2024. évi XVII. törvény
2024. évi XVII. törvény
az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról1
1. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása
1. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 18/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pályázati eljárást a miniszter eredménytelenné nyilváníthatja, ha a benyújtásra rendelkezésre álló határidőben nem érkezett érvényes pályázat, vagy ha a pályáztató területi elnökség által felterjesztett kinevezési javaslat nem tartalmaz legalább három érvényes pályázatot.”
2. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 24/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közjegyző közjegyzői szolgálata szünetel)
3. § (1) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 114. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A nyelvi jogosítvány iránti kérelmet
a) a közjegyző vagy közjegyzőhelyettes székhelye szerinti területi kamara terjeszti fel az országos elnökhöz, vagy
b) a közjegyző vagy közjegyzőhelyettes közvetlenül terjeszti fel az igazságügyért felelős miniszterhez,
aki a meghallgatást követően dönt a nyelvi jogosítvány kiadásáról.”
(2) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 114. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Az igazságügyért felelős miniszter a nyelvi jogosítvány kiadásáról történő döntéséről haladéktalanul értesíti az országos elnököt.”
4. § (1) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 120. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felolvasás mellőzhető, ha a fél, képviselő útján történő eljárás esetén a képviselő – több fél esetén a felek vagy képviselőjük – a 132. § (1) bekezdésében meghatározott alakiságokkal rendelkező – a készítendő közjegyzői okirattól elkülönült, de ahhoz fűzendő – okiratba foglaltan kijelenti – több fél vagy képviselők eljárása esetén együttesen kijelentik –, hogy az okirat tervezetét megismerte és elolvasta – több fél vagy képviselők eljárása esetén megismerték és elolvasták – és kéri – több fél vagy képviselők eljárása esetén együttesen kérik – az okirat felolvasásának mellőzését.”
(2) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 120. §-a a következő (2a)–(2d) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A közjegyző a (2) bekezdés szerinti kérelem ellenére az okiratot felolvashatja.
(2b) A közjegyző a (2) bekezdés esetén tájékoztatja a felet vagy feleket – képviselő útján történő eljárás esetén a képviselőt vagy képviselőket – a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 23/C. §-ában foglaltakkal megegyező tartalmi elemekről.
(2c) A felolvasás mellőzése nem érinti a közjegyzői okirat készítésével kapcsolatban előírt egyéb kötelezettségek teljesítését.
(2d) A felolvasás mellőzésére nincs lehetőség
a) abban az esetben, ha
aa) a fél – képviselő útján történő eljárás esetén a képviselő – a 124. § a)–c) pontjában megjelölt személy, vagy
ab) az okiratba foglalni kért jognyilatkozatok bármelyike csak személyesen tehető meg, vagy
b) végrendelet és más végintézkedés (a továbbiakban: végrendelet) közjegyzői okiratba foglalása során.”
5. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 183. §-a a következő n) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy – a 12. § (3) bekezdésében foglaltakon túl – rendelettel állapítsa meg:]
6. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény
a) 49/C. § (2) bekezdés a) pontjában a „családi és utóneve, születési neve” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatai” szöveg,
b) 114. § (1) bekezdésében az „elnök feljogosíthatja” szövegrész helyébe az „elnök az országos kamarai szabályzatban meghatározottak szerint vagy az igazságügyért felelős miniszter az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint feljogosíthatja” szöveg,
c) 114. § (3) bekezdésében az „elnök a” szövegrész helyébe az „elnök vagy az igazságügyért felelős miniszter a” szöveg,
d) 114. § (6) bekezdésében az „elnök a” szövegrész helyébe az „elnök, illetve az igazságügyért felelős miniszter a” szöveg
lép.
7. § Hatályát veszti a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény
a) 133. § (1) bekezdésében az „és más végintézkedés (a továbbiakban: végrendelet)” szövegrész,
b) 142. § (2) bekezdésében a „közjegyző a jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozat vagy értesítés szövegét a nyilatkozattevő – képviselő eljárása esetén a képviselő – előtt felolvassa, e” szövegrész.
2. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása
8. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 22. §-a a következő q) ponttal egészül ki:
[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosultak:]
9. § Hatályát veszti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 21. § m) pont mb) alpontja.
3. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
10. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 132/G. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az elektronikus árverési rendszer a licitnapló lezárását követő 30. napon automatikusan megszünteti az elektronikus árverési hirdetmény közzétételét, valamint archiválja az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából az árverési hirdetményt és a hozzá tartozó licitnaplót. Az archivált árverési hirdetményt és licitnaplót a Kar hivatali szerve az archiválástól számított tíz évig őrzi meg.”
11. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 153. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, és az árverési jegyzőkönyv aláírásától számított 30 nap eltelt – ha pedig az árverést jogorvoslattal támadták meg, a jogorvoslatot elbíráló határozat jogerőre emelkedését követően, a feltételek fennállása esetén –, a végrehajtó megküldi az árverési jegyzőkönyv másolatát
a) az árverési vevő részére az árverési vétel igazolása céljából, és
b) az ingatlanügyi hatóság részére az árverési vevő tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése érdekében.”
(2) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 153. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az elektronikus árverési rendszer a licitnapló lezárását követő 30. napon automatikusan megszünteti az elektronikus árverési hirdetmény közzétételét, valamint archiválja az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából az árverési hirdetményt és a hozzá tartozó licitnaplót. Az archivált árverési hirdetményt és licitnaplót a Kar hivatali szerve az archiválástól számított tíz évig őrzi meg.”
12. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 230. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A 242. § szerinti szakmai beszámolóval kapcsolatos kötelezettség teljesítését a Hatóság ellenőrzi. Ha a szakmai beszámoló valóságtartalmának, hitelességének és teljeskörűségének ellenőrzése céljából a Hatóság a Kar hivatali szervétől adatot igényel, a Kar hivatali szerve az adatszolgáltatást az adatigénylés beérkezésétől számított 15 napon belül teljesíti.”
13. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 240/F. § (5) bekezdése a következő h) és i) ponttal egészül ki:
(A Kar hivatali szerve törli a végrehajtó-helyettest a végrehajtó-helyettesek névjegyzékéből, ha)
14. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 241. § (6) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A Kar hivatali szerve törli a végrehajtójelöltet a végrehajtójelöltek névjegyzékéből, ha)
15. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 242. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a végrehajtó állandó helyettesként helyettesítési feladatokat is ellát, az egybefüggően 30 napot meghaladóan helyettesített végrehajtó által betöltött álláshelyre vonatkozó szakmai tevékenységéről külön szakmai beszámolót nyújt be az (1) bekezdésben meghatározottak szerint. Az egybefüggő 30 napot meg nem haladó helyettesítés időszakáról a beszámolót a helyettesített végrehajtó saját szakmai beszámolója keretében készíti el.”
(2) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 242. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A végrehajtó felelős a szakmai beszámoló valóságtartalmáért, hitelességéért és teljeskörűségéért.”
16. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 245. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a végrehajtót az általa foglalkoztatott végrehajtó-helyettes vagy az állandó helyettes, a helyettesítés egyéb eseteiben az állandó helyettes helyettesíti.”
17. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 253/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kar hivatali szervének vezetője az elnökség bevonásával szervezeti és működési szabályzatot, valamint – a Magyar Nemzeti Levéltárral mint illetékes közlevéltárral egyetértésben – egyedi iratkezelési szabályzatot készít. A szervezeti és működési szabályzat – e törvény keretei között – tartalmazza a Kar szervezetének, működési rendjének és gazdálkodásának, továbbá a Kar feladatai ellátásának részletes szabályait.”
(2) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 253/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az etikai szabályzat és az egyedi iratkezelési szabályzat jóváhagyására a Kar szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”
18. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 254/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Kar hivatali szerve a végrehajtói iroda részére az alapítási engedélyt 60 napon belül megadja, ha a végrehajtói iroda alapító okirata megfelel a jogszabályoknak.”
19. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 254/H. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A szakmai beszámolóval kapcsolatos kötelezettség megszegése esetén figyelmeztetés szankció alkalmazása kizárt. A Hatóság a szakmai beszámolóval kapcsolatos kötelezettséget megszegő végrehajtót 30 000 forinttól 400 000 forintig terjedő bírsággal sújtja. A bírság ismételten kiszabható.”
20. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény a következő 304/P. és 304/Q. §-sal egészül ki:
„304/P. § (1) A 2017. június 23. napja és 2022. szeptember 30. napja között a 240/A. § (7) bekezdése alapján megkötött megállapodások az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Módtv.17.) 3. alcímének hatálybalépését követően a megállapodást kötő állandó helyettes szolgálatának megszűnésével vagy állandó helyettesi feladatköre megszűnésével, de legkésőbb 2024. december 31. napjával megszűnnek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodással érintett álláshelyhez tartozó folyamatban lévő és befejezett végrehajtási ügyek iratait, az e végrehajtási ügyek nyilvántartásait tartalmazó iratokat, az e végrehajtási ügyek és nyilvántartások számítógépes adathordozón rögzített adatait tartalmazó eszközöket (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: végrehajtási iratok) és az álláshelyhez tartozó ügyekben a letéti számlán kezelt összegeket annak a végrehajtónak kell legkésőbb 2025. január 15. napjáig átadni, aki az (1) bekezdés szerinti megállapodással érintett álláshelyen szolgálatot teljesít (e § alkalmazásában a továbbiakban: eljárásra köteles végrehajtó).
(3) Az (1) bekezdés szerinti megállapodással érintett végrehajtási ügyek végrehajtási iratait és az álláshelyhez tartozó ügyekben a letéti számlán kezelt összegeket abban az esetben is át kell adni a (2) bekezdés szerinti határidőben az eljárásra köteles végrehajtónak további intézésre, ha a megállapodásban szereplő végrehajtási ügyeket már nem a megállapodást megkötő állandó helyettes intézi.
