Magyarország Alaptörvényének tizennegyedik módosítása indokolás

A rendszerváltoztatás óta a legfőbb ügyészi tisztséget betöltő három személyből kettő előszöri megválasztásakor nem volt ügyész, így a módosítás a hazai gyakorlathoz igazítja a szabályozást. Egyúttal a nemzetközi gyakorlathoz is, tekintettel arra, hogy számos európai országban (így Hollandiában, Lengyelországban, Dániában vagy Svédországban) a legfőbb ügyészi tisztség betöltésének nem feltétele, hogy a legfőbb ügyész ügyészi múlttal rendelkezzen.

A módosítás értelmében az Országgyűlésnek lehetősége lesz arra, hogy a legfőbb ügyészt ne kizárólag az ügyészek közül választhassa.

Az Alaptörvény módosítása továbbá tartalmazza a bíróvá történő kinevezés életkori határának felemelését és a bírói szolgálati jogviszony fennállására vonatkozó szabályozás módosítását.

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

Az Alaptörvény módosításának célja, hogy a legfőbb ügyészt ne kizárólag az ügyészek közül választhassa az Országgyűlés.

E módosítás nem érintené az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdésében biztosított azon lehetőséget, hogy az Országgyűlés sarkalatos törvényben – a legfőbb ügyész jogállásának keretében – további, a legfőbb ügyész kinevezéséhez szükséges feltételeket határozhasson meg.

A bíróvá történő kinevezés életkori határának felemelése a 35. életévre biztosíthatja a leendő bírák szakmai felkészültségének további erősítését, valamint hozzájárulhat a közbizalom erősítéséhez és a bírói döntéshozatal minőségének javításához.

Az átmeneti rendelkezés értelmében a bíróvá történő kinevezés életkori határának felemelését nem kell alkalmazni azon bírák tekintetében, akik az Alaptörvény tizennegyedik módosításának hatálybalépésekor már kinevezésre kerültek. Azokra a bírákra sem kell alkalmazni a szabályt, akik az Alaptörvény tizennegyedik módosítása hatálybalépését megelőzően kiírt pályázat alapján kerültek kinevezésre. Továbbá az átmeneti rendelkezés alapján a 2025. január 1-jét megelőzően igazságügyi szervnél szolgálati jogviszonyt létesített bírósági titkár, továbbá az a bírósági titkár, aki 2025. január 1-jét megelőzően igazságügyi szervnél bírósági fogalmazói jogviszonyban állt, továbbra is bíróvá nevezhető ki, ha harmincadik életévét betöltötte.

Az Alaptörvény módosítása biztosítja, hogy a bíró szolgálati jogviszonya az általános nyugdíjkorhatár betöltéséig, illetve sarkalatos törvényben meghatározott esetekben a bíró hetvenedik életévének betöltéséig fennállhat.

A már korábban végrehajtott – a 30. életévre vonatkozó – átmeneti rendelkezés elhagyása.

Hatályba lépéshez kapcsolódó rendelkezések.