18/2024. (IX. 2.) HM rendelet
18/2024. (IX. 2.) HM rendelet
az egészségügyi beosztású katonák szolgálati viszonyával kapcsolatos sajátos szabályokról
A honvédek jogállásáról szóló 137/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 112. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) E rendelet hatálya a honvédek jogállásáról szóló 137/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hjkr.) 29. § 4. pontja szerinti egészségügyi beosztású katonára terjed ki.
(2) A 4. § (5) és (6) bekezdését, az 5. § (3), (5) és (6) bekezdését az állomány honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott, az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Eütev.) 4. § b) pontja szerinti egészségügyben dolgozó tagjára is alkalmazni kell.
(3) Az egészségügyi beosztású katona szolgálati viszonyára
a) a hivatásos és szerződéses katona esetén a hivatásos és szerződéses állomány tagjára vonatkozó szabályokat,
b) az önkéntes tartalékos esetén az önkéntes tartalékos állomány tagjára vonatkozó szabályokat
az e rendeletben foglalt eltérésekkel, megfelelően kell alkalmazni.
(4) A honvédelmi egészségügyi szolgáltatóra és az egészségügyi beosztású katonára e rendelet eltérő rendelkezése hiányában az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (a továbbiakban: Eszjtv.) nem alkalmazható.
2. § E rendelet alkalmazásában
1. egészségügyi tevékenység: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. § y) pontjában meghatározott tevékenység,
2. gyakorolható tevékenység: a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, valamint sporttal összefüggő tevékenység,
3. honvédelmi egészségügyi szolgáltató: az Eütv. 155. § (19) bekezdés b) pontja szerinti honvédelmi egészségügyi szolgáltató és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat,
4. magasabb vezető: a honvédelmi egészségügyi szolgáltató vezetője, valamint helyettesei,
5. vezető: a magasabb vezető kivételével a honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti elemének vezetője és annak helyettese.
2. Szolgálati viszonnyal kapcsolatos sajátos szabályok
3. § (1) Az egészségügyi beosztású katona szolgálatteljesítési idejére a hivatásos és szerződéses szolgálati viszonyra vonatkozó szabályok mellett az Eütev. munkaidőre vonatkozó szabályait is alkalmazni kell.
(2) A honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) ellátási érdekből engedélyezheti a honvédelmi egészségügyi szolgáltató számára az egészségügyi szolgáltatás – ideértve a telemedicina keretében nyújtott egészségügyi szolgáltatást is – megkezdésére és gyakorlására vonatkozó általános szabályokat, valamint a működési engedélyezési eljárásra, a bejelentés alapján történő egészségügyi szolgáltatás – ideértve a telemedicina keretében nyújtott egészségügyi szolgáltatást is – érdekében a hatósági nyilvántartásba vételre, továbbá a hatósági nyilvántartás személyes adatokat nem tartalmazó adattartalmára vonatkozó szabályokat tartalmazó jogszabályban meghatározott közreműködő személy vagy szervezet igénybevételét.
(3) Az egészségügyi beosztású katona – a Magyar Honvédség egészségügyi feladatai ellátásához szükséges szakmai képességeinek fenntartása és továbbfejlesztése érdekében – a Honvéd Vezérkar főnöke és a klinikai központ elnökének megállapodása alapján klinikai központban is teljesítheti szolgálatát más szervhez történő vezénylés keretében.
(4) Az egyes egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók illetmény- vagy bérnövelésének, valamint az ahhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti egészségügyi munkakörök és az egészségügyi katonai beosztások megfeleltetését miniszteri utasítás határozza meg.
4. § (1) Az egészségügyi beosztású katona kizárólag a miniszter előzetes döntése alapján létesíthet és tarthat fenn
a) további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, ideértve más keresőfoglalkozást, valamint jogviszonyt és egyéb, díjazás ellenében folytatott tevékenységet,
b) gyakorolható tevékenység, valamint közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt,
ha a munkavégzés időtartama részben azonos az egészségügyi beosztású katona előírt szolgálatteljesítési idejével.
(2) A miniszter az (1) bekezdés szerinti döntéséről egyidejűleg tájékoztatja az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetőjét.
(3) Az egészségügyi beosztású katona az őt foglalkoztató honvédelmi egészségügyi szolgáltató székhelyén vagy telephelyén nem végezhet olyan egészségügyi tevékenységet, amire szolgálati viszonya nem terjed ki.
(4) Az egészségügyi beosztású katona a szolgálati viszony keretében – az Eütv. 3. § i) pontja szerinti sürgős szükség esetét és jogszabályban meghatározott eseteket kivéve – nem nyújthat egészségügyi szolgáltatást ugyanazon személy számára, akinek más – a Hjkr., illetve az Eszjtv. hatálya alá nem tartozó – jogviszonyban már ugyanazon betegség tekintetében egészségügyi szolgáltatást nyújtott.
(5) A magasabb vezetők, valamint a vezetők, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult egészségügyi beosztású katona beosztásával összeférhetetlen
a) a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, illetve
b) a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló
gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagság.
(6) Az (5) bekezdés szerinti összeférhetetlenség alól a döntésre jogosult elöljáró felmentést adhat.
(7) A honvédelmi egészségügyi szolgáltató vezetője az Eütev. 1. §-a szerinti gyógyító-megelőző tevékenységet kizárólag a védelem-egészségügy körében, továbbá a működési nyilvántartás megújítása céljából, a továbbképzése alapján szükséges gyakorlati pontok megszerzése érdekében és az ahhoz szükséges mértékben végezhet.
(8) Ha az Eszjtv. és felhatalmazása alapján kiadott jogszabály az Eszjtv. 4. §-a szerinti összeférhetetlenségi rendelkezéseit feloldó vagy enyhítő szabályt állapít meg, úgy azt az egészségügyi beosztású katonára is alkalmazni kell.
3. Illetménnyel és illetményen kívüli juttatásokkal kapcsolatos sajátos szabályok
5. § (1) Nem alkalmazható a hivatásos és a szerződéses állomány tagja (a továbbiakban: állomány tagja) illetménymegállapítására a Hjkr. 24. § (3) bekezdése, 2. melléklete, az önkéntes tartalékos állomány esetén az önkéntes tartalékos jogállásról szóló 13/2024. (VII. 23.) HM rendelet 15. alcíme, XI. Fejezete, valamint 1. és 2. melléklete
a) az orvos, szakorvos, fogorvos, szakfogorvos, gyógyszerész, szakgyógyszerész egészségügyi beosztású katona esetén,
b) az Eütv. szerinti egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzést lezáró szakképesítés megszerzését megelőzően – az ilyen szakképesítés megszerzése feltételeként előírt felsőfokú szakképesítéssel rendelkező és ezen szakképesítéshez kötött munkakörben foglalkoztatott – egészségügyi beosztású katona esetén, továbbá
c) a 3. § (4) bekezdése szerinti miniszteri utasításban meghatározott egyéb, nem egészségügyi egyetemi végzettséggel, valamint nem egészségügyi egyetemi végzettséggel és egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkező egészségügyi beosztású katona esetén.
(2) Az (1) bekezdés szerinti egészségügyi beosztású katona illetményként az Eszjtv. 1. mellékletében foglalt illetménytábla szerinti fizetési fokozatához tartozó illetmény 106 százalékára jogosult.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően, a magasabb vezető illetményének összegét egyedileg a miniszter – az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetője egyetértésével, az ő irányítása alá tartozó egészségügyi szolgáltatók magasabb vezetőinek juttatásai megállapítására vonatkozó alapelvekkel összhangban – állapítja meg, azzal, hogy az egészségügyi beosztású katonának minősülő,
a) honvédelmi egészségügyi szolgáltató vezetője legalább az Eszjtv. 1. mellékletében foglalt illetménytábla legmagasabb fizetési fokozatához meghatározott összeg 106 százalékára,
b) honvédelmi egészségügyi szolgáltató vezetőjének helyettesei legalább az Eszjtv. 1. mellékletében foglalt illetménytábla szerinti fizetési fokozatához tartozó illetmény 106 százalékára
jogosultak.
(4) A (2) bekezdés szerinti – ideértve a (6) bekezdés szerint növelt – illetményt a döntésre jogosult elöljáró teljesítményértékelés alapján a hivatásos és szerződéses állományú katonákra vonatkozó szabályok szerint legfeljebb 20 százalékkal megemelheti, vagy legfeljebb 20 százalékkal csökkentheti. Az e bekezdés szerint csökkentett illetmény a (2) bekezdés szerinti – ideértve a (6) bekezdés szerint növelt – illetmény összegénél nem lehet alacsonyabb.
(5) A miniszter ellátásszervezési okból egyedi illetményt állapíthat meg az (1) bekezdés szerinti egészségügyi beosztású katona, a magasabb vezető és a vezető részére, azzal, hogy az önkéntes tartalékos esetén a havi illetmény összege nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi bruttó átlagkereset ötszörösét, az állomány tagja esetén tízszeresét.
(6) A miniszter – az Eszjtv. hatálya alá tartozó vezetőkre vonatkozó feltételekre és mértékre tekintettel – megállapíthatja a vezető illetményén felül járó vezetői juttatása feltételeit és mértékét.
6. § (1) Az 5. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi beosztású katona fizetési fokozatának megállapítása során
a) a Hjkr. 21. §-a szerinti szolgálati viszonyban töltött időt, a kormányzati szolgálati, a rendvédelmi igazgatási szolgálati, az állami szolgálati, az egészségügyi szolgálati, a közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszonyban, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban, az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, valamint a munkaviszonyban töltött időt,
b) az egészségügyi tevékenység végzésére irányuló szabadfoglalkozás keretében, egyéni egészségügyi vállalkozóként, egyéni cég tagjaként, társas vállalkozás tagjaként, egyházi személyként vagy vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjaként töltött időt, és
c) ha ezt az időtartamot korábban nem számították be, akkor a PhD-fokozat megszerzése esetén a doktori képzésben töltött időt
kell figyelembe venni. Ha az e bekezdés szerinti szolgálati idő számításánál az azonos naptári időszakra több jogviszony vehető figyelembe, közülük erre az időre csak egy jogviszony számítható be.
(2) Az 5. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi beosztású katona az (1) bekezdés szerinti szolgálati idő alapján az Eszjtv. 1. melléklete szerinti – az adott fizetési fokozathoz tartozó – időtartam (a továbbiakban: várakozási idő) szerint lép eggyel magasabb fizetési fokozatba, a várakozási idő leteltét követő hónap első napjától. A magasabb fizetési fokozat elérésével a várakozási idő újrakezdődik.
(3) Az 5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti egészségügyi beosztású katona illetménye az Eszjtv. 1. melléklete szerinti 4. fizetési fokozatot akkor sem érheti el, ha a számára előírt várakozási idő eltelt.
7. § (1) Ahol szolgálati viszonyra vonatkozó szabály az 5. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi beosztású katona alapilletményét említi, ott
a) az 5. § (2) bekezdése szerinti – az 5. § (4) bekezdése szerinti esetben a megnövelt – illetményt,
b) az 5. § (3) bekezdése szerinti illetményt vagy
c) az 5. § (6) bekezdése szerinti vezetői juttatással növelt, (2) bekezdés szerinti illetményt
kell érteni.
(2) A miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközben – az Eszjtv. hatálya alá tartozó foglalkoztatottakra vonatkozó feltételekre és mértékre tekintettel – megállapítja az 5. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi beosztású katona részére különösen
a) a kötelezően elrendelt ügyelet,
b) a készenlét,
c) a beosztott napi szolgálatteljesítési idő szerinti feladatok ellátása, ügyeleti feladatellátás, készenléti feladatellátás keretében történő önként vállalt többletmunkavégzés
esetén járó további díjakat, azok feltételeit és mértékét.
(3) Az Eszjtv. hatálya alá tartozó foglalkoztatottakra vonatkozó feltételekre és mértékre tekintettel a miniszter az 5. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi beosztású katona részére elrendelt átmeneti többletfeladatok – ide nem értve a helyettesítést – teljesítéséért alkalmanként kiegészítő illetményt állapíthat meg közjogi szervezetszabályozó eszközben.
(4) Az 5. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi beosztású katona az önként vállalt többletmunkáért – ideértve az önként vállalt ügyeletet és a készenléti feladatellátás keretében történő önként vállalt többletmunkavégzést is – díjazásra jogosult, amelynek mértékét a döntésre jogosult elöljáró és az 5. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi beosztású katona – a (2) bekezdés szerinti keretek között – külön megállapodásban állapít meg. Az 5. § (1) bekezdése hatálya alá tartozó egészségügyi beosztású katona önként vállalt többletmunkájának díjazására az Eütev. nem alkalmazható.
8. § Ha az 5. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi beosztású katona szolgálati beosztása ellátása helyett vagy mellett a honvédelmi egészségügyi szolgáltató vezetője rendelkezése alapján átmenetileg más egészségügyi beosztású katona szolgálati beosztásába vagy egészségügyi honvédelmi alkalmazott munkakörébe tartozó feladatokat lát el 30 napon túl, az illetményén felül részére helyettesítési díjként
a) egészségügyi beosztású katona helyettesítése esetén a helyettesített alapilletményének legfeljebb 50 százaléka,
b) az egészségügyi honvédelmi alkalmazott helyettesítése esetén a helyettesített honvédelmi alkalmazott illetményének legfeljebb 50 százaléka
állapítható meg.
9. § A miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközben – az Eszjtv. hatálya alá tartozó foglalkoztatottakra vonatkozó feltételekre és mértékre tekintettel – az 5. § (1) bekezdése hatálya alá nem tartozó egészségügyi beosztású katona részére további illetményen kívüli juttatást állapíthat meg.
4. Záró rendelkezések
10. § Ez a rendelet 2024. október 1-jén lép hatályba.
11. §1
A 11. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás