KÜ BH 2024/248

[1] A kérelmező az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők – közös eljárásban, 2024. június 9. napjára kitűzött – 2024. évi általános választásán T. településen (Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye) független polgármesterjelölt és egyéni listás jelölt volt; polgármesterjelölt volt továbbá X.Y. aki jelenleg is a település polgármestere.

[3] A Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) által 2024. június 9-én kiállított, a polgármester választásáról szóló szavazóköri jegyzőkönyv (PM SZK jegyzőkönyv) a 2. oldalon az „E” rovatban feltüntetésre került a választás eredménye, amely szerint a választás eredményes volt, a megválasztott polgármester X.Y.

[4] A jelen ügy iratai között elfekszik a kérelmező fellebbezése, amelyet a HVB 16/2024. (VI. 10.) számú, a választás eredményének megállapításáról szóló határozatával szemben terjesztett elő. A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a 129/2024. (VI. 14.) számú határozatával a kérelmező fellebbezését érdemi vizsgálat nélkül elutasította a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján, megállapítva többek között, hogy a kérelmező tévesen jelölte meg a fellebbezés jogalapját, mert nem a választás eredménye elleni, Ve. 241. § (2) bekezdés a)–b) pontjára hivatkozott.

[5] Nem áll rendelkezésre arra vonatkozó adat, hogy a TVB 129/2024. (VI. 14.) számú határozatával szemben bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtottak-e.

[6] A jelen ügy alapját képező kifogást a kifogástevő nyújtotta be. A kifogástevő a HVB delegált tagja, és a kérelmező házastársa. A kifogástevő előadta, hogy a választás napján mint a HVB delegált tagja másodmagával kijelölésre került a személyi igazolványok és lakcímkártyák ellenőrzésére, és ezen feladata végzése során, illetve a személyes tapasztalatai alapján úgy látta, hogy a választás napját megelőző hetekben, napokban a településen létesített állandó lakóhellyel rendelkező személyek érkeztek szavazni, megtartva a tényleges tartózkodási helyük szerinti lakcímüket. Így a település elkövetkező 5 évéről olyan személyek döntöttek, akik eddig sem éltek ott és ezután sem fognak ott élni. Tényként hivatkozott arra, hogy a 24 újonnan bejelentett állandó lakos a jelenleg is polgármester családi, rokoni és baráti köréből került a településre. A házastársának, a polgármesterjelöltnek (a jelen nemperes eljárásban a kérelmező) ezáltal esélye sem volt, hogy a polgármester választásban egyenlő eséllyel vegyen részt.

[7] Jogszabálysértésként a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés b), c), és e) pontja szerinti alapelveket, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 5. § (2) bekezdését jelölte meg. Hivatkozott a 3063/2022. (II. 25.) AB határozatra, a 3086/2016. (IV. 26.) AB határozatra és a 11/1992. (III. 5.) AB határozatra. Kiemelte, hogy az Nytv. kiüresítette a lakcím fogalmát, elvette az a minőséget, amelyet a 3086/2016. (IV. 26.) AB határozat – már az Alaptörvény hatálya alatt – rögzített: „Az állandó lakóhellyel rendelkező választópolgár esetében a kapcsolat közvetlenebb és erősebb, ami az életvitelszerű huzamosabb tartózkodásból következik (ezt fejezi ki az állandó lakóhely létesítése és fenntartása)”.

[8] A HVB a 18/2024. (VI. 14.) számú, a kifogástevő részvételével meghozott határozatával (a továbbiakban: HVB határozata) a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította, rendelkező részében feltüntetve, hogy a határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye, mert a kifogástevő a HVB tagja.

[9] Indokolásában megállapította, hogy a kifogásban megjelölt állandó lakóhely létesítés mint a kifogástevő szerint választási alapelvek megsértését előidő körülmény, okának és miértjének vizsgálata nem tartozik a választási bizottság hatáskörébe, ezért a HVB a Ve. 215. § d) pontja alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

[10] A HVB határozatával szemben a kérelmező és a kifogástevő fellebbezéseket terjesztettek elő. A kérelmező a fellebbezésében kérte, hogy a TVB a kifogásban foglaltak érdemi vizsgálatát végezze el.

[11] A kérelmező az érintettségét arra alapította, hogy a HVB határozata rá közvetlenül kihat, mert a településen indult polgármesterjelöltként és képviselőjelöltként is.

