2/2024. (IV. 25.) MvM utasítás

1. § (1) Az utasítás hatálya

(2) Ha az előirányzatok bármelyikének felhasználásáról külön jogszabály rendelkezik, ezen utasítás rendelkezéseit csak az abban nem szabályozott kérdésekben kell alkalmazni.

2. § Az utasítás alkalmazásában

3. § (1) Az előirányzatok és a XI. Miniszterelnökség fejezet címrendjében szereplő szakmailag irányított, felügyelt intézményi előirányzatok (a továbbiakban: intézményi címek) tervezése az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) és az Ávr. hatályos előírásai, továbbá az államháztartásért felelős miniszter által kiadott tervezési tájékoztatóban foglaltak alapján történik.

(2) A szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egységek, valamint a szakmai felügyeletet ellátó személyek felelősek a felügyeletük alá tartozó előirányzatok és intézményi címek – szakmailag megalapozott – tervezéséért.

(3) Az előirányzatok és intézményi címek tervezése a Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály (a továbbiakban: KIF) vezetőjének vagy annak akadályoztatása esetén a KIF szakmailag illetékes osztályvezetőjének (a továbbiakban: KIF vezetője) koordinálásával az illetékes szakmai felügyeletet ellátó személyek feladata.

(4) A KIF vezetője az államháztartásért felelős miniszter által kiadott tervezési tájékoztatóban foglaltak, különösen a határidők betartása érdekében szervezi a tervezési folyamatot, valamint határozza meg a feladat- és hatásköröket a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár jóváhagyását követően.

(5) A központi költségvetésről szóló törvénytervezet összeállításához az előirányzatok és intézményi címek felett szakmai felügyeletet ellátó személy az előirányzat összegének megállapításához indokolással ellátott javaslatot küld a KIF vezetője részére.

(6) A központi költségvetésről szóló törvény alapján az előirányzatok elemi költségvetését a KIF, az intézményi címek elemi költségvetését az intézmény készíti elő. Az előirányzatok és intézményi címek elemi költségvetését és az elemi költségvetés főszámait (kiemelt előirányzati megbontásban) a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár hagyja jóvá. Az elemi költségvetés rovati megbontását a KIF vezetője hagyja jóvá.

4. § (1) Az előirányzatok felhasználása az Áht. 109. § (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az 1. § (1) bekezdés a) pontjában felsorolt miniszterek által kiadott rendeletben (a továbbiakban: miniszteri rendelet) meghatározott célokra történhet.

(2) Az előirányzaton keletkezett megtakarítással vagy közfeladatok változásával kapcsolatos átcsoportosítás esetében az 5. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(3) Amennyiben az átcsoportosításhoz a Kormány egyedi határozatában foglalt döntése szükséges, így különösen a következő költségvetési év vagy évek tervezését érintő átcsoportosítás esetén, a kapcsolódó kormány-előterjesztést a szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység készíti elő, egyeztetve a KIF-fel és a Jogi Szolgáltatási Főosztállyal (a továbbiakban: JSZF).

(4) Az előirányzatok terhére kötelezettségvállalást jelentő, az Ávr. 34. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kiadási előirányzatok továbbadására szolgáló pénzeszköz-átadási megállapodásokat, az Áht. 33. §-a szerinti, fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításra irányuló megállapodásokat, valamint a fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosítások esetén a támogatói okiratokat a JSZF és a KIF együttműködve készítik elő.

5. § (1) Az előirányzatok felhasználása során szükségessé váló, fejezeti hatáskörű előirányzat-módosítás végrehajtását a miniszterelnök általános helyettese vagy az 1. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti személy, illetve az általuk átruházott hatáskörben, valamint a minisztertől az SzMSz-ben kapott jogkörében eljárva a KIF vezetője – ha jogszabály alapján szükséges, az államháztartásért felelős miniszter előzetes engedélyével vagy hozzájárulásával – engedélyezi.

(2) A központi költségvetésről szóló törvényben jóváhagyott előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadási előirányzatok túllépésekor az eredeti előirányzatot meghaladó igényt, valamint az azt megalapozó indokolást és számítást tartalmazó előterjesztést a szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység készíti elő.

6. § (1) Az előirányzatok felhasználása a miniszteri rendeletben meghatározott módokon történhet.

(2) A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére, a kötelezettségvállalásra, a teljesítés igazolására, az érvényesítésre, valamint az utalványozásra felhatalmazottak nevéről és aláírásmintájáról a Pénzügyi és Számviteli Főosztály (a továbbiakban: PSZF) naprakész nyilvántartást vezet, és a felhatalmazó levelekről egy eredetivel mindenben megegyező másolati példányt a JSZF rendelkezésére bocsát.

(3) A kötelezettségvállaló, a pénzügyi ellenjegyző, a kötelezettségvállalás szakmai szempontú záradékolását végző személy, a jogi ellenjegyző és a jogi ellenőrzést végző a kötelezettségvállalás dokumentumát, a teljesítésigazoló a teljesítésigazolást a saját nevében, saját nevének és beosztásának feltüntetésével, – a (2) bekezdésben meghatározott személyek esetében – aláírásmintájának megfelelően köteles aláírni.

(4) Amennyiben a kötelezettségvállalás dokumentumát aláírásával ellátó személyében az aláírási folyamat során változás következik be, az aláíró, az ellenjegyző, a záradékoló nevét és beosztását úgy kell javítani, hogy a törölt szöveg olvasható maradjon. A javítást a javítás tényének feltüntetésével, valamint a javítás dátumával ellátva alá kell írni.

7. § Az idegen nyelven kiállított nyilatkozathoz, dokumentumhoz magyar nyelvű hiteles, de legalább szakmai fordítást csatolni kell, kivéve, ha az okirat megvizsgálására köteles szervezeti egység vezetője attól eltekint.

8. § (1) Kötelezettségvállalásra

(2) A kötelezettségvállalás a jogviszonynak megfelelő, a Miniszterelnökség intranethálózatán közzétett kezdeményező irattal kezdeményezhető.

(3) A kötelezettségvállalás tervezetét a JSZF készíti elő. A JSZF a kötelezettségvállalás tervezetének előkészítése során a következő sorrendben egyeztet

(4) A kötelezettségvállalás tervezetére a Miniszterelnökség szervezeti egységei a lehető legrövidebb időn belül kötelesek választ adni.

(5) A kötelezettségvállalás tervezetét a szerződő féllel a szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység vagy a szakmai felelős, ezek hiányában, illetve a JSZF vezetőjének döntése alapján – a szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység vagy szakmai felelős tájékoztatása mellett – a JSZF egyezteti.

(6) Amennyiben valamelyik előirányzat vonatkozásában új kötelezettséget vállalni jogszabályban meghatározott más miniszter előzetes egyetértésével lehet, az ehhez szükséges kérelmet a szakmai kezdeményező irat jóváhagyását követően a szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység vagy a szakmai felelős készíti el, és továbbítja az illetékes miniszter részére, majd az engedély beszerzését követően továbbítja a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár részére.

(7) A kötelezettségvállalást tartalmazó aláírt dokumentumot, valamint a 35. §-ban szereplő adatszolgáltatási kötelezettség meglétét igazoló dokumentumot a KIF a pénzügyi kifizetéshez kapcsolódó iratként kezeli.

(8) A szakmai felügyeletet ellátó személy, valamint a szakmai felelős nyilvántartást vezet a felelősségébe tartozó előirányzatokat érintő forrásokról, valamint az azok terhére általa kezdeményezett, aláírt kötelezettségvállalásokról. A KIF az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) szerinti nyilvántartást vezet a Forrás Integrált Ügyviteli Rendszerben (a továbbiakban: Forrás.NET).

9. § (1) Több év vagy a költségvetési éven túli év kiadásai előirányzata terhére vállalt kötelezettségek (a továbbiakban: több év előirányzatait terhelő kötelezettségvállalás) esetén az Áht. 36. § (4)–(4i) bekezdésében, az Ávr. 46. § (2)–(4) bekezdésében és 49. §-ában foglalt feltételek teljesülését kiemelten kell vizsgálni.

(2) A több év előirányzatait terhelő kötelezettségvállalásokról a szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység, illetve a szakmai felelős, valamint a KIF külön nyilvántartást vezet.

(3) Az előző években a tárgyévre vállalt kötelezettség és az Áht. 36. § (1) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettség a tárgyévi előirányzat terhére még vállalható éven belüli kötelezettséghez kapcsolódó szabad keretet csökkenti.

(4) Az Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti kötelezettségvállalásra vonatkozóan – az Ávr. 5. melléklete szerinti adattartalommal – a KIF a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: MÁK) által biztosított elektronikus felületen adatot szolgáltat.

(5) A szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység köteles a (4) bekezdés szerinti adatszolgáltatáshoz a KIF-nek – erre vonatkozó külön felhívás nélkül – a bejelentési kötelezettséggel érintett adatok változásáról információt biztosítani.

(6) A több év előirányzatait terhelő kötelezettségvállalások megkötésére egyebekben az utasítás kötelezettségvállalásokra vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

10. § (1) A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére

(2) A kötelezettségvállalás jogi ellenőrzését (a továbbiakban: jogi ellenőrzés)

(3) Ha jogszabály előírja, vagy a kötelezettségvállaló erről dönt, és az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Ügyvédi törvény) meghatározott feltételek adottak, a kötelezettségvállalás dokumentumát a kamarai jogtanácsos az Ügyvédi törvény 43–45. §-a szerinti ellenjegyzéssel látja el. Ha az Ügyvédi törvényben meghatározott feltételek nem adottak, a kötelezettségvállalás dokumentumát a kötelezettségvállaló ez irányú döntése esetén sem láthatja el a kamarai jogtanácsos ellenjegyzéssel, különösen költségvetési megállapodások és támogatói okiratok esetén és akkor, ha valamelyik szerződő fél külföldi illetőségű.

(4) A kötelezettségvállalás (3) bekezdés szerinti jogi szempontú ellenjegyzésére

(5) Nem szükséges a (4) bekezdés szerinti jogtanácsosi ellenjegyzés a Miniszterelnökség irányítása, felügyelete, tulajdonosi joggyakorlása, valamint alapítói joggyakorlása alá tartozó szervezetekkel kötendő szerződések esetében.

(6) A kötelezettségvállalás szakmai szempontú záradékolását

(7) A (6) bekezdés a) pontja esetén a szakmai szervezeti egység vezetője a kötelezettségvállalást tartalmazó dokumentumnak a 28. §-ban és a 29. § (2) bekezdésében, illetve szerződésmódosítás esetén a 36. § (3) bekezdésében foglalt vizsgálat eredményét tanúsító záradékát aláírja a záradék szakmai felelős általi aláírását megelőzően.

(8) A (6) bekezdés b) pontja esetén a szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység vezetője a kötelezettségvállalást tartalmazó dokumentumot a 28. §-ban és a 29. § (2) bekezdésében, illetve szerződésmódosítás esetén a 36. § (3) bekezdésében foglalt vizsgálat eredményét tanúsító szakmai ellenjegyzésével látja el a kötelezettségvállalást tartalmazó dokumentumnak a szakmai felügyeletet ellátó személy által kötelezettségvállalókénti aláírását megelőzően.

(9) A Modern Városok Program (ÁHT azonosító: 358951) előirányzatnál a kötelezettségvállalás jogi ellenőrzése vagy jogi szempontú ellenjegyzése és pénzügyi szempontú ellenjegyzése nem terjed ki

(10) A Miniszterelnökség, a miniszterelnök általános helyettese, valamint az 1. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti személy tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok tekintetében tőkeemelés, pótbefizetés, tulajdonosi támogatás finanszírozásának célját szolgáló előirányzat esetében a kötelezettségvállalás jogi ellenőrzése vagy jogi szempontú ellenjegyzése és pénzügyi szempontú ellenjegyzése nem terjed ki a tulajdonosi joggyakorló döntése gazdasági, pénzügyi megalapozottságának, valamint a gazdasági társaság működése gazdaságosságának, hatékonyságának, jogszerűségének vizsgálatára.

(11) A központi kezelésű előirányzat terhére történő kötelezettségvállaláshoz a pénzügyi ellenjegyző jogosult a pénzügyi feladatai ellátásához az Ávr. 54. § (2) bekezdése szerinti szakértő igénybevételére.

11. § (1) A kötelezettségvállalás tervezetét kizárólag a jogi ellenőrzés, az ellenjegyzések, valamint a kötelezettségvállalás szakmai szempontú záradékolása beszerzését követően lehetséges felterjeszteni a kötelezettségvállaló részére aláírásra, kivéve, ha az Ügyvédi törvénynek megfelelően az ellenjegyzést a kötelezettségvállaló által történő aláírást követően kell elvégezni. A kötelezettségvállaló által aláírt, valamint hivatali bélyegzőlenyomatával ellátott szerződések, megállapodások partnerekkel történő aláíratásáról főszabály szerint a JSZF gondoskodik. A JSZF vezetője jogosult a főszabálytól eltérően a kötelezettségvállalás dokumentumainak partnerekkel történő aláíratásáról a szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység vagy a szakmai felelős bevonásával gondoskodni, amely feladatot az köteles ellátni.

(2) Ha a kötelezettségvállalás nem felel meg az Áht. 37. § (1) bekezdésében foglaltaknak, a pénzügyi ellenjegyzésre jogosultnak erről írásban kell tájékoztatnia a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkárt, a minisztert és – amennyiben annak személye a miniszter személyétől eltér – a kötelezettségvállalással érintett előirányzat vonatkozásában a fejezetet irányító szerv vezetőjét és a kötelezettségvállalót. Ha a miniszter a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult köteles az utasításnak eleget tenni. Ez esetben a dokumentumot az „a kötelezettségvállalás ellenjegyzése utasításra történt” záradékkal látja el, és – amennyiben a kötelezettségvállaló személye a miniszter személyétől eltér – ennek tényéről a minisztert és – amennyiben annak személye a miniszter személyétől eltér – a kötelezettségvállalással érintett előirányzat vonatkozásában a fejezetet irányító szerv vezetőjét írásban haladéktalanul értesíti.

(3) Ha a 10. § (2) és (4) bekezdése szerinti személy eljárása során megállapításra kerül, hogy a kötelezettségvállalás jogszabályba vagy közjogi szervezetszabályozó eszközbe ütközik, és ezért nem látható el jogi ellenőrzést igazoló aláírással vagy jogtanácsosi ellenjegyzéssel, a 10. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott személy köteles erre a kötelezettségvállaló, a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár, a JSZF vezetője és a KIF vezetője figyelmét felhívni a jogi ellenőrzést igazoló aláírást vagy jogtanácsosi ellenjegyzést akadályozó körülményekről történő írásbeli tájékoztatás megküldésével. A 10. § (2) bekezdésében meghatározott személyt jogi ellenőrzést igazoló aláírásra, a 10. § (4) bekezdésében meghatározott személyt a jogtanácsosi ellenjegyzésre utasítani nem lehet.

12. § (1) A teljesítés elfogadását megalapozó dokumentumok megőrzése, valamint az adott esetben felmerülő kamat megállapítása a teljesítés igazolására jogosult személy feladata.

(2) A felhasznált előirányzatok esetében a teljesítés igazolására jogosult – ideértve a támogatások esetében a szakmai beszámoló és pénzügyi elszámolás (a továbbiakban: beszámoló) elfogadására jogosult személyt is – aláírásával tanúsítja a beszámoló szakmai és pénzügyi szempontú megfelelőségét (ideértve a szakmai beszámolónak a pénzügyi elszámolással való összhangját).

(3) Amennyiben az szükséges, a teljesítés igazolására

(4) A (3) bekezdés szerinti teljesítésigazolásra jogosult személyt a kötelezettségvállalás dokumentumában meg kell jelölni.

(5) A szakmai felelős, illetve a szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység a beszámoló szakmai szempontú megfelelőségéről a kötelezettségvállalót köteles írásban tájékoztatni.

(6) A beszámoló elfogadásáról szóló, a kedvezményezettnek címzett értesítés tartalmazza legalább

(7) Az Áht. 97. § (1) bekezdése értelmében az előírt követeléséről lemondani csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet.

(8) A teljesítésigazolásra jogosult a beszámoló elfogadásáról szóló, a kedvezményezettnek címzett értesítésének másolati példányát papír alapon haladéktalanul megküldi a KIF részére.

13. § (1) Érvényesítést a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár vagy az általa írásban felhatalmazott, a Miniszterelnökség személyi állományába tartozó és az Ávr. 55. § (3) bekezdésében előírt végzettséggel, képesítéssel rendelkező személy végezhet. Kezelő szerv kijelölése vagy lebonyolító szerv igénybevétele esetén az érvényesítő a kezelő szerv vagy a lebonyolító szerv gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt személy lehet.

(2) Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az Ávr. 58. § (3) bekezdésében előírtakon túl a megállapított összeget.

(3) Ha az érvényesítésre jogosult az Ávr. 58. § (1) bekezdése szerinti vizsgálat során az ott megjelölt jogszabályok megsértését tapasztalja, köteles azt a 14. § szerinti utalványozásra jogosultnak jelezni. Az érvényesítésre jogosult az érvényesítést nem tagadhatja meg, ha ezt követően a 14. § szerinti utalványozásra jogosult erre írásban utasítja.

14. § (1) Utalványozásra a miniszter, a miniszterelnök általános helyettese vagy az 1. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti személy írásbeli felhatalmazása alapján a Miniszterelnökség személyi állományába tartozó személy jogosult. Kezelő szerv kijelölése vagy lebonyolító szerv igénybevétele esetén az utalványozó a kezelő szerv vagy a lebonyolító szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt személy lehet.

(2) Utalványozni a Forrás.NET rendszerből előállított utalványlapon vagy külön írásbeli rendelkezéssel lehet.

(3) A külföldi devizanemben folyósított összeg forintértékét a terhelési értesítő alapján kell figyelembe venni.

15. § (1) Az utasításban hivatkozott dokumentumok aláírása kék színű tintával, saját kezűleg kell, hogy történjen.

(2) Az utasításban hivatkozott dokumentumok aláírása során névbélyegző használata nem megengedett.

16. § Az utasítás hatálya alá tartozó összeférhetetlenségre az Ávr. 60. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

17. § Ha az előirányzatok felhasználása a Miniszterelnökség feladatkörét érintően visszterhes szerződés útján vagy megrendelés alapján történik, a szerződés megkötésére, a megrendelés kiadására és az azt megelőző eljárásra a Miniszterelnökség gazdálkodási szabályzata és közbeszerzési szabályzata az irányadó, és a felhasználás az 1. Miniszterelnökség igazgatása cím előirányzatait kezelő PSZF-en keresztül történik. Amennyiben az 1. Miniszterelnökség igazgatása cím eredeti előirányzatai között a szükséges forrás nem került megtervezésre, a szakmai felügyeletet ellátó személynek kezdeményeznie kell az előirányzat átcsoportosítását a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkárnál.

18. § (1) A Miniszterelnökség, a miniszterelnök általános helyettese, valamint az 1. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti személy tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaság részére a felette a miniszter által átruházott jogkörben tulajdonosi jogokat gyakorló személy (a továbbiakban: tulajdonosi joggyakorló) által a tőkeemelés, pótbefizetés tárgyában hozandó döntéshez szükséges, az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter előzetes írásbeli jóváhagyását a tulajdonosi joggyakorló a szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység vagy a szakmai felelős útján készíti elő, valamint gondoskodik a szükséges engedélyek megkéréséről. Az engedélyek megkéréséhez szükséges dokumentumokat, illetve a tőkeemelésről, pótbefizetésről szóló alapítói határozatokat a szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység vagy a szakmai felelős az SzMSz által az adott gazdasági társaság vonatkozásában a tőkeemeléssel, tőkeváltozással, gazdálkodással kapcsolatos tulajdonosi döntések, illetve intézkedések előkészítésére kijelölt szervezeti egység bevonásával készíti elő. Az engedélyek birtokában előkészíti a gazdasági esemény szerint szükséges megfelelő dokumentumot, amit az engedélyek és alátámasztó bizonylatok, dokumentumok csatolásával megküld a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkárnak.

(2) Tőkeemelés, pótbefizetés és tulajdonosi támogatás a Miniszterelnökség, a miniszterelnök általános helyettese, valamint az 1. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti személy tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaság részére a központi költségvetésről szóló törvényben e célra megtervezett központi kezelésű előirányzatok terhére nyújtható.

(3) A tőkeemelés, pótbefizetés és tulajdonosi támogatás kötelezettségvállalója a tulajdonosi joggyakorló.

(4) Az ezen alcímben meghatározott kötelezettségvállalás dokumentumát és azt alátámasztó dokumentációt előzetes jóváhagyásra meg kell küldeni a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár részére.

19. § (1) Támogatás nyújtására irányuló kötelezettségvállalás – a miniszter által kezdeményezett kötelezettségvállalásokat és a pályázati kiírásokat kivéve – a Miniszterelnökség intranethálózatán közzétett iratminta alkalmazásával kezdeményezhető. Az 1. mellékletben foglalt előirányzatok tekintetében támogatás nyújtására irányuló kötelezettségvállalást az adott előirányzat tekintetében az 1. mellékletben meghatározott szakmai javaslattételre jogosult személy kezdeményezhet. A kötelezettségvállaláshoz szükséges kezdeményező dokumentumok előkészítését – ideértve az alkalmazandó iratminta megfelelő kitöltését – a szakmai felelős vagy a szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység végzi, ezen túlmenően gondoskodik a (2)–(4) bekezdésben foglaltak teljesüléséről.

(2) A kötelezettségvállalás kezdeményezője köteles beszerezni a KIF által kiadott fedezetigazolást, valamint a JSZF előzetes jóváhagyását.

(3) A kezdeményezést előzetes jóváhagyásra fel kell terjeszteni a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkárnak. Ha a kezdeményezés a jogviszonyra irányadó vagy a gazdálkodásra vonatkozó szabályok előírásaira tekintettel módosításra szorul, a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár ezt jelzi a kezdeményezőnek.

(4) A kötelezettségvállalás kezdeményezését a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár jóváhagyását követően és a fedezetigazolás, valamint a JSZF előzetes jóváhagyása birtokában kell felterjeszteni jóváhagyásra a kötelezettségvállalásra jogosult személy részére.

(5) A kötelezettségvállalás kezdeményezésének jóváhagyása nem jelent jogi szempontú döntéshozatalt, továbbá nem minősül az Áht. 48. § (1) bekezdése szerinti támogatási döntésnek.

(6) Amennyiben a kötelezettségvállalás kezdeményezésére irányuló dokumentum jóváhagyását követően a támogatási jogviszony nem jön létre, abban az esetben a kötelezettségvállalás kezdeményezője köteles a kezdeményezésre irányuló dokumentumot visszavonni.

(7) A kötelezettségvállalás kezdeményezésére irányuló dokumentumot a KIF a pénzügyi kifizetéshez kapcsolódó iratként kezeli.

20. § (1) Pályázati kiírás közzététele a szakmai felelős vagy a szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység által a kötelezettségvállalásra jogosult személy részére címzetten a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár részére benyújtott – a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár által kitöltendő, „A pályázati kiírás tervezetét előzetesen jóváhagyom / nem hagyom jóvá:” előnyomtatott záradékot tartalmazó – feljegyzés útján kezdeményezhető, melyhez a pályázati kiírás tervezetét csatolni kell. Kizárólag a jogi ellenőrzéssel és a pénzügyi ellenjegyzéssel ellátott, valamint a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár által előzetesen jóváhagyott pályázatikiírás-tervezet terjeszthető fel a kötelezettségvállalásra jogosult személy részére aláírás céljából.

(2) Amennyiben a KIF-nek vagy a JSZF-nek a pályázati kiírás tervezetével kapcsolatban pénzügyi, illetve jogi észrevétele van, azt egyezteti a szakmai felelőssel vagy a szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egységgel.

21. § (1) A pályázati kiírás tervezetének jogi ellenőrzését a 10. § (2) bekezdése szerinti személy végzi, és annak megtörténtét a tervezeten aláírásával igazolja, majd a tervezetet – a kötelezettségvállalás szakmai szempontú záradékolásának kötelezettsége esetén annak beszerzését követően – továbbítja pénzügyi ellenjegyzésre.

(2) A pályázati kiírás tervezetének jogi ellenőrzését és pénzügyi ellenjegyzését követően a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár – a 20. § (1) bekezdése szerinti záradékolást követően – a pályázati kiírás közzétételét kezdeményező feljegyzést és mellékletét továbbítja a kötelezettségvállaló részére.

(3) A kötelezettségvállaló – egyetértése esetén – aláírja, és hivatali bélyegzőlenyomatával látja el a pályázati kiírást.

(4) A pályázati kiírás megjelentetéséről – a (3) bekezdés szerinti dokumentummal egyező tartalommal – a szakmai felelős vagy a szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység gondoskodik.

22. § (1) A pályázatnak az Ávr. 70. § (2) bekezdésében megjelölt okból történő, érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról a szakmai felügyeletet ellátó személy vagy a szakmai felelős – ezek hiányában a miniszter által erre egyedi utasításban kijelölt személy – dönt.

(2) A pályázat érdemi vizsgálat nélküli elutasítására az (1) bekezdés szerint jogosult személy az Ávr. 70. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően tájékoztatja a pályázót a pályázat érdemi elbírálásának megkezdéséről vagy a pályázat érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról.

(3) A pályázati kiírásban meghatározott határidőig beérkezett és az (1) bekezdés szerint érdemi vizsgálat nélkül el nem utasított pályázatokat a Kormány egyedi határozata vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a pályázat érdemi vizsgálat nélküli elutasítására az (1) bekezdés szerint jogosult személy javaslatára, a kötelezettségvállaló által a minisztérium kormánytisztviselőiből létrehozott – minimum háromtagú bizottság (a továbbiakban: bizottság) értékeli szakmai szempontból.

(4) A bizottságba a kötelezettségvállaló külső szakértőket hívhat meg.

(5) A bizottság az értékelést követően rangsorolja a beérkezett pályázatokat azok elfogadhatósága szerint, és a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg figyelembevételével – szükség esetén a 23. § (2) bekezdésében foglaltak szerint – előkészíti a döntési lista tervezetét, amelyet a kapcsolódó dokumentumokkal együtt megküld a JSZF, majd a KIF részére jóváhagyásra.

(6) A döntési lista tervezete alapján a KIF pénzügyi szempontból, a JSZF jogi szempontból véleményezi a beérkezett pályázatokat. Amennyiben a KIF vagy a JSZF a döntési lista tervezetében szereplő valamelyik pályázatról megállapítja, hogy az nem felel meg a pályázati kiírásnak, a vonatkozó jogszabályoknak, szabályzatoknak, vagy nincs rá fedezet, azt jelzi a szakmai felügyeletet ellátó személynek, aki – amennyiben a hiányosságok orvosolhatóak – felhívja a pályázót határidő tűzésével a hiánypótlásra.

(7) Amennyiben

(8) A döntési lista tervezetét a pénzügyi fedezetigazolást követően a JSZF küldi meg a szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egységnek, amely – szükség esetén a kötelezettségvállalás szakmai szempontú záradékolásának beszerzését követően – továbbítja azt aláírásra a kötelezettségvállalónak.

23. § (1) Ha a beérkezett érvényes pályázatok szerinti támogatási igény nem éri el a támogatásra szánt keretösszeget, a megtakarítás a kötelezettségvállaló döntésének és a vonatkozó jogszabályoknak, szabályzatoknak megfelelően vagy az adott pályázattal azonos jogcímen vagy más feladat fedezetére felhasználható.

(2) Ha a beérkezett érvényes pályázatok szerinti támogatási igény meghaladja a támogatásra szánt keretösszeget, a pályázatot benyújtókat az értékelési pontrendszer alapján felállított sorrend szerint, a rendelkezésre álló keretösszeg határáig lehet támogatásban részesíteni.

24. § (1) Pályázati kiíráshoz nem kapcsolódó, egyedi támogatási igény esetén kötelezettségvállalás a 19. § alapján kezdeményezhető.

(2) A Miniszterelnökség intranethálózatán közzétett, vonatkozó támogatási igénydokumentáció-mintát a szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység vagy a szakmai felelős – illetve a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár erre irányuló utasítása esetén a JSZF – küldi meg a kérelmező részére, a kötelezettségvállalás kezdeményezésének 19. § szerinti jóváhagyását követően.

25. § (1) Ha a benyújtott támogatási kérelem hiányos, vagy ellentmondást tartalmaz, különösen ha a szakmai és pénzügyi összhang nem biztosított, vagy a támogatási kérelem nem felel meg a jogszabályi előírásoknak – különös figyelemmel az Áht.-ra, az Ávr.-re, valamint a támogatott tevékenységre vonatkozó ágazati szabályokra, amely szabályoknak való megfelelőségért a kérelmező és a szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység vagy a szakmai felelős tartozik felelősséggel –, valamint a kötelezettségvállaló által meghatározott formai követelményeknek, a támogatási kérelem benyújtóját határidő kitűzésével fel kell hívni a hiánypótlásra.

(2) Amennyiben a támogatási kérelem benyújtója a támogatási kérelmének benyújtása és az (1) bekezdésben hivatkozott hiánypótlás kibocsátása között jelzi, hogy a támogatási kérelmet pontosítani vagy kiegészíteni kívánja, a hiánypótlást csak a támogatási kérelem módosítását vagy kiegészítését követően kell kibocsátani.

26. § Ha a támogatási kérelem benyújtója a hiánypótlást határidőben nem nyújtja be, illetve részben hiányosan nyújtja be, a támogatási kérelem elutasítható.

27. § A hiánypótoltatást a szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység vagy a szakmai felelős végzi a JSZF és a KIF által jelzett hiányok vonatkozásában is, kivéve, ha a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár ettől eltérő utasítást ad, mely esetben a JSZF végzi a hiánypótoltatást a szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység vagy a szakmai felelős és a KIF által jelzett hiányok vonatkozásában is.

28. § A szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység vagy a szakmai felelős a kérelmező által benyújtott támogatási kérelmet – különösen a szakmai program és pénzügyi terv megfelelőségét és a köztük lévő összhangot szem előtt tartva – megvizsgálja, majd a 29. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatot csatolva továbbítja a JSZF részére, mely nyilatkozat rendelkezésre állása a támogatási kérelem további vizsgálatának feltétele.

29. § (1) Támogatási szerződés – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – kizárólag a Miniszterelnökség intranethálózatán közzétett minták alapján, hiánytalanul kitöltött támogatási igénydokumentáció, szakmai, pénzügyi és jogi szempontból megfelelő szakmai program, továbbá szakmai és pénzügyi szempontból megfelelő pénzügyi terv és pénzügyi kifizetések ütemezési terve (a továbbiakban: ütemterv), valamint a támogatási kérelemhez mellékelt valamennyi, jogszabályban előírt dokumentum alapján köthető.

