BÜ BH 2024/202

[1] A törvényszék ítéletével az I. r. terheltet társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette [Btk. 177. § (1) bek. a) és b) pont, (2) bek. a) és b) pont], társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette [Btk. 184/A. § (1) bek. b) pont, (2) bek. a) pont], pénzmosás bűntette [Btk. 399. § (3) bek. a) pont, (1) bek.] és kiskorú veszélyeztetésének bűntette [Btk. 208. § (1) bek.] miatt mint visszaesőt – a kiskorú veszélyeztetésének bűntette vonatkozásában mint különös visszaesőt – halmazati büntetésül 15 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Az I. r. terhelt korábbi büntetéseiből engedélyezett feltételes szabadságot megszüntette. Az I. r. terhelttel szemben 3 000 000 forint összegben vagyonelkobzást rendelt el. Rendelkezett a beszámításról, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről.

[2] Védelmi fellebbezés alapján eljárva az ítélőtábla mint másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet az I. r. terhelt tekintetében megváltoztatta. Az I. r. terhelt társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettének értékelt cselekményét a Btk. 184/A. § (1) bekezdés a) pontjának 2. fordulata, b) pontjának 2. fordulata és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősítette. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét az I. r. terhelt tekintetében helybenhagyta.

[3] A felülvizsgálattal érintett jogerős tényállás II. pontjának lényege a következő:

– Az I. r. terhelt az illegális drogok – kábítószer és új pszichoaktív anyag – eladásából az eljárás során meg nem állapítható összegű bevétellel rendelkezett, melyből életvitelét finanszírozta, gondoskodott terhelttársai szükségleteiről, valamint gazdasági tevékenység folytatásába fektetett be. A gazdasági tevékenység folytatása során munkásokat szervezett be alkalmi fizikai munkára, őket a munkavégzés helyére gépkocsival szállította, esetenként a tevékenységüket felügyelte is; ezen tevékenységet – más egyéb, ellenőrizhető legális jövedelem hiányában – az illegális drogok eladásából befolyt összegből finanszírozta úgy, hogy a kiadásait a munka elvégzése után járó bevétel ráeső részével kapja vissza.

– Ennek során az I. r. terhelt 1. számú tanúval közel 1 éves időszakban üzleti kapcsolatban állt. Szóban megállapodtak abban, hogy az 1. számú tanú által képviselt 1. számú gazdasági társaság nevében különböző munkákat (útépítésnél pl. árokásást) vállal úgy, hogy a munkához munkásokat szervez be, szállítja őket, fizeti a fuvarköltséget és megelőlegezi a munkások bérét, esetenként felügyeli a munkásokat, amit az 1. számú gazdasági társasággal a megbízója, a 2. számú gazdasági társaság általi kifizetést követően fognak elszámolni.

– Az útépítéssel kapcsolatosan a vállalkozói díj több részletben kifizetésre került, azonban annak összege, az I. r. terhelt tényleges részesedésének mértéke, az általa az illegális drogok eladásából származó bevételből befektetett összeg nagysága, valamint az így elért nyereség mértéke nem volt megállapítható.

– Hasonló szóbeli megállapodása volt az I. r. terheltnek 2. számú tanúval, a 3. számú gazdasági társaság vezető tisztségviselőjével 2017-ben, pontosabban meg nem állapítható időpontban és ideig arra, hogy két szomszédos település közötti határsávban végzendő munkákhoz (a terület növényzettől való megtisztítása) munkásokat szervez be, szállítja őket, fizeti a fuvarköltséget, esetenként felügyeli a munkavégzést.

– Ezen munkával kapcsolatosan az I. r. terhelt a munkások után napi jutalékot, illetve a felügyeletük után külön pénzösszeget kapott, azonban az eljárás során a megbízás időtartama, a munkások létszáma, az e megbízáshoz kapcsolódó ráfordítások összege, az illegális drogok eladásából származó bevételből befektetett összeg nagysága, valamint a megbízás alapján elért bevétel és nyereség mértéke nem volt megállapítható.

– Az I. r. terhelt egy egyéni vállalkozóval – pontosan meg nem állapítható időpontban és ideig – üzleti kapcsolatban állt, és megállapodott abban, hogy az egyén vállalkozó által végzendő fakitermeléshez, gyérítéshez munkásokat szervez be, szállítja őket, fizeti a fuvarköltséget és megelőlegezi a munkások bérét, esetenként felügyeli a munkát, amit az egyéni vállalkozó megbízója általi kifizetést követően fognak elszámolni.

– E tevékenységbe az I. r. terhelt az eljárás során meg nem állapítható pénzösszeget fektetett be, ami szintén az illegális drogok eladásából származott; miután letartóztatása megtörtént, azután az elszámolásra nem került sor.

– Az illegális drogok eladásából származó bevételből az I. r. terhelt ingatlanokat vásárolt részben a saját, részben hozzátartozói nevére. Adásvételi szerződéssel megvásárlásra került az 1. számú ingatlan 500 000 forint vételárért; az adásvételi szerződésen vevőként az I. r. terhelt lánya került feltüntetésre, akinek az ingatlan-nyilvántartásba 1/1 tulajdoni hányadban került bejegyzésre a tulajdonjoga. Adásvételi szerződéssel megvásárlásra került a 2. számú ingatlan 580 000 forint vételárért; az adásvételi szerződésen vevőként a gyám által képviselt fk. III. r. terhelt került feltüntetésre, akinek az ingatlan-nyilvántartásba 1/1 tulajdoni hányadban került bejegyzésre a tulajdonjoga, majd utóbb ajándékozás címén az ingatlan 1/1 tulajdoni hányada az fk. III. rendű terhelt gyámjának nevére került. Adásvételi szerződéssel megvásárlásra került a 3. számú ingatlan 300 000 forint vételárért; az adásvételi szerződésen vevőként az I. r. terhelt szerepelt, akinek az ingatlan-nyilvántartásba 1/1 tulajdoni hányadban került bejegyzésre a tulajdonjoga.

– Az I. r. terhelt a gazdasági tevékenysége céljára létrehozta „út, autópálya építése” főtevékenységgel a 4. számú gazdasági társaságot, melynek tagja és ügyvezetője az I. r. terhelt lett. A bejegyzéshez szükséges 3 000 000 forint törzstőkét az I. r. terhelt – mivel legális forrásból nem rendelkezett ellenőrizhető bevétellel – az illegális drogok eladásából befolyt pénzösszegből finanszírozta. A 4. számú gazdasági társaság ellen a NAV végrehajtási eljárást indított, a törvényszék cégbírósága jogerős ítélettel megszűntnek nyilvánította, 1 héttel később pedig kényszertörlési eljárás indult.

– Az I. r. terhelt az illegális drogok – kábítószer és új pszichoaktív anyagok – értékesítéséből ismeretlen mennyiségű bevételre tett szert, melyből gazdasági tevékenység folytatására az eljárás során meg nem állapítható pénzösszeget – de ezen belül cégalapításra megállapíthatóan 3 000 000 forintot –, valamint ingatlanok vásárlására összesen 1 380 000 forintot fordított.

[4] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen az I. r. terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja és a b) pont bb) alpontja szerinti felülvizsgálati okra alapítottan a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezése, és a másodfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében.

[5] Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem megfelelően értékelte a 3. számú tanú azon vallomását, miszerint kölcsönt adott az I. r. terheltnek, valamint nem folytatott le megfelelő bizonyítást arra vonatkozóan, hogy az I. r. terhelt legális gazdasági tevékenysége elegendő fedezetet biztosított a cégalapításhoz, és az ingatlanok megvásárlásához.

[6] Kifogásolta, hogy a másodfokú eljárásban okirati bizonyítékokat nyújtott be a fentiek igazolására, egyben indítványozta bizonyítás felvételét, azonban a másodfokú bíróság az indítványait elutasította.

[7] Indokai szerint az I. r. terhelt mindvégig tagadta a pénzmosás bűntettének elkövetését, ugyanis kellő mértékű megtakarítással, kölcsönnel és főként elégséges jövedelemmel rendelkezett ahhoz, hogy a vagyonelkobzással érintett ingatlanokat megvásárolja, illetve a cégalapításhoz szükséges törzstőkével rendelkezzen.

