PK ÍH 2024/140.

A házastársak közös vagyonát a vagyonösszesség – aktív és passzív vagyon együttesen – képezi, ezért ebből a felperesre jutó hányad adja a pertárgy értékét [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 20. § (1) és (3) bekezdés a) pont, 21. §, 31. § (2) bekezdés b) pont].

A felperes házastársi közös vagyon megosztása, valamint a lejárt és a jövőben esedékes többlethasználati díj megfizetésére kötelezés iránt terjesztett elő keresetlevelet a járásbíróságon. A felperes keresetlevelében a per tárgyának értékét összesen 19 144 914 Ft-ban jelölte meg. Számítása szerint az aktív vagyon értéke 48 847 000 Ft, a passzív vagyon értéke pedig 16 226 968 Ft, az alperes a felperes részére 15 904 914 Ft megfizetésére köteles, valamint a többlethasználatidíj-igény (3 240 000 Ft), melyek együttes összegeként adta meg a felperes a pertárgyértéket.

A felperes a bíróság hiánypótlási felhívására a pertárgy értékét 20 990 016 Ft-ra módosította, mely esetében a felek aktív vagyonának az értékét 48 487 000 Ft-ban, a passzív vagyon értékét 16 226 968 Ft-ban, a passzívákkal csökkentett aktív vagyon értékét 32 620 032 Ft-ban (helyesen 32 260 032), a peres fél jutóját 16 310 016 Ft-ban (helyesen 16 130 016) jelölte meg.

Felperes a házastársi közös vagyon megosztása iránti igény tekintetében a passzívákkal csökkentett aktív vagyon értékének figyelembevételével határozta meg a közös vagyon megosztása iránti igény értékét 16 310 016 Ft összegben. A többlethasználati díj iránti igény pertárgyértékeként 1 440 000 Ft-ot, míg a lejárt többlethasználati díj megfizetésére kötelezés iránti igény vonatkozásában 3 240 000 Ft-ot tüntetett fel pertárgyértékként. (16 310 016 Ft + 1 440 000 Ft + 3 240 000 Ft = 20 990 016 Ft)

A járásbíróság a 2024. március 9. napján jogerőre emelkedett végzésében megállapította hatáskörének hiányát és a keresetlevelet áttenni rendelte a törvényszékhez.

Álláspontja szerint a házastársi közös vagyon megosztásakor a vagyonmérlegnek tartalmaznia kell a közös aktív és passzív vagyon különbözetének egyenlegét, a közös vagyon ún. tiszta értékének és a feleket megillető közös vagyoni jutó összegének a meghatározását, ez azonban nem jelentheti azt, hogy a per tárgyának az érteke a közös vagyonból jutó vagyon értéke. A per tárgyának értéke nem a tiszta vagyon értékének fele, miként nem lehet az a házastársi vagyonközösségből eredő igények felek közötti elszámolása eredményeként a felperesnek járó érték összege sem. A számítás során a per tárgyának értéke a közös vagyon megosztása iránti kereseti kérelem tekintetében a megosztani kért aktív és passzív vagyon fele, azaz valamennyi közös vagyontárgy: ingó, ingatlan dolgok, követelések, vagyoni értékű jogok, tartozások, vagyoni tárgyú kötelezettségek értékének fele, melynek összeszámításakor a passzív vagyon a negatív előjel nélkül veendő figyelembe.

Mindezek alapján a járásbíróság az aktív és passzív vagyon értékét összeadta (48 487 000 Ft az aktív vagyon és 16 226 968 Ft a passzív vagyon, együttes összegük 64 713 968 Ft) a megkapott értéket megfelezte az egy főre jutó értékre tekintettel (32 356 984 Ft) és ehhez hozzáadta a többlethasználati díj iránti, valamint a lejárt többlethasználati díj megfizetésére kötelezés iránti igény összegét (1 440 000 Ft + 3 240 000 Ft) és így a teljes pertárgyértéket 37 036 984 Ft-ban rögzítette.

A törvényszék szintén hatáskörének hiányát állapította meg és az eljáró bíróság kijelölése céljából az iratokat felterjesztette a Győri Ítélőtáblára.

Kifejtette, hogy a járásbíróság számítása és ebből következően a hatáskör megállapítása nem helytálló. Ha a házastársi közös vagyon megosztására irányul a kereset, az önmagában marasztalásra irányuló keresetként értékelendő akkor is, ha van megállapítási része is. Házassági vagyonjogi perek esetében a pertárgyérték számításának alapja a közös vagyon tiszta értéke, amely – ellentétben a járásbírósági állásponttal – az aktív vagyonból levont passzív vagyon, és a két vagyon különbözetéből (illetve az egy főre jutó összegből, vagyis a különbözet feléből) kell számolni a pertárgyértéket, nem pedig a kettőt összeadva és azt megfelezve.

A törvényszék megjegyezte, hogy a passzív vagyon (kölcsönösszeg tartozás) minden esetben felek fennálló tartozását jelenti, amely egy bizonyos időpontban – annak felhasználása során – pozitív előjelű vagyonként jelentkezhetett a peres feleknél, azonban annak konstrukciója révén (visszafizetési kötelezettség) a feleket egy idő után tartozásként, negatív előjellel terheli. A törvényszék álláspontja szerint a házastársi közös vagyon tiszta értéke is azt jelenti, hogy az aktív vagyont a passzív, negatív előjelű vagyon nem terheli, vagy annak levonása vagy figyelmen kívül hagyása miatt.

A törvényszék álláspontja szerint a pertárgy értéke a 30 millió Ft-ot nem haladja meg, a per járásbírósági hatáskörbe tartozik.

Az ítélőtábla a hatásköri összeütközést a törvényszék kijelölésével oldotta fel.

Az ítélőtábla osztotta a járásbíróság álláspontját a házastársi közös vagyon megosztására irányuló kereset pertárgyértékének meghatározása körében.

Házastársi közös vagyon megosztására irányuló per esetében a vagyon és így a vagyonmegosztás részét képezi a teljes aktív és a teljes passzív vagyoni állomány. A peres eljárásnak ugyanis nemcsak az aktív vagyoni elemek képezik a tárgyát, hanem a bíróságnak döntenie kell a passzív vagyonelemekről is. Helyesen mutatott rá ezért a járásbíróság arra, hogy a jelen peres eljárásban a felperes által közölt tényállás szerint 48 487 000 forint az aktív vagyon és 16 226 968 forint a passzív vagyon, mely együttes összegüknek a fele valóban 32 356 984 forint. Ehhez hozzá kell számítani a felperes által érvényesített, többlethasználati díj iránti igényt, mely 1 440 000 forint, valamint a lejárt többlethasználati díj megfizetésére irányuló igényt 3 240 000 forint összegben, így a teljes pertárgyérték mindösszesen 37 036 984 forint.

A Pp. 20. § (1) bekezdése, valamint a (3) bekezdés a) pontja értelmében, mivel a pertárgy értéke meghaladja a harmincmillió forintot, ezért a jelen per elbírálására a törvényszék rendelkezik hatáskörrel.

Mindezek alapján, figyelemmel a Pp. 20. § (1) bekezdésére, valamint a 20. § (3) bekezdés a) pontjára, a jelen eljárás lefolytatására a törvényszék rendelkezik hatáskörrel.

A kifejtettekre figyelemmel az ítélőtábla az Pp. 31. § (2) bekezdés b) pontja alapján az eljáró bíróságul a törvényszéket jelölte ki, és erről a járásbíróságot értesíteni rendelte.