.
(2) A BITÁF elkészíti a biztonsági ügyeletesek havi szolgálati beosztását a tárgyhónapot megelőző hónap 15. napjáig.
(3) Ha a biztonsági ügyeletes a szolgálatot bármely előre nem látott halaszthatatlan feladat vagy más elháríthatatlan ok miatt nem tudja ellátni, helyettesítéséről a BITÁF haladéktalanul gondoskodik.
50. § (1) A Külügyi Központi Ügyeletet a Minisztérium megfelelő felkészültséggel rendelkező, a BITÁF és a Személyügyi Főosztály által közösen kijelölt foglalkoztatottja látja el.
(2) A Külügyi Központi Ügyeletet ellátó foglalkoztatott köteles a részére meghatározott időpontban az ügyeleten megjelenni, és ellenőrizni a szükséges technikai eszközök rendelkezésre állását és működését.
(3) A Külügyi Központi Ügyeletet ellátó foglalkoztatott átveszi az érkező hivatalos küldeményeket, a futárpostát, megteszi a nyílt és rejtjeltáviratokkal kapcsolatos intézkedéseket, továbbá értékeli a beérkező iratokat, a fontosabb ügyekről, eseményekről tájékoztatja a BITÁF vezetőjét.
(4) A Biztonsági Ügyelet figyelemmel kíséri a helyi ügyeletek működését, a működési feltételek elégtelensége vagy egyéb rendellenesség észlelése esetén a közigazgatási államtitkár útján kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét.
(5) A Biztonsági Ügyelet az ügyeleti eseményekről elektronikus naplót vezet.
51. § (1) A Biztonsági Ügyelet részére utasítást csak a miniszter, a közigazgatási államtitkár, az államtitkár, az ügyeletes állami vezető, valamint a BITÁF adhat.
(2) A Külügyi Központi Ügyelet ellátja a magyar és a külföldi légtér használatát igénylő szervek kérésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat. Soron kívüli diplomáciai repülési engedély beszerzése ügyében a Külügyi Központi Ügyelet egyeztet a vonatkozó eljárásrend szerint illetékes szervezeti egység vezetőjével, valamint a BITÁF vezetőjével.
(3) A Külügyi Központi Ügyelet jogosult a Magyarországon működő külképviseletek jegyzékeit átvenni, felbontani és – a szükséges egyeztetéseket követően – az abban foglaltak szerint eljárni.
52. § Munkaidőn túl a Külügyi Központi Ügyelet a Minisztérium épületeiben keletkezett üzemzavar, elemi kár, egyéb riasztás esetén tájékoztatja
a) a Készenléti Rendőrség Személy- és Objektumvédelmi Igazgatóság Objektumvédelmi Főosztály I. Őrségi Osztály Külgazdasági és Külügyminisztérium Őrségi Alosztály Parancsnokát,
b) a BITÁF vezetőjét és
c) a KKM Subsidium Kft. ügyvezetőjét.
53. § A Külügyi Központi Ügyelet budapesti helyi idő szerint, hétfőtől csütörtökig 16 órától, pénteken 14 órától kezdődik, és a következő nap reggel 08:00 óráig, illetve szombat, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel 08:00 órától a következő nap reggel 08:00 óráig tart.
14. Rejtjelügyelet
54. § (1) A BITÁF Rejtjelzési Referatúra szervezetében Központi Rejtjelző Szolgálat működik. Munkaidőn túl ügyeleti rendszer keretében a Rejtjelügyelet biztosítja a minősített adatok rejtjelzéssel történő védelmét, nyílt és minősített elektronikus adatkezelő rendszereken történő továbbításra való előkészítését, valamint egyéb informatikai ügyeleti feladatok ellátását.
(2) A Központi Rejtjelző Szolgálat és a Rejtjelügyelet részletes feladatait a Minisztérium Rejtjelzési Szabályzata tartalmazza.
55. § A Rejtjelügyelet budapesti helyi idő szerint, hétfőtől csütörtökig 16 órától, pénteken 14 órától kezdődik, és a következő nap 08:00 óráig, illetve szombat, vasárnap és munkaszüneti napokon 08:00 órától a következő nap 08:00 óráig tart.
15. Konzuli Tájékoztatási és Ügyeleti Központ
56. § A Konzuli Tájékoztatási és Ügyeleti Központ a KONZ szakmai felügyelete alatt működő telefonos ügyelet, melynek egyik feladata, hogy a konzuli vészhelyzeti hívások megfelelő kezelésével és becsatornázásával, valamint hírfigyelési tevékenységével megkönnyítse a rendkívüli esemény bekövetkezésekor szükséges intézkedések mielőbbi megtételét, és segítse a külképviseletek konzuli szolgálatait.
