2/2024. (III. 7.) KTM KÁT utasítás

1. § A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) Közszolgálati Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) az 1. melléklet szerint állapítom meg. A Szabályzat a minisztériummal munkaviszonyban állók tekintetében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti munkáltatói szabályzatnak minősül.

2. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

4. § A jogelőd által nyújtott, visszatérítendő támogatásban vagy illetmény-, illetve munkabérelőlegben részesült munkatárs az eredeti – a folyósítás megkezdésekor hatályos szabályok, illetve a vonatkozó szerződésben foglalt – feltételek mellett köteles visszafizetni a támogatást.

5. § A minisztérium kormánytisztviselője a jogelőd által előírt, az utasítás hatálybalépésekor fennálló közigazgatásivizsga-tételi kötelezettsége alól mentesül az utasítás hatálybalépésekor.

1. § (1) A Szabályzat hatálya kiterjed

2. § (1) A Szabályzatot a minisztériumban foglalkoztatottak jogaira és kötelezettségeire, egyes juttatásaira és támogatásaira a vonatkozó jogszabályokkal, közjogi szervezetszabályozó eszközökkel és munkáltatói intézkedésekkel együttesen kell alkalmazni és értelmezni.

(2) A Szabályzat alkalmazása, valamint az egyes jogviszonyokból származó jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során,

(3) Ahol a Szabályzat

(4) Ahol a szabályzat foglalkoztatási jogviszonyt említ, azon a Kit. 54. § (1) és (3) bekezdése szerinti jogviszonyokat kell érteni.

(5) Ha a Szabályzat vagy jogszabály a munkatársnak a felettes vezető részére nyilatkozat, tájékoztatás megtételét írja elő, a felettes vezető akadályoztatása esetén a nyilatkozatot, tájékoztatást a helyettesítésére kijelölt személy – ennek hiányában a felettes vezetőt irányító személy – részére kell megtenni.

3. § (1) A Szabályzat alkalmazásában az önálló szervezeti egység vezetője a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített önálló szervezeti egység vezetője, valamint az államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár, a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság igazgatója.

(2) A Szabályzatban foglalt valamennyi olyan munkáltatói intézkedés, amely a minisztérium igazgatása költségvetését érinti, abban az esetben válik végrehajthatóvá, amennyiben annak pénzügyi ellenjegyzése megtörtént.

(3) A Szabályzat alapján adható támogatások, juttatások mértékének meghatározása és a munkatárs részére történő megítélése – ide nem értve az alanyi jogon járó támogatásokat – a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében történik.

4. § (1) A Szabályzatban meghatározott bejelentési, engedélyezési, nyilatkozattételi és egyéb kötelezettségek teljesítéséhez a munkatárs számára a minisztérium belső elektronikus portálján (a továbbiakban: Intranet) elektronikusan hozzáférhetővé tett nyomtatványokat kell alkalmazni. A feladatkörébe tartozó nyomtatványok közzétételéről, valamint folyamatos aktualizálásáról a személyügyekért felelős főosztály, a működéstámogatási feladatokért felelős főosztály, valamint a Pénzügyi és Számviteli Főosztály (a továbbiakban: PSZF) gondoskodik.

(2) Az Intraneten közzétett, foglalkoztatási jogviszonyt érintő írásbeli munkáltatói jognyilatkozatokat a közzétételt követő harmadik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, amennyiben a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát a közszolgálatból eredő kötelezettsége teljesítésével összefüggésben megismerje.

5. § (1) A minisztériumban a munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult a miniszter, a közigazgatási államtitkár, az államtitkár, a kabinetfőnök, valamint a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság igazgatója.

(2) A közigazgatási államtitkár munkáltatói jogkörének átruházásáról az 1. függelék rendelkezik.

6. § (1) A foglalkoztatási jogviszony létesítésével kapcsolatos intézkedések megkezdése előtt a munkatársat foglalkoztatni kívánó önálló szervezeti egység vezetője előzetesen egyeztet a személyügyekért felelős főosztállyal a betöltendő álláshelyről, a pályázati kiírás szükségességéről és tartalmáról, a foglalkoztatás jellegéről (teljes munkaidős, részmunkaidős), a jogviszony létesítésének időtartamáról (határozott, határozatlan), valamint az álláshelyhez rendelt bérkeretről.

(2) A foglalkoztatási jogviszony létesítéséhez szükséges, „Alkalmazási javaslat” elnevezésű nyomtatványt az érintett önéletrajzával együtt, a foglalkoztatni kívánó önálló szervezeti egység vezetője az álláshely rendelkezésre állásának igazolására és a jogszabályi feltételeknek való megfelelés ellenőrzésére vonatkozó véleményezés céljából megküldi a személyügyekért felelős főosztály részére.

(3) A személyügyekért felelős főosztály a véleményével ellátott felvételi javaslatot elbírálás céljából megküldi a közigazgatási államtitkárnak. Az engedélyezett felvételi javaslat alapján a személyügyekért felelős főosztály előkészíti a kinevezési okmányt vagy a munkaszerződést.

(4) A jogviszony létesítéséről érdemi nyilatkozat sem szóban, sem írásban a minisztérium részéről addig nem tehető, amíg a jogviszony létesítését a közigazgatási államtitkár nem hagyta jóvá.

7. § (1) Az álláshely – az önálló szervezeti egység vezetője kezdeményezésére – pályázat útján, a Kit. 83. § (3) bekezdése szerinti toborzási adatbázisból, valamint a személyügyekért felelős főosztály által kezelt toborzási adatbázisból történő kiválasztás útján vagy meghívásos eljárás útján tölthető be.

(2) Jogszabály előírása esetén egyes álláshelyek kizárólag pályázat útján tölthetőek be.

8. § (1) Pályázat kiírásának kezdeményezését az önálló szervezeti egység vezetője közzététel céljából a személyügyekért felelős főosztályra küldi meg. A pályázati kiírások mintáját a „Nyilvános pályázati kiírás kezdeményezése” elnevezésű nyomtatvány tartalmazza.

(2) A személyügyekért felelős főosztály végzi a pályázatok előszűrését, és koordinálja a pályázók interjúra történő behívását.

(3) A pályázat értékelésére szükség esetén előkészítő bizottság (a továbbiakban: Pályázati Bizottság) hozható létre. A Pályázati Bizottság tagjai az álláshely betöltését kezdeményező önálló szervezeti egység képviselői és a személyügyekért felelős főosztály képviselője.

(4) A pályázatok a benyújtási határidőt követő tizenöt munkanapon belül kerülnek elbírálásra. A kiválasztott pályázók személyes meghallgatáson vehetnek részt. A pályázat eredményéről az önálló szervezeti egység vezetője elektronikus úton tájékoztatja a személyügyekért felelős főosztályt, a pályázókat a személyügyekért felelős főosztály írásban értesíti elsődlegesen a pályázati anyagban szereplő elektronikus elérhetőségen keresztül.

(5) A pályázat elbírálását követő tizenöt munkanapon belül az önálló szervezeti egység vezetője a pályázó pályázati anyagát a személyügyekért felelős főosztály részére visszaküldi, amely a pályázati anyag megsemmisítéséről – jegyzőkönyv felvétele mellett – tizenöt munkanapon belül gondoskodik.

9. § (1) Amennyiben a pályázó a pályázatához csatolt nyilatkozatban kéri a pályázati anyagának és önéletrajzának megőrzését, abban az esetben a személyügyekért felelős főosztály – a jövőben betöltetlenné váló álláshelyek betöltése érdekében – gondoskodik a pályázó pályázati anyagának és önéletrajzának hat hónap időtartamban a minisztérium toborzási adatbázisában történő rögzítéséről.

(2) Az (1) bekezdés szerinti időtartam elteltével a pályázó adatai a toborzási adatbázisból törlésre, pályázati anyaga – jegyzőkönyv felvétele mellett – megsemmisítésre kerülnek.

10. § (1) Az előzetesen engedélyezett, jogviszonyt létesíteni kívánó személyt (a továbbiakban: jelölt) a személyügyekért felelős főosztály – a foglalkoztatási jogviszony létesítéséhez szükséges dokumentumok, valamint a Kit. összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseiről szóló tájékoztató és nyilatkozatok, továbbá a felvételi adatlap (a továbbiakban együtt: belépőcsomag) elektronikus úton történő megküldésével – felhívja a foglalkoztatási jogviszony létesítéséhez szükséges dokumentumok benyújtására, illetve bemutatására.

(2) A jelölt köteles három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt a személyügyekért felelős főosztályra eredeti példányban benyújtani.

(3) Elektronikusan megküldendő dokumentumok:

(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti dokumentumok benyújtása, illetve bemutatása hiányában jogviszony nem létesíthető.

(5) A személyügyekért felelős főosztály, illetve a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban kérheti – a jogviszony létesítését megelőzően is – a dokumentumok eredetiségének igazolását a jelölttől legkésőbb a felszólítás kézhezvételét követő nyolc munkanapon belül. Amennyiben a felszólítás eredménytelen, a személyügyekért felelős főosztály kezdeményezheti a jogviszony létesítésétől való elállást.

(6) A személyügyekért felelős főosztály a nem magyar nyelvű iskolai végzettséget igazoló diplomát a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény alapján, nyelvtudást igazoló bizonyítványt az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet alapján fogadja el. A honosítás, fordítás, tájékoztatás beszerzése a jogviszonyt létesíteni kívánó személy kötelezettsége, beleértve a felmerülő díj, költség viselését is.

(7) A foglalkoztatási jogviszony létesítése előtt a személyügyekért felelős főosztály gondoskodik a Kit. és a Szabályzat által előírt, a foglalkoztatási jogviszony létesítéséhez szükséges nyilatkozatok beszerzéséről.

11. § Az alkalmazást kezdeményező önálló szervezeti egység vezetője a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NISZ Zrt.) által a https://szolgaltatasiportal.central.internal.gov.hu/#/nyitolap portálon közzétett, „Informatikai belépő lap” megnevezésű dokumentumot köteles kitölteni, és aláírásokkal ellátva legkésőbb a jogviszony létesítésének napját megelőző nyolcadik munkanapig a személyügyekért felelős főosztályra – szeat@ktm.gov.hu – elektronikusan megküldeni.

12. § (1) A személyügyekért felelős főosztály az előkészített kinevezési okmányt, munkaszerződést – pénzügyi ellenjegyzés céljából – megküldi a PSZF részére.

(2) A munkatárs személyi anyagát, személyi iratait – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a személyügyekért felelős főosztály őrzi.

(3) A jogviszony létesítése vagy új álláshely betöltése előtt a foglalkoztatottal közölni kell, ha a betöltendő álláshely nemzetbiztonsági ellenőrzést von maga után, ebben az esetben az érintett személynek nyilatkoznia kell arról, hogy hozzájárul-e a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez. Amennyiben az érintett személy hozzájárul, részére a személyügyekért felelős főosztály tájékoztatása alapján a nemzetbiztonsági ellenőrzésekkel kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős főosztály elektronikus úton átadja a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez szükséges kérdőívet, amelyet az érintett haladéktalanul kitölt és átad a minisztérium biztonsági megbízottjának. A jogviszony létesítésére, illetve nemzetbiztonsági ellenőrzést maga után vonó álláshelyre helyezésre abban az esetben kerülhet sor, ha a közigazgatási államtitkár azt engedélyezte.

(4) Nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony nem létesíthető olyan jelölttel,

(5) A jogviszony létesítése előtt a foglalkoztatottal közölni kell, hogy kormányzati szolgálati jogviszony, valamint munkaviszony azzal létesíthető, aki tudomásul veszi, hogy jogviszonyának fennállása alatt feladatainak törvényes ellátását tudta és beleegyezése nélkül a Kit. 82. § (9) bekezdése és a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 5/C. § (1) bekezdése és (2) bekezdés a) és i) pontja alapján az Alkotmányvédelmi Hivatal megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizheti.

(6) Az érintettnek a megbízhatósági vizsgálatra vonatkozó tudomásulvételi nyilatkozatát a személyügyekért felelős főosztály szerzi be és őrzi. A hozzájárulás megtagadásáról a személyügyekért felelős főosztály haladéktalanul értesíti a munkáltatói jogkör gyakorlóját, valamint kezdeményezi a szükséges munkáltatói intézkedések megtételét.

13. § (1) A foglalkoztatási jogviszony létesítéséhez kapcsolódóan a személyügyekért felelős főosztály a jelöltet – a belépőcsomag részeként – tűz- és munkavédelmi, esélyegyenlőségi tájékoztatásban részesíti, valamint ismerteti vele a minisztérium működésével összefüggő visszaélésekre, szabálytalanságokra, integritási és korrupciós kockázatokra vonatkozó bejelentések fogadásával és kivizsgálásával kapcsolatos eljárásrendet, az adatvédelmi, adatbiztonsági, adatvédelmi incidenskezelési és információvédelmi szabályok felhasználói kivonatát, valamint a felhasználói informatikai biztonsági házirendet, továbbá – amennyiben azt jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy belső norma előírja – kezdeményezi a jelölt foglalkozás-egészségügyi ellátás keretében történő munkaalkalmassági vizsgálatát.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel szükséges a munkaalkalmassági vizsgálat elvégzése, és a munkaalkalmassági vizsgálatot végző egészségügyi szolgáltató egészségileg alkalmatlannak nyilvánítja a jelöltet az álláshelyhez kapcsolódó feladatok vagy munkakör vonatkozásában, akkor az önálló szervezeti egység szakmai irányításáért felelős felsővezető írásbeli javaslatot tehet más álláshelyen történő alkalmazásra. Amennyiben nincs más megfelelő álláshely, akkor az alkalmazástól el kell tekinteni, vagy a már fennálló jogviszonyt meg kell szüntetni.

(3) A kormánytisztviselő a beosztási okiratban kap tájékoztatást arról, hogy a Magyar Kormánytisztviselői Kar tagjává vált, és megismeri a Kormánytisztviselői Hivatásetikai Kódexet.

14. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója által aláírt kinevezést, munkaszerződést és az ahhoz kapcsolódó mellékleteket a személyügyekért felelős főosztály a Kit. 72. §-ában foglaltak szerint közli a jelölttel.

(2) A kinevezéskor – a Kit. 86. § (7a) bekezdésében és (10)–(11) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – hat hónap próbaidő kikötése kötelező. Kivételesen indokolt esetben a próbaidő tartama legalább három hónapban is megállapítható. A Kit. 86. § (7) és (7b) bekezdése szerinti esetekben próbaidő kikötésére nem kerül sor.

(3) Munkaviszony létesítésekor – az Mt. 192. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – három hónap próbaidő kikötése kötelező. Az Mt. 192. § (4) bekezdése szerinti esetben próbaidő kikötésére nem kerül sor.

15. § (1) A jelölt a 10. § (1) bekezdése szerint rendelkezésére bocsátott nyilatkozatok kitöltésével legkésőbb a belépőcsomag megküldésével egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy

(2) Amennyiben a jelölt engedélyköteles további jogviszony fennállásáról nyilatkozik, úgy az aláírt nyilatkozatot a személyügyekért felelős főosztály elbírálás céljából haladéktalanul a munkáltatói jogkör gyakorlójához továbbítja.

(3) Ha a munkatárs előző nyilatkozatához képest az összeférhetetlenséget érintő helyzetében változás áll be, valamint ha további jogviszonyt kíván létesíteni, a személyügyekért felelős főosztályhoz ezt előzetesen, írásban bejelenti, illetve engedély iránti kérelmet nyújt be.

(4) A munkatárs haladéktalanul bejelenti a személyügyekért felelős főosztályon, ha a korábban engedélyezett további jogviszonya megszűnt.

(5) Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója az összeférhetetlenség megszüntetésére hívja fel a munkatársat, a munkatárs az összeférhetetlenség megszüntetését bizonyító dokumentumot haladéktalanul, de legkésőbb a felszólítástól számított harminc napon belül a személyügyekért felelős főosztálynak bemutatja.

16. § (1) A munkatárs összeférhetetlenségére vonatkozó nyilatkozatok jogszabályban előírt kötelező nyilvántartása a személyügyekért felelős főosztály feladata.

(2) A személyügyekért felelős főosztály a bejelentés megtételétől, előzetes engedély kérése esetén pedig a munkáltatói jogkör gyakorlója döntésének meghozatalától számított harminc napon belül tájékoztatja a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szervet.

17. § (1) Az álláshely kizárólag olyan személlyel tölthető be, aki megfelel a Kit.-ben a jogviszony létesítésére előírt, valamint a vonatkozó jogszabályokban meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) Az álláshely betöltésének további szakmai feltételeit a 2. függelék tartalmazza.

(3) A kormánytisztviselő által ellátandó feladatokat a kinevezési okmány részét képező beosztási okirat tartalmazza, az önálló szervezeti egység Ügyrendjében meghatározott feladatokra való hivatkozással.

(4) A munkavállaló munkaköri leírását a „Munkaköri leírás munkavállaló részére” elnevezésű nyomtatvány szerint az önálló szervezeti egység vezetője készíti elő és hagyja jóvá, amelyet a munkaszerződéshez csatolni kell, és annak elválaszthatatlan részét képezi.

(5) A munkaköri leírás csak olyan jellegű és mértékű feladatokat állapíthat meg, amelyeket a munkakört betöltő munkavállaló a jogviszonyára vonatkozó jogszabályok, így különösen a munkavégzésre és a munkaidőre irányuló rendelkezések alapján felelősségteljesen, az elvárt szakmai színvonalon képes ellátni.

18. § A minisztériumnál munkaviszony keretében

19. § (1) A foglalkoztatási jogviszony módosítását az önálló szervezeti egység vezetője kezdeményezheti – a szakmai irányításért felelős felsővezető vagy a politikai felsővezető egyetértésével, ide nem értve a közigazgatási államtitkár közvetlen irányítása alá tartozó önálló szervezeti egységeket – a személyügyekért felelős főosztálynál.

(2) A személyügyekért felelős főosztály a közigazgatási államtitkár jóváhagyását nem igénylő munkáltatói intézkedéseket elkészíti és elektronikus aláírás céljából felterjeszti a munkáltatói jogkör gyakorlója részére.

(3) A személyügyekért felelős főosztály a közigazgatási államtitkár jóváhagyását igénylő kezdeményezéseket elbírálás céljából megküldi a közigazgatási államtitkár részére. A közigazgatási államtitkár döntésének függvényében tájékoztatja a kezdeményezőt, és ha szükséges, elkészíti a munkáltatói intézkedést.

(4) A személyügyekért felelős főosztály a személyi juttatás előirányzatra kihatással járó javaslat esetében kikéri a PSZF vezetőjének véleményét.

20. § (1) Az álláshely besorolási kategóriájának módosítására irányuló javaslatot – részletes indokolással ellátva – a politikai felsővezető, valamint a szakmai irányításért felelős felsővezető – a szakterület irányításáért felelős politikai felsővezető egyetértésével – terjeszti fel a közigazgatási államtitkár részére.

(2) Az álláshely besorolási kategóriájának módosítására – ide nem értve a tartósan távol lévő álláshelyét – évente egyszer, legkésőbb július 31. napjáig lehet javaslatot tenni.

21. § A munkatárs a személyes adataiban bekövetkezett változásról – a változástól számított nyolc napon belül – a személyügyekért felelős főosztályt az „Adatváltozás bejelentése” című nyomtatvány elektronikus úton történő megküldésével tájékoztatja. A nyomtatványt a szakterület személyügyi ügyintézője részére küldi meg. A tájékoztatás elmaradásából eredő esetleges kárt a munkatárs viseli.

22. § (1) A kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya megszüntetésére vonatkozó kérelmét közös megegyezés esetén a „Közös megegyezéssel történő megszüntetés kezdeményezése – kormánytisztviselő” című nyomtatványon, lemondás kezdeményezése esetén a „Lemondással történő megszüntetés kezdeményezése” című nyomtatványon nyújtja be. A munkavállaló a munkaviszonya megszüntetésére vonatkozó kérelmét közös megegyezés esetén a „Közös megegyezéssel történő megszüntetés kezdeményezése – munkavállaló” című nyomtatványon, felmondása esetén a „Munkavállalói felmondás” című nyomtatványon nyújtja be. A politikai szolgálati jogviszonya megszüntetésére vonatkozó kérelmét a politikai szolgálati jogviszonyban álló közös megegyezés esetén a „Közös megegyezéssel történő megszüntetés kezdeményezése – politikai” című nyomtatványon, lemondás kezdeményezése esetén a „Lemondással történő megszüntetés kezdeményezése – politikai” című nyomtatványon nyújtja be.

(2) A jogviszony felmentéssel, illetve munkáltatói felmondással történő megszüntetése esetében a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés kötelező mértékén felüli mentesítést, továbbá a jogviszony lemondással, munkavállalói felmondással, közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítést – az önálló szervezeti egység vezetője javaslatának figyelembevételével – a munkáltatói jogkör gyakorlója állapíthat meg.

(3) A közigazgatási államtitkár által átruházott munkáltatói jogkör gyakorlása esetén a (2) bekezdés szerinti mentesítéshez a közigazgatási államtitkár előzetes engedélye szükséges.

23. § (1) A munkatárs a jogviszonya megszűnése, megszüntetése, illetve tartós távollétének – így különösen nemzeti szakértői kiküldetés, gyermekgondozás miatti távollét vagy más fizetés nélküli szabadság – megkezdése előtt, továbbá szakmai gyakorlat vagy ösztöndíjas jogviszony megszűnése esetén a munkáltató felé teljeskörűen elszámol.

(2) Az elszámolással kapcsolatos ügyintézés teljes körű végrehajtása a kilépő munkatárs felelőssége. A személyügyekért felelős főosztály az elszámolás folyamatában részt vevő szervezeti egységeket (a továbbiakban: elszámolóhely) elektronikus úton értesíti a munkatárs jogviszonya megszűnésének, megszüntetésének, valamint tartós távolléte megkezdésének időpontjáról. Az elszámolóhely elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatja a személyügyekért felelős főosztályt a munkatárs elszámolással érintett kötelezettségéről.

(3) A személyügyekért felelős főosztály bekéri a munkatárs önálló szervezeti egységének vezetője által lezárt Szabadság-nyilvántartó lapját, a feladat átadás-átvételi jegyzőkönyvet, valamint az 50%-os utazásra jogosító utalványt. A személyügyekért felelős főosztály haladéktalanul megküldi a Szabadság-nyilvántartó lapot a PSZF részére.

(4) A (2) bekezdés alapján beérkezett adatokat a személyügyekért felelős főosztály rávezeti az elszámoláshoz rendszeresített nyomtatványra (a továbbiakban: elszámolólap), és azon a személyes megjelenést nem igénylő (kötelezettség nélküli) tételeket lezárja. Ezt követően az elszámolólapot a munkatárs részére elektronikusan megküldi, továbbá legkésőbb a jogviszony megszűnésének napján tájékoztatja PSZF-et a munkatárs szabadságadatairól, valamint a tanulmányi szerződésből eredő elszámolási kötelezettségről.

(5) A munkatárs köteles az elszámolólapon lezáratlan tételek igazolása érdekében az elszámolóhelyen megjelenni. A belépési igazolvány(ok) bevonásáról, letiltásáról a szervezetbiztonságért felelős főosztály gondoskodik.

(6) Az elszámolólapon szereplő adatok valóságnak megfelelő kitöltéséért a kitöltésre kötelezett elszámolóhely a felelős.

(7) Az elszámolás során a munkatárs köteles együttműködni az elszámolóhelyekkel.

24. § (1) Amennyiben a munkatárs az elszámolási kötelezettségét nem teljesíti, a személyügyekért felelős főosztály felszólítja kötelezettsége teljesítésére.

(2) A munkatárs tartós akadályoztatása esetén az elszámolási kötelezettséget a munkatárs helyett az önálló szervezeti egység vezetője által kijelölt személy(ek) teljesíti(k). Ezt megelőzően a munkatárs által használt eszközökről és a folyamatban lévő ügyiratokról – két tanú jelenlétében – jegyzőkönyv készül.

(3) Az önálló szervezeti egység vezetője gondoskodik az informatikai kilépőlap elindításáról. Amennyiben a NISZ Zrt. által üzemeltetett alkalmazás nem működik, az informatikai kilépőlapot a személyügyekért felelős főosztály részére kell megküldeni.

(4) A jogviszony megszűnésével kapcsolatos okmányokat, igazolásokat PSZF és a központosított illetményszámfejtő hely készíti el és küldi meg a munkatársnak.

25. § (1) A munkatárs (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: átadó)

(2) Az átadásra legkésőbb

26. § (1) Az átadó az önálló szervezeti egységen belül a munkáltatói jogkör gyakorlója által kijelölt személynek (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: átvevő) a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott időpontban adja át az álláshelyi feladatait.

(2) Az átadásról a „Munkakör/Feladatkör átadás-átvételi jegyzőkönyv” című nyomtatványt kell kitölteni, amelynek elválaszthatatlan részét képezi a teljességi nyilatkozat.

27. § A jegyzőkönyv tartalmazza

28. § (1) A jegyzőkönyvben az átadó és az átvevő az eljárással kapcsolatosan írásban észrevételt tehet, amelynek lehetőségéről előzetesen tájékoztatást kapnak.

(2) A jegyzőkönyv három eredeti példányban készül, amelyből az egyik az átadót, a másik az átvevőt illeti, a harmadik a személyügyi anyagban kerül elhelyezésre. Az álláshelyi feladatok átadás-átvételi jegyzőkönyve az önálló szervezeti egység vezetőjének jóváhagyása esetén érvényes. Amennyiben az átadó az önálló szervezeti egység vezetője, úgy a jegyzőkönyv az önálló szervezeti egység szakmai irányításáért felelős felsővezetőjének jóváhagyása esetén érvényes.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a jegyzőkönyvet – szakmai, illetve teljességi szempontból – felülvizsgálhatja, és a felülvizsgálat során talált további tényeknek megfelelően azt kiegészítheti, továbbá ellenőrzi az álláshelyi feladatok átadásának teljesülését.

29. § Az átadó átadás-átvételi kötelezettségének megszegését eredményezi

30. § (1) A minisztérium munkatársai általános munkarendben és általános teljes napi munkaidőben kerülnek foglalkoztatásra, amelytől eltérni jogszabályban és a Szabályzatban meghatározott esetben lehetséges. Az általános munkarend hétfőtől csütörtökig 8 órától 17 óráig, pénteken munkaközi szünet igénybevétele nélkül 8 órától 14 óráig, munkaközi szünet igénybevétele esetén pedig 8 órától 14.30 óráig tart.

(2) A munkatársra irányadó munkarend a beosztási okiratban vagy az Mt. 46. §-a szerinti tájékoztatásban kerül megállapításra.

(3) Azon munkatársaknak, akiknek a napi munkaideje a hat órát meghaladja, a munkaközi szünetet 11.30 és 15 óra között kell biztosítani úgy, hogy az önálló szervezeti egység feladatainak ellátása zavartalan legyen.

(4) A minisztérium valamennyi önálló szervezeti egységénél a munkatárs munkahelyen való megjelenésének tényét, valamint a munkahelyről történő távolmaradásának okát – az Intraneten közzétett minta szerinti – jelenléti íven kell rögzíteni.

31. § (1) A munkatársra irányadó napi munkaidő kezdési és befejezési időpontjának pontos betartását az önálló szervezeti egység vezetője ellenőrzi.

(2) A napi munkaidőkezdési időpontokat több mint harminc perccel meghaladó, az önálló szervezeti egység vezetőjének nem jelzett késés, illetve munkaidő-befejezési időpontokat több mint harminc perccel megelőző, az önálló szervezeti egység vezetőjének nem jelzett távozás esetén az érintett munkatárs három munkanapon belül az önálló szervezeti egység vezetője kérésére köteles igazoló jelentést írni a pontos munkaidőkezdés és munkaidő-befejezés be nem tartásának okáról.

