169/2024. (VI. 29.) Korm. rendelet

1. § (1) E rendelet hatálya

(2) E rendelet alkalmazásában hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó hulladékkal kapcsolatos tevékenységnek minősül

2. § E rendelet alkalmazásában

3. § (1) A hulladékgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a Ht. 92/G. § (1) bekezdése szerinti szerződéses jogviszony létesítését, megszüntetését és módosítását (a továbbiakban együtt: szerződésesjogviszony-változás) akkor hagyja jóvá, ha az

(2) A szerződéses jogviszony alanyai az (1) bekezdés szerinti szerződésesjogviszony-változás – a miniszter jóváhagyására tekintettel függő hatállyal történő – létrehozását követő 15 napon belül együttesen kérelmezik a miniszter jóváhagyását,

(3) Ha a miniszter megállapítja, hogy a jóváhagyás (1) bekezdésben meghatározott feltételei fennállnak, és rendelkezésre áll a koncessziós társaság egyetértő nyilatkozata, a szerződésesjogviszony-változást jóváhagyja, és ezzel egyidejűleg a szerződésesjogviszony-változást tartalmazó dokumentumot záradékkal látja el. Ezek hiányában a miniszter a jóváhagyást megtagadja.

(4) A miniszter jóváhagyása a jogszabályban a szerződésesjogviszony-változásra előírt egyéb érvényességi feltételeket és kellékeket nem pótolja, továbbá nem pótolja más hatóságok előzetes engedélyét, illetve jóváhagyását, amelyek a szerződésesjogviszony-változásához vagy érvényességéhez ugyancsak szükségesek.

(5) A szerződésesjogviszony-változással kapcsolatos miniszteri jóváhagyásra irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 45 nap.

(6) A Ht. 92/G. § (2) bekezdése alá tartozó szerződéses jogviszony esetében a felek a miniszter részére a (2) bekezdés b), d) és e) pontjában foglalt dokumentumokat a szerződésesjogviszony-változás hatálybalépése előtt legalább 15 nappal előzetesen megküldik tájékoztatás céljából.

4. § (1) A koncessziós társaság az általános szerződési feltételekben (a továbbiakban: ÁSZF) foglaltaknak megfelelően, közvetlenül, koncesszori alvállalkozó vagy – ha az igénybe vett tevékenység a Ht. szerinti engedély vagy nyilvántartásba vétel nélkül végezhető – más alvállalkozó útján gondoskodik a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység folyamatos ellátásáról.

(2) A koncessziós társaság a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység keretében jogszabály és az ÁSZF, illetve a koncessziós társaság által megkötött egyedi szerződés alapján biztosítja a szolgáltatást az ingatlanhasználók részére a 2023. június 30-án megszűnt közszolgáltatási szerződésekben foglalt feltételekkel és műszaki tartalommal összességében legalább azonos szolgáltatási színvonalon.

(3) A településen ellátott hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység műszaki színvonalát az alábbi szempontcsoportok együttese határozza meg:

(4) A településen ellátott hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység műszaki színvonala megfelelő, ha a tevékenység változása a (3) bekezdés szerinti szempontok alapján nem eredményezi a műszaki színvonal, valamint a környezetvédelem elért szintjének csökkenését.

(5) A koncessziós társaság az ÁSZF-ben határozza meg a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátásával kapcsolatos, jogszabályban nem szabályozott eljárási vagy végrehajtási jellegű részletszabályokat, valamint a többlethulladékkal kapcsolatos és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységgel összefüggő egyéb szolgáltatások igénybevételének feltételeit, azzal, hogy az egyes szolgáltatási területeket érintő speciális szabályok az ÁSZF mellékleteként kerülnek meghatározásra.

(6) A koncessziós társaság az ÁSZF-et annak mellékleteivel együtt minden év november 30-ig felülvizsgálja.

(7) A koncessziós társaság az ÁSZF-et – a hatályos, egységes szerkezetbe foglalt szöveggel és a megelőző állapotok (8) bekezdésben meghatározott időtartamig történő visszamenőleges elérhetőségének biztosításával – az ügyfélszolgálatán és a honlapján az ingatlanhasználók részére hozzáférhetővé teszi.

(8) A koncessziós társaság az ÁSZF közzétételével biztosítja, hogy annak tartalma visszakereshető legyen az archív állományba kerüléstől számított 5 évig.

5. § (1) Az ingatlanhasználó a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet a (6) és (7) bekezdésben, valamint a 12. § (1)–(9) bekezdésében foglalt kivétellel igénybe veszi.

(2) Az ingatlan használatára vonatkozó jogosultság megszerzésével az ingatlanhasználó és a koncessziós társaság között a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére irányuló jogviszony (a továbbiakban: közszolgáltatási jogviszony) jön létre az ingatlan tekintetében, ha a 2. melléklet 1. és 2. pontja szerinti szolgáltatás rendelkezésre állása az 1. melléklet 1. és 2. pontja szerinti hulladékok vonatkozásában biztosított.

(3) Az ingatlan használatára vonatkozó jogosultság megszerzésének napja

(4) Az igénybejelentési kötelezettség elmulasztása nem érinti a közszolgáltatási jogviszony létrejöttét, az ingatlanhasználó hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó kötelezettségét, valamint – amennyiben a koncessziós társaság a szolgáltatást felajánlja, vagy a szolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll – az ingatlanhasználó közszolgáltatási díj megfizetésére vonatkozó kötelezettségét.

(5) Az az ingatlanhasználó, akinek ingatlanán települési hulladék képződik, de az ingatlana egyidejűleg gazdálkodó szervezet székhelyéül, telephelyéül vagy fióktelepéül is szolgál, a települési hulladékát a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során képződött települési hulladékától elkülönítetten gyűjti.

(6) A (2) bekezdéstől eltérően nem jön létre a közszolgáltatási jogviszony a gazdálkodó szervezet ingatlanhasználóval azon ingatlan tekintetében, amelynél a gazdálkodó szervezet székhelye vagy telephelye az ingatlanon bejegyzésre került a gazdálkodó szervezetet nyilvántartó bíróságnál, hatóságnál vagy más szervezetnél, és a gazdálkodó szervezet felett többségi befolyással rendelkező személy megegyezik az ingatlanon lakcímmel rendelkező természetes személy ingatlanhasználóval, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó tevékenysége jellemzői vagy egyéb igazolható körülménye miatt nem képződik az ingatlan területén hulladéka. A gazdálkodó szervezet nyilatkozatában szerepelnie kell a folytatott tevékenység azonosító adatainak, valamint az azt alátámasztó bizonyítékoknak.

(7) A (2) bekezdéstől eltérően nem jön létre a közszolgáltatási jogviszony az ingatlanhasználóval az olyan beépítetlen vagy lakhatás, emberi tartózkodás céljára alkalmatlan ingatlana tekintetében, ahol senki sem tartózkodik, és ezért ott települési hulladék nem képződik.

6. § (1) Az ingatlanhasználó az ingatlan használatára vonatkozó jogosultság megszerzését vagy megszűnését követő 15 napon belül a koncessziós társaságnak bejelenti az igénybevételi kötelezettség keletkezését vagy megszűnését az e tényt bizonyító okiratok benyújtásával, ha a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység igénybevételére kötelezetté válik, vagy igénybevételi kötelezettsége megszűnik.

(2) A társasház vagy lakásszövetkezet ingatlanhasználó, valamint a közös gyűjtőedényt használó ingatlanhasználók közössége 15 napon belül a koncessziós társaságnak bejelenti, ha a közösség képviseletét ellátó tisztségviselő személye megváltozik. A bejelentést az új tisztségviselő teljesíti a felhatalmazását igazoló dokumentum csatolásával.

(3) Az ingatlanhasználó – ideértve a 12. § (3) bekezdése szerinti egyéni díjfizetőt – az igénybejelentési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg nyilatkozik az ingatlan tekintetében használt vagy igénybe venni kívánt gyűjtőedény számáról és űrtartalmáról.

7. § (1) Az igénybejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a koncessziós társaság legalább 8 napos teljesítési határidőt biztosítva felhívja az ingatlanhasználót az igénybejelentés és az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére.

(2) Az adatszolgáltatási kötelezettségnek az (1) bekezdés szerinti felhívásban meghatározott határidőn belül történő elmulasztása esetén a koncessziós társaság legalább 15 napos póthatáridő tűzésével – az ÁSZF-ben meghatározott módon – ismételten felhívja az ingatlanhasználót az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére.

(3) Az adatszolgáltatási kötelezettség (2) bekezdés szerinti ismételt felhívás ellenére történő elmulasztása esetén a koncessziós társaság az ingatlanhasználó ingatlanára vonatkozóan – az ÁSZF-ben meghatározott módon – lekért tulajdoni lap adatai alapján, az ingatlan tulajdonosával szemben jár el a szolgáltatás nyújtásával összefüggésben. Az ingatlanhasználó köteles megtéríteni a koncessziós társaságnak az ingatlanhasználó adatszolgáltatási kötelezettségének elmulasztása miatt felmerült indokolt költségeket és elmaradt díjakat.

