20/2024. (VI. 24.) NGM rendelet

1. § E rendelet hatálya

2. § E rendelet alkalmazásában

3. § (1) A Nemzetgazdasági Minisztérium fejezetben előirányzatként megállapított fejezeti kezelésű előirányzatok részletes felhasználási szabályait az 1. melléklet, a központi kezelésű előirányzatok részletes felhasználási szabályait a 2. melléklet tartalmazza. Az 1. és 2. mellékletben meghatározott felhasználási szabályokat az egyes előirányzatokhoz rendelt megfelelő államháztartási egyedi azonosító számmal azonosított előirányzatra kell alkalmazni, annak a fejezeten belüli címrendi besorolásától függetlenül.

(2) Az e rendelet alapján

4. § (1) A támogató – a 4. alcímben meghatározott kivételekkel – az állami támogatás odaítélésekor tájékoztatja a kedvezményezettet a nyújtott támogatás támogatástartalmáról, a támogatásra vonatkozó, 9. § szerinti támogatási kategóriáról és annak szabályairól.

(2) A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés meghozatala napjától számított tíz évig megőrizni.

5. § (1) A 651/2014/EU bizottsági rendelet, az (EU) 2022/2472 bizottsági rendelet, az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet, az 1408/2013/EU bizottsági rendelet és a 717/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatás kizárólag átlátható formában nyújtható.

(2) Nem ítélhető meg támogatás

(3) Nem ítélhető meg a 24. alcím szerinti támogatás

(4) Amennyiben a kedvezményezett a (2) bekezdés c)–f) pontjában kizárt ágazatok bármelyikében és ezektől eltérő egy vagy több ágazatban egyaránt végez tevékenységet, a 22. alcím szerinti támogatás akkor nyújtható a kedvezményezett részére ez utóbbi egyéb tevékenységhez, ha a kedvezményezett megfelelő eszközökkel – úgymint a tevékenységek szétválasztásával vagy számviteli elkülönítéssel – biztosítja, hogy a (2) bekezdés c)–f) pontja szerinti kizárt ágazatokban végzett tevékenységek ne részesüljenek a 22. alcím szerinti támogatásban.

(5) Nem minősül exporttámogatásnak az olyan támogatás, amellyel a kereskedelmi vásárokon való részvétel költségeihez vagy olyan tanulmányok vagy tanácsadói szolgáltatások költségeihez járulnak hozzá, amelyek valamely új vagy már meglévő terméknek egy új piacra történő bevezetéséhez szükségesek.

(6) A 651/2014/EU bizottsági rendelet vagy az (EU) 2022/2472 bizottsági rendelet alapján támogatás – az induló vállalkozásnak nyújtott támogatás és a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás kivételével – csak akkor ítélhető meg, ha a kedvezményezett a 651/2014/EU bizottsági rendelet 6. cikk (2) bekezdésében vagy az (EU) 2022/2472 bizottsági rendelet 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemeket tartalmazó támogatási kérelmét a projekt megkezdése előtt írásban benyújtotta.

(7) A (6) bekezdés szerinti támogatási kérelem benyújtása előtt felmerült költségekre kizárólag az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet, az 1408/2013/EU bizottsági rendelet vagy a 717/2014/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás nyújtható.

6. § (1) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az e rendelet szerinti támogatás abban az esetben halmozható más, helyi, regionális, hazai vagy uniós forrásból származó állami támogatással, ha az nem vezet a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez.

(2) Az e rendelet szerinti támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetén halmozható más, helyi, regionális, hazai vagy uniós forrásból származó állami támogatással.

(3) Az egy projekthez igénybe vett összes támogatás – függetlenül attól, hogy annak finanszírozása uniós, országos, regionális vagy helyi forrásból történik – támogatási intenzitása nem haladhatja meg az irányadó uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitást vagy támogatási összeget.

(4) Amennyiben a 4. és 9., valamint a 22–24. alcím szerinti támogatás nem rendelkezik azonosítható elszámolható költségekkel, a támogatás bármely egyéb, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással halmozható. Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás a csoportmentességi rendeletekben és az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb teljes finanszírozási határértékig bármilyen más, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással halmozható.

(5) A 23., 25. és 26. alcím szerinti támogatás ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában nem halmozható az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet 145. cikk (2) bekezdése és 146. cikke szerinti kifizetésekkel, ha az ilyen halmozódás eredményeként a támogatási intenzitás vagy a támogatási összeg meghaladná a 23., 25. és 26. alcím szerinti értékeket.

7. § (1) A támogatási intenzitás kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az adók és illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. Ha a támogatást visszatérítendő formában nyújtják, a támogatás összegének a támogatástartalmat kell tekinteni.

(2) A több részletben kifizetett támogatást a támogatási döntés időpontja szerinti értékre kell diszkontálni a diszkont kamatláb alkalmazásával.

(3) Ha a támogatás nyújtása az uniós állami támogatási szabályok értelmében az Európai Bizottság előzetes jóváhagyásától függ, a támogatás az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követően fizethető ki.

(4) Az általános forgalmi adó (a továbbiakban: ÁFA) nem támogatható, kivéve, ha az ÁFA-ra vonatkozó jogszabályok értelmében nem igényelhető vissza.

(5) Az Atr. 18. § (2) bekezdés a) és c) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha a támogatás összege

(6) Az Atr. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha belvízi kikötő fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás esetén a projekt elszámolható költsége meghaladja

(7) E rendelet alapján

8. § (1) A támogatást nyújtó köteles adatot szolgáltatni a Támogatásokat Vizsgáló Iroda részére a 651/2014/EU bizottsági rendelet 9. cikke és az (EU) 2022/2472 bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából a 100 000 eurónak, az elsődleges mezőgazdasági termelés támogatása esetén a 10 000 eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó egyedi támogatásokról.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást az Atr. 18/A–18/D. §-a szerint kell teljesíteni.

9. § Az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatások esetében az 1. mellékletben foglalt táblázat

10. § (1) Az 1. mellékletben foglalt táblázat 4. sora szerint a Széchenyi Kártya Program Konstrukciók – a 11. §-ban meghatározott Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók kivételével – keretében nyújtott kamattámogatás, kezelési költségtámogatás és egyéb költségtámogatás a támogatott ügylet jellegétől függően a 22. alcímben meghatározott csekély összegű támogatásnak, a 23. alcímben meghatározott mezőgazdasági csekély összegű támogatásnak vagy az Európai Bizottságnak az SA.103089 (2022/N) számú ügyben hozott C(2022) 4303 final számú határozata és ezen bizottsági határozatot érintő módosító határozatai szerinti, a 29. alcímben meghatározott válságtámogatásnak minősül.

(2) Az 1. mellékletben foglalt táblázat 4. sora szerinti intézményi kezességi díjtámogatás és a Széchenyi Kártya Program Konstrukciók keretében nyújtott kezességi díjtámogatás a támogatott ügylet jellegétől függően a 22. alcímben meghatározott csekély összegű támogatásnak, a 23. alcímben meghatározott mezőgazdasági csekély összegű támogatásnak, az Európai Bizottságnak az SA.103315 (2022/N) számú ügyben hozott C(2022) 5019 final számú határozata, vagy az SA.103089 (2022/N) számú ügyben hozott C(2022) 4303 final számú határozata szerinti, a 29. alcímben meghatározott válságtámogatásnak minősül, az érintett bizottsági határozatok mindenkori módosításainak figyelembevételével.

(3) A Széchenyi Kártya Programban, illetve az előirányzat felhasználásában a KAVOSZ Széchenyi Kártya Program Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: KAVOSZ Zrt.) közreműködői feladatokat ellátó és a Széchenyi Kártya Programot működtető szervezet, amelynek keretében ellátja a Széchenyi Kártya Program Konstrukciók lebonyolítása és működtetése során a Támogató jóváhagyásával kiadott, a Konstrukciók részletes szabályait tartalmazó, a KAVOSZ Zrt. honlapján közzétett, mindenkor hatályos Széchenyi Kártya Program Üzletszabályzatában meghatározott és a Támogató által rábízott feladatokat.

(4) A Széchenyi Kártya Program Konstrukciók keretében a vállalkozásoknak csekély összegű támogatás alkalmazása esetén a megítélt támogatás összegébe a hitelkeret támogatott futamidejének időszakára jutó kamattámogatás, kezelési költségtámogatás, egyéb, pénzügyi intézmény által megelőlegezett költségtámogatás és kezességi díjtámogatás, valamint a kezességvállaló intézmény kedvezményes kezességvállalásából adódó támogatástartalom összege számít bele.

(5) Csekély összegű támogatásként nyújtott intézményi kezességi díjtámogatás esetén a Garantiqa Hitelgarancia Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Garantiqa Zrt.), a Széchenyi Kártya Program Konstrukciók keretében csekély összegű támogatásként nyújtott támogatások esetén – kezességvállaló intézmény kedvezményes kezességvállalásából adódó támogatástartalom kivételével – a KAVOSZ Zrt. tájékoztatja a kedvezményezettet arról, hogy csekély összegű támogatásban részesül. A tájékoztatásnak kifejezetten utalnia kell a csekély összegű támogatásokról szóló bizottsági rendeletre, hivatkozva annak pontos címére és az Európai Unió Hivatalos lapjában való kihirdetésre, valamint meg kell határoznia a támogatás összegét, az Atr. 2. mellékletében foglalt módszertan alapján kiszámolt támogatástartalomban kifejezve.

(6) A Széchenyi Kártya Program Konstrukciók keretében a kedvezményezett számára az (1) bekezdésben meghatározott válságtámogatásként megítélt válságtámogatás összegébe a hitel támogatott futamidejének időszakára eső kamattámogatás, kezelési költségtámogatás és egyéb költségtámogatás a (2) bekezdés szerinti, 29. alcímben meghatározott válságtámogatásnak minősülő kezességi díjtámogatás összege számít bele.

(7) A Széchenyi Kártya Program Konstrukciók keretében lehetőség van egy hitelügylethez kapcsolódóan a 29. alcímben meghatározott válságtámogatási jogcímen biztosított támogatás nyújtására és a kezességvállaló intézmény kezességvállalása tekintetében csekély összegű jogcímen biztosított készfizető kezesség biztosítására. Ez esetben a megítélt támogatás összegébe az (1) és (2) bekezdés szerinti, a 29. alcímben meghatározott válságtámogatásnak minősülő kamattámogatás, kezelési költségtámogatás, kezességi díjtámogatás, valamint a kezességvállaló intézmény csekély összegű jogcímen vállalt kedvezményes kezességvállalásából adódó támogatástartalom együttes összege számít bele.

(8) A Széchenyi Kártya Program Konstrukciók keretében a vállalkozásoknak az (1) és (2) bekezdés szerinti, a 29. alcímben meghatározott válságtámogatásnak minősülő kamattámogatás, kezelési költségtámogatás, kezességi díjtámogatás és egyéb költségtámogatás esetén a KAVOSZ Zrt. írásban tájékoztatja a kedvezményezettet arról, hogy válságtámogatásban részesült a válságközlemény 2.1. szakasza alapján elfogadott bizottsági határozatok szerint. A tájékoztatásban rögzíteni kell a válságtámogatás támogatástartalmát, amely megfelel a teljes odaítélt kamattámogatás, kezelési költségtámogatás, kezességi díjtámogatás és egyéb költségtámogatás összegének, jelenérték számítása nélkül.

(9) A (2) bekezdés szerinti kezességi díjtámogatás esetén – a Széchenyi Kártya Program Konstrukció kivételével – a Garantiqa Zrt. írásban tájékoztatja a kedvezményezettet arról, hogy támogatásban részesült az ügylet jellegétől függően csekély összegű jogcímen vagy a válságközlemény 2.1. szakasza alapján.

(10) A Széchenyi Kártya Program Konstrukciókhoz az (1) és (2) bekezdés szerinti, a 29. alcímben meghatározott válságtámogatásnak minősülő kamattámogatás, kezelési költségtámogatás biztosítása esetén lehetőség van a Garantiqa Zrt. által a válságközlemény 2.2. szakasza szerint vállalt készfizető kezesség biztosítására is, amely készfizető kezességvállalásnak és a hozzá kapcsolódó kezességi díjtámogatásnak nincs a válságközlemény 2.1. szakasza szerinti támogatási keretet terhelő támogatástartalma.

(11) A kamattámogatások, kezelési költségtámogatások, egyéb költségtámogatások és kezességi díjtámogatások kifizetésében részesülők köre azon pénzügyi intézmények, amelyek a vállalkozásnak megítélt támogatás összegét az Ávr. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján megelőlegezik a végső kedvezményezettnek minősülő, támogatásra jogosult mikro-, kis- és középvállalkozások részére.

11. § (1) Az 1. mellékletben foglalt táblázat 4. sora szerint az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók keretében nyújtott pénzügyi intézmény által megelőlegezett kamattámogatás, kezességi díjtámogatás, kezelési költségtámogatás és a pénzügyi intézmény által nem megelőlegezett egyéb költségtámogatás

(2) Az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók keretében a vállalkozásoknak csekély összegű támogatás jogcímen nyújtott támogatás alkalmazása esetén a megítélt csekély összegű támogatás összegébe kamattámogatás, kezességi díjtámogatás, kezelési költségtámogatás és egyéb költségtámogatás, valamint az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (a továbbiakban: AVHGA) kedvezményes kezességvállalásából adódó támogatástartalmának összege számít bele.

(3) Az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók keretében a kedvezményezett számára az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott válságtámogatásként megítélt válságtámogatás összegébe a hitel támogatott futamidejének időszakára eső kamattámogatás, kezességi díjtámogatás, kezelési költségtámogatás számít bele.

(4) Az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók keretében lehetőség van egy hitelügylethez kapcsolódóan a 29. alcímben meghatározott válságtámogatási jogcímen biztosított támogatás nyújtására és az AVHGA kedvezményes díjon nyújtott kezességvállalásából származó támogatás tekintetében csekély összegű támogatás jogcímen biztosított készfizető kezesség biztosítására. Ez esetben a megítélt támogatás összegébe az (1) bekezdés d) pontja szerinti, a 29. alcímben meghatározott válságtámogatásnak minősülő kamattámogatás, kezelési költségtámogatás, kezességi díjtámogatás és valamint az AVHGA csekély összegű támogatás jogcímen vállalt kedvezményes kezességvállalásából adódó támogatástartalom együttes összege számít bele.

(5) Az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók keretében a vállalkozásoknak járó kamattámogatás, kezességi díjtámogatás, kezelési költségtámogatás esetén a Magyar Államkincstár írásban tájékoztatja a kedvezményezettet arról, hogy támogatásban részesült.

(6) Az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók az (1) bekezdés d) pontja szerinti, a 29. alcímben meghatározott válságtámogatásnak minősülő kamattámogatás, kezelési költségtámogatás biztosítása esetén lehetőség van az AVHGA által a válságközlemény 2.2. szakasza szerint vállalt készfizető kezesség biztosítására is, amely készfizető kezességvállalásnak és a hozzá kapcsolódó kezességi díjtámogatásnak nincs a válságközlemény 2.1. szakasza szerinti támogatási keretet terhelő támogatástartalma.

12. § (1) Az 1. mellékletben foglalt táblázat 4. sora szerint az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MFB Zrt.) hitelprogramjainak kamattámogatása a támogatott ügylet jellegétől függően az 5. alcímben meghatározott regionális beruházási támogatásnak, a 6. alcímben meghatározott kis- és középvállalkozásnak nyújtott beruházási támogatásnak, a 22. alcímben meghatározott csekély összegű támogatásnak, a 23. alcímben meghatározott mezőgazdasági csekély összegű támogatásnak, a 25. alcímben meghatározott elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, tárgyi eszközökre vagy immateriális javakra irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatásnak, a 26. alcímben meghatározott mezőgazdasági termékek feldolgozásával és a mezőgazdasági termékek forgalmazásával kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatásnak vagy a 29. alcímben meghatározott válságtámogatásnak minősül.

(2) A támogatás összegébe a hitelkeret támogatott futamidejének időszakára jutó kamattámogatás, valamint az MFB Krízis Hitel és az MFB Gazdaság Újjáépítési Hitel Program 2.0. esetében ezen felül a kezességi díjtámogatás támogatástartalmának összege számít bele.

(3) Az állami támogatásról szóló igazolást az Atr. 4. §-ában foglaltakkal összhangban a kedvezményezett (adós) részére közvetlen finanszírozás esetén az MFB Zrt. adja ki. Refinanszírozás esetén az MFB Zrt. által előkészített igazolást a közreműködő pénzügyi vállalkozás vagy hitelintézet dokumentált módon átadja a kedvezményezett (adós) részére. A tájékoztatás csekély összegű támogatás esetén kifejezetten utal a csekély összegű támogatásokról szóló (EU) 2023/2831 bizottsági rendeletre, valamint az 1408/2013/EU bizottsági rendeletekre hivatkozva annak pontos címére és az Európai Unió Hivatalos lapjában való kihirdetésre.