(3) Az önálló szervezeti egység vezetője a (2) bekezdés szerinti igazoló jelentéseket haladéktalanul megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlója részére.

(4) A munkaidő indokolatlan be nem tartása esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója az érintettet írásbeli figyelmeztetésben részesítheti, illetve annak ötszöri előfordulását követően fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezheti.

32. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetőjének aláírásával ellátott jelenléti ív egy eredeti példányban, legkésőbb a tárgyhónapot követő munkanap végéig kerül megküldésre a PSZF részére. A jelenléti ív egy szkennelt példányát a PSZF által az Intraneten közzétett közös mappába kell feltölteni.

(2) A jelenléti ív pontosságáért, valamint annak a szabadság-nyilvántartó lap tartalmával való egyezőségéért az önálló szervezeti egység vezetője felelős.

33. § (1) A munkatárs részmunkaidős foglalkoztatását írásban, a személyügyekért felelős főosztályra benyújtott, indokolással ellátott kérelmében – az önálló szervezeti egység vezetője hozzájárulásával – kezdeményezheti a munkáltatói jogkör gyakorlójánál. A részmunkaidős foglalkoztatásról – a Kit.-ben és az Mt.-ben foglalt kötelező eseteken túl – a munkáltatói jogkör gyakorlója harminc napon belül dönt.

(2) A munkatárs egyéni munkarend iránti kérelmét írásban, a személyügyekért felelős főosztályra benyújtott, indokolással ellátott kérelmében kezdeményezheti, az önálló szervezeti egység vezetője hozzájárulásával, a munkáltatói jogkör gyakorlójánál. Az egyéni munkarendről a munkáltatói jogkör gyakorlója harminc napon belül dönt.

34. § (1) A rendkívüli munkaidőt a munkáltatói jogkör gyakorlója a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén rendelheti el, a „Rendkívüli munkaidő elrendelése” című nyomtatvány szerinti tartalommal.

(2) A szakmai vezetői álláshelyet betöltő kormánytisztviselő részére különösen indokolt esetben a közigazgatási államtitkár előzetes engedélyével az államtitkár rendelhet el rendkívüli munkavégzést. A teljesített rendkívüli munkavégzés ellenértékeként a Kit. 124. §-a szerinti szabadidő a szakmai vezetői álláshelyet betöltő kormánytisztviselőt is megilleti.

(3) Rendkívüli munkaidő napi harminc percnél rövidebb időre nem rendelhető el.

(4) A rendkívüli munkaidő elrendelésére pénzügyi ellenjegyzést követően írásban vagy elektronikus dokumentum formájában kerül sor, a személyügyekért felelős főosztály egyidejű értesítése mellett.

(5) A rendkívüli munkaidő elrendelésével érintett önálló szervezeti egység vezetője a rendkívüli munkaidő elrendelését követő 30. nap elteltével a személyügyekért felelős főosztályra megküldi a rendkívüli munkavégzéssel érintett munkatársak által végzett rendkívüli munkaidő bemutatásáról készített elszámolólapot, az érintettek szabadság-nyilvántartó lapját, a munkatársat tartalmazó, a rendkívüli munkaidő elrendelésével érintett időszakot lefedő jelenléti íveket, valamint a munkatárs munkahelyre történő be- és kilépését rögzítő elektronikus rendszerből kinyerhető adatokat.

(6) A szakmai vezető részére elrendelt rendkívüli munkavégzés esetén az (5) bekezdésben foglaltakon túl a szabadidő határidőre történő kiadásának ellehetetlenülését igazoló dokumentumot is csatolni kell. A rendkívüli munkavégzés ellenében járó szabadidő határidőre történő kiadásának lehetetlen volta csak a Kormány vagy a minisztérium működésével közvetlenül összefüggő okra tekintettel állapítható meg.

35. § (1) A rendkívüli munkaidő személyenkénti elrendeléséről és időtartamáról az önálló szervezeti egység nyilvántartást vezet, amelyet kérés szerint megküld a személyügyekért felelős főosztálynak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás alapján a személyügyekért felelős főosztály tájékoztatja a rendkívüli munkaidő elrendelésével érintett önálló szervezeti egység vezetőjét, amennyiben az általa utasított munkatárs rendkívüli munkaideje a jogszabályban meghatározott mértéket eléri.

(3) Amennyiben a személyügyekért felelős főosztály a rendkívüli munkavégzés elrendelésével kapcsolatosan hiányosságot vagy jogszerűtlenséget észlel, úgy azt azonnal jelzi a rendkívüli munkaidő elrendelésével érintett önálló szervezeti egység vezetője felé.

36. § (1) A szabadidő kiadásáért a munkáltatói jogkör gyakorlója, valamint a 34. § (2) bekezdése szerinti politikai felsővezető felel. A munkatárs részére rendes szabadság csak a rendkívüli munkaidőben történt munkavégzés ellentételezéseként járó szabadidő kiadását követően adható ki.

(2) A személyügyekért felelős főosztály a 34. § (4)–(6) bekezdésében meghatározott dokumentumok birtokában – amennyiben megállapítást nyer, hogy nem került sor a szabadidő kiadására – annak megváltása iránt intézkedik a PSZF felé.

(3) A rendkívüli munkavégzésért járó szabadidő-megváltást a jelenléti íven „SZM” betűkkel kell jelölni.

(4) Ügyeletet – különösen kormányzati döntés-előkészítéssel összefüggésben – a közigazgatási államtitkár rendelhet el.

37. § (1) A munkavégzés, a szabadság és a munkából való távollét tényét a jelenléti íven kell vezetni.

(2) A munkatárs haladéktalanul tájékoztatja az önálló szervezeti egység vezetőjét és egyidejűleg a PSZF-et a tartós távollétének tényéről, és – amennyiben rendelkezésre áll – gondoskodik az azt igazoló dokumentum szkennelt változatának a PSZF részére való megküldéséről. A munkatárs a tartós távollétet igazoló dokumentum eredeti példányát annak kézhezvételét követően haladéktalanul eljuttatja PSZF részére.

(3) Tartós távollétnek minősül és a jelenléti íven „TT” megjelöléssel kell jelölni

(4) Amennyiben a munkatárs nem jelenik meg a munkavégzési helyén és a távollétét nem igazolja az önálló szervezeti egység vezetője a jelenléti íven az igazolatlan távollét tényét „IGT” megjelöléssel rögzíti. Erről írásban haladéktalanul tájékoztatja a PSZF-et.

38. § A Kit. 93. § (2) bekezdésében, valamint az Mt. 55. § (1) bekezdésében meghatározott azon munkavégzés alóli mentesülést, amelyet a Szabályzat nem nevesít, a jelenléti íven „MM” megjelöléssel kell jelölni.

39. § A személyügyekért felelős főosztály minden év szeptember 30. napjáig felméri, hogy a tárgyévre járó szabadságok milyen mértékben kerültek felhasználásra. Amennyiben a munkatárs fel nem használt szabadnapjainak száma ebben az időpontban meghaladja a tárgyévre járó szabadságainak felét, úgy ezt a személyügyekért felelős főosztály jelzi az önálló szervezeti egység vezetőjének, aki gondoskodik a tárgyévi szabadságok kiadásáról.

40. § A szabadság kiadásáról, illetve engedélyezéséről kizárólag írásban, a szabadság-nyilvántartó lapon lehet rendelkezni, amelyet – váratlan esemény kivételével – a szabadság megkezdése előtt kell kiállítani, és a rendes szabadságot engedélyező munkáltatói jogkör gyakorlójának kell jóváhagyni. Amennyiben a munkatárs által igénybe venni kívánt szabadság kiadása szolgálati érdekből nem kerül engedélyezésre, a munkáltatói jogkör gyakorlója a kezdeményezést a szabadság-nyilvántartó lapon áthúzza és aláírja.

41. § (1) A szabadság-nyilvántartó lapot a személyügyekért felelős főosztály állítja ki, amely tartalmazza az éves alap- és pótszabadságot, az egyéb címen biztosított pótszabadságot, a szolgálati érdek esetén az esedékesség évében ki nem adott szabadságot és az igénybe vett szabadságnapokat, azok naptári időpontjának megjelölésével, valamint a szabadság kiadásának vagy engedélyezésének tényét igazoló vezetői aláírást. A szabadság-nyilvántartó lap folyamatos, egyénre szóló vezetéséről az önálló szervezeti egység vezetője gondoskodik.

(2) Az önálló szervezeti egység vezetője a szabadság-nyilvántartó lapot a naptári év végén, de legkésőbb a tárgyévet követő év január 10. napjáig – a rendes szabadságot engedélyező munkáltatói jogkör gyakorlójának aláírásával ellátva – a személyügyekért felelős főosztály részére küldi meg, ahol a szolgálati érdek miatt ki nem adott szabadságot a következő évre ismét nyilvántartásba veszik.

(3) A munkatársnak járó tárgyévi szabadságot a személyügyekért felelős főosztály állapítja meg, és február 15. napjáig tájékoztatja a munkatársat megállapított szabadságnapokról a tárgyévre vonatkozó szabadság-nyilvántartó lapok megküldésével.

42. § (1) Az igénybe vett rendes szabadságnapokat a jelenléti íven „SZ” betűvel kell jelölni.

(2) Az apának a gyermeke születése, örökbefogadása esetén, a nagyszülőnek az unokája születése esetére járó, valamint a kormánytisztviselőt első házassága megkötése alkalmából megillető pótszabadság igénybevételéhez a személyügyekért felelős főosztályra kell benyújtania a szükséges igazolást (anyakönyvi kivonat). Az igénybe vett pótszabadság napokat a jelenléti íven „PSZ” megjelöléssel kell jelölni.

(3) Ha a gyermek, illetve az unoka külföldön születik, születési anyakönyvi kivonat helyett a születést bizonyító okirat hiteles fordítása is bemutatható.

(4) A munkatárs szabadságot igényelhet a Kit. 156/A. § (1) és (2) bekezdése, valamint az Mt. 118/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti esetekben és feltételekkel. A munkatárs a szülői szabadság tartamára a Kit. 135. § (5) bekezdése, illetve az Mt. 146. § (5) bekezdése szerint jogosult díjazásra.

(5) A szülői szabadság kiadására vonatkozó igényét a munkatárs a szabadság kezdete előtt legalább tizenöt nappal – az önálló szervezeti egység vezetőjének jóváhagyásával – az erre rendszeresített formanyomtatványon jelzi a személyügyekért felelős főosztályon.

(6) A munkáltatói jogkör gyakorlója a Kit. 156/A. § (3) bekezdése, valamint az Mt. 123. § (5) bekezdése szerinti esetekben a szülői szabadság kiadását legfeljebb hatvan nappal elhalaszthatja, egyidejűleg a halasztás indokát és a kiadás általa javasolt időpontját írásban közli a munkatárssal. Az igénybe vett szülői szabadságot a jelenléti íven „SZSZ” megjelöléssel kell jelölni.

43. § (1) A kormánytisztviselő fizetés nélküli szabadság igénybevételét a Kit. 131. §-a szerinti esetekben kezdeményezheti írásban – a fizetés nélküli szabadság igénybevétele indokának és időtartamának pontos megjelölésével, az önálló szervezeti egység vezetőjének véleményével ellátva – a munkáltatói jogkör gyakorlójának címzett, a személyügyekért felelős főosztályra benyújtott kérelmével. A Kit. 131. §-a alapján igénybe vett fizetés nélküli szabadságot a jelenléti íven „FN” megjelöléssel kell jelölni.

(2) A munkavállaló fizetés nélküli szabadság igénybevételét kezdeményezheti az Mt. 132. §-a szerinti esetben írásban – a fizetés nélküli szabadság igénybevétele indokának és időtartamának pontos megjelölésével, az önálló szervezeti egység vezetőjének véleményével ellátva – a munkáltatói jogkör gyakorlójának címzett, a személyügyekért felelős főosztályra benyújtott kérelmével. Az Mt. 132. §-a alapján igénybe vett fizetés nélküli szabadságot a jelenléti íven „FN” megjelöléssel kell jelölni.

44. § (1) A gyermekgondozás, unokagondozás, hozzátartozó tartós ápolása miatti tartós távollétet megkezdő munkatárs a távollét megkezdése előtt nyilatkozik a távollét kezdetéről és várható időtartamáról, amely nyilatkozatot a személyügyekért felelős főosztály részére megküldi. A nyilatkozat alapján a személyügyekért felelős főosztály előkészíti a kapcsolódó munkáltatói intézkedést a munkáltatói jogkör gyakorlója részére.

(2) A tartós távollét megszakítására keresőképtelenség esetén a keresőképességet dokumentáló orvosi igazolás birtokában van lehetőség. Szülési szabadság, illetve fizetés nélküli szabadság megszakításához munkába állási nyilatkozat megtételére van szükség. A nyilatkozatot a munkatárs a munkába állás tervezett időpontja előtt harminc, illetve a Kit. 158. § (5) bekezdése szerinti esetben hatvan nappal kell megküldi a személyügyekért felelős főosztály részére.

45. § A munkatárs a tanulmányi szabadság jogcímen igénybe vett munkanapokat a jelenléti íven „TSZ” megjelöléssel, a tanulmányi célú munkavégzés alóli mentesítést „TM” megjelöléssel jelöli.

46. § (1) A munkatárs keresőképtelenségét orvos igazolja, amely igazolás eredeti példányát a keresőképtelenség megszűnését követően a munkatárs haladéktalanul eljuttatja a PSZF-re.

(2) A munkatárs a betegség miatti keresőképtelenség tényéről az önálló szervezeti egység vezetőjét haladéktalanul értesíti. A munkatárs e kötelezettségét, amennyiben azt a körülmények indokolják, a hozzátartozója útján is teljesítheti.

(3) Az e §-ban foglaltak elmulasztása esetén a munkatárs távolléte igazolatlannak minősül.

(4) A betegség miatti keresőképtelenség időtartama a jelenléti íven „B” betűvel kerül jelölésre.

