KÜ BH 2024/245

[1] X.Y. a jelölőszervezetek polgármesterjelöltje (a továbbiakban: kérelmező) a hivatalos Facebook oldalán tartalmat tett közzé, amely az alábbi szöveget tartalmazta: „Kezdeményezésemre 2007 óta, Szt. Flórián napján tartja a kerület ünnepségét, […]. Isten éltesse a kerületet!”

[2] A. B. egyéni választókerületi képviselőjelölt (a továbbiakban: érintett) a Helyi Választási Bizottságához (a továbbiakban: HVB) benyújtott kifogása szerint a kérelmezőtől származó fenti tartalom a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 140. §-a értelmében kampányeszköznek, a tartalomnak a kérelmező részéről történő felhasználása a Ve. 141. §-a értelmében kampánytevékenységnek minősül. Az érintett állítása szerint a közzétett tartalom nem felel meg a valóságnak, mivel a rendezvény kezdeményezője a képviselő-testület frakciójának akkori vezetője, C.D. képviselő volt. Az érintett szerint a sérelmezett tartalom azon állítása is valótlan, amely szerint a rendezvény megtartására 2007. óta kerül sor, mivel az első ilyen rendezvény 2008-ban volt. A kifogásában azt is állította, hogy a kérelmező a rendelet megalkotásának idején (2007-ben) polgármester volt, így „tudja, hogy a sérelmezett tartalom szerinti állítása valótlan, továbbá alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére.” A kifogásban megjelölt jogszabálysértés a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt alapelvek megsértése volt.

[3] A HVB a 183/2024. (V. 7.) számú határozatával a kifogásnak részben helyt adott. Megállapította, hogy a kérelmező hivatalos Facebook-oldalán valótlan tartalmat jelenített meg azzal, hogy kijelentette, az ünnepség megrendezésére 2007-től az ő kezdeményezésére kerül sor. Megállapította a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt alapelvek megsértését, a kérelmezőt eltiltotta a további jogsértéstől és a kifogást a bírság kiszabására vonatkozó részében elutasította.

[4] A kérelmező fellebbezést nyújtott be a HVB határozata ellen a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának, illetve a Ve. 218. § (1) bekezdésének megsértésére hivatkozva. Kifejtette, hogy sem a kifogás, sem a HVB határozata nem jelöli meg, hogy az általa tett tényállításokkal a választási eljárásban érintett résztvevők mely jogait sértette meg, vagy azok mely érintett jelölt esélyeire voltak hatással. Előadta, hogy a bejegyzésben közölt tényállításokat a kampány során megengedett szólásszabadság keretén belül tette.

[6] A Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB) a 22/2024. (V. 13.) FVB határozatával a HVB határozatát akként változtatta meg, hogy megállapította a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelv megsértését, valamint a jogsértőt eltiltotta a további jogsértéstől.

[8] Az FVB álláspontja szerint az érintett által a kifogásban megjelölt állítások nem értékítéletet, hanem tényközlést tartalmaznak, nevezetesen két tény közlését: kinek a kezdeményezésére és mikortól ünnepli a kerület a napját Szent Flórián napján. Kérelmező a fellebbezésben nem adott elő olyan bizonyítékot, amely cáfolta volna a HVB döntését.

[10] Kifejtette, hogy a választói akarat befolyásolása szempontjából van jelentősége annak a ténynek, hogy kinek a kezdeményezésére ünneplik X. napját, ugyanis ez a kezdeményezés egy, a polgárok számára egyértelműen pozitív üzenetet hordozó esemény létrehozatala. Ezért a kérelmező azon a valóságot elferdítő tényállítása, amely szerint az ő kezdeményezésére ünneplik ezt a napot alkalmas a választók megtévesztésére és a kérelmező választási esélyeinek növelésére.

