KÜ BH 2024/23

[1] Az elsőfokú hatóság járőrei 2022. február 15-én 07 óra 50 perckor a 6-os számú főúton Cs. külterületén közúti ellenőrzés alá vonták a felperes tulajdonában és használatában lévő, Sz. S.Z. által vezetett 8 forgalmi rendszámú tehergépjárművet.

[2] Az ellenőrzés célja a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló Európai Parlament és Tanács 165/2014/EU rendelet (a továbbiakban: EU rendelet) előírásainak betartása, a tachográf készülék szerkezeti és üzemeltetési feltételeinek vizsgálata volt.

[3] Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a tehergépjárműbe beépített 7 gyári számú, C. gyártmányú, 5 típusú digitális menetíró készülékhez tartozó impulzus-jeladót biztosító plomba (=fémzár) zárja sérült, szakadt volt. A gépjárművezető által bemutatott 5 sorszámú kalibrálási jegyzőkönyv szerint a menetíró készülék kalibrálásának érvényessége a következő kötelező vizsgálat határnapja: 2023. augusztus 19.

[4] Az ellenőrzést követően az elsőfokú hatóság 2022. február 15-én hivatalból közigazgatási hatósági eljárást indított. Felhívására felperes a plomba sérülésével kapcsolatban előadta, hogy a plombát nem távolították el, az szakadt állapotban, de a helyén volt. A tehergépjárművön nem történt olyan javítás, amely a plomba eltávolítását szükségessé tette volna. Hivatkozott a közutak rossz állapotára, a rázkódással, mechanikai hatással összefüggésben a plombadrót anyagának fáradására és arra, hogy a reggeli rutin vizsgálatnál nem észlelték a hibát. A tachográf újraillesztése és a plomba cseréje 2022. február 16-án megtörtént.

[5] Az elsőfokú hatóság határozatával felperest a menetíró készülék használatára vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 300 000 Ft közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte.

[6] Döntését a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. § (1a) bekezdésére, (4)–(5) bekezdéseire, a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bírság r.) 4. melléklet H6. pontjára, az EU rendelet 2. cikk (1) bekezdésére, a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Szankció tv.) 2. § (1) és (3) bekezdéseire, a 6. § (2), (3), (5) bekezdéseire alapította.

[7] Indokolása szerint a menetíró készülék kalibrálási jegyzőkönyvvel rendelkezett, az időszakos felülvizsgálatot 2021. augusztus 19-én a Bt. elvégezte, a vizsgálatról felvett jegyzőkönyv szerint megfelelően működött, a szükséges plombákkal rendelkezett.

[8] A közúti ellenőrzés során feltártak, a menetíró készülék plombazsinórjának szakadt állapota miatt azonban a kalibrálási jegyzőkönyv érvényessége a plomba meglétére és sértetlenségére vonatkozó előírások nem teljesülése okán érvényét veszítette, az ellenőrzéskori állapot eltért a kalibrálási jegyzőkönyvben tanúsított állapottól, az ellenőrzés időpontjában nem rendelkezett érvényes illesztéssel, ezáltal a menetíró készülék nem működött megfelelően.

[10] Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

[11] A felperes tulajdonában álló, tehergépjárműbe beépített digitális menetíró készüléknek az EU rendelet 23. cikkében meghatározott előírásoknak kell megfelelnie, utalt a rendelet I. melléklet V. fejezet 4. pontjára is. A plomba sérülését az ellenőrzés megállapította, ezért a Kkt. 20. § (1) bekezdés d) pontja szerint a bírság jogalapja fennáll.

[12] A bírság összegével kapcsolatosan hivatkozott arra, hogy az elsőfokú hatóság vizsgálta a figyelmeztetés alkalmazásának lehetőségét. A Kkt. 20. § (1a) bekezdésében foglaltaknak megfelelően járt el akkor, amikor figyelmeztetés szankció helyett bírság kiszabásáról döntött.

[13] A felperes keresetlevelében elsődlegesen az alperes határozatának - az elsőfokú határozatra is kiterjedő – megváltoztatását, a bírság mellőzését, másodlagosan a kiszabott bírság helyett figyelmeztetés szankció alkalmazását, harmadlagosan az alperes határozatának – az elsőfokú határozatra is kiterjedő – megsemmisítését kérte.

[14] Álláspontja szerint a másodfokú hatóság által alkalmazott jogszabályok nem támasztják alá a kiszabott bírság jogszerűségét, a döntés sérti az EU rendelet 22. cikk (2), (3), (5) bekezdéseit, 23. cikkét, az I. melléklet III. fejezet a) pont 7.2. pontját, V. fejezet 4. pontját. Előadta, hogy a plomba zárjának ismeretlen okból történő elszakadásáról nem volt tudomása, a sérülés bekövetkezése nem volt előre látható, a menetíró készülék megfelelően működött, az adatokat rögzítette, és sem az ellenőrzést megelőzően, sem azt követően semmilyen hibajelenséget nem mutatott, a fellebbezésében foglaltak ellenére az alperes nem vizsgálta – és határozatának indokolásában sem tért ki – az EU rendelet 37. cikkére, a Kkt. 20. § (5) bekezdésére.

[15] Eljárási jogszabálysértésként az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 2. §-ára, a jogszerűség, szakszerűség elvének megsértésére hivatkozott. A perben tartott első tárgyaláson közölte, hogy a plomba zsinór elszakadásának vizsgálatára is indokolt a szakértői bizonyítás.

[16] A Bírság r. 4. melléklet H6 sorának definíciójában a jogalkotó nem fogalmazta meg pontosan a szankcionálandó magatartást, amelyhez az első- és a másodfokú hatóságok kiterjesztő értelmezéssel sorolták be az ellenőrzés során tapasztalt állapotot. Az Ákr. 6. § (1) és (3) bekezdései alapján legfeljebb figyelmeztetés alkalmazásának lett volna helye.

[17] Hivatkozott továbbá a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvénynek (a továbbiakban: Kp.) a közigazgatási határozatok bíróság általi megsemmisítését szabályozó 92. § (1) bekezdés b) és c) pontjaira.

[18] Az alperes védiratában a határozatában foglalt indokok fenntartása mellett a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a megvalósult mulasztás ténykérdés és nem szakkérdés, eljárási jogszabálysértés nem történt, a határozatában megjelölt valamennyi jogsértés az adott ügyre és tényállásra vonatkozott.

[21] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította.

[22] Indokolásában megállapította, hogy az alperes eleget tett tényállás tisztázási és indokolási kötelezettségének, határozata megfelel az Ákr. 81. §-ában rögzített alakszerű közigazgatási határozat formai és tartalmi követelményeinek, részletesen kitért a fellebbezésben hivatkozott érvek vizsgálatára.

[23] Rögzítette, a közigazgatási iratok alátámasztják, hogy a plomba sérülését az ellenőrzés során a felperes nem vitatta. A plombazsinór sérült, szakadt állapotú volt, mely szakértő igénybevételét nem igényelte. A menetíró készülék működésének vizsgálatára azért nem volt szükség, mert a szakadt, sérült plombával közlekedés már önmagában megvalósítja a jogsértést, így az Ákr. 71. § (1) bekezdésére hivatkozás nem alapos.

[24] A bírság kiszabásának jogalapja körében az EU rendelet 1. cikk (1) bekezdés második mondata, 22. cikke, 23. cikk (1) bekezdése, 32. cikk (1) bekezdése alapján vizsgálta a felperes előadásait. Kifejtette, hogy a menetíró készüléknek a használat során folyamatosan meg kell felelnie e rendelet követelményeinek, ez a járművezetőket terhelő általános kötelezettség.

[25] Az alkalmazott szankcióval kapcsolatosan – a Kkt. 20. § (5) bekezdésében foglaltak alkalmazásával – megállapította, hogy a felperes nem hivatkozott olyan konkrét, a működési körén kívül felmerült elháríthatatlan okra, amely ténylegesen vagy reálisan a plomba szakadását eredményezte vagy eredményezhette volna. Az útviszonyok nem megfelelő állapotára vonatkozó általános hivatkozás elfogadása lehetőséget teremtene a visszaélésszerű joggyakorlásra, amely nem szolgálja a jogalkotói célt, a közúti közlekedés biztonságát.

[27] Az elsőfokú bíróság a Kp. 43. § (1) bekezdése szerint keresetindítási határidőn túl előterjesztettnek, tiltott keresetkiterjesztésnek minősítette azt a felperesi előadást, hogy az alperesnek kötelezettsége lett volna a plombazsinór ellenőrzésén kívül a menetíró készülék működésének vizsgálata is.

[28] A felperes felülvizsgálati kérelmében a Kp. 121. § (1) bekezdés a) pontja alapján kérte az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását.

[29] Fenntartotta a keresetlevelében előadott jogi érveit, hangsúlyozva, az EU rendelet szövegéből nem vezethető le, hogy a plombazsinór szakadása önmagában jogsértést valósít meg. Annak megítélése pedig, hogy a plombazsinór szakadását követően a menetíró készülék nem biztosította a rögzített adatok meghamisítása, megváltoztatása elleni védelmet, szakkérdésnek minősül, mivel, ha valóban fennáll ennek a lehetősége, a bíróságnak azt műszaki adatokkal alá is kellett volna támasztania.

[30] A Kp. 84. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 279. § (1) bekezdésének, a 300. § (1) bekezdésének, a 346. § (4) és (5) bekezdéseinek megsértését is állította.

[31] Az elsőfokú bíróság ítélete [20] bekezdésében tévesen jelölte meg, hogy fellebbezésében a szakértő kirendelésének hiányát nem sérelmezte, mivel jogorvoslati kérelme 2. pontjában a ténybeli hivatkozásait rögzítette, keresete 11. oldalán pedig hivatkozott az Ákr. 71. § (1) bekezdésére. Az első tárgyaláson képviselője nem végzett tiltott keresetkiterjesztést, így a Kp. 43. § (1) bekezdése nem volt alkalmazható. Az Ákr. 2. § a) pontjában előírt szakszerűség alapelve, illetve az Ákr. 62. § (1) bekezdése szerinti tényállás felderítési kötelezettség alapján a hatóságnak saját hatáskörben, erre irányuló indítvány nélkül is szakértőt kellett volna kirendelnie.

[32] Az alperesnek és az elsőfokú bíróságnak az EU rendelet 37. cikkében foglaltak szerint azt kellett volna vizsgálnia, hogy ha nincs azonnali megjavíttatási kötelezettség, illetőleg van türelmi idő („mihelyt a körülmények megengedik”), akkor a plombazsinór szakadásának ténye a szakadás pillanatában miért valósítja meg a jogsértést, és miért ad bírság kiszabására alapot. Ennek elmaradása a hatóság részéről sérti az Ákr. 81. §-át, az elsőfokú bíróság ítélete pedig a Pp. 341. § (4)–(5) bekezdéseit, a döntések jogi indokolásában nincs levezetve az alapul szolgáló jogszabály értelmezése.

[33] Az elsőfokú bíróság megsértette a Kkt. 20. § (5) bekezdését, mivel ítéletében objektív, kimentést nem engedő felelősséget állapított meg.

[34] A szankció mértékével kapcsolatban jogszabály szerkesztési hibára, hiányosságra hivatkozva előadta, hogy egy szankciót megállapító jogszabályban (Bírság r. 4. melléklet H6 pontja) nem lehet példálózó felsorolás, a szankciót megalapozó magatartásokat pontosan meg kell jelölni, különösen akkor, ha a jogalkotó valamely magatartást „nagyon súlyos szabályszegésnek” minősít és már az első alkalommal több százezer forintos közigazgatási bírsággal szankcionál.

[37] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

[42] Nem volt vitatott peres felek között, hogy a menetíró készülékek kialakítására, beépítésére, használatára, tesztelésére, ellenőrzésére vonatkozó követelményeket az EU rendelet határozza meg. Az elsőfokú ítélet a Pp. 346. § (4)–(5) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően tartalmazza az EU rendelet ismertetését, továbbá a jelen eljárásra alkalmazhatóságának indokait.

[43] A Kúria a felülvizsgálati kérelemben előadottakkal kapcsolatban rögzíti, hogy az EU rendelet 22. cikke alapján a menetíró készülékek javítását, beépítését a 24. cikknek megfelelően kiadott engedéllyel rendelkező szerelők, műhelyek végezhetik, akik a 15. cikkben előírt típusbizonyítvánnyal igazolják a megfelelő műszaki működést, illetőleg leplombálják a műszert annak érdekében, hogy a rögzített adatokat ne lehessen manipulálni, meghamisítani, megváltoztatni. A 22. cikk (4) bekezdése alapján a készüléken illesztési címkét kell elhelyezni oly módon, hogy az jól látható és könnyen olvasható legyen, továbbá az (5) bekezdés rögzíti, hogy a menetíró készülékhez kapcsolt minden olyan csatlakozást plombával kell ellátni, amelynek esetében fennáll a hamisítás veszélye, ideértve a mozgásérzékelő és a sebességváltómű közötti csatlakozást, valamint adott esetben az illesztési címkét is.

[44] Az EU rendelet 23. cikk „A menetíró készülékek vizsgálata” cím alatt az (1) bekezdésben rögzíti, hogy a menetíró készülékeket az engedéllyel rendelkező műhelyekkel rendszeresen meg kell vizsgáltatni. A vizsgálatot legalább két évente el kell végezni. Az EU rendelet VI. fejezet, „A készülék használata” cím alatt a 32. cikk (1) bekezdésében a menetíró készülékek helyes használata körében írja elő, hogy a szállítási vállalkozásoknak és a járművezetőknek gondoskodniuk kell a digitális menetíró készülék és a járművezetői kártya megfelelő működéséről és helyes használatáról.

[45] Hangsúlyozza a Kúria, az EU rendelet ismertetett szakaszai a felperesi hivatkozással szemben a tehergépjármű használata során a járművezető, a szállítási vállalkozó folyamatos kötelezettségeként írja elő a menetíró készülék megfelelő működésének és helyes használatának biztosítását, mely független a 23. cikk (1) bekezdése szerinti, a menetíró készülék szakműhelyben történő kétévenkénti vizsgálatától, a kalibrálási jegyzőkönyv beszerzésétől.

[47] Az EU rendelet 32. cikke a menetíró készülék helyes használatára vonatkozó kötelezettségeket, szabályokat rögzíti. Különbséget kell tenni a hibásan, illetőleg a nem megfelelően használt készülékek között. A nem megfelelő használat magában foglalhatja többek között a plomba hiányát, a plombazsinór szakadását, a kalibrálási jegyzőkönyv hiányát, a kétéves felülvizsgálat elmaradását, minden olyan intézkedés elmulasztását, amely a szállítási vállalkozó, a járművezető felelőssége, és független a menetíró készülék tényleges (hibás vagy hibátlan) működésétől. A menetíró készülék hibás működésére, az üzemzavarra, az üzemképtelenségre az EU rendelet 37. cikke vonatkozik, mely a perbeli esetben nem képezte vizsgálat tárgyát.

[48] A Kkt. 20. § (1) bekezdés d) pontja szerint az e törvényben, valamint külön jogszabályban és közösségi jogi aktusban a közúti közlekedésben használt menetíró készülék és tachográf-korong, valamint a digitális tachográfhoz szükséges kártyák használatára vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők.

