KÜ BH 2024/247

[1] A kérelmező az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők – közös eljárásban, 2024. június 9. napjára kitűzött – 2024. évi általános választásán az érintett településen független polgármesterjelölt és egyéni listás jelölt volt.

[2] A község egy szavazókört alkot, a választópolgárok száma 2024. március 11-én 245 fő, a szavazóköri névjegyzék előállításakor (2024. március 13.) 246 fő, 2024. június 3-án 278 fő, a választás napján, 2024. június 9-én 348 fő volt.

[3] A választást követően a helyi lakosok nevük, lakcímük, személyazonosító igazolványuk száma megadása mellett petíciót indítottak, a Helyi Választási Bizottság részére leadott 5 ív összesen 59 aláírást tartalmaz. A petíció szövege a következő: „Tisztelt Választási Bizottság! A 2024. június 9-én az Önkormányzati választáson szembesült a falu lakossága, hogy nem a tényleges itt lakó választópolgárok döntöttek a polgármester személyéről és a képviselő testület tagjairól. Autóztatás történt, melyről fotók készültek. Az újonnan betelepült választópolgárok segédeszközöket használtak, papírra vetett listával érkeztek. Szeretnénk élni a demokratikus jogainkkal, hiszünk a tisztességes választásban és kérjük a választás ismétlését. Aláírást gyűjtöttünk és követeljük a tisztességes újraválasztást.”

[4] A Helyi Választási Bizottság a polgármesterválasztás eredményét a 25/2024. (VI. 9.) HVB számú határozatával a mellékletben csatolt szavazóköri jegyzőkönyv szerint állapította meg: a település megválasztott polgármestere X.Y. 153 érvényes szavazattal. A kérelmező 105, a további két jelölt 2, illetve 4 szavazatot kapott. Az eredményt megállapító jegyzőkönyv szerint a névjegyzékben lévő választópolgárok száma 348, a megjelent választópolgárok és az urnában lévő, leadott szavazólapok száma egyaránt 278, az érvényes szavazólapok száma 264, az érvénytelen szavazólapok száma 14.

[5] A kérelmező a HVB határozatával szemben előterjesztett fellebbezésében a határozat megsemmisítését és a választás megismétlésének elrendelését kérte.

[6] Előadta, hogy közvetlenül a választás előtt a nyilvánosan elérhető adatokból tudomására jutott, hogy a 2024. évi helyi önkormányzati választások során a településen a választási eljárás alapelveivel összefüggő jogszabálysértés történt. A község területén 2019. évi választások alkalmával 282, 2024. március 13-án 246 választásra jogosult személy volt, 3 nappal a választás előtt számuk 348-ra ugrott. A bejelentkezések nagy része az utolsó napokra esett. Megállapítható ezért, hogy a választás tisztaságát, rendjét befolyásoló gyakorlat került folytatásra, mely alapján alaposan feltételezhető a választás eredményének befolyásolása. Tudomása szerint az érintett választásra jogosultak körében több esetben tartózkodási helyként került megadásra a településen található cím, amely sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) átjelentkezésre vonatkozó 250. §-át is.

[8] Hivatkozása szerint fényképpel is bizonyítható, hogy a választás napján szervezetten, kisbuszokkal hordtak frissen, fiktív lakóhelyet létesített szavazókat a szavazóhelyiségbe. Ezt a fényképeken túl a Helyi Választási Bizottság tagjai is látták, tanúkkal is bizonyítható a jogsértés. A „buszoztatás” miatt a szavazás során többször is hosszú sorok alakultak ki, a helyiek (tehát valóban több éve életvitelszerűen a községben élő lakosok) legnagyobb megdöbbenésére. E tény bizottsági és más szavazópolgárok által bizonyítható. Van olyan bizottsági tag, akinek a lakcímére jó néhány frissen lakóhelyet létesített szavazó lett bejelentve. A bizottsági tagok, mint tanúk igazolják, hogy volt olyan szavazó, aki a Helyi Választási Bizottság elnökének kérésére az igazolványa helyett azt a nyomtatványt adta oda, amire leírták neki, hogy kire, melyik polgármesterre és képviselőre kell szavazni. Ilyen nyomtatványt („puskát”) a szavazólapok mellett, a borítékba bedobva is találtak a bizottsági tagok. Joggal feltételezhető, hogy üres telekre/telkekre is jelentettek be embereket. A fiktív lakcím létesítést bizonyítja az a tény is, hogy egy tulajdonos nem adott engedélyt az ingatlanába történő bejelentkezésre, ez esetben rendőrségi eljárás is folyamatban van. A rendőrségi bejelentést a fellebbezéséhez csatolta.

[9] Előadta, hogy a faluban életvitelszerűen élők aláírásokat gyűjtenek, mert szeretnének a saját sorsukról maguk dönteni, nem pedig a rengeteg bejelentett, fiktív szavazó segítségével megválasztott jelölt vezetése alatt élni. A jogorvoslati kérelem benyújtásakor összegyűjtött aláírásokat tartalmazó petíciót a fellebbezéséhez csatolta.

[11] A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Területi Választási Bizottság 127/2024. (VI. 14.) számú határozatával a helyi Választási Bizottság határozatát helybenhagyta.

[12] Indokolása szerint a Ve. 241. §-a alapján a választás eredménye elleni jogorvoslat - annak speciális jellege miatt csak - valamely szavazóköri eredmény törvénysértő megállapítására, illetve a szavazóköri eredmények törvénysértő összesítésére vagy a mandátumkiosztás szabályainak megsértésére hivatkozással terjeszthető elő. A választási eredmény megváltoztatására olyan tényállás nem szolgálhat alapul, amely közvetlenül nem befolyásolta a szavazatszámláló bizottság szavazóköri tevékenységét, feladatellátását. A választási eredmény elleni jogorvoslat annyiban is speciális az egyéb választási jogorvoslathoz képest, hogy a törvénysértés pontos megjelölése mellett annak bizonyítékait is olyan fokon kell megjelölni, illetve hivatkozni, amely legalább a valószínűsítés szintjén alátámasztja az eredmény megállapítása során bekövetkezett jogsértéseket. A választás eredményének megsemmisítésére és a szavazás megismételtetésére jogsértés megvalósulása esetén csak abban az esetben kerülhet sor, ha kimutatható a jogsértés érdemi kihatása.

[13] Kifejtette, hogy a kérelmező fellebbezésében a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt alapelvek, továbbá a Ve. 250. §-ának megsértését állította lényegében ugyanazon körülmények alapján, amelyeket a Helyi Választási Bizottságához benyújtott kifogásában, illetve az azt elbíráló 25/2024. (VI. 9.) HVB határozata ellen benyújtott fellebbezésben is leírt. A Területi Választási Bizottság álláspontja szerint a vélelmezett alapelvi sérelmeket, illetve az általa hivatkozott jogszabályhelyeken található rendelkezések megsértését a becsatolt bizonyítékok nem támasztják alá, az átjelentkezést szabályozó Ve. 250. §-ának pedig – a Ve. 301. §-a alapján – csak a (6) és (7) bekezdése alkalmazandó a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán.

[14] A kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben kérte a Területi Választási Bizottság határozatának megváltoztatását, a polgármester-választásra, a képviselő-választásra és a vármegyei közgyűlés tagjainak választására vonatkozó szavazóköri eredményt megállapító döntést megsemmisítését, továbbá a polgármester-választásra, a képviselő-választásra és a vármegyei közgyűlés tagjainak választására vonatkozó szavazás megismétlésének elrendelését, valamint a jogszabálysértés tényének megállapítását.

[15] Felülvizsgálati kérelmében részben megismételte, részben kiegészítette korábbi előadását: az adatigénylés keretében lekért választói névjegyzék alapján a választópolgárok száma 2024. március 13-án 246 fő, június 5-én 300 fő, június 6-án 333 fő és június 9-én 348 fő volt, a választások előtt tehát 102 fővel nőtt. Egyes ingatlanokba 6–10 fő jelentkezett be, és a Helyi Választási Bizottság két tagjához további 8–8 fő került bejelentésre.

[16] Hivatkozása szerint ezen adatok közhiteles nyilvántartásból ellenőrizhetőek, bizonyíték csatolására ebben a körben nincs lehetősége, mivel a névjegyzékből igényelt adatokat meg kellett semmisíteni, így a bizonyítási lehetősége korlátozott, azonban a választói névjegyzék adatai a választási bizottságok számára hozzáférhetőek, így a bizonyítás keretében ezen adatokat a Helyi és a Területi Választási Bizottság is beszerezhette volna.

[17] A Területi Választási Bizottság – a Ve. 43. (l) bekezdésében foglaltak megsértésével – a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján nem tisztázta a döntéshozatalhoz szükséges tényállást, a bemutatott, jelentős súlyú jogsértések szükségképpen kihatottak a választási eredményt megállapító döntésre, a Területi Választási Bizottság határozata a Helyi Választási Bizottság határozatára is kiterjedően sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b) és e) pontja szerinti választási alapelveket.

[18] A polgármesterválasztáson nyertes jelölt a Kúria felhívására tett észrevételeiben előadta, hogy mindent megtett a választások tisztasága érdekében, a lakosságszám növekedésével kapcsolatos tényekről a felülvizsgálati kérelemből szerzett tudomást, azt nem befolyásolta.

[19] A felülvizsgálati kérelem polgármester-választással kapcsolatos részében alapos, ezt meghaladóan a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának volt helye.

[20] A kérelmezőnek, mint az adott választókerületben nyilvántartásba vett polgármesterjelölt érintettsége a bírósági felülvizsgálattal támadott választási határozat kapcsán fennáll.

[21] Rögzíti ugyanakkor a Kúria, hogy a Területi Választási Bizottság a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozatával a kérelmezőnek a polgármesterválasztás eredményét megállapító elsőfokú választási határozat elleni fellebbezését bírálta el, a Helyi Választási Bizottság 25/2024. (VI. 9.) HVB számú határozatának és a fellebbezésnek nem volt tárgya a helyi önkormányzati képviselők és a vármegyei közgyűlés tagjai választásának szavazóköri eredményét megállapító döntés. A Ve. 222. § (1) bekezdés első fordulata szerint bírósági felülvizsgálati kérelem a választási bizottság másodfokú határozata ellen nyújtható be. Figyelemmel arra, hogy a helyi önkormányzati képviselőválasztás és a vármegyei közgyűlés tagjai választásának szavazóköri eredményét illetően a másodfokú választási bizottság nem döntött jelen ügyben, ezért nincs olyan érintett sem, aki/amely bírósági felülvizsgálati kérelmet terjeszthetne elő e tárgykörökben. Emellett a kérelmező fellebbezésében nem állította a Ve. 2. § (1) bekezdés b) pontjában rögzített, a választási eljárásban való önkéntes részvételre vonatkozó alapelv sérelmét, így e körben sem hozott a Területi Választási Bizottság másodfokú határozatot. Mindezek alapján a kérelmező felülvizsgálati kérelmének a helyi önkormányzati képviselőválasztására és a vármegyei közgyűlés tagjai választására, valamint a választási eljárásban való önkéntes részvételre vonatkozó alapelv sérelmét állító részét a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pont második fordulata alapján érdemi vizsgálat nélkül el kellett utasítani.

[22] A Kúria az ügy érdemét illetően kiemeli, hogy a választás eredményét megállapító határozat ellen előterjeszthető jogorvoslati kérelemre a Ve. sajátos rendelkezéseket tartalmaz.

[23] A Ve. 211. §-a alapján a szavazatszámláló bizottság tevékenysége és döntése ellen – a szavazóköri eredményt megállapító döntés kivételével – kifogást lehet benyújtani. A Ve. 241. § (1) bekezdése szerint a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye. A (2) bekezdés kimondja, hogy a választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen a) a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy b) a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani. (Kvk.VI.37.524/2018/2. Indokolás [14], [15], [18])

[24] A fellebbezéssel támadott elsőfokú választási határozat kizárólag a 001. szavazókör polgármester választásról szóló jegyzőkönyvén alapul. A polgármester-választásról az adott szavazókörben kiállított szavazóköri jegyzőkönyv a szavazóköri választás eredményének összefoglalója, és mint ilyen a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének minősül.