[11] Kifejtette, hogy választási ügyekben gyakori az eredménykommunikáció, azaz, amikor a képviselő a választáson ismét meg kívánja mérettetni magát, a kampány során az elért eredményeire hivatkozik, és minden olyan eredményt, amely ahhoz a politikai közösséghez kötődik, amelynek az érintett képviselő is tagja, saját eredményeként is feltünteti. Az 3313/2019. (XI. 21.) AB határozatra hivatkozva rögzítette, hogy ez a Ve. alapelveinek sérelmét önmagában nem alapozza meg. Nem terjeszthető ki azonban ez az eredménykommunikáció a hamis tényállításokra.

[13] Mindezek alapján az FVB megállapította a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt választási alapelv megsértését és a kérelmezőt, mint jogsértőt a Ve. 218. § (1) bekezdés b) pontja alapján eltiltotta a további jogszabálysértéstől.

[14] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a 122/2024. (V. 13.) FVB határozat megváltoztatását kérte. Álláspontja szerint az FVB határozata jogszabálysértő, mert sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában megfogalmazott alapelvet és a Ve. 218. § (1) bekezdésébe ütközik.

[15] Felülvizsgálati kérelméhez csatolta a C.D.-vel folytatott elektronikus levelezést, amelyben elismeri, hogy a kérelmező javaslatára módosult a rendezvény időpontja minden év május 4. napjára.

[16] A kérelmező álláspontja szerint mind a HVB, mind az FVB határozata sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, mivel a kérelmező véleménynyilvánításának szabadságát korlátozva, „kvázi” bíróságként eljárva, a kérelmezőt a rendes bírósági eljárások kontradiktórius jellegére szorítva állapította meg, hogy a kérelmező nem csatolt bizonyítékokat tényállításának alátámasztására. Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy az elsőfokú eljárásban erre a kérelmezőnek nincs is jogszerű lehetősége. Arra is hivatkozott, hogy a választási bizottságok nem jogosultak a jogsértőtől bizonyítékok bekérésére, valamint részletes bizonyítási eljárás lefolytatására, tevékenységük szigorúan a választási törvényben foglaltak és a választási eljárásra irányadó joggyakorlat érvényesítésére szorítkozik.

[17] A kifogásolt tényállítás vonatkozásában a választási bizottságok kizárólag a tényállítás első részét értékelték, a teljes tényállítás nem a rendezvény kezdeményezésére, hanem Szent Flórián halálának (május 4.) napján való megrendezésére irányult.

[18] Az Alkotmánybíróság 9/2015. (IV. 23.) és 2107/2018. (IV. 9.) AB határozatára hivatkozva kifejtette, hogy az FVB határozata jogsértő, mivel a kérelmező véleménynyilvánítási szabadságába tartozó tényállítás történt.

[19] A Kúria felhívására az érintett a bírósági eljárásban nyilatkozattételi jogával élt, nyilatkozatában az FVB határozatának helybenhagyását kérte.

[20] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozott.

[23] Mind a HVB, mind az FVB megállapította, hogy a kifogásolt Facebook-bejegyzés a Ve. 141. §-a értelmében kampánytevékenységnek minősül. A Ve. 141. §-a szerint „Kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.” A Kúria egyetért azzal, hogy a kifogásolt tartalom kampánytevékenységnek minősül. Azt kampányidőszakban polgármesterjelölt hozta nyilvánosságra, tartalmában alkalmas, hogy a választói akaratot befolyásolja vagy legalábbis megkísérelje.

[24] Az FVB határozatában áttekintette az értékítélet (véleménynyilvánítás) és a tényállítás, mint kampánytevékenység végzésére vonatkozó alkotmánybírósági és kúriai gyakorlatot, és arra a megállapításra jutott, hogy a kifogásban sérelmezett bejegyzés nem értékítéletet, hanem tényközlést tartalmaz, nevezetesen két tény közlését: kinek a kezdeményezésére ünnepli a kerület napját Szent Flórián napján és mikortól. Az FVB szerint ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása ténykérdés, ezért tényállításnak tekintette a kifogásolt Facebook-bejegyzés tartalmát, mégpedig a kifogást benyújtó által csatolt okirati bizonyítékok (képviselő-testületi ülések jegyzőkönyvi kivonatai) alapján valótlan tényállításnak.