8. § Közös használatban álló ingatlan esetében a használók, illetve birtokosok hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység igénybevételével kapcsolatos felelőssége egyetemleges.

9. § (1) A közszolgáltatási résztevékenység igénybevételéért fizetendő közszolgáltatási díj számlázásáról és beszedéséről a koncessziós társaság önállóan vagy megbízottja útján gondoskodik.

(2) Ha az ingatlanhasználó közszolgáltatási díj megfizetésére vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, természetes személy ingatlanhasználó tekintetében 200 000 Ft, nem természetes személy ingatlanhasználó tekintetében 500 000 Ft vagy azt meghaladó díjhátralék esetén a koncessziós társaság a kötelezettséggel érintett ingatlan jelzálogjoggal való megterheléséről dönt – amennyiben az az ingatlanhasználó tulajdonában van – a követelés és kamatai összegéig a költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység biztosítása elvének tiszteletben tartása mellett. A koncessziós társaság a jelzálog bejegyzése érdekében a díjhátralék kimutatását tartalmazó, közokiratba vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba foglalt döntésével megkeresi az ingatlanügyi hatóságot. Az ingatlanügyi hatóság a koncessziós társaság megkeresésére a jelzálogjogot az ingatlan-nyilvántartásba soron kívül bejegyzi a koncessziós társaság javára. A jelzálogjog bejegyzése kezdeményezésének feltétele, hogy a koncessziós társaság az ingatlanhasználó tulajdonost – a jelzálogjog-bejegyzés kezdeményezését megelőzően – a jelzáloggal terhelés lehetőségére figyelmeztetéssel és az ÁSZF-ben meghatározott határidő tűzésével szólítsa fel a díjhátralék-fizetési kötelezettség teljesítésére.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti jelzálogjog-bejegyzés alapjául szolgáló díjhátralékot kiegyenlítették, a koncessziós társaság haladéktalanul köteles a jelzálog törléséhez szükséges engedélyt kiadni. Az engedélyt közokiratba, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

10. § Az ingatlanhasználó közszolgáltatási díj megfizetésére vonatkozó kötelezettségét – a 12. § (1)–(10) bekezdése szerinti esetet kivéve – nem érinti, ha az ingatlanhasználó a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó szolgáltatást nem vagy csak részben veszi igénybe.

11. § A települési önkormányzat a Ht. 35. § (4) és (7) bekezdése szerinti tájékoztatását a koncessziós társaság által meghatározott – és a honlapján közzétett – módon, valamint adattartalommal haladéktalanul küldi meg a koncessziós társaság részére.

12. § (1) A közszolgáltatási résztevékenység igénybevétele szüneteltethető, amennyiben az ingatlanhasználó az ingatlant legalább 60 napot meghaladó időtartamban, megszakítás nélkül nem lakja, nem használja, egyéb módon nem hasznosítja, és az ingatlanban más részére sem lakhatást, sem egyéb hasznosítási lehetőséget nem biztosít.

(2) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység igénybevétele szüneteltethető továbbá, ha az ingatlant egyedül használó természetes személy ingatlanhasználó önmaga ellátására képtelen, és nappali ellátásáról igazolható módon, más helyen gondoskodnak.

(3) Társasházi és lakásszövetkezeti különlapon nyilvántartott ingatlan, valamint a közös gyűjtőedényt használó ingatlanhasználók közössége esetén a közszolgáltatási résztevékenység igénybevétele akkor szüneteltethető, ha az ingatlanhasználó saját használatú gyűjtőedénnyel rendelkező egyéni díjfizető.

(4) A szüneteltetés – a (9) bekezdésben foglaltak kivételével – legfeljebb egy évre biztosítható, egy év letelte után újra kezdeményezhető.

(5) A szüneteltetésre vonatkozó igényt az ingatlanhasználó a koncessziós társaság részére a szünetelés kívánt kezdő időpontja előtt legalább 30 nappal megelőzően bejelenti a koncessziós társaság ÁSZF-jében meghatározott módon.

(6) Ha a szüneteltetés feltételei fennállnak, de a szüneteltetést az ingatlanhasználó tartós akadályoztatása miatt vagy érvényes jogcíme hiányában csak későbbi időpontban jelenti be, az akadályoztatás okának megjelölésével és kérelmének alapjául szolgáló okiratok benyújtásával kérheti kizárólag a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység igénybevétele szüneteltetésének utólagos megállapítását.

(7) A szüneteltetés időtartamáról a koncessziós társaság az ingatlanhasználót a szüneteltetés nyilvántartásában való rögzítésével egyidejűleg írásban tájékoztatja.

