KÜ BH 2024/242

[1] Budapest kerületének Helyi Választási Bizottsága 218/2024. (VI. 10.) számú határozatában a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. június 9. napjára kitűzött általános választásán a kerület 06. számú egyéni választókerületi képviselő választás eredményét a határozata mellékletét képező jegyzőkönyv szerint megállapította. A jegyzőkönyv szerint az első helyen álló A.B. 1350, míg a második helyen álló kérelmező 1348 szavazatot szerzett. Az érvénytelen szavazólapok száma 79 db, míg az érvényes szavazólapok száma 3585 db volt.

[2] A határozattal szemben a kérelmező nyújtott be fellebbezést, amelyben kérte a jelöltekre vonatkozó szavazólapok érvénytelenségét, illetve érvényességét megállapító, a támadott határozat alapjául szolgáló döntések felülvizsgálatát akként, hogy a választás eredményét a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 241. § (3) bekezdése szerint a szavazatok újraszámolásával határozzák meg. A jogsértés valószínűsítése körében fellebbezéséhez mellékelt négy szavazóköri delegálti nyilatkozatot (a választókerület 026., 028., 029. és 030. számú szavazókör szavazatszámláló bizottságának egy-egy tagja részéről.)

[3] A 026. számú szavazókör delegáltja nyilatkozatában előadta, hogy az érvénytelen szavazatok számával nem ért egyet, mivel azok rendkívül magasak, és úgy emlékszik, hogy olyan szavazatot is érvénytelennek számoltak, amikor a jelölt melletti körben szabályosan elhelyezett két egymást metsző vonal mellé a körön kívül obszcén rajz került.

[4] A 028. számú szavazókör szavazatszámláló bizottságának delegált tagja nyilatkozatában előadta, hogy emlékezete szerint volt olyan szavazat, amelynél nem lehetett egyértelműen eldönteni, hogy érvénytelen-e, ezért az érvénytelennek számolták.

[5] A 029. számú szavazókör szavazatszámláló bizottságának delegáltja jelezte nyilatkozatában, hogy a szavazatok számlálásánál olyan szavazat is érvényessé lett nyilvánítva, amely szavazólapon a jelölt melletti körben csak egy vonal volt.

[6] Míg a 030. számú szavazókör delegáltja akként nyilatkozott, hogy több olyan szavazólapot nyilvánítottak érvénytelennek, amelyek véleménye szerint érvényesek voltak.

[7] A Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB) 243/2024. (VI. 14.) FVB határozatában a támadott határozatot helybenhagyta.

[8] Hangsúlyozta, hogy a kérelmező csak korlátozott bizonyítási helyzetben volt, mivel az általa elérhető és beszerezhető dokumentumok közvetlenül nem tartalmazhatták a szavazólapok minősítésének konkrét okait és körülményeit. Ezzel együtt azonban a Ve. 241. § (2) bekezdése szerint a választási eredmény elleni jogorvoslat alapvető követelménye a törvénysértés pontos megjelölése. Bár minden kétséget kizáró bizonyítást a kérelmező nem folytathatott, a jogsértés valószínűsítésére csak olyan bizonyítékok alkalmasak, amelyek valamely konkrétan megjelölt tény alapján konkrét jogsértésre utalnak, vagy észszerűen konkrét jogsértésre engednek következtetni. Ugyanakkor a konkrét jogsérelem vagy az azt megalapozó tény megjelölése nélküli, a jogsértést általánosan feltételező nyilatkozatok nem érik el a valószínűsítés olyan fokát, amely alapján az FVB kétségbe vonhatná a szavazóköri jegyzőkönyvek tartalmát.

[9] Mérlegelte azt is, hogy az érvényes szavazatok száma közötti különbség ismeretében az újraszámolás eredménye bármilyen befolyással lehet-e a határozat érdemi tartalmára.

[10] A szavazatszámláló bizottsági tagok nyilatkozatai értékelése során arra is figyelemmel volt, hogy a szavazás napján a jogsértéseket jegyzőkönyvben nem rögzítették. És habár a szavazatszámláló bizottság tagjainak nyilatkozatát a jogsértés valószínűsítésekor bizonyítékként értékelte, de csak abban a körben látta elégségesnek, ahol a nyilatkozatok konkrét jogsértést vélelmeztek, azaz amely szavazókörre nézve az konkrét, a jogsértést megalapozó tényállást fogalmazott meg.

[11] Egyidejűleg kimondta azt is, hogy a bizonyítékok rendszerszintű problémára nem utaltak. Ugyanakkor az érvénytelen szavazatok száma (79 db), tovább a két jelölt közötti szavazatkülönbség (2 db) és a 026. és 029. szavazókör tekintetében tett delegálti nyilatkozatok együttes értékelése alapján úgy ítélte meg, hogy a Ve. 241. § (2) bekezdése szerinti, a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő volta kellő alappal valószínűsíthető.

[12] Erre tekintettel az FVB azon két szavazókörben (026. és 029.), ahol a nyilatkozatok a Ve. 193. § (2) bekezdés a) pontja szerinti konkrétan megjelölt érvénytelenségre hivatkoztak – mert nem volt a szavazólapon két egymást metsző vonal a jelölt neve mellett, továbbá obszcén rajz került a szavazólapra – a szavazatok újraszámlálását rendelte el.

[13] A szavazatok újraszámlálása eredményeképpen arra a megállapításra jutott, hogy sem a 026., sem a 029. számú szavazókörben meghatározott eredmény nem változott.

[14] Felülvizsgálati kérelmében a kérelmező a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja szerint az FVB határozatának akkénti megváltoztatását kérte, hogy elsődlegesen a Kúria a kérelmező és A.B. jelöltekre vonatkozó szavazólapok érvénytelenségét, illetve érvényességét megállapító, a határozatok alapjául szolgáló döntéseit vizsgálja meg és az érvényes, illetve érvénytelen szavazatok számát a szavazatok újraszámlálásával határozza meg. Másodlagosan kérte a Kúriától, hogy legalább a 79 db érvénytelen szavazatot és valamennyi érvényes szavazatot, harmadlagosan a 028. és 030. számú szavazókörök szavazatait számolja újra, azzal, hogy a Ve. 198. §-a alapján az általa csatolt Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) táblázat adata szerint a 026. ,027., 028, 029. és 030. számú szavazókörökben a bontott, kötegelt szavazatokat hagyja figyelmen kívül.

[15] Elsődleges érve szerint azzal, hogy őt előzetesen az újraszámlálás elvégzéséről nem értesítette az FVB és így a nyilvános eseményen nem tudott részt venni, sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés e) és f) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, továbbá a választási eljárás nyilvánossága alapelve.

[16] Az FVB megsértette a Ve. 46. § d) pontját azzal, hogy nem adta érdemi magyarázatát annak, hogy az általa csatolt négy tanúnyilatkozat esetében miért csak kettő esetben végezte el az újraszámlálást.

[19] Köztudomású tény, hogy az NVB egy korábbi főpolgármester-jelölt visszalépése miatt kialakult helyzetből eredő anomália kezelése okán 2024. június 14-én újraszámolta valamennyi érvénytelen főpolgármesteri szavazatot. Ebből levezette, hogy matematikailag valószínűsíthető, hogy az ügyben fennálló mindösszesen 2 db szavazatkülönbség megszűnne, ha a 06. számú egyéni választókerületben a szavazatok teljes körű újraszámlálása megtörténne.

[20] A csatolt NVB táblázat harmadik oldalának adataira utalással kiemelte, hogy abból megállapítható, hogy a 026., 027. és 028. szavazókörökben a szavazólapok csomagolása nem felelt meg a Ve. 198. §-ának, így az abban lévő valamennyi szavazat ab ovo érvénytelen.

[21] A bírósági felülvizsgálati kérelem – az alábbiak szerint – alaptalan.

[23] A kérelmező elsődleges érve szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés e) és f) pontjában foglalt alapelvek sérültek azáltal, hogy az újraszámlálás elvégzéséről őt az FVB nem értesítette, így azon nem tudott részt venni.

[24] A Kúria e körben rámutat, hogy önmagában az újraszámlálás elrendeléséről való értesítés elmaradása amiatt, mert a kérelmező azon részt akar venni, nem sérti a választási eljárás nyilvánosságát vagy a jóhiszemű és rendeltetésszerű eljárás elvét, mivel Ve. 187. §-a nem teszi lehetővé a kérelmező képviselőjelölt részvételét a számláláson. A kérelmező arra pedig nem tett utalást, hogy ez bármilyen módon akadályozta volna az arra jogosultak (szavazatszámláló bizottság, a jegyzőkönyvvezető, a médiatartalom-szolgáltató képviselője, valamint a nemzetközi megfigyelő) részvételét a szavazatszámlálásban.

[25] A Ve. 241. § (2) bekezdése szerint a választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára vagy a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani.

[26] A (3) bekezdés értelmében, ha a (2) bekezdés a) pontja alapján benyújtott fellebbezés elbírálása csak a szavazatok újraszámlálása útján lehetséges, a fellebbezést elbíráló választási bizottság, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelmet elbíráló bíróság köteles a szavazatokat újraszámlálni.

[28] Az érvénytelen szavazatok nagy számára, az első és a második helyezett jelöltre leadott szavazatok száma közötti csekély különbségre, a szavazatszámláló bizottsági tagok nyilatkozatára és a rendszerszintű anomáliákra hivatkozott.

[29] A Kúria kiforrott gyakorlata szerint a választási eredmény elleni jogorvoslat előterjesztése során a törvénysértés pontos megjelölésén túl annak bizonyítékait is elő kell adni olyan módon, hogy az legalább a valószínűsítés szintjén alátámassza az eredmény megállapítása során bekövetkezett jogsértéseket. Önmagában a szavazatok közti csekély különbség vagy az érvénytelen szavazatok nagy száma, egyéb jogsértést valószínűsítő bizonyítás nélkül nem elegendő a szavazatok újraszámlálásához.

[30] A választás eredménye elleni jogorvoslat sajátosságából fakadóan a kérelmező korlátozott bizonyítási helyzetben van, miután csak közvetett ismerete lehetett a szavazólapok eredményes vagy eredménytelen minősítésének okairól, körülményeiről, a szavazatszámlálás lefolytatásáról. A bírói gyakorlat ezért nem követel meg bizonyítást, elegendő a választás eredményét befolyásoló jogsértés valószínűsítése (Kfv.II.37.500/2014/6., Kfv.I.37.495/2018/2.).

[31] A kérelmező az állított jogszabálysértés alátámasztásául szavazatszámláló bizottsági tagok nyilatkozatát csatolta. A nyilatkozatok közül kettő nyilatkozat a Ve. 193. § szerinti konkrétan megjelölt érvénytelenségi okot jelölt meg, miszerint nem volt a szavazólapon két egymást metsző vonal a jelölt neve mellett, továbbá obszcén rajz került a szavazólapra. További kettő azonban a jogsértést általánosan feltételező nyilatkozat volt, amelyek szerint volt olyan szavazat, amit a delegált érvényesnek minősített volna, illetve volt, amelyről nem lehetett egyértelműen eldönteni, hogy érvényes vagy érvénytelen.

[32] A Kúria hangsúlyozza, hogy a választási eredménnyel szemben igénybe vehető jogorvoslat azt nem teszi lehetővé, hogy az azt támadó az eredményt bármely általános jogsértésre alapítsa, azt kizárólag a Ve. 241. § (2) bekezdése megsértésére vonatkozó konkrét tényállítással teheti. A választási eredményt csak olyan jogsértés befolyásolhatja, amely az eredmény megállapításához közvetlenül, direkt módon kapcsolódik. Azt, hogy a bizonyíték a valószínűsítés szintjét eléri-e, az esetről esetre vizsgálandó.

[33] Az újraszámlálást nem eredményező két nyilatkozat tartalmából nem volt olyan következtetés levonható, amely azt valószínűsítené, hogy a szavazatszámláló bizottság nem a vonatkozó jogszabályok szerint járt el. A két nyilatkozat elsősorban azért nem volt alkalmas az eredményt megállapító döntés jogszerűségének kétségbe vonására, mert általános hivatkozásokat tartalmazott, miközben még abban a két szavazókörben, ahol konkrét jogsértésre vonatkozó tényállítást tettek a szavazatszámláló bizottság tagjai és ezért a szavazatok újraszámlálását elvégezték, az eredmény nem változott, tehát még e konkrétabb nyilatkozatok sem voltak tartalmilag helytállóak. Mindezért a rendszerszintű hibára sem lehetett következtetni, sőt inkább annak hiánya volt megállapítható.

[34] A Kúria értékelte azt is, hogy az általános, tételes és konkretizált jogsértésre nem utaló nyilatkozatok főszabály szerint egyébként sem vezethetnek a szavazatok újraszámlálásához, valamint a csatolt iratokból az sem állapítható meg, hogy a delegált tagok a szavazás napján a vélelmezett jogsértést jegyzőkönyveztetni szerették volna vagy egyáltalán azt jelezték volna.

[35] A felülvizsgálati kérelemnek a Ve. 198. §-ának megsértésére alapított érvelésével szemben a Kúria rámutat, e körben a kérelmező bizonyítékként a főpolgármester-választás érvénytelen szavazólapjainak ellenőrzése körében született iratokat csatolta. A főpolgármester-választásra leadott érvénytelen szavazólapok közül 19 érvényessé nyilvánítása, azok kötegelésének megfelelősége szintén nem vonja kétségbe az egyéni képviselőjelölti eredményt megállapító döntés jogszerűségét.

[36] Az FVB határozat is mindösszesen azt rögzítette, hogy a 026. szavazókörben a csomagok nem úgy voltak kötegelve, hogy a – csomagolás megsértése nélkül – ne lehessen azokból szavazólapot kivenni, illetve abba szavazólapot betenni. A kötegek mindegyike tekintetében egy, hossztengelye mentén elhelyezett kötegelőcsík került elhelyezésre. Ugyanakkor az FVB azt is megállapította, hogy a csomagok kötegelésének hiányossága nem akadályozta a szavazatok újraszámlálását, mert az urnák úgy voltak lezárva, hogy azokba az urna lezárását követően szavazólapot kivenni vagy abba szavazólapot betenni nem volt lehetséges. A 029. számú szavazókör körében rögzítette a határozat, hogy az urnák sértetlenek voltak, a kötegelés úgy történt, hogy ahhoz hozzáadni vagy kivenni szavazólapot annak megsértése nélkül nem lehetett.

[37] Ezekből a megállapításokból pedig nem következik az, hogy az egyéni választókerületi jelöltek esetében a kötegelés, avagy az urnák lezárása szabálytalan lett volna. Rendszerszintű problémát így sem ez, sem pedig az elvégzett újraszámlálás változatlan eredménye nem támasztott alá.

[38] A Kúria mindezek ismeretében a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontját alkalmazva az FVB határozatát helybenhagyta.