13. § (1) A regionális beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) igénybevételének feltétele, hogy a tervezett beruházás olyan induló beruházásnak minősüljön, amelyet az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területeken kis- és középvállalkozás vagy nagyvállalkozás valósít meg.

(2) Nagyvállalkozás esetén a termelési folyamat alapvető megváltozását eredményező beruházás esetén a támogatás akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek összege meghaladja az alapvetően megváltoztatandó eredeti termelési folyamathoz kapcsolódó eszközökre a kérelem benyújtásának adóévét megelőző három adóévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összegét.

(3) Meglévő létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékkel történő bővítését eredményező induló beruházás esetén az elszámolható költségeknek legalább 200%-kal meg kell haladniuk az eredeti tevékenység keretében használt és az új tevékenység keretében is használni tervezett tárgyi eszközöknek és immateriális javaknak a beruházás megkezdése előtti adóévben nyilvántartott könyv szerinti értékét.

14. § (1) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a támogatott vállalkozás kötelezettséget vállal arra, hogy a beruházással létrehozott tevékenységet az üzembe helyezés időpontjától számított legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig fenntartja.

(2) A beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás esetét, vagy ha a beruházó kis- és középvállalkozásnak minősül.

(3) Az (1) bekezdés szerinti követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált vagy meghibásodott tárgyi eszköz cseréjét, ha a fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált vagy meghibásodott és támogatásban már részesült tárgyi eszköz cseréjére a fenntartási időszakban a beruházó állami támogatásban nem részesülhet. Az új eszköznek a lecserélt tárgyi eszközzel azonos funkcióval és azonos vagy nagyobb kapacitással kell rendelkeznie, továbbá a gyártási időpontja nem lehet korábbi, mint a lecserélt tárgyi eszközé.

(4) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a beruházó az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja, továbbá a teljes beruházás megvalósításához szükséges költségek forrását a támogató számára bemutatja.

(5) A kedvezményezett − a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg − a támogatás visszafizetésének terhe mellett nyilatkozik arról, hogy a támogatási kérelem benyújtását megelőző két évben nem valósított meg áttelepítést abba a létesítménybe, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani, és kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházás befejezését követő legalább két évig nem kerül sor a létesítmény áttelepítésére abba a létesítménybe, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani.

15. § Nem nyújtható támogatás

16. § (1) A támogatási intenzitás legmagasabb mértéke az egyes területeken az Atr. 25. § (1) bekezdésében meghatározott mérték, figyelemmel a (2)–(5) bekezdésben foglaltakra.

(2) A támogatási intenzitás − a nagyberuházások kivételével − kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozás esetén 10 százalékponttal növelhető, ha a beruházó a kérelem benyújtásakor, valamint a döntés meghozatalakor is megfelel az adott vállalkozási méret feltételeinek.

(3) A támogatási intenzitás legmagasabb mértéke nagyberuházás esetén az Atr. 25. § (3) bekezdésében meghatározott mérték.

(4) Nagyberuházás esetén az odaítélhető összes állami támogatás összegéből le kell vonni a beruházás megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban a kedvezményezett által vagy a kedvezményezettől független harmadik félnek nem minősülő beruházó által azonos vármegyében megkezdett olyan beruházáshoz vagy beruházásokhoz odaítélt állami támogatás jelenértéken meghatározott összegét, amely azonos vagy hasonló tevékenységhez kapcsolódik.

(5) Ha az összeszámítási szabály figyelembevétele nélkül az adott beruházáshoz nyújtható állami támogatás jelenértéken kisebb, mint a (4) bekezdés szerint meghatározott támogatási összeg, akkor ez a kisebb összeg az odaítélhető állami támogatás felső korlátja. Ellenkező esetben állami támogatás a (4) bekezdésben meghatározott összegig nyújtható.

17. § (1) A támogatás keretében elszámolható

(2) Az elszámolható költség az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a következők szerint határozható meg:

(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben, ha a tárgyi eszköz és az immateriális javak beszerzéséhez a vásárlást megelőzően már nyújtottak támogatást, ezen tárgyi eszköz és immateriális javak költségét le kell vonni a létesítmény felvásárlásához kapcsolódó elszámolható költségekből. Ha egy kisvállalkozást az eredeti tulajdonos családtagjai vagy korábbi munkavállalók vesznek át, a tárgyi eszköznek és az immateriális javaknak a vevőtől független harmadik féltől való megvásárlására vonatkozó feltételnek nem kell teljesülnie.

(4) A tárgyi eszköz bérléséhez kapcsolódó költség elszámolható, ha

(5) Tárgyi eszköz esetén az elszámolható költséget a szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a beruházó és a beruházótól nem független harmadik vállalkozás között a szokásos piaci áránál magasabb áron kötött szerződés alapján merült fel.

(6) Az immateriális javak költsége elszámolható, ha

(7) Nem minősül elszámolható költségnek

(8) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a beruházás üzembe helyezését követő háromszor háromszázhatvanöt napon belül újonnan létrehozott munkahelyeken foglalkoztatott munkavállalók – Sztv. 79. §-a szerint elszámolható – személyi jellegű ráfordításának – ide nem értve az egyéb személyi jellegű kifizetéseket – 24 havi összege számolható el a munkakör betöltésének napjától számítva.

(9) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti elszámolható költség esetén akkor nyújtható támogatás, ha

18. § (1) A kis- és középvállalkozásnak nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) kis- és középvállalkozás induló beruházásához nyújtható.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg kisvállalkozás esetén az elszámolható költségek 20%-át, középvállalkozás esetén az elszámolható költségek 10%-át.

(3) A támogatás keretében

(4) A támogatás a 17. § (2)–(5) bekezdése, (6) bekezdés a)–d) pontja, (7)–(8) bekezdése, valamint (9) bekezdés a)–c) pontja szerinti feltételekkel nyújtható.

(5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti elszámolható költség esetén akkor nyújtható támogatás, ha a kis- és középvállalkozás a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább három évig fenntartja.

19. § (1) A kis- és középvállalkozás vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(2) A támogatás keretében a vállalkozásnak valamely kiállításon vagy vásáron való részvételekor felmerülő, a kiállítóhelyiség bérletével, felállításával és működtetésével kapcsolatos költség számolható el.

20. § (1) A kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(2) A támogatás keretében a külső szakértő által nyújtott tanácsadási szolgáltatás költsége számolható el, azzal, hogy az érintett szolgáltatás nem lehet folyamatos vagy időszakosan visszatérő tevékenység és nem kapcsolódhat a vállalkozás szokásos működési költségeihez, különösen folyamatos adótanácsadáshoz, rendszeres jogi szolgáltatáshoz vagy hirdetéshez.

21. § (1) Az induló vállalkozásnak nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) támogatási program keretében azon tőzsdén nem jegyzett kisvállalkozás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: kedvezményezett) részére nyújtható, amely

(2) Azon kedvezményezett esetében, amelyet nem kell bejegyezni, az (1) bekezdés a) pontja és e) pont eb) alpontja szerinti ötéves támogathatósági időszak kezdete az az időpont, amikor a vállalkozás megkezdi gazdasági tevékenységét, vagy amikor gazdasági tevékenysége alapján adóztathatóvá válik, attól függően, hogy melyik a korábbi időpont.

(3) Ezen alcím keretében támogatás pénzügyi közvetítőn keresztül nem nyújtható.

22. § (1) Ha a támogatás formája nem piaci kamatozású, legfeljebb 10 éves futamidőre nyújtott hitel, annak névértéke nem haladhatja meg

(2) Az 5 és 10 év közötti futamidővel rendelkező hitel nyújtása esetén a névérték legmagasabb összege az (1) bekezdésben meghatározott összeg, valamint a 10 év és a hitel tényleges futamideje hányadosának szorzataként határozható meg. Az 5 évnél rövidebb futamidejű hitel nyújtása esetén a legmagasabb összeg megegyezik az 5 éves futamidejű hitelre vonatkozó legmagasabb összeggel.

23. § (1) Ha a támogatás formája nem piaci díj ellenében, legfeljebb 10 éves futamidőre nyújtott kezességvállalás, a kezességvállalással biztosított hitel névértéke nem haladhatja meg

(2) Az 5 és 10 év közötti futamidővel rendelkező kezességvállalás nyújtása esetén a kezességvállalással biztosított legmagasabb hitelösszeg az (1) bekezdésben meghatározott összeg, valamint a 10 év és a kezességvállalás tényleges futamideje hányadosának szorzataként határozható meg. Az 5 évnél rövidebb futamidejű kezességvállalás nyújtása esetén a legmagasabb összeg megegyezik az 5 éves futamidejű kezességvállalásra vonatkozó legmagasabb összeggel.

(3) A kezességvállalás nem haladhatja meg az alapul szolgáló hitel összegének 80%-át.

24. § Ha a támogatás formája vissza nem térítendő támogatás − ideértve a sajáttőke-befektetést és a kvázi sajáttőke-befektetést is −, adókedvezmény, adómentesség, kamatlábcsökkentés vagy kezességvállalási díjcsökkentés, annak bruttó támogatási egyenértéke nem haladhatja meg

25. § (1) A kedvezményezett támogatásban részesülhet a 22–24. §-ban meghatározott támogatási eszközök kombinációja révén is, ha az egyik támogatási eszközzel nyújtott támogatásnak az adott eszközre vonatkozóan megengedett legmagasabb támogatási összege alapján kiszámított hányadát figyelembe veszik a kombinált eszköz részét képező másik eszközre vonatkozóan megengedett legmagasabb támogatási összeg maradványhányadának meghatározásakor.

(2) Innovatív kisvállalkozás esetén a 22–24. §-ban meghatározott legmagasabb összegek megkétszerezhetőek.

26. § (1) A kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a (2) bekezdés szerinti kategóriába tartozó kutatás-fejlesztési projekthez nyújtható.

(2) A kutatás-fejlesztési projekt kategóriái:

(3) Ha egy projekt több tevékenységet foglal magában, az egyes tevékenységeket be kell sorolni a (2) bekezdés szerinti kutatás-fejlesztési kategóriák közé.

27. § (1) Az elszámolható költségeket a kutatás-fejlesztési projekt valamely meghatározott kategóriájához kell rendelni.

(2) A 26. § (2) bekezdés a)–c) pontja esetén a támogatás keretében elszámolható

(3) A 26. § (2) bekezdés d) pontja esetén a támogatás keretében a megvalósíthatósági tanulmány költsége számolható el.

28. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg

(2) A támogatási intenzitást külön kell megállapítani az egyes kedvezményezettekre, ideértve az (5) bekezdés a) pont ab) alpontja és b) pont bb) alpontja szerinti együttműködési projektben részt vevőket is.

(3) Ipari kutatás, kísérleti fejlesztés és megvalósíthatósági tanulmány esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal növelhető.

(4) Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás a (3) bekezdésben foglalt mértéken felül legfeljebb az elszámolható költségek 80%-áig növelhető nagyvállalkozás esetén is oly módon, hogy az (5) bekezdés a) és b) pontja együttesen nem alkalmazható.

(5) Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén a támogatási intenzitás

29. § (1) A kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) gazdasági tevékenység folytatására használt kutatási infrastruktúra építéséhez és korszerűsítéséhez nyújtható.

(2) A támogatás keretében az immateriális javak és a tárgyi eszköz költsége számolható el.

(3) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át, amely 60%-ig növelhető, ha a kutatási infrastruktúrát legalább két tagállam finanszírozza, vagy azt uniós szinten minősítik és választják ki.

(4) A kutatási infrastruktúra üzemeltetéséért vagy használatáért a szokásos piaci árat kell fizetni.

(5) A kutatási infrastruktúrának több felhasználó számára hozzáférhetőnek kell lennie, és a hozzáférést átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell biztosítani. A kutatási infrastruktúra beruházási költségeit legalább 10%-ban finanszírozó vállalkozás kedvezőbb feltételekkel járó kedvezményes hozzáférési lehetőséget kaphat. A túlkompenzáció elkerülése érdekében a hozzáférési lehetőségnek arányban kell állnia a beruházási költséghez való hozzájárulás mértékével, és a hozzáférés feltételeit közzé kell tenni.

(6) Ha a kutatási infrastruktúra gazdasági és nem gazdasági tevékenységre vonatkozóan egyaránt részesül közfinanszírozásban, az egyes tevékenységekhez kapcsolódó finanszírozást, költségeket és az azokból származó bevételeket külön kell elszámolni, következetesen alkalmazott és objektíven indokolható számviteli elvek alapján.

(7) Ebben az esetben a (3) bekezdés szerinti maximális támogatási intenzitás túllépésének elkerülése érdekében ellenőrzési és visszakövetelési mechanizmust kell alkalmazni arra az esetre vonatkozóan, ha a gazdasági tevékenység részaránya nagyobb, mint az a támogatás odaítélésekor megállapításra került.

30. § (1) A kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) keretében elszámolható

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a támogatási intenzitás az elszámolható költségek 100%-áig növelhető, ha az innovációs tanácsadáshoz és innovációs támogató szolgáltatáshoz nyújtott támogatás összege nem haladja meg három év alatt a 220 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

31. § (1) Az eljárási innováció és szervezési innováció támogatása (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) keretében elszámolható

(2) A támogatási intenzitás nagyvállalkozás esetén nem haladhatja meg az elszámolható költségek 15%-át, kis- és középvállalkozás esetén az elszámolható költségek 50%-át.

(3) Nagyvállalkozásnak akkor nyújtható támogatás, ha az a támogatott tevékenység során hatékony együttműködést folytat kis- és középvállalkozással, és ha az együttműködő kis- és középvállalkozás viseli az összes elszámolható költség legalább 30%-át.

32. § (1) A képzési támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(2) A támogatási intenzitás

(3) A támogatási intenzitás legfeljebb az elszámolható költségek 70%-áig növelhető.

(4) A támogatás keretében elszámolható

(5) Nem nyújtható támogatás a kötelező nemzeti képzési előírásoknak való megfeleléshez, valamint támogatott beruházás esetén a beruházás alapvető működtetéséhez szükséges képzéshez.

33. § (1) Az épületek energiahatékonyságának kivételével energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) energiamegtakarítást eredményező beruházáshoz nyújtható.

(2) Nem nyújtható támogatás

(3) A már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványoknak való megfelelés érdekében végrehajtott beruházás támogatható, feltéve, hogy a beruházást a szabvány hatálybalépése előtt legalább 18 hónappal végrehajtották.

(4) A támogatás keretében a magasabb energiatakarékossági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási többletköltségek számolhatók el. Az elszámolható költségek meghatározásához a beruházási költségeket össze kell vetni egy olyan alternatív forgatókönyv költségeivel, amely támogatás nélkül valósulna meg. Ha ennek eredményeként a támogatás hiányában

(5) A (4) bekezdés szerinti esetekben azon alternatív forgatókönyvnek, amely a támogatás hiányában valósulna meg,

(6) A (4) bekezdés d) pontja szerinti esetben a lízing költségei nem foglalják magukban a felszerelés vagy berendezés üzemeltetésével kapcsolatos költségeket – különösen az üzemanyagköltségeket, biztosítás, karbantartás, egyéb fogyóeszközök költségeit –, függetlenül attól, hogy azok részét képezik-e a lízingszerződésnek.

(7) A (4)–(6) bekezdéstől eltérően a teljes beruházási költség elszámolható, amennyiben a támogatott beruházás egy egyértelműen beazonosítható, kizárólag az energiahatékonyság növelésére irányul, és nincs olyan kevésbé energiahatékony beruházás, amely támogatás hiányában megvalósulna.

(8) A (4) bekezdéstől eltérően az elszámolható költségek alternatív forgatókönyv és a 2. § 121. pontja szerinti versenyeztetéses ajánlattételi eljárás nélkül is meghatározhatóak, amely esetben a magasabb szintű energiahatékonysági eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási költségek számolhatók el.

(9) A (4)–(8) bekezdés esetén nem számolhatók el a magasabb szintű energiahatékonyság eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek.

34. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 30%-át.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás

(3) A támogatás az elszámolható költségek 100%-áig nyújtható, ha a támogatást olyan, a 2. § 121. pontja szerinti versenyeztetéses ajánlattételi eljárásban ítélik oda, amely esetén

(4) A 33. § (8) bekezdése szerinti esetben az (1) és (2) bekezdésben meghatározott támogatási intenzitások és bónuszok 50%-kal csökkennek.

35. § (1) Az épület-energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) épületek energia-hatékonyságát növelő beruházáshoz, felújításhoz nyújtható, ideértve az épületen belül található fűtő- vagy hűtőberendezések energiahatékonyságának javítását is.

(2) Az (1) bekezdés szerinti beruházáshoz kapcsolódóan támogatás nyújtható

(3) Nem nyújtható támogatás

(4) A már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványoknak való megfelelés érdekében végrehajtott beruházás akkor támogatható, amennyiben

(5) A támogatás nyújtásának feltétele, hogy az épület primer energiában mért energiahatékonyságának

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában a kezdeti primerenergia-igényt és annak becsült javulását a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 12. pontjában meghatározott energiahatékonysági tanúsítványra való hivatkozással kell megállapítani.

(7) Az (5) bekezdés b) pontja alapján nyújtott támogatások összege nem haladhatja meg az Atr. 2. § 23. pontja szerinti támogatási program energiahatékonysági intézkedésekre vonatkozó költségvetésének 30%-át.

36. § (1) A támogatás keretében a teljes beruházási költség számolható el, azzal, hogy az épületben megvalósuló magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek nem számolhatók el.

(2) A 35. § (2) bekezdése szerinti esetben az ott meghatározott létesítmények és berendezések teljes beruházási költsége számolható el, azzal, hogy a magasabb energiahatékonysági szint vagy környezeti teljesítményszint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek nem számolhatók el.

37. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás

(3) A (2) bekezdés b) pontja nem alkalmazható abban az esetben, ha a beruházás a megvalósításától számított 18 hónapon belül nem javítja az épület energiahatékonyságát az uniós szabványnak minősülő energiahatékonysági minimumkövetelmények által előírt szint fölé.

38. § (1) A megújuló energia-, nagy hatásfokú kapcsolt energia- és megújuló hidrogén termeléshez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) kizárólag új vagy felújított berendezéshez nyújtható.

(2) Nem nyújtható támogatás megújuló hidrogénből előállított villamosenergia-termelésre irányuló beruházáshoz.

(3) A villamosenergia-tárolási projektekhez – ideértve a hőtárolást is – nyújtott beruházási támogatás abban az esetben nyújtható, amennyiben

(4) A bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, biogáz – ideértve a biometánt is – és biomassza előállításához és tárolásához nyújtott beruházási támogatás abban az esetben nyújtható, amennyiben

(5) A (3) bekezdés a) pontja és a (4) bekezdés esetén a termelés, az előállítás és a tárolás a 7. § (5) bekezdés 11. pontja szerinti értékhatár tekintetében egyetlen beruházási projektnek minősül.

(6) A hidrogén előállítására irányuló beruházási támogatás kizárólag megújuló hidrogént előállító létesítményekhez nyújtható, ideértve a megújuló hidrogén átvitelére és elosztására szolgáló infrastruktúrát, valamint a megújuló hidrogént tároló létesítményeket is.

(7) A (6) bekezdés esetén, amennyiben a támogatott projekt elektrolizátorból, egy vagy több megújulóenergia-termelő egységből áll, és egy hálózati csatlakozási ponttal rendelkezik, az elektrolizátor kapacitása nem haladhatja meg a megújulóenergia-termelő egységek együttes kapacitását.

(8) A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő egységekre irányuló beruházási támogatás abban az esetben nyújtható, amennyiben a 2012/27/EU irányelv, illetve a részben vagy egészben helyébe lépő későbbi jogszabályok rendelkezései szerinti hő- és villamosenergia külön-külön történő termeléséhez képest összességében primerenergia-megtakarítást eredményeznek.

(9) A (8) bekezdés szerinti beruházási támogatás nem nyújtható fosszilis tüzelőanyaggal működő kapcsolt energiatermelő létesítményhez, kivéve az olyan földgázzal működő kapcsolt energiatermelő létesítményt, amely esetében az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 1. melléklet 4.30. szakaszával összhangban, a 2030-ra és 2050-re vonatkozó éghajlati céloknak való megfelelés biztosított.

(10) Megújuló energiaforrásokon alapuló, nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléshez közvetlenül kapcsolódó villamosenergia- és hőtárolási projektekhez nyújtott beruházási támogatás a (3) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén nyújtható.

39. § (1) A támogatás keretében a teljes beruházási költség számolható el, és támogatás nem függhet a termelés eredményétől.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek

(3) A támogatási intenzitás középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal növelhető.

(4) A támogatás az elszámolható költségek 100%-áig nyújtható, ha a támogatást olyan, a 2. § 121. pontja szerinti versenyeztetéses ajánlattételi eljárásban ítélik oda, amely esetén

40. § (1) Az energetikai célú infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) energetikai célú infrastruktúra létrehozásához, korszerűsítéséhez és bővítéséhez nyújtható.

(2) Nem nyújtható támogatás

(3) A gázinfrastruktúrára irányuló támogatás abban az esetben nyújtható, amennyiben a támogatás következtében

41. § (1) A támogatás keretében a teljes beruházási költség számolható el.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a 2. § 32. pontja szerinti finanszírozási hiány 100%-át, azzal, hogy a támogatásnak a támogatott projekt megvalósításához minimálisan szükséges összegre kell korlátozódnia.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően, amennyiben a támogatás összege versenyeztetéses ajánlattételi eljárás útján kerül meghatározásra, a 2. § 32. pontja szerinti finanszírozási hiány kiszámítása során a nettó többletköltség részletes értékelése nem szükséges.

42. § (1) A kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás)

(2) A támogatás – a nyomtatott vagy elektronikus formában közzétett sajtótermék és magazin kivételével – a következőkhöz nyújtható:

43. § (1) Beruházási támogatás keretében a tárgyi eszközök és az immateriális javak következő költségei számolhatók el:

(2) Beruházási támogatás esetén a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költség és a beruházás megvalósításából származó működési eredmény különbségét, azzal, hogy az infrastruktúra üzemeltetője – a támogatást nyújtó döntésétől függően – jogosult észszerű nyereséget szerezni.

(3) A működési eredmény mértékét

44. § (1) Működési támogatás keretében elszámolható

(2) Működési támogatás esetén a támogatás összege nem haladhatja meg a támogatással érintett időszakban keletkező működési veszteséget, ideértve az észszerű nyereséget is.

(3) A működésből származó veszteség és az észszerű nyereség összegét

45. § A 2,2 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó beruházási vagy működési támogatás esetén a támogatás összege a 43. § (2) és (3) bekezdésében, valamint a 44. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott módszerek alkalmazásától eltérően is meghatározható, azzal, hogy a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 80%-át.

46. § (1) A 42. § (2) bekezdés f) pontja szerinti támogatás esetén

(2) A 42. § (2) bekezdés f) pontja szerinti támogatás keretében a zenei és irodalmi kiadói költségek számolhatók el, különösen

47. § (1) A sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás)

(2) A multifunkcionális szabadidős létesítmény többfunkciós, a sportfunkció mellett egyéb, különösen kulturális és szabadidős szolgáltatásokat nyújtó szabadidős létesítmény, a szabadidőparkok és a szállodai létesítmények kivételével.

(3) A támogatott sportlétesítmény és multifunkcionális szabadidős létesítmény építésével, bővítésével, korszerűsítésével, működtetésével, üzemeltetésével történő megbízás odaítélése során átlátható és megkülönböztetésmentes módon, a vonatkozó közbeszerzési jogszabályok betartásával kell eljárni.

(4) A támogatott sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez a felhasználók számára átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell hozzáférést biztosítani. A beruházási költséget legalább 30%-ban finanszírozó vállalkozás a támogatott létesítményt kedvezőbb feltételek mellett használhatja, ha e feltételeket nyilvánossá teszik.

(5) A támogatott sportlétesítmény nem állhat egyetlen hivatásos sportoló vagy hivatásos csapat kizárólagos használatában. A sportlétesítményt az éves időbeli kapacitás legalább 20%-ában más hivatásos vagy amatőr sportolónak vagy csapatnak kell használnia. Amennyiben a sportlétesítményt egyidejűleg több használó veszi igénybe, az időbelikapacitás-kihasználás megfelelő hányadát kell figyelembe venni.

(6) Ha a támogatott sportlétesítményt hivatásos csapatok használják, az esetükben alkalmazott díjszámítási feltételeket nyilvánossá kell tenni.

48. § (1) A beruházási támogatás keretében a tárgyi eszközök és az immateriális javak beruházási költsége számolható el.

