20/2024. (IX. 30.) HM rendelet

1. § (1) E rendelet hatálya a hivatásos és szerződéses állomány tagjára (a továbbiakban együtt: állomány tagja) terjed ki.

(2) E rendeletet az egészségügyi beosztású katonákra miniszteri rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

2. § (1) A döntésre jogosult elöljáró az állomány tagjának alapilletményét, a honvédek jogállásáról szóló 137/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hjkr.) 19. § (1) bekezdése szerinti besorolás alapján, valamint – szolgálati viszonyra vonatkozó szabály keretei között – mérlegelési jogkörben állapítja meg a Hjkr. 24. § (3) bekezdése és az e rendelet szerint irányadó illetménysáv alsó és felső sávhatára között.

(2) Az irányadó illetménysáv alsó sávhatáránál alacsonyabb alapilletmény kizárólag a 7. § (2) bekezdése alapján állapítható meg.

(3) Az irányadó illetménysáv felső sávhatáránál magasabb alapilletmény nem állapítható meg.

3. § (1) Az irányadó illetménysávot az állomány tagja által betöltött vagy betölteni tervezett szolgálati beosztásnak vagy álláshelynek (a továbbiakban: szolgálati beosztás) műveleti vagy adminisztratív besorolása és az ehhez rendszeresített rendfokozatnak megfelelő besorolási kategória határozza meg. E rendelkezést abban az esetben is alkalmazni kell, ha az állomány tagja a rendelkezési állomány időtartama alatt tölt be szolgálati beosztást.

(2) A rendelkezési állomány ideje alatt, ha az állomány tagja nem tölt be szolgálati beosztást, az irányadó illetménysávot a Hjkr. 24. § (3) bekezdés b) pontja szerinti adminisztratív besorolás és a viselt rendfokozata szerinti besorolási kategória határozza meg.

(3) A rendelkezési állomány ideje alatt, ha az állomány tagja Magyarországon települő nemzetközi szervezetnél teljesít szolgálatot, az irányadó illetménysávot a Hjkr. 24. § (3) bekezdés a) pontja szerinti műveleti besorolás és a rendszeresített rendfokozatnak megfelelő besorolási kategória határozza meg.

4. § (1) Miniszter által haderőfejlesztés szempontjából kiemelt jelentőségű szolgálati beosztásnak minősített beosztásba történő áthelyezés vagy kinevezés esetén az állomány tagja a miniszter által a Hjkr. 24. § (3) bekezdése figyelembevételével meghatározott mértékű alapilletményre jogosult.

(2) Az állomány tagjának alapilletményét – az (1) bekezdés szerinti miniszteri döntés alapján – a döntésre jogosult elöljáró állapítja meg.

5. § Az állomány tagja a Hjkr. 24. § (3) bekezdés b) pontja szerinti adminisztratív besorolású szolgálati beosztásból a Hjkr. 24. § (3) bekezdés a) pontja szerinti műveleti besorolásba tartozó szolgálati beosztásba történő áthelyezéskor vagy kinevezéskor alapilletményként legalább a Hjkr. 2. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat szerint rá irányadó illetménysáv alsó határa szerinti összegre jogosult.

6. § Az állomány tagjának alapilletményét magasabb szolgálati beosztásba történő kinevezés esetén meg kell emelni. Az alapilletmény-emelés mértéke a magasabb szolgálati beosztáshoz tartozó illetménysáv alsó határa legfeljebb 10%-ának megfelelő összeg.

7. § (1) Az állomány tagjának alapilletményét csökkenteni kell, ha kérelme alapján alacsonyabb szolgálati beosztásba kerül áthelyezésre. Az alapilletmény-csökkentés mértéke legfeljebb az áthelyezést megelőző alapilletménye 20%-ának megfelelő összeg.

(2) Ha a döntésre jogosult elöljáró az állomány tagját a hivatásos és szerződéses állomány tagjára vonatkozó személyügyi szabályokról szóló 6/2024. (VI. 28.) HM rendelet (a továbbiakban: Személyügyi rendelet) 63. § (1) bekezdés a) pontja alapján a Személyügyi rendelet 32. § (1) bekezdése szerinti rendelkezési állományba áthelyezi, az áthelyezés napjával az állomány tagjának rendelkezési állományba áthelyezést megelőző alapilletményét 20%-kal csökkenteni kell.

(3) Ha a döntésre jogosult elöljáró az állomány tagját a Személyügyi rendelet 63. § (1) bekezdés b) pontja vagy (2) bekezdése alapján a Személyügyi rendelet 32. § (1) bekezdése szerinti rendelkezési állományba áthelyezi, mérlegelési jogkörben dönthet a rendelkezési állományba helyezést megelőző alapilletmény legfeljebb 20%-kal történő csökkentéséről.

8. § (1) A 2–7. §-t a rendelkezési állomány tagjára is alkalmazni kell.

(2) Az illetményt száz forintra kerekítve, a hivatalos magyar pénznemben kell megállapítani.

(3) A törthavi illetményt a tárgyhónap munkanapjainak száma alapján kell megállapítani.

9. § (1) A döntésre jogosult elöljáró az állomány tagja részére egyedi illetményt a Hjkr. 24. § (4) bekezdése szerinti miniszteri döntés alapján állapít meg.

(2) Az egyedi illetményre való jogosultság kezdő napját a miniszter határozza meg, és a jogosultság a szolgálati beosztás betöltésének idejére szól.

10. § (1) Az egyedi illetmény összegét a miniszter határozza meg, azzal, hogy az nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.

(2) Egyedi illetmény megállapítása esetén az állomány tagja részére további egyéb illetményelem nem jár.

11. § (1) Az egyedi illetmény bármikor indokolás nélkül megszüntethető. Az egyedi illetményt a miniszter erről szóló előzetes döntésében foglalt naptól kell megszüntetni.

(2) Megszűnik az állomány tagjának egyedi illetményre való jogosultsága

(3) Az egyedi illetmény megszűnése vagy megszüntetése esetén a döntésre jogosult elöljáró az állomány tagjának illetményét az alapilletmény megállapításának általános szabályai szerint állapítja meg.

12. § (1) Az állomány tagja részére egyéb illetményelemként a 13. § szerinti eseti illetménypótlék jár.

(2) Az illetménypótlékra való jogosultságot a döntésre jogosult elöljáró jognyilatkozatban állapítja meg.

(3) Az illetménypótlékot legkésőbb a jogosultság (2) bekezdés szerinti megállapítását követő hónapra járó alapilletménnyel együtt kell a jogosult részére kifizetni.

13. § (1) Tűzszerész tevékenységért veszélyességi pótlékra jogosult az állomány azon tagja, aki az aknazár telepítését, elaknásított terület mentesítését, lőtér lövészet utáni mentesítését, ismeretlen fizikai állapotú lőszer, robbanóanyag vagy robbanótest felkutatását – ideértve a külföldön műveleti területen feltételezett robbanótestek felkutatása céljából tűzszerészeti tevékenység keretében végzett személy- és gépjármű átvizsgálást is –, hatástalanítását, megsemmisítését, továbbá szállítását végző aknakutató, aknász vagy tűzszerész szolgálati beosztást tölt be.

(2) Nem jogosult az (1) bekezdés szerinti illetménypótlékra az állomány azon tagja, aki kiképzés, gyakorlat keretében hajtja végre az (1) bekezdés szerinti feladatokat.

(3) Az (1) bekezdés szerinti illetménypótlék megállapításának alapja

14. § (1) A tűzszerész tevékenységért járó veszélyességi illetménypótlék óránkénti mértéke

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az (1) bekezdés a) pontjába tartozó feladat víz alatti végzése esetén a tűzszerész tevékenységért járó veszélyességi illetménypótlék óránkénti mértéke 9000 Ft.

(3) A pótlékra jogosító időtartam megállapításakor az (1) és a (2) bekezdés szerinti feladatok ellátásának időtartamait naponta, díjazási mértékenként külön-külön kell összeszámítani. Ha az összeszámított időtartam egész órával maradék nélkül nem osztható, a fennmaradó időt a pótlék összegének megállapításakor egy teljes óra pótlékra jogosító időtartamként kell figyelembe venni.

(4) A tűzszerész tevékenységért járó veszélyességi illetménypótlékot legkésőbb a tárgyhónapot követő hónapra járó illetménnyel együtt kell kifizetni.

15. § (1) Az eredeti szolgálati beosztás ellátása alóli mentesítéssel történő megbízás időtartama alatt az állomány tagjának alapilletményét a megbízás helye szerinti döntésre jogosult elöljáró jognyilatkozatban állapítja meg a megbízással ellátott szolgálati beosztás szerint irányadó illetménysáv alapján.

(2) Az (1) bekezdés szerint megállapított alapilletmény nem lehet kevesebb, mint a megbízást megelőző napon érvényes alapilletmény.

16. § (1) Az illetményt az állomány tagja részére kell folyósítani, kivéve, ha erre mást felhatalmaz, vagy bírósági vagy hatósági határozat ebben korlátozza.

(2) Az illetmény késedelmes folyósítása esetén, ha az a honvédelmi szervezet hibájából következik be, az állomány tagja a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti késedelmi kamatra jogosult.

(3) A honvédelmi szervezet viseli az illetményfolyósítás költségét.

(4) Az illetményt utalvány vagy fizetőeszköz helyettesítésére szolgáló más formában kifizetni nem lehet.

