KÜ BH 2024/243

[1] A kifogást tevő (a bírósági eljárásban érintett), aki a jelölő szervezetek Budapest kerületi polgármesterjelöltje a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között alapelvének megsértése miatt kifogást nyújtott be. Ebben előadta, hogy a Budapest, Kerületi Önkormányzat lapja, a Hírmondó (a továbbiakban: Kiadvány), amelynek felelős kiadója a Kft. kérelmező XV. évfolyam 14. számának 8–10. oldalain az „Európai parlamenti és helyi önkormányzati választás 2024” cím alatt a jogerősen nyilvántartásba vett polgármesterjelöltek kampányanyagait, összefoglaló programjait jelentette meg. A polgármesterjelöltek fényképe mellett elhelyezésre került egy QR-kód is, amellyel az adott jelölt programja megismerhető. A.B. és C.D. jelöltek fényképén feltüntetésre került a jelölő szervezetük logója, továbbá ezen jelöltek anyagai konkrétan nevesítik a jelölt jelölő szervezetének nevét is. A többi polgármesterjelölt anyaga sem a jelölő szervezetük nevét, sem annak logóját nem tartalmazza. Továbbá a Kiadvány XV. évfolyam 15. számának 12. oldalán a helyi önkormányzati választásokkal összefüggésben már csak az egyes polgármesterek fényképei és QR-kódja szerepel. A.B. és C.D. jelöltek fényképén feltüntetésre került a jelölő szervezetük logója, míg a többi jelölt fényképén a logó nem szerepel.

[2] A kifogást tevő kifejtette, hogy súlyosan sérti a jelöltek és a jelölő szervezetek esélyegyenlőségét, ha a helyi önkormányzati lap csak az egyesületi formában működő jelölő szervezetek logóját, nevét tünteti fel a kiadványában, a politikai párt formájában működő jelölő szervezetekét nem.

[3] A Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB) a 189/2024. (VI. 6.) FVB határozatában a kifogást elutasította. Az indokolás szerint a kifogásolt lapszámokban található fényképek egyforma méretben, ugyanolyan formában, tehát hasonló tartalommal kerültek megjelenítésre, ezért a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában írt alapelvi sérelem nem állapítható meg.

[4] Az érintett fellebbezése folytán eljárt Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 377/2024. számú határozatában az FVB határozatát megváltoztatta, és megállapította, hogy a Kiadvány XV. évfolyam 14. és 15. számaival a kiadó kérelmező megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvét. Az NVB a jogsértőt eltiltotta a további jogsértéstől és kötelezte arra, hogy a határozata rendelkező részét a következő lapszámban teljes terjedelemben, a jogsértő közléshez hasonlóan tegye közzé.

[5] Az indokolásban megállapította, hogy a Kiadvány közpénzből fenntartott sajtótermék, így a kiegyensúlyozottság követelménye számonkérhető.

[7] Az NVB osztotta az érintett fellebbezésében kifejtett érvelését. A Ve. ugyanis nem tesz különbséget a jelöltek között a tekintetben, hogy a jelöltet egyesület vagy párt állította. Az NVB áttekintette a jelöltekről készült fényképfelvételeket a valasztas.hu honlapon. Megállapította, hogy A.B. polgármesterjelölt a jelölő szervezet emblémáját is tartalmazó fényképfelvétel nyilvánosságra hozatalához járult hozzá, míg a Kiadványban szereplő többi jelölt esetén a róluk készült fényképfelvétel sem a jelölő szervezet nevét, sem annak emblémáját nem tartalmazza.

[8] Mindezek alapján az NVB arra a következtetésre jutott, hogy C.D. esetében a kérelmező tudatosan, szerkesztői munkával tüntette fel a jelölt fényképén az őt állító jelölő szervezet nevét és emblémáját, miközben ugyanezt a lehetőséget más jelölteknek nem biztosította. Az NVB a kiadó tudatosságát abban látta kimutathatónak, hogy észszerű indok nélkül részesített előnyben jelöltet az őt állító jelölő szervezet emblémájának feltüntetésével úgy, hogy más jelölteknek ezt a lehetőséget nem adta meg.

[10] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását kérte, elsődlegesen a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításával, másodlagosan a kifogás érdemi vizsgálat alapján való elutasításával. Álláspontja szerint az NVB jogsértően állapította meg, hogy a kérelmező megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelvet. Továbbá az NVB eljárásával, illetve határozatával megsértette a Ve. 43. §-át, 46. §-át, 151. § (1) bekezdését, 152. § (4) bekezdését, 112. §-át, 215. §-át, 220. §-át és 231. § (4) bekezdését. Ezt meghaladóan az NVB tévesen mérlegelte a jogsértés megállapításának feltételeit.

[11] A támadott határozat a Ve. 215. § c) pontjába ütközőként jogszabálysértő, mert nem tartalmazta a Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontja szerint a jogszabálysértés bizonyítékait, így a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítani. Az érintett kifogásához csak a kifogásolt lapszámokat csatolta, további bizonyítékot nem nyújtott be. Az érintettnek a kifogása gerincét képező általa hivatkozott tények alátámasztásaként – mely jelölő szervezeteknek mi a működési formája – csatolnia kellett volna a bizonyítékait, erre azonban nem került sor.

[12] Tekintettel arra a tényre, hogy X.Y. polgármesterjelöltet a szintén egyesületi formában működő Mozgalom jelölte, egyértelműen megállapítható, hogy az érintett által a jogsértés alapjaként állított tényállás – vagyis, hogy a politikai pártok jelöltjei egyértelműen hátrányba kerültek az egyesületi formában működő jelölő szervezetek jelöltjeivel szemben – nem felel meg a valóságnak. Az NVB a Ve. 43. §-ába ütközően állapította meg a tényállást és erre alapozva hozott jogsértő döntést. Ezzel sérült a Ve. 212. §-a és a 152. § (4) bekezdése is.

[14] A határozatban megállapítottakkal szemben a Kiadvány szerkesztősége a lapszámok megjelenését megelőzően a jelölteket a lapban való megjelenésre vonatkozóan felkérte arra, hogy – egyebek mellett – küldjenek jó minőségű, nagy felbontású portréfotót. A hat jelöltből ketten logóval ellátott, míg hárman logó nélküli portréfotót küldtek, az érintett nem küldött portréfotót. A csatolt iratokból megállapíthatóan a Kiadvány a kért fényképeket tette közzé manipuláció, kiegészítés nélkül. Egyedül az érintett nem csatolt portréfotót, csupán egy fényképet, amelyen a miniszterelnökkel együtt látható. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a Kiadvány a valasztas.hu oldalon megjelenő portréfényképet használta fel az érintett lapszámokban.

[17] A közölt portréfotók mellett a 14. lapszámban hosszabb terjedelemben kifejtett politikai üzenet és egy olyan QR-kód is elhelyezésre került, amelyből a választó a jelöltekről tájékozódhatott. A 15. lapszámban pedig megismételve az előző lapszám ezen részét, a jelöltek fényképe mellett a QR-kód is feltüntetésre került. A híradások komplex tartalmukban, tehát nem kizárólag a portréfotók, és különösen nem az azokon megjelenő logók által voltak hordozói a politikai üzenetnek.

[19] Az érintett észrevételében kérte az NVB határozatának a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja szerinti helybenhagyását. Álláspontja szerint a kérelmezőnek az NVB határozatának megváltoztatására irányuló elsődleges és másodlagos kérelme is megalapozatlan.

[22] A kérelmező megalapozatlanul hivatkozik a nyilvántartásba vett jelöltekkel folytatott e-mail váltásokra. A Kiadványban megjelenített fényképek a www.valasztas.hu oldalon fellelhető fényképekkel megegyeznek.

[23] Megalapozatlan az a kérelmezői érvelés, hogy a logók méretükből adódóan hangsúlytalanok. Ezzel szemben a logók elhelyezése attól válik hangsúlyossá, hogy csak két jelölt fényképén szerepelnek, a többi jelölt esetében egyáltalán nem került feltüntetésre a jelölő szervezetük emblémája.

[24] A kérelmező nem igazolta, hogy C.D. jelölt adathordozón bocsátotta a kiadó rendelkezésére az összefoglaló programját és a felhasználni kívánt fényképet.

[25] A bírósági felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan.

[27] A Ve. 152. § (4) bekezdése értelmében a 2. § (1) bekezdés c) pontjának megsértése időszaki kiadvány esetén akkor állapítható meg, ha az legalább két egymást követő lapszám együttes vizsgálata alapján fennállt a megjelölt bizonyítékok alapján.

