PK ÍH 2024/23.

I. Az előzetesen végrehajthatóvá nyilvánított elsőfokú ítéleti rendelkezés alapján indult végrehajtás felfüggesztésére a másodfokú eljárásban akkor kerülhet sor, ha az elsőfokú bíróság a határozatot törvénysértően nyilvánította előzetesen végrehajthatónak.

II. A Pp. 129. §-a szerinti végrehajtás felfüggesztésével kapcsolatos rendelkezés nem szolgálhat a Pp. 363. §-ának az előzetes végrehajthatóság mellőzhetőségére vonatkozó rendelkezései megkerülésére [1994. évi LIII. törvény (Vht.) 48. § (3) bekezdés; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 129. §, 362. § (1) bekezdés b) pont, 363. §, 367. § (2) bekezdés].

A járásbíróság a 2022. november 9-én meghozott 19.P.20.150/2020/212. számú ítéletével kötelezte az alpereseket, hogy tizenöt napon belül a D. külterület 0661/4. helyrajzi számú ingatlant adják az I. r. felperes birtokába. Kötelezte őket arra is, hogy tizenöt napon belül a D. külterület 0661/5. helyrajzi szám alatti ingatlant az I. r. felperes birtokába adják ki, az ingatlan határvonalán álló nagykapu és a nagykaputól a 0661/5/A-B-C-D-E helyrajzi szám alatt nyilvántartott felépítményekhez közvetlenül vezető aszfaltozott út kivételével. Ezt meghaladóan az I. r. felperes elsődleges kereseti kérelmét és másodlagos kereseti kérelmét elutasította, miként elutasította a II. r. és a III. r. felperesek elsődleges és másodlagos keresetét is. Úgy rendelkezett végül, hogy az ítélet birtokvédelem tárgyában meghozott rendelkezései fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajthatóak.

Az ítélet ellen a felperesek, az I. r. alperes, valamint mindkét alperesi beavatkozó fellebbezést terjesztett elő. A T. K. Zártkörűen Működő Részvénytársaság beavatkozó fellebbezésében egyidejűleg a végrehajtási eljárás felfüggesztését is kérte, kérelmét ugyanakkor hiánypótlást követően az elsőfokú ítéletnek az előzetes végrehajtást elrendelő ítéleti rendelkezése elleni fellebbezésnek kérte tekinteni.

A fellebbezési tárgyaláson az I. r. alperes a végrehajtás felfüggesztését kérte. Előadta, hogy a végrehajtási lapon foglalt kötelezettségnek nem lehet eleget tenni, az ítélet rendelkező része ugyanis nem végrehajtható. Utalt arra is, hogy a végrehajtó 2023. június 20-án 13 órára törvényes képviselőjének idézést adott ki, hogy a D. 0661. helyrajzi szám alatti ingatlannál az I. r. felperes részére történő önkéntes birtokbaadás céljából jelenjen meg; az idézés a D. 0664/1. helyrajzi számú ingatlannál való megjelenésre szólította fel őt, majd a D. 0661/4. helyrajzi szám alatti ingatlanra vonatkozóan tartalmaz rendelkezést, és annak birtokba adására hívta fel. Az I. r. alperes szerint a végrehajtó nem szelektálhat, hogy az ítélet mely részét kívánja végrehajtani. Utalt arra, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 129. §-ában foglaltak alapján a végrehajtási eljárás felfüggesztésének feltételei fennállnak.

A végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemhez a G-T. Mezőgazdasági-termelő Forgalmazó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság „felszámolás alatt” beavatkozó is csatlakozott.

A felperesek a kérelem elutasítását kérték. Az I. r. felperes kifejtette, a végrehajtás felfüggesztésére a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 48. § (3) bekezdésében írtak szerint kivételesen lehet mód, ha az adós a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülményt igazol; e kötelezettségének ugyanakkor az I. r. alperes nem tett eleget.

A törvényszék a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet megalapozottnak ítélte, és az alperesekkel szemben a járásbíróság által 1204-5.Vh.1/2023/5. számon kiállított végrehajtási lappal elrendelt, és a dr. B. V. Végrehajtói Iroda által 055.V.0062/2023. számon foganatosított végrehajtást a per jogerős befejezéséig felfüggesztette.

Hangsúlyozta, hogy a kérelem elbírálása kapcsán nem a Vht. 48. § (3) bekezdése, hanem a Pp. 129. §-a volt irányadó. Ez utóbbi keretében a perben érvényesített igényre alapítottan, a keresetben előadottak tükrében lehet és kell vizsgálni a kérelem megalapozottságát, kiterjedően arra is, hogy a per eredménye mennyiben hat ki a végrehajtás tárgyául szolgáló követelésre, vagy az annak alapjául szolgáló jogviszonyra. Ezzel összefüggésben vizsgálta az I. r. alperes által előadott körülményeket, és utalt arra, hogy a Pp. utaló rendelkezése folytán alkalmazandó Vht. 50. § (1) bekezdésének módosításához fűzött törvényi indokolás értelmében a döntés meghozatalakor azt kell figyelembe venni, mi a felfüggesztés oka, és milyen eljárási cselekmények további végzése az, amely a felfüggesztés célját ellehetetleníthetné. Kifejtette: nem vitatott, hogy az elsőfokú ítéletben megjelölt területek birtokba adása iránt az I. r. alperessel szemben végrehajtási eljárás folyik. Jelen per tárgya az I. r. felperes tulajdonát képező ingatlanhoz kapcsolódóan az ő birtoksértő magatartásának felszámolása, és a perben hozandó érdemi döntés határozza meg, az I. r. alperes az I. r. felperesnek mely területek birtokba bocsátására köteles.

A Pp. 129. §-a alapján a bíróságnak döntése során csak azt kell vizsgálnia, van-e folyamatban végrehajtás, illetőleg, hogy a per tárgyát a végrehajtás tárgyául szolgáló követelés, vagy az annak alapjául szolgáló jogviszony képezi-e. A végrehajtás folyamatban léte szempontjából annak van jelentősége, hogy a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó döntés időpontjában a végrehajtást kérő követelése még nem nyert kielégítést. Az I. r. alperes végrehajtás felfüggesztése iránti kérelméhez kapcsolódóan ezek a konjunktív feltételek teljesültek. A perben eldöntendő alapvető kérdés pedig az, ki jogosult birtokolni a per tárgyát képező ingatlanokat, és így a per tárgyát a végrehajtás alapjául szolgáló jogviszony képezi. A törvényszék hangsúlyozta végül azt is, a végrehajtást valamennyi eljárási cselekményre kiterjedő hatállyal kell felfüggeszteni, mert a végrehajtás felfüggesztések elmaradása a per tárgyát képező ingatlanok használatára, működésére kihatással van, tekintettel az ingatlant érintő visszafordíthatatlan következményekkel járó végrehajtási cselekményekre, amelyek megakadályozása – a későbbi jogerős ítélet végrehajthatóságának biztosítása érdekében – a végrehajtás felfüggesztésével lehetséges.

A végzés ellen az I. r. felperes fellebbezett; annak megváltoztatását és a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem elutasítását kérte. Előadta, célja az, hogy a saját tulajdonában álló területek birtokába visszakerüljenek, amely minden egyéb jogi érdeket felülír. A járásbíróság az ítéletét előzetesen végrehajthatónak nyilvánította a Pp. 362. § (1) bekezdésének b) pontja alapján; ez a birtokperekre vonatkozó speciális eljárási szabály, és nem teszi lehetővé a Pp. 129. §-ában foglalt rendelkezés alkalmazását. A Pp. 363. §-a kifejezetten meghatározza, az előzetes végrehajthatóság mellőzésére mely esetekben van lehetőség. Az alperesek ilyen kérelmet az előírt határidőben és tartalommal nem terjesztettek elő, másrészt a D. 0661/4. helyrajzi szám alatti ingatlanra vonatkozó rendelkezést nem támadták; ez utóbbi ellen csak a G-T. Mezőgazdasági-termelő Forgalmazó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság „felszámolás alatt” beavatkozó fellebbezett. Amennyiben ilyen esetekben a Pp. 129. §-a alapján a végrehajtás felfüggeszthető volna, az az előzetes végrehajthatóság intézményét üresítené ki, illetőleg lehetővé tenné a kérelmet előterjesztő fél számára, hogy az előzetes végrehajthatóság mellőzésére vonatkozó szigorú szabályok elmulasztása esetén, azokat megkerülve érhesse el a végrehajtás felfüggesztését. A Pp. 129. §-ának törvénybe iktatása nem azt a célt szolgálta tehát, hogy az előzetesen végrehajtható ítéletek végrehajtását a mellőzésre vonatkozó kérelem elmulasztása után, mintegy kerülő úton lehessen elrendelni, hanem azt, hogy a végrehajtási perek új szabályozásával keletkezett szabályozási hézagot kitöltse, mely összefüggésben áll azzal, hogy az új szabályozás értelmében a szerződés érvénytelenségére hivatkozással végrehajtás megszüntetése, korlátozása iránt per nem indítható, hanem a fél igényét külön perben érvényesítheti, és ebben a perben kérheti a már megindult végrehajtás felfüggesztését. Mindemellett a végrehajtás felfüggesztésére ilyenkor a Vht. erre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, melynek 48. § (3) bekezdése alapján a végrehajtást foganatosító bíróság az adós kérelmére kivételesen akkor függesztheti fel a végrehajtást, ha az adós a felfüggesztésére okot adó, méltányolható körülményt igazolta és az adóst a végrehajtási eljárás során korábban nem sújtották rendbírsággal. Ehhez képest az I. r. alperes, illetőleg a G-T. Mezőgazdasági-termelő Forgalmazó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság „felszámolás alatt” beavatkozó a végrehajtás felfüggesztésével kapcsolatos jogi érdeket, egyéb méltányolható körülményt nem igazolt, a törvényszék pedig nem mérlegelte, hogy számára a végrehajtás felfüggesztése, vagy az I. r. alperesnek a végrehajtás folytatása okoz-e jelentősebb érdeksérelmet. Megjegyezte végül, nem osztja a törvényszék végzésében foglalt azt az álláspontot sem, hogy a felfüggesztett végrehajtás során visszafordíthatatlan végrehajtási cselekményekre kerülne sor.

A fellebbezésre az I. r. alperes, valamint mindkét beavatkozó észrevételt tettek, és kérték a támadott végzés helybenhagyását. Előadták, hogy a Pp. 129. §-a alapján a végrehajtás felfüggesztése a perbíróság diszkrecionális, jogszabály által nem korlátozott jogköre, és ettől előzetesen végrehajthatóvá nyilvánított határozatok esetében sincs elzárva.

A fellebbezés alapos.

Az ítélőtábla megítélése szerint a másodfokon eljáró bíróság tévesen határozott az elrendelt végrehajtásnak a jelen per jogerős befejezéséig való felfüggesztéséről.

Az ítélőtábla abból indult ki, hogy az elsőfokú bíróságnak az előzetes végrehajthatóság mellőzhetőségére vonatkozó feltételek fennállásának hiányában a Pp. 362. § (1) bekezdésének b) pontja alapján ítéletét fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak kellett nyilvánítania. Ehhez képest a Pp. 129. §-ának beiktatását az indokolta, hogy amennyiben a peres eljárásnak egy már folyamatban lévő végrehajtás tárgyául szolgáló követelés vagy e követelés alapjául szolgáló jogviszony a tárgya, és az ebben a perben hozott érdemi döntés a végrehajtás korlátozását vagy megszüntetését eredményezheti, ilyen esetben szükséges lehetővé tenni a végrehajtási eljárásnak a per jogerős befejezéséig történő felfüggesztését.

Ügydöntő jelentősége annak van, hogy a Pp. e rendelkezése nem szolgálhat a Pp. 363. §-ának az előzetes végrehajthatóság mellőzhetőségére vonatkozó rendelkezései megkerülésére. Az adott esetben a végrehajtás alapja nem valamely más ügyben hozott végrehajtható határozat, hanem az ugyanebben a perben keletkezett, és előzetesen végrehajthatóvá nyilvánított elsőfokú ítélet. Előzetes végrehajthatóság elrendelése esetén pedig szükségképpen a végrehajtás tárgyául szolgáló követelés, vagy az annak alapjául szolgáló jogviszony a per tárgya. Azt, hogy a birtokháborítás megszüntetésére kötelező ítéletet fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak kell nyilvánítani, amennyiben a mellőzhetőség konjunktív feltételei nem állnak fenn, a törvény kötelezően írja elő, és ha ilyenkor a Pp. 129. §-ára hivatkozással mégis helye lenne a végrehajtás felfüggesztésének, úgy az említett szabályozással elérni kívánt cél hiúsulna meg.

Utal arra az ítélőtábla, hogy az előzetesen végrehajthatóvá nyilvánított elsőfokú ítéleti rendelkezés alapján indult végrehajtás felfüggesztésére a jogalkotó speciális eljárásjogi lehetőséget biztosított a másodfokon eljáró bíróság számára, mégpedig a Pp. 367. § (2) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése esetén.

Mindezek miatt az ítélőtábla a másodfokú bíróság végzését a Pp. 383. § (2) bekezdése és 389. §-a alapján megváltoztatta, és az I. r. alperes végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmét elutasította.