[12] A fellebbezés érdemében megismételte a kifogásban foglaltakat, és kifejtette, hogy a választási alapelvek megsértésének vizsgálata a HVB hatáskörébe tartozik. Jogszabálysértésként a Ve. 2. § (1) bekezdés b), c), és e) pontja szerinti alapelveket, az Nytv. 5. § (2) bekezdését jelölte meg, a fellebbezés jogalapjaként a Ve. 223. § (3) bekezdés a)–b) pontját, és csatolta a választópolgárok száma növekedésének alátámasztására szolgáló dokumentumokat.

[13] A kifogástevő a HVB határozatával szembeni fellebbezésében szintén azt kérte, hogy a TVB a kifogásban foglaltak érdemi vizsgálatát végezze el. A fellebbezésének tartalma lényegében megegyezett a kérelmező fellebbezésében foglaltakkal.

[14] A TVB a 152/2024. (VI. 19.) számú határozatával a kifogástevő fellebbezését érdemi vizsgálat nélkül elutasította, a kérelmező által támadott HVB határozatnak a rendelkező részét megváltoztatta a fellebbezési jog biztosítására vonatkozó záradék feltüntetésével, és a HVB határozatát a megváltoztatással nem érintett részében helybenhagyta.

[15] Indokolásában elsőként megállapította, hogy a kifogástevő a fellebbezés benyújtására nem volt jogosult a Ve. 45/A. § (2) bekezdése szerint, mert a HVB megbízott tagjaként a döntéshozatalban részt vett, emiatt a fellebbezésének érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról döntött. Ugyanakkor a fellebbezési jogról történt téves tájékoztatás miatt a HVB határozata rendelkező részének megváltoztatását indokoltnak tartotta.

[16] A HVB a kifogás tartalmából helyesen állapította meg, hogy az abban foglaltak vizsgálata, annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem. Mindezek miatt a HVB a kifogást a megfelelő jogszabályhely, a Ve. 215. § d) pontja alapján utasította el érdemi vizsgálat nélkül.

[17] A kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben kérte a TVB határozatának részbeni megváltoztatását, azzal, hogy a Kúria a kifogásban foglaltaknak adjon helyt, a jogsértés tényét állapítsa meg abban a körben, hogy a választási eljárás során a Ve. 2. § (1) bekezdés b), c) és e) pontjában foglalt alapelvek sérültek. Ez utóbbi miatt kérte a polgármester-választásra vonatkozó eredmény megsemmisítését és a szavazás megismétlésének elrendelését. Kérte továbbá a Kúriától, hogy a választójog egyenlőségének érvényre juttatása érdekében az egyéni választókerület területi beosztását változtassa meg.

[18] Érintettségére a polgármesterjelöltként és képviselőjelöltként való indulása okán hivatkozott azzal hogy rá a határozatok közvetlenül kihatnak, és joghátrányt szenvedett el azáltal, hogy a választási alapelvek megsértését egyik választási bizottság sem vizsgálta meg.

[19] Felülvizsgálati kérelmének I. pontjában részben megismételte, részben kiegészítette a fellebbezésében kifejtett korábbi előadását.

[21] A bírósági felülvizsgálati kérelmének II. pontjában sérelmezte a kifogástevő kifogásával kapcsolatosan lefolytatott HVB döntéshozatali eljárást, megismételve a fellebbezésében foglaltakat.

[22] A bírósági felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint részben alaptalan, illetve részben az érdemi elbírálásra alkalmatlan. A Kúria a TVB határozatának bírósági felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, a felülvizsgálati kérelemmel támadott részét – a HVB határozata helybenhagyásáról szóló rendelkezését – vizsgálhatta a kérelemhez kötöttség elvéből fakadóan a Ve. 228. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 37. § (1) bekezdés f) pontjára, a 43. § (1) bekezdésére, a 85. § (1) bekezdésére figyelemmel.

[23] A jelen ügyben a TVB határozatának három különböző rendelkezése volt. Az egyik a HVB határozata rendelkező részének a jogorvoslati záradék tekintetében való megváltoztatásáról rendelkezett. Ezt a kérelmező nem támadta a bírósági felülvizsgálati kérelmében, ezért azt a Kúria nem érintette. A másik rendelkezés a kifogástevő fellebbezésének érdemi vizsgálat nélküli elutasítása volt, az ezzel kapcsolatos indokokra a Kúria a [28] bekezdésben tér ki. A harmadik rendelkezés a HVB határozatának helybenhagyása volt, amelyet a TVB a kérelmező fellebbezésének vizsgálata nyomán hozott meg.

[24] Ez utóbbi rendelkezést a kérelmező támadhatta a bírósági felülvizsgálati kérelmében, e tekintetben az érintettsége a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására fennállt a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján. E rendelkezés szerint a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.

[25] A Kúria ugyanakkor a bírósági felülvizsgálati kérelem fentiekre vonatkozó I. pontjának érdemi vizsgálatát nem végezhette el a következőkre figyelemmel.

[26] A jelen ügy a kérelmező házastársa által előterjesztett kifogás benyújtásával indult és a HVB határozata a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról rendelkezett. A Ve. a fellebbezésre jogosultak körét akként határozza meg a 221. § (1) bekezdésében, hogy az ügyben érintett személy (természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet) nyújthat be fellebbezést a választási bizottság elsőfokú határozata ellen. Miután a HVB a kifogást érdemben nem bírálta el, hanem érdemi vizsgálat nélkül elutasította e határozattal szemben érintettként kizárólag a kifogástevő léphetett volna fel annak érdekében, hogy a kifogást érdemben bírálják el. E határozat esetén a kérelmező nem tekinthető érintettnek a polgármester-jelöltkénti és képviselő-jelöltkénti minősége ellenére, és amiatt sem, hogy a kifogástevő házastársa. Ezen a választási alapelvek sérelmére való hivatkozás sem változtat.

[27] Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a TVB a határozata indokolásának III. részében helytállóan tüntette fel a fellebbezés formai és tartalmi követelményeit előíró Ve. rendelkezéseket, így a fellebbezés benyújtása kapcsán az érintettséget szabályozó Ve. 221. § (1) bekezdését, azonban a kérelmező esetében ennek vizsgálatát nem megfelelően végezte el. A Kúria a Kvk.III.39.360/2022/2. számú végzésének elvi tartalma szerint ugyanis a Ve. 222. § (1) bekezdésében írt érintettség akkor állapítható meg, ha az állított jogsérelem a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire közvetlenül kihat. A közvetlen érintettség a kérelmező esetében nem állt fenn. A fentiek okán a TVB-nek a kérelmező érintettségének hiányát kellett volna megállapítania és a kérelmező fellebbezését érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítania a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja szerint. Ennek folytán a Kúria sem vizsgálhatta érdemben a bírósági felülvizsgálati kérelem I. pontjában állított jog- és alapelvi sérelmeket, és nem dönthetett a kérelmező által kért jogkövetkezményekről sem.

[28] A bírósági felülvizsgálati kérelem II. pontjában a kérelmező a kifogástevővel (házastársával) kapcsolatos HVB döntéshozatali eljárását sérelmezte. Ezzel kapcsolatban a Kúria visszautal a Ve. 222. § (1) bekezdésére, a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására jogosultak körére. Megállapítható, hogy e körben a kérelmező érintettsége nem áll fenn, a bírósági felülvizsgálati kérelemmel a más személyt közvetlenül érintő döntést vagy eljárási cselekményt nem lehet megtámadni. A kérelmezőre semmilyen formában nem hatott ki közvetlenül a kifogástevővel kapcsolatos HVB döntéshozatali eljárás, ahogy a TVB határozat kifogástevő fellebbezését érdemi vizsgálat nélkül elutasító rendelkezése sem. Minderre tekintettel a Kúria e körben a kérelmező érintettségének hiányát állapította meg, ezért a bírósági felülvizsgálati kérelmének e részét – a kifogástevővel kapcsolatos HVB döntéshozatali eljárást és a TVB vonatkozó határozati rendelkezését támadó részét – érdemi vizsgálat nélkül elutasította a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja alapján.

[29] A fentiek alapján a Kúria a TVB határozatának bírósági felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, felülvizsgálati kérelemmel támadott részének a HVB határozata helybenhagyásáról szóló rendelkezését megváltoztatta és a kérelmező fellebbezését érdemi vizsgálat nélkül elutasította a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja és a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja alapján. Ezt meghaladóan a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja szerint.