[49] A közigazgatási eljárásban feltárt tényállás alapján a felperes által használt tehergépjárműbe beépített menetíró készülékhez tartozó impulzus jeladót biztosító plomba zsinór sérült, szakadt állapota önmagában a menetíró készülék használatára vonatkozó EU rendelet 32. cikkében foglaltak megsértése okán alapul szolgált a bírság kiszabására, figyelemmel a Kkt. 20. § (1) bekezdés d) pontjára. Ennek megállapítása – a felperes hivatkozásával szemben – nem szakkérdés, a jogszabály helyes értelmezésén alapul.

[51] A Kkt. 20. § (1a) bekezdése szerint nem alkalmazható közigazgatási szankcióként figyelmeztetés – az (1c) bekezdésben meghatározott kivételre is figyelemmel – az (1) bekezdés a)–d), f)–j), l), n) és q) pontjaiban foglalt rendelkezések megsértése miatt indult közigazgatási hatósági eljárásban, ha a jogsértés az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint rendkívül súlyos vagy nagyon súlyos fokúnak minősül. A Bírság r. 4. melléklet H6 pontja szerint a menetíró készülék nem megfelelő működése nagyon súlyos jogsértésnek minősül (pl. nem került sor a menetíró készülék megfelelő felülvizsgálatára, kalibrálására és plombálására), és a megállapított objektív szankció összege 300 000 Ft.

[52] A Kkt. 20. § (1a) bekezdés, valamint a Bírság r. 4. melléklet H6 pont alapján tehát a megállapított nagyon súlyos jogsértés miatt a figyelmeztetés szankció alkalmazásának lehetősége kizárt.

[53] A bírság kiszabása alóli mentesülés lehetőségét a Kkt. 20. § (5) bekezdése teremti meg a közúti szállítást végző működési körén kívül eső olyan elháríthatatlan ok esetén, amelyet az nem látott és ésszerű elvárhatóság mellett nem is láthatott előre.

[54] A közigazgatási iratok szerint a felperes fellebbezésében arra hivatkozott, hogy nem bizonyított a plombasérüléssel összefüggésben a műszer nem megfelelő működése, ehhez kapcsolódóan utalt a mechanikai hatásokra, a rossz útviszonyokra, azonban a plombazsinór anyagfáradására és ezzel kapcsolatos szakértői vizsgálat szükségességére sem a fellebbezésében, sem a keresetlevelében nem hivatkozott. A perben tartott első tárgyaláson utalt arra, hogy szakértői bizonyítást lát indokoltnak abban a kérdésben, hogy a plomba zsinórja elszakadhat-e egyik pillanatról a másikra.

[55] A Kp. 78. § (4) bekezdése szerint a megelőző eljárás idején fennálló, de a megelőző eljárásban nem értékelt tényre, körülményre a felperes vagy az érdekelt akkor hivatkozhat, ha azt a megelőző eljárásban a közigazgatási szerv arra való hivatkozása ellenére nem vette figyelembe, azt önhibáján kívül nem ismerte, illetve arra önhibáján kívül nem hivatkozott.

[56] A közigazgatási pernek ez a szabályozása a bizonyításfelvétel korlátját jelenti. A felperes a közigazgatási eljárásban eltérő jogi álláspontja okán azt hangsúlyozta, hogy a plombazsinór sérülése önmagában nem hat ki a menetíró készülék megfelelő működésére. A plomba anyaghibájával kapcsolatos szakértői bizonyítás szükségességére csak az első tárgyaláson hivatkozott, mely azonban a Kp. idézett 78. § (4) bekezdésében foglalt korlátra tekintettel már nem volt figyelembevehető. Ez a felperesi hivatkozás – az elsőfokú bíróság ítéleti megállapításával szemben – nem a Kp. 43. § (1) bekezdése szerinti tiltott keresetváltoztatásnak, hanem a Kp. 78. § (4) bekezdésébe ütköző bizonyítási indítvány előterjesztésének minősül, így az nem volt foganatosítható, ahogy azt a jogerős ítélet is helytállóan állapította meg. Az elsőfokú bíróság döntésének indokolása ebben a részben pontosításra szorult.

[59] Mindezek folytán a Kúria az elsőfokú bíróság jogerős ítéletét a Kp. 121. § (2) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.