19/2024. (XII. 30.) SZTFH rendelet indokolás

A rendelet indokolása a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról és egyéb eljárási költségekről, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól szóló 9/2022. (I. 28.) SZTFH rendelet [a továbbiakban: 9/2022. (I. 28.) SZTFH rendelet] módosítása a kritikus szervezetek rezilienciájáról és a 2008/114/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló Európai Parlament és Tanács (EU) 2022/2557 irányelv (CER irányelv) átültetéséhez, valamint a kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló 2024. évi LXXXIV. törvényben (a továbbiakban: Kszetv.) foglalt rendelkezésekhez kapcsolódó módosításokat tartalmazza.

Figyelemmel arra, hogy a Kszetv. rendelkezései alapján a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: SZTFH) nem jár el sem kijelölő hatóságként, sem szakhatóságként a kritikus szervezetek, kritikus infrastruktúrák kijelölésével kapcsolatos hatósági eljárásokban, a 9/2022. (I. 28.) SZTFH rendeletben az ezen eljárásokhoz fűződő igazgatási szolgáltatási díj fizetésre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése szükséges.

A Tervezet célja, hogy a nyomástartó berendezések építésével kapcsolatosan átvegye a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 12/2022. (I. 28.) SZTFH rendelet [a továbbiakban: 12/2022. (I. 28.) SZTFH rendelet] szabályozását az építési jogosultság igazolása tekintetében.

A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések engedélyezéséről és hatósági felügyeletéről szóló 11/2022. (I. 28.) SZTFH rendelet [a továbbiakban: 11/2022. (I. 28.) SZTFH rendelet] 9. §-a a nyomástartó berendezés létesítése iránti engedélyezési eljárást szabályozza.

A 11/2022. (I. 28.) SZTFH rendelet 9. § (7) bekezdés a) pontja alapján a létesítési engedély iránti kérelem benyújtásakor igazolni kell a létesítési (építési) jogosultságot. A Tervezet az építési jogosultsággal kapcsolatos – fenti – új szabályozáshoz kapcsolódóan ezt a rendelkezést hatályon kívül helyezi.

A létesítési engedélyben a 11/2022. (I. 28.) SZTFH rendelet alapján legfeljebb 180 napos időtartamra próbaüzem engedélyezhető azzal, hogy az engedélyben ki kell térni a próbaüzem esetleges feltételeire és a kiértékelés tartalmi követelményeire.

A Tervezet a 11/2022. (I. 28.) SZTFH rendelet 9. § (10) bekezdéséből hatályon kívül helyezi a próbaüzem időtartamának korlátozását, mivel nem indokolt az időtartam jogszabályi maximalizálása. Lehetnek ugyanis a gyakorlatban olyan bonyolult rendszerek, amelyek a hatályos szabályozáshoz képest hosszabb próbaüzemet indokolnak. A hatályos szabályozás alapján ebben az esetben a próbaüzem időtartamát egy újabb döntéssel kell meghosszabbítani, így a Tervezet ennek bürokratikus terhét is megszünteti.

A 12/2022. (I. 28.) SZTFH rendelet 20. §-ának módosítása azt a célt szolgálja, hogy a külön építési engedély alapján megépült, de a műszaki kialakítás és üzemeltetés során egymással szorosan összefüggő építményekre egy használatbavételi engedélyt is lehessen kérelmezni. Ilyen helyzetek különösen a geotermikus energia kinyerésével és hasznosításával kapcsolatos létesítmények esetében fordulnak elő.

A 12/2022. (I. 28.) SZTFH rendelet 17. §-a felsorolja, hogy a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építmények esetében az építési engedélyezési eljárásban az építési engedély mit tartalmaz. Az engedély – egyebek mellett – tartalmazza a sajátos építmény helyét, helyrajzi számát, megnevezését és rendeltetését, továbbá a sajátos építmény biztonsági övezetének mértékét.

Az építési tevékenységgel érintett terület, építési sáv nagysága ugyanakkor nem egyezik meg a biztonsági övezet mértékével, és az építési jogosultság igazolása céljából alapítandó elhelyezési szolgalom (megállapodással vagy bányafelügyeleti határozattal) nem a biztonsági övezethez, hanem az építéssel érintett területhez igazodik. Erre tekintettel az építési engedélyben meg kell határozni az építési területet, építési sávot is. Az építési sáv a nyomvonalas bányászati létesítmények esetén jelöli az építési területet.

A hatályos szabályozás nem tartalmaz rendelkezést a tekintetben, hogy a fúrási telephelyen mint veszélyes munkaterületen kik tartózkodhatnak. A Tervezet a munkahelyi biztonság, és az emberi élet és egészség védelmében – a külszíni bányászati tevékenységek Biztonsági Szabályzatáról szóló 8/2022. (I. 26.) SZTFH rendelet 3. § (1) bekezdésének szabályozásához hasonlóan – előírja, hogy a fúrási telephelyre – az oda beosztott és ott munkát végző, valamint a bányafelügyelet részéről ellenőrzésre jogosult személyek kivételével – kísérő nélkül belépni és ott tartózkodni tilos.

A Tervezet a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet [a továbbiakban: 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet] 1. §-ának kiegészítésével – a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 11. §-ának és 26. §-ának módosításához kapcsolódóan – meghatározza a készletszámítási tömb fogalmát.

A 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 5. alcíme a kutatás engedélyezését szabályozza. A 11. § (2) bekezdése sorolja fel a földtani szakértő által ellenjegyzett kutatási zárójelentés tartalmát.

A 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 11. § (2) bekezdés f) pontja alapján a kutatási zárójelentés tartalmazza a kutatással megismert ásványi nyersanyagok meghatározását és minőségi jellemzését, az ásványvagyon minőségi kategóriánkénti mennyiségi meghatározását és ennek megbízhatóságát, valamint az ismeretességi kategóriákat a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 1. mellékletének figyelembevételével azzal, hogy az ásványvagyon minősítését ásványi nyersanyagonként – a kutatási műszaki üzemi tervben előírt vizsgálatok eredményei alapján – a legmagasabb fajlagos értékűtől a kevésbé értékes nyersanyag felé haladva kell elvégezni.

A Tervezet pontosítja a rendelkezést, mivel ismeretességi kategóriákat a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 1. melléklete csak a szilárd ásványi nyersanyagokra ad meg, tehát a hatályos rendelkezést a szénhidrogénekre nem lehet értelmezni. A Tervezet a kutatással megismert szénhidrogén- és széndioxid-telepek vagyonadatai tekintetében kötelező jelleggel a 20/2022. (I. 31.) SZTFH 1. melléklet II. pontja szerinti bizonytalansági kategóriák alkalmazását írja elő.

A 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 11. § (2) bekezdés h) pontjának módosításával a Tervezet részletesen meghatározza, hogy a bányaföldtani adatok összefoglalása alatt mit kell érteni.

A több telepből vagy készletszámítási tömbből álló lelőhely esetén a Tervezet kötelezővé teszi egy összesítő táblázat megadását a kutatási zárójelentésben (ez a jelenlegi gyakorlat szerint sokszor hiányzik a zárójelentésből), amely áttekintést ad a kutatás eredményeként megismert ásványi nyersanyagokról és egyúttal az állami ásványvagyon-nyilvántartásban rögzítendő adatokról.

A 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 11. § (5) bekezdése meghatározza, hogy a kutatási zárójelentés elfogadásáról hozott határozat – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben előírtakon túl – mit kell, hogy tartalmazzon.

Ezek közé tartozik a kutatás során – az előírt vizsgálatok eredményei alapján – minősített ásványi nyersanyagok megnevezése és a külön jogszabály szerinti besorolási kódja, a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 1. melléklet IV. pontja szerinti ismeretességi kategóriája.

A Tervezet pontosítja a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 11. § (5) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezést, mivel ismeretességi kategóriákat a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 1. melléklete csak a szilárd ásványi nyersanyagokra ad meg, tehát a hatályos rendelkezést a szénhidrogénekre nem lehet értelmezni. A módosítás egyúttal a zárójelentés elfogadásáról hozott határozatban is – a kutatási zárójelentés tartalmi követelményeire vonatkozó rendelkezéshez hasonlóan – kötelező jelleggel előírja a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 1. melléklet II. pontja szerinti bizonytalansági kategóriák alkalmazását a kutatással megismert szénhidrogén- és széndioxid-telepek vagyonadatai tekintetében.

A kutatási zárójelentés elfogadásáról szóló határozat tartalmazza azon ásványi nyersanyagok megnevezését, besorolási kódját és vagyonszámítási adatait is, amelyeket az állami ásványi nyersanyag és geotermikus energiavagyon nyilvántartásba – a jóváhagyást követő ásványvagyon mérleg készítése során – fel kell venni.

A Tervezet a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 11. § (5) bekezdés c) pontjának módosításával a több telepből vagy készletszámítási tömbből álló lelőhely esetén kötelezővé teszi a kutatás eredményeként megismert ásványi nyersanyagok összesítő táblázatának megadását a kutatási zárójelentés elfogadásáról hozott határozatban, amely alapján egyértelműen azonosíthatóak a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 48/B. § (4) bekezdése értelmében az állami ásványvagyon-nyilvántartásba felveendő adatok.

Az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló T/9720. számú törvényjavaslat (a továbbiakban: T/9720. sz. törvényjavaslat) kiegészíti a Bt. 22. §-át egy új (13a) bekezdéssel, mely szerint a koncessziós szerződésben adományozott kutatási jog esetén a koncessziós társaság a kutatási terület tekintetében, az elvégzett kutatások alapján, időben eltérően több kutatási rész-zárójelentést is benyújthat. Több kutatási rész-zárójelentés benyújtása esetén is alkalmazni kell a Bt. 22. § (13) bekezdésében foglalt jogvesztő határidőt azzal, hogy legkésőbb az engedélyezett kutatási időszak utolsó napjától számított 5 hónapon belül benyújtott rész-zárójelentéseknek a teljes kutatási területet le kell fedniük.

A kutatási rész-zárójelentés tartalmában azonos a kutatási zárójelentés tartalmával, továbbá az elbírálása során a bányafelügyelet azonos módon jár el, ezért a kutatási rész-zárójelentésre az általános szabályokat kell alkalmazni. A jogalkalmazás egyértelműsége érdekében a Tervezet a Bt. fenti módosítását a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 11. § új (7) bekezdésében is megjeleníti.

A T/9720. sz. törvényjavaslat kiegészíti a Bt. 21/C. § (5) bekezdését azzal, hogy a geotermikus energia hasznosítására vonatkozó szerződés kötelezően tartalmazza a Bt. 41. § (7) bekezdése szerinti bányászati biztosíték nagyságát és szolgáltatásának módját.

A bányászati biztosítékról történő rendelkezéshez meg kell határozni a felszámolási, tájrendezési költségeket, amihez költségterv szükséges a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 41. § (3) bekezdése szerinti tartalommal.

A szénhidrogén-szállítóvezeték, a földgázelosztó és -célvezeték, valamint -tároló létesítmény, egyéb gáz- és gáztermékvezeték létesítése és üzemeltetése kapcsán a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 22. §-a előírja, hogy a műszaki-biztonsági irányítási rendszer (a továbbiakban: MBIR) tervét a jóváhagyása iránti kérelem benyújtása előtt a bányafelügyeletnek előzetesen be kell mutatni.

A Bt. hatályos 24. § (3) bekezdése alapján a szénhidrogén szállítóvezeték, a földgázelosztó és -célvezeték, valamint -tároló létesítmény, egyéb gáz- és gáztermékvezeték tervezésére, létesítésére, felújítására, üzemeltetésére és elbontására az engedélyesnek és az egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltetőjének műszaki-biztonsági irányítási rendszert kell kidolgozni, amelyet a bányafelügyelet hagy jóvá és felügyel. Az MBIR engedélyezési eljárás keretében történő jóváhagyását tehát a Bt. teljes egészében szabályozza, ezért a Tervezet az engedélyesek és a hatóság bürokratikus terheinek csökkentése érdekében hatályon kívül helyezi azt a szabályt a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendeletből, hogy az MBIR tervét még a jóváhagyás előtt külön is be kell mutatni a bányafelügyeletnek.

A Tervezet ugyanakkor az MBIR módosításának egységes kezelése érdekében előírja, hogy a módosított részeket a módosítani kívánt műszaki-biztonsági irányítási rendszerbe beépítetten kell benyújtani a bányafelügyelethez, és a bányafelügyelet az általa jóváhagyott műszaki-biztonsági irányítási rendszer módosítását, a módosításokat külön jelölve, egységes döntésbe foglalva kiadmányozza. A módosítás alapján így mindig integrált, jól kezelhető MBIR áll rendelkezésre.

A 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 25. § (3) bekezdés b) pontjának módosítása és e) ponttal történő kiegészítése – a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 26. § (2) bekezdés b) pontjának módosításához kapcsolódva – kötelezővé teszi az ásványi nyersanyagok telepenkénti, illetve készletszámítási tömbönkénti adatainak, valamint összesítő táblázatának megadását a bányatelek megállapítására irányuló kérelem részeként benyújtandó műszaki leírásban, mivel az állami ásványvagyon-nyilvántartás alapegysége a Bt. 48/B. § (2) bekezdése értelmében a telep, illetve a készletszámítási tömb, és ezeket az adatokat a bányatelek megállapításáról szóló határozatnak is tartalmaznia kell. A Tervezet kötelezővé teszi továbbá a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 1. melléklete szerinti bizonytalansági, illetve ismeretességi kategóriák alkalmazását.

A 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet hatályos 25. §-a alapján a bányatelek megállapítására irányuló kérelem tartalmazza egyebek mellett a külfejtéses művelésre tervezett bányatelek esetében a tájrendezési előtervet.

A bányatelek megállapítása előtt le kell folytatni az előzetes vizsgálati eljárást, vagy a hatásvizsgálati eljárást, amely teljeskörűen vizsgálja a bányászati tevékenységet. A környezetvédelmi hatósági eljárásban számot kell adni a bányászati tevékenység befejezését követő tervezett állapotokról. Erre tekintettel a tájrendezési előterv készítése felesleges bürokratikus többletteher. A bányafelügyelet az újrahasznosítási célról a rendelkezésre álló környezetvédelmi hatósági eljárásokban hozott döntésekre is figyelemmel dönt. A Tervezet a tájrendezési előterv készítési kötelezettség megszüntetéséhez kapcsolódó módosítást vezeti át a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 25. § (5) bekezdésének szövegén.

A 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 26. § (2) bekezdése szabályozza a bányatelek megállapításáról szóló határozat – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben előírtakon túli – kötelező tartalmi elemeit.

A Tervezet a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 26. § (2) bekezdés b) pontjának módosításával kötelezővé teszi a kutatás eredményeként megismert ásványi nyersanyagok telepenkénti, illetve készletszámítási tömbönkénti adatainak, valamint összesítő táblázatának megadását a bányatelek megállapításáról hozott határozatban is, mivel az állami ásványvagyon-nyilvántartás alapegysége a Bt. 48/B. § (2) bekezdése értelmében a telep, illetve a készletszámítási tömb. A szénhidrogén-telepek vagyonadatai tekintetében a Tervezet az 1. melléklet II. pontja szerinti bizonytalansági kategóriák alkalmazását teszi kötelezővé.

Jogalkalmazási problémát okoz jelenleg, hogy a különböző fedőlapú vagy alaplapú bányatelek egyesítése hogyan történhet meg. A hatályos szabályokból is következik, hogy az egyesítendő bányatelkek alaplapjának és fedőlapjának azonos szinten kell lenniük, azonban azoknál a bányatelkeknél, amelyeknél a külszín (annak legmagasabb pontja) a fedőlap, az egyesítés nem volt engedélyezhető, holott a külszíni morfológia az egyesítést nem érinti. A jogalkalmazást könnyíti a Tervezet a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 26. § (11a) bekezdésével történő kiegészítésével, és így annak kimondása, hogy csak meglévő bányatelkek egyesíthetőek, azaz nincs lehetőség olyan egyesítésére, amelynek során az egyik bányatelket még bővíteni kell, hogy a másik, egyesítéssel érintett bányatelekkel határos legyen. Annak nincs akadálya, hogy a bővítést követően az egyesítés megtörténjen.

A Tervezet a bürokratikus terheket csökkenti azáltal, hogy a bányatelek megállapító határozatot nem kell módosítani a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet új 26. § (17) bekezdése szerinti adatok változása esetén. Egyebekben a bányafelügyelet az ingatlan igénybevételi ütemtervtől történő eltérést a kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyása során engedélyezi a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 30. § (1) és (2) bekezdése alapján.

A 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 30. §-a a műszaki üzemi terv engedélyezése szabályozásának körében rögzíti a műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozat általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben előírtakon túli tartalmát. E körben – egyebek mellett – a határozatnak tartalmaznia kell az ásványvagyon-veszteséggel és a termelvény-veszteséggel kapcsolatos rendelkezést is.

A műszaki üzemi terv jóváhagyása során a bányafelügyeletnek vizsgálnia kell az ásványvagyon-gazdálkodási feltételek teljesülését, a műszaki-biztonsági rendelkezések és a tulajdon védelmének érvényesülését, és e körben indokolt esetben rendelkeznie kell. A Tervezet ezt a rendelkezési jogot biztosítja a veszteség-előírás helyett.

A hatályos szabályozás alapján nem egyértelmű, hogy a kitermelés szüneteltetése esetén a bányaüzem ellenőrzésével kapcsolatos tevékenység olyan ingatlanhasználatnak minősül-e, amelyhez az ingatlantulajdonos hozzájárulása szükséges. Közérdek ugyanakkor a szünetelő bányák jogszabályban rögzített rendszerességgel történő ellenőrzése, vagy egy biztonságellenes állapot (pl. rézsű csúszás) megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtétele. A Tervezet ezért a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 34. § (3) bekezdésének kiegészítésével kimondja, hogy nem számít ingatlan igénybevételnek a jogszabályban előírt ellenőrzési kötelezettségek teljesítése vagy a biztonságellenes állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtétele.

A Tervezet módosítja a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 35. § (3) bekezdésének vonatkozó szabályait a 12/2022. (I. 28.) SZTFH rendelettel való összhang megteremtése, és a kettős szabályozás elkerülése érdekében.

A szénhidrogén- és a szén-dioxid-szállítóvezeték (a továbbiakban együtt: szállítóvezeték), a földgáz elosztóvezeték (a továbbiakban: elosztóvezeték), az egyéb gáz- és gáztermékvezeték, valamint a bányászati létesítmény és a célvezeték, továbbá környezetük védelme, azok zavartalan üzemeltetése, ellenőrzése, karbantartása, javítása és az üzemzavar-elhárítás biztosítása céljából biztonsági szabályzatban meghatározott méretű biztonsági övezetet kell megállapítani. A 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet meghatározza, hogy a biztonsági övezetben mely tevékenységek tiltottak vagy korlátozottak. A biztonsági övezetre előírt tilalmak és korlátozások megtartását az üzemeltető vagy megbízottja rendszeresen ellenőrzi, és azok megsértése esetén a biztonsági övezettel érintett ingatlan tulajdonosát, kezelőjét vagy használóját határidő tűzésével felszólítja a jogsértő állapot megszüntetésére és az eredeti állapot helyreállítására. Ha a határidő eredménytelenül telik el, az üzemeltető vagy megbízottja ezt haladéktalanul bejelenti a bányafelügyeletnek a szükséges hatósági intézkedések megtétele érdekében. Ha biztonsági okokból azonnali intézkedés megtétele szükséges, az üzemeltető vagy megbízottja közvetlenül intézkedhet a jogsértő állapot megszüntetése iránt, amit az ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy használója tűrni köteles.

A hatékony és gyors hatósági eljáráshoz elengedhetetlen az üzemeltető részéről, hogy a bányafelügyelet számára benyújtsa azokat az iratokat, amelyek a biztonsági övezet megsértését igazolják, és amelyek az üzemeltető biztonsági övezet sértéssel kapcsolatos megelőző intézkedéseit alátámasztják.

Nyomvonaljellegű kőolaj- és földgázbányászati létesítmény, szállítóvezeték, elosztóvezeték, célvezeték, valamint egyéb gáz- és gáztermékvezeték (keresztezett létesítmény) estében szabály, hogy gépi földmunkát – a keresztezett létesítmény feltárásához szükséges szilárd burkolatú út felbontása kivételével – a létesítmény szélső alkotóitól számított 1-1 méteres övezeten belül végezni nem lehet.

A bírósági gyakorlatban is bizonytalanságot okoz a gépi földmunkavégzéssel kapcsolatos tényállási elemek értékelése tekintettel arra, hogy a gépi földmunkavégzésnek nincs fogalma, magyarázata a hatályos szabályozásban. A Tervezet erre figyelemmel rögzíti a gépi földmunka tartalmát a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 38. §-ának kiegészítésével.

A 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet alapján ha más nyomvonalas létesítmény üzemzavarának elhárítása szükséges, az üzemzavarral érintett nyomvonalas létesítmény üzemeltetője köteles az üzemzavar-elhárítás megkezdése előtt a keresztezett létesítmény üzemeltetőjével a tervezett munkálatokról és azok helyéről egyeztetni.

A 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 38. § (12) bekezdésének hatályos rendelkezése alapján nem egyértelmű, hogy milyen esetben szükséges üzemzavar-elhárítás esetén az egyeztetés. A felesleges adminisztratív terhek elkerülése érdekében a Tervezet rögzíti, hogy üzemzavar elhárítás esetén csak akkor kell a keresztezett létesítmény üzemeltetőjével előzetesen egyeztetni, ha a keresztezett létesítmény az egységes elektronikus közműnyilvántartás alapján érintett az üzemzavar-elhárítással.

A 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 39. §-a alapján a bányatérképen a külszíni alakzatokat, műtárgyakat, a bányászati létesítményeket, a bányaműveleteket, valamint a határvonalakat (bányatelek, védőpillér, kutatási terület, belterület, ásványi nyersanyagtest elhelyezkedést) szabványos térképi jelekkel kell ábrázolni és hitelesíteni. A bányatérkép hitelesítését hites bányamérő végezheti.

A hatályos szabályozás szerint a hites bányamérő szakmai feladatát önállóan, egyéni felelősséggel látja el, tevékenységét a bányafelügyelet ellenőrzi. Ha a hites bányamérő tevékenysége során jogosulatlan vagy szabálytalan bányászati tevékenység végzésre vonatkozó adat birtokába kerül, köteles azt a bányafelügyelettel haladéktalanul közölni.

A hatályos szabályozás alkalmazása a hites bányamérők körében bizonytalanságot okoz, mivel nem dönthető el egyértelműen, hogy milyen esetben kötelesek bejelentést tenni a bányafelügyeletnek. A Tervezet ezért pontosan meghatározza ezeket az eseteket oly módon, hogy azok a hites bányamérő részéről egyértelműen beazonosíthatóak az elkészített bányatérkép alapján.

A 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 25. §-ának módosításához kapcsolódik a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 40. § (1) bekezdésének a tájrendezési előterv kivezetéséhez kapcsolódó módosítása, a belső koherencia megteremtése érdekében.

A bányafelügyelet az előkutatás bejelentése során, a bányászati jog átruházásához előírt hozzájárulás iránti, valamint a műszaki üzemi terv, illetve módosításának jóváhagyására irányuló kérelem elbírálása során dönt a bányavállalkozó bányászati tevékenységéből eredő kötelezettségei teljesítésére szolgáló biztosíték nagyságáról és teljesítésének módjáról. A kérelem részeként a bányavállalkozó köteles a biztosíték nagyságát alátámasztó költségtervet és a biztosítékadás módjára vonatkozó ajánlatot készíteni.

A 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 41. § (6) bekezdése az intézkedések és biztosítékok körében úgy rendelkezik, hogy a zálogjogszerződést vagy óvadéki szerződést a bányafelügyelettel kell megkötni. Zálogként – kivéve, ha a biztosítékul felajánlott ingatlan zálogjogosultja a bányafelügyelet, vagy ha az ingatlanra közérdekű használati jogot vagy az állam Bt. 48. §-a szerinti elővásárlási jogát jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba – csak per-, teher- és igénymentes ingatlan vagy dolog szolgálhat. Óvadékként csak pénz szolgálhat, amelyet a bányavállalkozó a bányafelügyelet hatósági letéti számláján köteles elhelyezni.

A Tervezet a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 41. § (7) bekezdésében rögzíti ezen szerződésekkel kapcsolatban, hogy ezek csak akkor szűnhetnek meg vagy mondhatóak fel, ha a bányafelügyelet a zálog vagy óvadék helyett más biztosítékot elfogadott és azt szolgáltatták is. A biztosíték a bányavállalkozó által el nem végzett tájrendezési kötelezettség vagy meg nem térített bányakár fedezetére szolgál. Erre figyelemmel nem megengedhető, hogy ezek a biztosítékra vonatkozó szerződések az új biztosíték elfogadása előtt megszűnhessenek, vagy felmondhassák ezeket. Ez a jogvédelem szükséges a Bt. 41. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezés és a jogalkotói cél biztosítása érdekében.

A 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 3. § (2) bekezdés c) pontjának hatályon kívül helyezése okán a 3. § (2) bekezdés b) pontjának kodifikációs pontosítása is szükséges.

A nyílt területen történő kutatás engedélyezése nem kapcsolódik a koncessziós kutatási jog adományozásához, a szabályokat koncesszió esetén nem kell alkalmazni. Ezt az elkülönítést az egyértelmű jogalkalmazás érdekében a Tervezet a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 5. § (3) bekezdésében is érvényesíti.

A geotermikus hasznosítási szerződés hosszú távon biztosítja a geotermikus energia hasznosításával érintett fogyasztó folyamatos ellátását. A védőidom felülvizsgálat sem okozhat azonban olyan helyzetet, hogy egy tartós jogviszonyban a fogyasztó kárára történő intézkedést eredményezzen. A Bt. a fogyasztó érdekeit kiemelten védi, ennek az elvnek a geotermikus védőidom felülvizsgálata során is biztosítottnak kell lennie. Ennek érdekében a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 15/B. § (2) bekezdése kiegészül annak kimondásával, hogy nem lehet a geotermikus energia kinyerésére és hasznosítására vonatkozó szerződést módosítani vagy felmondani, ha ennek következtében ellátatlan fogyasztó maradna.

A 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 25. § (1) bekezdés h) pontja alapján a bányatelek megállapítására irányuló kérelem tartalmazza – egyebek mellett – külfejtéses művelésre tervezett bányatelek esetében a tájrendezési előtervet.

A bányatelek megállapítása előtt le kell folytatni az előzetes vizsgálati eljárást, vagy a hatásvizsgálati eljárást, amely teljeskörűen vizsgálja a bányászati tevékenységet. A környezetvédelmi hatósági eljárásban számot kell adni a bányászati tevékenység befejezését követő tervezett állapotokról. Erre tekintettel a tájrendezési előterv készítése olyan bürokratikus teher, amelyet a Tervezet hatályon kívül helyez. A bányafelügyelet az újrahasznosítási célról a rendelkezésre álló környezetvédelmi hatósági eljárásokban hozott döntésekre is figyelemmel dönt.

A 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 29. § (2) bekezdés j) pontja módosításának indoka, hogy a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 30. §-a alapján a bányafelügyelet a rétegrepesztést, rétegserkentést és az egyéb kitermelést növelő beavatkozásokat akkor engedélyezi, ha i) komplex értékelésre támaszkodó vizsgálatokkal bizonyított, hogy a mélyszinti injektálás, a mélyszinti besajtolás vagy a visszasajtolás más célra tartósan alkalmatlan földtani képződménybe történik, amely a szennyező anyagok továbbterjedése szempontjából zártnak tekinthető szénhidrogén tároló, ii) a műveletből eredően a felszín alatti vízre vonatkozó minőségromlás veszélye kizárt, iii) a művelet nem veszélyezteti a környezeti elemek – különösen a felszín alatti vizek – mennyiségi és minőségi viszonyait, valamint iv) a beavatkozások a bányavállalkozó által folyamatosan ellenőrzöttek, és az ellenőrzés dokumentált.

A bányaüzemi kutatásra, feltárásra, kitermelésre, és meddőhányó hasznosítására vonatkozó műszaki üzemi terv elfogadására irányuló kérelemnek – szénhidrogén feltárás, kitermelés és földgáztárolás esetében – erre tekintettel tartalmaznia kell annak igazolását is, hogy a tervezett beavatkozások kielégítik a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 30. § (4) bekezdésében foglaltakat.

A 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 30. § (5) bekezdése alapján kitermelésre vonatkozó műszaki üzemi terv mélyművelés, vagy kőolaj- és földgázbányászat esetében legfeljebb 5 év, míg külfejtések esetében legfeljebb 15 év időtartamra hagyható jóvá. Ha a bányavállalkozó a kitermelésre engedélyezett területet a tervidőszakban nem teljes mértékben vette igénybe, a jóváhagyó határozat teljesítési határideje legfeljebb egy alkalommal az eredetileg engedélyezett teljesítési idő felével meghosszabbítható.

Többszeletes bányaművelés esetén előfordulhat, hogy a bányavállalkozó a teljes kitermelésre engedélyezett területet igénybe vette, azonban nem minden művelési szinten tudta a kitermelési tevékenységet folytatni, ezáltal a kitermelésre engedélyezett mennyiséget nem tudta kitermelni. A Tervezet az ilyen esetekre figyelemmel – a bürokratikus terhek csökkentése érdekében – lehetővé teszi a bányavállalkozó számára a jóváhagyó határozat teljesítési határidejének legfeljebb egy alkalommal, az eredetileg engedélyezett teljesítési idő felével történő meghosszabbításának kérelmezhetőségét.

A 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 33. § (8) bekezdése alapján a bányavállalkozó és a gázipari engedélyes a vállalkozó, valamint az alvállalkozó igénybevételét az igénybevétel megkezdését legalább 15 nappal megelőzően a bányafelügyeletnek bejelenti. A vállalkozó, alvállalkozó bejelentésével kapcsolatos 15 napos határidő indokolatlanul hosszú, a Tervezet által 5 naposra csökkentett bejelentési határidő elegendő a bányafelügyelet számára a szükséges ellenőrzés elvégzésére és intézkedések megtételére. A határidő csökkentésével rugalmasabbá is válik a vállalkozás, alvállalkozás igénybevételére vonatkozó szabályozás.

A Bt. 30. §-a nem határozza meg kifejezetten a kitermelés szüneteltetésének maximális időtartamát, de a Bt. 30. § (4) bekezdésében szereplő rendelkezés alapján (mely szerint ha a kitermelés szüneteltetésének időtartama eléri a 6 évet, a bányafelügyelet hivatalból elrendeli a bánya bezárását) ez hat évnél több nem lehet.

A Tervezet a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 34. §-ának kiegészítésével kimondja a kitermelés szüneteltetésére vonatkozó részletszabályok között a szüneteltetés maximális időtartamát. Ennél az időtartamnál a jogszerűtlen szüneteltetések időtartamát is figyelembe kell venni, mert ezen időtartamok alatt sem történt kitermelési tevékenység.

A T/9720. sz. törvényjavaslat a Bt. 32. §-ában a biztonsági övezettel kapcsolatos szabályozást kiegészíti a bányafelügyeleti hatáskörbe tartozó nyomástartó berendezéssel. A Tervezet erre figyelemmel a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 37. § (1) bekezdését kiegészíti azzal, hogy a nyomástartó berendezés esetében is biztonsági övezetet kell megállapítani a zavartalan üzemeltetés, ellenőrzés, karbantartás, javítás és az üzemzavar-elhárítás biztosítása céljából.

A Tervezet a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 37. § (3) bekezdésének kiegészítésével a mezőbeni vezetékekre is alkalmazni rendeli a szállítóvezetékre vonatkozó szabályozást, ami biztosítja, hogy ne a biztonsági övezet teljes terjedelmében érvényesüljenek a tiltások és korlátozások, hanem csak a vezeték biztonságát még garantáló terjedelemben. A módosítással elkerülhetővé válik a mezőbeni vezetékkel érintett ingatlan használatának túlzott korlátozása.

A biztonsági övezet csökkentése általában az üzemelő létesítmény műszaki felülvizsgálatával jár, amelynek költségei vannak. Előfordulhat, hogy a biztonsági övezet csökkentése a létesítmény átalakítását igényli, amely szintén költségekkel jár. Mivel ezek nem a hatósági eljárás körébe tartozó költségek, az egyértelmű jogalkalmazás érdekében a Tervezet a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 37. § (8) bekezdésésének módosításával kimondja, hogy a biztonsági övezet csökkentésével járó költségeket a kérelmező ügyfél viseli kivéve, ha a létesítmény tulajdonosával vagy üzemeltetőjével eltérően állapodtak meg, ami a gyakorlatban a költségek közös viselését vagy a költségek létesítmény tulajdonosa vagy üzemeltetője által történő viselését jelenti.

A Bt. 21/B. § (1) bekezdése meghatározza a geotermikus védőidom fogalmát, ezért a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 1. § 7. pontja szerinti, eltérő tartalmú fogalommeghatározás hatályon kívül helyezése szükséges.

A Bt. 49. § 40. pontja meghatározza a szénhidrogén mező fogalmát, ezért a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 1. § 11. pontja szerinti, eltérő tartalmú fogalommeghatározás hatályon kívül helyezése szükséges.

A Bt. 49. § 5. pontja alapján természetes személy is lehet bányavállalkozó, akinél a bányászati tevékenység végzéshez szükséges tárgyi és személyi feltételek nem állnak rendelkezésre, és aki csak vállalkozó igénybevételével tudja a bányászati tevékenységet gyakorolni. Mivel a bányászati jogszabályok megengedik, hogy vállalkozás végezze a teljes bányászati tevékenységet a bányavállalkozó helyett (még jogi személyek esetében is), felesleges és indokolatlan bürokratikus terhet jelent a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 3. § (2) bekezdés c) pontjának azon előírása, hogy a hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog átruházásához való hozzájárulás iránti kérelem elbírálása során a bányafelügyelet vizsgálja a tevékenység gyakorlására előírt jogszabályi feltételeknek, a szakmai és egyéb követelményeknek a teljesítését és a bányászati tevékenység végzésre vonatkozó alkalmasságot, azaz a személyi és tárgyi, műszaki feltételek teljesítését. A Tervezet mindezek okán hatályon kívül helyezi ennek előírását.

A 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 7. § (1) bekezdés f) pontja tartalmazza részben az e) pont szerinti rendelkezéseket, ezért az e) pont pontosítása szükséges.

A termeléses kutatás engedélyezése illeszkedik a kutatási műszaki terv jóváhagyási eljárásba, amelynek során lehetősége van a szakhatóságoknak vagy a bányafelügyeletnek korlátozó rendelkezéseket hozni, ezért a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 10. § (4) bekezdése szerinti további korlátozás előírása nem indokolt. Ezt támasztja alá az is, hogy ezen szabályozás alapján a gyakorlatban nem került sor korlátozás előírására. Valamennyi érintett hatóság a saját eljárására vonatkozó jogszabályok alapján jogosult ellenőrzéseket lefolytatni, és ha indokolt, a megfelelő szankciókat meghozni a jogszabálysértésekkel szemben.

A T/9720. sz. törvényjavaslat 10. §-a kiegészíti a Bt. 21/A. §-át egy új (7a) bekezdéssel, mely szerint a bányavállalkozó a kutatási területet vagy annak egy részét a geotermikus védőidom kijelölési kérelem benyújtásáig visszaadhatja. A bányafelügyelet a terület-visszaadást akkor fogadja el, ha a visszaadásra bejelentett területen a bányakárokat megtérítették, továbbá a tájrendezési, környezetvédelmi, földvédelmi és talajvédelmi kötelezettségeket teljesítették. A kutatási terület visszaadását elfogadó határozat véglegessé válásának napján a kutatási engedély a visszaadott terület tekintetében megszűnik. Erre figyelemmel szükséges a terület visszaadás szabályainak hatályon kívül helyezése a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 12. § (11) bekezdéséből.

A 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 26. § (8) bekezdése alapján a bányatelek megállapításáról szóló véglegessé vált határozatot és a megállapított bányatelek térképét a bányafelügyelet záradékkal ellátva megküldi a kérelmezőnek, valamint szilárd ásványi nyersanyagra megállapított bányatelek esetén az ingatlanügyi hatóságnak a bányatelek mint jogi jelleg ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése céljából. Ha a megállapított bányatelek nem az egész ingatlant érinti, a határozathoz a bányafelügyelet mellékeli az ingatlan bányatelekkel érintett részét ábrázoló, közigazgatási határonként egy vagy több ingatlant is tartalmazó, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt változási vázrajzot is.

Figyelemmel arra, hogy a bányatelek jogi jelleg feljegyzésével kapcsolatos szabályokat a Bt. 26. § (4) bekezdése tartalmazza, a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet jelzett szabályait a Tervezet hatályon kívül helyezi.

A 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 29. § (2) bekezdés j) pont jd) alpontja alapján a bányaüzemi kutatásra, feltárásra, kitermelésre, és meddőhányó hasznosítására vonatkozó műszaki üzemi terv szöveges része tartalmazza a szénhidrogén feltárás, kitermelés és földgáztárolás esetében a tárgyidőszakban tervezett próbatermeltetéseket. A próbatermeltetés az adott telep vagy a réteg fizikai és termelési paramétereinek meghatározására irányuló, korlátozott időtartamú termeltetés, amely a kőolaj- és földgázbányászatban alkalmazott nélkülözhetetlen beavatkozás a teleppel kapcsolatos kitermelési paraméterek meghatározása érdekében. A próbatermeltetéssel kapcsolatos szabályokat a Kőolaj- és Fölgázbányászati Biztonsági Szabályzat szabályozza. A próbatermeltetés megkezdését előzetesen be kell jelenteni a bányafelügyeletnek, tehát a hatósági kontroll biztosított. Erre tekintettel külön nem indokolt a műszaki üzemi tervet a jóváhagyási kérelemben szerepeltetni, így a Tervezet ezért ennek előírását hatályon kívül helyezi a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendeletből.

A 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 1. melléklete módosításának célja részben az UNFC-re vonatkozó hivatkozás javítása, tekintettel arra, hogy az UNFC 2020-ban jelent meg, de 2019-ben frissítették, ezért a nemzetközi gyakorlatban „UNFC 2019”-ként hivatkoznak rá.

A módosítás célja továbbá az 1P, 2P, 3P, illetve 1C, 2C, 3C kategóriák helyett a szénhidrogén-iparban ugyancsak alkalmazott P90, P50, P10, illetve LE, BE, HE kategóriák használatának előírása tekintettel arra, hogy az 1P, 2P, 3P, 1C, 2C, 3C kategóriákhoz gazdaságossági és egyéb akadályozó tényezők kapcsolódnak, így a kutatással megismert szénhidrogén-vagyon megalapozott besorolása ezen kategóriákba a zárójelentés és a bányatelek-kérelem benyújtása idején még reálisan nem elvárható.

A módosítás célja végül a CRIRSCO (2019)-re való hivatkozás pontosítása és összhangba hozása a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 1. melléklet IV. pontjának címével.

A Tervezet a bányászatban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról szóló 22/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet kiegészítésével a külfejtéses bányászatban az alapfokú végzettséggel, de lényegesen hosszabb gyakorlati idővel rendelkező személyek számára is lehetővé teszi a gépészeti és villamos felügyeleti tevékenység végzését, a bányászati felügyeletre vonatkozó szabályoknak megfelelően.

A tervezett robbantás bejelentésével kapcsolatos rendelkezések újra szövegezése a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről szóló 28/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet [a továbbiakban: 28/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet] 5. §-ának módosításával a jogalkalmazás megkönnyítését, továbbá a robbanóanyag-felhasználási engedély tartalmának módosításával kapcsolatos új rendelkezés beépítését szolgálja, mivel a tervezett robbantás időpontja mellett a robbantást végző robbantásvezető nevét és elérhetőségét is be kell jelenteni.

A 28/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 4. §-a alapján a robbanóanyag gyártására, megszerzésére, felhasználására, megsemmisítésére, valamint a polgári robbanóanyag forgalmazására vonatkozó engedély iránti kérelmet benyújtó kérelmező – nyomvonalas vagy vízi létesítmény, repülőtér vagy műemlék védőtávolságán belüli, továbbá hajóúton vagy honvédelmi szempontból jelentős vagy védett természeti területen végzett robbantás esetében – a robbanóanyag-felhasználási engedély iránti kérelem benyújtásakor igazolja az érintett kezelő, üzemeltető vagy védett természeti terület esetében az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság robbantásra vonatkozó nyilatkozatának meglétét.

A kezelők a gyakorlatban a nyilatkozatukat nem a robbanóanyag-felhasználási engedély iránti kérelemben szereplő időtartam tekintetében adják meg, hanem féléves vagy egyéves időtartamra. A kezelők kezelésében álló létesítmények vagy területek nem nagy gyakorisággal változnak, ezért a bürokratikus terhek csökkentése érdekében is a Tervezet úgy szól, hogy a nyilatkozatot a robbanóanyag-felhasználás tervezett teljes időtartama tekintetében kell megadni, így nem kell félévente vagy évente a robbanóanyag-felhasználási engedély módosítását kérnie az engedély jogosítottjának.

A robbanóanyag gyártására, megszerzésére, felhasználására, megsemmisítésére, valamint a polgári robbanóanyag forgalmazására vonatkozó engedély iránti kérelmet a 28/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 2. melléklete szerinti tartalommal kell benyújtani. A robbanóanyag felhasználási, valamint megsemmisítési engedélykérelem esetében a kérelem tartalmazza /egyebek mellett/ – a földalatti bányában és a geofizikai mérések esetében végzett robbantás kivételével – az olyan méretarányú térképet, amelyen a tervezett robbantás helye, hatásterülete és biztonsági távolságai, az ezen belül lévő valamennyi építmény, védendő létesítmény, ezek védőterülete, védőövezete, biztonsági övezete, továbbá a vízi utak és a védett természeti területek jól látható módon feltüntetésre kerültek.

A föld alatti bányákhoz hasonlóan nem indokolt a kőolaj- és földgázbányászatban továbbá a víz kitermelése céljából fúrólyukban végzett robbantás esetén sem a térképkészítési kötelezettség, mert itt a föld alatti bányáknál lényegesen nagyobb mélységben, lényegesen kisebb mennyiségű robbanóanyag-felhasználás történik.

A Tervezet módosítja a 28/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 2. mellékletét, melynek alapján a robbantást ténylegesen lefolytató robbantásvezető nevét és adatait a robbanóanyag-felhasználási engedély iránti kérelemben nem szükséges megadni, mert a tényleges robbantás megtörténtéig a személy változhat, ami az engedély módosítását tenné szükségessé, továbbá a robbantási tevékenységet döntően nem a bányavállalkozók vagy más engedélyesek végzik, hanem szakcéget bíznak meg a robbantás elvégzésével. A robbantásvezető személyét majd a tervezett robbantásra vonatkozó bejelentésnél kell megadni az elérhetőségeivel együtt.

A fentiek okán szükséges a robbanóanyag-felhasználási engedély kötelező tartalmi elemei közül is törölni a robbantásvezető adatait.

A robbantást 72 órával a robbantás tervezett időpontja előtt be kell jelenteni a 28/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 5. §-a alapján, ezért felesleges a 28/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 2. melléklete szerinti robbanóanyag felhasználási, valamint megsemmisítési engedélykérelemben a robbantás időpontját és időtartamát szerepeltetni. A robbantás időpontja a robbanóanyag-felhasználási engedély iránti kérelem benyújtásakor tipikusan még nem ismert (ezért csak egy tervezett időpont szerepelhet a kérelemben), illetve ha a robbantási munka folyamatosan történik, a robbantási időpontok eleve nem megadhatóak.

Kőolaj- és földgázbányászat vagy vízbányászat esetén a robbantási tevékenység több száz vagy ezer méteres mélységben történik, kis mennyiségű robbanóanyag felhasználásával, továbbá főleg a kőolaj- és földgázbányászatban nagy területen számos kút lehet érintett a robbantással, amelynek ábrázolása nehézkes, többletinformációval nem szolgál. A Tervezet a 28/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 2. melléklete módosításával ezért hatályon kívül helyezi azt a szabályt, hogy ha a robbantás biztonsági távolságán belül építmény vagy más védendő létesítmény található, akkor szükséges annak térképi ábrázolása.