(8) A szüneteltetési kérelemben foglaltak valóságtartalmát a koncessziós társaság jogosult ellenőrizni, és ezzel kapcsolatban az ingatlanhasználótól további tájékoztatást és okiratokat kérhet. A szüneteltetés jogszerűtlen igénybevétele esetén a koncessziós társaság a szüneteltetést megszünteti, és az ingatlanhasználót határidő tűzésével a jogosulatlanul igénybe vett szüneteltetés teljes időszakára vonatkozó díj megfizetésére szólítja fel.

(9) Gazdálkodó szervezet részére akkor szüneteltethető a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység igénybevételi kötelezettsége, ha a tevékenysége igazolhatóan szünetel, vagy valamely telephely (fióktelep) vonatkozásában a tevékenység szüneteltetésre kerül, illetve az időszakos tevékenység vagy működés egyéb, hitelt érdemlő módon igazolható.

(10) Nevelési-oktatási intézmény, valamint szakképző intézmény (e bekezdés alkalmazásában együtt: intézmény) részére akkor szüneteltethető a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység igénybevételi kötelezettsége az intézmény egészére vagy valamely telephelyére, ha az a nyári iskolai szünet idejére, legfeljebb 60 nap időtartamra vonatkozik, és ha az intézményben vagy annak valamely telephelyén az intézmény munkatársai sem tartózkodnak, ott munkavégzés nem folyik.

(11) Az ingatlanhasználó a szüneteltetés időszakában is köteles gondoskodni a birtokában, használatában lévő hulladékgyűjtő edény tisztán tartásáról, tárolásáról, őrzéséről.

(12) Ha a szüneteltetés feltételeiben változás következik be, az ingatlanhasználó ezt írásban a koncessziós társaság részére haladéktalanul bejelenti.

(13) Ha az ingatlanhasználó a szüneteltetés időtartama alatt hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó hulladékot helyez ki, úgy a szünetelés megszűnik, és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység igénybevétele folytatódik. A folytatódó igénybevétel keretében a koncessziós társaság a kihelyezett hulladékot elszállítja, és értesíti az ingatlanhasználót a szüneteltetés megszűnéséről.

(14) Az ingatlanhasználó az általa kötelezően igénybe veendő hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység keretében végzett szolgáltatás igénybevételét írásban megszünteti, amennyiben ingatlanhasználói minősége megszűnt. A megszüntetés feltétele az ÁSZF-ben meghatározottak szerint az ingatlanhasználói minőség megszűnését igazoló dokumentumok bemutatása és azon indokok írásos rögzítése, amelyek alátámasztják a megszüntetés jogosságát.

13. § (1) A települési hulladékot az ingatlanhasználó

(2) Az ingatlanhasználó az ingatlanán képződő települési hulladékot elsősorban gépi ürítésre alkalmas, – a 16. § (1) bekezdése szerinti – szabványos gyűjtőedényben, az ÁSZF-ben meghatározott esetekben hulladékgyűjtő zsákban gyűjti.

(3) A települési papír-, üveg-, műanyag-, fém- és zöldhulladékot, valamint a biológiailag lebomló hulladék képződésének megelőzésére vonatkozó tevékenységekről, a biológiailag lebomló hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályairól és a biohulladékból előállított komposzt osztályozásának szabályairól szóló 559/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: biohulladék kormányrendelet) 4. § (2) és (9) bekezdése szerint kialakított gyűjtési rendszerhez igazodóan a biohulladékot a vegyes hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni, ide nem értve az (5) és a (8) bekezdés szerinti esetet.

(4) A környezetvédelmi és a gazdasági szempontból hatékonyabb válogatás érdekében az elkülönített gyűjtés céljára szolgáló gyűjtőedénybe kizárólag olyan típusú, fajtájú vagy jellegű települési hulladék helyezhető el, amelynek gyűjtésére a gyűjtőedényen szereplő jelzés és felirat vonatkozik, továbbá amelynek elhelyezése a koncessziós társaság ilyen irányú tájékoztatása alapján lehetséges.

(5) A hulladék hulladékhierarchiával összhangban történő hasznosítása érdekében a vegyes hulladék gyűjtésének céljára szolgáló gyűjtőedénybe papír-, üveg-, műanyag- és fémhulladék nem helyezhető el kivéve, ha az

(6) A körforgásos gazdaság követelményei érdekében a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termék hulladéka a vegyes hulladék gyűjtésének céljára szolgáló gyűjtőedénybe az (5) bekezdésben foglaltak kivételével nem helyezhető el.

(7) Ha a kartonpapírból készült nagyméretű doboz gyűjtőedénybe nem helyezhető el, azt laposra hajtogatva és kötegelve kell a gyűjtőedény mellé helyezni a koncessziós társaságnak átadásra.

(8) A zöldhulladékot a képződés helyén a zöldhulladék elkülönített gyűjtésének céljára rendszeresített gyűjtőedényben vagy biológiailag lebomló hulladékgyűjtő zsákban, a fás szárú hulladékot az ÁSZF-ben meghatározott módon kötegelve kell gyűjteni és a gyűjtőedény mellé helyezni, kivéve a (9) bekezdés szerinti esetet, valamint ha a zöldhulladékot házi vagy közösségi komposztálás útján komposztálják.

(9) Ha a zöldhulladékot házi vagy közösségi komposztálás útján nem komposztálják, vagy a zöldhulladék gyűjtőedényben vagy hulladékgyűjtő zsákban történő gyűjtésének feltételeit az ingatlanhasználó tekintetében – olyan nagyvárosias beépített környezetben, ahol nem található zöldterület, és ezért – a koncessziós társaság nem biztosítja, a zöldhulladékot – a (10) bekezdés szerinti fenyőfahulladék kivételével – a vegyes hulladék céljára szolgáló gyűjtőedényben, vagy amennyiben a biohulladék elkülönített gyűjtése egyébként biztosított, a biohulladékkal együtt kell gyűjteni. Az elkülönítetten gyűjtött papír-, üveg-, műanyag- és fémhulladékot tartalmazó gyűjtőedényben zöld- vagy egyéb biohulladék nem helyezhető el.

(10) A december 25-e és január 31-e között képződött fenyőfahulladékot hulladékgyűjtő udvarba vagy a közösségi komposztálás céljára fenntartott gyűjtőhelyre kell vinni, vagy a koncessziós társaság által meghatározott módon és időben közterületen kell elhelyezni. Társasházi és lakásszövetkezeti lakóközösségben, valamint a közös gyűjtőedényt használó ingatlanhasználók közösségénél képződött fenyőfahulladékot a koncessziós társaság által történő elszállításig egy helyen kell gyűjteni.

(11) Radioaktív hulladékot, robbanóanyagot, fokozottan tűzveszélyes anyagot – ideértve a forró hamut – a települési hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényben elhelyezni nem lehet.

14. § (1) Az ingatlanhasználó a települési hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényt az ingatlanon belül tartja, azt közterületen tartósan csak a közterület használatára vonatkozó önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint helyezheti el. Nem tekinthető tartós közterület-használatnak a gyűjtőedény ürítési célból történő közterületre helyezése.

(2) Az ingatlanhasználó gondoskodik arról, hogy a települési hulladék koncessziós társaságnak történő átadása, továbbá az ingatlanhasználó által gyűjtőhelyre történő elszállítása biztonságosan, a környezet szennyezését, veszélyeztetését, károsítását, valamint a hulladék kiszóródását kizáró módon történjen. Az ingatlanhasználó a gyűjtőedényt a hulladék átvétele és elszállítása céljából a koncessziós társaság által meghatározott gyűjtési rend szerint, közterületen, gyűjtőjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen köteles elhelyezni, kizárólag lecsukott fedéllel, oly módon, hogy mozgatásakor, valamint a gyűjtőedény ürítésekor a hulladék ne szóródjon ki, és a gépi ürítést ne akadályozza.

(3) A koncessziós társaság gondoskodik a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó, elkülönítetten gyűjtött települési hulladék gyűjtésére szolgáló, gépi ürítésre alkalmas gyűjtőedény biztosításáról, valamint annak szükségessége esetén a gyűjtőedény cseréjéről vagy pótlásáról is, kivéve, ha a csere vagy a pótlás szükségessége az ingatlanhasználó tevékenysége vagy mulasztása miatt merül fel.

(4) Az ingatlanhasználó gondoskodik a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó vegyes települési hulladék gyűjtésére szolgáló, gépi ürítésre alkalmas gyűjtőedény biztosításáról, valamint annak szükségessége esetén a gyűjtőedény cseréjéről vagy pótlásáról is, kivéve, ha a csere vagy a pótlás szükségessége a koncessziós társaság tevékenysége vagy mulasztása miatt merül fel.

15. § Az ingatlanhasználó a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó hulladékot hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre vagy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó hulladékot kezelő előkezelő, valamint a Ht. 31. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontja szerinti esetben hulladékkezelő létesítménybe szállíthatja, és ott az átvételre jogosultnak átadhatja vagy gyűjtőedényben elhelyezheti.

16. § (1) A koncessziós társaság az ÁSZF-ben határozza meg a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó hulladék gyűjtéséhez használható gyűjtőedények típusát, űrmértékét. A koncessziós társaságnak biztosítania kell, hogy az ingatlanhasználó a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó vegyes hulladék esetén legalább két különböző űrmértékű gyűjtőedény közül az ÁSZF-ben meghatározott módon választhasson.