[25] Ezért a szavazóköri jegyzőkönyv adataival, így a választópolgárok számával kapcsolatos jogorvoslati kérelmet a Ve. 211. §-a, a 241. § (1) bekezdése és a (2) bekezdés a) pontja értelmében a polgármester választás eredményét megállapító választási határozattal szembeni fellebbezésben lehet előterjeszteni. A fellebbezés alapján a másodfokú választási bizottság, és a határozata ellen előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelem alapján a Kúria a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvényességét köteles megvizsgálni a jogorvoslati kérelemben előadottak szempontjából. A döntés akkor törvényes, ha mind az alaki, mind a tartalmi követelményeknek megfelel. A választási határozattal szembeni hatékony bírósági jogorvoslat érvényesülése érdekében a tartalmi követelmények keretében a választás és a választási eljárás alapelveinek érvényesülése is vizsgálható.

[28] A Kúria megállapította, hogy a kérelmező megalapozottan hivatkozott arra, hogy a Területi Választási Bizottság megsértette a Ve. 43. § (1) bekezdését, mert határozatában nem rögzítette a fellebbezés elbírálásához szükséges tényeket sem a választópolgárok választási nyilvántartásokból elérhető száma, növekedése, a növekedés időpontja, továbbá a választás napján történtekkel kapcsolatos események, valamint a választópolgárok petíciója tekintetében, és a kérelmező által csatolt, illetve hivatkozott bizonyítékokat egyáltalán nem értékelte. Mivel a Kúria a bírósági jogorvoslati eljárásban a Ve. 231. § (5) bekezdése értelmében köteles a választási jogvitát érdemben lezárni, a Kúria az ügy eldöntéséhez szükséges tényállást jelen határozatában fentebb rögzítette, továbbá mérlegelte a rendelkezésre álló bizonyítékokat, és arra a következtetésre jutott az alábbi indokok alapján, hogy az érintett szavazókörben sérült a választás tisztasága megóvásának és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének választási alapelve.

[29] Az Alaptörvény XXIII. cikk (5) bekezdése szerint „A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a választópolgár lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén választhat. A választópolgár a szavazás jogát lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén gyakorolhatja.” A Ve. 168. §-a szerint a választópolgár a lakcíme szerinti szavazókörben szavazhat. A lakóhely megválasztásának joga szabad, és az Alkotmánybíróság a lakcímbejelentés és a választójog összefüggéseit vizsgálva a 3063/2022. (II. 25.) AB számú határozatában rámutatott, hogy a lakóhely fogalma [a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 5. § (2) bekezdés] nem követeli meg az életvitelszerű ott tartózkodást, az elsősorban az állam és a polgár közti hivatalos kapcsolattartást szolgálja. Ebből következik, hogy a választási eljárásban a lakcím sem feltételezi, hogy a választópolgár életvitelszerűen a bejelentett lakcímén tartózkodjon. Mivel azonban a lakcím alapozza meg, hogy a választópolgár egy adott település polgármester választásán részt vehessen, jelen esetben a Ve. tételes jogi rendelkezéseinek betartása ellenére - a lakcím-bejelentéshez kapcsolódó rendeltetésellenes joggyakorlás miatt - a választás alapelveinek sérelme következett be az alábbiakban kifejtettek szerint. Az alapelvi sérelmek egyedi esetben történő vizsgálhatóságára az Alkotmánybíróság hivatkozott döntésének [39] bekezdésében maga is utalt, azt – rendes bíróságokra tartozó – törvényességi kérdésnek minősítette.

[30] A Kúria rámutat, hogy a Területi Választási Bizottság az általa hivatalból ismert tényeket nem rögzítette határozatában, így a felülvizsgálati eljárás során nem álltak rendelkezésre a választási szervek által hivatalból ismert, nyilvántartott adatok az újonnan létesített lakcímek és a bejelentésük időpontja vonatkozásában. A Kúria azonban a Ve. 43. § (4) bekezdése alapján a nyilvánosan is elérhető adatokat a felülvizsgálati kérelemben foglalt adatokkal összevetette, azokat a bizonyítékok értékelésekor figyelembe vette, és tekintettel volt arra, hogy a választási jogorvoslat sommás, nemperes eljárás, amelyben hiánypótlásnak, bizonyítás felvételének nincs helye, továbbá a joggyakorlata szerint a jogorvoslati kérelmet előterjesztő fél bizonyítási kötelezettségét ezen eljárásjogi lehetőségek által meghatározott keretek között lehet csak megkövetelni [Kvk.II.37.500/2014/6.].

