149/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet
149/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet
az országos vagy helyi közúton végzett állami beruházások kapcsán, valamint az országos vasúti pályahálózaton és a térségi, elővárosi vasúti pályahálózaton végzett építési tevékenységekhez kapcsolódó hulladékképződés megelőzésével kapcsolatos tevékenységek részletes szabályairól
A Kormány a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 15a. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet hatálya az állami beruházások építtetőjére (a továbbiakban: építési tevékenységet végző), valamint az állami beruházásokkal érintett létesítményeknek a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti vagyonkezelőjére (a továbbiakban: vagyonkezelő) terjed ki.
(2) A rendelet hatálya az állami beruházások során végzett
a) építési tevékenységhez kapcsolódó hulladékképződés megelőzésével kapcsolatos tevékenységekre,
b) építési tevékenység során kitermelődő építési-bontási anyagokra
terjed ki.
(3) Az e rendeletben foglaltakat a kísérleti építési munkák vonatkozásában is alkalmazni kell.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában
1. állami beruházás: az országos vagy helyi közúton végzett olyan építési tevékenység, amelyet a fenntartásra, a fejlesztésre és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetésre alapított költségvetési szerv, 100%-os állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet vagy a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti országos közutakkal és műtárgyaikkal kapcsolatos kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog jogosultja végez, továbbá az országos vasúti pályahálózaton vagy a térségi, elővárosi vasúti pályahálózaton végzett olyan építési tevékenység, amelyet a vasúti közlekedésről szóló törvény szerinti építtető – részben vagy egészben állami tulajdonban álló – gazdálkodó szervezet végez;
2. elsődleges építési alapanyag: olyan építési alapanyag, amely gyártásból (építési termék), kitermelésből (természetes építőanyag) vagy ezek keverékéből származik;
3. építési alapanyag: építménybe történő beépítésre szánt alapanyag;
4. építési-bontási anyag: az építési tevékenység végzése során kitermelődő vissznyereményi anyag, amely újbóli felhasználásra alkalmas, és az újbóli felhasználás a környezetre nem veszélyes;
5. kísérleti építési munka: valamely technológiai újítás érdekében eltérési hozzájárulással megvalósuló vagy a vonatkozó műszaki szabályozási dokumentumoknak megfelelő, de a gyakorlatban még nem alkalmazott olyan építési munka, amelyet kísérletspecifikus mintavételi és minőségigazolási tervben rögzített idejű monitoring időszak követ;
6. másodlagos építési alapanyag: építési-bontási anyag, építési-bontási hulladékból származó és hasznosításon átesett vagy ipari melléktermékként kitermelődött és hasznosításon átesett építési alapanyag, amely az elsődleges építési alapanyagot helyettesíti;
7. útépítési beruházás: az országos és helyi közutakon végzett állami beruházás;
8. vasútépítési beruházás: az országos vasúti pályahálózaton és a térségi, elővárosi vasúti pályahálózaton végzett állami beruházás.
3. A hulladékképződés megelőzése
3. § (1) A hulladékképződés megelőzése érdekében az építési tevékenység során kitermelődő
a) humuszos termőréteget és
b) az építési-bontási anyagot – ha műszaki szempontból lehetséges –
az eredeti rendeltetési céljára kell felhasználni.
(2) Az építési tevékenységet végző az építési-bontási anyagot köteles újból felhasználni, ha a (4) bekezdésben foglalt feltétel teljesül.
(3) Ha a fel nem használt építési-bontási anyagnak a kitermelődés helyén történő építési célú közvetlen felhasználása nem biztosítható, az építési tevékenységet végző gondoskodik ezen építési-bontási anyagnak a megfelelő tárolásáról és az általa végzett más építési tevékenység során történő felhasználásáról vagy hasznosításáról.
(4) A kitermelt építési-bontási anyag újbóli felhasználása csak akkor lehetséges, ha az építési tevékenységet végző a kitermelt építési-bontási anyag újbóli felhasználhatóságára vonatkozó minősítési eljárás során biztosítja, hogy a kitermelt építési-bontási anyag újbóli felhasználásának környezetre gyakorolt hatása nem kedvezőtlenebb, mint az azonos funkciójú, új építési termék felhasználása.