(2) A koncessziós társaság a vegyes hulladék gyűjtésére szolgáló, két különböző űrmértékű gyűjtőedény közül – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel –

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti jogosultságot az ingatlanhasználó csak abban az esetben gyakorolhatja, ha annak tényét, hogy a lakóingatlant egyedül használja, a járási hivatal által kiadott igazolás útján, az ÁSZF-ben meghatározott módon a koncessziós társaság részére bizonyítja. Ha a járási hivatal a lakóingatlan egyedül történő használatát nem igazolja, de a tényleges állapot ennek felel meg, akkor a települési önkormányzat jegyzője jogosult ennek igazolására, a jegyző által szükségesnek tartott bizonyítást követően.

(4) A koncessziós társaság által felajánlott mindkét gyűjtőedény űrmértéke abban az esetben haladhatja meg a (2) bekezdés szerinti űrmértéket, ha a koncessziós társaság által felajánlott gyűjtőedény egyedi azonosító jellel rendelkezik, és az adott ingatlanhoz tartozó gyűjtőedény ürítésének tényét az azon elhelyezett egyedi azonosító jel alapján az ürítéskor elektronikus úton rögzíti.

(5) A koncessziós társaság az igénybejelentést követően a gyűjtőedény űrmértékére vonatkozó választási lehetőséget ajánl fel az ingatlanhasználó számára úgy, hogy a választható gyűjtőedény űrmértéke igazodjon az érintett ingatlanon képződő hulladék mennyiségéhez, figyelembe véve

(6) Ha az ingatlanhasználó az igénybejelentési kötelezettségét elmulasztja, vagy az igénybejelentésében nem nyilatkozik a gyűjtőedény űrtartalmáról, a koncessziós társaság jogosult a 120 literes gyűjtőedényre vonatkozó közszolgáltatási díj ingatlanhasználóval szembeni felszámítására mindaddig, amíg az ingatlanhasználó nem tesz eleget az igénybejelentési kötelezettségének és nem nyilatkozik a gyűjtőedény űrtartalmáról.

(7) A koncessziós társaság az ÁSZF-ben a szolgáltatás igénybevételének feltételeként előírhatja az ingatlanhasználó számára a gyűjtőedényen matrica vagy más egyedi azonosító használatát.

17. § (1) A koncessziós társaság a települési hulladék elkülönített gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényt – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a gyűjtőedényben elhelyezhető hulladékfajtára és -jellegre vagy -típusra utaló, egyértelműen felismerhető és megkülönböztethető színnel, valamint jelzéssel és felirattal látja el, továbbá erről az ingatlanhasználót egyéb módon tájékoztathatja. A feliratnak tartósnak, jól láthatónak és olvashatónak kell lennie.

(2) Ha a települési hulladékot hulladékgyűjtő zsákban gyűjtik, a zsákot olyan színnel, jelzéssel vagy felirattal kell ellátni, amelyből egyértelműen kiderül, hogy a zsák milyen hulladékra került rendszeresítésre.

18. § (1) A koncessziós társaság a közegészségügyi rendeletben vagy hatósági határozatban meghatározott gyakorisággal gondoskodik a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó vegyes hulladék, biohulladék és zöldhulladék összegyűjtéséről és elszállításáról.

(2) A koncessziós társaság az (1) bekezdésben foglaltakat meghaladóan házhoz menő, elkülönített gyűjtés keretében a következő gyakorisággal gondoskodik a közegészségügyi rendelet szerinti területeken a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó, elkülönítetten gyűjtött papír-, műanyag- és fémhulladék összegyűjtéséről és elszállításáról:

(3) A koncessziós társaság az ÁSZF-ben az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő, gyakoribb gyűjtési gyakoriság megállapítására is jogosult.

(4) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó hulladék elszállításának rendjét – az (1) és (2) bekezdés szerinti minimumgyakoriság figyelembevételével – a koncessziós társaság határozza meg. A koncessziós társaság a hulladék elszállításának rendjéről az ingatlanhasználókat az ÁSZF-ben meghatározott módon tájékoztatja. A hulladék elszállításának rendje a koncessziós társaság által meghatározott szolgáltatási területenként, valamint hulladékfajtánként eltérhet.

(5) A lomhulladék átvételének, összegyűjtésének és elszállításának megszervezése során törekedni kell a lomhulladék elkülönített módon történő gyűjtésére.

