KÜ BH 2024/249

[1] A kérelmező Pest vármegye településén az európai parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös választási eljárásban tartott 2024. évi választásán a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a település 8. számú választókerületében önkormányzati képviselőjelöltként vett részt további öt képviselőjelölt mellett. A Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) – az egyéni listás képviselőválasztás eredményének megállapítása során – a szavazóköri jegyzőkönyvekben megállapított és rögzített szavazóköri eredmények figyelembevételével összesítette a szavazóköri egyéni listás képviselőválasztás eredményét. A 166/2024. (VI. 10.) számú határozatában a határozat mellékletét képező „Jegyzőkönyv az egyéni választókerületi képviselők választásának eredményéről, 8. számú választókerület” szerint állapította meg az egyéni választókerület eredményét a 8. számú választókerületében. A hivatkozott jegyzőkönyv szerint a választás eredményes volt, a megválasztott képviselő X.Y. 482 szavazattal. A jegyzőkönyv szerint a kérelmező 481 szavazatot ért el. A jegyzőkönyv szerint az érvénytelen lebélyegzett szavazólapok száma 35 volt.

[3] A kérelmező a HVB határozatával szemben törvényes határidőben előterjesztett fellebbezésében kérte a Pest Vármegyei Területi Választási Bizottságtól (a továbbiakban: TVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján a HVB határozatának a megváltoztatását, továbbá a Ve. 241. § (3) bekezdése alapján – figyelemmel a (2) bekezdés a)–b) pontjaira – a 8. számú választókerület 22. számú, 23. számú, valamint 24. számú szavazókörében leadott szavazatok újraszámlálását és a szavazatok újraszámlálása alapján a módosított eredmény megállapítását.

[4] Fellebbezésében kifejtett álláspontja szerint a HVB határozata sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjait, a Ve. szavazatszámlálásról szóló 188–198. §-ait, a szavazóköri eredmény megállapítására vonatkozó 199. § rendelkezéseit, a Ve. 193. §-át és 241. § (2) bekezdés a)–b) pontjait.

[5] Előadta, hogy a város 8. számú választókerületében lévő 22., 23. és 24. számú szavazókörökben olyan jogszabálysértések fordultak elő, amelyek alapján megállapítható, hogy sérültek a választás tisztaságára, a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőségre, továbbá a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelvek. Fellebbezésében foglalt állítására az egyes szavazóköröket érintően az alábbi bizonyítékok mellett fogalmazta meg a konkrét jogsértéseket:

[6] A 22. számú és a 24. számú szavazókörbe a jelölő szervezet által a szavazatszámláló bizottságba delegált tag nyilatkozata (előbbi M/2, utóbbi M/4 alatt csatolva) szerint a szavazatszámlálás során a szavazatok érvénytelenségének megállapítása során nem minden esetben a Ve. 193. §-ában foglaltak szerint jártak el. A nyilatkozattevő szerint több alkalommal érvénytelennek lett nyilvánítva olyan szavazólap, amely a 193. § rendelkezéseire figyelemmel érvényes volt.

[7] A 23. számú szavazókörbe a jelölő szervezet által delegált tag nyilatkozata (M/3 alatt csatolva) szerint az M/4 számú jegyzőkönyv aláírása utólagosan, és nem a bizottsági tagok jelenlétében történt. Az eredeti jegyzőkönyvön nem szerepelt javítás, miközben az internetre már egy javított jegyzőkönyv (M/5) lett feltöltve. A javításon sem szerepel minden bizottsági tag aláírása. Volt továbbá olyan választó, aki két szavazólapot kapott.

[8] A szavazókörökben történt jogsértések – álláspontja szerint – egyértelműen kihatottak a választás eredményére, hiszen több olyan cselekmény történt, amely alapján észszerű kétség merül fel a szavazok számával, így a szavazás végeredményével kapcsolatban. Közte és X.Y. jelölt között a szavazatkülönbség 1 szavazat, míg a 8. számú választókerületben az érvénytelen szavazatok száma 35 db. Az érvénytelen szavazatok magas száma egyértelműen alátámasztja a delegált tagok által tapasztalt jogsértések megtörténtét.

[9] A fellebbezést elbírálva a TVB kifejtette, hogy a kérelmező a 22. és 24. számú szavazókörre vonatkozó csatolt nyilatkozatokkal valószínűsítette, hogy érvényes szavazólap több alkalommal érvénytelennek lett nyilvánítva. Ezért a TVB a 2024. június 15-i ülésén egyhangúlag azt a jegyzőkönyvbe foglalt döntést hozta, hogy a 22. és 24. szavazókörben leadott képviselői érvénytelen szavazatokat újraszámolja. A 22. számú szavazókör szavazóköri dobozainak felbontása megtörtént, abban 8 darab érvénytelen szavazat volt, melynek érvénytelenségét a TVB megerősítette. A szavazólapokon a szavazatszámláló bizottság (a továbbiakban: SZSZB) nem tüntette fel az érvénytelenség okát és nem írták alá a tagjai. Ezt a hiányosságot a TVB pótolta. A 24. számú szavazókör műanyag szavazóköri urnájának felbontása megtörtént, abban 14 darab érvénytelen szavazat volt. A TVB azokat megvizsgálva 13 darab szavazólap érvénytelenségét megállapította. 1 szavazólapot – melyen C.D. melletti körben elhelyezett „X” jól látható, valamint az összes többi kört párhuzamosan metsző vonal látható, valamint a „Köszönöm” felirat – a TVB egyenlő arányú szavazással, az elnök döntésével érvényesnek nyilvánította. A szavazólapokon az SZSZB nem tüntette fel az érvénytelenség okát és nem írták alá a tagjai. Ezt a hiányosságot a TVB pótolta. A 24. számú szavazókör jegyzőkönyv adataiban a TVB az alábbi módosításokat állapította meg: Érvénytelen lebélyegzett szavazólapok száma: 13, érvényes szavazólapok száma: 484, C.D.-re leadott szavazatok száma 21, összes szavazatszám: 484. A számlálás eredményeként a TVB megállapította, hogy a 24. számú szavazókörben történt javítás a választás eredményét nem érinti.

[10] A 23. számú szavazóköri jegyzőkönyv javításával kapcsolatban leszögezte, hogy a fellebbező azzal kapcsolatban konkrét jogszabálysértést nem jelölt meg. A jegyzőkönyvben szereplő számadatok és számszaki összefüggések alapján megállapítható, hogy abban először elírás volt, melyet a bizottság arra jogosult tagja javított és pecséttel látott el.

[11] Mindezekre tekintettel a TVB megállapította, hogy a választás eredménye nem változott, ezért a 233/2024. (VI. 17.) számú határozatával a HVB határozatát helybenhagyta.

[12] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a TVB határozatának felülvizsgálata iránt, melyben kérte a TVB határozatának és a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján a város 8. számú egyéni választókerületben található 23. számú szavazókör vonatkozásában a választás eredményének megsemmisítését, valamint a Ve. 241. § (3) bekezdése alapján – figyelemmel a (2) bekezdés a)–b) pontjaira –, a 23. számú szavazókörben leadott szavazatok újraszámolásának elrendelését és a módosított eredmény megállapítását. A szavazás végeredménye szerint közte és X.Y. között egy szavazatkülönbség van. A 8. számú választókerületben az érvénytelen szavazatok száma 35 darab. Az érvénytelen szavazatok magas száma egyértelműen alátámasztja a delegált tagok által tapasztalt jogsértések megtörténtét.

[13] Jogszabálysértésként előadta, hogy a HVB határozata megalapozatlan és jogszabálysértő, az annak elbírálásáról szóló TVB határozat sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjait, a 188–198. §-okat, a 199. §-t, továbbá a Ve. 193. §-ában és 241. § (2) bekezdés a)–b) pontjaiban foglaltakat.

[14] A 22. és 24. számú szavazókörökben, továbbá – a fellebbezéstől eltérően – a 23. szavazókörben is, a jelölőszervezet által a szavazatszámláló bizottságba delegált tagok nyilatkozatai alapján a szavazatszámlálás során a szavazatok érvénytelenségének megállapításakor nem minden esetben a Ve. 193. §-ában foglaltak szerint jártak el, mivel több alkalommal érvénytelennek lett nyilvánítva olyan szavazólap, amely a 193. § rendelkezéseire figyelemmel érvényes volt.

[15] A bírósági felülvizsgálati kérelem petitumában foglalt 23. választóköri eredmény megsemmisítésével összefüggésben kifejtette, hogy a 23. számú szavazókörben az eredménymegállapító jegyzőkönyv kijavítása nem az SZSZB jelenlétében történt. A szavazatok átadását követően az SZSZB tagjainak adott, fénymásolt jegyzőkönyv példányon nem szerepelt javítás, de később, a honlapra már egy javított jegyzőkönyv került feltöltésre. Állítása szerint számszaki eltérés is volt, mivel a választópolgárok száma 467 fő volt és az urnában pedig 465 szavazólap volt, e két adat között 2 az eltérés, nem pedig 1.

[16] Előadta továbbá, hogy a 23. számú szavazókörben a választás napján egy esetben egyszerre két nő volt a szavazófülkében, állításuk szerint az egyikük rosszul látott. Mind a ketten kértek és kaptak szavazólapot, de egy kis idő múlva az egyik nő reklamált, hogy ő nem kapott szavazólapot, ezért részére új szavazólapokat adtak át. A Ve. 181. § (1) bekezdése lehetővé teszi a szavazásnál segítő igénybevételét, azonban e jog gyakorlása nem ütközhet a Ve. alapelveibe, nem sértheti a 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt választás tisztasága és az e) pontban foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét. A szavazófülkében egyszerre csak egy személy voksolhat, a másik csak segítséget nyújthat részére. Az, hogy a segítő személy is akkor töltötte ki a szavazólapot és adta le szavazatát, továbbá az a tény, hogy plusz szavazólapok kerültek részére átadásra, ugyancsak jogszabálysértő, mert sérti a választás tisztasága, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét.

[17] Sérelmezte, hogy a TVB azt állapította meg, hogy a fellebbezésében a 23. számú szavazóköri jegyzőkönyv javításával kapcsolatban konkrét jogszabálysértést nem jelölt meg. Ezzel szemben a fellebbezése jogsértés meghatározását lezáró összefoglaló részében mind a három érintett szavazókört tekintve – nevesítve – megjelölte a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjainak, mint alapelveknek a sérelmét, továbbá a Ve. 188–198. §-ait, 199. §-át, 193. §-át és 241. § (2) bekezdés a)–b) pontjainak megsértését, így a jogsértés megjelölése nem maradt el.

[18] A 23. számú szavazókörben működő SZSZB szavazóköri eredményt megállapító döntése jogszabálysértő, a jogsértések egyértelműen kihatnak a választás eredményére, hiszen több olyan cselekmény is történt, amely alapján észszerű kétség merül fel a szavazatok számával, így a szavazás végeredményével kapcsolatban.

[19] A Kúria érintettként nyilatkozattételre hívta fel a választás eredményeként megválasztott képviselőt, aki nyilatkozatot nem tett.

[20] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan.

[23] A Ve. 228. § (2) bekezdésének második mondata szerint a bírósági eljárásban a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit – az e törvényben foglalt eltérésekkel – kell megfelelően alkalmazni. Ebből következik, hogy a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében foglaltakhoz kötve van a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 37. § (1) bekezdés f) pontja, 43. § (1) bekezdése, 85. § (1) bekezdése megfelelő alkalmazására tekintettel (amely a kereseti kérelemhez, nemperes eljárás iránti kérelemhez kötöttségről rendelkezik) [Kvk.V.39.187/2124/2., Kvk.V.39.163/2024/4.].

[24] Ezért a Kúria hangsúlyozza, hogy a kérelmező ugyan a fellebbezésével azonosan a 22., 23. és 24. számú szavazókörökben előfordult jogszabálysértések kapcsán is előadást tett, azonban a felülvizsgálati kérelmében kizárólag a 23. számú szavazókör vonatkozásában terjesztett elő kérelmet a 23. számú szavazóköri eredmény megsemmisítése, a szavazatok újraszámolásának elrendelése és a módosított eredmény megállapítása iránt. Ezért a Kúria – a felülvizsgálati kérelem kereteire figyelemmel – kizárólag a 23. számú szavazókörrel kapcsolatban hivatkozott jogsértéseket vizsgálta.

[25] A kérelmező kifogásolta, hogy a 23. számú szavazókörben az eredménymegállapító jegyzőkönyv kijavítása nem a szavazatszámláló bizottság jelenlétében történt, a szavazóköri jegyzőkönyvben tapasztalt elírások kijavításának módja nem felel meg a Nemzeti Választási Iroda 2024. június 9. napján megtartott választásokkal kapcsolatban kiadott 219/5. számú Kézikönyvében foglaltaknak.

[26] A Kúria szerint azonban nem jogsértő a TVB-nek az a megállapítása, hogy a kérelmező a fellebbezésében a 23. számú szavazóköri jegyzőkönyv javításával kapcsolatban konkrét jogszabálysértést nem jelölt meg, mivel az, hogy fellebbezésében a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjai szerinti alapelvek sérelmét, illetve a Ve. 188–198. §-ok, 199. §, 193. §, 241. § (2) bekezdés a)–b) pontjainak megsértését hivatkozta, nem jelent konkrét jogszabálysértés megjelölést. A Ve. alapelveinek, továbbá a szavazólapokat tartalmazó csomagok lezárására, a szavazóköri eredmény megállapítására, az érvénytelen szavazólapra vonatkozó rendelkezések, illetve a választás eredménye elleni jogorvoslatra vonatkozó szabályok általánosságban történő megjelölése nem pótolja a konkrét jogszabálysértés kérelmező által történő megjelölésének kötelezettségét.

[27] A kérelmező állítása szerint ugyanis a jogszabálysértés az eredménymegállapító jegyzőkönyv kijavítása körében az volt, hogy nem a szavazószámláló bizottság jelenlétében történt, illetve – a fellebbezéshez képest – új hivatkozásként került állításra, hogy a kijavításra nem a 219/5. számú kézikönyvben foglaltaknak megfelelően, mert az nem tartalmazza a HVB elnöke és a jegyzőkönyvvezető kézjegyének a feltüntetését. Ezzel kapcsolatban a Kúria hangsúlyozza, hogy a kérelmezőnek nem csupán a jogszabálysértést megvalósító tevékenységet kell megjelölnie, előadnia, hanem meg kell jelölnie azt a jogszabályhelyet is, amelyet e tevékenységével a választási szerv megsértett. A kérelmező azonban a fellebbezésében, illetve a felülvizsgálati kérelmében sem jelölte meg, hogy az általa állított jogszabálysértést mely konkrét jogszabályhely megsértésére alapítja. Nem jelölte meg azt a jogszabályhelyet, amely előírásainak megszegésével jogszabálysértés valósult meg azáltal, hogy az eredménymegállapító jegyzőkönyv kijavítása nem a szavazatszámláló bizottság jelenlétében történt. Azt is leszögezi a Kúria, hogy a Nemzeti Választási Iroda által kiadott kézikönyv nem minősül jogszabálynak, ezért e körben sem elégséges csupán a jogszabálynak nem minősülő kézikönyvre utalni a megsértett jogszabályhely megjelölése helyett. Mindez azt jelenti, hogy jogszerűen állapította meg a TVB, hogy a kérelmező a fellebbezésében a 23. számú szavazóköri jegyzőkönyv javításával kapcsolatban konkrét jogszabálysértést nem jelölt meg.

