KÜ BH 2024/193

[1] A felperesek lakóhelyéül szolgáló „kivett kert és gazdasági épület, lakóépület” megnevezésű ingatlan (a továbbiakban: ingatlan) 1998. szeptember 10-től 2021. szeptember 17-ig a perben nem álló személy kizárólagos tulajdonát képezte. Az ingatlanra kérelmező részére 37691/2001.10.15. számú határozattal holtig tartó haszonélvezeti jog került bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba.

[2] A járási hivatal 2016. február 23-án az ingatlanra a kérelmező javára bejegyzett holtig tartó haszonélvezeti jogot a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 108. § (1) bekezdésének alapulvételével törölte.

[3] Az ingatlan tulajdonosa 2021. szeptember 17-én egy másik személy lett, aki azt 2021. október 6-án kelt adásvételi szerződéssel eladta a felperesek részére. A felperesek tulajdonjogát 2022. március 9-én jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba.

[4] A felperesek az ingatlant korszerűsítették, ahhoz családi otthonteremtési kedvezményt vettek igénybe. Az adóvisszatérítési támogatás biztosítására jelzálogjog, ezzel egyidejűleg elidegenítési és terhelési tilalom került bejegyzésre.

[5] A kérelmező a törölt haszonélvezeti joga visszajegyezhetőségének vizsgálatára irányuló eljárást indított. Ezen kérelmét kézbesítési meghatalmazottja útján 2023. február 27-én adta postára, az 2023. március 1-jén érkezett meg az alpereshez. Az alperes 2023. március 8-án hiánypótlásra hívta fel a kérelmezőt jogosultsága igazolása céljából. A kérelmező hiánypótlását követően 2023. július 10-én az alperes értesítette a felpereseket az eljárás megindulásáról.

[6] Az alperes 2023. augusztus 30-án kelt NFK-012783/2023. számú határozatával a kérelmező kérelmének részben helyt adott és elrendelte a törölt haszonélvezeti jogának az ingatlan I. és II. rendű felperesek 1/2–1/2 tulajdoni illetőségének „kert és gazdasági épület” megjelölésű területére történő visszajegyzését. Az ingatlan „lakóépület” megjelölésű területe tekintetében a kérelmet elutasította. Határozatát a Fétv. 108/C. § (1)–(3) bekezdéseire, 108/F. § (2), (4), (6)–(8) bekezdéseire alapította. Rögzítette, hogy a felperesek nem minősülnek jóhiszeműnek, mert tulajdonjoguk 2018. március 6. után kötött szerződés alapján keletkezett. A haszonélvezeti jog törlését követően az ingatlan termőföld jellege részben megváltozott, azon lakóépület került feltüntetésre. Erre a területre a haszonélvezeti jog visszajegyzésének nem volt helye.

[7] A felperesek keresetükben elsődlegesen a határozat megsemmisítését, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését kérték. Hivatkoztak arra, hogy az alperes megsértette az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 46. § (1) bekezdés a) pontját, ugyanis a Fétv. 108/D. § (4) bekezdésében foglalt anyagi jogi jogvesztő határidőt a kérelmező elmulasztotta. Erre figyelemmel az alperesnek a kérelmező elkésett kérelmét érdemi vizsgálat nélkül kellett volna visszautasítania. Kifejtették, a kérelemnek 2023. február 28-ig meg kellett volna érkeznie a hatósághoz.

[8] Előadták, hogy az alperes határozata sérti az Ákr. 81. § (1) bekezdését, annak indokolása hiányos. A kérelmező kérelme nem felelt meg a Fétv. 108/D. § (8) bekezdésének. Vitatták a hiánypótlási felhívás kiadásának jogszerűségét, továbbá azt is, hogy kizárólag 2023. július 10-én értesültek az eljárás megindulásáról.

[9] Egyidejűleg érdemben is sérelmezték az alperes határozatának tartalmát, a törölt haszonélvezeti jog visszajegyzését.

[10] A törvényszék ítéletével a felperesek keresetét elutasította.

[11] A kérelem határidőben történő előterjesztése kapcsán kifejtette, hogy az Ákr. 52. §-a az eljárási jogi határidők számítására vonatkozik, vagyis a perbeli kérdés eldöntése szempontjából az nem releváns. Megítélése szerinti azonban azzal, hogy a jogalkotó külön nem rendelkezett arról, hogy a kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2023. február 28-ig megérkezzen a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz, a 2023. február 28. napjáig igazoltan postára adott kérelem határidőben előterjesztettnek minősül. A benyújtási határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak címzett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján a hatóság címére ajánlott küldeményként postára adták. Így nem merült fel olyan eljárásjogi akadály, amely a kérelem érdemi elbírálását akadályozta volna.

[12] Az eljárt bíróság megítélése szerint az alperest a kérelem határidőben történő benyújtása kapcsán külön indokolási kötelezettség nem terhelte, figyelemmel arra, hogy azt határidőben előterjesztettnek tekintette.

[13] Az alperes jogszerűen hívta fel hiánypótlásra a kérelmezőt, miután tisztáznia kellett, hogy jogosult volt-e az eljárás megindítására, illetve a kérelem érdemi elbírálásra alkalmas-e. A hiányos kérelem az ügy érdemi elbírálását akkor akadályozta volna, ha a hiánypótlási felhívást egyáltalán nem teljesíti.

[14] Kifejtette, hogy nem jogszabálysértő, hogy a felpereseket a hiánypótlás teljesítését követően értesítette az alperes az eljárás megindulásáról. Amíg az alperes nem tisztázta azt, hogy a kérelmező jogosult volt-e az eljárás megindítására, addig az ellenérdekű felet nem kellett arról értesíteni. E kérdésben utalt az Ákr. 104. § (3) bekezdésére is.

[15] Az ügy érdeme körében hangsúlyozta, az alperesnek a kérelem elbírálása során a 2022. január 1-jétől hatályos Fétv. XVI. Fejezet 20/F. alcímében írt rendelkezéseket kellett figyelembe vennie, tekintettel az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) C-235/17. számú Európai Bizottság kontra Magyarország ügyében 2019. május 25-én hozott ítélet rendelkezéseire [ECLI:EU:C:2019:432]. Az EUB mondta ki azt, hogy az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 33. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az a tagállami szabályozás, amelynek értelmében a mezőgazdasági földterületen korábban létesített olyan haszonélvezeti jogok, amelyek jogosultjai e földterületek jogosultjának nem közeli hozzátartozói, a törvény erejénél fogva megszűnnek és azokat az ingatlan-nyilvántartásból törölni kell.

[16] Tény, hogy a felperesek nem attól vásárolták az ingatlant, aki a haszonélvezeti jog bejegyzésekor annak tulajdonosa volt, azonban ezt a hatóságnak értékelnie nem kellett. Az alperesnek az eljárása során az irányadó jogszabályokat kellett alkalmaznia, azokat megfelelően értékelve rendelkezett a kérelem tárgyában, függetlenül attól, hogy a felperesek mint tulajdonosok sérelmet szenvedtek-e a haszonélvezeti jog visszajegyzése révén.

[17] A felperesek tulajdonjoga fennmaradt, kizárólag a határozat rendelkező részében foglalt területre vonatkozó használati joguk korlátozódott. Az EUB ítélete mentén azonban jogszerűtlen volt a haszonélvezeti jogok ex lege törlése, ezért a jogalkotó a Fétv. átmeneti rendelkezései között szabályozta az erre vonatkozó eljárást.

[18] A Fétv. 108/F. § (6) bekezdés a) pontjának, 108/F. § (7) bekezdésének Alaptörvénybe ütközését pedig nem az elsőfokú bíróság, hanem az Alkotmánybíróság jogosult felülvizsgálni.

[19] A felperesek felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítéletnek a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 121. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hatályon kívül helyezését és az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára kötelezését kérték.

[20] Kifejtették, a jogerős ítélet sérti az Ákr. 46. § (1) bekezdés a) pontját, az Ákr. 81. § (1) bekezdését, a Fétv. 108/D. § (4) és (8) bekezdésében foglalt anyagi jogi rendelkezést, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:21 §-ában foglaltakat.

[21] Fenntartották azon érvüket, hogy a kérelmező a kérelmét elkésetten nyújtotta be, mert annak az alpereshez postai feladás esetén 2023. február 28-ig meg kellett volna érkeznie. A benyújtás szó nem értelmezhető kiterjesztően, a magyar nyelv szabályainak megfelelő értelmezése szerint nem postai feladást jelent. A kérelem benyújtására az arra jogosultaknak megfelelően hosszú idő, fél év állt rendelkezésükre úgy, hogy az alperes a Fétv. 108/E. § (1) bekezdése alapján értesítést is küldött a törölt haszonélvezők részére 2022. július 31-ig. A Fétv. 108/D. § (4) bekezdésében meghatározott határidő olyan anyagi jogi határidő, amelyet egy meghatározott igény érvényesítésére adott meg a jogalkotó azzal, hogy kifejezetten kimondta, hogy a határidő jogvesztő.

[22] A Pkt. 6:21. §-ára utalva kifejtették, hogy a jogosultság gyakorlására és követelés érvényesítésére jogszabályban előírt határidő eltelte jogvesztéssel akkor jár, ha azt a jogszabály kifejezetten így rendeli. Ha a határidő nem jogvesztő, arra az elévülés szabályait kell alkalmazni. Ugyanakkor a jogvesztő határidő elteltével maga az anyagi jogi jogosultság szűnik meg. E körben utaltak a Legfelsőbb Bíróság 4/2003. Polgári jogegységi határozata (a továbbiakban: PJE határozat) indokolásában foglaltakra is.

[23] Az alperes akkor járt volna el helyesen, ha az Ákr. 46. § (1) bekezdés a) pontja szerint a kérelmet visszautasítja, miután az eljárás megindításának jogszabályban meghatározott feltétele hiányzott és törvény ahhoz más jogkövetkezmény nem fűz.

[24] Érvelésük szerint jogszabálysértő módon döntött arról is az eljárt bíróság, hogy az alperesnek a határozatában az elkésettségre vonatkozóan nem volt indokolási kötelezettsége.

[25] Hangsúlyozták, a Fétv. 108/D. § (8) bekezdése szerint a kérelmezőnek a kérelem benyújtásakor kell igazolnia azt, hogy a törölt haszonélvezőnek vagy a törölt haszonélvező jogutódjának minősül. Ezen jogszabályi feltételnek a kérelmező nem tett eleget, ekként hiánypótlási felhívás kibocsátásának sem volt helye.

[26] Felülvizsgálati ellenkérelmében az alperes az ítélet hatályában fenntartását indítványozta.

[27] A felperesek felülvizsgálati kérelme – az alábbiak okán – alapos.

[28] A felülvizsgálati eljárás kereteit a Kp. 115. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 108. § (1) bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem és felülvizsgálati ellenkérelem jelöli ki. A Kp. 120. § (5) bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt.

[29] A Kúria megállapította, az eljárt bíróság a pontosan és törvényesen megállapított tényállásból nem helytálló jogi következtetéseket vont le a kérelem előterjesztésének határideje vonatkozásában.

[30] A Kúriának a felülvizsgálati kérelemben foglaltak mentén alapvetően abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a kérelmező a törölt haszonélvezeti joga visszajegyezhetőségének vizsgálatára irányuló eljárás iránti kérelmét a törvényi határidőn belül nyújtotta-e be.

[31] Erről a határidőről a Fétv. 108/D. § (4) bekezdése rendelkezik akként, hogy a visszajegyezhetőség vizsgálatára irányuló eljárás iránti kérelem 2022. szeptember 1. és 2023. február 28. között nyújtható be. A határidő elmulasztása jogvesztő.

[32] A vita a felek között abban volt, hogy a kérelmet elegendő volt-e törvényi határidő utolsó napján a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság részére postára adni, avagy annak 2023. február 28-ig meg is kellett érkeznie hozzá.

[33] Az EUB C-235/17. számú ügyben hozott ítélete elrendelte az ex lege megszüntetett haszonélvezeti jogok visszaállítását. Ennek a visszaállítási folyamatnak az első lépése a visszajegyzés megállapítására irányuló hatósági eljárás, amely során azt vizsgálja a hatóság, hogy van-e bármilyen jogi akadálya a földrészlethez kapcsolódó korábban törölt, haszonélvezeti jog visszajegyzésének.

[34] Az eljárás kérelemre indult, ezt megelőzően azonban az államot értesítési kötelezettség terhelte arról, hogy az EUB ítélete következtében kérhették a törölt haszonélvezeti joguk visszaállítását, vagy jogosultak voltak kompenzációra. Ez a tájékoztatás tartalmazta a formanyomtatványt is a kérelmek előterjesztésére.

[35] Az eljárás megindítására tehát minden esetben erre irányuló ügyféli kérelem esetében kerülhetett sor, a kérelem előterjesztésére a törvény jogvesztő határidőt határozott meg. Mindez azt jelenti, hogy a kérelmező a határidő elmulasztása esetén elveszítette azon jogosultságát, hogy haszonélvezeti jogát visszajegyeztethesse vagy kompenzációra tartson igényt.

[36] A visszajegyezhetőség vizsgálatára irányuló eljárás iránti kérelem előterjesztésének határidejét a Fétv. 2022. szeptember 1. és 2023. február 28. között határozta meg.

[37] Mind a közigazgatási hatósági eljárás, mind pedig a bírósági eljárás során felmerülő határidők jogi természetüket tekintve vagy anyagi jogi vagy eljárásjogi határidők. A két határidő közötti elhatárolási szempontokat alapvetően a bírói gyakorlat alakította ki a PJE határozat mentén azzal, hogy a felhívott jogegységi határozat a peres keresetindítási határidőről rendelkezik. A legfőbb bírói szerv gyakorlata azonban következetes abban is, hogy a PJE határozat megállapításait kiterjesztette a közigazgatási eljárás során szabályozott határidőkre is [lásd Kfv.IV.35.377/2013/5.].

[38] A Kúria jogelődjeként eljárt Legfelsőbb Bíróság e körben kialakított joggyakorlata fő tézise szerint az anyagi jogi határidők legfőbb ismérve, hogy valamely anyagi joghoz, jogviszonyhoz kötődnek, azok az anyagi jog szabályain alapulnak. Ezzel szemben az eljárásjogi határidők azt az időtartamot jelölik ki az eljárásban, amely alatt az adott eljárási cselekményt el lehet/kell végezni.

[39] A Kúria rámutat, a PJE határozatban foglaltakhoz hasonló megállapításokat tett az igényérvényesítési határidő kapcsán az Alkotmánybíróság a 3215/2014. (IX. 22.) AB határozattal megerősített 3/2006. (II. 8.) AB határozatában, továbbá a PJE határozatot alkotmányossági szempontból vizsgálta a 70/2006. (XII. 13.) AB határozat és annak megállapításait alkalmazta többek között a 3149/2019. (VI. 26.) AB határozat is.

[40] A Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.35.069/2005/6. számú ítéletében elvi éllel mutatott rá, hogy az, hogy egy határidő anyagi vagy eljárásjogi jellegű, elsősorban nem attól függ, hogy azt anyagi vagy más jellegű jogszabály állapítja-e meg, hanem attól, hogy a határidő milyen jogi természetű, mihez kapcsolódik, hogyan helyezkedik el az igényérvényesítés folyamatában. Az olyan határidőt, amely egy anyagi jogviszony keretén belül alanyi (anyagi) jogosultsághoz kapcsolódik, anyagi jogi határidőnek kell tekinteni. Ha egy igényérvényesítés első lépése a kérelem benyújtása, akkor az erre biztosított határidő anyagi jogi jellegű. Amennyiben egy már létrejött, folyamatban lévő jogérvényesítésről van szó, és ezen eljáráson belül kapcsolódik a határidő valamilyen jogosultság érvényesítéséhez, akkor a határidő eljárási jellegű (pl. jogorvoslathoz való jog, észrevételezési jog).

[41] A Fétv. 108/D. §-ának jogszabályi rendelkezéseiből és a határidő számítás joggyakorlatából megállapíthatóan a kérelmezőnek a haszonélvezeti joga visszajegyezhetőségére keletkezik alanyi (anyagi) joga. Ez azonban csak meghatározott időintervallumban áll fenn, mivel a jogszabály megjelöli az igényérvényesítés kezdő és legvégső időpontját. Miután ez a határidő az anyagi jogi jogosultság, az igényérvényesítés megindítására vonatkozik, azt anyagi jogi jellegűnek kell tekinteni.

[42] A Fétv. 108/D. § (4) bekezdése szerinti határidő tehát alanyi (anyagi) joghoz kötődik, és mint ilyen szükségképpen anyagi jogi természetű.

[43] Következésképpen az igény érvényesítésére szolgáló kérelem is ezen határidő alatt nyújtható be, ettől azonban az anyagi jog nem változik át eljárási joggá. Az igényérvényesítés a jogosult elhatározásától függ és annak célja a hatóság még meg nem indult eljárásának a kezdeményezése.

[44] Hangsúlyozza a Kúria, ezt támasztja alá az is, hogy maga a jogalkotó rendelkezett arról, hogy a határidő jogvesztő.

[45] Az anyagi jogi határidő leteltét pedig úgy kell értelmezni, hogy ha a határidő utolsó napja 2023. február 28. napja volt, akkor az adott jognyilatkozatnak eddig a napig meg kellett érkeznie a címzett részére. Nem volt elegendő tehát az, hogy a kérelmező a kérelmét a határidőn belül postára adta, mert az a felek által nem vitatottan csak a határidő elteltét követően, 2023. március 1-én, vagyis elkésetten érkezett meg.

[46] A kifejtett indokok alapján a törvényszék és az alperes tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a törölt haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartásba történő visszajegyezhetőségének vizsgálatára irányuló eljárás iránti kérelem előterjesztésének törvényi határideje eljárásjogi határidőnek minősülne és ezért a határidőben elegendő volt a kérelmet postára adni a címzett részére. Ezért a Kúria a Kp. 121. § (1) bekezdés b) pontja szerint eljárva a törvényszék ítéletét úgy változtatta meg, hogy az alperes határozatát megsemmisítette és a közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására kötelezte.

[47] Figyelemmel a törvényi határidő anyagi jogi természetére, az alperesnek megismételt eljárásában a kérelmező kérelmét akként kell elbírálnia, hogy annak 2023. február 28. napjáig meg kellett érkeznie hozzá. Amennyiben az határidőben nem érkezett meg, ennek jogkövetkezményeit döntésében vonja le.

[48] Miután a felperesek elsődleges felülvizsgálati érve alapos volt, a Kúria a további jogszabálysértések vizsgálatát mellőzte.