(5) Az építési tevékenységet végző az építési-bontási anyag újbóli felhasználásáig történő kezelésére vonatkozó belső szakmai szabályokat úgy köteles meghatározni, hogy a kitermelt építési-bontási anyag tárolásának és szállításának környezetre gyakorolt hatása ne legyen kedvezőtlenebb, mint az azonos funkciójú, új építési anyag tárolása és szállítása.
4. § (1) Az építési-bontási anyagot a nyilvántartásba vételét követő három éven belül a vagyonkezelői jogkörében eljáró országos közút kezelője, valamint a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti országos közutakkal és műtárgyaikkal kapcsolatos kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog jogosultja a vonatkozó szabványok és műszaki szakmai szabályok alapján köteles építési alapanyaggá minősíteni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem minősített vagy építési termékké vagy másodlagos építési alapanyaggá nem átminősíthető építési-bontási anyag építési-bontási hulladéknak minősül.
4. A nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó előírások
5. § Építési tevékenység során kitermelődő anyagokról naprakész nyilvántartást vezet:
a) az építési tevékenység végzője az építési tevékenység végzése során kitermelődő építési-bontási anyagról állami beruházásonként (a továbbiakban: anyagmérleg) és
b) az építési-bontási anyag átmeneti tárolását szolgáló hely üzemeltetője a beszállított és kiszállított építési-bontási anyagról ingatlanonként (a továbbiakban: telephelyi nyilvántartás).
6. § (1) Az anyagmérleget és a telephelyi nyilvántartást akképpen kell vezetni, hogy abból az e rendelet szerinti adatszolgáltatási kötelezettség teljesíthető legyen, és alkalmas legyen arra, hogy abból a hatósági ellenőrzés alkalmával az építési tevékenység végzése során kitermelődő anyag tételesen nyomon követhető legyen.
(2) Az anyagmérlegnek tartalmaznia kell
a) az építési tevékenység végzőjének adatait (név, székhely, adószám, tevékenységi kör),
b) az állami beruházás adatait (a beruházó megnevezése, a beruházás megvalósítását célzó kivitelezés kezdete és tervezett befejezése),
c) az építési-bontási anyag kitermelődésének helyét (az ingatlan címe, helyrajzi száma vagy a vonalas létesítményekre vonatkozó útszám vagy vonalszám és szelvényszám), az építési-bontási anyag megnevezését, típusát és mennyiségét, termékazonosítóját,
d) az építési-bontási anyag átmeneti tárolását szolgáló hely adatait [az ingatlan címe, helyrajzi száma és az ingatlanon belüli elhelyezkedése (térképvázlaton történő megjelöléssel)],
e) az állami beruházás keretében megtörtént újrahasználat adatait (az újrahasználat helye, az ingatlan helyrajzi száma vagy a vonalas létesítményekre vonatkozó útszám vagy vonalszám és szelvényszám), az építési-bontási anyag megnevezése, típusa és mennyisége, termékazonosítója.
(3) A telephelyi nyilvántartásnak tartalmaznia kell
a) az átmeneti tárolást szolgáló hely üzemeltetőjének adatait (név, székhely, adószám, tevékenységi kör),
b) az építési-bontási anyag beszállításának adatait (állami beruházás azonosítója, az építési-bontási anyag kitermelődési helyének azonosítója, mennyisége),
c) a tárolás helyének adatait [ingatlan címe, helyrajzi száma és az ingatlanon belüli elhelyezkedése (térképvázlaton történő megjelöléssel)],
d) a telephelyen tárolt építési-bontási anyag megnevezését, termékazonosítóját és mennyiségét,
e) az újbóli felhasználás adatait, építési termékké vagy másodlagos építési alapanyaggá minősítésének adatait (típus, mennyiség, időpont),
f) az értékesítés adatait (típus, mennyiség, időpont),
g) az építési-bontási anyag építési-bontási hulladéknak történő átminősítésének adatait (típus, mennyiség, időpont).
(4) Az építési tevékenység végzőjének az anyagmérlegről minden naptári évre vonatkozóan – amennyiben az építési tevékenység végzője vállalatirányítási rendszert működtet, úgy azzal összhangban – összesítést kell készítenie, amelyben fel kell tüntetni az építési tevékenység végzése során kitermelődő építési-bontási anyag (2) bekezdés szerinti adatait.
(5) Az építési tevékenység végzőjének az állami beruházás megvalósítását követően, de legkésőbb az építési tevékenységből kikerülő anyag kitermelődését követő 3 éven belül a teljes állami beruházásra vonatkozó záró anyagmérleget kell készítenie a (2) bekezdés szerinti adatokkal.
(6) Az építési tevékenység végzője az anyagmérleget és a záró anyagmérleget az azok elkészítésére vonatkozó készítési kötelezettség határnapját követő 60 napon belül megküldi az országos hulladékgazdálkodási hatóság részére.
(7) Az építési-bontási anyag átmeneti tárolást szolgáló hely üzemeltetője a telephelyi nyilvántartást évente, december 31. napi zárással, a következő év március 15-ig megküldi a telephely szerint illetékességgel rendelkező területi hulladékgazdálkodási hatóság részére.
5. Az útépítési beruházásokkal kapcsolatos hulladékképződés megelőzésére vonatkozó szabályok
7. § Útépítési beruházások esetén – a bontási eljárás során alkalmazott technológiától függetlenül – építési-bontási anyagnak minősül
a) az útpályaszerkezet,
b) a földműszerkezet,
c) a vízelvezető rendszer,
d) a közutak műtárgya,
e) az úttartozékok
bontásából kitermelődő anyag.
8. § (1) Az útépítési beruházás előkészítése során útpályaszerkezet bontásából kitermelődő építési-bontási anyagot az új útpályaszerkezetbe történő beépítésre kell tervezni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tervezés során
a) biztosítani kell a beruházás során kitermelődő visszanyert aszfalt újbóli felhasználását,
b) ha biztosítható, lehetővé kell tenni a visszanyert aszfalt új aszfaltburkolati rétegben történő újbóli felhasználását,
c) biztosítani kell a beruházáson belüli újbóli felhasználást, azzal, hogy ha ez teljeskörűen nem biztosítható, akkor a beruházáson kívüli aszfaltburkolati rétegben történő újbóli felhasználását kell lehetővé tenni.
(3) Ha az (1) bekezdés szerinti megvalósítás műszakilag teljeskörűen nem lehetséges, az építési-bontási anyag földműszerkezetben történő újbóli felhasználásra is tervezhető.
(4) Az uniós közbeszerzési értékhatárt elérő vagy meghaladó útépítési beruházások esetében az építési tevékenység végzője köteles az előkészítés során – amennyiben az műszakilag lehetséges – a környezeti és gazdasági szempontból az adott projekt tekintetében legkedvezőbb technológia megválasztása során figyelembe venni azokat, amelyek alkalmazásával a beruházáson belül kitermelődő építési-bontási anyag lehető legnagyobb mértékben történő, ugyanazon beruházáson belüli újbóli felhasználása biztosítható.
(5) Az uniós közbeszerzési értékhatárt elérő vagy meghaladó útépítési beruházás előkészítése során az építési tevékenység végzője feltárja a beruházással érintett terület nyolcvan kilométeres környezetében rendelkezésre álló, építési-bontási anyag átmeneti tárolását szolgáló helyen tárolt, korábbi építési tevékenység során kitermelődött, újbóli felhasználásra alkalmas építési-bontási anyagokat, megvizsgálja ezek esetleges alkalmazhatóságát. A gazdasági számítások elvégzése során az építési tevékenység végzője kalkulációt készít arra az esetre is, ha a rendelkezésre álló újbóli felhasználású építési-bontási anyagok beépítésre kerülnek.