[8] Szerinte az elsőfokú bíróság tévedett és az indokolási kötelezettségének sem tett eleget akkor, amikor a tényállás megállapítása során 3. számú tanú vallomását úgy hagyta figyelmen kívül, hogy az abban foglaltakat egyetlen bizonyíték sem cáfolta.

[9] A vagyonelkobzással kapcsolatban kifejtette, hogy a bizonyítási eljárás során egyetlen olyan objektív bizonyíték sem lett az eljárás anyagává téve, melyből kétséget kizáróan azt lehetett volna megállapítani, hogy az I. r. terhelt bűncselekmény elkövetéséből származó vagyontömegből biztosította volna maga és az egyes családtagjai megélhetését, az ingatlanvásárlásokat és a cégalapítást.

[10] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt törvényben kizártnak tartotta.

[11] Kifejtette, hogy az I. r. terhelt védője az indítványában a pénzmosás bűntettének törvénysértő megállapításával összefüggésben a jogerős ítéleti tényekre vetítetten érdemben értékelhető anyagi jogi érveket nem hozott fel. Kizárólag az eljárt bíróságok bizonyítékértékelő tevékenységét, annak hitelt érdemlőségét illette kritikával. A bíróságok által megvizsgált és elvetett terhelti és védői érvelést ismételte meg.

[12] Az indokolási kötelezettség megsértése pedig relatív eljárási szabálysértés, amely nem képez felülvizsgálati okot.

[13] Álláspontja szerint az I. r. terhelt a saját maga által elkövetett bűncselekményből szerzett jövedelmét legális gazdasági tevékenységekbe forgatta vissza annak a célzatával, hogy a bűnös úton szerzett pénz eredetét leplezze, és azt legális forrásból származóként tüntesse fel.

[14] Kifejtette továbbá, hogy a vagyonelkobzás törvénysértő alkalmazásának állítása a felülvizsgálat Be. 649. § (1) bekezdés b) pont második fordulat bb) alpontjában foglalt törvényi okán kívül esik. Ugyanis a Be. 650. § (1) bekezdés c) pontja előírja, hogy nincs helye felülvizsgálatnak, ha a törvénysértés egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatása útján orvosolható.

[15] A Be. 671. § 12. pontja szerint pedig egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának van helye, ha a bíróság az alapügyben a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem rendelkezett, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett a vagyonelkobzásról.

[16] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványt utasítsa el.

[17] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 660. § (1) bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el.

[18] Az I. r. terhelt védőjének felülvizsgálati indítványa nem alapos.

[19] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozat ellen jogi – és nem ténybeli – okból terjeszthető elő. Kizárólag a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető.

[20] A Be. 650. § (2) bekezdése szerint felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható.

[21] A Be. 659. § (1) bekezdése értelmében a jogkövetkeztetések – így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható.

[22] A Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerint a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét, a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja alapján pedig akkor, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályainak megsértésével alkalmazott törvénysértő intézkedést.

[23] Az elkövetéskor hatályban lévő Btk. 399. § (3) bekezdés a) pontja értelmében az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki büntetendő cselekményének elkövetéséből származó dolgot ezen eredetének leplezése, titkolása céljából gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja. A 399. § (1) bekezdése szerint a pénzmosás bűntettének büntetési tétele egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.

[24] A „pénzmosás” kifejezés minden olyan tevékenységet magában foglal, amely arra irányul, hogy lehetetlenné tegye az illegálisan szerzett – bűncselekményből származó – pénz eredetének azonosíthatóságát, és azt legális forrásból származónak tüntesse fel. A pénzmosás nem önálló, hanem járulékos bűncselekmény. Mindig meg kell előznie valamilyen másik bűncselekménynek, amelynek a jövedelmét legalizálni, tisztára mosni próbálják. A jövedelmet így lehet „beforgatni” a legális gazdaság szférájába.

[25] A pénzmosás lényege, hogy a törvény korábbi büntetendő cselekményből származó dolgokra elkövetett járulékos magatartásokat rendeli önállóan büntetni.