57. § A Konzuli Tájékoztatási és Ügyeleti Központ munka-, szabad- és ünnepnapokon is folyamatosan, napi 24 órában látja el feladatait; a megbízott munkatársak hírfigyelő szolgálatot látnak el, egyúttal kezelik a KONZ által a Konzuli Tájékoztatási és Ügyeleti Központ hatáskörébe vont külképviseletek konzuli ügyeleti telefonjaira érkező megkereséseket.
58. § Ha a Konzuli Tájékoztatási és Ügyeleti Központ olyan esemény bekövetkeztéről szerez értesülést, amely a jelen utasítás alapján rendkívüli eseménynek minősülhet – így különösen a rendkívüli események, külföldi rendkívüli események, valamint az 1. mellékletben meghatározott események –, úgy köteles haladéktalanul értesíteni a Biztonsági Ügyeletet.
16. Záró rendelkezések
59. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
60. § A 6. § (3) bekezdése szerinti vészhelyzeti egységcsomagot első alkalommal az utasítás hatálybalépését követő hatvan napon belül kell összeállítani.
61. § Az 5. § (5) bekezdésében szereplő belső szabályzatot a külgazdasági és külügyi szerv legkésőbb az utasítás hatálybalépését követő kilencven napon belül készíti el és küldi meg a Biztonsági Ügyelet részére.
62. § Az 5. § (6) bekezdése szerinti ügyeleti beosztást a külgazdasági és külügyi szerv első alkalommal az utasítás hatálybalépését követő kilencven napon belül készíti el és küldi meg a Biztonsági Ügyelet részére.
63. §1
1. melléklet a 14/2024. (VII. 18.) KKM utasításhoz
1. „Éles” nukleáris baleseti riasztás vagy értesítés.
2. Minden terror jellegű cselekmény vagy azzal fenyegető helyzet, akár belföldön, akár külföldön keletkezett, és az erre vonatkozó információ.
3. A Központot, illetve a külgazdasági és külügyi szervet érintő olyan természeti, humanitárius vagy civilizációs katasztrófa vagy több olyan, kisebb jelentőségű esemény egyidejű bekövetkezése, amelyek alapot adhatnak az Alaptörvény szerinti különleges jogrend bevezetésére, vagy amelyek az érintett szerv alapfeladatainak ellátását jelentős mértékben veszélyeztetik.
4. Külföldi kormány rendkívüli helyzet bekövetkezésével összefüggő azonnali segítségkérése.
5. Az EU Vészhelyzeti és Krízisközpont, valamint a NATO Eseménykezelő Központ (NATO SITCEN) olyan intézkedése, amelyről a Kormányügyelet tájékoztatása szükséges.
2. melléklet a 14/2024. (VII. 18.) KKM utasításhoz
1. Külgazdasági és Külügyminisztérium Biztonsági Ügyelet
munkaidőben (BITÁF): |
munkaidőn túl (Külügyi Központi Ügyelet): |
Tel.: +36/1 458-1225 |
Tel.: +36/1 458-1000, +36/1 201-7615 |
Fax: +36/1 458-1187 |
Fax: +36/1 212-5918 |
BM: 13-263 |
|
E-mail: bitaf@mfa.gov.hu |
E-mail: kkpu@mfa.gov.hu |
2. Külgazdasági és Külügyminisztérium Távközlési Ügyelet
3. Külgazdasági és Külügyminisztérium Konzuli Tájékoztatási és Ügyeleti Központ
3. melléklet a 14/2024. (VII. 18.) KKM utasításhoz
Az ügyeletes munkatárs neve: |
A bejelentés időpontja: |
A hívó fél neve, beosztása (szervezetének, szervezeti egységének megnevezése), az esemény helye, időpontja: |
|
Koordinálásért, kapcsolattartásért felelős munkatárs neve/elérhetőségei: |
|
Az esemény rövid leírása: |
|
Megtett és megtenni tervezett intézkedések: |
|
A megelőzéshez, elhárításhoz vagy a védekezéshez szükséges feltételek rendelkezésre állása vagy azok hiánya: |
|
Azonnali központi beavatkozás vagy egyéb intézkedés szükségessége: |
|
A jelentés időpontja: |
A 63. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás