24/2024. (II. 14.) Korm. rendelet indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A kormányrendelet módosítása a jogszabályok közötti koherencia megteremtése érdekében szükséges. A Munkavédelmi Szakemberek Adatbázisával kapcsolatos feladatellátást szükséges a 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendeletben is szerepeltetni, valamint pontosító és hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz a tervezet.

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Korm. rendelet módosítása a jogtechnikai pontosítások mellett megteremti a koherenciát a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény új szabályozásával, egyben a törvény szabályozási céljának megfelelően szigorítja a harmadik országbeli állampolgárok engedély nélküli foglalkoztatására vonatkozó szankciókat. A tételes munkaügyi bírság alkalmazási köre is kibővül a harmadik országbeli állampolgár (vendégmunkás) jogviszony megszűnésével, megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettség elmulasztásának esetével. Kiemelt jelentőségűvé vált, hogy a jogviszony megszűnésének bejelentése határidőben teljesüljön, mivel ha a vendégmunkás foglalkoztatása a kiadott tartózkodási engedély érvényességi idején belül megszűnik, akkor a bejelentés időpontjától számított időtartam elteltével válik érvénytelenné a tartózkodási engedélye. A mérlegelés alapú munkaügyi bírság legkisebb és legmagasabb összege is emelkedik annak érdekében, hogy a legalapvetőbb munkajogi szabályok megsértésének szankcionálása arányos visszatartó erőt jelentsen a jogsértő foglalkoztatók számára. A munkaügyi bírság felső határának emelése ugyanakkor kizárólag a legalább 50 főt foglalkoztató jogi személy vagy jogi személyiség nélküli foglalkoztatókra vonatkozik, a kisebb vállalkozások és természetes személyek esetében a szabályozás e tekintetben változatlan marad.

A jogalkalmazási gyakorlat egységesítése céljából pontosítja a hatósági ellenőrzés megkezdését követően létesített jogviszony bejelentésére vonatkozó kötelezettség késedelmes teljesítése esetén irányadó eljárás szabályát. A javaslat egyértelművé teszi, ha a késedelmes bejelentést az eljárás megindítása után tárja fel a hatóság, akkor ugyanabban az eljárásban kell értékelni e jogsértést, együtt mindazzal a szabálytalansággal, amellyel vagy amelyekkel kapcsolatban a hatósági ellenőrzés alapján a hatóság egyébként megindította az eljárást. A módosítás fontos eleme, hogy a jogviszony létesítésének bejelentésére vonatkozó kötelezettség megsértésének fogalmát a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvényben foglaltaknak megfelelő megfogalmazással emeli át a kormányrendeletbe. A javaslat ezzel egyértelműsíti, hogy e szabálytalanság megvalósítja az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben előírt bejelentési kötelezettség megsértésével kapcsolatos valamennyi elkövetési magatartást, így például a késedelmes teljesítést (ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény szerinti bejelentés nem vagy késedelmes teljesítését), továbbá a valótlan adatokkal történő bejelentés szerinti foglalkoztatást is. Ennek megfelelően valamennyi megvalósulási esetben a bejelentés nélküli foglalkoztatás jogsértésre megállapított szankciórendszert kell alkalmazni.

A rendvédelmi szervek személyi állománya tekintetében a foglalkoztatás-felügyeletet ellátó különös hatáskörű foglalkoztatás-felügyeleti hatóság kijelöléséről és a hatóság eljárására vonatkozó részletes szabályokról szóló 118/2021. (III. 10.) Korm. rendelet módosítása a 115/2021. (III. 10.) Korm. rendelet módosításával összhangban szükséges.