[26] A törvény a pénzmosást mint valamely büntetendő cselekményből származó dolog valóságos eredetét leplező cselekményt kiemelte a lehetséges „büntetlen utócselekmények” köréből. Éppen azért, mert pénzügyi művelet tárgyává válva különösképpen alkalmas a valós eredet leplezésére, ami önmagában veszélyes a társadalomra, ezért nem engedi a bűnös úton szerzett dolog „tisztára mosását”.

[27] Az alapbűncselekmény lehet befejezett, de a részcselekmények megvalósulását követően is lehet a pénzmosás tényállásszerű. Így például, ha az elkövető a kábítószer-kereskedésből éveken át szerzett jövedelmét használja fel gazdasági tevékenysége során, vagy azzal pénzügyi műveleteket végez. A pénzmosás nem csupán a legutolsó részcselekmény elkövetését követően, hanem már akkor megvalósul, amikor az elkövető a kábítószer-kereskedésből származó pénzt első ízben tisztára mossa, így teremtve lehetőséget arra, hogy a bűncselekményből származó, folyamatosan beáramló pénz eredetét elfedje (Kúria Bfv.I.830/2017/16.).

[28] Jelen ügyben a pénzmosáshoz megkívánt alapbűncselekmény a kábítószer-kereskedelem bűntette és az új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette, amely a pénzmosás alapfeltétele, így a büntetendő cselekményből származó dolog ezen bűncselekmények elkövetésével megszerzett pénz volt.

[29] Az irányadó tényállás alapján az I. r. terhelt az illegális drogok – kábítószer és új pszichoaktív anyag – eladásából az eljárás során meg nem állapítható összegű bevétellel rendelkezett, melyből gazdasági tevékenység folytatásába fektetett be. A gazdasági tevékenység folytatása során munkásokat szervezett be alkalmi fizikai munkára, őket a munkavégzés helyére gépkocsival szállította, esetenként a tevékenységüket felügyelte is; ezen tevékenységet – más egyéb, ellenőrizhető legális jövedelem hiányában – az illegális drogok eladásából befolyt összegből finanszírozta úgy, hogy a kiadásait a munka elvégzése után járó bevétel ráeső részével kapja vissza.

[30] Tényként rögzíti a tényállás, hogy az I. r. terhelt a gazdasági tevékenysége céljára létrehozta „út, autópálya építése” főtevékenységgel a 4. számú gazdasági társaságot, melynek tagja és ügyvezetője az I. r. terhelt lett. A bejegyzésre 2018. február 15. napjával került sor, a bejegyzéshez szükséges 3 000 000 forint törzstőkét az I. r. terhelt – mivel legális forrásból nem rendelkezett ellenőrizhető bevétellel – az illegális drogok eladásából befolyt pénzösszegből finanszírozta.

[31] Következésképpen az I. r. terhelt az általa elkövetett bűncselekményekből – kábítószer-kereskedelem bűntette és új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette – származó bevételt annak eredetének elleplezése, eltitkolása céljából gazdasági tevékenység, és a cégalapítás során felhasználta.

[32] Helytállóan állapította meg az eljárt bíróság, hogy az ún. drogpénznek legális gazdasági tevékenységre való fordítása önmagában megvalósítja a bűncselekmény elkövetéséből való eredetnek a leplezését, mivel a befektetést követően a továbbiakban a kívülállók felé a vagyon eredete láthatatlanná válik, a finanszírozott tevékenység (pl. vállalkozás) a továbbiakban már törvényes keretek között zajlik.

[33] Nem sértett tehát törvényt az eljárt bíróság, amikor az I. r. terhelt büntetőjogi felelősségét pénzmosás bűntettében [Btk. 399. § (3) bek. a) pont, (1) bek.] is megállapította, és törvényes a cselekmény minősítése is.

[34] Az indítvány a felülvizsgálat okaként a Be. 649. § b) pont bb) alpontját is megjelölte. Ezen törvényhely szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével alkalmazott a bíróság törvénysértő intézkedést.

[35] Az I. r. terhelt védője az indítványában a törvénysértő intézkedés alkalmazását a pénzmosás bűntettében való törvénysértő bűnösség megállapítására vezette vissza.