[30] Egy kiadvány esetén nem az az időpont számít kezdő időpontnak, amikor ahhoz a jogsértést kifogásoló hozzájutott, hanem az a nap, amikor a kiadvány megjelent, terjesztését megkezdték. Ez az időpont ellenkező bizonyítás hiányában a kiadványon feltüntetett megjelenés napja (Kvk.III.37.484/2014/3., Kvk.VI.37.415/2018/2.).

[31] Az érintett által a kifogásban sérelmezett Kiadvány 14. száma 2024. május 22-én, míg 15. száma 2024. május 29-én jelent meg. Az érintett kifogását 2024. május 31-én, vagyis a Ve. 209. § (1) bekezdésében megjelölt határidőn belül nyújtotta be.

[32] A Kúria a támadott határozat jogszerűségét a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmének keretein belül vizsgálta.

[34] A kérelmező érvelése szerint a kifogás nem tartalmazta a jogszabálysértés bizonyítékait, így a támadott határozat jogszabálysértő, mert a Ve. 215. § c) pontjára alapítottan a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítani.

[35] Az érintett kifogásához a hivatkozott lapszámokat mint bizonyítékokat csatolta és ehhez kapcsolódóan jogszabálysértést is megjelölt. A Kúria megítélése szerint az érdemi elbírálás körébe tartozik, hogy egyfelől a hivatkozott jogszabálysértés fennáll-e, másfelől az érintett által csatolt bizonyíték alkalmas-e a jogszabálysértés bizonyítására. Az, hogy a jelölteket állító jelölő szervezeteknek mi a működési formája az a választási bizottság által hivatalosan ismert, egyben köztudomású tény, amelyet nem kell bizonyítani [Ve. 43. § (4) bekezdés]. Ezért nem foghat helyt az a kérelmezői álláspont, hogy a kifogást a Ve. 215. § c) pontjára alapítottan – a 212. § (2) bekezdés b) pontjára figyelemmel – érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítania a választási bizottságnak.

[37] Határozatának [28] bekezdésében az NVB osztotta az érintett fellebbezésében kifejtett azon érvelést, hogy a Ve. nem tesz különbséget a jelölő szervezet által állított jelöltek között a tekintetben, hogy a jelöltet egyesület vagy párt állította. Ezt követően az NVB áttekintette a jelötekről készült fényképfelvételeket a www.valasztas.hu honlapon és ezek elemzése után jutott arra a következtetésre, hogy C.D. esetében a kérelmező tudatosan, szerkesztői munkával tüntette fel a jelölt fényképén az őt állító jelölő szervezet nevét és emblémáját, miközben ugyanezt a lehetőséget más jelölteknek nem biztosította (határozat [30] bekezdése).

[39] A Kúria a www.valasztas.hu honlap adataiból megállapította, hogy a Budapest kerületi polgármester választáson hat jelölt indult, akik közül három jelöltet párt jelölő szervezet jelölt, további három jelöltet pedig egyesület jelölő szervezet. A Kiadványokban megjelent vitatott fényképeken két egyesület által jelölt polgármesterjelölt esetében szerepel a jelölő szervezet logója. Ugyanakkor a három párt által jelölt polgármesterjelölt fényképén, továbbá a Mozgalom polgármesterjelöltjének fényképén nem.

[41] Határozata [29]–[30] bekezdéséből következően az NVB azt feltételezte, hogy a kérelmező a polgármesterjelöltekről közzétett fényképeket a www.valasztas.hu honlapról vette át és C.D. esetében megváltoztatta oly módon, hogy a fényképen szerepeltette az őt állító jelölő szervezet nevét és emblémáját.

[42] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme 4–8. mellékleteiben igazolta, hogy 5 polgármesterjelölt megkereste arra, hogy egyebek mellett jó minőségű, nagy felbontású portréfotót küldjenek meg közzététel céljából. Az öt jelöltből A.B. a jelölő szervezete logójával ellátott portréfotót, míg 3 logó nélküli portréfotót küldött meg. Egyikük egy olyan fényképet mellékelt, amelyen ő és a miniszterelnök egész alakos képe látható. A kérelmező állította, hogy C.D-t is megkereste portréfotó megküldése érdekében, aki ezt egy adathordozón adta át a kiadónak. Ezt az állítását azonban a kérelmező iratokkal nem bizonyította.

[43] A kérelmező 4 jelölt vonatkozásában az általuk megküldött portréfotót szerepeltette a vitatott lapszámokban. Z.Sz. tekintetében a www.valasztas.hu oldalról letöltött portréfotó jelent meg.

[44] A fentiekből következően a kérelmező bizonyította, hogy öt polgármesterjelöltet felhívott portréfotó megküldésére, a négy jelölt által megküldött portréfotó szerepelt a vitatott Kiadványokban, míg egy jelölt esetében – megküldött portréfotó hiányában – a www.valasztas.hu oldalról letöltött portréfotó került be a Kiadványba.

[45] Az NVB a fotók származási helye vonatkozásában téves tényállást állapított meg, amikor abból indult ki, hogy azokat a kérelmező a www.valasztas.hu honlapról töltötte le. Ezt igazolja az is, hogy egyfelől E.F. polgármesterjelölt fényképe nem található meg a www.valasztas.hu honlapon, másfelől C.D. polgármesterjelölt Kiadványban megjelölt fényképe nem azonos a www.valasztas.hu honlapon szereplővel. Ugyanakkor a tényállás részben téves megállapítása a később kifejtettekre tekintettel nem vezetett az NVB határozatának megváltoztatásához.

[46] A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között alapelvét.

[47] Az Alkotmánybíróság a 3096/2014. (IV. 11.) AB határozatában kifejtette, hogy a sajtószabadság a demokratikus és alkotmányos politikai rendszerek egyik legfontosabb intézménye, garanciája és eszköze. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a sajtószabadság korlátozásának alkotmányossági mércéi eltérnek az egyes tömegkommunikációs eszközök tekintetében. Az írott sajtó esetében az Alkotmánybíróság a lapalapítás korlátlan szabadságát tekintette mérvadónak, és e körben a sajtó befolyásoló ereje és hatásmechanizmusa sem válhatott korlátozást igazoló indokká. Ennek értelmében a sajtótermékek nem szankcionálhatók az általuk nyújtott tájékoztatás jellege, minősége miatt. Bizonyos körben kivételt jelenthetnek ez alól a közhatalmi szerv által fenntartott, közpénzből működtetett sajtótermékek. A helyi önkormányzatok az egységes állami szervezetrendszer részeként működnek. A tevékenységük tehát mind a helyi közhatalom gyakorlása, mind a felhasznált közpénzek miatt más kapcsolatba hozható a társadalom tagjainak tájékozódáshoz való jogával. Erre tekintettel az ilyen sajtótermék által nyújtott tájékoztatásra mégis előírhatók bizonyos követelmények. A közpénzből fenntartott önkormányzati lapok szerkesztési gyakorlatát választási kampányidőszakban a Ve. követelményei korlátozhatják.

[48] Az Alkotmánybíróság IV/579/2018. AB határozata [33] bekezdésében hangsúlyozta, hogy alkotmányjogi szempontból nem kifogásolható, ha a választás idején az alapvetően közpénzből működtetett állami médiaszolgáltatón az NVB és a Kúria – az általuk megállapított tényállás alapján – számon kéri a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában védett esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek közötti alapelv megsértését. A Kúria Kfv.I.37.435/2018/3. számú végzéséből következően az Alkotmánybíróság ezt a megállapítást a közmédiára vonatkozóan tette, de alkalmazandó a helyi önkormányzati, közpénzből finanszírozott nyomtatott sajtó tekintetében is.

[49] Az Alkotmánybíróság a IV/2242/2024. AB határozatában kiemelte, hogy a választások tisztaságának megőrzése és a választási eljárásnak a demokratikus legitimáció biztosításában megnyilvánuló funkciója olyan alkotmányos értékekkel bírnak, amely korlátot állíthat az önkormányzati forrásból eredő, konkrét jelölő szervezet felé irányuló segítség elé, különösen, ha annak egyértelműen felismerhető hatása a konkrét jelölő szervezet kampányeszközei hangsúlyos elemeinek a közvetítése a választók felé, az elemeknek a nyilvánosság felé megtöbbszörözése, sulykolása révén. ([45] bekezdés).