(5) Az állomány tagja részére a folyósított illetményről részletes, írásbeli elszámolást kell adni, amelyből mind a kiszámítás helyessége, mind a levonások jogcíme és összege ellenőrizhető.

(6) Az állomány tagját, ha az illetmény tárgyhónapra vonatkozó elszámolását követően bekövetkező ok miatt az elszámolás módosítása szükséges, a tárgyhónapra vonatkozó illetményelszámolás módosításáról legkésőbb a következő havi illetmény elszámolásakor tájékoztatni kell. Az illetménykülönbözetet a következő havi illetménnyel egyidejűleg ki kell fizetni.

(7) Az állomány tagjának elhalálozása esetén a halál bekövetkezésének napjáig járó, e rendelet szerinti időarányos illetményét az örököse vagy törvényes képviselője részére a jogerős hagyatékátadó végzés vagy az öröklési bizonyítvány alapján, annak az állományilletékes honvédelmi szervezet részére történő benyújtásának napját követő hónap végéig kell kifizetni.

(8) A Hjkr. 23. § (6) bekezdése szerinti esetben az állomány tagja részére szolgálatmentesség-megváltás címén járó juttatás összege megegyezik a ki nem adott szolgálatmentesség időtartamával arányos összegű alapilletménnyel.

(9) A (8) bekezdés szerinti ki nem adott szolgálatmentesség egy napjára eső alapilletményt úgy kell meghatározni, hogy a szolgálati viszony megszűnése napját, a szolgálati viszony szünetelése esetén a szünetelés első napját, más szervhez történő vezénylés esetén a vezénylés első napját megelőző napon érvényes alapilletményt osztani kell 21 nappal.

17. § (1) Az állomány tagja részére folyósított illetmény összege az állomány tagjára irányadó illetménysáv alsó határánál kevesebb is lehet.

(2) Nem folyósítható az illetmény

(3) Nyilván kell tartani, és – különösen jogszabályváltozás, általános illetményfejlesztés vagy előmenetelben bekövetkező változás alkalmával – felül kell vizsgálni az állomány tagjának illetményét a szolgálati viszony fennállása alatt arra az időszakra is, amikor részére jogszabály alapján illetmény nem folyósítható.

18. § (1) Az illetménye időarányos része jár az állomány tagjának a Személyügyi rendelet 89. §-a szerinti alap- és pótszolgálatmentesség időtartamára, valamint akkor, ha a Személyügyi rendelet 95. § (1) és (5) bekezdése alapján mentesül a szolgálatteljesítési kötelezettsége alól.

(2) Az állomány tagja a szülői szolgálatmentesség időtartamára az illetménye 10 százalékára jogosult, amelyet csökkenteni kell az erre az időszakra az állomány tagjának megfizetett, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. § (1) bekezdése vagy 42/E. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozási díj, valamint a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozást segítő ellátás összegével.

(3) Az állomány tagja az apasági szolgálatmentesség első 5 munkanapjára illetményére, a 6. munkanapjától az illetménye 40 százalékára jogosult.

19. § (1) Az illetménye időarányos része

(2) Az (1) bekezdés d) pontja esetén a baleset és a sérülés szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegének vagy a betegség szolgálati eredetének megállapítása esetén a különbözetet az állomány tagja részére egy összegben kell folyósítani.

(3) Év közben kezdődő szolgálati viszony esetén az állomány tagja a naptári évre járó, az (1) bekezdés b) pontja szerinti 30 nap időarányos részére jogosult, amely azonban – ha az állomány tagja az év folyamán már szolgálati viszonyban állt – nem lehet több, mint a naptári évre járó időtartam még igénybe nem vett része. A naptári évben igénybe nem vett rész később nem igényelhető.

20. § (1) A szülési szolgálatmentesség idejére járó illetmény személyi jövedelemadóval és a munkavállalót terhelő társadalombiztosítási járulékkal csökkentett – az adó- és járulékkedvezmények figyelmen kívül hagyásával számított – havi összege nem lehet kevesebb, mint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény szerinti csecsemőgondozási díj személyi jövedelemadóval csökkentett – az adókedvezmények figyelmen kívül hagyásával számított – naptári napi összegének a harmincszorosa.

(2) Nem folyósítható illetmény a szülési szolgálatmentesség alatt az állomány tagjának, ha bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – díjazás ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja, ide nem értve a gyakorolható tevékenységet.

21. § (1) Ha a döntésre jogosult elöljáró a Személyügyi rendelet 95. § (6) bekezdése alapján mentesíti az állomány tagját a szolgálatteljesítési kötelezettsége alól, annak időtartamára az állomány tagja részére az időarányos illetményének az 50%-a folyósítható.

(2) Az állomány Személyügyi rendelet 43. § (1) bekezdés b) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezett tagja részére a Személyügyi rendelet 43. § (3) bekezdése szerinti meghosszabbítás időtartama alatt a rendelkezési állományba helyezést megelőző illetménye 50%-a folyósítható.

22. § (1) Az illetmény legalább 5, de legfeljebb 50 százalékát vissza kell tartani

(2) A döntésre jogosult elöljáró az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az illetmény 50 százalékot meghaladó mértékű, de legfeljebb a szociális vetítési alap összegét meghaladó részének visszatartásáról is dönthet, ha

(3) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően az illetménynek a szociális vetítési alap összegét meghaladó részét kell visszatartani

(4) A visszatartott illetményre az állomány tagja a mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegben utólag akkor jogosult, ha

(5) A döntésre jogosult elöljáró – a felmerült körülményeket figyelembe véve, mérlegelési jogkörében – az illetmény (1) és (2) bekezdés szerinti visszatartásáról, ideértve a visszatartott illetményrész mértékének meghatározását is, jognyilatkozatban dönt.

23. § (1) Az illetményből levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes illetményrészig – végrehajtható határozat vagy az állomány tagja írásbeli hozzájárulása alapján van helye. A honvédelmi szervezet az előlegnyújtásból eredő követelését a (7) bekezdés szerinti eset kivételével – a levonásmentes illetményrészig – az állomány tagja illetményéből levonhatja. Az illetménnyel szemben beszámításnak nincs helye. A levonásmentes illetményrész nem engedményezhető.

(2) A jogalap nélkül folyósított illetmény 60 napon belül az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint az állomány tagjától levonható.

(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül a jogalap nélkül folyósított illetménynek csak egy része vonható le, a fennmaradó rész a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül írásbeli fizetési felszólítással vagy fizetési meghagyással követelhető vissza.

(4) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően elévülési időn belül írásbeli fizetési felszólítással vagy fizetési meghagyással visszakövetelhető a jogalap nélkül folyósított illetmény, ha annak jogtalanságáról az állomány tagja tudott, vagy tudnia kellett volna.

(5) Az állomány tagja az illetményre vonatkozó igényéről előre nem mondhat le, és a levonásmentes illetményrészét nem ruházhatja át.

(6) Az illetményből való levonásra, a fizetési felszólítás vagy a fizetési meghagyás végrehajtására – a jogerőre emelkedést követően – a bírósági végrehajtás szabályai az irányadóak.

(7) Az állomány hősi halottá nyilvánított tagjával szemben a volt munkáltató által nyilvántartott követelést a nyilvántartásból törölni kell.

24. § (1) A honvéd tisztjelölt az állományba vétel napjától az első tiszti rendfokozatba történő kinevezést megelőző napig, vagy ha az első tiszti rendfokozatba kinevezésre nem kerül sor, akkor a Személyügyi rendelet 105. § (1) bekezdése szerinti szerződéses szolgálati viszonya megszűnésének napjáig illetményre jogosult.

(2) A honvéd tisztjelölt illetményére ezen alcímet, valamint a 16–23. §-t kell alkalmazni.

(3) A honvéd tisztjelölt alapilletményének összege

(4) A honvéd tisztjelölt egyéb illetményelemként tanulmányi díjra jogosult.

(5) Az első évfolyamot megkezdő honvéd tisztjelölt az első szemeszterben tanulmányi díjra nem jogosult. A honvéd tisztjelölt tanulmányi díjának összege – az első évfolyam második szemeszterétől – az előző szemeszterben elért – nem a korrigált kreditindex szerint meghatározott – tanulmányi átlag figyelembevételével

(6) A honvéd tisztjelölt

(7) A (6) bekezdés b) pontjától eltérően a honvéd tisztjelölt tanulmányi díjra a 8. szemeszter esetén az első tiszti rendfokozatba történő kinevezést megelőző napig, vagy ha az első tiszti rendfokozatba kinevezésre nem kerül sor, a Személyügyi rendelet 105. § (1) bekezdése szerinti szerződéses szolgálati viszonya megszűnésének napjáig jogosult.

(8) A honvéd tisztjelölt illetményét, az egyéb illetményelemre való jogosultságát – a Nemzeti Közszolgálati Egyetem igazolása alapján – a döntésre jogosult elöljáró határozza meg.

25. § (1) A KNBSZ állományának tagja esetén nem alkalmazható a 10. § (1) bekezdése.

(2) A KNBSZ állományának tagja esetében a Hjkr. 2. melléklete szerinti illetménytáblákban foglalt felső sávhatároktól a KNBSZ főigazgatója eltérhet.

26. § Ez a rendelet 2024. október 1-jén lép hatályba.