(6) Ha az üveghulladék elkülönített gyűjtését a koncessziós társaság házhoz menő gyűjtési rendszer keretében nem biztosítja, az üveghulladékot legalább hulladékgyűjtő udvarban vagy hulladékgyűjtő szigeten veszi át.

19. § (1) A házhoz menő gyűjtési rendszer mellett a koncessziós társaság a hulladék elkülönített gyűjtését az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott hulladékgyűjtő udvarban biztosítja.

(2) A gyűjtőhálózat kialakításakor biztosítani szükséges a gyűjtőkörzetben képződő hulladék mennyiségéhez igazodó gyűjtőkapacitást és azt, hogy a hulladékgyűjtő udvar a gyűjtőkörzetben lévő ingatlantól közúton, gépjárművel legfeljebb 30 percen belül elérhető legyen.

20. § (1) A koncessziós társaság a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység igénybevételét korlátozhatja, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó hulladék tekintetében a hulladék elszállítását – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – megtagadhatja, ha

(2) A koncessziós társaság a vegyes hulladék elszállítását az (1) bekezdés c) és f) pontja szerinti esetben – amennyiben az a munkavédelmi követelmények betartásával teljesíthető – nem tagadhatja meg.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a koncessziós társaság az ÁSZF-ben meghatározottak szerint az ingatlanhasználót írásban, haladéktalanul értesíti a hulladék elszállítása megtagadásának tényéről és okáról, és felszólítja a megtagadáshoz vezető ok vagy okok megszüntetésére.

(4) Ha a Ht. 56. § (1) bekezdésében foglalt összekeverési tilalom ellenére a háztartási vagy a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedénybe veszélyes hulladék kerül, a koncessziós társaságnak a veszélyes hulladékot az elszállítást megelőzően, vagy a telephelyére történő beszállítást követően a nem veszélyes hulladéktól el kell különítenie, ha erre műszaki lehetőségei biztosítottak.

21. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó hulladék elszállítását zárható, az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott konténer (a továbbiakban: konténer) vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó, ideiglenes takarású konténer alkalmazásával, és az e feltételeket biztosító, az egyes hulladékfajták átvételére alkalmas felépítménnyel rendelkező célgéppel, szállítójárművel kell végezni a környezet szennyezését, veszélyeztetését, károsítását kizáró módon.

(2) A koncessziós társaság az elkülönítetten gyűjtött települési hulladékot szükség szerinti, de legalább e rendeletben és a közegészségügyi rendeletben előírt gyakorisággal, a vegyes, továbbá más fajtájú, jellegű vagy típusú hulladéktól elkülönítve szállítja el, elkerülve azok keveredését.

(3) Ha speciális területi vagy domborzati viszonyok miatt az adott ingatlan a házhoz menő gyűjtéshez használt szállítójárművel biztonságosan nem közelíthető meg, a koncessziós társaság a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó hulladék gyűjtéséhez az ingatlanhasználók részére ideiglenes jelleggel, az ÁSZF-ben meghatározott módon és időpontban, konténeres gyűjtést biztosít. A konténert az érintett ingatlanokhoz legközelebbi és a gyűjtésre leginkább alkalmas közlekedési csomópont mellett kell elhelyezni, mely közterület-használatra a koncessziós társaság az önkormányzat részére történő bejelentést követően, díjmentesen jogosult. A konténerben gyűjtött hulladékot az érintett ingatlanra jogszabályban vagy az ÁSZF-ben meghatározott gyakorisággal szükséges elszállítani.

(4) A (3) bekezdés szerinti konténeren tájékoztató táblát kell elhelyezni annak érdekében, hogy az ingatlanhasználó számára egyértelmű legyen, hogy a konténerben milyen fajtájú hulladék helyezhető el.

22. § (1) Ha a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó hulladék koncessziós társaság által történő átvételekor, összegyűjtésekor, elszállításakor a hulladék a gyűjtőedényből kiesik vagy kiszóródik, a hulladék felszedéséről és elszállításáról, valamint a terület megtisztításáról a koncessziós társaság gondoskodik.

(2) Ha az ingatlanhasználó kérésére a koncessziós társaság konténert helyez el közterületen annak érdekében, hogy abban az ingatlanhasználó a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó többlethulladékot helyezhessen el, a konténer kizárólag annak hulladékkal való megtöltéséig – az emberi egészség veszélyeztetése kizárásával – a közterület használatára vonatkozó szabályok szerint tartható közterületen, azt követően a koncessziós társaságnak haladéktalanul el kell szállítania. A megtöltésről az ingatlanhasználó haladéktalanul tájékoztatja a koncessziós társaságot.

23. § A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó hulladék ingatlanhasználótól történő átvételét, összegyűjtését és elszállítását végző koncessziós társaság gyűjtőjárművén munkát végző alkalmazottak közül legalább egy jelenlévőnek a hulladék átvételére, összegyűjtésére vonatkozó alapfokú szakirányú képesítéssel kell rendelkeznie.

24. § (1) A koncessziós társaság, illetve a koncesszori alvállalkozó – a hulladék hasznosítását vagy ártalmatlanítását megelőzően – a (4) bekezdésben foglaltakkal összhangban gondoskodik a hulladék előkezelő létesítménybe történő elszállításáról és a hasznosítható összetevők kinyeréséről.

(2) A koncessziós társaság anyagában történő hasznosításra adja át az olyan előkezelt hulladékot, amely anyagának összetétele és minősége alapján erre alkalmas.

(3) A koncessziós társaság törekszik a vegyes és elkülönítetten gyűjtött hulladékok anyag- és energiatartalmának minél nagyobb arányú kinyerésére és megfelelő felhasználására.

(4) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó hulladék – a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló miniszteri rendeletben meghatározott részletes követelményekre figyelemmel – hulladéklerakónak akkor adható át, ha

25. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó hulladék kezelését közvetlenül irányító vezetőnek legalább középfokú környezetvédelmi szakirányú végzettséggel kell rendelkeznie.

(2) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó hulladék kezelését végző létesítményben a létesítményvezetőnek felsőfokú műszaki vagy felsőfokú környezetvédelmi végzettséggel kell rendelkeznie.

26. § A koncessziós társaság e rendelettel összefüggő feladatai vonatkozásában a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 17/B. §-ának, valamint a Ht. rendelkezéseinek, különösen a költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység biztosítása elvének megfelelően gondoskodik az ügyfélszolgálatok működtetéséről az ország teljes területén telefonos és online elektronikus eléréssel, valamint legalább a járási és vármegyeszékhelyeken személyes ügyfélszolgálat biztosításával.

27. § (1) Az elkülönített gyűjtéssel kapcsolatos széles körű lakossági tájékoztatás, valamint az elkülönített gyűjtés ösztönzése és hatékonyságának növelése érdekében a koncessziós társaság az ingatlanhasználót honlapján folyamatosan tájékoztatja

(2) A koncessziós társaság a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységgel kapcsolatos általános tájékoztatásnyújtás keretében az ÁSZF-jében folyamatosan közzéteszi

(3) A koncessziós társaság – a társasházi vagy lakásszövetkezeti lakóközösség, valamint a közös gyűjtőedényt használó ingatlanhasználók közössége kérésére – az (1) bekezdés szerinti tartalommal az ingatlanhasználónak nyomtatott tájékoztatót tesz elérhetővé.

(4) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatót a közös képviselő a társasház, a lakásszövetkezet képviseletére felhatalmazott tisztségviselő a lakásszövetkezet épülete hirdetmények közzétételére szolgáló közös tulajdonú helyiségében kifüggeszti, a közös gyűjtőedényt használó ingatlanhasználók közössége a közösség által meghatározott módon gondoskodik a tájékoztató elérhetővé tételéről.

28. § (1) Új hulladékgyűjtő sziget és hulladékgyűjtő udvar helyének kijelöléséről és a meglévő megszüntetéséről a koncessziós társaság az érintett települési önkormányzattal előzetesen egyeztet.

(2) A koncessziós társaság és az újrahasználati központ tulajdonosa, üzemeltetője a koncesszió alapfeltételének minősülő uniós célértékek határidőre teljesítése érdekében együttműködik.

29. § (1) A Ht. 83. §-a szerinti fogyasztóvédelmi hatósági eljárást ide nem értve, az ingatlanhasználó és a koncessziós társaság hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítését a hulladékgazdálkodási hatóság a Koordináló szerv bevonásával ellenőrzi.

(2) A Koordináló szerv a hulladékgazdálkodási hatóság megkeresésére a megkereséstől számított 20 napon belül ad véleményt.

(3) A Koordináló szerv véleménye megadásához a koncessziós társaságtól – a hulladékgazdálkodási hatóság útján – tájékoztatást kérhet, melyet a koncessziós társaság a megkereséstől számított 8 napon belül köteles teljesíteni.

30. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2024. július 1-jén lép hatályba.

(2) A 33. § 2025. január 1-jén lép hatályba.

31. § A koncessziós társaság az ÁSZF 4. § (6) bekezdése szerinti felülvizsgálatát első alkalommal 2024. augusztus 31-ig végzi el.

32. § (1) E rendelet 26. és 27. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) A rendelet 26. és 27. §-ának a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti bejelentése megtörtént.