[26] Az Alkotmánybíróság felülvizsgálati kérelemben is hivatkozott 9/2015. (IV. 23.) AB határozata és a 3107/2018. (IV. 9.) AB határozata választási kampányban a véleménynyilvánítás és a tényállítás elhatárolásával kapcsolatos. Ezen döntések közös üzenete, hogy alapvető alkotmányossági kérdés, hogy egy választási kampány során tett kijelentés tényállításnak vagy értékítéletnek minősül-e. Az Alkotmánybíróság egyfelől megerősítette, hogy az elhatárolásnak választási kampány során is alkotmányjogi jelentősége van, mivel a tényállításokra és az értékítéletekre eltérő mércék alkalmazandók. Másfelől ugyanakkor az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatából az is egyértelműen kirajzolódik, hogy a tényállításokra vonatkozó, a jogszerűtlenség megállapíthatósága tekintetében megengedőbb teszt alkalmazására ez esetben kifejezetten szűk körben van csak lehetőség, vagyis a tényállítás alkotmányjogi fogalmát megszorítóan kell értelmezni. Az Alkotmánybíróság szerint egy kijelentés értékelése nem történhet csupán „megragadva a kijelentés direkt tartalmánál”, hanem a mérlegelést a választási kampány felfokozott helyzetét és az ügy összes körülményét figyelembe véve kell elvégezni. [3107/2018. (IV. 9.) AB határozat Indokolás (28)]

[27] A Kúria a Facebook bejegyzésben szereplő kifogásolt tartalmat megvizsgálva, maga is úgy ítélte meg, hogy a bejegyzés szerinti kijelentés kampánycélú (eredménykommunikáció) tényállításnak tekinthető, ezért az abban foglaltak valóságtartalmának vizsgálatára a kifogás elbírálása során a kifogást tevő által rendelkezésre bocsátott bizonyítékok alapján – a Ve. 218. § (1) bekezdésének megfelelően – került sor. E vonatkozásban a felülvizsgálati kérelemben megjelölt eljárási szabály megsértése nem volt megállapítható.

[28] A HVB és az FVB a vitatott állításnak a „kezdeményezésemre” megfogalmazását egyaránt a szó köznapi használata és jelentéstartalma alapján úgy értelmezte, hogy azzal a kérelmező azt kívánta kifejezésre juttatni, hogy „rendezvény rendszeres megünneplése az ő nevéhez köthető”. Ez az érvelés a „kezdeményezés” kifejezést lényegében az „előterjesztés” fogalmával azonosította, ezért jutott arra a következtetésre, hogy csak az a személy lehet a kezdeményező, aki a kerület napja megünnepléséről szóló rendelet megalkotásáról szóló napirendi pont előterjesztőjeként volt a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvében feltüntetve. Ez a személy pedig az iratok alapján nem a kérelmező, hanem a kifogásban megnevezett C.D. önkormányzati képviselő, a párt egykori frakcióvezetője volt.

[29] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a fentiek kapcsán azzal érvelt, hogy az eljárt választási bizottságok kizárólag a tényállítás első részét értékelték a teljes tényállítás helyett, holott a teljes tényállítás nem a kerület napjának kezdeményezésére, hanem annak Szent Flórián halálának napján (május 4.) való megrendezésére irányult.