(2) A szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység vagy a szakmai felelős minden esetben köteles megvizsgálni a teljes támogatási kérelmet formai és tartalmi szempontból is, különös tekintettel arra, hogy az abban leírtak megfelelnek-e az Áht.-ban, az Ávr.-ben és a speciális szabályokat meghatározó jogszabályban leírtaknak. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység vagy a szakmai felelős köteles megvizsgálni, hogy a támogatási kérelemben leírtak az ott jelzett ütemezésben megvalósíthatóak-e, az tartalmazza-e a költségvetési támogatásból megvalósítani tervezett tevékenységek ismertetését, valamint hogy az azokhoz kapcsolódó részletes pénzügyi terv és ütemterv a támogatási kérelemben leírtakkal összhangban áll-e. A szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység vagy a szakmai felelős ezen vizsgálatának eredményéről a támogatási kérelmet továbbító feljegyzésében nyilatkozni köteles, továbbá a vizsgálat eredményének tanúsításaként a kötelezettségvállalás dokumentumának összes példányát a szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység vezetője szakmai ellenjegyzésével, a szakmai felelős záradékkal látja el.

(3) A kérelmező szakmai programjának – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – tartalmaznia kell legalább

(4) A támogatás terhére elszámolni kívánt költségeket és azok finanszírozásának ütemezését a pénzügyi tervből és ütemtervből álló költségterv (a továbbiakban együtt: költségterv) tartalmazza.

30. § (1) A támogatási szerződés tervezete alapján a JSZF elkészíti a támogatási szerződés végleges tervezetét, és a jogi ellenőrzés megtörténtét a 10. § (2) bekezdésében meghatározott személy a kötelezettségvállalás dokumentumán dátummal ellátott aláírásával tanúsítja, majd továbbítja a támogatási szerződés végleges tervezetét pénzügyi ellenjegyzésre. A támogatási szerződés végleges tervezetének integritása érdekében annak legalább két eredeti példányát a JSZF munkatársa minden oldalán szignózza.

(2) A támogatási szerződés végleges tervezetének pénzügyi ellenjegyzéssel ellátott példányait a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult szükség esetén továbbítja a szakmai felelős vagy a szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység részére a 28. §-ban és a 29. § (2) bekezdésében foglalt vizsgálat eredményét tanúsító záradékolás vagy szakmai ellenjegyzés céljából, melyet követően a szakmai felelős vagy a szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység továbbítja a támogatási szerződés végleges tervezetét a kötelezettségvállaló részére.

(3) A 11. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a támogatási szerződésnek a kedvezményezett által történő aláíratásáról, illetve a támogatói okirat közléséről a szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység vagy a szakmai felelős gondoskodik, kivéve a kamarai jogtanácsosi ellenjegyzéssel ellátott szerződést, okiratot, valamint a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár ettől eltérő utasítását, mely esetben a JSZF feladata a támogatási szerződés kedvezményezettel történő aláíratása, illetve az aláírt támogatói okirat közlése.

(4) Támogatói okirat alkalmazása esetén a támogatási jogviszony létrejöttének igazolása érdekében szükséges a kedvezményezettel történő közlés megtörténtét, a közlés időpontját bizonyítható módon – különösen tértivevénnyel, átvételi elismervénnyel vagy elektronikus kézbesítési igazolással – dokumentálni.

(5) A támogatói okiratban meghatározott, támogatási igényben nem szereplő vagy attól eltérő feltétel alkalmazása esetén a támogatási jogviszony létrejöttéhez szükséges elfogadó nyilatkozatot a JSZF készíti elő. Az elfogadó nyilatkozat aláíratására a (3) bekezdésben, a támogatási eljárás résztvevői részére történő rendelkezésre bocsátására a (6) bekezdésben foglalt rendelkezés megfelelően irányadó.

(6) Az aláíratást és közlést végző szervezeti egység gondoskodik a felek által legalább négy példányban aláírt támogatási szerződés, valamint a közlést bizonyító dokumentummal együtt a támogatói okirat szétosztásáról úgy, hogy annak legalább 1-1 eredeti példányának rendelkezésre bocsátása történjen meg a kedvezményezett, a kötelezettségvállaló, a kötelezettségvállalás szakmai szempontú záradékolását végző személy, a JSZF és a KIF részére, továbbá gondoskodik a 35. § szerinti adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését igazoló dokumentum KIF részére történő megküldéséről.

31. § (1) Jogtanácsosi ellenjegyzés esetén az Ügyvédi törvény 43. § (1) bekezdése szerint szerkesztett okiratot a JSZF továbbítja pénzügyi ellenjegyzésre. Az okirat integritása érdekében annak legalább két eredeti példányát a JSZF munkatársa minden oldalán szignózza.

(2) A támogatási szerződés pénzügyi ellenjegyzéssel ellátott példányait a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult szükség esetén továbbítja a szakmai felelős vagy a szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység részére a 28. §-ban és a 29. § (2) bekezdésében foglalt vizsgálat eredményét tanúsító záradékolás vagy szakmai ellenjegyzés céljából, melyet követően a szakmai felelős vagy a szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység továbbítja a támogatási szerződést a JSZF-nek. Amennyiben nem szükséges a kötelezettségvállalás szakmai szempontú záradékolása, a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult a támogatási szerződés pénzügyi ellenjegyzéssel ellátott példányait a JSZF-nek továbbítja.

(3) A JSZF kamarai jogtanácsosa a szerződést – ha az megfelel a jogszabályoknak – a (2) bekezdés szerinti ellenjegyzést, valamint záradékolást követően a kötelezettségvállalóval és a kedvezményezettel előre egyeztetett időpontban, azok jelenlétében íratja alá, ezt követően jogtanácsosi ellenjegyzéssel látja el, és egy eredeti példányt a kedvezményezettnek átad, majd ezt követően egy-egy példányt megküld a kötelezettségvállalás szakmai szempontú záradékolását végző személy, a kötelezettségvállaló és a KIF részére.

(4) A szakmai felelős vagy a szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység gondoskodik a 35. § szerinti adatszolgáltatási kötelezettség meglétét igazoló dokumentum KIF részére történő megküldéséről.

32. § (1) A támogatási igény elbírálása tárgyában a jogszabályban döntésre jogosultként meghatározott személy, testület dönt. Amennyiben jogszabály nem határozza meg a döntésre jogosult személyt, testületet, úgy jogszabályban vagy ebben az utasításban kötelezettségvállalóként meghatározott személy jogosult a támogatási igény elbírálására.

(2) A támogatási döntés meghozatalában az elbírálásra jogosultnak mérlegelési joga van, amely során vizsgálja a költségvetési támogatás forrásául szolgáló előirányzat által finanszírozott közfeladatot, annak – kérelmező által történő – ellátásának célszerűségét, hatékonyságát, szakmai megfelelőségét, valamint a támogatási kérelemnek a közfeladat ellátásához történő illeszkedését.

33. § Költségvetési támogatás a támogatási kérelemben megjelöltnél kisebb összegben is megállapítható, azzal, hogy ez esetben a kedvezményezettnek a tényleges támogatási összegnek és az összeghez igazodó támogatási célnak megfelelő költségtervet és szakmai programot kell benyújtania.

34. § (1) A támogatási döntés nem minősül kötelezettségvállalásnak. A támogatási döntés meghozatalának feltétele

(2) Lebonyolítói megállapodás vagy kezelő szervi megállapodás esetén, amennyiben a támogatási döntést – a 32. §-ban foglaltaktól eltérően – nem a 8. § (1) bekezdés f) pontjában megjelölt személy hozza meg, illetve a döntési listát nem ő írja alá, az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesítéséért és teljesüléséért és az ehhez szükséges intézkedések megtételéért a lebonyolító vagy kezelő szerv bevonásával a szakmai felügyeletet ellátó személy vagy a szakmai felelős felel.

(3) Nem támogatható különösen az a támogatási kérelem, amelynek tárgya

(4) A kedvezményezettet az Ávr. 73. § (1) bekezdése alapján, az ott megjelölt tartalommal a szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység, ennek hiányában a szakmai felelős tájékoztatja a támogatási döntésről. A tájékoztatás tartalmazza a támogatási döntést, – a 33. §-ban foglaltakra is figyelemmel – a támogatási kérelemben megjelöltnél alacsonyabb költségvetési támogatás biztosítása, a költségvetési támogatás feltételekhez kötése vagy elutasítása esetén ennek indokait, a kedvezményezett által teljesítendő feltételeket és annak határidejét, a támogatási szerződés megkötésére a támogató által megállapított észszerű határidőre utalást és pályázat alapján nyújtott támogatás esetén a kifogás benyújtásának lehetőségét és módját.

35. § (1) A támogatási kérelmekkel és a támogatási szerződésekkel kapcsolatos, az Áht. 56/C. §-ában és az Ávr. 102/E–102/F. §-ában előírt, a MÁK által működtetett monitoringrendszer felé az adatszolgáltatási kötelezettséget

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettség jogszabályban előírt határidőben és tartalommal történő teljesítéséért – különös tekintettel az Áht. 56/B. § (2)–(4) bekezdésében foglaltakra – az (1) bekezdésben megjelölt szerv vagy szervezeti egység felel.

(3) A MÁK által működtetett monitoringrendszerbe történő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének hiányában a támogatás folyósítására nem kerülhet sor.

36. § (1) A támogatási szerződés módosítására irányuló kérelemnek a következő feltételeknek kell megfelelnie:

(2) A kedvezményezett kérelme abban az esetben is a támogatási szerződés módosítására irányuló kérelemnek minősül, ha annak eredményeképpen az Ávr. 95. § (6) bekezdésére tekintettel formai szempontból nem szükséges a támogatási szerződést módosítani, és elegendő a kedvezményezett – az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő – kérelmét a kötelezettségvállaló által aláírt, egyoldalú – a kedvezményezetthez címzett és kézbesített – jognyilatkozattal tudomásul venni. Az egyoldalú jognyilatkozatot a szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység vagy a szakmai felelős készíti elő, a tervezetet megküldi a JSZF részére, a JSZF egyetértését követően gondoskodik az egyoldalú nyilatkozat kötelezettségvállalásra jogosult személy általi aláírásáról, valamint az aláírt egyoldalú nyilatkozat eredeti példányának a kedvezményezett részére történő kézbesítéséről, illetve a JSZF és KIF részére tájékoztatás céljából történő másolati példány megküldéséről.

(3) A szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység vagy a szakmai felelős a támogatási szerződés módosítására irányuló kérelmet megvizsgálja, és az (1) bekezdésben szereplő feltételre irányuló álláspontját is tartalmazó nyilatkozatával együtt haladéktalanul továbbítja a JSZF részére, amely

(4) A szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység vagy a szakmai felelős (3) bekezdés szerinti nyilatkozatának beérkezése után kezdődhet meg a módosítási kérelem vizsgálata.

(5) Az Ávr. 95. § (2) bekezdése szerinti szerződésmódosítás esetén a szakmai felügyeletet ellátó személy vagy a szakmai felelős feladata

(6) Az (5) bekezdésben foglalt vizsgálatok megtörténtéről a támogatási szerződés módosítására irányuló kérelem JSZF részére történő megküldésekor a szakmai felügyeletet ellátó személy vagy a szakmai felelős kifejezetten nyilatkozni köteles.

(7) Amennyiben a támogatási szerződés módosítására irányuló kérelem többlettámogatás kérésére irányul, annak kezdeményezésére a 19. §-ban foglaltak az irányadók.

(8) A támogatási szerződés módosítására egyebekben a 15. alcímben foglaltak megfelelően irányadók, azzal, hogy a támogatási szerződést módosító dokumentum összes példányát a szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység vezetője vagy a szakmai felelős a 36. § (3) bekezdésében foglalt vizsgálat eredményét tanúsító szakmai ellenjegyzésével, illetve záradékával látja el.

(9) A támogatási szerződés megszüntetésére irányuló javaslatot, kérelmet a kötelezettségvállaló a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár részére köteles írásban előterjeszteni, melynek jóváhagyását követően a megszüntetésre irányuló jognyilatkozatot, valamint megállapodást a JSZF készíti elő.

(10) A támogatási szerződés megszüntetésére egyebekben a 3. és 15. alcímben foglaltak megfelelően irányadók, azzal, hogy a támogatási szerződést megszüntető dokumentumot a szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység vezetője vagy a szakmai felelős a támogatási szerződés megszüntetésének indokoltságát tanúsító szakmai ellenjegyzésével, illetve záradékával látja el.

37. § (1) A teljesítés igazolására jogosult figyelemmel kíséri a támogatási szerződés teljesítését, és a kedvezményezett szerződésszegése esetén ennek tényét a kedvezményezettnek haladéktalanul jelzi, annak körülményeit tisztázza, az ehhez szükséges egyeztetést a kedvezményezettel lefolytatja.

(2) A kedvezményezett szerződésszegése esetén annak tényéről a kötelezettségvállaló a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkárt a tudomására jutást követően haladéktalanul értesíti. Az értesítésben be kell mutatni az eset körülményeit, és állást kell foglalni abban a kérdésben, hogy a szerződésszegés

(3) Amennyiben a jogviszony módosítása vagy megszüntetése szükséges a kedvezményezett szerződésszegése nyomán, az annak relevanciájához igazodó jognyilatkozatok tervezetének előkészítéséről a JSZF gondoskodik.

38. § (1) A költségvetési támogatás felhasználására vonatkozó beszámoló benyújtására előírt határidőt a költségvetési támogatás felhasználásának határidejét követő legfeljebb kilencven napon belüli időpontra kell meghatározni.

(2) Amennyiben a kedvezményezett máshonnan is részesül támogatásban, az (1) bekezdésben meghatározott határidőt ehhez igazodóan kell megállapítani.

(3) A kedvezményezett költségvetési támogatás rendeltetésszerű felhasználására vonatkozó beszámolója – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában –

(4) A költségvetési támogatás alapjául szolgáló számlák, számviteli bizonylatok eredeti példányára szövegszerűen fel kell vezetni a költségvetési támogatásból felhasznált összeget és a támogatási szerződés iktatószámát vagy nyilvántartási számát. A beszámolóhoz csatolt számla, számviteli bizonylat másolatára az eredeti számlával, számviteli bizonylattal történő egyezőségre vonatkozó záradékot kell felvezetni, és azt a kedvezményezett képviseletére jogosult vagy az általa meghatalmazott személy aláírásával hitelesíteni.

(5) Amennyiben a teljesítés igazolására a miniszter jogosult, úgy a támogatások beszámolójának ellenőrzése során a támogató a beszámolóhoz vagy részbeszámolóhoz benyújtott, valamint a (3) bekezdés a) pont ad) alpontja alapján bekért bizonylatok 100%-át vizsgálja.

39. § (1) A kedvezményezett beszámolóját a teljesítés igazolására jogosult a beszámoló kézhezvételét követően szakmai és pénzügyi szempontú ellenőrzésnek veti alá, és ennek eredményétől függően – a szükséges hiánypótlást követően – dönt annak elfogadásáról vagy elutasításáról.

(2) Legkésőbb a beszámoló benyújtásával egyidejűleg a támogatás fel nem használt részét – és adott esetben a kamatokat – a kedvezményezett a támogatási szerződésben meghatározott számlára visszautalja.

(3) A teljesítés igazolására jogosult az (1) bekezdés szerinti döntésről, annak meghozatalától számított hatvan napon belül – ideértve a visszafizetésre történő felszólítást is – írásban tájékoztatja a kedvezményezettet a 12. § (6) bekezdésében foglaltak szerint.

40. § (1) A támogatás felhasználását a jogszabályban, a támogatási szerződésben vagy a támogatói okiratban meghatározott szervek ellenőrzik.

(2) A támogatás felhasználásának ellenőrzésével összefüggésben helyszíni ellenőrzésre is sor kerülhet. A helyszíni ellenőrzés során vizsgálni kell a költségvetési támogatás hasznosulását, az eredeti számlák záradékolását, a költségvetési támogatásból megvalósított beszerzések, felújítások megtörténtét, a beszerzett tárgyi eszközök leltárba vételét és meglétét. A helyszíni ellenőrzés megállapításairól és az abból levont következtetésekről jegyzőkönyv készül.

41. § A támogatói okirattal, támogatási jellegű megállapodással nyújtott költségvetési támogatásokra az e fejezetben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

42. § (1) Az MVP rendelet alapján a Modern Városok Program fejezeti kezelésű előirányzat terhére közvetlenül biztosított támogatások (a továbbiakban: MVP-támogatások) nyújtása az MVP rendeletben meghatározott eljárásrend szerint történik.

(2) A 2. § d), e) és g) pontja, a 10. § (6) bekezdése, a 19. §, a 24–26. §, a 28. §, a 29. § (1)–(2) bekezdése, a 30. § (2) bekezdése, a 31. § (3) bekezdése, a 16. alcím, valamint a 18. alcím az MVP-támogatások vonatkozásában nem alkalmazandó.

(3) Az MVP-támogatás nyújtására irányuló kötelezettségvállalást a Modern Városok Program Bizottság Titkársága kezdeményezi a támogatási döntés és annak valamennyi, az MVP rendelet szerint szükséges előkészítő irata JSZF részére eredeti vagy hitelesített formában történő megküldésével.

(4) Abban az esetben, ha a támogatási döntés a Kormány egyedi határozatában jelent meg, a Modern Városok Program Bizottság Titkársága a kormány-előterjesztés – támogatói okiratban, valamint annak mellékleteként feltüntetendő – nyilvános részének JSZF részére feljegyezéssel történő megküldése útján kezdeményezi a kötelezettségvállalást.

(5) MVP-támogatás nyújtására vonatkozó kötelezettségvállalást tartalmazó támogatói okirat kizárólag szabályszerű támogatási döntés és az MVP rendelet által előírt dokumentáció és mellékletek – a (4) bekezdésben foglalt esetben a feljegyzés és valamennyi melléklet – legalább egy eredeti példányának hiánytalan megléte esetén adható ki.

(6) A 19. alcím rendelkezéseit abban az esetben kell alkalmazni, amennyiben a Miniszterelnökség az MVP rendelet 2. § (3a) bekezdése szerinti szakpolitikai felelős.

43. § (1) Az Áht. 19. § (3) bekezdése szerinti tulajdonosi ügyletként kizárólag tárgyévi előirányzat terhére nyújtható tulajdonosi támogatás – ide nem értve a valamely feladat ellátásához közvetlenül kapcsolódó, arányos működési költségeket finanszírozó költségvetési támogatást – a tulajdonosi joggyakorló írásbeli kezdeményezésére az üzleti terv jóváhagyását követően, az üzleti terv jóváhagyását igazoló tulajdonosi joggyakorlói határozat rendelkezésre állása esetén nyújtható.

(2) A tulajdonosi ügyletként nyújtott támogatásra irányuló támogatási kérelem támogatásiigény-leírásában be kell mutatni az igényelt költségvetési támogatás gazdálkodási szempontú megalapozását – minden olyan, a társaságnál jelentkező, működéssel kapcsolatos költség ideértendő, amelyek nem finanszírozhatóak szakmai feladatok ellátására szolgáló támogatásból – indokolással ellátva, kitérve arra, hogy a forrásigény tartós vagy egyszeri, továbbá arra, hogy hogyan viszonyul a gazdasági társaság éves üzleti tervében foglaltakhoz. A tulajdonosi joggyakorló felelős azért, hogy a támogatásiigény-leírás az e bekezdésben foglaltaknak megfeleljen. A megfelelőségről, megalapozottságról és annak az üzleti tervvel való összhangjáról a tulajdonosi joggyakorló nyilatkozni köteles.

(3) A Miniszterelnökség, a miniszterelnök általános helyettese vagy az 1. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti személy tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaság részére nyújtandó tulajdonosi támogatásra irányuló támogatási döntéshez szükséges, az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter előzetes írásbeli jóváhagyását kezdeményező kérelmet a tulajdonosi joggyakorló készíti elő.

(4) A szakmai feladatok ellátásához nyújtott támogatás kivételével az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti személy tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaság részére a központi kezelésű előirányzat terhére nyújtható támogatás.

(5) A tulajdonosi támogatásra irányuló támogatói okirat esetében kötelezettségvállaló a tulajdonosi joggyakorló.

(6) A tulajdonosi támogatásra irányuló támogatói okirat esetében az (5) bekezdésben foglalt aláírásával a tulajdonosi joggyakorló a 10. § (7)–(8) bekezdésében foglaltak tanúsításáért is felelősséget vállal.

(7) A tulajdonosi támogatásra irányuló támogatói okirat teljesítésigazolója a tulajdonosi joggyakorló.

44. § Az előirányzatok alakulásáról, azok módosításáról és a teljesítésről – a főkönyvi és analitikus nyilvántartások, valamint az Áht.-ben, az Ávr.-ben és az államháztartás számviteléről szóló jogszabályokban előírtak alapján – a KIF

45. § (1) A KIF az időközi költségvetési jelentést havonta, a MÁK által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszer alkalmazásával készíti el a tárgyhónapot követő hó 25. napjáig, december hónapra vonatkozóan pedig a költségvetési évet követő év február 5-éig.

(2) A KIF az eszközök és források alakulására vonatkozó időközi mérlegjelentést negyedévenként, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig, a negyedik negyedévre vonatkozó gyorsjelentést a tárgynegyedévet követő év február 5-éig, az éves jelentést az éves költségvetési beszámoló elkészítési határidejével megegyező időpontig készíti el a MÁK által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszer alkalmazásával.

(3) Az időközi költségvetési jelentés és az időközi mérlegjelentés határidőre történő továbbításáról a KIF feladatköre szerinti munkatársa gondoskodik.

(4) A MÁK által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe a fejezet irányítása alá tartozó költségvetési szervek által feltöltött időközi mérlegjelentések felülvizsgálatáról, azok esetleges javíttatásáról, jóváhagyásáról a KIF feladatköre szerinti munkatársa gondoskodik.

46. § (1) Az előirányzatokról az éves költségvetési beszámolót az Áhsz.-ben foglaltak szerinti formában és tartalommal kell elkészíteni, és a MÁK által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszer alkalmazásával elektronikus módon kell továbbítani a MÁK részére.

(2) A fejezeti kezelésű előirányzatok, valamint a tulajdonosi joggyakorló szervezetek éves költségvetési beszámolóját a KIF vezetőjének intézkedése szerinti, de legkésőbb az Áhsz.-ben előírt határidőre kell összeállítani és feltölteni a MÁK által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe.

47. § (1) Az éves költségvetési beszámoló elkészítéséről a KIF vezetője gondoskodik.

(2) A XI. Miniszterelnökség fejezet, fejezeti kezelésű előirányzatokról készült beszámolóját a miniszter, amennyiben a fejezetet irányító szerv vezetője a miniszterelnök-helyettes, akkor a miniszterelnök-helyettes az adott előirányzatok vonatkozásában, a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár, a KIF szakmailag illetékes osztályvezetője a kiállítás helyének és időpontjának feltüntetésével írja alá. A XI. Miniszterelnökség fejezet tekintetében a tulajdonosi joggyakorló szervezetek éves költségvetési beszámolóját a miniszter, a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár, a PSZF munkatársa és a KIF számviteli munkatársa a kiállítás helyének és időpontjának feltüntetésével írja alá.

48. § (1) Az Áhsz. alapján az éves költségvetési beszámoló elkészítését megelőzően, annak alátámasztásaként, valamint a könyvelés ellenőrzése céljából főkönyvi kivonatot kell készíteni.

(2) Az éves költségvetési beszámoló elkészítése a főkönyvi könyvelésből a Forrás.NET rendszerben rögzített adatokból automatikusan és zárt rendszerben történik.

(3) Az éves költségvetési beszámoló elkészítése időpontjáig végre kell hajtani valamennyi havi, negyedéves és éves könyvelési és zárlati feladatot.

(4) A mérlegkészítés időpontjáig a leltározási és leltárkészítési szabályzatban meghatározottak szerint leltározni kell a mérlegben kimutatásra kerülő tételeket, el kell készíteni a leltárt, rendezni kell a leltáreltéréseket, továbbá el kell végezni a mérleg tételeinek értékelését, és el kell számolni az értékvesztést.

(5) Az előirányzatokról a MÁK által kiadott KGR K11 program tartalmának megfelelő számszaki beszámolót a feladatköre szerinti, főkönyvi könyvelést végző munkatárs készíti el és adja át a KIF vezetőjének, aki a szükséges ellenőrzést követően aláírásra továbbítja.

(6) A miniszter, a miniszterelnök általános helyettese vagy az 1. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti személy irányítása alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok beszámolási feladatainak szervezéséről, lebonyolításáról, elvégzéséről a KIF vezetője, a tulajdonosi joggyakorló szervezet beszámolási feladatainak szervezéséről, elvégzéséről a KIF szakmailag illetékes osztályvezetője és a PSZF vezetője gondoskodik.

49. § (1) Az előirányzatok zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatása számszaki és szöveges részből áll.

(2) A számszaki rész – az államháztartásért felelős miniszter által kiadott zárszámadási tájékoztatóban meghatározottak szerint, az általa kiadott számítástechnikai programmal elkészített fejezeti indokolási tábla formájában – az előirányzatok teljesülését mutatja.

(3) A szöveges részben az államháztartásért felelős miniszter zárszámadási tájékoztatóban foglaltak szerinti tartalommal és formában, előirányzatonként kerül értékelésre az éves előirányzat felhasználása, az azokból megvalósult feladatok bemutatása.

(4) A szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egységek tartoznak felelősséggel a felügyeletük alá tartozó egyes előirányzatok tekintetében a zárszámadás szöveges indokolásának elkészítéséért és tartalmáért. Az előirányzatok és intézményi címek szakmai felügyeletét ellátó szervezeti egységének, valamint kezelő szervének – az éves költségvetési beszámoló, valamint a zárszámadás keretében – szöveges értékelést kell adnia az előirányzat felhasználásáról, a megvalósított szakmai célokról és a nevesített feladatok végrehajtásáról, továbbá a tárgyévben és az azt megelőző évben keletkezett költségvetési maradványról.

(5) Az előirányzatok zárszámadásához kapcsolódó szöveges indokolás elkészítéséért, valamint az intézményi címek zárszámadásához kapcsolódó szöveges indokolás jóváhagyásáért a KIF vezetőjének koordinálásával az illetékes szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egységek, kezelő szervek a felelősek. A KIF vezetője az államháztartásért felelős miniszter által kiadott zárszámadási tájékoztató – az abban szereplő határidők – ismeretében szervezi, valamint határozza meg a feladat- és hatásköröket, határidőket, a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár jóváhagyását követően.

(6) A zárszámadás fejezeti szintű összeállításáért, a határidők betartásáért a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár a felelős.

50. § (1) A kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradvány, illetve a kötelezettségvállalással nem terhelt költségvetési maradvány megállapítására vonatkozó rendelkezéseket, a kötelezettségvállalással nem terhelt költségvetési maradvány befizetési kötelezettségének rendjét, valamint a kötelezettségvállalással terhelt, azonban a költségvetési évet követő év december 31-éig pénzügyileg nem teljesült költségvetési maradvány elszámolásának rendjét az Áht. és az Ávr. szabályozza.

(2) A kötelezettségvállalással terhelt, azonban a költségvetési évet követő év december 31-éig pénzügyileg nem teljesült költségvetési maradványról az államháztartásért felelős miniszter részére történő, Ávr.-ben előírt elszámolás elkészítéséről a KIF vezetője gondoskodik. A kötelezettségvállalással nem terhelt maradvány Áht. és Ávr. szerinti befizetését követően a költségvetési támogatás szükségességét alátámasztó kérelmek szöveges indokolásának elkészítéséért, illetve az intézményi címet érintő kérelmek szöveges indokolásának jóváhagyásáért a KIF vezetőjének koordinálásával az illetékes szakmai felügyeletet ellátó személyek, kezelő szervek a felelősek.

(3) Költségvetési maradvánnyal kapcsolatos megkeresést a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár jogosult kezdeményezni a Pénzügyminisztérium felé.

(4) A kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradvány – fejezeti hatáskörű előirányzat-módosítást követően – az Ávr. 150. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségvállalások kiegyenlítésére használható fel.

51. § Az előirányzatok felhasználását és elszámolását a belső kontrollrendszer keretében kell ellenőrizni, azt a Belső Ellenőrzési Főosztály a munkatervében, valamint a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint is ellenőrizheti.

52. § (1) Az állami tulajdonú gazdasági társaságok törvényben vagy miniszteri rendeletben kijelölt tulajdonosi joggyakorlásából adódó bevételeket (például osztalék, tőkekivonás), valamint a tulajdonosi szerepkörben nyújtott kifizetéseket (például tőkeemelés, pótbefizetés) központi kezelésű előirányzatokon szükséges elszámolni. A minisztérium ágazati feladatainak ellátásához kapcsolódóan adott szakmai támogatások nem tartoznak az e bekezdés szerinti tételek körébe.

(2) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 8. § (7) bekezdése szerinti megbízáson alapuló meghatalmazás szerint megvalósuló tulajdonosi joggyakorlás keretében nyújtott tőkeemelés kizárólag a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) könyveiben jelenhet meg, ezért a tőkejuttatás fedezetének MNV Zrt. általi biztosításához fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítás végrehajtása szükséges.

(3) Azon gazdasági társaságok esetében, amelyek tekintetében az állam tulajdonában álló társasági részesedés tulajdonosi joggyakorlója nevében és helyett a miniszter, a miniszterelnök általános helyettese vagy az 1. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti személy az Nvtv. 8. § (7) bekezdése szerinti megbízáson alapuló meghatalmazással jár el, valamint a miniszter, a miniszterelnök általános helyettese vagy az 1. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti személy törvényben vagy miniszteri rendeletben kijelölt tulajdonosi joggyakorló, tőkeemelésre az Áht. 45. § (2) bekezdésében meghatározott jóváhagyás birtokában kerülhet sor.

53. § A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény végrehajtásáról szóló 231/2019. (X. 4.) Korm. rendeletben [a továbbiakban: 231/2019. (X. 4.) Korm. rendelet] nevesített egyházi céltámogatások, továbbá a 231/2019. (X. 4.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó egyéb költségvetési támogatások esetében a támogatási szabályokat a 231/2019. (X. 4.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően kell alkalmazni.

54. § Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: 1997. évi CXXIV. törvény) 4. §-a és 8. § (3) bekezdése alapján az Egyházi alapintézmény-működés, SZJA rendelkezés és kiegészítése fejezeti kezelésű előirányzatról (ÁHT: 006057), valamint az 1997. évi CXXIV. törvény 3. §-a és 8. § (2) bekezdése alapján az Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék fejezeti kezelésű előirányzatról (ÁHT: 208602) nyújtott támogatások nem minősülnek az Áht. 1. § 14. pontja szerinti költségvetési támogatásnak, ezért tekintetükben az Áht. 53. §-a szerinti beszámolási kötelezettség és a támogató vonatkozásában a beszámoló elfogadásának kötelezettsége, továbbá az Áht. 56/B. §-a és 56/C. §-a, valamint az Ávr. 102/E. §-a és 102/F. §-a szerinti bejelentési kötelezettség nem áll fenn.

55. § A Magyar Falu Program fejezeti kezelésű előirányzat (ÁHT: 376273) vonatkozásában a Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos vagy a települési fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár hozza meg a támogatói döntést, valamint azon egyéb nélkülözhetetlen intézkedéseket, rendelkezéseket, amelyek a kezelő vagy lebonyolító igénybevétele szempontjából szükségesek és relevánsak lehetnek.

56. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.