PK ÍH 2024/16.

Az élettársi kapcsolat a jog által szabályozott élethelyzet; az élettársak szerzeményi közös vagyonával összefüggő különböző vagyoni igények egymással összefüggő jogviszonyból eredőnek minősülnek, és egy perben – viszontkeresettel is – érvényesíthetők [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 204. § (1) bekezdés, 206. § (1) bekezdés].

A felperes keresetlevelében annak megállapítását kérte, hogy élettársi közös szerzés címén megszerezte a B., A. út 5. szám alatti ingatlan 41,5/100 [83/200], valamint a B., K. utca 1. szám alatti ingatlan ½ tulajdoni hányadát, kérte tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését. Keresetét arra alapította, hogy a 2021. december 13. napján elhunyt alperesi jogelőddel, B. L.-lel közösen szerezték, illetve újították fel a megjelölt ingatlanokat.

Ellenkérelmében az élettársi kapcsolat fennállását vitató alperes 7. számon viszontkeresetet terjesztett elő. Ebben a B., A. út 5. számú lakás használata miatt a felperest havi 300 000 forint használati díj megfizetésére kérte kötelezni azzal, hogy a felperesi tulajdonszerzés esetleges megállapítása esetére a tulajdoni hányadával arányos használati díjra tart igényt. Kérte továbbá annak megállapítását, hogy a jogelődje révén a Sz., P. utca 35. szám alatti, az ingatlan-nyilvántartás szerint a felperes kizárólagos tulajdonában álló ingatlanban ráépítés jogcímén tulajdoni hányadot szerzett. Kérte, hogy a tulajdonrész megváltása címén a bíróság kötelezze a felperest 1 000 000 forint megfizetésére. Másodlagosan, az élettársi kapcsolat megállapítása esetére azt kérte, hogy a bíróság a jogelődje közreműködése arányában állapítsa meg a tulajdonszerzést, a közös tulajdont szüntesse meg, és kötelezze a felperest a megváltási ár megfizetésére.

A tulajdonjog megállapítása iránti másodlagos viszontkeresetét maga is a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 578/G. § (1) bekezdésére alapította [bár azt elírás folytán 678/G. § (1) bekezdésben jelölte meg.]

Az elsőfokú bíróság a viszontkereset-levelet a Pp. 206. § (1) bekezdés a) pontja alapján, a Pp. 204. § (1) bekezdésére utalással visszautasította. Végzését a megjelölt jogszabályhelyek felhívása mellett azzal indokolta, hogy a keresettel érvényesíteni kívánt jog és a viszontkeresettel érvényesíteni kívánt használati díj iránti követelés, valamint a ráépítésre alapított tulajdoni igény eltérő jogviszonyokból erednek, utóbbiak ezért a jelen perben nem terjeszthetőek elő, utalt arra, hogy az élettársi kapcsolat vitatottsága eleve kizárja, hogy a viszontkeresetet a keresettel érvényesíteni kívánt joggal azonos jogviszonyból eredőnek lehessen tekinteni.

A végzés ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben kérte, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezéssel támadott végzést változtassa meg és viszontkereset-levél visszautasítását mellőzze. Fellebbezésének indokolása szerint az elsőfokú bíróság a Pp. 204. § (1) bekezdését helytelenül értelmezte, mert a viszontkereseti követelései megfelelnek a Pp. 204. § (1) bekezdésének első, illetve utolsó mondatában szabályozott egyes feltételeknek. Az Sz.-i ingatlan tárgyában előterjesztett másodlagos viszontkereseti kérelme az élettársi kapcsolaton alapul, attól nem elkülöníthető, míg a használati díj iránti követelés függ a kereset elbírálásától, vagyis attól, hogy a bíróság megállapítja-e és milyen mértékben a felperes tulajdonszerzését.

A felperes a fellebbezésre tett észrevételeiben az elsőfokú végzés helybenhagyását kérte.

A fellebbezés alapos.

A Pp. 204. § (1) bekezdésének első mondata szerint az alperes a felperes ellen – a keresettel érvényesíteni kívánt joggal azonos jogviszonyból eredő joga iránt – írásban előterjesztett viszontkereset-levéllel viszontkeresetet indíthat. Ugyanennek a szakasznak az utolsó fordulata alapján más jogviszonyból eredő jog iránt akkor terjeszthető elő viszontkereset, ha a kereset tekintetében a per eldöntése függ a viszontkereset elbírálásától vagy a viszontkereset eldöntése függ a kereset elbírálásától.

A másodfokú bíróság az egyes viszontkereseti kérelmek esetében az előterjeszthetőségi feltételek fennállását vizsgálva egyetértett a fellebbezésben foglaltakkal abban a kérdésben, hogy a használati díj iránti követelés mint tulajdonjogon alapuló igény mikénti elbírálása függ a tulajdonjogot érintő kereset elbírálásától. Ha az alperes a használati díj iránti követelését külön perben terjesztené elő, adott esetben helye lehetne az eljárásnak a jelen perben érvényesített, ugyanazon ingatlanra vonatkozó felperesi tulajdoni igény jogerős elbírálásáig történő felfüggesztésének.

A fentieknél összetettebb megítélésű kérdés, hogy az alperesi viszontkeresettel érvényesített tulajdoni igény azonos jogviszonyból ered-e a felperesi tulajdoni igénnyel.

A jogviszony fogalmával az új Pp. egyes rendelkezéseinek alkalmazása körében a Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozása is foglalkozott. A 2019. április 15-én elfogadott 9. állásfoglalásban írtak szerint jogviszony alatt egy, a jog által szabályozott konkrét élethelyzetet, életviszonyt kell érteni, azaz egy olyan konkrét élethelyzetet, amely az abban részes személyek (esetleg személy és tárgy) között jogilag szabályozott kapcsolatot teremt, függetlenül attól, hogy az előadott tényállás egyes elemeit a bíróság jogilag miként minősíti.

Az élettársi kapcsolat is a jog által szabályozott élethelyzet; az élettársak szerzeményi közös vagyonával összefüggő különböző vagyoni igények egy perben történő rendezése nemcsak lehetséges, hanem egyúttal kívánatos is. A másodlagos tulajdoni viszontkereset esetében tehát fennáll az a kereseti kérelemhez fűződő kapcsolat, ami a viszontkeresetet előterjeszthetővé teszi. Miután pedig az egymással eshetőleges viszonyban álló viszontkeresetek szintén ugyanabból a jogviszonyból (ebben az esetben az adott ingatlanra történő közös beruházásból) erednek, így egymás közötti viszonyukban a Pp. 204. § (6) bekezdése folytán alkalmazandó 173. § (2) bekezdésében előírtakat kielégítik, a másodlagos viszontkereset és a kereset közötti kapcsolódás kihat az elsődleges viszontkeresetre is.

A Pp. nem tiltja, hogy ugyanabban a perben az alperes mind a keresettel azonos jogviszonyból eredő, mind pedig a keresettel függő viszonyban lévő igényeit egyaránt előterjessze, a felperes észrevételeivel szemben ugyanazzal a viszonkereset-levéllel érvényesített igények kapcsán a Pp. 204. § (1) bekezdésében meghatározott mindkét feltétel fennállásának nincs akadálya.

Az alperes tehát a viszontkereset-levelét a Pp. 204. § (1) bekezdésében írt feltételeknek megfelelően terjesztette elő, ezért a Pp. 206. § (1) bekezdés a) pontja alapján történő visszautasításnak nem volt helye.

A másodfokú bíróság a fentiekre figyelemmel az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 389. §-a folytán alkalmazandó 383. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és a viszontkereset-levél visszautasítását mellőzte.