(4) Az eljárásra köteles végrehajtó egy, a vele azonos járásbíróság mellé kinevezett végrehajtóval közösen 2024. november 30. napjáig kérelmet terjeszthet elő a Kar hivatali szervének vezetőjénél, hogy az (1) bekezdés szerinti megállapodással érintett végrehajtási ügyek további intézésére a Kar hivatali szervének vezetője – a Kar elnökségével történő egyeztetést követően – az eljárásra köteles végrehajtó helyett a vele azonos járásbíróság mellé kinevezett végrehajtót jelölje ki, aki szolgálatának megszűnéséig e végrehajtási ügyek intézéséről gondoskodni köteles. Ha a Kar hivatali szervének vezetője – a Kar elnökségével történő egyeztetést követően – a kérelmet nem hagyja jóvá, úgy a végrehajtási ügyek további intézésére e § rendelkezései szerint az eljárásra köteles végrehajtó köteles.
304/Q. § (1) A Módtv.17.-tel megállapított 240/F. § (5) bekezdés h) pontját a Módtv.17. 3. alcíme hatálybalépésének napján a Kar által vezetett névjegyzékben szereplő önálló bírósági végrehajtó-helyetteseknek – az önálló bírósági végrehajtók és az önálló bírósági végrehajtó-helyettesek kötelező szakmai továbbképzéséről szóló rendelet szerinti – 2023. évben kezdődő, első továbbképzési időszakban teljesítendő szakmai továbbképzési kötelezettsége tekintetében is alkalmazni kell.
(2) A Módtv.17.-tel megállapított 240/F. § (5) bekezdés i) pontját és 241. § (6) bekezdés g) pontját a Módtv.17. 3. alcíme hatálybalépésének napján a Kar által vezetett névjegyzékben szereplő önálló bírósági végrehajtó-helyettesek és önálló bírósági végrehajtójelöltek esetében is alkalmazni kell azzal, hogy a névjegyzékben szereplő személy a Módtv.17. 3. alcímének hatálybalépése napját követő 60 napon belül – amely határidőbe a hatálybalépés napja nem számít bele – igazolhatja a Kar hivatali szerve részére, hogy másik végrehajtóval vagy végrehajtói irodával munkaviszonyt létesített.”
21. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény
a) 34. § (5) bekezdésében a „fizette meg a követelés” szövegrész helyébe a „fizette meg részben vagy egészben a követelés” szöveg és a „végrehajtási költségek kielégítéséről” szövegrész helyébe a „végrehajtási költségek – megtérült összeghez igazodó, arányos – kielégítéséről” szöveg,
b) 234/A. § (1) bekezdés c) pontjában a „beszámoló készítési kötelezettség” szövegrész helyébe a „beszámolóval kapcsolatos kötelezettség” szöveg,
c) 239. § (1) bekezdés a) pontjában a „határozat jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „határozat véglegessé válásának” szöveg,
d) 239. § (1) bekezdés b) pontjában a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg,
e) 239/A. § (4) bekezdésében a „(2)–(2c)” szövegrész helyébe a „(2), valamint (2b) és (2c)” szöveg,
f) 239/B. § (1) bekezdésében a „(2)–(2c)” szövegrész helyébe a „(2), valamint (2b) és (2c)” szöveg,
g) 239/B. § (2) bekezdés a) pontjában a „bűncselekmény miatt áll” szövegrész helyébe a „bűncselekmény miatt, illetve pótmagánvádas ügyben áll” szöveg,
h) 239/B. § (2) bekezdés b) pontjában az „alatt.” szövegrész helyébe az „alatt, ide nem értve a pótmagánvádas eljárást.” szöveg,
i) 243. § (6) bekezdésében a „végrehajtó-helyettes a helyettesítés” szövegrész helyébe a „végrehajtó-helyettes és végrehajtójelölt a helyettesítés” szöveg,
j) 245. § (4) bekezdésében az „A távollét bejelentését követően a Kar” szövegrész helyébe az „A távollét bejelentését követően vagy a helyettesítésre okot adó körülménynek a Kar hivatali szerve tudomására jutását követően a Kar” szöveg,
k) 269. § (1a) bekezdésében az „időpontja az ellenőrzési” szövegrész helyébe az „időpontja a jogorvoslattal már nem támadható ellenőrzési” szöveg
lép.
22. § Hatályát veszti a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény
a) 171. § (1) bekezdésében a „valamint a Kar hivatali szervének,” szövegrész,
4. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása
23. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/O. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) és (1a), valamint az (1c)–(3) bekezdésben meghatározott kedvezmények akkor illetik meg a feltalálót, a nemesítőt, illetve a szerzőt, továbbá az (1a) bekezdés b)–d) pontja és (2a) bekezdés b)–d) pontja szerinti jogosultakat, ha a bejelentéssel kapcsolatban nem igényelték valamely külföldi bejelentés elsőbbségét, vagy ha az oltalom olyan bejelentésen alapul, amellyel kapcsolatban nem igényelték valamely külföldi bejelentés elsőbbségét.”
5. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosítása
24. § A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény
a) 10. § (2) bekezdés c) pontjában az „a közjegyzők és bírósági végrehajtók, valamint ezek kamarái” szövegrész helyébe az „a közjegyzők, valamint azok kamarája, a bírósági végrehajtók” szöveg,
b) 35. § (4) bekezdésében az „a közjegyzők, a bírósági végrehajtók, valamint ezek kamarái” szövegrész helyébe az „a közjegyzők, valamint azok kamarája, a bírósági végrehajtók” szöveg
lép.
6. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása
25. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 32. §-a a következő 32. és 33. ponttal egészül ki:
(A személyi azonosító kezelésére – az adattovábbítás kivételével – jogosult)
26. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 36. §-a a következő 31. és 32. ponttal egészül ki:
(A személyi azonosító továbbítására jogosult:)
7. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása
27. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások egyesülési jog alapján létrejött szervezetének, köztestületének, egyesülésének és más hasonló szervezetének (a továbbiakban együtt: vállalkozások társulása) a döntése (a továbbiakban együtt: megállapodás), amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. Nem minősül ilyennek a megállapodás, ha
a) egymástól nem független vállalkozások között jön létre, vagy
b) a vállalkozás és az azt közösen irányító egyik vállalkozás között jön létre, és kizárólag azokon az érintett piacokon tanúsított magatartással kapcsolatos, amelyeken a közösen irányított vállalkozás működik.”
28. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény a következő 12. §-sal egészül ki:
„12. § E törvény alkalmazásában kartell a versenytársak közötti olyan megállapodás vagy összehangolt magatartás, amelynek célja a verseny korlátozása, megakadályozása vagy torzítása, így különösen a vételi vagy eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározása, az előállítás vagy a forgalmazás korlátozása, a piac felosztása, ideértve a versenyeztetéssel kapcsolatos összejátszást, az import- vagy exportkorlátozást is.”
29. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nem alkalmazható az (1) bekezdés a versenytársak közötti olyan megállapodásra, amelynek célja a verseny korlátozása, megakadályozása vagy torzítása, így különösen a vételi vagy eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározása, az előállítás vagy a forgalmazás korlátozása, a piac felosztása, ideértve a versenyeztetéssel kapcsolatos összejátszást, az import- vagy exportkorlátozást is, valamint bármely közvetlenül vagy közvetve a vételi vagy az eladási árak rögzítésére irányuló más megállapodásra.”
30. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 95/M. §-sal egészül ki:
„95/M. § A 88/T. §-t a 95/E. § (4) bekezdésében meghatározottakon kívül a Módtv3. hatálybalépését megelőzően tanúsított versenyjogi jogsértéssel okozott károkozó magatartás esetén is alkalmazni kell, ha
a) a versenyjogi jogsértést a Gazdasági Versenyhivatal vagy az Európai Bizottság versenyjogi jogsértést megállapító, a Módtv3. hatálybalépését követően hozott határozata állapítja meg,
b) az elévülési idő a Módtv3. hatálybalépésekor még nem telt el, és
c) a keresetet az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XVII. törvény hatálybalépését követően nyújtották be.”
8. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása
31. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 94. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2c) Az igazságügyi alkalmazottnak a személyi nyilvántartásban szereplő adatairól az ingatlanügyi hatóság részére, az ingatlan-nyilvántartási informatikai rendszer használatához szükséges mértékben lehet adatot továbbítani.”
32. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény
a) 137. § b) pontjában az „UNICE, az ETUC” szövegrész helyébe az „ESZSZ, az UNICE” szöveg és a „munkavégzéssel kapcsolatosan” szövegrész helyébe a „munkaviszonyról” szöveg,
b) 137. § c) pontjában az „az ETUC és a CEEP” szövegrész helyébe az „a CEEP és az ESZSZ” szöveg és a „részmunkaidőről” szövegrész helyébe a „részmunkaidős foglalkoztatásról” szöveg
lép.
9. A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény módosítása
33. § A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 60/K. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elvégzi a nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentés érdemi vizsgálatát. Az érdemi vizsgálat arra terjed ki, hogy a minta kielégíti-e az 1. § (2)–(4) bekezdésében meghatározott követelményeket, és a 7. és 8. § alapján nincs-e kizárva az oltalomból.”
34. § A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 67/E. §-sal egészül ki:
„67/E. § E törvénynek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XVII. törvénnyel módosított 36. § (4) bekezdését az e rendelkezés hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.”
35. § A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 36. § (4) bekezdésében a „két” szövegrész helyébe az „egy” szöveg lép.
10. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása
36. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 162. §-a a következő (5a)–(5b) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Ha az előfizető az előfizetői szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt évente legalább egy alkalommal az (5) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatát nem teszi meg, azt úgy kell tekinteni, hogy a közvélemény-kutatási célú hívások fogadását nem ellenzi. Ez esetben a szolgáltató köteles a kapcsolatfelvételt biztosítani a közvélemény-kutató és az előfizető között.
(5b) Amennyiben a szolgáltató az (5a) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az éves árbevétele 0,3%-ának megfelelő összegű bírságot köteles megfizetni.”
11. Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosítása
37. § Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény II. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
36/S. § (1) A közjegyző a személyesen jelen lévő fél kérelmére
a) az ingatlan-nyilvántartás informatikai rendszerében a fél által az ingatlan-nyilvántartási eljárásban való jogi képviselet ellátására ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos részére adott meghatalmazást vagy a közjegyző részére adott, Kjtv. 174/A. §-a szerinti felhatalmazást,
b) az ingatlan-nyilvántartási eljárásban felhasználandó ügyleti meghatalmazást,
c) az ingatlan-nyilvántartás informatikai rendszerében megtehető nyilatkozatot
a fél helyett elektronikus úton hitelesíti.
(2) Az eljárásra bármelyik közjegyző illetékes.
(3) A közjegyző a saját, az ingatlan-nyilvántartási eljárásban való jogi képviselet ellátására szóló Kjtv. 174/A. §-a szerinti felhatalmazásának (1) bekezdés a) pontja szerinti hitelesítésére is jogosult.”
38. § Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény a 27/L. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
27/M. § (1) Ha a jelzálogjog jogosultja hitelintézet, a közjegyző
a) a zálogkötelezett kérelmére zálogjog bejegyzése iránti eljárást,
b) a zálogjogjogosult és a zálogkötelezett közös kérelmére zálogjog változásának bejegyzésére irányuló eljárást,
c) a zálogjogosult kérelmére zálogjog törlése iránti eljárást
[az a)–c) pontban meghatározottak a továbbiakban együtt: eljárás] folytat le.
(2) Az eljárásban kérhető a zálogjogot biztosító elidegenítési tilalom, terheléséi tilalom vagy elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése vagy törlése, továbbá ezek változásainak és a zálogjog-jogviszonyhoz, valamint az elidegenítési és terhelési tilalomhoz kapcsolódó egyéb adatoknak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése és ezek törlése iránti közjegyzői intézkedés.
(3) Az eljárásra az a közjegyző illetékes, akinek az illetékességi területén
a) a zálogkötelezett
aa) természetes személy kérelmező lakóhelye vagy tartózkodási helye van,
ab) nem természetes személy kérelmező székhelye vagy az annak képviseletére hivatott szerv székhelye van azzal, hogy a 4. § (3) bekezdés második mondatát megfelelően alkalmazni kell; vagy
b) a zálogtárgy fekszik.
(4) A zálogszerződés vagy az az alapján tett zálogkötelezetti kötelezettségvállaló nyilatkozat, illetve bejegyzés vagy törlési engedély közokiratba foglalása esetén a közokiratot készítő közjegyző is illetékes az eljárás lefolytatására.
27/N. § (1) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez szükséges adatokat a hitelintézet elektronikus úton úgy küldi meg a közjegyző számára, hogy abból a bejegyzés iránti hatósági felhívás űrlap kitöltéséhez szükséges adatok informatikai úton kinyerhetőek legyenek.
(2) A kérelemhez csatolni kell
a) a zálogszerződést, illetve annak módosítását,
b) a zálogkötelezett bejegyzési engedélyét, ha azt nem a zálogszerződés tartalmazza,
c) a zálogjoghoz kapcsolódó elidegenítési tilalomra, a terheléséi tilalomra vagy az elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó bejegyzési vagy törlési engedélyt, ha azt nem a zálogszerződés tartalmazza,
d) a zálogjog törlésének bejegyzése esetén a zálogjogosult hozzájáruló nyilatkozatát és
e) a bejegyzéssel érintett ingatlan-nyilvántartási jogosultak hozzájáruló nyilatkozatát
[az a)–e) pontban meghatározottak a továbbiakban együtt: okirat].
(3) A kérelemhez meghatalmazás vagy más melléklet a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel nem csatolható. A meghatalmazást vagy a kérelemre kell rávezetni vagy a kérelemnek tartalmaznia kell a képviselő azon nyilatkozatát, hogy az ügyben érvényes és hatályos írásbeli meghatalmazással rendelkezik vagy képviseleti joga jogszabály alapján fennáll.
(4) Az eljárásban nincs helye
a) igazolásnak,
b) bizonyítás felvételének.
(5) Az eljárásban hiánypótlásnak – a fellebbezés esetleges hiányai kivételével – helye nincs. A közjegyző a hiánypótlást visszautasítja, ez ellen a végzés ellen fellebbezésnek helye nincs. A végzést a közjegyző kizárólag az előterjesztő részére küldi meg.
(6) Ha a kérelem hiányos, a bejegyzéshez szükséges adatokat informatikai úton feldolgozható módon a közjegyzőnek nem küldték meg, vagy a felek a kérelem előterjesztésének közjegyzői díját a közjegyző felhívása ellenére nem fizették meg, a közjegyző a kérelmet hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül visszautasítja. Ez ellen a végzés ellen a felek fellebbezhetnek, a fellebbezést észrevételre megküldeni nem kell.
(7) A kérelem kijavításának, kiegészítésének vagy módosításának helye nincs, ilyen esetben a kérelmet a közjegyző visszautasítja, a felek újabb eljárást kezdeményezhetnek. A visszautasító végzés ellen fellebbezésnek helye nincs. A végzést a közjegyző megküldi a felek részére.
(8) Az eljárás félbeszakadásának nincs helye, az eljárás félbeszakadásának megállapítása helyett az eljárást meg kell szüntetni, e végzés ellen a kérelmező fellebbezhet. A fellebbezést észrevételre kiadni nem kell.
(9) Ha az eljárás során a kérelmező személyében változás következik be, az eljárást meg kell szüntetni, e végzés ellen az eredeti kérelmező fellebbezhet. A fellebbezést észrevételre kiadni nem kell. A meghalt vagy megszűnt fél jogutódjának a megszüntető végzést kézbesíteni nem kell.
27/O. § (1) Ha a kérelem tartalma az okirat tartalmától eltér, vagy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés feltételei nem állnak fenn, a közjegyző a kérelmet elutasítja. A kérelemtől eltérő tartalmú végzés nem hozható. Az elutasító végzés ellen a kérelmező fellebbezhet. A fellebbezést észrevételre kiadni nem kell.
(2) Ha a kérelem és az okirat tartalmának egybevetése alapján az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés feltételei fennállnak, a közjegyző a kérelemnek helyt ad és végzésben megállapítja, hogy
a) a zálogszerződésben a felek a kérelemben megjelölt zálogjogosult javára és a zálogkötelezett terhére a kérelemben megjelölt ingatlanra a kérelemben megjelölt tartalommal zálogjogot alapítottak vagy azt módosították,
b) a zálogkötelezett a zálogjog, az elidegenítési tilalom, a terheléséi tilalom, vagy az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzéséhez vagy törléséhez hozzájárult,
c) a zálogjogosult a kérelemben megjelölt zálogjog törléséhez hozzájárult.
(3) A kérelemnek helyt adó végzés ellen fellebbezésnek helye nincs, az jogerős és végrehajtható. A felek a hatósági felhívás tárgyában hozott ingatlan-nyilvántartási döntés ellen élhetnek jogorvoslattal.
(4) A végzés kijavításának csak annyiban van helye, amennyiben az a kérelemtől eltér. A hatósági felhívás kijavításának csak annyiban van helye, amennyiben az a végzéstől eltér.
(5) A közjegyző a végzés alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot a bejegyzésre. A hatósági felhíváshoz csatolni kell az annak alapjául szolgáló végzést és az okiratot is.
27/P. § (1) Ha ezen alcím eltérően nem rendelkezik, az eljárásban hozott végzés ellen csak a kérelmező fellebbezhet, és csak akkor, ha a fellebbezést
a) e törvény megengedi, vagy
b) a Pp. megengedi és e törvény nem zárja ki.
(2) A fellebbezést észrevételezésre kiadni nem kell.
(3) A felek a közjegyzői eljárás megismétlését nem kérhetik, újabb eljárást kezdeményezhetnek.”
12. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása
39. § A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 3. § 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
40. § (1) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ideiglenes forgalmi engedéllyel vagy ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel rendelkező gépjárművek, az igazolólappal rendelkező lassú járművek, a négykerekű segédmotoros kerékpárok (quadok), a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriákról szóló PM rendelet szerinti Egyéb gépjárművek, valamint a forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjárművek esetében, továbbá a 4. § (7) bekezdésében foglalt esetben a biztosítási szerződésben megjelölt határozott tartamú szerződés köthető.”
(2) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 16. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az igazolólappal rendelkező lassú járművekre, a négykerekű segédmotoros kerékpárokra (quadok), a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriákról szóló PM rendelet szerinti Egyéb gépjárművekre, továbbá a forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjárművekre kötött határozott tartamú szerződés a tartam lejártát követő újabb tartamra – az annak kezdőnapján alkalmazandó díjtarifa szerinti díjjal – a felek erre irányuló megállapodása alapján meghosszabbítható.”
41. § A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 62/F. §-sal egészül ki:
„62/F. § (1) A 23. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriákról szóló PM rendelet szerinti Egyéb gépjárművek gépjármű-kategória vonatkozásában első alkalommal az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XVII. törvény kihirdetését követő 30 napon belül kötelesek a biztosítók a díjtarifájukat meghirdeti és közzétenni, amely díjtarifák az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XVII. törvény hatálybalépését követő hatvanadik naptól alkalmazandóak.
(2) Az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XVII. törvénnyel megállapított 3. § 10. pontjában, valamint 16. § (2) és (2a) bekezdésében foglaltakat az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XVII. törvény hatálybalépését követő hatvanadik naptól kell alkalmazni.”
13. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása
42. § A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
43. § A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 31/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A jegyző tájékoztatja az örökösként érdekelteket a Foktftv. 18/A. §-ában, illetve 18/B. §-ában foglaltakról, ha a hagyaték tárgyát képező ingatlan vagy tulajdoni illetőség a Foktftv. 18/A. §-a, illetve 18/B. §-a hatálya alá tartozhat.”
44. § (1) A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 43/C. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Tárgyalást kell tartani, ha)
(2) A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 43/C. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A törvényes örökös a tárgyalás nélkül meghozott hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése előtt kérheti hagyatéki tárgyalás kitűzését, ha az örökséget visszautasítja, más öröklésben érdekelttel egyezséget kíván kötni, vagy a hagyaték tárgyalás nélküli átadása alapjául szolgált, az iratokhoz csatolt egyezségtől el kíván térni, illetve örökségét vagy annak egy részét hagyatéki hitelező követelésének kielégítése fejében a hagyatéki hitelezőre vagy a hagyatéki eljárásban kieséses örökösre kívánja átruházni, igénylővel kíván egyezséget kötni, vagy az örökségét, illetve annak egy részét a 94. § (3) bekezdése szerint a magyar államnak fel kívánja ajánlani, vagy a törvényes örökös bejelenti, hogy a törvényes örökösök a Foktftv. 18/A. § (1) bekezdés c) pontja vagy 18/B. § (1) bekezdés c) pontja alapján a hagyatékot képező ingatlant vagy tulajdoni illetőséget hagyatéki eljárás keretében harmadik személy részére egyben kívánják értékesíteni. A törvényes örököst erre a jogára a tárgyalás nélkül meghozott hagyatékátadó végzésben figyelmeztetni kell.”
45. § (1) A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 71. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény alapján a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja, a közjegyző
a) belföldi természetes személy és tagállami állampolgár örökös esetében a hagyaték átadásáról szóló végzésben megállapítja a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 34. § (3a) bekezdése szerinti kötelezettséget,
b) az a) pontba nem tartozó esetben a végintézkedés ezzel ellentétes rendelkezését semmisnek tekinti; a hagyaték érintett része tekintetében a végrendeleti örökösre, a halál esetére megajándékozottra, a bizalmi vagyonkezelőre, vagy a végintézkedéssel létesített alapítványra való átszállás nem állapítható meg, illetve a hagyaték érintett része a végrendeleti örökösnek, a halál esetére megajándékozottnak, a bizalmi vagyonkezelőnek, a végintézkedéssel létesített alapítványnak ideiglenes hatállyal sem adható át.”
(2) A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 71. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A (6) bekezdés a) pontja szerinti esetben a közjegyző az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi az államot megillető vételi jog és annak biztosítására szolgáló elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését.”
(3) A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 71. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A (6) bekezdés a) pontja szerinti esetben a közjegyző felhívja az ingatlanügyi hatóságot az államot megillető vételi jog és annak biztosítására szolgáló elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésére.”
46. § (1) A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 94. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Ha az örökösként érdekelt a hagyatéki eljárásban az általa öröklés, halál esetére szóló ajándékozás, dologi hagyomány, végintézkedéssel létesített bizalmi vagyonkezelés jogcímén megszerzett hagyatéki vagyon egészét vagy részét az öröklésben érdekelt más személyre, a kieséses örökösre vagy a hagyatéki hitelezőre átruházza, vagy az igénylőnek – az eredetileg a hagyatékhoz tartozónak tekintett – vagyontárgyra vonatkozó igényét elismeri, a közjegyző ezeket a jognyilatkozatokat egyezségbe foglalja, és dönt az egyezség jóváhagyásáról. Ha a közjegyző ezen egyezséget jóváhagyta, a hagyatékot az egyezség szerinti jogcímen szerző félnek átadja, átruházás esetén megállapítja az átruházó örökösként érdekelt jogszerzésének (öröklés, halál esetére szóló ajándékozás, dologi hagyomány, végintézkedéssel létesített bizalmi vagyonkezelés) megfelelő jogcímet és a részesedése mértékét, és a hagyatékot az egyezség szerinti jogcímen szerző félnek átadja.
(3) Ha az örökösként érdekelt a hagyatéki eljárásban az általa öröklés, halál esetére szóló ajándékozás, dologi hagyomány, végintézkedéssel létesített bizalmi vagyonkezelés jogcímén megszerzett, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező-, erdőgazdasági hasznosítású földet vagy tanyát, az ahhoz tartozó berendezést, felszerelési tárgyakat, állatállományt, munkaeszközöket, továbbá utat, árkot, halastavat, mocsarat, csatornát ajándék jogcímén a magyar államnak felajánlja, az ajándékot elfogadottnak kell tekinteni, és a közjegyző megállapítja az ajándékozó örökösként érdekelt jogszerzésének – öröklés, halál esetére szóló ajándékozás, dologi hagyomány, végintézkedéssel létesített bizalmi vagyonkezelés – megfelelő jogcímet és a részesedése mértékét, és a felajánlott vagyontárgyat ajándék jogcímén a magyar államnak átadja.”
(2) A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 94. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Ha az örökösként érdekelt a hagyatéki eljárásban az általa öröklés, halál esetére szóló ajándékozás, dologi hagyomány, végintézkedéssel létesített bizalmi vagyonkezelés jogcímén megszerzett, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező-, erdőgazdasági hasznosítású földet vagy tanyát, az ahhoz tartozó berendezést, felszerelési tárgyakat, állatállományt, munkaeszközöket, továbbá utat, árkot, halastavat, mocsarat, csatornát ajándék jogcímén a magyar államnak felajánlja, az ajándékot elfogadottnak kell tekinteni, és a közjegyző a felajánlott vagyontárgyat ajándék jogcímén a magyar államnak adja át az ajándékozó örökösként érdekelt jogszerzésének – öröklés, halál esetére szóló ajándékozás, dologi hagyomány, végintézkedéssel létesített bizalmi vagyonkezelés – megfelelő jogcímen történt közbenső jogszerzése megállapításával.
(4) A (3) bekezdésben foglaltak esetén az örökös illetékfizetési kötelezettségére az örököstársnak való ingyenes átengedés szabályait kell alkalmazni, a 73. § alkalmazása során örökösnek az állami vagyonnal kapcsolatos polgári jogi jogviszonyokban képviselő szervet kell tekinteni.”
47. § A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény a következő alcímmel egészül ki:
95. § (1) Ha a Foktftv. 18/A. § (1) bekezdés c) pontja alapján az ingatlant, vagy a Foktftv. 18/B. § (1) bekezdés c) pontja alapján a hagyatékot képező tulajdoni illetőséget – ideértve azt is, ha az ingatlan kivett út, kivett árok, illetve kivett csatorna alrészletet is tartalmaz – az örököstársak (ideértve a csupán kötelesrészre jogosult, de a kötelesrészét az ingatlanból természetben megkapó törvényes örököst is) a hagyatéki eljárás keretében harmadik személy részére egyben értékesítik, és az ingatlan vagy a hagyatékot képező tulajdoni illetőség teljes hatályú átadásának akadálya nincs, a közjegyző a tulajdonjog átruházására vonatkozó jognyilatkozatokat egyezségbe foglalja. Az egyezség tartalmára a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény adásvételi szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A közjegyző a szerző fél tulajdonszerzési képességét, valamint a tulajdonjog megszerzésének a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben előírt feltételeinek fennállását nem vizsgálja.
(3) A közjegyző a felek egyezségét megküldi a mezőgazdasági igazgatási szervnek, egyidejűleg a hagyatéki eljárást a mezőgazdasági igazgatási szerv döntésének közléséig felfüggeszti. A hagyatéki eljárás felfüggesztése alatt rész-hagyatékátadó végzés (79. §) hozható.
(4) Ha az ingatlan vagy tulajdoni illetőség teljes hatállyal történő átadásának akadálya nincs, a közjegyző a mezőgazdasági igazgatási szervnek az egyezséget jóváhagyó döntése alapján a felek egyezségét a mezőgazdasági igazgatási szerv döntésében szereplő személlyel – aki az egyezségben a vevőként egyezséget kötő személy helyébe lép, ha ez a személy nem azonos az egyezségben vevőként szereplő személlyel – jóváhagyja és az ingatlant adásvétel jogcímén e harmadik személy részére adja át az örökösként érdekeltnek minősülő törvényes örököstársak – ideértve a csupán kötelesrészre jogosult, de a kötelesrészét az ingatlanból természetben megkapó törvényes örököst is – közössége tagjai öröklés jogcímén történt közbenső jogszerzése megállapításával az egyes törvényes örököstársakat – ideértve a csupán kötelesrészre jogosult, de a kötelesrészét az ingatlanból természetben megkapó törvényes örököst is – illető tulajdoni hányad feltüntetése nélkül. Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv az egyezség jóváhagyását megtagadta, a közjegyző az egyezség jóváhagyását megtagadja és a hagyatéki eljárást folytatja.
(5) Az (1)–(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény szerinti mező-, erdőgazdasági hasznosítású földet, vagy annak tulajdoni illetőségét a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti tanyának minősülő ingatlant, vagy annak tulajdoni illetőségét az örökösként érdekelt a hagyatéki eljárásban adásvétel jogcímén ruházza át az öröklésben érdekelt más személyre, vagy a kieséses örökösre.”
48. § A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 95. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az ingatlan vagy tulajdoni illetőség teljes hatállyal történő átadásának akadálya nincs, a közjegyző a mezőgazdasági igazgatási szervnek az egyezséget jóváhagyó döntése alapján a felek egyezségét a mezőgazdasági igazgatási szerv döntésében szereplő személlyel jóváhagyja. Ezt követően a közjegyző megállapítja az örökösként érdekeltnek minősülő törvényes örököstársak közössége tagjai – ideértve a csupán kötelesrészre jogosult, de a kötelesrészét az ingatlanból természetben megkapó törvényes örököst is – tulajdoni hányadát, és az ingatlant adásvétel jogcímén a mezőgazdasági igazgatási szerv döntésében szereplő személy részére átadja. Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv az egyezség jóváhagyását megtagadta, a közjegyző az egyezség jóváhagyását megtagadja és a hagyatéki eljárást folytatja.”
49. § A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény IV. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
104/A. § (1) A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény 28/A. §-a szerinti hagyaték esetében a közjegyző a hirdetményi kézbesítés szabályai szerint hirdetményt bocsát ki, amelyben feltünteti a hagyatéki eljárás tárgyát képező ingatlanokat, illetve tulajdoni illetőségeket és felhív mindenkit, aki a hagyatékra öröklésben érdekeltként igényt tart, vagy a hagyatékkal szemben öröklésben érdekeltként igényt kíván érvényesíteni, hogy azt a közjegyzőnek a hirdetmény kézbesítésétől számított egy éven belül (a továbbiakban: igénybejelentési határidő) írásban jelentse be (a továbbiakban: igénybejelentés).
(2) A közjegyző a hagyatéki eljárásról az államot az állami vagyonnal kapcsolatos polgári jogi jogviszonyokban képviselő szerven keresztül a hirdetmény megküldésével tájékoztatja, valamint a hirdetményt megküldi a hagyatéki leltárban szereplő ismert öröklésben érdekelteknek.
104/B. § (1) A hirdetmény közzétételéhez fűződő jogkövetkezmények az országos kamara nyilvántartásában való közzététel napján állnak be.
(2) Az igénybejelentési határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs.
(3) Ha az igénybejelentési határidő alatt a közjegyzőhöz igénybejelentés érkezik, az eljárást az általános szabályok szerint kell lefolytatni.
(4) Ha az igénybejelentési határidő alatt a közjegyzőhöz igénybejelentés nem érkezik, és a közjegyző a hagyatékot szállomány jogcímén az államnak átadja, a hagyatékátadó végzést a közjegyző a hirdetményi kézbesítés szabályai szerint kézbesíti, annak egy kiadmányát pedig megküldi azoknak, akiknek a hirdetményt az 104/A. § (2) bekezdése szerint megküldte. A hagyatékátadó végzés ellen a hirdetményi kézbesítésétől számított 15 nap alatt fellebbezni lehet.
(5) Az államot mint szállományost az örökös jogállása illeti meg azzal, hogy az igénybejelentési határidő alatt be nem jelentett igényeket az állammal szemben az állam tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartási bejegyzése ranghely szerinti időpontjától számított 5 éves elévülési határidőn belül lehet érvényesíteni.”
50. § (1) A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 116. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jegyző és a közjegyző a hagyatéki eljárás lefolytatása céljából az örökhagyó alábbi személyes adatait kezelheti:
a) természetes személyazonosító adatai, személyi azonosítója,
b) utolsó belföldi lakóhelye és tartózkodási helye,
c) állampolgársága, neme,
d) halálesete bekövetkezésének helye, ideje,
e) családi állapota, házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye,
f) a 28. §-ban felsorolt foglalkozásokra vonatkozó adat,
g) gondnokság alatt állásának ténye.”
(2) A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 116. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A jegyző és a közjegyző a hagyatéki eljárás lefolytatása céljából a hagyatéki eljárásban érdekelt és a kieséses örökös természetes személy alábbi személyes adatait kezelheti:
a) természetes személyazonosító adatai, személyi azonosítója, az öröklésben érdekelt és a kieséses örökös esetén neme és családi állapota, továbbá az öröklésben érdekelt esetén állampolgársága is,
b) lakóhelye és tartózkodási helye,
c) az általa önként közölt sürgős elérhetősége (telefon, fax, e-mail),
d) az eljárásban való érdekeltségét megalapozó ok (végintézkedésen, hozzátartozói kapcsolaton vagy egyéb jogviszonyon alapul),
e) a törvényes képviselő a), b) és c) pontban meghatározott adatai, ha az öröklésben érdekelt vagy a kieséses örökös méhmagzat, kiskorú, cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló, ismeretlen helyen levő, vagy ügyeinek vitelében akadályozott személy.”
51. § A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény a következő 127. §-sal egészül ki:
„127. § E törvénynek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XVII. törvénnyel megállapított 104/A. § (2) bekezdését és 104/B. § (4) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben akként kell alkalmazni, hogy a 104/A. § (2) bekezdése szerinti hirdetményt és a hagyatékátadó végzés 104/B. § (4) bekezdése szerinti kiadmányát nem kell megküldeni az öröklésből a rendelkezésre álló adatok alapján kiesett személyeknek, ugyanakkor meg kell küldeni a hagyatéki leltárban nem szereplő ismert öröklésben érdekelteknek is.”
14. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása
52. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 2. § (5a) bekezdésében a „15. pontjában” szövegrész helyébe a „14. pontjában” szöveg lép.
15. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása
53. § (1) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. § (8) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Az OBH elnöke a tájékoztatással kapcsolatos feladatkörében)
(2) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. §-a a következő (12) és (13) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Az OBH elnöke a statisztikai adatgyűjtéssel kapcsolatos, a (4) bekezdés d) pontja szerinti feladatkörében eljárva, az igazságügyért felelős miniszter megkeresésére a jogalkotás előkészítése, továbbá a jogszabályok hatályosulásának vizsgálata céljából egyedi, meghatározott célú statisztikai adatgyűjtés keretében tájékoztatja az igazságügyért felelős minisztert azokról az adatokról, amelyekből megállapítható a bíróságon folyamatban lévő és befejezett eljárás teljes időtartama az eljárás megindításától annak jogerős befejeződéséig, ideértve a bírósági eljárást megelőző, más szerv által lefolytatott hatósági vagy egyéb közhatalmi eljárás (a továbbiakban: megelőző eljárás), a rendes és a rendkívüli jogorvoslati eljárás, valamint a jogorvoslati eljárás alapján megismételt eljárás időtartamát is. Ezen adatgyűjtés alapján az eljárás teljes időtartama mellett annak is megállapíthatónak kell lennie, hogy annak kezdetétől a jogerős vagy végleges befejeződéséig meddig tartott a megelőző eljárás, illetve a bírósági eljárás.
(13) A (8) bekezdés g) pontja szerinti esetben, ha a megkeresésben kért határozatot a Bírósági Határozatok Gyűjteményében már közzétették, az így közzétett határozatot kell rendelkezésre bocsátani. Más esetben a személyazonosításra alkalmatlanná tételre alkalmazni kell a 166. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés a), c), d) és e) pontjában, valamint (5) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket. Az OBH elnöke a megkeresés teljesítése során egyeztetést kezdeményezhet az igazságügyért felelős miniszterrel annak érdekében, hogy a megkeresés teljesítése ne eredményezzen a bíróságok számára aránytalan ügyterhet.”
54. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 89. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az OBT elnöke és elnökhelyettese juttatásként a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben meghatározottak szerint budapesti lakóház vagy lakás használatára jogosult.
(5) Az OBT elnökét és elnökhelyettesét e tisztségéből eredő feladatai ellátása érdekében mentesíteni kell a bírói munka alól.”
55. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény
a) 76. § (8) bekezdés e) pontjában a „gyűjtését, és” szövegrész helyébe a „gyűjtését,” szöveg,
b) 76. § (8) bekezdés f) pontjában a „kérdésekben.” szövegrész helyébe a „kérdésekben, és” szöveg
lép.
16. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása
56. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 148. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A bírónak a személyi nyilvántartásban szereplő adatairól és az iratok tartalmáról)
(lehet adatot továbbítani.)
57. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény a következő alcímmel egészül ki:
„61/A. Az OBT elnökének és elnökhelyettesének juttatása
166/A. § (1) Az OBT elnöke és elnökhelyettese az OBT által biztosított budapesti lakóház vagy lakás használatára jogosult, kivéve, ha ő vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában Budapesten az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlan van. Az OBT elnöke és elnökhelyettese akkor is jogosult lakóház vagy lakás használatára, ha ő vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában csak olyan budapesti lakóház vagy lakás van, amelyet öröklés vagy ajándékozás útján szerzett és az ingatlanon más személynek haszonélvezeti joga áll fenn.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti megfelelő lakóház vagy lakás használatba adásának biztosítására az OBT havonta legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset háromszorosa 35%-ának megfelelő összeget használhat fel, amely kiterjed a földgáz-, villamosenergia-, ivóvíz-, távhő-, csatorna- és hulladékkezelési szolgáltatások beszerzésével összefüggő kiadások teljesítésére is.”
17. Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény módosítása
58. § Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény V. Fejezete a következő 37/A. §-sal egészül ki:
„37/A. § (1) A legfőbb ügyész az igazságügyért felelős miniszter megkeresésére a jogalkotás előkészítése, továbbá a jogszabályok hatályosulásának vizsgálata céljából személyazonosításra alkalmatlanná tett formában az igazságügyért felelős miniszter rendelkezésére bocsátja a megkeresésben meghatározott tárgykörben a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével vagy az ügyészség vagy a nyomozóhatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatával befejezett büntetőeljárásban hozott, további jogorvoslattal nem támadható ügyészségi határozatokat, a vádiratot, valamint mindazon ügyészségi és más hatósági vagy egyéb szerv által hozott határozatot, amelyet a további jogorvoslattal nem támadható ügyészségi határozattal felülbíráltak vagy felülvizsgáltak.
(2) A személyazonosításra alkalmatlanná tételt az eljárással érintett személyek azonosítását lehetővé tevő adatok azonosítást megakadályozó adatokra cserélésével kell elvégezni. A minősített adat védelmét a határozatok rendelkezésre bocsátása során is biztosítani kell.
(3) A legfőbb ügyész a megkeresés teljesítése során egyeztetést kezdeményezhet az igazságügyért felelős miniszterrel annak érdekében, hogy a megkeresés teljesítése ne eredményezzen az ügyészség számára aránytalan ügyterhet.”
18. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása
59. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 107. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A személyi nyilvántartás – e törvény felhatalmazásának hiányában – más nyilvántartási rendszerrel nem kapcsolható össze. Az ügyész személyi nyilvántartásából az adatkezelést elrendelő törvény szerint elengedhetetlenül szükséges célból, mértékben és ideig
a) a központosított illetményszámfejtést végző szerv részére,
b) az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatás biztosításához a bizalmi szolgáltató részére,
c) az ingatlan-nyilvántartási informatikai rendszer használatához az ingatlanügyi hatóság részére
lehet adatot továbbítani.”
60. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény
a) 166. § b) pontjában az „az ETUC és a CEEP” szövegrész helyébe az „a CEEP és az ESZSZ” szöveg és a „részmunkaidőről” szövegrész helyébe a „részmunkaidős foglalkoztatásról” szöveg,
b) 166. § c) pontjában az „UNICE, az ETUC” szövegrész helyébe az „ESZSZ, az UNICE” szöveg és a „munkavégzéssel kapcsolatosan” szövegrész helyébe a „munkaviszonyról” szöveg
lép.
61. § Hatályát veszti a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 108. § (4) bekezdése.
19. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása
62. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 111. § (4j) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4j) A (4e) bekezdés szerinti kijelölés annak közlését követő 15 napon belül a törvényszék előtt támadható meg. A (4e) bekezdés szerinti kijelöléssel szemben indított eljárásban a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény szabályait kell alkalmazni. A keresetlevelet az önkormányzati csődbiztost kijelölő kormányhivatalnál kell benyújtani. Az önkormányzati csődbiztost kijelölő kormányhivatal a keresetlevelet 8 napon belül terjeszti fel a törvényszék részére. A keresetlevél benyújtásának az önkormányzati csődbiztos kijelölésének hatályosulására nincs halasztó hatálya.”
63. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 146/L. §-sal egészül ki:
„146/L. § (1) A 2024. június 9. és 2024. október 1. közötti időszakban a települési önkormányzat képviselő-testületének, a fővárosi, vármegyei közgyűlésnek (a továbbiakban együtt: képviselő-testület) feladat- és hatásköreit a polgármester, főpolgármester, vármegyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) gyakorolja, ha
a) a megválasztott önkormányzati képviselők száma a képviselő-testület működéséhez szükséges létszám alá csökken, vagy
b) a képviselő-testület két egymást követő alkalommal, illetve a 135. § (2) bekezdése alapján összehívott ülése
ba) határozatképtelen, vagy
bb) határozatképes, de a napirendre tűzött kérdésekben nem dönt.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetekben és időszakban a polgármester tartós akadályoztatása vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén a képviselő-testület és a polgármester feladat- és hatásköreit az alábbi sorrendben
a) az alpolgármester, főpolgármester-helyettes, vármegyei közgyűlés alelnöke (a továbbiakban együtt: alpolgármester),
b) a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a feladat- és hatáskörök gyakorlását vállaló, a szervezeti és működési szabályzatban a képviselő-testület ülésének összehívására és vezetésére kijelölt önkormányzati képviselő,
c) a feladat- és hatáskörök gyakorlását vállaló, a kormányhivatal által kijelölt önkormányzati képviselő, vagy
d) a kormányhivatal vezetője
gyakorolja.
(3) A kormányhivatal vezetője a (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben törvény felhatalmazása hiányában önkormányzati rendeletet nem alkothat, az önkormányzat működéséhez szükséges halaszthatatlan döntéseket akkor hozhatja meg, ha annak fedezete az önkormányzat költségvetésében biztosított.”
64. § (1) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 36. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „tudományos” szövegrész helyébe a „karitatív, tudományos” szöveg lép.
(2) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
a) 145. § (1) bekezdésében a „146/J. §” szövegrész helyébe a „146/J. §, 146/L. §” szöveg,
b) 146/K. § (1) bekezdésében a „megalkotása, módosítása” szövegrész helyébe a „megalkotása, illetve módosítása” szöveg
lép.
20. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása
65. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 73. alcíme a következő 111/R. §-sal egészül ki:
„111/R. § (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 244/K. § (1) bekezdése szerinti járóbeteg-szakellátási feladatátalakítás tekintetében, ha a 11/A. § (1) bekezdése szerinti gazdasági társaság járóbeteg-szakellátási feladat mellett egyéb feladatot is ellát, a gazdasági társaság megszüntetésére nem kerül sor.
(2) Az (1) bekezdést a folyamatban lévő járóbeteg-szakellátási feladatellátások költségvetési szerv általi átvétele esetében is alkalmazni kell.”
21. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása
66. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 260/E. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A jegyző közszolgálati jogviszonyának megszüntethetőségére a 60. § (2) bekezdés d) pontja 2024. június 9. és 2024. október 1. között nem alkalmazható.”
22. A Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény módosítása
67. § A Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 1. § (1) bekezdésében az „az Országos Bírósági Hivatal, az ügyészség” szövegrész helyébe az „az Országos Bírósági Hivatal, az Országos Bírói Tanács, az ügyészség” szöveg lép.
23. Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény módosítása
68. § Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény 8/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8/A. § A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított perben a felperes az érvényesíteni kívánt jog alapjául a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére hivatkozik. E perben kizárólag olyan követelés érvényesíthető, amelyre a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleménye kiterjed.”
69. § Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény 8/C. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A keresetlevelet a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményének kézbesítésétől számított hatvan napon belül kell benyújtani. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye, és a pert az általános szabályok szerint kell lefolytatni. A 8/E. § rendelkezéseit ebben az esetben is alkalmazni kell.
(3) A keresetlevélhez – a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott mellékleteken túl – csatolni kell a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményét, az annak kézbesítési időpontját igazoló okiratot. Ezek csatolásának elmaradása esetén a bíróság a keresetlevelet – hiánypótlási felhívás kiadása nélkül – visszautasítja.”
70. § Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény 8/D. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a bíróság a kérelmező keresetét elutasítja, ítéletében rendelkezik a letétbe helyezett összegnek a kérelmező ellenfele részére történő visszaadásáról. A kérelmező pernyertessége esetén a bíróság a letétbe helyezett összeg kérelmező részére történő kiadásáról rendelkezik.”
71. § (1) Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény 8/G. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az írásbeli ellenkérelem, illetve a viszontkeresetlevél, válaszirat, viszontválasz, beszámítást tartalmazó irat előterjesztésére vonatkozó határidő tizenöt nap, amelyet a bíróság kivételesen legfeljebb tizenöt nappal hosszabbíthat meg.
(3) A tárgyalási időköz nyolc nap, a tárgyalás kitűzésére vonatkozó határidő kettő hónap.”
(2) Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény 8/G. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A bíróság a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv számára köteles megküldeni az ügy érdemében hozott jogerős döntés másolati példányát. Az irat megküldésének kötelezettsége a bíróságot akkor is terheli, ha a szakértő szakvéleményét a bizonyítékok köréből alkalmatlanság vagy más ok miatt kirekesztette.”
72. § Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény
a) 8/D. § (1) bekezdésében az „elnöki” szövegrész helyébe a „teljesítési” szöveg,
b) 8/D. § (2) bekezdésében az „elnöki” szövegrész helyébe a „teljesítési” szöveg
lép.
24. A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény módosítása
73. § A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény 6. § (2) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
(A gondnokoltak nyilvántartásában az érintettre vonatkozóan szereplő alábbi adatokat a cselekvőképesség fennállásának vizsgálata céljából konkrét ügyben közvetlen hozzáféréssel jogosult megismerni és kezelni:)
74. § (1) A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény a következő 6/C. §-sal egészül ki:
„6/C. § A gondnokoltak nyilvántartásából a 6. § (2) bekezdés h) és m) pontjában meghatározott jogosult számára a hozzáférést automatikus információátadás útján is biztosítani kell. Automatikus információátadás útján biztosított hozzáférés esetén a 22. § és az 5. alcím rendelkezéseit nem kell alkalmazni.”
(2) A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény 6/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6/C. § A gondnokoltak nyilvántartásából a 6. § (2) bekezdés h), i) és m) pontjában, valamint 6. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott jogosult számára a hozzáférést automatikus információátadás útján is biztosítani kell. Automatikus információátadás útján biztosított hozzáférés esetén a 22. § és az 5. alcím rendelkezéseit nem kell alkalmazni.”
75. § A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény 6. § (2) bekezdés h) pont ha) alpontjában a „házasságkötéssel” szövegrész helyébe a „házasságkötéssel és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésével” szöveg lép.
25. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosítása
76. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Családi vagyonfelügyelő az a kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve munkaviszonyban álló személy, vagy olyan büntetlen előéletű, tartós megbízási jogviszonyban álló személy lehet, aki rendelkezik felsőfokú jogi vagy közgazdasági végzettséggel.”
26. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény módosítása
77. § (1) Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 4. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Kivételesen az igazságügyi szakértői tevékenység ellátására megfelelő szakértelemmel rendelkező eseti szakértő is igénybe vehető, ha)
(2) Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 4. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A (4) bekezdés b) pontja alkalmazásában egy adott szakterületen fennálló időszakos hiány megállapítható, ha a kirendelő szerv több bejegyzett igazságügyi szakértő megkeresésének (a továbbiakban: előzetes tájékozódás) eredményeképpen megállapítja, hogy bejegyzett igazságügyi szakértő nem tud eleget tenni a kirendelésnek. Előzetes tájékozódás esetén a kirendelő szerv a szakkérdést tartalmazó ügy tényállásának rövid ismertetése mellett elektronikus levélben felhívja a bejegyzett igazságügyi szakértőt, hogy öt munkanapon belül nyilatkozzon, hogy vállalja-e a kirendelést.
(4b) A 2. § 4. pontja és a (4) bekezdés alkalmazásában az eseti szakértő megfelelő szakértelemmel rendelkezőnek minősül különösen
a) a működési engedélyhez kötött tevékenység esetén a működési engedélye szerinti szakterületen,
b) a szakvizsgához kötött tevékenység esetén a szakvizsgája szerinti szakterületen,
c) kötelező kamarai tagsághoz kötött tevékenység esetén a kamarai jogosultsága szerinti szakterületen, vagy
d) – ha a tevékenység az a)–c) pont szerinti feltételhez nem kötött – az adott szakterületen legalább tíz év szakmai gyakorlattal rendelkezik.”
27. A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény módosítása
78. § A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § A 11. §-ban foglalt eset kivételével a szerzői mű vagy kapcsolódó jogi teljesítmény tekintetében közös jogkezelést végző szervezeten kívül más személynek vagy szervezetnek történő díjfizetés, vagy más személlyel vagy szervezettel történő megállapodás a közös jogkezelő és az általa képviselt érintett jogosult irányában nem hatályos, és nem mentesít a szerzői jogok és kapcsolódó jogok megsértésének jogkövetkezményei alól, feltéve, hogy a közös jogkezelő szervezetnek van olyan hatályos díjszabása, amelynek alkalmazása az adott felhasználás jogszerű megvalósítását lehetővé teszi.”
79. § A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 57. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A közös jogkezelő szervezet egy vagyoni jog gyakorlása körében csak indokolt esetben terjeszthet fel felhasználói csoportok szerinti bontásban több díjszabást jóváhagyásra.”