(6) Az uniós közbeszerzési értékhatárt elérő vagy meghaladó útépítési beruházás esetében a kiviteli terv műszaki leírásában ismertetni kell a (3) és (4) bekezdés szerinti eljárásokra vonatkozó feltáró jellegű vizsgálatokat, továbbá az építési tevékenység végzőjének jóváhagyásával rendelkező kiválasztott eljárás technológiáját és a projektszintű gazdasági számításokat.
(7) Az uniós közbeszerzési értékhatárt elérő vagy meghaladó útépítési beruházás esetében a kiviteli terv műszaki leírásában ismertetni kell azokat a műszaki lehetőségeket, amelyek a beruházáson belül felhasználásra nem kerülő építési-bontási anyagok beruházáson kívül történő újbóli felhasználására vonatkoznak.
9. § Az országos közutak kezelője minden év január 31-ig elkészíti a megelőző évben az általa kezelt közúthálózaton végzett útépítési beruházások során kitermelődött építési-bontási anyag felhasználására vonatkozó kimutatást.
10. § Az országos közutak kezelője az építési-bontási anyag újbóli felhasználása érdekében szükséges intézkedések megtételét saját tevékenységi körben vagy vállalkozóval kötött szerződés keretében is teljesítheti.
11. § A vagyonkezelői jogkörében eljáró országos közút kezelője köteles az útépítési beruházás vállalkozó-kivitelezője részére a beruházáson belül újbóli felhasználásra nem kerülő építési-bontási anyagot annak újbóli felhasználása céljából megvételre felajánlani.
6. A vasútépítési beruházásokkal kapcsolatos hulladékképződés megelőzésére vonatkozó szabályok
12. § Vasútépítési beruházások esetén – az alkalmazott bontási technológiától függetlenül – építési-bontási anyagnak minősül
a) a vasúti pálya,
b) az alépítmény,
c) a vízelvezető rendszer,
d) a vasúti pálya műtárgya,
e) a vasúti pálya tartozéka,
f) a vasúti üzemi létesítmények
bontásából kitermelődő anyag.
13. § (1) Az építési tevékenységet végző a tervezés során – amennyiben műszakilag lehetséges – a környezeti és gazdasági szempontból az adott beruházás tekintetében összességében legkedvezőbb megoldás megválasztásakor figyelembe veszi azokat a technológiákat, amelyek alkalmazásával az adott beruházáson belül kitermelődő építési-bontási anyag lehető legnagyobb mértékben történő, beruházáson belüli újbóli felhasználása biztosítható.
(2) Az építési tevékenységet végző a tervek műszaki leírásában ismerteti az (1) bekezdés szerinti eljárásokra vonatkozó feltáró jellegű vizsgálatokat, valamint a gazdasági számításokat.
(3) Az építési tevékenységet végző a tervek műszaki leírásában ismerteti azokat a műszaki lehetőségeket, amelyek a beruházáson belül felhasználásra előzetesen nem kerülő építési-bontási anyagok beruházáson kívül történő újbóli felhasználására vonatkoznak.
14. § Az építési-bontási anyag építési termékké vagy másodlagos építési alapanyaggá minősítését követő három éven belül a vagyonkezelői jogkörében eljáró országos, térségi vagy elővárosi vasúti pályahálózat-működtető gondoskodik a vagyonkezelésében vagy tulajdonában lévő építési termék vagy másodlagos építési alapanyag beépítéséről vagy annak forgalomba hozataláról.
15. § A vagyonkezelői jogkörében eljáró országos, térségi vagy elővárosi vasúti pályahálózat-működtető az építési-bontási anyag újbóli felhasználása érdekében szükséges intézkedések megtételét saját tevékenységi körben teljesíti.
7. Záró rendelkezések
16. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba.
17. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 3. § 23. pontja szerint megkezdettnek minősülő azon közbeszerzési eljárások esetében kell alkalmazni, amelyek tekintetében az ajánlattételi, illetve több szakaszból álló eljárások esetén a részvételi határidő még nem járt le, és az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokat az adott eljárásfajtára irányadó szabályok szerint jogszerűen módosíthatja.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás