PÜ BH 2024/183

[1] A felperes a Fővárosi Törvényszéken pert indított az alperes vele szemben hozott fegyelmi határozata jogellenességének megállapítása és a jogellenesség jogkövetkezményének alkalmazása iránt. Az ügyben a bíróságok között felmerült hatásköri összeütközésre figyelemmel a Kúria kijelölte az eljáró bíróságot.

[2] A perben hozott jogerős ítélettel szemben a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A kérelem alapján a felülvizsgálati eljárás lefolytatására kijelölt tanács elnöke bejelentette a Kúria elnökének, hogy vele szemben a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 13. § (3) bekezdésében meghatározott kizárási ok áll fenn, mivel az ügyben eljáró bíróságot kijelölő végzés meghozatalában előadó bíróként részt vett.

[3] A bejelentésben megjelölt kizárási ok nem áll fenn.

[4] A Pp. bejelentésben megjelölt 13. § (3) bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem elintézéséből ki van zárva az a bíró is, aki a felülvizsgálati kérelemmel érintett határozat meghozatalát megelőző eljárásban részt vett. A törvény nem határozza meg, hogy mi minősül a felülvizsgálati kérelemmel érintett határozat meghozatalát megelőző eljárásnak, illetve az abban való részvételnek. A kérdés megválaszolásánál az Alaptörvény 28. cikkének rendelkezéséből indokolt kiindulni, amely szerint a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.

[5] Az Alaptörvény e rendelkezése tehát előírja, hogy a bíróságoknak elsősorban a jogszabályok célja szerinti (objektív teleologikus) jogértelmezést és az alkotmánykonform értelmezést kell alapul venniük. Az Alaptörvény bírósági eljárás alkotmányos garanciáit biztosító XXVIII. cikke egyebek mellett alapvető követelményként fogalmazza meg, hogy valamely perben a fél jogait és kötelezettségeit pártatlan bíróság bírálja el. Azokat az okokat, amelyek miatt kétségessé válhat a bíró pártatlansága, amelyek miatt felmerülhet, hogy a bírótól az ügy tárgyilagos megítélése nem várható, az eljárásjogi törvények határozzák meg a kizárási szabályok között. Ebből következően a bíró, illetve a bíróság kizárására vonatkozó szabályozás célja az ítélkezés tárgyilagosságának és pártatlanságának biztosítása. Ennek a célnak az érvényesülése érdekében a Pp. 13. §-a alapján azért indokolt kizárni a perorvoslati eljárásokból azt a bírót, aki a perorvoslati kérelemmel érintett határozat meghozatalát megelőző eljárásban részt vett, mert a megelőző eljárásban való részvétele során olyan perbeli cselekményeket végzett vagy végezhetett, amelyek az érdemi döntésre vezettek vagy arra kihatással lehettek, és ezáltal ezek a perbeli cselekményei alkalmasak lehetnek arra, hogy a perorvoslati kérelem megítélésében őt befolyásolják, a per tárgyilagos megítélésében akadályozzák [21/2014. (VII. 15.) AB határozat [92], BH 1978.489., BH 1997.214., BH 2002.461.].

[6] Az ügy elintézése során ugyanakkor szükség lehet olyan közbenső eljárások lefolytatására, illetve olyan kérelmek, bejelentések elintézésére, amelyek során hozott bírói döntések, intézkedések nem befolyásolják az ügy érdemét, ezért az ilyen eljárásokban való részvétel a későbbi jogorvoslati eljárásokban nem jár a pártatlanság sérelmével.

[7] A kifejtettekre figyelemmel a Pp. 13. §-ának alkalmazásában a perorvoslati kérelemmel érintett határozat meghozatalát megelőző eljárás alatt azok az eljárások értendők, amelyek során hozott bírói intézkedések az érdemi döntés előkészítését célozzák vagy arra kihatással lehetnek. Hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetén, valamint, ha az illetékes bíróság nem állapítható meg vagy kizárás miatt nem járhat el, az eljáró bíróságot kijelölő bíróság a kijelölt bíróságot meghatározott eljárási cselekményre nem utasíthatja, az ügy érdemét érintő kérdésben nem foglalhat állást, az ügy érdemét befolyásoló intézkedést nem tehet, ezért a kijelölő határozat meghozatalában való részvétele nem befolyásolhatja döntésében az ügy érdemében hozott határozat elleni jogorvoslati kérelmet elbíráló bírót, pártatlanságát nem teheti kétségessé.

[8] Ezt az értelmezést támasztja alá a Pp. Javaslat indokolása, amely szerint a törvény – eltérően a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (régi Pp.) 15. § (2) bekezdésének rendelkezésétől – nem tekinti kizárási oknak az eljárás elhúzódása miatti kifogás elbírálásában való részvételt, mivel e kifogás elbírálása az ügy érdemét nem érintő intézkedés, ezért annak elbírálásában való részvétel a jogorvoslati eljárásban a pártatlanság sérelmével nem jár, figyelemmel arra is, hogy a kifogást elbíráló bíróság az elsőfokú bíróságot meghatározott eljárási cselekményre nem utasíthatja. A pártatlanság követelményének érvényesülése szempontjából az eljáró bíróságot kijelölő határozat meghozatalában, valamint az eljáró bírósággal (bíróval) szemben bejelentett kizárási ok fennállásának és az eljárás elhúzódása miatti kifogásnak az elbírálásában való részvétel a Pp. hatálybalépésével lényegében azonos megítélés alá esik: a bíróságnak ezek a döntései az ügy érdemét nem érintik, arra semmilyen befolyásuk nincs, ezért a bíró, illetve bíróság kizárása, az eljáró bíróság kijelölése és az eljárás elhúzódása miatti kifogás tárgyában indult közbenső eljárások nem minősülnek a perorvoslati kérelemmel érintett határozat meghozatalát megelőző eljárásnak, így az azokban való részvétel nem zárja ki a bírót a perorvoslati eljárásokból.

[9] Minderre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy az első fokon eljáró bíróságot kijelölő határozat meghozatalában való részvétele miatt az érintett tanácselnök a felülvizsgálati kérelem elintézéséből nincs kizárva.