80. § A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 58. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A díjszabásban foglalt jogdíjak mértékének és struktúrájának megállapításakor figyelembe kell venni az érintett felhasználás jellegét és terjedelmét, valamint valamennyi egyéb lényeges körülményét. A díjszabásnak észszerűnek és megalapozottnak kell lennie, különös tekintettel az érintett felhasználás, valamint a közös jogkezelő szervezet által nyújtott szolgáltatás gazdasági értékére. A díjszabás megállapítása során alkalmazott szempontokról a közös jogkezelő szervezet az érintett felhasználó kérésére tájékoztatást ad.”
81. § A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 114. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A (2) bekezdés szerinti határidő nem alkalmazható, ha a 33. § (2) bekezdése szerinti engedéllyel érintett szerzői jog vagy kapcsolódó jog tekintetében a reprezentatív közös jogkezelő szervezet által kezdeményezett díjszabás jóváhagyási eljárás van folyamatban.”
82. § (1) A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 148. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a jóváhagyási eljárás lefolytatása céljából benyújtott díjszabás már hatályban lévő díjszabás újabb időszakra történő megállapítására irányul, a (2) bekezdés a) pontja szerinti hatásvizsgálatot csak akkor köteles a reprezentatív közös jogkezelő szervezet csatolni, ha
a) a hatályban lévő díjszabáshoz képest jelentősen eltérő díjfizetési struktúrát megállapító,
b) a díjszabásban foglalt jogdíjak, illetve egyéb díjak tekintetében felhasználói csoportonként a Központi Statisztikai Hivatal által az előző naptári évre megállapított fogyasztói árindexet meghaladó mértékű emelést tartalmazó, illetve
c) ugyanazon jogdíj tekintetében fizetésre kötelezett felhasználók körét bővítő
díjszabást nyújt be.”
(2) A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 148. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A reprezentatív közös jogkezelő szervezet nem köteles a (2) bekezdés a) pontja szerinti hatásvizsgálatot csatolni a díjszabáshoz, ha a jóváhagyásra benyújtott díjszabás tartalmára és alkalmazására kiterjedően minden érintett, a 151. § (3)–(4) bekezdése, illetve a 151. § (7) bekezdése szerinti]
[csatol.]
(3) A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 148. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A 151. § (3)–(4) bekezdése, illetve a 151. § (7) bekezdése szerinti jelentős felhasználó és felhasználói érdek-képviseleti szervezet, amennyiben az (5) bekezdés b) pontja szerint véleményt kíván nyilvánítani, véleményét legkésőbb a vélemény kérésétől számított 20. napig köteles megküldeni a reprezentatív közös jogkezelő szervezet és az SZTNH részére.”
(4) A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 148. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A (2) bekezdés a) pontja szerinti hatásvizsgálattal kapcsolatban a reprezentatív közös jogkezelő szervezet – ideértve az általa a (2) bekezdés a) pontja szerinti hatásvizsgálat elkészítéséhez esetlegesen igénybe vett személyt is –, az SZTNH és az igazságügyért felelős miniszter a tudomására jutott felhasználói adatokat kizárólag a jóváhagyási eljárással összefüggésben használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik félnek át nem adhatja.”
83. § A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 149. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„149. § (1) A díjszabás jóváhagyására irányuló eljárásban a kultúráért felelős miniszter, a kereskedelemért felelős miniszter, a turizmusért felelős miniszter és a vendéglátásért felelős miniszter, az igazságügyért felelős miniszter, az SZTNH és az eljárás többi résztvevője elektronikus úton kötelesek kapcsolatot tartani egymással. Az SZTNH a reprezentatív közös jogkezelő szervezetekkel, valamint a felhasználókkal és a felhasználói érdek-képviseleti szervezetekkel elektronikus úton tart kapcsolatot.
(2) A 148. § (2) bekezdés a) pontja szerinti hatásvizsgálat elkészítéséhez kötődő egyeztetések során az SZTNH, a reprezentatív közös jogkezelő szervezetek valamint a felhasználók és a felhasználói érdek-képviseleti szervezetek elektronikus úton tartanak kapcsolatot egymással.”
84. § (1) A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 151. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az SZTNH a díjszabás jóváhagyására irányuló eljárás véleményezési szakaszában bármely felhasználótól és felhasználói érdek-képviseleti szervezettől – saját vagy a felhasználó, illetve a felhasználói érdek-képviseleti szervezet kezdeményezésére – véleményt kérhet.”
(2) A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 151. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha a bejelentés évét megelőző naptári évben nem volt olyan díjszabás, amely alapján a felhasználók a jóváhagyási eljárás céljából benyújtott díjszabás szerinti jogdíjat fizettek volna, jelentős felhasználónak és felhasználói érdekképviseleti szervezetnek kell tekinteni azt a személyt vagy szervezetet is, akiről vagy amelyről valószínűsíthető, hogy a benyújtott új díjszabás tekintetében a (3), illetve (4) bekezdésben foglalt feltételeket az új díjszabás alkalmazási időszaka alatt teljesítené.”
(3) A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 151. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) Ha a közös jogkezelő szervezet egy korábban már jóváhagyott díjszabását egy vagyoni jog gyakorlása körében az 57. § (1a) bekezdése alapján felhasználói csoportok szerint megbontja, akkor a megbontott díjszabások tekintetében minden olyan, a (3) bekezdés szerinti jelentős felhasználó illetve a (4) bekezdés szerinti felhasználói érdek-képviseleti szervezet jogosult véleményezésre, aki vagy amely a korábban egységes szerkezetben jóváhagyott díjszabást véleményezte.”
(4) A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 151. § (8) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az SZTNH a 150. § (1) bekezdése, illetve az (1) és (2) bekezdés szerinti véleménykéréssel egyidejűleg megküldi a véleményező részére]
(5) A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 151. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A véleményezési szakaszra nyitva álló határidőbe nem számít bele a felfüggesztés időtartama.”
85. § A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 152. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelés körében alkalmazott díjszabást az igazságügyért felelős miniszter hagyja jóvá az SZTNH elnökének javaslatára a 150. § szerinti véleményezési szakaszt követően. A jóváhagyás a díjszabás alkalmazásának és a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben való közzétételének feltétele.”
86. § (1) A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 153. § (2) és (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az igazságügyért felelős miniszter csak a Kormány – általa kezdeményezett – döntése alapján hagy jóvá olyan díjszabást, amely
a) a jogdíjak, illetve egyéb díjak tekintetében felhasználói csoportonként a Központi Statisztikai Hivatal által az előző naptári évre megállapított fogyasztói árindexet meghaladó mértékű emelést tartalmaz, illetve
b) ugyanazon jogdíj tekintetében fizetésre kötelezett felhasználók körét bővíti.
(2a) A (2) bekezdés alkalmazása esetén az igazságügyért felelős miniszter rendelkezésére álló ügyintézési határidő 30 nappal meghosszabbodik. A (2) bekezdés szerinti kormánydöntés kérése nem szükséges, ha az igazságügyért felelős miniszter álláspontja szerint a díjszabás nem áll összhangban a szerzői jogi jogszabályokkal.”
(2) A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 153. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) A határozat közlése a (7) bekezdés a) pontja szerinti címzett tekintetében a határozat, a (7) bekezdés b)–d) pontja szerinti címzett tekintetében a határozat kiadmányának kézbesítésével történik. A kiadmányon fel kell tüntetni a kiadmányozó megnevezését, az ügyszámot, az igazságügyért felelős miniszter nevét, az „s. k.,” toldattal, az eredeti keltezést, továbbá azt el kell látni az igazságügyért felelős miniszter körbélyegzőjének lenyomatával.”
87. § (1) A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 154. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az igazságügyért felelős miniszter jóváhagyásról szóló határozatát a díjszabás véleményezésére jogosult bármely szervezet és az érintett reprezentatív közös jogkezelő szervezet a Fővárosi Törvényszék előtt közigazgatási perben megtámadhatja. A 151. § (7a) bekezdése alapján véleményezésre jogosult jelentős felhasználó és felhasználói érdek-képviseleti szervezet akkor jogosult a díjszabás megtámadására, ha a díjszabás rá nézve kötelezettséget állapít meg.”
(2) A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 154. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés szerinti közigazgatási peres eljárás során a jogi képviselet kötelező.”
88. § A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény XX. Fejezete a következő 159/C. §-sal egészül ki:
„159/C. § (1) E törvénynek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XVII. törvénnyel megállapított 57. § (1a) bekezdése nem alkalmazható olyan jóváhagyásra benyújtott díjszabás tekintetében, amelyet az igazságügyért felelős miniszter 2024. július 1. napja előtt jóváhagyott.
(2) E törvénynek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XVII. törvénnyel megállapított 58. § (2) bekezdése nyomán a reprezentatív közös jogkezelő szervezet a 153. § (4) bekezdésére nem hivatkozhat.”
28. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítása
89. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 9. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Kúria a felülvizsgálati eljárás során öt hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.”
90. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 159. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az eljárási cselekmény megkezdéséig bármelyik fél kéri, a bíróság – a technikai feltételek rendelkezésre állása esetén – elrendeli a jegyzőkönyv képet és hangot egyidejűleg rögzítő folyamatos felvétel (a továbbiakban: folyamatos felvétel) útján történő készítését. Folyamatos felvétel készítését a bíróság hivatalból is elrendelheti.”
(2) A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 159. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Folyamatos felvétel készítése esetén a bíróság a jegyzőkönyv írásbeli kivonatának elkészítése érdekében – a felek észrevételeinek figyelembevételével – összefoglalja a feleknek a per eldöntése szempontjából lényeges kérelmeit, nyilatkozatait és indítványait.”
91. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 160. § (5) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Folyamatos felvétel készítése esetén írásbeli jegyzőkönyv helyett a jegyzőkönyv írásbeli kivonatát kell elkészíteni, amely tartalmazza:)
92. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 310. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„310. § [A kirendelt szakértő felmentése]
A bíróság a kirendelt szakértőt a kirendelés alól hivatalból felmenti,
a) ha a kirendelés alapján törvény értelmében nem jogosult eljárni, vagy az eljárását más fontos ok akadályozza,
b) ha a szakértő a szakkérdésről a 309. § alapján nem nyilváníthat véleményt, illetve a véleménynyilvánítást a bíróság határozata szerint alappal megtagadta,
c) ha a szakvélemény előterjesztése előtt a fél a szakértő alkalmazására irányuló indítványát visszavonta vagy a bíróság a szakértői bizonyítás lefolytatását mellőzte,
d) – pénzbírság egyidejű alkalmazása mellett –, ha határidőben, illetve a határidő meghosszabbítása esetén a meghosszabbított határidőben nem terjeszti elő a szakvéleményt és a körülmények alapján nem is várható, hogy a szakvéleményt előterjeszti, vagy
e) ha jogszabályban meghatározott egyéb ok áll fenn.”
93. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 364. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„364. § [Az elsőfokú eljárás szabályainak alkalmazása]
E fejezet eltérő rendelkezése hiányában a másodfokú eljárásban az elsőfokú eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a másodfokú eljárás nem különül el perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra.”
94. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 473. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kiskorú meghallgatásáról folyamatos felvétel nem készíthető. A meghallgatás végén, még a kiskorú jelenlétében az írásbeli jegyzőkönyvbe vett vallomást fel kell olvasni, vagy ha a jegyzőkönyv a jegyzőkönyvi tartalmat összefoglaló hangfelvétel útján készül, azt a kiskorú jelenlétében kell rögzíteni. Ennek megtörténtét vagy mellőzését a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. A felolvasáskor, illetve a rögzítéskor a kiskorú az általa elmondottakat kiigazíthatja vagy kiegészítheti. A jegyzőkönyv – az elnök engedélyével – az ügygondnok, vagy ha a meghallgatás a felek jelenlétében történik, a felek észrevételei alapján is kiegészíthető és módosítható. Az ügygondnok, illetve a felek erre vonatkozó kérelmét – annak elutasítása esetén – a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.”
95. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény XLVII. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„161. Egyszerűsített telekommunikációs jelenlét
627/A. § [Az egyszerűsített telekommunikációs jelenlét elrendelése]
(1) Ha az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás elrendelésének az e törvényben meghatározott feltételei fennállnak, és a bíróság úgy ítéli meg, hogy a meghallgatás akként is lefolytatható, hogy
a) a meghallgatáshoz a helyiséget nem a bíróság vagy egyéb – az elektronikus hírközlő hálózat működésének és a meghallgatás lefolytatása egyéb körülményeinek biztosításához szükséges feltételekkel rendelkező – szerv bocsátja rendelkezésre, és
b) a meghallgatás helyszínén elegendő, ha csak a meghallgatásra kerülő személy van jelen,
a bíróság elrendelheti, hogy a meghallgatásra a meghallgatásra kerülő személy a rendelkezésére álló eszközt használja (a továbbiakban: egyszerűsített telekommunikációs jelenlét).
(2) Egyszerűsített telekommunikációs jelenlét esetén a 622–627. § rendelkezéseit az ezen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) Egyszerűsített telekommunikációs jelenlét esetén az eljárási cselekmény kitűzött helyszíne és a meghallgatás helyszíne között az összeköttetés közvetlenségét a mozgóképet és a hangot egyidejűleg továbbító eszköz biztosítja.
(4) Egyszerűsített telekommunikációs jelenlétet a bíróság – az egyszerűsített telekommunikációs jelenléttel meghallgatásra kerülő személy előzetes hozzájárulásának beszerzését követően – végzéssel rendeli el.
627/B. § [Az egyszerűsített telekommunikációs jelenlét útján történő meghallgatás lefolytatása]
(1) Egyszerűsített telekommunikációs jelenlét esetén a meghallgatás helyszínéül szolgáló helyiségben (a továbbiakban: meghallgatás helyisége) csak az egyszerűsített telekommunikációs jelenlét útján meghallgatásra kerülő személy lehet jelen, továbbá olyan személy, akinek a jelenlétét törvény egyébként lehetővé, illetve kötelezővé teszi.
(2) Az eljárási cselekmény nem folytatható, ha
a) az eljárási cselekmény során észszerű kétely mutatkozik a meghallgatásra kerülő személy
aa) személyazonosságával,
ab) eljárási cselekményen való részvételének önkéntességével, vagy
ac) vallomásának vagy nyilatkozatának befolyásmentességével
kapcsolatban, vagy
b) a meghallgatás helyiségében olyan személy van jelen, akinek a jelenlétét törvény egyébként nem teszi lehetővé, illetve kötelezővé.
(3) Egyszerűsített telekommunikációs jelenlét esetén az elnök, illetve ha a személyes meghallgatást vagy a szemlét bírósági titkár folytatja le, a bírósági titkár meghatározhatja, hogy az egyszerűsített telekommunikációs jelenlét útján meghallgatásra kerülő személy a rendelkezésére álló eszközzel milyen tevékenységet végezzen el annak érdekében, hogy az elnök, illetve ha a személyes meghallgatást vagy a szemlét bírósági titkár folytatja le, a bírósági titkár
a) láthassa
aa) a meghallgatás helyiségében a meghallgatott személyt és a meghallgatott személlyel egyidejűleg ott-tartózkodó valamennyi személyt, valamint
ab) szükség esetén a meghallgatás helyiségének minden pontját, továbbá
b) ellenőrizhesse a (2) bekezdésben foglaltakat.
(4) A (3) bekezdés szerinti tevékenységek megtagadása vagy az ellenőrzésre alkalmatlan módon történő elvégzése esetén az eljárási cselekmény nem folytatható.”
96. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 631. § (2) bekezdése a következő 15. ponttal egészül ki:
(E törvény)
(végrehajtását szolgálja.)
97. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 158. § (3) bekezdésében a „Kúria három” szövegrész helyébe a „Kúria öt” szöveg lép.
29. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény módosítása
98. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 56. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A területi kamara az ügyvédi tevékenység folytatására való jogosultságot az ügyvédi tevékenység folytatását megelőzően – a (3) bekezdésben meghatározott esetben az új munkaviszony igazolását követően – hivatalból ellenőrzi.”
99. § (1) Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 126. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi eljárás kezdetétől számított tizenöt napon belül – az eljárás alá vont személy és a bejelentő egyidejű értesítése mellett – a következő intézkedéseket teheti:
a) a vizsgálat kiegészítését rendeli el, és az iratokat visszaküldi a fegyelmi biztosnak,
b) a fegyelmi eljárás felfüggesztését kezdeményezi,
c) az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezi, vagy
d) kitűzi a tárgyalást.”
(2) Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 126. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A fegyelmi tanács százhúsz napon belül hoz határozatot. E határidőbe a fegyelmi tanács elnökének intézkedésére nyitva álló idő, az ügy tárgyaláson kívüli elbírálásának időtartama, az előzetes vizsgálat kiegészítésének ideje, a kizárási indítvány elbírálásának időtartama, valamint az eljárás felfüggesztésének időtartama nem számít be.”
100. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 148. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A területi kamarai tagság megszűnik, ha)
101. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény
a) 56. § (2) bekezdésében az „ügyvéd” szövegrész helyébe az „ügyvédi tevékenység gyakorlója” szöveg,
b) 97. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „ha” szövegrész helyébe a „ha igazoltan” szöveg,
c) 149. § (5) bekezdésében az „egyéni” szövegrész helyébe az „egyszemélyes” szöveg,
d) 150. § (4) bekezdésében a „harminc” szövegrész helyébe a „hatvan” szöveg
lép.
30. Záró rendelkezések
102. § (1) Ez a törvény – a (2)–(9) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 12. alcím e törvény kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(3) A 10. alcím, a 63. §, a 64. § (2) bekezdés a) pontja és a 21. alcím 2024. június 9-én lép hatályba.
(4) Az 1. §, a 6. § a) pontja, a 2. alcím, a 4. alcím, a 6. alcím, a 9. alcím, az 50. §, a 25. alcím, a 27. alcím és a 29. alcím 2024. július 1-jén lép hatályba.
(5) A 3. alcím, az 5. alcím, a 32. §, a 42–44. §, a 45. § (1) és (2) bekezdése, a 46. § (2) bekezdése, a 47. §, a 49. §, az 51. §, a 14. alcím, a 15. alcím, az 57. §, a 17. alcím, a 60. §, a 62. §, a 22. alcím, a 73. §, a 75. §, a 26. alcím és a 28. alcím az e törvény kihirdetését követő 61. napon lép hatályba.
(6) A 31. §, a 11. alcím, a 45. § (3) bekezdése, a 46. § (1) bekezdése, a 48. §, az 56. §, az 59. §, a 61. § és a 74. § (1) bekezdése 2024. október 1-jén lép hatályba.
(7) A 23. alcím 2024. november 1-jén lép hatályba.
(8) A 3–5. §, a 6. § b)–d) pontja és a 7. § 2025. január 1-jén lép hatályba.
(9) A 74. § (2) bekezdése 2025. március 1-jén lép hatályba.
103. § (1) A 15. alcím az Alaptörvény 25. cikk (6) és (8) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2) Az 57. § az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(3) Az 59. § és a 61. § az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(4) A 63. § az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(5) A 64. § (1) bekezdése az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése és 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(6) A 22. alcím az Alaptörvény I) cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
104. § (1) E törvény
a) 32. § a) pontja és a 60. § b) pontja az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról szóló, 1999. június 28-i 1999/70/EK tanácsi irányelvnek,
b) 32. § b) pontja és a 60. § a) pontja az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a részmunkaidős foglalkoztatásról kötött keretmegállapodásról szóló, 1997. december 15-i 97/81/EK tanácsi irányelvnek,
c) 39. §-a a gépjármű-felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről szóló 2009/103/EK irányelv módosításáról szóló, 2021. november 24-i (EU) 2021/2118 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
d) 77. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
e) 87. §-a a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek belső piacon történő online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/26/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikk (2) bekezdésének
való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény 95. §-a a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés digitalizációjáról, valamint az igazságügyi együttműködés területén egyes jogi aktusok módosításáról szóló 2023. december 13-i (EU) 2023/2844 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
Dr. Sulyok Tamás s. k., |
Kövér László s. k., |
A törvényt az Országgyűlés a 2024. április 30-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2024. május 9.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás