20/2024. (IV. 17.) BM rendelet indokolás

Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzéséről, e tevékenységek szakmai minimumfeltételeiről és felügyeletéről szóló 20/2009. (VI. 18.) EüM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) hatálybalépése óta az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a megelőzés és antimikrobiális rezisztencia elleni tevékenység támogatása érdekében megújította az infekciókontrollal kapcsolatos irányelvét. Ebben ajánlásokat fogalmazott meg az egészségügyi szolgáltatók infekciókontroll programjának kulcselemeire vonatkozóan az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések hatékony megelőzése, valamint az antimikrobiális rezisztencia visszaszorítása érdekében. Az ajánlásoknak megfelelő kórházi infekciókontroll fejlesztést támogató elvárt tevékenységek beépítése, a személyi minimumfeltételek elvárt tevékenységekhez igazítása és az infekciókontroll tevékenység szakmai támogatásának és felügyeletének minőségfejlesztésű megközelítését megvalósító irányítói feladatok beépítése a Rendeletbe továbbfejleszti a hazai egészségügyi szolgáltatóknál működő infekciókontroll programok hatékonyságát, segíti az egészségügyi szolgáltatások során a betegbiztonság megvalósulását.

A jogszabály-módosítás tartalmazza továbbá azokat az infekciókontroll tevékenységbe illesztendő elemeket, amelyek hiánya az eddigi gyakorlat, illetve az ellenőrzések tapasztalatai alapján felmerült. Ennek megfelelően megerősíti és részletezi a mikrobiológiai laboratóriumok működéséhez kapcsolódó infekciókontroll feladatokat (tipizálás, környezeti surveillance, továbbá a helyi antibiotikum-felhasználás felügyeleti rendszer kialakításának szükségességét). Rögzíti továbbá a fenntartó feladatát a szükséges fejlesztések biztosításában. Emellett pontosításra és megerősítésre kerültek a helyi eljárásrendekkel kapcsolatos követelmények és az Intézményi Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottságok (a továbbiakban: IIAB) működése is.

A rendeletmódosítás során bevezetésre kerül az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) által kidolgozott kórház-típusbesorolás, és valamennyi kategóriában meghatározásra kerülnek a személyi és tárgyi feltételek, amelyek a későbbiekben megalapozhatják az infekciókontroll finanszírozás kialakítását is. E besorolás alkalmazása azért is szükséges, hogy az országos szintű felügyelet alá vont egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések adatainak közlése ne csak országos és regionális aggregáció alapján valósulhasson meg, hanem az egyes intézmények a saját adataikat a hasonló progresszivitási szintű ellátást nyújtó intézmények átlagos, illetve mediánértékeihez tudják magukat hasonlítani, ezáltal további szükséges fejlesztéseket, intézkedéseket foganatosítani.

Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések felderítésére a rendeletmódosítás kiemeli a mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálatok jelentőségét, a fertőzésmegelőzés vonatkozásában pedig a kézfertőtlenítő szerek fogyásának intézményi és szervezeti egységekre bontott elemzését, elrendeli az antibiotikum-alkalmazással szorosan összefüggő multirezisztens kórokozók és a Clostridium difficile okozta fertőzések megelőzésének támogatására a helyi antibiotikum felhasználás surveillance-ra és antibiotikum rezisztencia surveillance-ra vonatkozó helyi eljárásrend kialakítását, az IIAB-ok feladatkörének kiterjedését az antibiotikum felügyeleti rendszer megerősítésére, valamint hangsúlyozza az intézményfenntartó és az intézmény gazdasági vezetője felelősségét a szükséges infekciókontroll tárgyú fejlesztések támogatásában.

A rendelethez tartozó indokolás az Indokolások Tárában – a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján – közzétételre kerül.