(2) Beruházási támogatás esetén a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a működési eredmény közötti különbséget.

(3) A működési eredmény mértékét

49. § (1) A működési támogatás keretében a sportlétesítmény által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban felmerülő működési költség – ideértve az igénybe vett szolgáltatások és a karbantartás költségét, a bérleti díjat, a személyi, az anyag-, a kommunikációs, az energia- és az adminisztrációs költségeket is − számolható el.

(2) Működési támogatás esetén az értékcsökkenés és a finanszírozási költségek olyan mértékben nem számolhatóak el, amilyen mértékben az értékcsökkenéssel vagy finanszírozással érintett tárgyi eszközök, immateriális javak tekintetében a kedvezményezett beruházási támogatásban részesült.

(3) Működési támogatás esetén a támogatás nem haladhatja meg a támogatással érintett időszakban keletkező működési veszteséget.

(4) A működésből származó veszteség összegét

50. § A 2,2 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatás esetén a támogatás összege a 48. § (2) és (3) bekezdésében és a 49. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott módszerek alkalmazásától eltérően is meghatározható, azzal, hogy a támogatási intenzitás nem haladja meg az elszámolható költségek 80%-át.

51. § (1) Helyi infrastruktúrára irányuló támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) helyi infrastruktúra építéséhez, bővítéséhez vagy korszerűsítéséhez nyújtható, ha ezen infrastruktúra helyi szinten hozzájárul az üzleti és a fogyasztói környezet korszerűsítéséhez és ipari bázisok fejlesztéséhez.

(2) A támogatás olyan infrastruktúra-fejlesztésre nyújtható, amelyre − a regionális beruházási támogatás kivételével − nem nyújtható támogatás a 651/2014/EU bizottsági rendelet egyéb cikke alapján. Nem nyújtható támogatás dedikált infrastruktúra fejlesztéséhez.

(3) A támogatás nyújtásának feltétele, hogy a megvalósuló infrastruktúrát nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes alapon kell a felhasználók rendelkezésére bocsátani. Az infrastruktúra használata vagy eladása során a szokásos piaci árat kell fizetni.

(4) Az infrastruktúra működtetését koncesszióba adni, vagy azzal harmadik felet megbízni csak nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes módon, a vonatkozó közbeszerzési jogszabályok betartásával lehet.

52. § (1) A támogatás keretében a beruházáshoz kapcsolódó tárgyi eszközök és immateriális javak beruházási költsége számolható el.

(2) A támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a működési eredmény közötti különbséget.

(3) A működési eredmény mértékét

53. § (1) A kedvezményezett és a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, bármely három év során Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 300 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.

(2) A kedvezményezettnek az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 7. cikk (4) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélését megelőző három év (háromszor háromszázhatvanöt nap) során nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

(3) A támogatást nyújtó a kedvezményezett részére az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 7. cikk (4) bekezdésével összhangban igazolást állít ki a támogatás összegéről, bruttó támogatási egyenértékben kifejezve, és annak csekély összegű jellegéről, közvetlenül utalva az (EU) 2023/2831 bizottsági rendeletre.

(4) Hitel vagy kezességvállalás formájában nyújtott támogatás esetén – az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 4. cikk (6) bekezdés a) pontja szerinti esetben – nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amelyet kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá vontak, vagy hitelezői kérelemre kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá lenne vonható, valamint az a nagyvállalkozás, amely B hitelminősítésnek megfelelő helyzetnél rosszabb helyzetben van.

(5) A támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a vonatkozó bizottsági rendeletekben foglalt felső támogatási határok közül a legmagasabb felső határig halmozható.

(6) A támogatás halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a halmozás következtében az odaítélt támogatások nem lépik túl a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.

54. § (1) A kedvezményezett és a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az 1408/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 25 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (3a) bekezdés a) és b) pontját, (8) és (9) bekezdését, valamint 5. cikkét.

(2) A támogatás odaítélése során az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.

(3) Az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (2) és (3) bekezdésében foglaltak kivételével nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amely az igényelt támogatást az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel.

(4) Hitel vagy kezességvállalás formájában nyújtott támogatás esetén − az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 4. cikk (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben − nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amelyet kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá vontak, vagy hitelezői kérelemre kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá lenne vonható, valamint az a nagyvállalkozás, amely B hitelminősítésnek megfelelő helyzetnél rosszabb helyzetben van.

(5) A támogatás más csekély összegű támogatásról szóló rendeletnek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az adott csekély összegű támogatásról szóló rendeletben meghatározott felső határig halmozható.

(6) A támogatás halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a halmozás következtében az odaítélt támogatások nem lépik túl a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.

(7) A kedvezményezettnek az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikk (1) és (2) bekezdése figyelembevételével − az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon − nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról, kivéve az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukció kedvezményezettjei esetében.

(8) A támogatást nyújtó az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülését a Magyar Államkincstár által, a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 26. § (1) bekezdés f) pontja alapján vezetett támogatások nyilvántartása alapján ellenőrzi az Atr.-ben szabályozottaknak megfelelően.

55. § (1) A kedvezményezett és a vele egy és ugyanazon halászati és akvakultúra-ágazati vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére a 717/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 30 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve a 717/2014/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdésében foglaltakat.

(2) A támogatás odaítélése során az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.

(3) A halászati és akvakultúra termékek elsődleges előállításával foglalkozó vállalkozásoknak bármely, három pénzügyi évet felölelő időszakban nyújtott csekély összegű támogatások halmozott összege Magyarországon nem haladhatja meg a 846 353 eurónak megfelelő forintösszeget.

(4) Nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amely az igényelt támogatást a 717/2014/EU bizottsági rendelet 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel.

(5) A támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a vonatkozó bizottsági rendeletekben foglalt felső támogatási határok közül a legmagasabb felső határig halmozható.

(6) A halászati csekély összegű támogatás halmozható azonos elszámolható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a halmozás következtében az odaítélt támogatások nem lépik túl bármely csoportmentességi rendeletben vagy az Európai Bizottság által elfogadott határozatban meghatározott maximális intenzitást vagy összeget.

(7) A támogatást nyújtó az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülését a Magyar Államkincstár által, a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 26. § (1) bekezdés f) pontja alapján vezetett támogatások nyilvántartása alapján ellenőrzi az Atr.-ben szabályozottaknak megfelelően.

56. § (1) A mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, elsődleges mezőgazdasági termeléshez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) esetén a beruházásnak az alábbi célkitűzések egyikéhez kell kapcsolódnia:

(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben, amennyiben a kár összefüggésbe hozható az éghajlatváltozással, a beruházás magában foglalhatja az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó helyreállítási intézkedéseket is.

(3) A támogatás feltétele, hogy

(4) Amennyiben környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet] értelmében környezeti hatásvizsgálat szükséges, az arra irányuló eljárást a támogatás odaítéléséről szóló döntés időpontját megelőzően szükséges lefolytatni.

(5) A visszanyert víz alternatív vízellátásként történő felhasználására irányuló beruházásokhoz kizárólag akkor nyújtható támogatás, ha az ilyen víz rendelkezésre bocsátása és felhasználása megfelel az (EU) 2020/741 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek.

(6) Amennyiben a támogatás öntözésre irányul, támogatás akkor nyújtható, ha a beruházás helye szerinti vízgyűjtő kerület tekintetében biztosított, hogy a mezőgazdasági ágazat általi különböző vízhasználatok a 2000/60/EK irányelv 9. cikke (1) bekezdése második albekezdésének első franciabekezdésével összhangban hozzájáruljanak a vízszolgáltatások költségeinek megtérüléséhez, szükség esetén figyelembe véve a költségek megtérítésének szociális, környezeti és gazdasági hatásait, továbbá az érintett régió vagy régiók földrajzi és éghajlati jellemzőit is.

(7) Nem nyújtható támogatás

57. § (1) Amennyiben a támogatás a bioüzemanyag vagy a megújuló energiaforrásból származó energia mezőgazdasági üzemen belül történő előállításához kapcsolódó beruházásra irányul, az előállított üzemanyag- vagy energiamennyiség nem lépheti túl a mezőgazdasági üzem átlagos éves üzemanyag- vagy energiafogyasztását.

(2) Amennyiben a támogatás a bioüzemanyag előállításához kapcsolódó beruházásra irányul,

(3) Amennyiben a támogatás megújuló energiaforrásból származó hőenergia és villamos energia mezőgazdasági üzemen belül történő előállításához kapcsolódó beruházásra irányul,

(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglalt esetekben, amennyiben a beruházást saját bioüzemanyag- és energiaszükségletük fedezése céljából több kedvezményezett valósítja meg, az átlagos éves fogyasztást valamennyi kedvezményezett átlagos éves fogyasztásának összegeként kell meghatározni.

(5) Amennyiben a beruházás energiát fogyasztó vagy termelő, valamely megújuló energiához kapcsolódó infrastruktúrára irányul, meg kell felelnie az irányadó hazai energiahatékonysági szabványoknak.

(6) Amennyiben a támogatás elsődlegesen biomasszaalapú villamosenergia-termeléshez kapcsolódó beruházásra irányul, az csak akkor nyújtható, ha a támogatott létesítmény az irányadó hazai előírás szerinti arányban hőenergiát is hasznosít.

(7) Az (1), (2) és (6) bekezdés szerinti esetekben támogatás akkor nyújtható, ha a bioenergiát előállító létesítmény megfelel az (EU) 2018/2001 irányelv 26. cikke szerinti követelményeknek a bioenergia-termeléshez − beleértve a bioüzemanyagok előállítását is − a felhasznált gabonafélék és más, keményítőben gazdag termények, valamint cukor- és olajnövények maximális arányára vonatkozóan.

58. § (1) A támogatás keretében elszámolható

(2) A támogatás keretében a működőtőke költsége nem számolható el.

(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja esetén a telekvásárlás költsége csak az adott művelethez kapcsolódó teljes elszámolható költségek 10%-áig számolható el.

(4) A lízingszerződésekkel kapcsolatos, az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott költségeken túl egyéb költségek – ideértve a lízingbe adó árrését, a kamatok refinanszírozási költségeit, a közvetett költségeket és a biztosítási díjakat − nem számolhatók el.

(5) Az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott költség akkor számolható el, ha

(6) Az (5) bekezdés d) pontjában meghatározott feltételek nem alkalmazandók

(7) Az (5) bekezdés e) pontja alkalmazásában a vízmegtakarításnak tükröznie kell a 2000/60/EK irányelvből eredő vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben meghatározott igényeket, és

59. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 65%-át.

(2) A támogatási intenzitás legfeljebb 80%-ra növelhető, ha

(3) A támogatási intenzitás legfeljebb 100%-ra növelhető, ha a beruházás

(4) Az 58. § (1) bekezdés g) pontja szerinti öntözési támogatási intenzitása haladhatja meg

60. § (1) A mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy forgalmazásával kapcsolatos beruházáshoz nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy forgalmazásával kapcsolatos tárgyi eszközök és immateriális javak támogatására irányul.

(2) Amennyiben a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet értelmében környezeti hatásvizsgálat szükséges, az arra irányuló eljárást a támogatás odaítéléséről szóló döntés időpontját megelőzően szükséges lefolytatni.

(3) Nem nyújtható támogatás

61. § (1) A támogatás keretében elszámolható

(2) A támogatás keretében a működőtőke költsége nem számolható el.

(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja esetén a telekvásárlás költsége csak az adott művelethez kapcsolódó teljes elszámolható költségek 10%-áig számolható el.

(4) A lízingszerződésekkel kapcsolatos, az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott költségeken túl egyéb költségek − ideértve a lízingbe adó árrését, a kamatok refinanszírozási költségeit, a közvetett költségeket és a biztosítási díjakat − nem számolhatók el.

62. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 65%-át.

(2) A támogatási intenzitás legfeljebb 80%-ra növelhető, ha

63. § (1) A regionális repülőterekre irányuló támogatás beruházási és működési támogatásként nyújtható.

(2) A repülőtérnek valamennyi légitársaság számára hozzáférhetőnek kell lennie. A kapacitás fizikai korlátozottsága esetén a hozzáférést releváns, nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell biztosítani.

(3) Nem nyújtható támogatás

(4) Beruházási támogatás a (3) bekezdésben foglaltakon túl nem nyújtható

(5) A beruházás nem haladhatja meg − az észszerű forgalmi előrejelzések alapján − a középtávon várt forgalom fogadásához szükséges mértéket.

(6) Beruházási támogatás esetén repülőtéri infrastruktúrához kapcsolódó tárgyi eszközök és immateriális javak számolhatók el, ideértve a tervezési költségeket is.

(7) A beruházási támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségeknek és a beruházás működési eredményének a különbségét.

(8) A (7) bekezdés szerinti működési eredmény mértékét

(9) A beruházási támogatás összege a (8) bekezdés szerinti felső korláton túl nem haladhatja meg

(10) A (4) bekezdés b) pontja és az (5) bekezdés nem alkalmazandó azokra a repülőterekre, amelyeknek az átlagos éves utasforgalma a támogatás tényleges odaítélését megelőző két pénzügyi évben nem haladta meg a 200 000 főt, amennyiben a beruházási támogatás következtében a repülőtér átlagos éves utasforgalma valószínűsíthetően nem emelkedik 200 000 fő fölé a támogatás odaítélését követő két pénzügyi évben.

(11) A (10) bekezdés szerinti kisforgalmú repülőtereknek nyújtott beruházási támogatás a támogatást nyújtó választása szerint a (7) bekezdés szerinti maximális támogatási összegig vagy az elszámolható költségek 75%-áig nyújtható.

(12) Működési támogatás a (3) bekezdésben foglaltakon túl nem nyújtható

(13) A működési támogatás összege nem haladhatja meg a támogatással érintett időszakban keletkezett működési veszteséget és észszerű nyereséget fedező összeget.

(14) A működési támogatás kifizetése történhet előzetesen meghatározott részletekben, amely esetében a részletek összege a támogatásnyújtás időtartama alatt nem növelhető, vagy a tényleges működési veszteség alapján utólagosan megállapított összegek folyósítása útján.

64. § (1) A belvízi kikötő fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) belvízi kikötő

(2) Nem nyújtható támogatás

(3) A kikötői infrastruktúra működtetésével, építésével vagy fejlesztésével harmadik felet megbízni, a kikötői infrastruktúrát bérbe adni vagy a kikötői infrastruktúra működtetését, építését vagy fejlesztését koncesszióba adni csak átlátható és megkülönböztetésmentes módon, versenyeztetés útján és a vonatkozó közbeszerzési jogszabályok betartásával lehet.

(4) A kikötői infrastruktúrához való hozzáférést az érdekelt felhasználók számára egyenlő és piaci feltételek mellett, megkülönböztetésmentes módon kell biztosítani.

65. § (1) A támogatás keretében a 64. § (1) bekezdése szerinti tevékenységekhez kapcsolódó költségek számolhatók el, ideértve a tervezés költségeit is.

(2) A villamos energiát, hidrogént, ammóniát és metanolt biztosító elektromos és hidrogéntöltő infrastruktúrákhoz nyújtott támogatás esetén a töltő infrastruktúra megépítésének, telepítésének, korszerűsítésének és bővítésének költségei számolhatók el.

(3) A (2) bekezdés szerinti tevékenységek esetén az elszámolható költségek többek között

(4) A (3) bekezdés d) pontja esetén a termelőlétesítmény névleges termelési kapacitása nem haladhatja meg a csatlakoztatott töltő infrastruktúra maximális névleges teljesítményét vagy töltési kapacitását.

(5) Amennyiben a támogatás hidrogént biztosító töltőinfrastruktúra megépítésére, telepítésére vagy korszerűsítésére irányul, a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatott töltőinfrastruktúra legkésőbb 2036. január 1-jétől kizárólag megújuló hidrogént fog szolgáltatni.

(6) Amennyiben a támogatás ammóniát vagy metanolt biztosító töltő infrastruktúra megépítésére, telepítésére vagy korszerűsítésére irányul, a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatott töltő infrastruktúra legkésőbb 2036. január 1-jétől kizárólag olyan ammóniát vagy metanolt fog szolgáltatni, amelynek energiatartalma a biomasszától eltérő megújuló forrásokból származik, és amelyet az (EU) 2018/2001 irányelvben és annak végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusaiban a nem biológiai eredetű megújuló folyékony és gáznemű közlekedési üzemanyagokra vonatkozóan meghatározott módszerekkel összhangban állítottak elő.

66. § (1) A támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségeknek és a beruházás, illetve a kotrás működési eredményének a különbségét.

(2) A működési eredmény mértékét

(3) A 2,2 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatás esetén a támogatás összege az (1) és (2) bekezdésben meghatározott módszertől eltérően is meghatározható, azzal, hogy a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 80%-át.

67. § (1) A válságtámogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, és az „Az állami támogatásokra vonatkozó, az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben a gazdaság támogatását célzó ideiglenes válság- és átállási keret” című, 2023. március 17-i, 2023/C 101/03. számú európai bizottsági közlemény (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: közlemény) 2.1. szakaszának szabályaival és ezen alcím szerinti támogatási programot jóváhagyó SA.106542 (2023/N) számú, valamint az azt módosító európai bizottsági határozatokban foglaltakkal összhangban nyújtható olyan vállalkozásoknak, amelyek működését a háború gazdasági hatásai hátrányosan érintik. Az érintettségről a vállalkozás a támogatás odaítélését megelőzően nyilatkozik.

(2) A támogatás vissza nem térítendő támogatás, hitel és tőke formájában nyújtható, azzal, hogy hitel és tőke formájában nyújtott támogatás esetén a hitel teljes névértékét vagy a tőke teljes összegét kell figyelembe venni a 69. § (1)–(3) bekezdése szerinti értékhatároknak való megfelelés ellenőrzésekor.

(3) A támogatás 2024. június 30-ig ítélhető oda.

(4) A hitel formájában nyújtott támogatás tőke formájában nyújtott támogatássá alakítható 2024. június 30-ig, úgy, hogy az átalakított támogatás összegét az átalakításkor nem kell újból figyelembe venni a 69. § (1)–(3) bekezdése szerinti értékhatárok vizsgálatakor, de a kedvezményezettnek ezen alcím egyéb feltételeinek az átalakításkor is meg kell felelnie.

68. § (1) Nem részesülhet támogatásban a közlemény 1.1. szakaszában felsorolt jogi aktusokban meghatározott szankciók, valamint a közlemény elfogadását követően az Európai Unió szervei által Oroszország Ukrajna elleni agressziójára tekintettel bevezetett egyéb szankciók hatálya alá tartozó vállalkozás, így különösen nem részesülhet támogatásban a szankciókat bevezető jogi aktusokban kifejezetten megnevezett jogalany, valamint az ilyen jogalany meghatározó befolyása alatt lévő vállalkozás.

(2) Nem nyújtható támogatás az (1) bekezdés szerinti szankciókkal érintett ágazatokban folytatott tevékenységhez, ha a támogatás veszélyeztetné a szankciók célkitűzéseit.

(3) A támogatás nyújtásának nem lehet feltétele az, hogy a kedvezményezett a gazdasági tevékenységét áthelyezze az EGT-n belül egy másik országból Magyarország területére.

(4) A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatás nem határozható meg a piacon forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján.

(5) A halászati és akvakultúra-ágazatban működő vállalkozásoknak nyújtott támogatás nem tartozhat a 717/2014/EU bizottsági rendelet 1. cikk (1) bekezdés a)–k) pontja szerinti támogatási kategóriák közé.

69. § (1) A támogatás támogatástartalma a közlemény 2.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként − a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve, a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel − nem haladhatja meg a 2,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

(2) A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozások esetén az e tevékenységekhez összesen nyújtott támogatás támogatástartalma a közlemény 2.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként − a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve − nem haladhatja meg a 280 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

(3) A halászati és akvakultúra-ágazatban működő vállalkozások esetén az e tevékenységekhez összesen nyújtott támogatás támogatástartalma a közlemény 2.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként − a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve − nem haladhatja meg a 335 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

(4) Ha egy vállalkozás több ágazatban is tevékenységet folytat, és ezekre az (1)–(3) bekezdés szerint eltérő felső határok vonatkoznak, a vállalkozás a támogatásokról olyan elkülönített nyilvántartást vezet, amely biztosítja az érintett tevékenységekre vonatkozó, (1)–(3) bekezdés szerinti felső határok betartását, és azt, hogy a teljes maximális összeg vállalkozásonként − a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve − ne haladja meg a 2,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

(5) Ha egy vállalkozás a (2) és (3) bekezdés szerinti ágazatokban tevékenykedik, a teljes maximális támogatási összeg vállalkozásonként − a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve − nem haladhatja meg a 335 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

70. § (1) A mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára a 69. § (1) bekezdése szerinti maximális támogatástartalommal nyújtható támogatás, ha a támogatás mértéke nem függ a mezőgazdasági termék elsődleges termelője részére történő teljes vagy részleges átadásától, és a támogatás mértékét nem az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján határozzák meg.

(2) A mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatás mértéke az (1) bekezdéstől eltérően meghatározható az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az elsődleges termelők által forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján, ha a kérdéses termékeket az elsődleges termelő nem élelmiszeripari célokra vagy egyáltalán nem hozta volna forgalomba.

71. § (1) Azonos vagy részben azonos elszámolható költségek esetén a támogatás abban az esetben halmozható más állami támogatással, ha az nem vezet az Atr. 2. § 2a. pontja szerinti csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás vagy összeg túllépéséhez.

(2) Ha a támogatás mellett a kedvezményezett az Atr. 2. § 1. pontja szerinti rendeletekben meghatározott csekély összegű támogatásban is részesül, az igénybe veendő vagy igénybe vett csekély összegű támogatás nem csökkenti a támogatás 69. § (1)–(3) bekezdése szerinti legmagasabb mértékét. Ha a támogatás mellett a kedvezményezett azonos vagy részben azonos elszámolható költségek vonatkozásában csekély összegű támogatást is igénybe vesz, a támogatáshalmozás nem vezethet a támogatás 69. § (1)–(3) bekezdése szerinti legmagasabb mértékének túllépéséhez.

(3) A támogatás akkor halmozható az EUMSz 107. cikk (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatással, ha az nem vezet a kedvezményezett által elszenvedett kár túlkompenzációjához.

(4) Azonos vagy részben azonos elszámolható költségek esetén a támogatás nem halmozható az „A gazdaságnak a jelenlegi Covid19-járvánnyal összefüggésben való támogatását célzó, állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret módosítása” című, 2022. november 7-i, 2022/C 423/04. számú európai bizottsági közleménnyel módosított, az „A gazdaságnak a jelenlegi Covid19-járvánnyal összefüggésben való támogatását célzó, állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret hatodik módosítása, és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a rövid lejáratú exporthitel-biztosításokra történő alkalmazásáról szóló, a tagállamokhoz címzett bizottsági közlemény mellékletének módosítása” című, 2021. november 24-i, 2021/C 473/01. számú európai bizottsági közlemény 3.13. szakasza szerinti támogatással.

72. § (1) A támogatást nyújtó az Atr. 18/C. § (1) bekezdésében meghatározott határidők szerint továbbítja az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a támogatásoknak az Atr. 6. melléklete szerinti adatait az Atr. 18/D. § (1) bekezdés e) pontja szerinti közzététel céljából.

(2) A támogatást nyújtó az Atr. 18/A. § (7) bekezdés a) pontjára figyelemmel minden év április 30-áig beszámolót készít a megelőző évben nyújtott támogatásokról az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére.

(3) A támogatást nyújtó és a kedvezményezett a támogatással kapcsolatos iratokat a támogatás odaítélésétől számított tíz évig megőrzi.

(4) A közlemény 92. pontjára figyelemmel a támogatást nyújtó átadja az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére az Európai Bizottság megkeresésének megválaszolásához szükséges összesített adatokat.

73. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

74. § (1) E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, különösen az e rendelet hatálybalépését megelőzően benyújtott igénylések alapján létrejövő hitel-, kezességvállalási és lízingügyletek e rendelet hatálybalépését megelőzően megkötött, valamint hatályba lépett hitel-, kezességvállalási és lízingszerződések kapcsán kiállításra kerülő támogatói okiratok, valamint e rendelet hatálybalépésekor fennálló valamennyi fennálló hitel-, kezességvállalási és lízingügylet kapcsán a kifizetésre kerülő támogatások vonatkozásában.

(2) Ha a miniszter vagy az e rendelet alapján kijelölt kezelő szerv az e rendelet hatálya alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok vonatkozásában e rendelet hatálybalépését megelőzően – a jogelőd miniszter által irányított szerv fejezetére vonatkozó, a fejezeti és az egyes központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló miniszteri rendeletben foglalt szabályok alapján jogszerűen – tett kötelezettségvállalást és teljesített kifizetést, azt a miniszter, valamint az arra jogosult kezelő szerv által jogszerűen tett kötelezettségvállalásnak és kifizetésnek kell tekinteni.

75. § Ez a rendelet