[31] A Kúria a szavazóköri jegyzőkönyv és a Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) hivatalos adatai (https://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/05/telepulesek/287?tab=data) alapján megállapította, hogy a kérelmező megalapozottan hivatkozott arra, hogy a településen a választópolgárok száma a szavazóköri névjegyzék előállításának időpontjától (2024. március 13.) 246 főről annak lezárásáig, illetve a választás napjáig 348 főre, azaz 102 fővel emelkedett. Az emelkedés mértéke 41,46%. Ezen belül az a választópolgárok számának településszintű bontásáról készült és közzétett statisztika (https://www.valasztas.hu/telepulesek-lakossag-es-valasztopolgarszama) szerint 2024. június 3-án, tehát a választási hét hétfőjén a választópolgárok száma még csak 278 fő volt. A szavazóköri névjegyzék kötelező lezárásának és hitelesítésének időpontjáig, 2024. június 7-ig [Ve. 106. § (1) és (6) bekezdés] a választás hetében tehát 70 új választópolgár létesített lakcímet a településen. Ez a szavazóköri névjegyzék megnyitásának adatához képest 28,45% növekedés. A településen érvényes lakcímmel rendelkezők száma az NVI statisztikai adatai szerint 2023. október 17-én 290 fő volt (https://www.valasztas.hu/telepulesek-lakossag-es-valasztopolgarszama), amely a település összes (bejelentett) lakosának teljes számát jelenti. Ezen tényadatok alátámasztják, hogy a településen közvetlenül a választás időpontja előtt a választópolgárok száma ugrásszerűen megemelkedett. Mivel a község egy szavazókört alkot, a polgármester-választás eredményét kizárólag e szavazókörben leadott szavazatok adták.

[32] A kérelmező fellebbezéséhez csatolta azt a petíciót, amelyet a fellebbezése benyújtásáig 59 helyi lakos írt alá, és amelyben azt állították, hogy a választás napján szembesültek azzal, hogy nem az ott lakó választópolgárok döntöttek a polgármester személyéről és a képviselő-testület tagjairól. Autóztatás történt, melyről fotók készültek. Az újonnan betelepült választópolgárok segédeszközöket használtak, papírra vetett listával érkeztek. A Kúria megítélése szerint az, hogy a petíciót aláírók a választópolgárok számához képest jelentős arányt képviselnek, alátámasztja, hogy aláírásukkal és adataik megadásával az általuk tapasztalt tényeket tartalmazó petíciót hitelesítettek. E tényeket ezért valósnak elfogadva és összevetve a választópolgárok számának a választást közvetlenül megelőzően bekövetkezett, kiugró emelkedésével, a Kúria arra a következtetésre jutott, hogy a településre a választópolgárok csoportosan, nagy számban, a választás befolyásolása érdekében, a választás tisztaságát és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét sértő módon jelentkeztek be.

[33] Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 31. cikk (1) bekezdése alapján „Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek.” A helyi önkormányzatok az államszervezet részei és autonómiát élveznek. A helyi önkormányzati rendszer a „nemzeti együttműködést erősíti” és a települések önfenntartási képességére, valamint a helyi közösségek öngondoskodására épül. A Kúria rögzíti, hogy a helyi önkormányzatok működésének élén a közvetlenül választott képviselő-testület áll, amelyet polgármester vezet [Alaptörvény 33. cikk (1) és (2) bekezdése]. Az Alaptörvény B. cikk (1) bekezdése szerint Magyarország független demokratikus jogállam, a jogállamiság elvéből a fentiekre tekintettel levezethető a helyi önkormányzat demokratikus jellege. A helyi önkormányzatok jellemzője, hogy kizárólag helyi szinten működnek, a helyi választópolgárok közösségét megillető jogot gyakorolnak, és ezen jogkörükben a helyi közügyeket önállóan intézik. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 2. § (1) bekezdése értelmében a helyi önkormányzás gyakorlása során „érvényre jut az állampolgári felelősségérzet”. A helyi önkormányzáshoz való jog olyan kollektív jogosultság, amelynek eredményeképpen „kibontakozik az alkotó együttműködés a helyi közösségen belül”. A Mötv. ezt a kollektív alapjogot a helyi választópolgárok közötti kooperáció, együttműködés és alkotás megvalósítása egyik eszközeként kezeli. A helyi önkormányzati tisztviselők választása tehát a helyi autonómiából, a helyi önkormányzáshoz való jogból fakad. Ennek megfelelően a helyi közösség demokratikus önkormányzati jogait sérti, ha képviselőiről olyan személyek döntenek, akik a lakcím bejelentésén túlmenően semmilyen igazolható módon nem kötődnek a településhez, illetve a helyi közösséghez. Az adott szavazókörben való szavazás jogát a polgár lakcíme alapozza meg, visszaélés esetén azonban a választójog és a lakcím közti kapcsolat megfordul: nem azért szavaz a polgár az adott szavazókörben, mert ott lakik, hanem azért létesít lakcímet, hogy az adott szavazókörben szavazhasson. A polgárok által rövid időn belül, nagy arányban tanúsított ezen magatartása sérti a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét és a választások tisztaságát.

[34] E megállapítást erősíti a kérelmező által csatolt rendőrségi jegyzőkönyv, amelyben egy, a településen ingatlannal rendelkező személy 2024. június 8-án bejelentést tett, amiatt, hogy a kérelmezőtől - a kikért szavazóköri névjegyzék alapján - tudomására jutott, hogy a tulajdonában álló ingatlanban több személy létesített lakcímet. A rendőrségi bejelentést tevő személy konkrét adatokat az ingatlanában lakcímet létesítettek számáról, a bejelentkezésük időpontjáról adatot szolgáltatni nem tudott, azonban kijelentette, hogy a bejelentkezésre hozzájárulása nélkül került sor, szállásadóként egyetlen személy bejelentkezéséhez sem járult hozzá.

[36] Összefoglalóan a Kúria tehát azt állapította meg, hogy a polgármester-választást megelőzően, a szavazóköri névjegyzék megnyitásától annak lezárásáig, illetve a választás napjáig a településen a választásra jogosultak száma 246-ról 41,46%-kal, 348-ra, ezen belül a választást közvetlenül megelőző napokon 70 fővel, azaz 28,45%-kal nőtt. Ezen objektív adatok az 59 választópolgár írásbeli nyilatkozatával alátámasztva – figyelembe véve a település nagyságát is – alátámasztják a fellebbezésben állított törvénysértést: a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése sérti a választás tisztaságának megóvását előíró Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét előíró 2. § (1) bekezdés e) pontjában rögzített választási alapelveket, mert olyan polgárok szavazatait is tartalmazhatja, akik tömegesen, közvetlenül a választás előtt kifejezetten azért létesítettek lakcímet a településen, hogy szavazataikat a választási eredmény befolyásolása érdekében leadhassák. Ez a magatartás ellentétben áll a helyi önkormányzatiság – Alaptörvény 31–32. cikkeiben megfogalmazott – lényegével, azaz azzal, hogy a helyi választópolgárok a közösségüket megillető jogaikat, így a polgármesterük megválasztásának jogát szabadon gyakorolhassák. Mivel a község egy szavazókört alkot, a polgármester választás eredményét kizárólag e szavazóköri eredmény adta, ezért a szavazóköri eredményt megállapító döntés törvénysértő volta egyértelműen kihatott a választás eredményére, illetve az azt megállapító választási határozat törvényességére.

[38] A Kúria mindezen indokok alapján megállapította, hogy a szavazatköri eredményt megállapító döntés, és az azon alapuló, a Helyi Választási Bizottság polgármester-választás eredményét megállapító elsőfokú, illetve az azt helybenhagyó másodfokú választási határozat jogszabálysértő, ezért a Területi Választási Bizottság határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta, a Helyi Választási Bizottság határozatát a Ve. 218. § (2) bekezdésének a) és c) pontjai megfelelő alkalmazásával megsemmisítette, és a szavazókörben a polgármester választás megismétlését rendelte el.

[39] A Ve. 7. §-a alapján a megismételt szavazás napját a megismételtetett szavazás napját követő harminc napon belüli időpontra tűzte ki.