[36] Miután azonban az előzőekben kifejtettek szerint a minősítés törvényes, és más anyagi jogszabálysértés sem történt, önmagában az alkalmazott intézkedést a Kúria nem vizsgálhatta.

[37] A Kúria az I. r. terhelt védőjének a vagyonelkobzás törvénysértő alkalmazásával kapcsolatos kifogását illetően a következőkre mutat rá.

[38] A Be. 650. § (1) bekezdése rögzíti a felülvizsgálat korlátait, melynek c) pontja szerint nincs helye felülvizsgálatnak, ha a törvénysértés egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatása útján orvosolható.

[39] A Be. 671. § 12. pontja alapján egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának van helye, ha a bíróság az alapügyben nem a törvénynek megfelelően rendelkezett a vagyonelkobzásról.

[40] Erre figyelemmel az I. r. terhelt védője egyszerűsített felülvizsgálati eljárás iránti indítványt terjeszthet elő az elsőfokú bírósághoz a vagyonelkobzás nem megfelelő alkalmazása miatt.

[41] Ezért az indítvány e részében törvényben kizárt.

[42] A Be. 659. § (1) bekezdése alapján a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye. A felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó.

[43] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható.

[44] Következésképpen nem foghattak helyt az I. r. terhelt védőjének a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységére vonatkozó kifogásai, miszerint a bíróság nem megfelelően értékelte 3. számú tanú vallomását, a védelem által a másodfokú eljárásban becsatolt okirati bizonyítékokat, továbbá a védelem bizonyítási indítványa elutasításának sérelmezése, valamint azon kifogása, hogy nem állt rendelkezésre olyan bizonyíték, amely kétséget kizáróan bizonyítaná, hogy az I. r. terhelt a gazdasági tevékenységéhez, a cégalapításhoz és az ingatlanvásárláshoz bűncselekmény elkövetéséből származó pénzt használt fel. A védő szerint az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének sem tett eleget, amikor úgy hagyta figyelmen kívül a 3. számú tanú vallomását, hogy az abban foglaltakat egy bizonyíték sem cáfolta meg.

[45] Mindezzel azonban az indítványozó valójában az irányadó tényállást, illetve a bíróság mérlegelésének helyességét támadta, a bizonyítékok mikénti értékelését vitatta, átértékelését célozta, és ezen keresztül kifogásolta az I. r. terhelt pénzmosás bűntettében történő bűnösségének megállapítását (és a vagyonelkobzás alkalmazását), amelyre azonban a felülvizsgálati eljárásban nincs mód.

[46] A Kúria megjegyzi továbbá, hogy az I. r. terhelt védője az indokolási kötelezettség megsértésén keresztül is a tényállás megalapozottságát támadta.

[47] A Kúria az indokolási kötelezettség elmulasztásával kapcsolatban rámutat a következőkre.

[48] A bíróság indokolási kötelezettségének teljesítése közjogi és perjogi szabályokból fakadó kötelezettség, amely nem diszkrecionális, hanem törvényileg szabályozott. A bírói döntés indokolásának megléte törvényileg egzakt kötelezettség, legfeljebb mikéntje lehet mérlegelés tárgya; ez utóbbi immár relatív eljárási szabálysértés körébe tartozó [Be. 609. § (2) bek. d) pont].

[49] A Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja szerint eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg.

[50] A Be. 608. § (1) bekezdése taxatíve felsorolja azokat az eljárási szabálysértéseket, amelyek az ügydöntő határozat hatályon kívül helyezéséhez vezetnek.

[51] Az indokolási kötelezettség megsértése a hatályos Be. alapján már nem felülvizsgálati ok, az nem szerepel a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja által hivatkozott Be. 608. § (1) bekezdésében felsorolt eljárási szabálysértések között.

[52] Az I. r. terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítvány tehát e körben is kizárt.

[53] Ekként a Kúria – miután nem észlelt más olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek felülvizsgálatára a Be. 659. § (6) bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat a Be. 662. § (1) bekezdése alapján az I. r. terhelt tekintetében hatályában fenntartotta.