[30] A Kúria a tényállítás valós tartalmának értékelése során figyelemmel volt az Alkotmánybíróság 3107/2018. (IV. 9.) határozatában megnyilvánuló azon gyakorlatára, mely szerint „[28] 3.2. […] a politikai vitának a választási kampány során különösen is felfokozott körében a tényállítások meghatározása nem történhet önmagában a bizonyíthatósági teszt köznapi értelemben vett automatikus alkalmazásával, azaz nem szorítkozhat kizárólag a vizsgált kijelentés szó szerinti tartalmának értékelésére. A közügyek intenzív vitájában résztvevők jogi felelősségre vonásához nem elegendő annak kimutatása, hogy a vizsgált megszólalás bizonyos elemei ténylegesen, objektív módon cáfolhatók. A vitatott kijelentés értékelését arra is figyelemmel kell elvégezni, hogy a kijelentés a választási kampány speciális szituációjában milyen valódi jelentést hordoz a kampányüzenetek címzettjei, a választópolgárok számára. Ennek az értékelésnek a szemléletét az határozza meg, hogy a közügyek demokratikus vitája során a vita érintettjei a politikai történéseket a maguk összefüggéseiben értelmező polgárok, akik tisztában vannak a pártpolitikai véleménynyilvánítások, különösképpen a kampányolás figyelemfelkeltésre és túlzásokra hajlamos jellemzőivel.” (7/2014. (III. 7.) AB határozat, Indokolás [57]).

[31] Mindezek alapulvételével megállapítható, hogy a bejegyzés szövegéből a „kezdeményezésemre” szóhasználat kiragadása és annak megszorító értelmezése a teljes tényállítás jelentéstartalmának téves értékeléséhez vezetett. A bejegyzésből ugyanis tényszerűen csak az állapítható meg, hogy a kérelmező kezdeményezésére ünneplik 2007 óta május 4-én a kerület napját. E tényállítás valóságtartalmát a felülvizsgálati kérelemhez mellékelt email-ek, a C.D.-vel folytatott elektronikus levelezés adattartalma egyértelműen alátámasztja. A kérelmező sem vonta kétségbe az eljárás során az előterjesztő személyét, nem állította, hogy 2007-ben a kerület napja megrendezését polgármesterként ő javasolta, ellenben az, hogy milyen dátumhoz kapcsolódva kerüljön megünneplésre, már az ő személyes javaslatához fűződik, amit a felülvizsgálati eljárásban az előterjesztő nyilatkozatával is igazolt.

[32] A Ve. 225. §-a alapján a fellebbezésben és a bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. A Ve. 225. §-ában foglalt, a jogorvoslat során felhozható új tényeknek, bizonyítékoknak oksági kapcsolatban kell lenniük a kifogás tárgyával, a sérelmezett tevékenységgel, a sérelmezett jogszabállyal. (Kvk.V.37.197/2014/3. BH 2014.377.)

[33] A Kúria a bizonyítékokat megvizsgálta és értékelte az eljárás addigi adataihoz képest. A kérelmező felülvizsgálati kérelmét már a fellebbezésében is hivatkozott Facebook bejegyzés valóságtartalmának téves megállapítására és Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti alapelvi rendelkezés és a Ve. 218. § (1) bekezdésének megsértésére alapította. A felülvizsgálati eljárásban ehhez kapcsolódó bizonyítékot nyújtott be, ezért annak figyelembevételére jogszerű lehetőség volt. A becsatolt iratok alapján valós tény tehát az ügyben, hogy az előterjesztő által benyújtott javaslatban szereplő március 4. helyett, a kérelmező kezdeményezésére – a Kulturális és Turisztikai Bizottság jóváhagyásával – módosult a kerület napja megünneplésének időpontja.

[34] Mindezek alapján nem állapítható meg a hamis tényállítás, épp ellenkezőleg: valós tények alapján kampányidőszakban közreadott olyan eredménykommunikációról van szó, amelyben a polgármesterjelölt a kerület életében, a hagyományok szerint korábban is jelentős (búcsú)napnak számító dátumra és ahhoz köthető kulturális eseményre hívja fel a figyelmet.

[36] A Kúria mindezen indokok alapján megállapította, hogy a kifogásolt kampányüzenetnek minősülő bejegyzés során nem sérült a Ve. 2. §-ában foglalt egyik alapelv sem, mind a HVB, mind az FVB jogellenesen – kampányidőszakban a szólás-és véleménynyilvánítási szabadságot megsértve – értékelte a Facebook-bejegyzést tartalmát. Mindezekre figyelemmel a Kúria a Fővárosi Választási Bizottság 122/2024. (V. 13.) FVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján úgy változtatta meg, hogy a kifogást elutasította.