[50] A Kúria a Kvk.IV.37.359/2014/2. számú végzésében rámutatott, hogy a választási kampány a jelölő szervezetek és a jelöltek közötti verseny, amelynek kifejezett célja a választópolgári akarat befolyásolása, formálása, a választópolgárok meggyőződésének kialakítása. A kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye, az egyenlő esély elve a választási kampány idején akkor érvényesül, ha a jelölő szervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív, külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. Megbomlik a választási versengésbeli esélyegyenlőség akkor, ha valamely jelölő szervezet vagy jelölt a kampány időszakában olyan támogatásban részesül, olyan segítséget kap, amely őt észszerű indok nélkül privilegizálja más szervezetekhez és jelöltekhez képest. A választási versengés során megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény avagy látszat, amikor a helyi közhatalom a választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel.

[51] A Kvk.III.37.236/2018/4. számú kúriai végzés kimondta, hogy választási kampányidőszakban egy önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság által kiadott sajtótermék tartalmának összeállítása során különös figyelmet kell fordítani a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvének biztosítására.

[52] A Kiadvány sajtóterméknek minősül, amelyet Budapest Kerület Önkormányzata alapított, és a kérelmező gazdasági társaság ad ki, amelynek tulajdonosa Budapest Kerület Önkormányzata.

[53] Az előző pontban írtakra figyelemmel a Kiadvány egy önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság által kiadott sajtótermék, amelyre a választási időszakban vonatkozik a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek alapelve, továbbá irányadók rá a fent hivatkozott alkotmánybírósági határozatok és kúriai döntések.

[54] A Kiadvány kiadóját megilleti a szerkesztési szabadság, azonban be kell tartania az esélyegyenlőség elvét, ami elsődlegesen azt jelenti, hogy a választási kampány során minden jelöltnek azonos megjelenést szükséges biztosítania, nem helyezhet észszerű indok nélkül egy jelöltet a többi jelölthöz képest privilegizált helyzetbe.

[55] A kérelmező által sem vitatottan a Kiadvány jelen eljárás tárgyát képező 14. és 15. lapszámában valamennyi polgármesterjelölt fényképe megjelent, azonban kettő jelölt fényképén megtalálható az őt jelölő szervezet logója és neve, ezzel szemben a többi négy jelölt fényképe az őket jelölő szervezet logója és megnevezése nélkül került közzétételre. Ez a tény önmagában megalapozza a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt jelöltek és jelölő szervezetek esélyegyenlősége alapelvének megsértését, mert ahogyan azt az NVB határozatának [31] bekezdés második mondata helyesen tartalmazza, a választópolgárokat a szavazatok leadása során nem csak a jelölt személye, hanem az őt állító jelölő szervezet is befolyásolja a pártszimpátia okán. Ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy a két jelölt fényképén mekkora a logó nagysága, illetve hogy a QR-kódon keresztül a választó a jelöltekről tájékozódhatott.

[56] Köztudomású tény, hogy a helyi önkormányzati választásokon is jelentőséggel bír a jelölt személyén kívül az őt jelölő szervezet, amely befolyásolja a választó döntését a szavazás során. A kérelmező az esélyegyenlőség alapelvét akkor tartotta volna be, ha vagy valamennyi jelöltről közzétett fényképen szerepel a jelölő szervezet logója és/vagy megnevezése, vagy ezek egyik fényképen sem jelennek meg.

[57] A Kúria kiemeli, az esélyegyenlőség elvének jelen tényállásra alkalmazása során nem bír jelentőséggel az, hogy a kérelmező négy jelölt tekintetében bizonyítottan azokat a képeket jelentette meg a Kiadványban, amelyeket ők küldtek be a kérelmező felhívására. Ugyanis a kérelmező feladata a választási időszakban a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség biztosítása, amelynek ebben a körben – a korábban írtaknak megfelelően – akkor tett volna eleget, ha valamennyi jelöltről azonos módon jelenteti meg a fényképét (vagy logó és megnevezés nélkül vagy logóval és/vagy megnevezéssel).

[58] Szintén nincs relevanciája annak, hogy a kérelmező a többi jelölthöz hasonlóan felhívta-e C.D. polgármesterjelöltet portréfotó beküldésére és ennek a felhívásnak eleget tett-e C.D. avagy nem. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében állította, hogy a felhívás C.D. felé megtörtént, aki adathordozón küldte meg a közzétenni kívánt fényképet. Ezt a tényt azonban a kérelmező nem igazolta. A fent kifejtett jogi érvelésre tekintettel az ügy jogi megítélését nem befolyásolja az, hogy megtörtént-e a felhívás és a fotóküldés.

[59] A Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontját alkalmazva helybenhagyta.