47. § A munkáltatói jogkör gyakorlója által elrendelt, a munkatárs feladataival összefüggő egy vagy több napot igénybe vevő – a minisztériumon kívül tartandó – megbeszélésen, képzésen való részvétel, kiküldetés vagy felügyeleti ellenőrzés hivatalos távollétnek minősül. A hivatalos távollét a jelenléti íven „HT” megjelöléssel kerül jelölésre.

48. § (1) Az önkéntes véradásban (munkahelyi vagy munkahelyen kívüli) részt vevő munkatársat a jogszabályban meghatározott, a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alóli mentesülésen felül véradásonként – évente legfeljebb négyszer – egy munkanapnak megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg, amelyet kizárólag a tárgyévben lehet igénybe venni. A munkatársnak a munkavégzés alóli mentesség a véradást szervező által kiállított igazolás alapján jár, amelyen az önálló szervezeti egység vezetője köteles rögzíteni és igazolni a munkaidő-kedvezménnyel érintett munkanapot. A munkaidő-kedvezmény igénybevételét követő öt munkanapon belül az igazolást a munkatárs megküldi a személyügyekért felelős főosztályra. A személyügyekért felelős főosztály a munkaidő-kedvezmény igénybevételéről nyilvántartást vezet.

(2) A fogyatékos gyermeket nevelő szülőt, valamint a tartósan – harminc napot meghaladóan – beteg hozzátartozót ápoló munkatársat – az erre rendszeresített formanyomtatványon benyújtott kérelmére – havi négy munkaóra munkaidő-kedvezmény illeti meg. A havi munkaidő-kedvezmény az adott hónapban vehető igénybe. A kedvezmény az adott naptári évre szól, azt a munkatárs minden évben újra kell kérelmezi. Ha a munkatársat e bekezdés szerint egyszerre több jogcím alapján is megilletné munkaidő-kedvezmény, akkor kizárólag az egyik – választása szerinti – jogcímen kérelmezheti a kedvezményt.

(3) Az apát a gyermek születéséhez kapcsolódóan megillető munkaidő-kedvezményt – az erre rendszeresített formanyomtatványon benyújtott kérelemére – a kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell biztosítani.

(4) A (2) bekezdésben foglaltakat arányosan kell alkalmazni, ha a munkatárs foglalkoztatása részmunkaidőben történik.

(5) A munkatárs hozzátartozója halálakor két munkanapra mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól.

49. § (1) A munkaidő-kedvezmény tartamára a munkatársnak illetmény, munkabér jár.

(2) A munkaidő-kedvezmény időtartamát a jelenléti íven „MK” megjelöléssel kell jelölni.

50. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a munkatárs munkaidő-beosztásánál figyelembe veheti a gyermekgondozási és oktatási intézmények nyitvatartását.

(2) A tizennégy éven aluli gyermeket nevelő munkatárs rendes szabadságának kiadása során a munkáltatói jogkör gyakorlója lehetőség szerint figyelembe veszi a gyermekgondozási és oktatási intézmények működése során elrendelt szüneteket.

51. § A minisztériumban távmunkavégzésre és otthoni munkavégzésre nincs lehetőség.

52. § A munkáltató által kezdeményezett teljesítményértékelésre – az önálló szervezeti egység vezetője javaslatára, a szakmai irányításért felelős felsővezető jóváhagyásával az elektronikus teljesítményértékelési rendszer alkalmazásával – kerülhet sor.

53. § (1) A kormánytisztviselő által kezdeményezett teljesítményértékelésre évente egyszer kerülhet sor. A kormánytisztviselő a teljesítményértékelést a személyügyekért felelős főosztály útján a munkáltatói jogkör gyakorlójánál kezdeményezi.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a teljesítményértékelést az elektronikus teljesítményértékelési rendszer alkalmazásával a kérelem benyújtását követő harminc napon belül végzi el.

54. § (1) A kormánytisztviselő eredményes, példamutató munkájáért írásbeli dicséretben részesíthető.

(2) Az írásbeli elismerés adományozását az önálló szervezeti egység vezetője a próbaidő leteltét követően – a szakmai irányításért felelős felsővezető vagy a politikai felsővezető támogatásával – kezdeményezheti azzal, hogy javaslatát a személyügyekért felelős főosztály útján kell felterjesztenie az írásbeli dicséretet adományozó közigazgatási államtitkár részére.

(3) Nem részesíthető írásbeli dicséretben az, aki ellen fegyelmi eljárás van folyamatban, továbbá aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.

55. § (1) A minisztériumnál legalább egy év kormányzati szolgálati jogviszonnyal – a minisztériumnál munkaviszonyban töltött idő is beszámítandó – rendelkező kormánytisztviselő hosszabb időn át tartó kimagasló teljesítményéért és feladatainak eredményes ellátásáért – legalább „jó teljesítményszint” fokozatú – teljesítményértékelés alapján teljesítmény elismerésben részesíthető.

(2) A teljesítmény elismerés adományozására és mértékére az önálló szervezeti egység vezetője – a szakmai irányításért felelős felsővezető vagy a politikai felsővezető támogatásával – tehet javaslatot a személyügyekért felelős főosztálynál, amely a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár egyetértésével a közigazgatási államtitkár részére döntésre kerül továbbításra.

(3) A közigazgatási államtitkárnak a teljesítmény elismerés adományozására vonatkozó döntése kifizetés céljából a PSZF-re kerül megküldésre.

56. § (1) A kormánytisztviselő magas színvonalú munkája elismeréseként vagy egy adott feladat kiváló teljesítésének elismeréseként motivációs elismerésben részesíthető.

(2) A motivációs elismerés pénzbeli juttatásként állapítható meg annak a kormánytisztviselőnek,

(3) A motivációs elismerés nem állapítható meg annak a kormánytisztviselőnek, akinek a közös megegyezéssel történő jogviszony megszüntetéséről szóló okirata aláírásra került.

57. § (1) A motivációs elismerés adományozására és mértékére az önálló szervezeti egység vezetője – a szakmai irányításért felelős felsővezető vagy a politikai felsővezető támogatásával – tehet javaslatot a személyügyekért felelős főosztálynál, amelyet a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár egyetértésével a közigazgatási államtitkár részére továbbít döntésre.

(2) Motivációs elismerés adományozására évente legfeljebb négy alkalommal kerülhet sor a közigazgatási államtitkár döntése alapján.

(3) A közigazgatási államtitkár motivációs elismerés adományozására vonatkozó döntése kifizetés céljából a PSZF-re kerül megküldésre.

(4) A munkavállaló az 56. § (1)–(3) bekezdése szerinti feltételek teljesülése esetén – a költségvetés függvényében – részesíthető pénzbeli juttatásban.

58. § Az esedékes szolgálati elismerés kifizetéséről a személyügyekért felelős főosztály kezdeményezésére a PSZF gondoskodik.

59. § (1) A kormánytisztviselő részére a kormányzati igazgatási létszámgazdálkodásról, valamint a kormányzati igazgatási szerveket és azok foglalkoztatottjait érintő egyes személyügyi kérdésekről szóló 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kit. vhr.) 33. és 34. §-ában foglaltak szerint célhoz köthető feladat rendelhető el, és a célfeladat teljesítéséhez kapcsolódó céljuttatás állapítható meg.

(2) A célfeladatok koordinálása és az adatszolgáltatás a személyügyekért felelős főosztály feladata. A célfeladat elrendelését a „Megállapodás célfeladat kiírásáról” című nyomtatvány szerint kitöltött megállapodással kezdeményezi az önálló szervezeti egység vezetője, a szakmai irányításért felelős felsővezető jóváhagyásával.

60. § (1) A személyügyekért felelős főosztály a célfeladat kiírást pénzügyi ellenjegyzés céljából megküldi a PSZF részére, aki a célfeladat-kiírást a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár útján továbbítja a közigazgatási államtitkár részére döntésre.

(2) A célfeladat teljesítésének határidejét követően az önálló szervezeti egység vezetője a feladatok teljesülése esetén – a „Teljesítésigazolás” című nyomtatvány kitöltésével – a szakmai irányításért felelős felsővezető útján kezdeményezi a személyügyekért felelős főosztályon a céljuttatás kifizetésének engedélyezési folyamatát. A személyügyekért felelős főosztály nyilvántartásba vételt követően a „Teljesítésigazolást” megküldi a PSZF számára.

61. § (1) Ha a kormánytisztviselő álláshelyéhez kapcsolódó feladatokra tekintettel jogszabály alapján kamarai jogtanácsosi vagy jogi előadói felvétele szükséges, a minisztérium az ügyvédi kamara felé teljesítendő fizetési kötelezettséget átvállalja.

(2) A kormánytisztviselő kamarai jogtanácsosi vagy jogi előadói felvételére, a foglalkoztató szerv személyében bekövetkezett változás bejelentésére (a továbbiakban: átjegyzés) és az ügyvédi kamara felé teljesítendő fizetési kötelezettség munkáltatói átvállalására vonatkozó kezdeményezést az önálló szervezeti egység vezetője a szakmai irányításért felelős felsővezető támogatásával küldi meg a személyügyekért felelős főosztály főosztályvezetője részére. A személyügyekért felelős főosztály intézkedik a kezdeményezés és a kamarai felvételhez, átjegyzéshez szükséges munkáltatói igazolás munkáltatói jogkör gyakorlójához történő felterjesztése iránt.

(3) A negyedéves kamarai tagdíj megfizetése érdekében a személyügyekért felelős főosztály a naptári negyedév első hónapjának ötödik napjáig megkeresi a PSZF-et és megküldi részére a tárgynegyedévben kamarai tagdíjfizetési kötelezettséggel érintett kamarai jogtanácsosok és jogi előadók nevét.

(4) Ha a kormánytisztviselőnek a negyedéves kamarai tagdíj megfizetésén kívül eseti fizetési kötelezettséget állapít meg az ügyvédi kamara, erről a kormánytisztviselő önálló szervezeti egységének vezetője haladéktalanul – a számla megküldésével egyidejűleg – tájékoztatja a személyügyekért felelős főosztályt. A személyügyekért felelős főosztály intézkedik a fizetési kötelezettség teljesítésével kapcsolatban a PSZF felé.

62. § (1) A munkatárs kérelmére a minisztériumnál fennálló foglalkoztatási jogviszonyáról, illetve az azzal kapcsolatos, a személyügyekért felelős főosztály feladat- és hatáskörébe tartozó tényekről a személyügyekért felelős főosztály vezetője – a kérelem főosztályra érkezésétől számított két munkanapon belül – állít ki igazolást.

(2) A munkatárs kérelmére a minisztériumnál fennálló foglalkoztatási jogviszonya alapján a jövedelemigazolást a PSZF állítja ki.

63. § (1) A munkatárs felettes vezetője lehetővé teszi, hogy a munkatárs a munkáltató által kötelező jelleggel előírt, a munkáltató hozzájárulásával, illetve a tanulmányi szerződés keretében vállalt képzésen, továbbképzésen maradéktalanul részt vehessen. A munkatárs távollétének idejére az önálló szervezeti egység vezetője minden esetben gondoskodik a helyettesítésről és a zavartalan munkavégzésről.

(2) A munkatárs olyan képzésen vehet részt, amely a feladataihoz kapcsolódik, hozzájárul szakmai fejlődéséhez, növeli az általa végzett munka hatékonyságát, valamint a minisztérium feladatkörében hasznosnak minősül.

(3)³ Egy munkatárs ugyanazon képzésre egy típusú tanulmányi jellegű támogatásban részesülhet.

64. § (1)⁴ A kormánytisztviselő a továbbképzési kötelezettségét közszolgálati és belső továbbképzési programokon való részvétellel teljesíti, a kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselőinek kötelező képzéséről, továbbképzéséről, átképzéséről, valamint a közigazgatási vezetőképzésről szóló 338/2019. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltak szerint. A részvétel feltételeit a minisztérium biztosítja.

(2) A Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatási-informatikai keretrendszerében (a továbbiakban: Probono rendszer) szereplő, és az éves képzési tervben meghatározott képzések lebonyolításáért és megtervezéséért – a közszolgálati képzésért, továbbképzésért felelős intézménnyel együttműködve – a személyügyekért felelős főosztály felel.

(3) A kormánytisztviselő a továbbképzés érdekében a Probono rendszerben regisztrálja magát, továbbá évente egyéni továbbképzési tervet készít, amelyet az önálló szervezeti egység vezetője hagy jóvá. A kormánytisztviselő a minisztérium továbbképzési tervének jóváhagyása és a képzési igények felvitele után, bejelentkezik az általa választott képzésre, képzési eseményt választ, továbbá a képzési eseményt a választott időszakban teljesíti.

(4) A személyügyekért felelős főosztály minden továbbképzésre kötelezett kormánytisztviselőt felszólít a Probono rendszerben történő regisztrációra, továbbá évente, szervezeti egységenként az egyéni továbbképzési tervek elkészítésére. Ezek összesítése alapján készíti el a minisztérium éves továbbképzési tervét, amelyet a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával megküld a Nemzeti Közszolgálati Egyetem részére.

(5) A személyügyekért felelős főosztály egyénenként nyilvántartja a megszerzett tanulmányi pontokat, és folyamatosan ellenőrzi a kormánytisztviselő jelentkezését a választott képzésekre.

(6) Az önálló szervezeti egység belső továbbképzést szervezhet, amelynek tervezetét jóváhagyásra megküldi a személyügyekért felelős főosztályon keresztül a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkárnak.

(7) Az önálló szervezeti egység a Nemzeti Közszolgálati Egyetem felé a nyilvántartásba vételt csak a (3) bekezdés szerinti jóváhagyás esetén indíthatja meg.

65. § A képzési terv részét képezi az Európai Uniós Fejlesztéspolitikai Intézményrendszer Szakmai Képzési Rendszerének Szabályzata (a továbbiakban: Fejlesztéspolitikai Képzési Szabályzat) szerinti képzés is, melyre a Szabályzat rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

66. § (1) Amennyiben a munkatárs álláshelyéhez kapcsolódó feladatok ellátásához jogszabály, belső szabályozó képzési, továbbképzési kötelezettséget (a továbbiakban: kötelező képzés) állapít meg, a munkatárs a kötelező képzés idejére mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.

(2) Amennyiben a kötelező képzés vizsgakötelezettséggel jár, a munkatárs vizsgánként, ha pedig egy vizsganapon több vizsgatárgyból kell vizsgázni, vizsgatárgyanként – a vizsga napját is beleszámítva – három munkanapra mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.

(2a)⁵ Záróvizsgára, államvizsgára való felkészüléshez igénybe vehető a képzés során teljesített vizsgához fel nem használt, (2) bekezdés szerinti mentesítési idő.

(3) A munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés időtartamát a munkatárs nem köteles ledolgozni, a mentesítés idejére illetményre jogosult.

(4) A kötelező képzés díja a minisztériumot terheli.

(5) A munkatárs kötelező képzésen való részvételét az önálló szervezeti egység vezetője kezdeményezheti a személyügyekért felelős főosztályon keresztül – a kötelező képzés díjának összege szerinti – munkáltatói jogkör gyakorlónál.

(6) A számlát a PSZF a személyügyekért felelős főosztály teljesítésigazolása alapján teljesíti.

67. § (1) A munkatárs, illetve az önálló szervezeti egység vezetője – figyelemmel a kormányzati képzési és oktatási beszerzésekről szóló 396/2023. (VIII. 24.) Korm. rendeletben foglaltakra – kizárólag olyan iskolarendszeren kívüli képzésen, konferencián (a továbbiakban: szakmai jellegű képzés) való részvételt kezdeményezhet, amely a próbaidejét letöltött munkatárs álláshelyen ellátandó feladataihoz kapcsolódik.

(2) Ugyanazon szakmai jellegű képzésen, ugyanazon időpontban, ugyanazon önálló szervezeti egység részéről kettőnél több munkatárs csak alapos indokkal vehet részt, kivéve, ha az álláshely fenntartásához jogszabály írja elő a részvételt vagy a vizsga letételét.

(3) A minisztérium által finanszírozott és jóváhagyott szakmai jellegű képzésen való részvétel kötelező. A részvételről történő lemondást az ok megjelölésével – a keresőképtelenség kivételével – és a szervezeti egység vezetőjének jóváhagyásával, a munkatárs legkésőbb öt munkanappal a szakmai jellegű képzés kezdete előtt a személyügyekért felelős főosztályra írásban bejelenti. Amennyiben a munkatárs ezt elmulasztja – kivéve amennyiben a részvétel vagy a bejelentés elmulasztása neki nem felróható – köteles a minisztérium által teljesített képzési díjat és az esetlegesen okozott kárt megtéríteni.

68. § (1) Részvételi igény esetén a jelentkezés a „Jelentkezés képzésre” című nyomtatvány felhasználásával, a személyügyekért felelős főosztály közreműködésével történik. A kérelmet a munkatárs legkésőbb a szakmai jellegű képzés kezdete előtt húsz munkanappal a személyügyekért felelős főosztályra eljuttatja, amely – a PSZF pénzügyi ellenjegyzését és a munkáltatói jogkör gyakorlójának jóváhagyását követően – elektronikus úton vagy írásban értesíti a munkatársat, aki a jelentkezést egyedileg intézi.

(2) Amennyiben a szakmai jellegű képzésen való részvételre irányuló kérelem a képzés szervezője által megjelölt jelentkezési határidőt követően kerül a személyügyekért felelős főosztályra, a részvétel a minisztérium által nem támogatható.

(3) A képzés szervezője által kiállított részvételi igazolás, bizonyítvány, tanúsítvány vagy egyéb igazolás eredeti példányát a szakmai jellegű képzésen részt vevő munkatárs köteles a képzést követő nyolc munkanapon belül a személyügyekért felelős főosztálynál bemutatni. Amíg a munkatárs ezen kötelezettségét nem teljesíti, addig nem vehet részt a minisztérium által szervezett vagy támogatott további képzésen. Amennyiben a munkatárs a részvételt követő harminc napon belül sem mutatja be a részvételi igazolást, bizonyítványt, tanúsítványt vagy egyéb igazolást, akkor köteles visszafizetni a részére nyújtott képzési támogatást.

69. § A munkatárs a „Nyilatkozat képzésben való részvételről” című nyomtatványon bejelenti a személyügyekért felelős főosztálynak, ha felsőfokú végzettség és szakképzettség, illetve közép- vagy felsőfokú szakképesítés megszerzése céljából

70. § (1) A kormánytisztviselő saját elhatározása alapján iskolarendszerű oktatásban, képzésben csak a kormányzati igazgatási szervnek tett előzetes bejelentés vagy tanulmányi szerződés alapján folytathat tanulmányokat. A kormányzati igazgatási szerv csak abban az esetben korlátozhatja az oktatásban, képzésben való részvételt, ha az a kormányzati érdek aránytalan sérelmével járna.

(2) A képzésben részt vevő részére tanulmányi munkaidő kedvezményként a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítani kell, a tanulmányi mentesítés időtartamára a kormánytisztviselő illetményre jogosult, a kormánytisztviselő ledolgozza a tanulmányi mentesítés időtartamát.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl vizsgánként, ha pedig egy vizsganapon több vizsgatárgyból kell vizsgázni, vizsgatárgyanként – a vizsga napját is beleszámítva – négy munkanap szabadidőt kell biztosítani. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül. A diplomamunka, szak- és évfolyamdolgozat elkészítéséhez tíz munkanap szabadidőt kell biztosítani.

(4) A (2)–(3) bekezdés szerinti szabadidő mértékét az oktatási intézmény által kiadott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról, illetve a konzultációk időpontjáról, a vizsgák számáról, a számonkérés formájáról szóló igazolás alapján kerül megállapításra.

(5) A kormánytisztviselő a ledolgozandó munkaidő-kedvezmény igénybevétele esetén köteles ledolgozási tervet készíteni, amelyet az önálló szervezeti egység vezetőjének jóváhagyását követően meg kell küldeni a személyügyekért felelős főosztály részére.

(6) A kormánytisztviselő az igénybe vett munkaidő-kedvezményt észszerű határidőn belül köteles ledolgozni a Kit.-ben meghatározott heti munkaidőre vonatkozó szabályok figyelembevételével.

71. § (1) Az a munkatárs aki a minisztériummal legalább hat hónap időtartamú jogviszonnyal rendelkezik képzésben való részvételhez és a vizsgák teljesítéséhez kapcsolódóan – tanulmányi szerződés kötése nélkül – félévente öt munkanap munkaidő-kedvezmény biztosítását kérelmezheti, amelynek időtartamát nem köteles ledolgozni.

(2) Ha a munkatárs párhuzamosan több képzést folytat, az (1) bekezdésben meghatározott munkaidő-kedvezmény igénybevételére csak egy képzés után jogosult.

(3) A kérelmet – az önálló szervezeti egység vezetőjének jóváhagyását követően – az erre rendszeresített formanyomtatványon a személyügyekért felelős főosztály részére kell benyújtani, aki a kérelmet a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár elé terjeszti.

(4) A tanulmányokat folytató munkatárs minden tanulmányi félév kezdetén köteles igazolást küldeni hallgatói státuszáról.

(5) A munkatárs az igénybe venni kívánt munkaidő-kedvezményről legalább két munkanappal korábban tájékoztatja az önálló szervezeti egység vezetőjét a munkavégzés zavartalan ellátása és az esetleges helyettesítés megszervezése érdekében.

(6) A tanulmányi munkaidő-kedvezmény kizárólag a képzés adott szorgalmi és vizsgaidőszakában vehető igénybe, a következő tanulmányi félév szorgalmi és vizsgaidőszakának időtartamára nem vihető át.

72. § (1) Tanulmányi szerződés köthető

(2) Tanulmányi szerződés keretében tanulmányi jellegű támogatás kizárólag

73. § (1) A minisztérium tanulmányi szerződés keretében támogatást nyújthat a munkatárs iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli továbbképzésben való részvételéhez, ha a képzés a munkatárs álláshelyén ellátandó feladatához közvetlenül kapcsolódik.

(2) Tanulmányi szerződés csak azzal a munkatárssal köthető, aki a minisztériumban legalább egy éves jogviszonnyal rendelkezik.

(3) Határozott időre foglalkoztatott munkatárssal csak olyan tanulmányi szerződés köthető, amelyben a kikötött, kötelezően jogviszonyban töltendő időtartam nem haladja meg a határozott idejű jogviszony lejártát.

(4) Tanulmányi szerződést a még meg nem kezdett oktatási félévre vagy egyéb oktatási ciklusra, valamint az ezt követő oktatási félévre vagy félévekre, illetve, egyéb oktatási ciklusra vagy ciklusokra lehet kötni. A már megkezdett tanulmányok tekintetében is megköthető a tanulmányi szerződés legkésőbb a tanulmányi félév vagy egyéb oktatási ciklus első hónapjának végéig.

74. § (1) Nem köthető tanulmányi szerződés

(2) A tanulmányi szerződés kötésénél figyelemmel kell lenni

(3) A munkatárs a tanulmányi szerződés iránti kérelmet a „Munkatárs kérelme tanulmányi szerződés megkötésére” című nyomtatványon az önálló szervezeti egység vezetőjének támogatása esetén a személyügyekért felelős főosztályra nyújtja be.

(4) A munkatárs minden tanulmányi félév kezdetén köteles igazolást küldeni a hallgatói státuszáról a személyügyekért felelős főosztály részére, amely alapján kiállításra kerül az engedélyezett munkaidő-kedvezmény igénybevételéhez kapcsolódó tanulmányiszabadság-nyilvántartó lap.

(5) A támogatás iskolarendszerű képzés esetén jövedelemként adózik, az utána felmerülő adó- és járuléktartozást a munkatárs köteles megfizetni, melyet a minisztérium egyösszegben – vagy ha az egyösszegű levonás aránytalan sérelmet okozna a munkatárs számára, részletekben – érvényesíti a munkatárssal szemben a tanulmányi szerződésben foglalt nyilatkozata alapján.

(6) A tandíj megtérítése kizárólag a minisztérium nevére és számlázási címére kiállított számla ellenében történik, az eredeti számlának a személyügyekért felelős főosztályra történő benyújtását követően. A számlán a kedvezményezett nevének szerepelnie kell. A számlán fel kell tüntetni vagy egyéb módon igazolni kell, hogy az adott tanulmányi félév tandíja teljes mértékben kifizetésre került. A számlát – teljesítésigazolással együtt – a PSZF-nek a személyügyekért felelős főosztály küldi meg.

(7) Ha a munkatárs neki fel nem róható okból nem tudja teljesíteni a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségeit, az indokok megjelölésével – az önálló szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján a szakmai irányításért felelős felsővezető vagy a politikai felsővezető egyetértésével – a közigazgatási államtitkártól kérheti a tanulmányi szerződés módosítását. A szerződés két alkalommal, alkalmanként legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg. Hat hónapnál hosszabb keresőképtelen állapot vagy hat hónapnál hosszabb külföldi tartózkodás esetén a szerződésben vállalt kötelezettség teljesítésének határideje a távollét időtartamával meghosszabbodik. A tanulmányi szerződés meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg az öt év időtartamot.

75. § (1) A minisztérium állományába kerülő munkatársnak más munkáltatóval fennálló tanulmányi szerződéséből eredő kötelezettségeit a minisztérium – a munkatárs kérelmére – részben vagy egészben átvállalhatja.

(2) Az átvállalásra a tanulmányi szerződés megkötésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

76. § (1) Az a munkatárs, akinek a minisztériummal kötött tanulmányi szerződéséből eredő, még nem teljesített kötelezettsége áll fenn, a minisztériummal fennálló jogviszonya megszűnésekor, megszüntetésekor köteles a minisztérium által nyújtott támogatást az utolsó munkában töltött naptól számított harminc napon belül a minisztérium részére visszatéríteni, vagy az utolsó munkában töltött naptól számított harminc napon belül az új munkáltatója kötelezettségvállalását bemutatni arról, hogy a munkatárs fennálló tartozása az új munkáltató által maradéktalanul átvállalásra kerül.

(2) Nem kell visszatéríteni a minisztérium által nyújtott támogatást, amennyiben a jogviszony a Kit. 107. § (1) bekezdés a)–d) pontjában, (2) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott okokból, valamint a minisztérium által kezdeményezett közös megegyezéssel kerül megszüntetésre, valamint, ha a jogviszony a Kit. 104. § (1) bekezdés b), d), k)–m) pontjában meghatározott okból szűnik meg.

(3) A visszatérítési kötelezettségtől egyebekben eltekinteni nem lehet.

77. § (1) A minisztérium a jogi szakvizsga megszerzéséhez – tanulmányi szerződés keretében – az alábbi támogatást nyújtja:

(2) A tanulmányi szerződés alapján kötelezően kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban töltendő idő részvizsgánként három hónap, amelyet a részvizsga letételéről kiállított okirat, illetve a jogi szakvizsga letételéről kiállított oklevél bemutatásától kell számítani.

(3) A munkatársat a jogi szakvizsga megszerzése érdekében kötött tanulmányi szerződés hiányában – a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár engedélye alapján – részvizsgánként, a vizsga napját is beleszámítva, kérelmére négy munkanap fizetett munkaidő-kedvezmény illeti meg, amelynek időtartamát a munkatárs nem köteles ledolgozni.

(4) A kérelmet – az önálló szervezeti egység vezetőjének jóváhagyását követően – az erre rendszeresített formanyomtatványon a személyügyekért felelős főosztályra kell benyújtani, aki a kérelmet a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár elé terjeszti.

(5) Ismétlővizsga esetén munkaidő-kedvezmény, valamint vizsgaköltség átvállalása nem kezdeményezhető.

78. § (1) A kormánytisztviselő a Kit. 151. § (18) bekezdésében foglaltak fennállása esetén alkotói szabadságot igényelhet.

(2) A kormánytisztviselő az alkotói szabadság iránti kérelmét az önálló szervezeti egység vezetőjének hozzájárulásával, valamint a szakmai irányításért felelős felsővezető vagy a politikai felsővezető egyetértésével – az indokának és időtartamának pontos megjelölésével – a személyügyekért felelős főosztályra benyújtott kérelmével kezdeményezheti a munkáltatói jogkör gyakorlójánál.

79. § (1) A minisztérium felsőoktatási intézmény hallgatója számára legfeljebb tizenkét hétig tartó szakmai gyakorlat teljesítésére biztosít lehetőséget.

(2) A jelentkező önéletrajzát és kérelmét a személyügyekért felelős főosztálynak küldi meg.

(3) A szakmai gyakorlatról a fogadó szervezeti egység dönt, és a személyügyekért felelős főosztály felé nyilatkozik a szakmai gyakornok fogadásáról.

80. § (1) A hallgatóval a szakmai gyakorlat teljesítésére vonatkozó megállapodást a személyügyekért felelős főosztály készíti elő. A megállapodást a személyügyekért felelős főosztály vezetője köti meg, amely megállapodás nem minősül hallgatói munkaszerződésnek.

(2) A gyakorlati idő leteltét követően a hallgatót fogadó szervezeti egység a hallgató kérelmére igazolást állít ki a minisztériumban eltöltött időről, illetve az elvégzett feladatokról.

(3) A hallgatónak a szakmai gyakorlat jogszabályokban és belső szabályzatokban írtaknak megfelelő teljesítéséért, továbbá a szakmai gyakorlatot követően a hallgató részére biztosított eszközökkel, felszerelési tárgyakkal és a részére átadott iratokkal történő elszámolásért a hallgatót fogadó önálló szervezeti egység vezetője felelős.

(4) A hallgató aláírja a titoktartásról, valamint a munka- és tűzvédelmi ismeretek áttanulmányozásáról szóló – a személyügyekért felelős főosztály által rendelkezésre bocsátott – nyilatkozatot.

81. § (1) A munkatárs részére a minisztérium az alábbi támogatásokat, juttatásokat biztosítja:

(2) A közigazgatási államtitkár – egyedi mérlegelési jogkörében – az egyes támogatások jelen szabályzatban meghatározott feltételeitől és mértékétől a jogszabályi keretek között az egyes juttatásoknál megjelöltek szerint eltérhet.

82. § (1) A 81. § (1) bekezdés e), f) és g) pontja szerinti juttatás iránti kérelemre vonatkozóan a közigazgatási államtitkár, illetve a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár döntés-előkészítő, javaslattevő szerveként működő Szociális Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) tesz határozati javaslatot.

(2) A Bizottság határozati javaslatának, valamint a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár egyetértésének figyelembevételével a közigazgatási államtitkár dönt

(3) A Bizottság határozati javaslatának figyelembevételével – az egyedi mérlegelési jogkörbe tartozó kérdések kivételével – a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár dönt a krízistámogatás biztosításáról.

83. § (1) A Bizottság működésével kapcsolatos titkársági feladatokat a személyügyekért felelős főosztály látja el.

(2) A Bizottság négy tagból álló testület, elnökét és tagjait a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a közigazgatási államtitkár bízza meg. A Bizottság tagjainak megbízása határozatlan időre szól, és bármikor visszavonható.

(3) A Bizottság tagjai:

(4) A (3) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott kormánytisztviselő akadályoztatása esetén az érintett szakmai felsővezető vagy szakmai vezető póttagot jelöl ki, aki a Bizottság soron következő ülésének munkájában eseti jelleggel, a tag helyetteseként, az őt kijelölő szakmai felsővezető vagy szakmai vezető képviseletében vesz részt.

(5) A Bizottság a napirendjére vett kérelem tárgyában szükség esetén szakértelemmel rendelkező személyt is bevonhat, akinek javaslattételi joga van.

(6) A Bizottság titkára a személyügyekért felelős főosztály egy kijelölt kormánytisztviselője, aki a Bizottság ülésein részt vesz, vezeti a jegyzőkönyvet, valamint elkészíti az ülés emlékeztetőjét. A Bizottság titkára szavazati joggal nem rendelkezik.

84. § (1) A Bizottság üléseit szükség szerinti gyakorisággal tartja, azt az elnök hívja össze.

(2) A Bizottság határozatképes, ha annak elnöke, valamint legalább kettő tag jelen van. A Bizottság döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A Bizottság az elnök döntése alapján rendkívüli esetben elektronikus szavazás útján dönt.

(3) A Bizottság ülése előtt a PSZF – a Bizottság elnökének kérésére – tájékoztatja a Bizottság tagjait a juttatások forrásának időarányosan rendelkezésre álló mértékéről és a kötelezettségvállalás lehetséges összegéről.

(4) A Bizottság a beérkezett kérelmekre vonatkozóan a tárgyévi, a minisztérium költségvetésében rendelkezésre álló keretösszegre figyelemmel, annak időarányosan történő felhasználásának szem előtt tartásával tesz javaslatot – a 82. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – a közigazgatási államtitkár vagy a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár részére.

(5) A Bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv tartalmazza a jelenlévők nevét, a kérelmek rövid ismertetését és a döntésre vonatkozó határozati javaslatokat. A jegyzőkönyvet az ülés tárgyától függően – legkésőbb az ülés megtartását követő öt munkanapon belül – jóváhagyás céljából a Bizottság elnökén keresztül a 82. § (2) bekezdésében meghatározott tárgykörben a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár egyetértését követően a közigazgatási államtitkárnak, a 82. § (3) bekezdésében meghatározott tárgykörben a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkárnak kell megküldeni.

85. § (1) A juttatások iránti kérelem papír alapon, a szükséges mellékletek csatolásával, a Bizottság elnökének címezve, a személyügyekért felelős főosztályhoz kerül benyújtásra. A kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelem elektronikus formában is megküldésre kerül a kerelmek@ktm.gov.hu elektronikus címre.

(2) A kérelem formai vizsgálatát a Bizottság titkára végzi. Amennyiben a Bizottság titkára a vizsgálata során megállapítja, hogy a kérelem, illetve a melléklete hibásan vagy hiányosan került benyújtásra, a kérelmezőt elektronikus formában hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlásra meghatározott határidő eredménytelen eltelte esetén, illetve, ha a kérelem vagy a melléklet azt követően is hibás vagy hiányos, a Bizottság a határozati javaslatot a rendelkezésre álló adatok alapján hozza meg.

(3) A kérelmezőt a kérelem elbírálásáról, illetve a közigazgatási államtitkár vagy a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár döntéséről, továbbá a juttatások munkáltatói kifizetése érdekében a PSZF-et – a Bizottság elnöke megbízásából – a Bizottság titkára értesíti.

86. § (1) A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet] rendelkezéseinek megfelelően, az ott meghatározott mértékben (86%) a minisztérium utólag megtéríti a munkatársnak az állandó munkavégzés helyeként kijelölt telephely szerinti település közigazgatási határán kívülről történő napi munkába járás és a hétvégi hazautazás költségeit.

(2) A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szerinti helyközi költségtérítésre nem jogosult az, aki

(3) Az (1) bekezdés szerinti munkába járással és hazautazással kapcsolatosan a bérlet vagy menetjegy térítése iránti kérelmet – amely tartalmazza a munkatárs nyilatkozatát arról, hogy a napi munkába járás lakóhelyéről vagy tartózkodási helyéről történik – a lakcímet igazoló okmány (lakcímkártya) másolatával együtt a PSZF-en a „Kérelem napi munkába járás és hazautazás költségének megtérítése iránt” című nyomtatvány kitöltésével lehet előterjeszteni.

(4) A bérlet vagy menetjegy elszámolása a PSZF-en történik. A költségtérítés kifizetése a bérlet vagy menetjegy és a „Munkába járás és hazautazás elszámoló lap” című nyomtatvány szerinti elszámoló lap egyidejű, tárgyhónapot követő hó 10. napjáig történő leadása alapján havonta utólag történik, figyelemmel a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdésében foglalt korlátozásra.

(5) A munkába járást szolgáló bérlet vagy menetjegy árának megtérítése a tárgyhót követő három hónapon túl nem igényelhető.

(6) A költségtérítés a munkatárs számára a tárgyhónapot követő hónap 25. napjáig kerül átutalásra.

87. § (1) Amennyiben a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendeletben foglalt feltételek fennállnak, a saját gépjárművel történő napi munkába járáshoz a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért lehető legrövidebb távolság figyelembevételével, kilométerenként a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (a továbbiakban: Szja tv.) foglalt, gépjárművel történő napi munkába járás költségtérítése címen számolható el költségtérítés.

(2) A költségtérítést a PSZF-en a „Kérelem gépjárművel történő munkába járás költségének megtérítése iránt” című nyomtatványon lehet igényelni.

(3) A kérelemhez csatolni kell a lakcímet igazoló okmány (lakcímkártya), az érvényes vezetői engedély, valamint a munkába járáshoz használt, a kérelmező vagy közeli hozzátartozója tulajdonában vagy üzembentartói jogában álló személygépjármű érvényes forgalmi engedélyének másolatát, továbbá az útvonaltervet. A legrövidebb távolság meghatározásához a https://maps.google.com/ weboldal útvonaltervező szolgáltatásából nyert adatokat kell figyelembe venni. A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmet alátámasztó indokokat, illetve a tömegközlekedési eszközzel vagy gépjárművel történő munkába járás munkáltatót terhelő költségeinek összehasonlítását. A mozgáskorlátozottságot, illetve a súlyos fogyatékosságot szakvélemény másolatának csatolásával kell igazolni. Amennyiben mozgáskorlátozottsága, illetve súlyos fogyatékossága miatt a munkába járást a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti hozzátartozó biztosítja, a szakvélemény mellett a gépjármű típusának, rendszámának és tulajdonosának megadása szükséges.

(4) A saját gépjárművel történő napi munkába járás költségtérítési kérelmet a PSZF vezetőjének javaslata alapján a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár engedélyezi az éves működési költségvetésben jóváhagyott keret és a jogosultság figyelembevételével.

(5) A munkatársat a döntésről a PSZF értesíti.

88. § (1) Az engedélyezést követően a költségtérítést havonta, a „Gépjárműköltség-elszámoló lap” című nyomtatvány szerinti gépjárműköltség-elszámoló lap benyújtásával lehet igényelni a PSZF-en. A munkatársat foglalkoztató önálló szervezeti egység vezetője a nyomtatványon aláírásával igazolja a munkatárs által munkában töltött napokat.

(2) Üzemanyagköltség, amortizáció címén egyéb térítés a munkába járáshoz nem igényelhető.

(3) A költségtérítés a tárgyhót követő három hónapon túl nem igényelhető.

(4) A költségtérítés havonta utólag, az (1) bekezdés szerinti nyomtatvány tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig történő megküldése esetén a tárgyhónap 25. napjáig kerül átutalásra.

89. § (1) A közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet alapján 50%-os menettérti utazásra jogosító utazási utalványt minden év március 31. napjáig a személyügyekért felelős főosztály állítja ki és juttatja el az arra jogosult munkatárs részére.

(2) A tárgyév március 31. napját követően jogviszonyt létesítő, az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket teljesítő munkatárs részére az utazási utalványt a személyügyekért felelős főosztály a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig küldi meg.

(3) A munkatárs az utazási utalvánnyal a jogviszony megszűnésekor, megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött napon elszámol, azt a személyügyekért felelős főosztályon kell leadni. Elszámolás hiányában a kiadott utazási utalvány letiltásra kerül, az abból eredő kár a munkatársat terheli.

(4) Az elveszett, megsemmisült utalvány nem pótolható.

90. § A Kit. 147. §-ában és a Kit. vhr.-ben foglaltak alapján a cafetéria-juttatásokra vonatkozó részletes szabályokat a 3. függelék tartalmazza.

91. § (1) Vissza nem térítendő családalapítási támogatásban részesül a munkatárs, ha gyermeke született, vagy gyermeket fogadott örökbe, és annak ellátásáról, neveléséről saját háztartásában gondoskodik.

(2) A támogatás összege – gyermekenként – egységesen a Kit. vhr. 63. § (1) bekezdésében meghatározott összeg.

(3) A munkatárs támogatás iránti igényét a Kit. vhr. 63. § (3) bekezdése szerinti határidőn belül, a „Kérelem családalapítási támogatás iránt” című nyomtatványon nyújthatja be a személyügyekért felelős főosztályra.

(4) A személyügyekért felelős főosztály a gyermek adatainak rögzítését, valamint a jogosultság ellenőrzését követően az igényt kifizetés céljából továbbítja a PSZF számára. A támogatás az igény benyújtását követő negyvenöt napon belül folyósításra kerül.

(5) A munkatárs az igényhez mellékeli a gyermek születési anyakönyvi kivonatának, illetve örökbefogadás esetén a gyermek örökbefogadását engedélyező határozatnak a másolatát, valamint a kérelmező és a gyermek lakcímkártyájának másolatát.

(6) A vissza nem térítendő családalapítási támogatásra a gyermek mindkét munkatárs szülője jogosult, ha a gyermekkel közös háztartásban él.

92. § (1) A munkatárs a támogatás iránti kérelmét tárgyév augusztus 1. napja és szeptember 30. napja között, a „Kérelem iskolakezdési támogatás iránt” című nyomtatványon nyújthatja be a PSZF számára, amelyhez mellékeli a kérelmező és a gyermek lakcímkártyájának másolatát, valamint a Kit. vhr. 64. § (2) bekezdés b) pontja szerinti gyermekre tekintettel a Kit. vhr. 64. § (1) bekezdése szerinti diákigazolvány vagy az arról szóló igazolás másolatát.

(2) A kérelem elektronikus kitöltésének módjáról és határidejéről a PSZF az Intraneten, valamint elektronikus levélben ad tájékoztatást.

(3) A munkatárs az általa kinyomtatott, aláírt kérelem egy eredeti példányát a szükséges mellékletekkel megküldi a PSZF számára.

(4) A vissza nem térítendő iskolakezdési támogatásra a gyermek mindkét munkatárs szülője jogosult, ha a gyermekkel közös háztartásban él.

93. § (1) A munkatárs vissza nem térítendő gyermeknevelési támogatásra jogosult a benyújtott kérelme alapján, a Kit. vhr. 65. § (2) és (3) bekezdése szerinti esetben.

(2) A gyermeknevelési támogatás iránti kérelmet tárgyév október 15. napja és november 15. napja között, a „Kérelem gyermeknevelési támogatás iránt” című nyomtatványon kell benyújtani a PSZF számára.

(3) A munkatárs a kérelemhez mellékeli a kérelmező és a gyermek lakcímkártyájának másolatát, örökbefogadás esetén a gyermek örökbefogadását engedélyező határozatának, gyám esetén a gyámrendelésről szóló hatósági határozatnak vagy közokiratnak a másolatát, továbbá a Kit. vhr. 65. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott gyermekre tekintettel a Kit. vhr. 64. § (1) bekezdése szerinti diákigazolvány vagy az arról szóló igazolás másolatát.

(4) A Kit. vhr. 65. § (9) bekezdése szerinti pótigény iránti kérelmet az újabb gyermek születésétől, illetve az örökbefogadott gyermek nevelésbe vételétől számított negyven napon belül, a (2) bekezdés szerinti nyomtatványon, az előírt mellékletekkel együtt kell benyújtani a személyügyekért felelős főosztály részére.

94. § (1) Ha a jogviszony év közben keletkezik, a gyermeknevelési támogatás iránti kérelmet a jogviszony létrejöttétől számított negyvenöt napon belül, a 93. § (2) bekezdése szerinti nyomtatványon, az előírt mellékletekkel együtt kell benyújtani.

(2) A PSZF a 93. § (1) bekezdése szerint megállapított gyermeknevelési támogatást tárgyév november 30. napjáig, a 93. § (4) bekezdése és a 94. § (1) bekezdése szerint megállapított gyermeknevelési támogatást a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül folyósítja.

(3) A munkatárs a jogviszonyának év közben történő megszűnése, megszüntetése esetén a részére folyósított gyermeknevelési támogatással időarányosan elszámol.

(4) A gyermeknevelési támogatásra a gyermek mindkét munkatárs szülője jogosult, ha a gyermekkel közös háztartásban él.

95. § (1) A tíz évnél fiatalabb gyermeket nevelő munkatárs részére – a pénzügyi lehetőségek figyelembevételével – a Kit 159. §-ában meghatározott feltételekkel, valamint a Kit. vhr. 57. §-ában meghatározott keretösszeg mértékéig magasabb összegű cafetéria-juttatás állapítható meg.

(2) A juttatás igénybevétele a 3. függelék szabályai szerint történik.

96. § (1) A minisztérium költségvetési forrásainak rendelkezésre állása esetén a munkatársak számára helyi utazásra szolgáló bérletet (a továbbiakban: bérlet) nyújt a Kit. vhr. 82. § (1) bekezdésének megfelelően. Amennyiben a bérlet és a kapcsolódó közterhek kifizetéséhez szükséges forrás rendelkezésre áll, illetve a munkatárs azt igényli, és arra jogosult, a minisztérium tárgyévre éves bérletet bocsát a munkatárs részére a munkába járás elősegítése érdekében. A bérlet igénylésének lehetőségéről a PSZF az Intraneten ad tájékoztatást.

(2) A munkatárs a bérletet kizárólag saját céljára használja fel.

97. § (1) A munkatárs – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – a tárgyévre vonatkozóan a PSZF főosztályvezetője által meghatározott időpontig nyilatkozik a bérlet igénybevételéről és a bérlet igénybevételéhez kapcsolódó adó- és járulékfizetési kötelezettségének, valamint a jogosulatlan használatból eredő kötelezettségének tudomásulvételéről.

(2) Az a munkatárs, aki

(3) A bérletre való jogosultság év közbeni megnyílása esetén a munkatársat a személyügyekért felelős főosztály tájékoztatja a bérlet igénybevételének lehetőségéről, és ezzel egyidejűleg – a beosztási okirat megküldésével – haladéktalanul értesíti a PSZF-et. A PSZF által megküldött tájékoztató alapján a munkatárs nyilatkozik a bérlet igényléséről, amely alapján jogosulttá válik a bérlet átvételére.

98. § (1) A bérletszelvények beszerzését és átadását a PSZF végzi. A munkatárs, amennyiben szükséges, a bérlet beszerzése érdekében a PSZF felhívása alapján közli a személyazonosításra alkalmas igazolványának azonosító számát.

(2) Ha a munkatárs a bérlettel kapcsolatban a PSZF felhívásától számított harminc napon belül a számára megrendelt bérletet önhibájából nem veszi át, a bérlet visszaváltható, vagy más munkatárs részére kiadható, illetve cserélhető.

(3) Elveszett, megsemmisült bérlet nem pótolható.

99. § Nem jogosult bérlet igénybevételére az a munkatárs, aki

100. § (1) A munkatárs a helyi utazási bérletre való jogosultsági időszak utolsó munkanapjáig, a tárgyhónapot követő hónapokra átvett havi bérletszelvényeket egyszerre adja le a PSZF-en.

(2) A bérlet jogosulatlan igénybevétele esetén, a PSZF írásbeli tájékoztatása alapján a munkatárs a jogosulatlanul igénybe vett juttatás összegét visszafizeti, a munkatárs hozzájárulása alapján a járandóságából történő levonással vagy a minisztérium részére átutalással történő teljesítéssel. A jogosulatlanul igénybe vett bérlet juttatás összegének elszámolásáról és a visszafizetendő összegről a PSZF az általa kiállított elszámoló lapon ad tájékoztatást.

(3) Amennyiben a bérletre jogosult munkatárs minisztériumnál fennálló jogviszonya a kormányzati igazgatási szervek közötti jogutódlás következtében módosul, a kormányzati igazgatási szervek közötti költségvetési megállapodásra tekintettel a PSZF a munkatárs (2) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettségétől eltekinthet.

(4) Amennyiben jogszabály változása vagy a minisztérium költségvetési helyzete indokolja, a PSZF vezetőjének javaslata alapján a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár jogosult a bérletszelvények részleges vagy teljes visszavonásáról dönteni.

101. § A minisztérium – amennyiben a munkaalkalmassági vizsgálatok végzésére vonatkozó szabályok előírják – biztosítja a munkatársak számára a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást. A munkaalkalmassági vizsgálatokkal összefüggésben a személyügyekért felelős főosztály ad tájékoztatást.

102. § (1) A minisztérium aktív állományában lévő munkatársai részére évente bruttó 50 000 forint összegű támogatást biztosíthat egyes egészségügyi szűrővizsgálatokkal összefüggő költségek megtérítéséhez természetben, a minisztérium által megszervezett szűrővizsgálat, illetve szűrővizsgálatok igénybevétele útján.

(2) Az egyes egészségügyi szűrővizsgálatokkal összefüggő támogatásról a személyügyekért felelős főosztály közreműködésével a PSZF gondoskodik.

103. § (1) Költségvetési fedezet rendelkezésre állása esetén, a minisztérium Mikulás-ünnepséget szervezhet a munkatársak tárgyév december 6. napjáig tizennegyedik életévüket be nem töltött, saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermekei részére.

(2) A munkatárs azon gyermeke, aki a tárgyév november 30. napjáig született, valamint a tárgyév december 6. napjáig nem tölti be tizennegyedik életévét a Mikulás-ünnepség alkalmából tárgyi ajándékban részesülhet, amely

a Mikulás-ünnepség keretében vagy ahhoz kapcsolódóan vehető át.

(3) A tárgyév november 30. napjáig született gyermekek csak abban az esetben részesülhetnek ajándékban, ha születésüket a munkatárs tárgyév november 30. napjáig írásban bejelenti a személyügyekért felelős főosztály részére.

(4) Az ajándék értékének egységes – gyermekenkénti – meghatározása során a Kit. vhr. 83/A. § (2) bekezdése irányadó.

(5) A személyügyekért felelős főosztály által közölt adatok alapján a felelős szervezeti egység – a PSZF közreműködésével – intézkedhet a Mikulás-ünnepséghez kapcsolódó feladatok ellátásáról.

104. § (1) A minisztérium a munkatárs részére lakhatási jellegű támogatást nyújthat.

(2) A támogatás elbírálásának általános feltételeit a Kit. vhr. 38–43. §-a határozza meg.

(3) A lakhatási jellegű támogatás iránti kérelem kizárólag abban az esetben terjeszthető a Bizottság elé, ha a kérelmen szerepel a kérelmezőt foglalkoztató önálló szervezeti egység vezetőjének írásos véleménye.

(4) A kérelmek elbírálásánál a Kit. vhr. 39. § (1) bekezdése szerinti feltételnek megfelelő kérelmek között a Bizottság rangsorolhat, amely során a szolgálati érdeket fokozottan veszi figyelembe.

(5) A közigazgatási államtitkár – a Bizottság javaslata alapján – a Kit. vhr. 40. § (1) bekezdésében meghatározott korlátot meghaladó jövedelemmel rendelkező munkatárs részére is megítélhet lakhatási jellegű támogatást.

(6) A juttatás odaítélésekor a lakáscélú munkáltatói kölcsönök esetében a Lakás Alap (a továbbiakban: Alap) számlán rendelkezésre álló összeg figyelembevételével, a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár felterjesztése alapján a közigazgatási államtitkár a kötelezettségvállaló.

(7) Az Alap forrásai

(8) Az Alap kezelője a PSZF, amely az Alap előző évi pénzforgalmáról és tevékenységéről, illetve az adott évben felhasználható keret nagyságáról a tárgyév február 15-éig tájékoztatja a Bizottságot.

105. § (1) A minisztérium költségvetési forrásainak függvényében a munkatárs lakáshoz jutását és lakáskörülményeinek javítását kamatmentes kölcsönnel támogatja, amely az alábbi célokra nyújtható:

(2) A kamatmentes kölcsön nyújtásának feltételeit a Kit. vhr. 48–53. §-a határozza meg.

(3) Amennyiben a házastársak, élettársak egyaránt a minisztérium foglalkoztatottjai, egyazon ingatlanra csak az egyik fél igényelhet kamatmentes kölcsönt.

106. § A munkatárs korábbi munkahelyétől kapott kamatmentes kölcsönt különösen indokolt munkáltatói érdek fennállása esetén, valamint az erre a célra elkülönített költségvetési keret figyelembevételével a 107. §-ban foglalt mértékig vállalhatja át.

107. § (1) A lakáscélú munkáltatói kölcsön maximális mértéke:

(2) A kamatmentes kölcsön visszafizetésének futamideje 36 hónap, 60 hónap, 120 hónap, de legfeljebb 180 hónap lehet, és azt – a kormánytisztviselő kérelmét figyelembe véve – úgy kell megállapítani, hogy a munkatárs számára a törlesztő részletek kifizetése ne jelentsen aránytalan terhet.

(3) A (2) bekezdésben meghatározottnál hosszabb futamidőt a közigazgatási államtitkár csak különös méltányolást érdemlő esetben engedélyezhet.

108. § A kölcsönszerződésnek minden esetben tartalmaznia kell

109. § (1) A kamatmentes munkáltatói kölcsön hitelintézeti kezelésének költségeit a munkatárs viseli.

(2) A kamatmentes kölcsön visszafizetésének biztosítására lehetőség szerint első ranghelyű jelzálogjogot, illetve elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni a kamatmentes kölcsönnel érintett ingatlanra, amelyhez a kölcsönvevő munkatársnak, az ingatlan esetleges további tulajdonosának, illetve az ingatlan haszonélvezőjének írásbeli hozzájáruló nyilatkozata szükséges. Abban az esetben, ha a kamatmentes kölcsön mellett további hitelintézeti kölcsön kerül igénybevételre, a minisztérium jelzálogjoga az azt követő ranghelyen is bejegyezhető a munkatárs külön erre irányuló írásbeli kérelmére, az ingatlan terhelhetőségének függvényében.

(3) A munkatárs köteles viselni a kamatmentes kölcsön biztosítékaként a minisztérium részére bejegyzendő jelzálogjog földhivatali bejegyzéséhez és feljegyzéséhez, visszafizetés esetén a jelzálogjog törléséhez, valamint a jelzálogjog másik ingatlanra történő átterheléséhez szükséges esetlegesen felmerülő ingatlan-nyilvántartási igazgatási szolgáltatási díj költségét.

(4) Amennyiben a kamatmentes kölcsön fedezetéül szolgáló ingatlan közös tulajdonban áll, a tulajdonostársat adóstársként kell az ügyletbe bevonni.

(5) Amennyiben a Bizottság megítélése szerint a kamatmentes kölcsönnel érintett ingatlan nem nyújt kellő fedezetet, a folyósításához további biztosítékot – így különösen készfizető kezességet, illetve további ingatlanfedezetet – határozhat meg feltételként.

110. § (1) A kölcsönszerződést a minisztérium azonnali hatállyal felmondja, ha a kamatmentes kölcsönben részesült munkatárs

(2) A kölcsönszerződés felmondása esetén a fennálló kölcsöntartozás egy összegben válik esedékessé, melyet a munkatárs hatvan napon belül köteles visszafizetni.

(3) Nem kell felmondani a kölcsönszerződést és a kamatmentes kölcsön változatlan feltételekkel fizethető vissza, ha a jogviszony

111. § (1) A munkatárs írásbeli kérelmére – a jogviszony közös megegyezéssel, lemondással vagy a Kit. 89. § (6) bekezdése szerinti munkahelyváltással, vagy az Mt. szerinti felmondással történő megszüntetése esetén –, amennyiben a felvett munkáltatói kölcsönből eredő fizetési kötelezettség a jogviszony megszűnésének időpontjáig minden esetben pontosan teljesítésre került, a Bizottság javaslatára a közigazgatási államtitkár a kölcsönszerződés futamidő felezéssel történő módosítását engedélyezheti, amennyiben a folyósított kamatmentes kölcsön több mint 50%-a visszafizetésre került.

(2) A munkatárs írásbeli kérelmére különös méltányolást érdemlő esetben – a Bizottság javaslatára – a közigazgatási államtitkár a 108. § (2) bekezdésében és 109. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérő visszafizetési feltételeket (így különösen a kamatmentes kölcsön fennmaradó részének egy összegű kifizetése helyett több részletben történő visszafizetést) vagy a tartozás részbeni elengedését is engedélyezhet.

(3) A munkatárs elhalálozása esetén a házastárssal vagy az örökösökkel lehetőség szerint az elhunyt munkatárssal megkötött szerződés szerinti tartalommal kell a visszafizetésben megállapodni. Kivételesen, a házastárs vagy örökös írásbeli kérelmére – különös méltánylást érdemlő esetben – a közigazgatási államtitkár engedélyezheti a kedvezőbb feltételekkel történő visszafizetést. A fennálló kölcsöntartozás visszafizetésére a házastárssal vagy örökössel megállapodást kell kötni.

(4) Ha a kamatmentes kölcsönben részesített munkatárs minisztériummal fennálló jogviszonya megszűnik, az új munkáltatója – külön megállapodás alapján – a még ki nem egyenlített teljes kölcsöntartozást átvállalhatja, amely esetben az új munkáltató a jogviszony megszűnése előtt nyilatkozik a kölcsön átvállalására vonatkozóan.

112. § (1) A minisztérium jelzálogjogával, valamint az elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt ingatlant csak a minisztérium hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

(2) Az ingatlant terhelő elidegenítési és terhelési tilalom törléséhez, valamint az ingatlan elidegenítéséhez a hozzájárulás akkor adható meg, ha

(3) A (2) bekezdés b) pontja esetén a Bizottság soron kívül megadhatja a hozzájárulást az elidegenítéshez.

(4) A (2) bekezdés b) pontja esetén az elidegenítés és jelzálogjog átjegyzése iránti kérelemhez csatolni kell

(5) Az ingatlan elidegenítéséhez a hozzájárulás kivételesen akkor is megadható, ha a minisztérium javára fennálló jelzálogjog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom a munkatárs által felajánlott másik ingatlanra átjegyezhető, és a felajánlott ingatlan a Bizottság megítélése szerint kellő fedezetet nyújt.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a munkatársnak csatolnia kell a felajánlott ingatlan

(7) Az elidegenítés engedélyezése, a jelzálogjog átjegyzése, a további jelzálogjog bejegyzése iránti kérelmek elbírálásával kapcsolatos eljárásra egyebekben a kamatmentes kölcsön nyújtására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

113. § (1) A munkatárs a kamatmentes kölcsön iránti kérelmet a „Kérelem kamatmentes kölcsön iránt” című nyomtatványon nyújthatja be, amelyhez csatolni kell a Kit. vhr. 49. § (2) bekezdés g) pontja szerinti dokumentumokat, továbbá lakásvásárlás esetén a munkatárs arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy korábban rendelkezett-e vagy a kérelem benyújtásakor rendelkezik-e lakástulajdonnal.

(2) A munkatárs köteles bejelenteni minden olyan változást, amely a támogatásra való igényjogosultságot érinti. Ennek elmulasztása a kérelem elutasítását vonhatja maga után.

(3) A Bizottság vagy annak képviselője, illetve szakértője az objektív elbírálás érdekében a kölcsönigénylés feltételeinek meglétét szükség szerint a helyszínen is vizsgálhatja.

(4) A munkatárs a kérelem elbírálása során egyéb iratok becsatolására, illetve bemutatására is kötelezhető.

(5) A kamatmentes kölcsön iránti kérelem elbírálásánál a Kit. vhr. 39. § (2) bekezdésében foglaltakon túl előnyben részesül az a munkatárs, aki

114. § (1) A kamatmentes kölcsön iránti kérelmet a Bizottság megvizsgálja, és a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében – az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – javaslatot tesz a közigazgatási államtitkárnak

(2) A személyügyekért felelős főosztály értesíti a munkatársat, valamint a PSZF-et az (1) bekezdés szerinti döntésről.

(3) A kölcsönszerződés megkötéséről, a minisztérium javára a jelzálogjog bejegyeztetéséről, a kölcsönszerződés megszűnése esetén a törléséről, a megkötött kölcsönszerződés alapján a kölcsönösszeg – hitelintézet útján történő – átutalásáról a PSZF intézkedik.

(4) A kölcsönszerződést a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár készíti elő. A kölcsönszerződést a minisztérium gazdasági vezetőjének jóváhagyását követően a közigazgatási államtitkár írja alá.

(5) A kamatmentes kölcsön visszafizetésének konkrét feltételeit a munkatárs és a hitelintézet között megkötésre kerülő megállapodás tartalmazza.

115. § (1) A kamatmentes kölcsön biztosítékaként bejegyzett jelzálogjog törlésére akkor van lehetőség, ha a munkatárs a kölcsönt – az Alap számláját vezető pénzintézet igazolása alapján – teljes egészében visszafizette.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérően a lakáscélú munkáltatói kölcsön biztosítékaként bejegyzett jelzálogjog – a kölcsön teljes egészének visszafizetését megelőzően – abban az esetben is törölhető, ha a munkatárs még fennálló tartozását külön megállapodás alapján más munkáltató átvállalja a minisztériumtól, és a fennálló tartozás a minisztérium számlájára átutalásra került.

(3) A jelzálogjog, illetve az elidegenítési és terhelési tilalom törléséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot a PSZF állítja ki.

(4) Az ingatlan-nyilvántartásban szereplő jelzálogjog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom törlése érdekében – a hozzájáruló nyilatkozat földhivatal részére történő bemutatásával – a munkatárs közvetlenül intézkedik.

(5) Amennyiben a munkatárs az ingatlan-nyilvántartási eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló igazolást megküldi a PSZF részére, az ingatlan-nyilvántartásban szereplő jelzálogjog törléséről a minisztérium megbízása alapján az Alap számláját vezető hitelintézet intézkedik.

116. § A kormánytisztviselő a lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől történő – a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerint kamattámogatott – kölcsön igénylése esetén az állami kezességvállalásra vonatkozó szabályok, eljárások alkalmazására a Kit. 149. §-a, valamint a Kit. vhr. 84–90. §-a az irányadó.

117. § (1) A minisztérium – költségvetési forrásaitól függően – lakásbérleti támogatásban részesítheti azt a határozott vagy határozatlan időtartamú jogviszonyban álló és az alábbi együttes feltételeknek megfelelő munkatársat,

(2) A lakásbérleti támogatás mértéke a Kit. vhr. 55/A. § (5) bekezdésében meghatározott mértéket nem haladhatja meg.

(3) A lakásbérleti támogatási kérelmet a Bizottság kizárólag abban az esetben támogatja, amennyiben a bérlakásra vonatkozó igény méltányolható. A Bizottság a javaslatát döntésre felterjeszti a közigazgatási államtitkár részére.

118. § (1) A lakásbérleti támogatás iránti kérelmet a személyügyekért felelős főosztályra kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell

(2) A lakásbérleti támogatás iránti kérelem kizárólag abban az esetben terjeszthető a Bizottság elé, ha valamennyi (1) bekezdés szerinti melléklet hiánytalanul rendelkezésre áll, és a kérelmen szerepel az önálló szervezeti egység vezetőjének írásos javaslata.

(3) A lakásbérleti támogatás legfeljebb a Kit. vhr. 55/A. § (4) bekezdésében meghatározott időre állapítható meg, azzal, hogy határozott időtartamú jogviszony esetén annak időtartamát meghaladóan nem állapítható meg.

(4) A lakásbérleti támogatás havonta történő folyósításáról a PSZF gondoskodik.

(5) A lakásbérleti támogatás a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adóköteles jövedelemnek minősül.

119. § (1) A munkatárs a bérleti jogviszony megszűnését vagy módosítását haladéktalanul köteles a Bizottság elnökének bejelenteni.

(2) A bérleti jogviszony megszűnését a Bizottság elnöke jelzi a PSZF-nek, amely intézkedik a lakásbérleti támogatás megszüntetéséről.

(3) Lakásbérleti támogatás nem illeti meg a munkatársat 30 napon túli fizetés nélküli szabadság esetén, a fizetés nélküli szabadság első napjától.

(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a munkatársat a lakásbérleti támogatás a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, továbbá tartós betegállomány idejére (különös tekintettel a kórházi kezelés időtartamára) megilleti.

(5) A munkatárs köteles haladéktalanul írásban bejelenteni a Bizottság elnökének a (3) bekezdésben foglalt körülmény bekövetkezését, amely a lakásbérleti támogatás folyósításának felfüggesztését vonja maga után.

120. § (1) A támogatásban részesülő munkatárs köteles a tárgyhavi bérleti díj megfizetését igazolni a PSZF felé. Amennyiben a munkatárs a bérleti díj megfizetését nem igazolja, a részére nyújtott támogatást köteles visszafizetni, a késedelem idejére a Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamatfizetési kötelezettség terheli.

(2) Amennyiben a jogviszony megszűnése miatt jogosulatlan támogatás keletkezik, a munkatárs előzetes hozzájárulása alapján a Kit. 139. §-ának, valamint az Mt. 161. §-ának betartásával a tartozás az utolsó illetményből levonható.

121. § (1) A munkatársat rászorultsága esetén, kérelmére a minisztérium visszatérítendő, a Kit. vhr. 68. § (1) bekezdésében foglalt esetekben legfeljebb 600 000 forint összegű krízistámogatásban részesítheti.

(2) A közeli hozzátartozó halála esetén nyújtott krízistámogatás mértéke nem haladhatja meg a munkatárs nevére kiállított számlán feltüntetett összeget.

(3) A Kit. vhr. 68. § (2) bekezdésében meghatározott mértéknél magasabb egy főre eső jövedelemmel rendelkező kormánytisztviselő csak kivételesen, különös méltánylást érdemlő esetben – a rászorultságának igazolása mellett – a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával részesíthető krízistámogatásban.

(4) A krízistámogatás iránti kérelmet a Bizottságnak a „Kérelem visszatérítendő krízistámogatás iránt” című nyomtatványon, a kérelem indokának, a kérelmezett támogatási összeg megjelölésével és a kérelmet alátámasztó dokumentumok, igazolások – a közeli hozzátartozó halála esetén az elhalálozás időpontjától számított 120 napon belül a halotti anyakönyvi kivonat, valamint a kérelmező nevére kiállított, a temetési költségekről szóló számla másolatának – csatolásával kell benyújtani.

(5) Krízistámogatás a tárgyévben egy alkalommal terjeszthető elő, a (6) bekezdésben foglaltak kivételével.

(6) Tárgyévben krízistámogatásban már részesült munkatárs ugyanazon naptári éven belül újabb kérelmet akkor nyújthat be, ha az előző krízistámogatás összegét már visszatérítette, és

122. § (1) A krízistámogatás visszafizetésének futamideje legfeljebb egy év.

(2) A kérelemben foglaltak alapján a támogatás mértékére, a futamidőre és a havi törlesztőrészlet összegére a Bizottság tesz javaslatot a kérelmet elbíráló, a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár részére, a 121. § (3) bekezdésében, valamint a 82. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel.

(3) A szerződést a minisztérium képviseletében a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár köti meg a minisztérium gazdasági vezetőjének ellenjegyzése mellett.

(4) Különös méltánylást érdemlő esetben a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával magasabb összegű krízistámogatás nyújtható.

123. § (1) A minisztérium – a közeli hozzátartozó egyetértésével – a közszolgálat halottjává nyilváníthatja azt az elhunyt kormánytisztviselőt, aki a jogviszonya alatt végzett kiemelkedő munkája és példamutató magatartása alapján erre érdemes, valamint a Kit. 148. § (3) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

(2) A közszolgálat halottjává nyilvánított személy hozzátartozójának temetési költségeihez – a halotti anyakönyvi kivonat másolatának és a minisztérium nevére szóló, eredeti, temetési költségeket igazoló számlák bemutatásával – a költségek részben vagy egészben történő átvállalásával a minisztérium hozzájárul.

(3) A közszolgálat halottjává nyilvánításról és a költségviselés mértékéről a Bizottság javaslata alapján a közigazgatási államtitkár dönt.

(4) A minisztérium nevére és címére kiállított eredeti számlát legkésőbb az elhalálozástól számított négy hónapon belül kell a Bizottság titkárához benyújtani.

124. § (1) A munkatárs illetmény- vagy munkabérelőleget (a továbbiakban együtt: illetményelőleg) igényelhet az „Igénylés illetményelőleg felvételére” című nyomtatvány kitöltésével, amelyet a PSZF számára küldi meg.

(2) Az illetményelőleg kifizetését – beérkezési sorrend alapján, az erre elkülönített keret terhére és mértékéig, a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása esetén – a minisztérium gazdasági vezetője engedélyezi. Az igényelt összeg nem haladhatja meg a Kit. vhr. 78. §-ában foglalt mértéket.

(3) A munkatárs illetményelőlegben évente kétszer részesíthető, és a részére korábban folyósított illetményelőleg teljes visszafizetése előtt újabb illetményelőleg nem igényelhető.

(4) Az illetményelőleget a munkatárs legfeljebb hat hónap alatt fizeti vissza. Határozott idejű jogviszony esetén az illetményelőleg visszafizetése csak annyi hónapra engedélyezhető, ahány hónap az illetményelőleg kifizetését követő hónaptól számítva a határozott idejű jogviszony időtartamából még hátravan.

125. § A minisztérium – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében – a munkatársak részére sportlétesítmény igénybevételének lehetőségét vagy egyéb sportolási lehetőséget biztosíthat.

126. § (1) A minisztériumban az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) rendelkezései, valamint a minisztérium SzMSz-e alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett álláshelyen foglalkoztatott vagyonnyilatkozatot tesz.

(2) A minisztériumban a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésének szabályairól a 4. függelék rendelkezik.

127. § (1) A munkatárs a minisztériumi munkavégzéshez az alkalomnak, az évszaknak, az időjárásnak megfelelő öltözékben, ápolt és tiszta külsővel jelenik meg.

(2) A minisztériumban munkavégzésre a munkahely hivatali jellegének megfelelő öltözet viselése elvárt.