[28] Alaptalanul állította a bírósági felülvizsgálati kérelemben a kérelmező, hogy számszaki eltérés is volt az eredménymegállapító jegyzőkönyvben, mivel a választópolgárok száma 467 fő volt, azonban az urnában nem 465, hanem a javítás szerint 466 lebélyegzett szavazólap szerepelt, így a megjelentek számától valóban -1 az eltérés, így a javításra ténylegesen számszaki hiba miatt került sor.

[29] Azzal a hivatkozással összefüggésben, hogy a 23. számú szavazókörben a választás napján egy esetben egyszerre két nő volt a szavazófülkében, a Kúria hangsúlyozza, hogy a Ve. 181. § (1) bekezdése lehetővé teszi a szavazásnál segítő igénybevételét és a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg az, hogy jelen esetben e jog gyakorlása a Ve. alapelveinek, így a választás tisztasága, illetve a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvének a sérelmével járt.

[30] Önmagában az, hogy egyszerre két személy volt a szavazófülkében, a kérelmező előadása szerint is indokolt volt, mivel állításuk szerint az egyikük rosszul látott, a Ve. 181. § (1) bekezdése alapján pedig a szavazásnál segítő igénybevétele lehetséges. Az a kérelmezői állítás, hogy mind a ketten kértek és kaptak szavazólapot, de egy kis idő múlva az egyik nő reklamált, hogy ő nem kapott szavazólapot, ezért részére új szavazólapokat adtak át, nem igazolja, hogy az egyik személy két szavazólapot be is dobott az urnába, erre vonatkozóan bizonyíték nem áll rendelkezésre. Ellentmond ennek az állításnak az a tény is, hogy a szavazóköri jegyzőkönyv szerint a szavazókörben megjelent választópolgárok száma 467 fő volt, javítás után 466 volt az urnában lévő lebélyegzett szavazólapok száma, eggyel kevesebb mint a megjelentek száma, amelyből nem lehet arra következtetni, hogy a leadott szavazólapok száma meghaladta volna a szavazóként megjelent választópolgárok számát. Azonban ezzel az állítással összefüggésben egyéb bizonyíték – amely a jogszabálysértést alátámasztotta volna –, nem állt rendelkezésre. Ezért a Kúria azt állapította meg, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelem e körben is alaptalan.

[31] A kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmében azt állította, hogy az SZSZB-be delegált tag nyilatkozata alapján a 23. számú szavazókörben a szavazatszámláláskor a Ve. 193. §-t megsértve jártak el, több alkalommal érvénytelennek lettek nyilvánítva olyan szavazólapok, amelyek érvényesek voltak. A kérelmezőnek ez az állítása iratellenes és meg nem engedett új jogsértésre hivatkozást tartalmaz. A Ve. 225. §-a a bírósági felülvizsgálati kérelemben csak új tény vagy bizonyíték hivatkozását teszi lehetővé, új jogsértés megjelölését nem. Bírósági felülvizsgálati kérelemben csak olyan jogsértés hivatkozható, amely tárgya volt a felülvizsgálni kért választási határozatnak és ezért arról a választási szervnek döntenie kellett. A kérelmező állításával szemben a 23. számú szavazókörben történtekkel kapcsolatban olyan delegálti nyilatkozat nem áll rendelkezésre, amely a szavazólapok érvényességével, érvénytelenségével kapcsolatban állítást tartalmazna. A 23. számú szavazókörbe delegált tag nyilatkozatát az M/2. alatt csatolt irat tartalmazza (nem pedig a fellebbezésben M/3-ként említett nyilatkozat, amely a 22. számú szavazókörbe delegált nyilatkozata) és ez a nyilatkozat nem tartalmaz olyan állítást, mint amelyet a bírósági felülvizsgálati kérelem annak tulajdonít. Mindebből következően nem volt a választási szerv előtti eljárásnak tárgya a 23. számú szavazókörben a szavazatok érvénytelenségének kérdése és ez már a bírósági felülvizsgálati eljárásban sem hivatkozható és nem vizsgálható.

[33] A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a Kúria a TVB határozatát a bírósági felülvizsgálati kérelemmel érintett körben – annak jogszerűségére tekintettel – a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.