2024. évi XV. törvény indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A Kormány elkötelezett abban, hogy az elmúlt évtizedek jogalkotásának felülvizsgálatával folyamatosan csökkentse azokat az adminisztrációs terheket, amelyek az állampolgárokat és a vállalkozásokat szükségtelenül terhelik. A mai nap is nyolcezernél is több jogi norma szabályozza az állampolgárok életét, amelyek betartása az ügyfelek és betartatása a hatóságok által szinte lehetetlen. Ennek megváltoztatása a mindennapi élet, a vállalkozásaink működése és versenyképessége érdekében is nélkülözhetetlen. A 2023. évben felülvizsgálatra kerültek a családokkal, a közművekkel, az állam működésével, az agrárigazgatással, illetve a gazdasági szereplők versenyképességével összefüggő szabályozások.

A dereguláció során előre meghatározott ütemterv szerint történik az egyes ágazatok, az egyes szakterületek áttekintése és felülvizsgálata, amelyről a 2023. évi deregulációs tevékenységről szóló kormányjelentésben részletesen beszámoltunk. Ennek megfelelően a 2024. évi első vizsgálat tárgya a társadalombiztosítási, valamint a gondoskodáspolitikával összefüggő szabályozások felülvizsgálata és áttekintése. Ennek indoka egyrészt, hogy a társadalmi-szociális helyzetük, egészségi állapotuk miatt kiszolgáltatott helyzetben levő személyek esetében különösen fontos, hogy állam a jogi szabályozással segítse az életüket, az ügyeik intézését. Ugyanakkor az állampolgárok munkával, nyugdíjbiztosítással, illetve egészségbiztosítással összefüggő hatósági ügyei közvetlen összefüggésben vannak a foglalkoztatással, a gazdaság működőképességével, valamint az adórendszerrel is, azaz közvetve is befolyásolják hazánk jogi és gazdasági versenyképességének lehetőségeit.

A tervezettel csökkennek a szociális igazgatásról szóló törvényben, illetve a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló Korm. rendeletben az ügyfeleket terhelő bejelentési kötelezettségek. Ennek megfelelően jelenleg, ha az ügyfél időskorúak járadékában, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül, vagy aktív korúak ellátására jogosult, neki kell bejelenteni a korábbi ellátást megállapító hatóságnál, hogy új ellátás iránti igényt nyújtott be. Az ügyfél helyett ezen bejelentést a korábbi ellátást megállapító hatóság felé megteheti az új ellátás iránt eljáró hatóság is. Továbbá, ha az ügyfél lakóhelye megváltozik és az ügyfél időskorúak járadékában, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül, vagy aktív korúak ellátására jogosult, a lakcímváltozás miatt az egyik járási hivatalnál meg kell szüntetnie az ellátásra jogosultságát és a másik járási hivatalnál új eljárásban ismételten igényelni kell az ellátást. Az ügyfél teljesen felesleges és indokolatlan terhelése helyett a lakcímváltozással az ellátásra jogosultság folyamatos marad. Az alanyi közgyógyellátási jogosultság időtartama – a jelenlegi 4 év helyett – az alapul szolgáló körülmény fennállásáig terjedő időintervallumra terjedhet ki, míg a normatív közgyógyellátás 2 év helyett 4 évre kerül megállapításra.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: Itv.) szabályozott, lakóház építésére alkalmas telek megszerzésével érintett illetékügyekben a vagyonszerző vállalhatja, hogy a telken 4 éven belül lakóházat épít. Ha a vagyonszerző az Itv.-ben rögzített feltételeket teljesíti, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, mint állami adóhatóság (a továbbiakban: NAV) az előírt, de megfizetésében felfüggesztett illetéket törli. A feltételek bármelyikének nem teljesítése esetén a vagyonszerzőnek az illetéket – az illeték eredeti esedékességtől kezdődően – késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetnie.

Amennyiben a vagyonszerző a használatbavételt igazoló okiratot nem nyújtja be a NAV-hoz, a feltételek teljesítését a NAV az építésügyi, építésfelügyeleti hatóság megkeresése útján ellenőrzi, amely megkeresést az Itv. írja elő.

A fentiek mellett jogszabály írja elő, hogy az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság a használatbavételt követően végleges döntését az állami adóhatóság részére megküldje.

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság döntéseit elektronikus ügyintézés során hozza meg, a használatbavételt igazoló okiratok az Országos Építésügyi Nyilvántartás (a továbbiakban: OÉNY) felületén jogosultsággal rendelkező felhasználó számára a település és az ingatlan helyrajzi száma alapján elérhetők és letölthetők. Az Itv. módosítása révén a NAV a 4 éves határidő elteltét követően nem az illetékes építésügyi hatóság megkeresésével, hanem az OÉNY adatai alapján ellenőrzi a lakóház felépítését. A módosításnak köszönhetően mind a NAV, mind az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság munkája hatékonyabbá, az ügyintézés egyszerűbbé és gyorsabbá válik.

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) módosításával csökkennek az ügyfeleket terhelő bejelentési kötelezettségek. Ennek megfelelően jelenleg, ha az ügyfél időskorúak járadékában, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül, vagy aktív korúak ellátására jogosult, neki kell bejelenteni a korábbi ellátást megállapító hatóságnál, hogy új ellátás iránti igényt nyújtott be. Az ügyfél helyett ezen bejelentést a korábbi ellátást megállapító hatóság felé megteheti az új ellátás iránt eljáró hatóság is.

Az alanyi közgyógyellátásra való jogosultság időtartama – a jelenlegi 4 év helyett – az alapul szolgáló körülmény fennállásáig terjedő időre, míg a normatív közgyógyellátás 2 év helyett 4 évre kerül megállapításra.

Jelenleg a gyógyszer térítési díját nem lehet részben gyógyszerkeretből, részben a jogosult saját költségéből fedezni, ugyanakkor a törvény az év végén erre mégis lehetőséget biztosít. Javasoljuk, hogy a gyógyszerkeret erejéig, a részben közgyógyellátásból, részben önköltségből való finanszírozásra év közben is lehetőség legyen, hiszen ezen gyógyszerek nélkülözhetetlenek a betegek számára, és a nehéz sorban élő családoknak a részbeni finanszírozás is nagy segítséget jelenthet nem csupán év végén, de évközben is.

A járási hivatal ténylegesen nem jogosult a közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontjáról dönteni, mert azt az Szt. 50. § (4) és (5) bekezdése pontosan meghatározza. A járási hivatal a közgyógyellátásra való jogosultság megállapításáról dönt, míg annak kezdő időpontját a törvény határozza meg.

A támogató szolgáltatásra és a közösségi alapellátásokra vonatkozó speciális szűkítő szabály fenntartása szakmailag már nem indokolt. E két szolgáltatás esetében megszűnt a pályázati úton való finanszírozás, helyette a finanszírozási rendszerbe való befogadás általános szabályai alkalmazandók. A módosítás megkönnyíti a szolgáltatások befogadását.

Az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményével (a továbbiakban: CRPD Egyezmény) és a Kormány fogyatékos személyek nagylétszámú intézményeinek kiváltásáról szóló stratégiájával összhangban az Szt. hatályos szabályozása már csak támogatott lakhatás formájában engedi meg új ápoló-gondozó célú szolgáltatás vagy új férőhelyek létrehozását. Ez alól egy kivétel van: az 50 főnél alacsonyabb férőhelyszámú ápoló-gondozó otthon 50 férőhelyig bővíthető. A szabályozás tehát kizárja a fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona esetében is a férőhelybővítést. Ez a szolgáltatási típus családias jellegű elhelyezést biztosít, maximum 14 férőhelyen működhet, és mint ilyen, ez áll legközelebb a támogatott lakhatási formához. Tekintettel arra, hogy a fogyatékos személyek bentlakásos intézményeiben történő elhelyezés iránt nagyobb az igény, mint a rendelkezésre álló férőhelyek száma, indokolt, hogy a lakóotthonok néhány férőhelyes bővítési igényeinek helyt adjunk, hiszen ugyanez megengedett ápoló-gondozó otthonok esetében 50 férőhelyig. A módosítás biztosítja, hogy a fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona a jogszabály szerinti maximális 14 férőhelyig bővíthető legyen. Új ápoló-gondozó célú lakóotthon továbbra sem hozható létre.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításának indoka, hogy az utógondozói ellátás tekintetében gyakran előfordul, hogy a fenntartó nulla forintban állapítja meg a személyi térítési díjat. Ebben az esetben azonban szükségtelen az önköltségszámítás elvégzése és az intézményi térítési díj megállapítása, a kötelezettség ebben az esetben törlésre kerül.

A családok átmeneti otthona keretében működtetett külső férőhelyek férőhelyszáma egybeszámítva jelenleg nem haladhatja meg a családok átmeneti otthona férőhelyszámának 50%-át. A családok átmeneti otthonai külső férőhelyeinek bővítésére irányuló elmúlt évekbeli törekvések tapasztalatai azt mutatták, hogy e rendelkezés indokolatlanul korlátozza a fenntartókat a külső férőhelyek létrehozásában, holott a cél éppen a számuk bővítése lenne. Erre tekintettel fenntartása már nem indokolt.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) módosításával csökken a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által nyilvántartott adatokról szóló kivonat kiadásának ügyintézési határideje tizenötről nyolc napra.

A Tny. 82. §-ának módosítása révén a rögzített nyugdíjjal rendelkezőknek a tényleges nyugdíjba vonuláskor nem kell választaniuk a rögzített nyugdíj időközi nyugdíjemelésekkel növelt összege és a nyugdíjba vonulás időpontjára kiszámított öregségi nyugdíj között, a nyugdíj-megállapító szerv hivatalból fogja a magasabb összeget öregségi nyugdíjként, illetve a hozzátartozói nyugellátás alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összegként megállapítani.

A Tny. 96/B. § (2) bekezdésének módosításával adategyeztetési eljárás iránti kérelmet nem csak elektronikus úton lehet majd benyújtani. Egyúttal a törvényjavaslat pontosítja az ismételt adategyeztetési eljárás iránti kérelem benyújtásának legkorábbi időpontját.

A Tny. 96/E. § hatályon kívül helyezésével megszűnik a nyugdíjhoz elegendő jogosultsági idő igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiadására irányuló eljárás. Ezt egyrészt az indokolja, hogy 2024. január 1. napjától a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény alapján már nem kötelező a hatósági bizonyítvány benyújtása a jogviszony megszüntetésekor, ennek megfelelően a Tny.-ben is javasolt a hatósági bizonyítvány kivezetése. Kiemelendő továbbá, hogy a nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően 3 évvel hivatalból adategyeztetési eljárást folytatnak le, ami a nyugdíjra jogosító szolgálati időt részletesen tartalmazó határozattal zárul.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosításával szabályozásra kerül, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézet által kiállított elszámolási nyilatkozatot a biztosított részére – kérése szerint – elektronikus úton kell megküldeni. Az egészségbiztosítás pénzbeli, illetőleg baleseti ellátásaival összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének, a társadalombiztosítási kifizetőhelyek ellenőrzéséhez szükséges dokumentumokat elsősorban elektronikus formában kelljen az egészségbiztosítási szerv rendelkezésére bocsátani.

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényben (a továbbiakban: Ftv.) hatályon kívül helyezésre kerül az a rendelkezés, amely szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a fogyasztóvédelmi hatóság részére átadja – a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig – a vállalkozás által a fogyasztók részére átadott, az adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét lehetővé tevő alkalmazás egyszeri aktiválásához szükséges adattörlő kódok darabszámát. A NAV központi szerve az adattörlő kódokkal kapcsolatos adatokat az adózók adószáma szerint tartja nyilván, melynek utolsó két számjegye az adózó székhely szerinti illetékességét jelöli (az Ftv. szerint is a vállalkozók székhelyét és adószámát kell átadni). A kormányhivatalok esetében azonban az eljárási/ellenőrzési jogosultságokat az teremti meg, ha a vállalkozás által üzemeltetett üzlet, telephely az illetékességükbe tartozik (nem a székhely az irányadó). A vállalkozások esetében gyakori, hogy egy vármegyében / a fővárosban székhellyel rendelkező cégnek az országban több helyen van üzlete. A NAV tájékoztatása szerint a fentiekből következően a fogyasztóvédelmi hatóság illetékessége szerint szűrt adattartalmú táblázatot nem tud a kormányhivatalok rendelkezésére bocsátani. Tekintettel arra, hogy mind az online, mind pedig a helyszíni ellenőrzések során próbavásárlás szükséges, amely próbavásárláson tapasztaltak alapján tudja megállapítani azt a fogyasztóvédelmi hatóság, hogy e körben megfelelően teljesítette-e az ellenőrzés alá vont vállalkozás a vonatkozó előírásokat, a NAV által átadandó adatok nem járulnak hozzá a törvényi kötelezettség teljesítéséhez.

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása a fogyatékossági támogatásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása céljából vezetett nyilvántartás adattartalmának módosítására irányul, a jövőben a végleges állapotú fogyatékossági támogatásra jogosult személyek esetében nem kell a felülvizsgálat időpontjáról rendelkezni.

A tagi hozzájárulás bevételek nem tervezett csökkenésének, s így a tagdíjmérték emelésének elkerülése érdekében szükséges a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény módosítása. Az eredeti jogalkotói szándék szerint a szabályozásnak nem volt célja a földgáz biztonsági készletezés fenntartását szolgáló tagi hozzájárulás fizetési kötelezettség elkerülés lehetőségének kizárása úgy, hogy ne vonjon be a tagi hozzájárulásra fizetésre kötelezettek körébe olyanokat, akik eddig mentesültek alóla. Ugyanakkor nem volt cél a mentesülők körének bővítése sem. A szabályozással hozzájárulás fizetésre kötelezetti kör pontosítása valósul meg.

A módosítás célja a közmédia egységes szemléletű sportportfóliójának megvalósítása a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: MTVA) közreműködésével, tekintettel az érintett gazdasági társaságok jelenlegi tulajdonosi viszonyaira, továbbá az MTVA-nak a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvényben rögzített feladataira.

Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 27. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés jogtechnikai pontosítása szükséges annak érdekében, hogy az érintett rendelkezés a korábbi nemzeti adatvagyonról szóló 2021. évi XCI. törvényt felváltó, a nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról szóló 2023. évi CI. törvény megfelelő rendelkezéseire utaljon.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosításával elhagyásra kerül a döntés jogerőre emelkedésére vonatkozó rendelkezés, hiszen az nem felel meg az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény terminológiájának. Egyszerűsödik továbbá a foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenység folytatására irányuló bejelentés, azáltal hogy a bejelentés mellékleteként nem kell csatolni a bejelentő nyilatkozatát arról, hogy nem áll cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság hatálya alatt.

A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosításával a menetkedvezménnyel összefüggésben kezelt adatok megőrzésének időtartama pontosításra kerül az adattakarékosság elvét figyelembe véve.

A szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló 2013. évi CLXXIV. törvény módosítása arra irányul, hogy a hatályos szabályozás pontosításával jelentősen könnyítse elsősorban a társasházakban vagy társasháznak nem minősülő közös tulajdonú lakóingatlanokban élő magyar emberek mindennapi életét. A jogi szabályozás szempontjából egy sajátos határterületet képeznek a közterület határán elhelyezkedő lakóépületek; az ezek homlokzatára helyezett reklámeszközök ugyanis szükségszerűen valamilyen kiterjedéssel, ennélfogva túlnyúlással járnak. A módosítás a jogalkalmazás egyértelműsítése érdekében e határterület kérdéseire határoz meg objektív kritériumokat. Nem terjed ki a módosítás a kiemelt nemzeti emlékhelyekre, mivel ezekre speciális rezsim érvényesül.

Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény módosítása nem rendeli alkalmazni a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 2025. január 1. napjától hatályos szociális temetés fogalmát és egyes rendelkezéseit, tekintettel arra, hogy a szociális temetésre vonatozó korábban megállapított rendelkezéseket már nem kell alkalmazni.

A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény rendelkezéseiben elhelyezkedő reklámhordozó-fogalommeghatározás pontosítása is szükséges tekintettel a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló 2013. évi CLXXIV. törvény módosítására. A pontosított definíciót a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Az Itv. módosítására tekintettel megteremtjük annak a lehetőségét, hogy a NAV a település és a helyrajzi szám alapján elektronikus úton hozzáférjen az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság által kiadott, az OÉNY-ben megtalálható, az építésügyi hatóság által kiadott és véglegessé vált használatbavételi és fennmaradási engedélyekhez, használatbavétel tudomásulvételéről szóló hatósági bizonyítványokhoz, továbbá az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványokhoz.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása alapján az egészségbiztosítási szerv részére a tagi munkavégzési jogviszonyban álló egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó jogosultságához kapcsolódó bejelentési kötelezettség a szociális szövetkezetet terheli.

A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény módosítása hatályon kívül helyezi az ingyenes közterület-használattal kapcsolatos átmeneti szabályokat, tekintettel arra, hogy a szabályokat jelenleg már nem kell alkalmazni.

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény rendelkezéseiben elhelyezkedő közterület-, valamint reklámhordozó-fogalommeghatározás pontosítása is szükséges tekintettel a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló 2013. évi CLXXIV. törvény módosítására.

Hatályon kívül helyezésre kerül a XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok pályázatáról és rendezéséről szóló 2016. évi LVIII. törvény.

Hatályba léptető rendelkezés.

Sarkalatossági záradék.