181/2024. (VII. 18.) KE határozat
181/2024. (VII. 18.) KE határozat
az egyéni kegyelmezés jogának gyakorlása során alkalmazandó szempontokról
Az Alaptörvény 9. cikk (1) bekezdése és 9. cikk (3) bekezdés n) pontja alapján, figyelemmel az Alaptörvény 9. cikk (8) bekezdésére,
abból kiindulva, hogy az egyéni kegyelmezési jog az állami büntetőhatalomhoz kapcsolódik, azonban a hatalommegosztás elvének megfelelően elkülönül az igazságszolgáltatástól, amely az állami büntetőigényt érvényesítve valamennyi szempontot mérlegelve dönt a bűnösség kérdéséről és a büntetésről,
tiszteletben tartva a büntetőügyekben hozott jogerős ügydöntő határozatokat és az azok végrehajtásához fűződő társadalmi érdeket,
nyomatékosítva, hogy a kegyelemre senkinek nincs alanyi joga,
meggyőződve arról, hogy a kegyelem nem csorbíthatja általánosságban az állami büntetőigény érvényesítéséhez fűződő érdeket,
megállapítva, hogy az államot képviselő köztársasági elnök kegyelmezési joga csak kiegészítő és kivételes korrekciós hatáskör, amely nem irányulhat a bíróság döntésének felülbírálatára, és nem biztosít fellebbezési fórumot,
hangsúlyozva, hogy a kegyelem nem érinti a bűnösség kérdését,
leszögezve, hogy a köztársasági elnök csak méltányossági és humanitárius szempontokat mérlegelve, olyan esetekben dönthet arról, hogy egy egyedi ügyben lemond az állami büntetőigényről, ha olyan különös méltánylást érdemlő okok állnak fenn, amelyeket a bíróság nem értékelhetett,
felismerve, hogy noha a döntési jogkör diszkrecionális, annak összhangban kell állnia a társadalom igazságérzetével, valamint az általános büntetőpolitikával,
elismerve, hogy bár a kegyelmi döntések a büntetőügyekben érintettek és családtagjaik személyes sorsát befolyásolják elsősorban, a döntésnél a sértettek, illetve a tágabb értelemben vett áldozatok érdekeit és szempontjait is nyomatékosan figyelembe kell venni,
szem előtt tartva, hogy a hatályos jogszabályi keretek között a személyes adatok – köztük a bűnügyi személyes adatok, illetve az egészségügyi adatok – védelmére tekintettel a köztársasági elnöknek nincs mozgástere az egyedi kegyelmi ügyek részleteinek nyilvánosságra hozatalában,
érzékelve azt a jogos társadalmi igényt, amely megkívánja, hogy a pozitív egyéni kegyelmi döntéseket megalapozó szempontok az állampolgárok számára megismerhetőek és megérthetőek legyenek,
figyelemmel az elnöki kegyelmezési jogkörrel kapcsolatban kialakult társadalmi vitára, valamint az Alaptörvény tizenharmadik módosítására is,
kifejezve a nemzet egységét,
a következő – elvi – határozatot hozom:
1. Az egyéni kegyelmezés jogának gyakorlása során – az Alaptörvény és a jogszabályok által meghatározott keretek között – a 2–10. pontban meghatározott szempontok szerint, az összes körülményre, a társadalom széles rétegeiben kialakult erkölcsi közfelfogásra, valamint az e határozat preambulumában foglaltakra figyelemmel mérlegelem a kegyelem megadását.
2. Az egyéni kegyelem mérlegelésének előfeltétele olyan különös méltánylást érdemlő ok fennállása, ami a 3–9. pontban foglalt szempontok szerint mérlegelve erősebb, mint az állami büntetőigény érvényesítéséhez, a büntetéshez kapcsolódó társadalmi érdek.
3. Szabadságvesztés esetében
a) a végrehajtási fokozat mérséklésével,
b) a feltételes szabadságra bocsáthatóság engedélyezésével,
c) a tartam mérséklésével,
d) a büntetés nemének megváltoztatásával,
e) a végrehajtás felfüggesztésével,
f) a végre nem hajtott rész elengedésével
kegyelem megadását abban az esetben tartom megfontolhatónak, ha a terhelt egészségi állapotának olyan végleges, illetve visszafordíthatatlan, súlyos fokú, szakértői véleménnyel alátámasztott megromlása, illetve személyi körülményeinek olyan lényeges megváltozása következik be, amelyet a büntetőeljárás során a bíróság nem értékelhetett, és amelyek által a végrehajtás vagy annak folytatása ellehetetlenülne vagy olyan, a büntetés jellegén túlmutató aránytalan hátrányt okozna az érintettek számára, ami már nem szolgálná a generális és a speciális prevenció célját.
4. A közérdekű munka – ideértve a szabadságvesztésre átváltoztatott közérdekű munkát is –
a) tartamának mérséklésével,
b) végre nem hajtott részének elengedésével
kegyelem megadását abban az esetben tartom megfontolhatónak, ha a terhelt egészségi állapotának végleges, illetve visszafordíthatatlan, súlyos fokú, szakértői véleménnyel alátámasztott megromlása, illetve személyi körülményeinek olyan lényeges megváltozása következik be, amelyeket a büntetőeljárás során a bíróság nem értékelhetett, és amelyek által a végrehajtás vagy annak folytatása ellehetetlenülne vagy olyan, a büntetés jellegén túlmutató aránytalan hátrányt okozna az érintettek számára, ami már nem szolgálná a generális és a speciális prevenció célját.
5. A pénzbüntetés – ideértve a szabadságvesztésre átváltoztatott pénzbüntetést is –
a) mérséklésével,
b) végre nem hajtott részének elengedésével
kegyelem megadását abban az esetben tartom megfontolhatónak, ha a terhelt egészségi állapotának végleges, illetve visszafordíthatatlan, súlyos fokú, szakértői véleménnyel alátámasztott megromlása, illetve személyi körülményeinek olyan lényeges megváltozása következik be, amelyeket a büntetőeljárás során a bíróság nem értékelhetett, és amelyek által a végrehajtás vagy annak folytatása ellehetetlenülne vagy olyan, a büntetés jellegén túlmutató aránytalan hátrányt okozna az érintettek számára, ami már nem szolgálná a generális és a speciális prevenció célját.
6. A 3–5. pontban nem említett büntetés, illetve mellékbüntetés vagy intézkedés
a) tartamának mérséklésével,
b) végre nem hajtott részének elengedésével
kegyelem megadását abban az esetben tartom megfontolhatónak, ha a terhelt egészségi állapotának végleges, illetve visszafordíthatatlan, súlyos fokú, szakértői véleménnyel alátámasztott megromlása, illetve személyi körülményeinek olyan lényeges megváltozása következik be, amelyeket a büntetőeljárás során a bíróság nem értékelhetett, és amelyek által a végrehajtás vagy annak folytatása ellehetetlenülne vagy olyan, a büntetés vagy intézkedés jellegén túlmutató aránytalan hátrányt okozna az érintettek számára, ami már nem szolgálná a generális és a speciális prevenció célját.
7. A büntetőeljárás megszüntetésével kegyelem megadását abban az esetben tartom megfontolhatónak, ha a terhelt egészségi állapotának végleges, illetve visszafordíthatatlan, súlyos fokú, szakértői véleménnyel alátámasztott megromlása vagy különös méltánylást érdemlő személyi körülmény fennállása a büntetőeljárás folytatását ellehetetlenítené vagy olyan, a kiszabható büntetés vagy intézkedés jellegén túlmutató aránytalan hátrányt okozna az érintettek számára, ami már nem szolgálná a generális és a speciális prevenció célját.
8. A büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítéssel kegyelem megadását abban az esetben tartom megfontolhatónak, ha az elítélt arra érdemes, és közösséget szolgáló, értékteremtő tevékenységére, valamint a további személyi körülményeire tekintettel a kegyelmi mentesítéséhez nagyobb társadalmi érdek társul, mint az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alkalmazásához.
9. A személyi körülmények, illetve azok megváltozása körében – a kegyelem ellen vagy mellette szóló szempontként – értékelendő különösen a terhelt egészségi állapota, családi körülményei, ideértve az esetleges gondozási kötelezettséget, életkora, munkavállalási képessége és motivációja, vagyoni, jövedelmi és szociális helyzete, lakhatási körülményei, a bűncselekmény elkövetése után tanúsított magatartása, megbánása, személyének jövőbeni társadalomra veszélyessége, valamint a bűncselekménnyel okozott sérelem jóvátétele. E körülmények együtt értékelendők – a társadalmi igazságérzetre is figyelemmel – a bűncselekmény jellegével és annak körülményeivel, valamint az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől eltelt időtartammal.
10. A kegyelemre senkinek nincs alanyi joga, ennél fogva a jelen határozatban meghatározott szempontok semmilyen formában nem tekinthetők a kegyelem megadására vonatkozó ígérvénynek, minden ügy egyedileg, bármiféle automatizmus alkalmazása nélkül kerül elbírálásra. Az egyéni kegyelmezés jogának gyakorlásáról való döntéshozatal iratok alapján történik, bizonyítási eljárásnak, személyes meghallgatásnak nincs helye. A köztársasági elnök szakértő előzetes állásfoglalását kérheti a 2–9. pontok szerinti szempontok mérlegelése során.
11. Az egyéni kegyelem gyakorlásáról a Sándor-palota – a fenti 3–8. pontban foglaltak szerinti kategóriákra hivatkozással – a honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás