16/2024. (V. 31.) ORFK utasítás
az Országos Rendőr-főkapitányság Közbeszerzési és Beszerzési Szabályzatáról szóló 28/2021. (XII. 22.) ORFK utasítás módosításáról1
2024.06.01.
„c)
értékhatár alatti beszerzés: a Rendőrség feladatai ellátásához, működéséhez szükséges árubeszerzésre, építési beruházásra vagy szolgáltatás megrendelésére, valamint építési vagy szolgáltatási koncesszióra vonatkozó visszterhes polgári jogi szerződések megkötése érdekében lefolytatott eljárás, amelyben a Kbt. 16–18. §-a szerint számított ellenérték – figyelemmel a Kbt. 19. §-a szerinti részekre bontási tilalom szabályaira – nem éri el a mindenkori nemzeti közbeszerzési értékhatárt, de eléri a nettó 3 millió – részben vagy egészben uniós forrásból megvalósuló eljárások esetén a nettó 1 millió – forintot, és a beszerzés nem tartozik a
2. pont c) és
d) alpontjában hivatkozott jogszabályok hatálya alá;”
[Az utasítás alkalmazásában
központosított közbeszerzés]
[hatálya alá tartozó (köz)beszerzés;]
„10/A. Az önmagában vett becsült érték meghatározását követően a kezdeményező szakterület minden közbeszerzési és beszerzési igény vonatkozásában – annak értékétől függetlenül – köteles megvizsgálni, hogy a szakterületét illetően rendelkezik-e olyan, megvalósított vagy megvalósítani tervezett beszerzési igénnyel, amelynek értékét a becsült érték meghatározása során figyelembe kell venni, betartva a részekre bontás tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket.”
„12/A. A közbeszerzési eljárások előkészítése és lefolytatása során azoknak az áruknak, szolgáltatásoknak és építési beruházásoknak a beszerzését kell előnyben részesíteni, amelyek más, azonos rendeltetésű árukhoz, szolgáltatásokhoz és munkálatokhoz képest kisebb mértékben terhelik a környezetet.”
„19/A. A kezdeményező szakterületek a tárgyév január 15-ig állítják össze és
a) az ORFK Kommunikációs Szolgálat részére küldik meg a kommunikációs feladatokkal összefüggő beszerzéseik igényét;
b) az ORFK GF IF részére küldik meg
ba) a szponzorációs feladatokkal összefüggő beszerzéseik igényét,
bb) a képzési, oktatási feladatokkal összefüggő beszerzéseik igényét.”
„22. Az ORFK GF IF vezetője
a) felelős a 162/2020. Korm. rendelet szerinti szponzorációs igények kezeléséért, valamint a 162/2020. Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés
12. pontja szerinti Portálra való feltöltéséért;
(A döntéshozó
megbízza a közbeszerzési eljárás résztvevőit:)
„d) kijelöli a közbeszerzési eljárást lebonyolító szervezeti elemet a közbeszerzési igényt tartalmazó dokumentum és mellékletei megküldésével;”
„ia) a felhívás vagy egyéb közbeszerzési dokumentumok visszavonásáról,”
(A közbeszerzési eljárást lebonyolító szervezeti elem vezetője)
„b) intézkedik a bizottság által a
61. pont szerint egységesített és véglegesített közbeszerzési dokumentumok és a döntési javaslatok – az eljárás kezdeményezésétől kezdődően keletkezett és döntéshozó részére korábban fel nem terjesztett dokumentumokkal együttesen – döntéshozó részére az ORFK GF IF-en keresztül történő felterjesztésére;
c) a döntéshozó hatáskörébe tartozó,
29. pont szerinti döntések kivételével kiadmányozza az ajánlattevők (részvételi jelentkezést benyújtók) számára küldendő iratokat, valamint jóváhagyja a módosító dokumentumokat.”
(A közbeszerzési eljárás során a közbeszerzési szakértelmet az alábbi követelményeknek megfelelő személy biztosítja:)
„a) közbeszerzési referensi képesítéssel, közbeszerzési tanácsadó felsőfokú szakirányú továbbképzés végzettséggel vagy közbeszerzési szakjogász végzettséggel rendelkező és legalább kétéves – a jogviszony jellegétől függetlenül –, a Kbt. 5–7. §-a szerinti ajánlatkérőnél vagy ajánlattevői oldalon szerzett, a
478/2023. Korm. rendelet 1. § 5. pontja szerinti közbeszerzési tevékenység végzésével kapcsolatos igazolt tapasztalattal rendelkező személy, vagy”
(A közbeszerzési eljárás során a közbeszerzési szakértelmet az alábbi követelményeknek megfelelő személy biztosítja:)
„c) a Közbeszerzési Hatóság által vezetett állami közbeszerzési szaktanácsadói névjegyzékbe bejegyzett ÁKSZ.”
„39. A közbeszerzési eljárás során a közbeszerzés tárgya szerinti műszaki (szakmai) szakértelmet az ORFK vagy a KR közbeszerzés tárgya szerint érintett szervezeti elemének állományába tartozó, lehetőség szerint felsőfokú végzettséggel, a beszerzés tárgya szerint szakmai ismerettel rendelkező személy biztosítja, ennek hiányában külső szakértő igénybevétele szükséges.”
„44. A közbeszerzési eljárásba bevont személyek az iratmintatár szerinti formában és tartalommal összeférhetetlenségi nyilatkozatot kötelesek tenni az eljárás előkészítő szakaszában, a bírálat megkezdését és a döntési javaslat megtételét megelőzően.”
(A közbeszerzési eljárásba bevont személyek a közbeszerzési eljárás előkészítése és a részvételi, ajánlattételi időszak során)
„a) szakterületüknek megfelelően közreműködnek a közbeszerzési dokumentumok összeállításában, szem előtt tartva a környezetre és éghajlatra gyakorolt legkedvezőbb hatás elérésével összefüggő közbeszerzési szempontok (GPP criteria) (a továbbiakban: fenntarthatósági szempontok) beépítésének lehetőségét;”
(A közbeszerzési eljárásba bevont személyek a közbeszerzési eljárás előkészítése és a részvételi, ajánlattételi időszak során)
„d) a tárgyalásos eljárásban kötelezően részt vesznek a tárgyalásokon, és annak keretében szakterületüknek megfelelően megválaszolják az ajánlattevők által feltett szakmai kérdéseket;”
(A bizottság közbeszerzési szakértelmet biztosító tagjának – távolléte esetén a helyettesének – feladata)
„g) a Kbt. 27. § (3) bekezdésében meghatározott azon esetekben, amikor a közbeszerzési eljárásba ÁKSZ bevonása kötelező, a közbeszerzési eljárás során keletkezett, a
478/2023. Korm. rendelet 18. § (8) bekezdésében meghatározott dokumentumok
ga) véleményeztetése, ellenjegyeztetése vagy
gb) – amennyiben a közbeszerzési szakértelmet biztosító személy megegyezik az ÁKSZ személyével – elektronikus ellenjegyzése a döntéshozói jóváhagyást megelőzően, amelyről az EKR-ből nyomtatott igazolást a döntéshozó felé történő felterjesztéssel együtt mellékelni szükséges;”
[A bizottság közbeszerzés tárgya szerinti műszaki (szakmai) szakértelmet biztosító tagjának – távolléte esetén a helyettesének – feladata]
„b) a kezdeményező szakterület szakmai igényei alapján a közbeszerzés műszaki (szakmai) leírásának összeállítása, a környezetre és éghajlatra gyakorolt legkedvezőbb hatású termék, szolgáltatás, illetve építési beruházás beszerzésére törekedve, továbbá a közbeszerzés tárgyának és mennyiségének pontos meghatározása;”
[A bizottság közbeszerzés tárgya szerinti műszaki (szakmai) szakértelmet biztosító tagjának – távolléte esetén a helyettesének – feladata]
„e) a műszaki-szakmai alkalmassági feltételekre történő javaslattétel, különös tekintettel a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló
321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdés g) pontjában,
(2) bekezdés f) pontjában, illetve
(3) bekezdés g) pontjában megengedett környezetvédelmi intézkedéseknek a leírásával, értékelési szempontrendszerre történő javaslattétel, figyelembe véve a fenntarthatósági szempontok alkalmazhatóságát;”
[A bizottság közbeszerzés tárgya szerinti műszaki (szakmai) szakértelmet biztosító tagjának – távolléte esetén a helyettesének – feladata]
„k) az előzetes vitarendezési kérelmek áttekintése és a kérelmekre adandó műszaki, szakmai szempontú válaszok elkészítése.”
„56. A közbeszerzési eljárásba bevont személyek feladataikat elsősorban elektronikus úton, dokumentált módon teljesítik, a személyes jelenlétre − a
48. pont d) alpontja mellett − kizárólag abban az esetben kötelezhetők, ha a közbeszerzéssel kapcsolatos kérdés megvitatása, döntési javaslat elfogadása elektronikus úton nem lehetséges. Személyes jelenléttel megtartatandó bizottsági ülésen minden bizottsági tag személyesen vagy helyettese útján vesz részt.”
„63. A bizottság jegyzőkönyvbe foglalt szakvéleményt és döntési javaslatot készít elő, amelyeket a közbeszerzési eljárást lebonyolító szervezeti elem vezetője – a döntési javaslatot alátámasztó valamennyi dokumentummal együttesen – a döntéshozó részére terjeszt fel. A nem egyhangú döntéssel meghozott javaslatok esetében a döntési javaslathoz a szavazásban részt vevők indokolással ellátott eltérő véleményét is mellékelni kell.”
(A döntési javaslat tartalmazza)
„d) a nyertes ajánlattevőre, valamint a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő meghatározására tett indítványt, amennyiben a második helyezett gazdasági szereplő ajánlatának elfogadásához szükséges fedezet – az esetleges fedezetkiegészítést követően – rendelkezésre áll.”
(Az eljárás titkárának feladata – a 48. pontban meghatározottakon felül – különösen)
„d) a közbeszerzési eljárás megindítását követően – amennyiben a személye nem egyezik meg az ÁKSZ személyével – az ÁKSZ előzetes tájékoztatása az összes eljárási cselekményről;”
„69. A külső megbízott feladatát és kötelezettségeit meghatározó megbízási szerződést az ORFK GF készíti elő. A megbízási szerződés elválaszthatatlan melléklete az
utasítás. A megbízási szerződés tartalmazza, hogy a külső megbízott feladatellátása során köteles az
utasításban foglaltakat betartani.”
(A közbeszerzési eljárás megindítása érdekében a kezdeményező szakterületnek dokumentált módon rendelkeznie kell a közbeszerzési eljárás előkészítéséhez és lefolytatásához szükséges alábbi adatokkal, dokumentumokkal:)
„d) a közbeszerzés becsült értékének megjelölése, a becsült érték és az egybeszámítási vizsgálat eredményéről szóló, az iratmintatár szerinti formában és tartalommal megtett nyilatkozat;”
(A közbeszerzési eljárás megindítása érdekében a kezdeményező szakterületnek dokumentált módon rendelkeznie kell a közbeszerzési eljárás előkészítéséhez és lefolytatásához szükséges alábbi adatokkal, dokumentumokkal:)
„k) jogszabályi rendelkezés vagy erre vonatkozó igény alapján, amennyiben a Kbt. szerint nem kötelező, az ÁKSZ bevonására vonatkozó javaslat.”
„77/A. A közbeszerzési eljárások előkészítése során törekedni kell arra, hogy
a) az erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás elve megvalósuljon;
b) a piacon rendelkezésre álló környezetbarát megoldások vizsgálata megtörténjen;
c) az adott beszerzési tárgykörben fenntarthatósági szempontok rendelkezésre állása esetén azok alkalmazásra kerüljenek a műszaki leírás vagy az értékelési szempontok meghatározása során.”
„79. Amennyiben építési beruházás esetén a közbeszerzési eljárás megindításakor a beruházás tervezői költségvetése három hónapnál régebben készült, a kezdeményező szakterület vezetője intézkedik a tervezővel történő egyeztetésre, az aktuális piaci kereskedelmi árviszonyoknak történő megfelelés és a beruházás pénzügyi fedezetének biztosítása érdekében, továbbá, hogy a tervező a beruházás árazott tervezői költségvetését az építési beruházás tervezésére vonatkozó szerződés teljesítését követő 24 hónapon belül egy alkalommal térítésmentesen vizsgálja felül az ajánlatkérő kérésére, és – szükség szerint változtatással – ismételten megállapítja a beruházás árazott tervezői költségvetését.”
„81. Amennyiben az eljárásba ÁKSZ bevonása szükséges, az eljárás megindításának feltétele a közbeszerzési dokumentumok ÁKSZ általi véleményeztetése, majd az EKR-be történő feltöltést követően azok ÁKSZ általi ellenjegyeztetése.”
„82/A. Az uniós pályázati forrásból megvalósuló projektek esetében a közbeszerzési eljárást indító dokumentumokat az ellenőrző hatóság részére történő megküldést megelőzően az eljárás titkára megküldi az ORFK GF IF részére.”
„83. A 82. és a 82/A. pont szerinti kötelezettség teljesítését követően az ellenőrző hatóság által küldött, a közbeszerzési eljárás megindításáról szóló hozzájárulást tartalmazó dokumentumot a közbeszerzési eljárás iratai között kell elhelyezni.
84. A döntéshozó a közbeszerzési eljárás megindítását a közbeszerzési dokumentumok jóváhagyásával engedélyezi. A 82. és a 82/A. pont szerinti esetben a döntéshozó az ellenőrző hatóság hozzájárulásának birtokában hagyja jóvá a közbeszerzési dokumentumokat.”
(A közbeszerzési eljárást lebonyolító szervezeti elem vezetője)
„a) a
101. pont szerinti jegyzőkönyvet az eljárás megindításának jóváhagyása után keletkezett vagy módosult valamennyi dokumentummal együtt;”
(az ORFK GF IF útján, jóváhagyás céljából felterjeszti a döntéshozó részére.)
„102/A. Az uniós pályázati forrásból megvalósuló projektek esetében a közbeszerzési eljárást lebonyolító szervezeti elem vezetője a
102. pontban meghatározott dokumentumokat előzetes vizsgálat céljából küldi meg az ORFK GF IF részére, majd ezt követően továbbítja az ellenőrző hatóság felé.”
„103. Eredményes közbeszerzési eljárás esetén a közbeszerzési eljárást lebonyolító szervezeti elem vezetője a jóváhagyott döntési javaslatot és a kiküldött összegzést megküldi az ORFK GF IF vezetőjének a szerződéstervezet véglegesítése, jogi ellenőrzésre, jogi és pénzügyi ellenjegyzésre, valamint döntéshozói aláírásra való felterjesztés céljából.”
„121. A közbeszerzési eljárások eredményeként létrejött szerződéseket a közbeszerzési eljárást lebonyolító szervezeti elem a szerződéskötést követően haladéktalanul feltölti az EKR-be.”
(A szerződés teljesítését követő 3 munkanapon belül a Kbt. szerinti közzétételi feladatok végrehajtása céljából a kezdeményező szakterület az alábbi adatokat küldi meg a közbeszerzési eljárást lebonyolító szervezeti elem részére:)
„i) az alvállalkozói teljesítés tényleges százalékos arányát az ajánlattevői teljesítésen belül, az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét.”
„130. Az e fejezetben szabályozott beszerzési eljárást (e fejezetben a továbbiakban: beszerzési eljárás) a kötelezettségvállalás, a pénzügyi és jogi ellenjegyzés, az utalványozás, az érvényesítés és a teljesítés igazolás rendjének meghatározásáról szóló
47/2013. (XI. 29.) ORFK utasítás 23. pontja szerinti szervezeti elem vezetője önállóan is lefolytathatja a
29. pont j) alpontja szerinti kijelölés alapján, de a beszerzési eljárás lefolytatására a KR is felkérhető, a 16. alcímben meghatározottak szerint.
131. A közbeszerzési eljárást lebonyolító szervezeti elem által bonyolított beszerzési eljárások – kivéve a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a Védelmi Beszerzési Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Nemzeti Kommunikációs Hivatal engedélyéhez kötött eljárásokat – ügyintézési határideje
a) értékhatár alatti beszerzések esetén a beszerzést kezdeményező szakterület általi megkeresés igazolt érkezési időpontjától számított 30 nap;
b) kivételi körbe tartozó beszerzések és közbeszerzésnek nem minősülő beszerzések esetében az ajánlatkérés kiküldésétől számított 45 nap.”
„133. A beszerzési eljárás során legalább három ajánlatot kötelező egy időben, írásban bekérni.”
„133/A. Kivételes esetekben – részletes indoklással alátámasztva – megengedett egy gazdasági szereplő meghívása, ha
a) a beszerzés tárgya Kbt. kivételi körbe tartozik;
b) a beszerzés tárgya a Kbt.-ben meghatározott hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban lenne beszerezhető;
c) a beszerzés kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb, továbbá e kedvező feltételek igénybevétele az ajánlatok bekérésére vonatkozó, az
utasítás szerinti szabályok alkalmazása esetén meghiúsulna;
d) a beszerzés tárgya igazságügyi szakértő megbízása;
e) a beszerzés tárgya közbeszerzési eljárásokhoz vagy pályázatokhoz kapcsolódó szakmai bírálóbizottsági tag megbízása;
f) az ajánlatkérő piackutatás eredményeképpen igazolható módon meggyőződött arról, hogy az adott piacon háromnál kevesebb potenciális gazdasági szereplő lelhető fel, így potenciális versenyhelyzet nincs az adott beszerzési tárgy tekintetében;
g) a szerződés tárgya egyedi gyártású áru beszerzése, feltéve, hogy az áru egyediségét a gyártó igazolja;
h) a fizetési kötelezettség előzetesen meghirdetett tanfolyamra, képzésre vagy konferenciára történő jelentkezéssel kapcsolatos;
i) a szerződést külföldön kell megkötni vagy teljesíteni;
j) a szerződés tárgya személyhez kötött, bizalmi jellegű szolgáltatás teljesítése;
k) a szerződés tárgya veszélyes hulladék megsemmisítése;
l) a szerződés tárgya olyan, az
utasítás hatálya alá tartozó korábbi szerződéshez kapcsolódó kiegészítő árubeszerzés, szolgáltatásmegrendelés vagy építési beruházás, amelynek értéke nem haladja meg az eredeti szerződés értékének ötven százalékát, és az alapszerződésben szerződő partnertől történő beszerzés szakmai vagy gazdaságossági szempontból indokolt, feltéve, hogy a beszerzés egybeszámított becsült értéke nem éri el a nemzeti közbeszerzési értékhatárt, vagy
m) a beszerzés összes körülményeire tekintettel a döntéshozó így határoz.
133/B. Gyorsított eljárásban kell lefolytatni az egy gazdasági szereplő meghívásával megvalósuló beszerzést a 133/A. pont
f)–h) és
m) alpontja szerinti esetben.”
„134. Az egy gazdasági szereplő meghívásával folytatott gyorsított eljárásban a bizottság pénzügyi szakértelmet biztosító és jogi szakértelmet biztosító tagjának megbízása mellőzhető, feladataikat a bizottság többi tagja látja el.”
(Az ajánlatkérésnek tartalmaznia kell)
„k) a bírálat szempontjait;”
„137. A nettó 10 millió forintot meg nem haladó becsült értékű gyorsított eljárás esetén az ajánlatkérést a kiküldés előtt a közbeszerzési eljárást lebonyolító szervezeti elem vezetője vagy az általa kijelölt személy hagyja jóvá.”
„142. Az elnök hagyja jóvá a beszerzési dokumentumok módosítását, az eljárási határidők meghosszabbítását vagy az ajánlatkérés visszavonását. Ha a beszerzés becsült értéke meghaladja a nettó 10 millió forintot, az ajánlatkérés visszavonása érdekében a beszerzési eljárást lebonyolító szervezeti elem vezetője a szükséges dokumentumokat jóváhagyásra felterjeszti a döntéshozó részére. A jóváhagyást követően az eljárás titkára elvégzi a szükséges eljárási cselekményeket.
143. Az ajánlattevő részére – amennyiben ajánlatát személyesen nyújtja be – az ajánlat átvételéről elismervényt kell kiállítani, amely tartalmazza az átvétel helyét, óra, perc pontossággal az időpontját, a beszerzési eljárás tárgyát, az átadó és az átvevő nevét, valamint aláírását. E-mailen benyújtott ajánlat esetén elektronikus visszaigazolást kell küldeni az ajánlat megérkezéséről.”
„150. A bizottság a benyújtási határidőig beérkezett, az értékelési sorrendben legkedvezőbb és a második legkedvezőbb ajánlat bírálatát végzi el. A bizottság szükség esetén hiánypótlásra, felvilágosításra vagy indokolásra szólítja fel az ajánlattevőt a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett.
151. Valamennyi benyújtott ajánlat érvénytelen, ha a legkedvezőbb ajánlatban meghatározott ellenszolgáltatás értéke eléri a Kbt. szerinti közbeszerzési értékhatárt. Az ajánlat érvénytelen továbbá, ha
a) elkésetten érkezett az ajánlatkérőhöz;
b) azt az ajánlattevő az ajánlati kötöttség ideje alatt módosította;
c) konkrét megajánlást nem tartalmaz;
d) a beszerzési dokumentumokban meghatározottaktól eltérő tartalomra vonatkozik, vagy
e) egyéb okból nem felel meg az ajánlatkérésben vagy jogszabályban előírtaknak.”
„151/A. Eredménytelen az eljárás, ha
a) érvényes ajánlat nem érkezett;
b) az ajánlatkérőnek a legkedvezőbb ajánlat elfogadásához – az esetleges fedezetkiegészítést követően – nem áll rendelkezésére a szükséges fedezet;
c) a döntéshozó annak nyilvánítja.”
„152. A döntéshozó,
a) ha a beszerzés becsült értéke meghaladja a nettó 10 millió forintot, a bizottság döntési javaslatával együtt felterjesztett, az eljárás megindításától kezdődően keletkezett valamennyi dokumentum;
b) ha a beszerzés becsült értéke a nettó 10 millió forintot nem haladja meg, a bizottság döntési javaslatával együtt felterjesztett ajánlatkérés
alapján dönt.”
a) 20. pont b) alpontjában a „szeptember 30-ig” szövegrész helyébe az „október 31-ig” szöveg;
c) 26. pontjában a „szuper user” szövegrészek helyébe a „super user” szöveg;
d) 37. pont b) alpontjában a „257/2018. Korm. rendelet” szövegrész helyébe a „478/2023. Korm. rendelet” szöveg;
e) 135. pont d) alpontjában az „ajánlattételi felhívás” szövegrész helyébe az „ajánlatkérés” szöveg
49. Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
c) 43. pontjában a „beosztását vagy munkakörét” szövegrész;
51. Ez az utasítás a hatálybalépését követő napon hatályát veszi.
