2024. évi XXV. törvény
2024. évi XXV. törvény
a belügyi ágazati feladatellátást támogató törvények módosításáról1
1. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása
1. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 57/A. § (2d) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kormányhivatal)
(kezeli.)
(2) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 57/A. § (2d) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A kormányhivatal)
(kezeli.)
2. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
a) 2. § (2) bekezdésében az „a bevándorolt vagy letelepedett jogállású” szövegrész helyébe az „a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező” szöveg,
b) 25. § (6) bekezdésében az „alkalmi” szövegrész helyébe az „egyszerűsített” szöveg,
c) 28. § (1) bekezdés g) pontjában az „alkalmi” szövegrész helyébe az „egyszerűsített” szöveg,
d) 29. § (1) bekezdés d) pontjában az „alkalmi” szövegrész helyébe az „egyszerűsített” szöveg,
e) 30. § (7) bekezdés b) pontjában az „alkalmi” szövegrész helyébe az „egyszerűsített” szöveg,
f) 36/A. § (1) bekezdésében az „az alkalmi” szövegrész helyébe az „az egyszerűsített” szöveg,
g) 54. § (14a) bekezdés b) pontjában az „alkalmi” szövegrész helyébe az „egyszerűsített” szöveg,
h) 57/A. § (1) bekezdés b) pontjában az „a bevándorolt, a letelepedett” szövegrész helyébe az „a huzamos tartózkodási jogosultságot” szöveg,
i) 57/B. § (1) bekezdés 1. pont a) alpontjában a „bevándorolt, letelepedett” szövegrész helyébe a „huzamos tartózkodási jogosultságát” szöveg,
j) 57/B. § (1) bekezdés 2. pont a) alpontjában a „bevándorolt, letelepedett” szövegrész helyébe a „huzamos tartózkodási jogosultságát” szöveg,
k) 57/D. § (1) bekezdés b) pontjában az „a bevándorolt, a letelepedett” szövegrész helyébe az „a huzamos tartózkodási jogosultságot” szöveg
l) 58. § (5) bekezdés d) pontjában az „az alkalmi” szövegrész helyébe az „az egyszerűsített” szöveg,
m) 58. § (5) bekezdés n) pontjában az „alkalmi foglalkoztatásnak” szövegrész helyébe az „egyszerűsített foglalkoztatásnak” szöveg,
lép.
2. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása
3. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény a következő 26/A. §-sal egészül ki:
„26/A. § (1) A költségvetési szervnek minősülő egészségügyi szolgáltató irányítója a 4. § (2) bekezdés e) pontjára figyelemmel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9/B. §-a szerinti felügyeleti jogkörének gyakorlása érdekében az Áht. 9. § j) pontja alapján kezelt személyes adatokat az irányítási jogkör gyakorlásához szükséges mértékben az EESZT működtetőjétől is igényelheti, ha igazolja, hogy az adatigénylésre vonatkozó irányítási jogkörhöz kapcsolódó intézkedés másként nem gyakorolható vagy ennek hiányában az intézkedése eredménytelen lenne.
(2) Az (1) bekezdés szerinti személyes adatokat az irányító szerv az intézkedése meghozatalát követő három hónapig, de legfeljebb az igénylést követő egy évig kezeli.”
4. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény „Adattovábbítás az egészségügyi ellátóhálózaton kívüli szerv megkeresésére vagy adatkérésére” alcíme a következő 27/A. §-sal egészül ki:
„27/A. § (1) Ha betegség vagy annak gyanúja miatt az óvodai foglalkozásról, tanuló esetében a tanítási óráról és egyéb foglalkozásról, valamint a kollégiumi foglalkozásról történő távolmaradás igazolásához orvosi igazolás szükséges, a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti szülő (a továbbiakban: szülő) – tizennegyedik életévet betöltött tanuló esetében a tanuló szülője vagy a tanuló – kérésére az igazolás kiállítására köteles orvos az igazolást az EESZT és a (4) bekezdés szerinti üzemeltető útján soron kívül továbbítja a köznevelési vagy szakképző intézmény számára.
(2) Az (1) bekezdés szerinti elektronikus igazolás (a továbbiakban: elektronikus igazolás) a következő adatokat tartalmazza:
a) a beteg társadalombiztosítási azonosító jelét,
b) a beteg születési dátumát,
c) az igazolt időszak kezdő és befejező dátumát,
d) a testnevelésórára vonatkozó felmentés időszakát,
e) az elektronikus igazolás kiállításának időpontját,
f) az elektronikus igazolást kiállító egészségügyi szolgáltató azonosító adatait,
g) az elektronikus igazolást kiállító orvos azonosítóját (pecsétszámát és nevét), kapcsolattartási adatait,
h) az egészségügyi ellátás EESZT-naplósorszámát.
(3) Az EESZT működtetője biztosítja, hogy az elektronikus igazolást az igazolás kiállítására köteles orvos úgy továbbítsa, hogy a (2) bekezdés c)–h) pontja szerinti adat kizárólag az igazolást kiállító egészségügyi szolgáltató és a gyermek vagy tanuló nevelési, oktatási feladatait ellátó köznevelési vagy szakképző intézmény számára váljon megismerhetővé. A gyermek vagy tanuló nevelési, oktatási feladatait ellátó köznevelési vagy szakképző intézmény biztosítja, hogy a (4) bekezdés szerinti tanulmányi rendszerhez hozzáféréssel rendelkező gyerek, tanuló, szülő az elektronikus igazolást megismerhesse.
(4) A nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti tanulmányi rendszer üzemeltetője, valamint a szakképzésről szóló törvény szerinti regisztrációs és tanulmányi alaprendszer üzemeltetője a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatot a gyermek vagy tanuló nevelési, nevelési-oktatási feladatait ellátó köznevelési vagy szakképző intézmény beazonosításának céljából, az elektronikus igazolásnak a köznevelési vagy szakképző intézménybe történő továbbításáig kezeli.
(5) A gyermek vagy tanuló nevelési, nevelési-oktatási feladatait ellátó köznevelési vagy szakképző intézmény a (2) bekezdésben foglalt adatokat az adott nevelési év, illetve tanév végéig kezeli.
(6) Az elektronikus igazolást a távolmaradás hiteles igazolásának kell tekinteni.”
5. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 35/P. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A 4. § (2) bekezdés p) pontja szerinti célból az egészségügyi szolgáltató az EESZT-n keresztül továbbítja a köznevelési vagy szakképző intézmények részére az elektronikus igazolást.”
6. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 35/P. § (2) bekezdésében az „(1) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1) és (1a) bekezdésben” szöveg lép.
3. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
7. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény II. Fejezet 1. Cím „IV. Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére vonatkozó közös rendelkezések” alcíme a következő 20/B. és 20/C. §-sal egészül ki:
„20/B. § (1) A Kormány a rendeletében meghatározott EESZT digitális időpontfoglalásirendszer-szolgáltatás (a továbbiakban: digitális időpontfoglalási rendszer) telefonos elérhetősége érdekében egységes telefonos időpontfoglalási központot biztosít.
(2) Az egységes telefonos időpontfoglalási központot a Kormány rendeletében kijelölt szerv működteti (a továbbiakban: telefonközpont-működtető).
(3) Az egységes telefonos időpontfoglalási központ a TAJ-számmal rendelkező biztosított számára lehetővé teszi, hogy – amennyiben a biztosított online elérhetőséggel nem rendelkezik vagy azt nem kívánja használni – a biztosított telefonon keresztül a digitális időpontfoglalási rendszerben közzétett, a számára elérhető járóbeteg-szakellátási időpontot foglalhasson.
(4) A (3) bekezdés szerinti cél érdekében a telefonközpont-működtető a biztosított vagy képviselője által megadott természetes személyazonosító adatok és TAJ-szám alapján a biztosított számára a digitális időpontfoglalási rendszerben a biztosított által megjelölt – digitális időpontfoglalási rendszert használó – járóbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatónál járóbeteg-szakellátási időpontot foglal, módosít vagy töröl.
(5) Az egységes telefonos időpontfoglalási központ igénybevételének részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.
20/C. § (1) A telefonközpont-működtető a biztosítottat az általa vagy képviselője által megadott természetes személyazonosító adatai, valamint TAJ-számának az összerendelési nyilvántartás szolgáltatás útján történő összevetésével azonosítja. A telefonközpont-működtetőt e feladata ellátása során digitális szolgáltatást biztosító szervezetnek kell tekinteni.
(2) A telefonközpont-működtető a 20/B. § (4) bekezdése szerinti feladata ellátása érdekében – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – az időpontfoglalás rögzítésének idejéig kezeli
a) a biztosított természetes személyazonosító adatait,
b) a biztosított TAJ-számát,
c) az időpontfoglalással összefüggő, a biztosított vagy képviselője által szóban közölt egészségügyi adatokat,
d) a (3) bekezdés szerinti beutaló adatait,
e) a biztosított vagy képviselője által megjelölt időpontfoglalási adatot, ennek keretében a biztosítottat kezelő vagy várhatóan kezelő egészségügyi szolgáltató és szervezeti egysége megnevezését, címét, az ellátás időpontját, várható időtartamát, az ellátás igénybevételének egyéb feltételeit,
f) a biztosított képviselőjének természetes személyazonosító adatait, ha a beteg képviselője útján jár el.
(3) A telefonközpont-működtető a 13. § a) pontja szerinti ellátásokra történő időpontfoglalás céljából megismerheti a biztosítottnak az EESZT-ben a 18/A. § (1) bekezdése szerint rögzített beutalóját.
(4) A telefonközpont-működtető a biztosítottal folytatott telefonos kommunikációt – az ellátás nyomon követése, az ellátás szervezése, az ellátás és az egységes telefonos időpontfoglalási központ minőségének ellenőrzése céljából – visszakövethető módon, hangfelvétellel vagy egyéb elektronikus úton rögzíteni köteles.
(5) A telefonközpont-működtető a (4) bekezdés szerint rögzített adatokat a telefonos kommunikációtól számított egy évig kezeli.”
8. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2a) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
9. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény
a) 20/A. § (1) bekezdésében a „(családi és utónév, anyja neve, nem, születési év, lakóhely, társadalombiztosítási azonosító jel)” szövegrész helyébe a „[családi és utónév, anyja neve, nem, születési év, lakóhely, társadalombiztosítási azonosító jel (a továbbiakban: TAJ-szám)]” szöveg,
b) 20/A. § (7) bekezdésében a „társadalombiztosítási azonosító jelét” szövegrész helyébe a „TAJ-számát” szöveg,
c) 29. § (4) bekezdésében a „társadalombiztosítási azonosító jelet (a továbbiakban: taj-szám)” szövegrész helyébe a „TAJ-számot” szöveg,
d) 29. § (4) bekezdésében a „taj-számát” szövegrészek helyébe a „TAJ-számát” szöveg
lép.
4. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
10. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 244/L. § (3) bekezdés a) pontjában az „a 2024. november 1-jéhez képest” szövegrész helyébe az „a szerződés (1) bekezdés szerinti megszűnéséhez képest” szöveg lép.
5. Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény módosítása
11. § Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény 2. § b) pontja a következő bd) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában
magyar együttműködő szerv:)
„bd) a közös kapcsolattartási szolgálati hely;”
12. § Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény 5. §-a a következő (3)–(9) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A NEBEK a személyes adatoknak az (EU) 2023/977 irányelv alapján folytatott információcsere keretében történő továbbításával egyidejűleg megosztja az Európai Unió tagállamának egyedüli kapcsolattartó pontjával vagy bűnüldöző szervével a személyes adatok pontosságának, teljességének, naprakészségének és megbízhatóságának megítéléséhez szükséges, a forrás megbízhatóságára és az információ bizonyosságára vonatkozó információkat.
(4) A NEBEK a forrás megbízhatóságára vonatkozó információ (3) bekezdés szerinti megosztása során a következő kategóriák valamelyikét alkalmazza:
a) megbízható forrás,
b) a forrás megbízhatósága nem állapítható meg.
(5) A NEBEK az információ bizonyosságára vonatkozó információ (3) bekezdés szerinti megosztása során a következő kategóriák valamelyikét alkalmazza:
a) bizonyos információ,
b) az információ bizonyossága nem állapítható meg.
(6) Ha a továbbított személyes adatok utóbb pontatlannak, hiányosnak vagy már nem naprakésznek bizonyulnak, azokat a NEBEK az adattovábbítás címzettjének értesítése mellett törli, kiegészíti, helyesbíti, vagy – amennyiben a pontatlan, hiányos vagy már nem naprakész adatokra az Európai Unió tagállamának egyedüli kapcsolattartó pontja vagy bűnüldöző szerve részére történő információátadás érdekében szükség van – azok kezelését az adatok (8) bekezdés szerinti törléséig korlátozza.
(7) A NEBEK az Európai Unió tagállamával folytatott információcsere céljából ügyviteli rendszert tart fenn és működtet.
(8) A NEBEK a (7) bekezdés szerinti ügyviteli rendszerben tárolt adatokat az információcsere lezárását követő 6 hónapon belül, majd azt követően 12 havonta felülvizsgálja, és gondoskodik a feladatellátásához szükségtelen személyes adatok törléséről.
(9) A NEBEK minden év március 1. napjáig megküldi az Európai Bizottság részére az előző naptári évre vonatkozó, alábbi statisztikai adatokat:
a) a NEBEK és a magyar bűnüldöző szervek által a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Ne. tv.) 16/A. § (1) bekezdése szerint benyújtott, információátadásra vonatkozó megkeresések száma;
b) a NEBEK-hez és a magyar bűnüldöző szervekhez beérkezett, a Ne. tv. 16/B. § (1) bekezdése szerinti információátadásra vonatkozó megkeresések száma;
c) a b) pont szerinti megkeresések közül a megválaszolt információátadásra vonatkozó megkeresések száma
ca) sürgős vagy nem sürgős jellegük, és
cb) megkereső tagállamok
szerinti bontásban;
d) a b) pont szerinti megkeresések közül a Ne. tv. 16/B. § (10) vagy (11) bekezdés szerint elutasított, információátadásra vonatkozó megkeresések száma
da) megkereső tagállamok, és
db) elutasítási okok
szerinti bontásban; és
e) a b) pont szerinti megkeresések közül azoknak a megkereséseknek a száma, amelyek teljesítése során a Ne. tv. 16/B. § (2)–(4) bekezdésében meghatározott határidőktől a Ne. tv. 16/B. § (5) bekezdése szerint eltértek, az érintett megkereséseket benyújtó tagállamok szerinti bontásban.”
13. § Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény III. Fejezete a következő 17. §-sal egészül ki:
„17. § A NEBEK a belügyi ágazati feladatellátást támogató törvények módosításáról szóló 2024. évi XXV. törvénnyel megállapított 5. § (9) bekezdése szerinti kötelezettségének első alkalommal 2026. március 1-jén tesz eleget.”
14. § Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § Ez a törvény a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
15. § Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény „Az Európai Unió jogának való megfelelés” alcíme a következő 23. §-sal egészül ki:
„23. § Ez a törvény a tagállamok bűnüldöző hatóságai közötti információcseréről és a 2006/960/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. május 10-i (EU) 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
6. A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény módosítása
16. § A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 2. §-a a következő 3a–3c. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
17. § A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A NEBEK a 16/A–16/C. §-ban, valamint az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvényben meghatározottak szerint a megkeresést és az információ átadását közvetlenül is teljesítheti.”
18. § (1) A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 11/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A magyar bűnüldöző szerv a bűncselekmények megelőzésének és felderítésének elősegítése érdekében az Európai Unió tagállamának bűnüldöző szervével történő információcsere során minden olyan személyes adatot továbbíthat az Európai Unió tagállama egyedüli kapcsolattartó pontjának vagy bűnüldöző szervének, amelyet bűnüldözési feladatai ellátásához kezel, vagy amelyet e célból átvehet.”
(2) A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 11/A. §-a a következő (1a)–(1d) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a továbbított személyes adatok utóbb pontatlannak, hiányosnak vagy már nem naprakésznek bizonyulnak, azokat a magyar bűnüldöző szerv az adattovábbítás címzettjének értesítése mellett törli, helyesbíti, vagy – amennyiben a pontatlan, hiányos vagy már nem naprakész adatokra az Európai Unió tagállamának egyedüli kapcsolattartó pontja vagy bűnüldöző szerve részére történő információ átadás érdekében szükség van – azok kezelését az adatok Rtv. szerinti törléséig korlátozza.
(1b) A magyar bűnüldöző szerv a személyes adatok továbbításával egyidejűleg közli az Európai Unió tagállamának egyedüli kapcsolattartó pontjával vagy bűnüldöző szervével az adatok pontosságának, teljességének, naprakészségének és megbízhatóságának a megítéléséhez szükséges, a forrás megbízhatóságára és az információ bizonyosságára vonatkozó információkat.
(1c) A magyar bűnüldöző szerv a forrás megbízhatóságára vonatkozó információ (1b) bekezdés szerinti megosztása során a következő kategóriák valamelyikét alkalmazza:
a) megbízható forrás,
b) a forrás megbízhatósága nem állapítható meg.
(1d) A magyar bűnüldöző szerv az információ bizonyosságára vonatkozó információ (1b) bekezdés szerinti megosztása során a következő kategóriák valamelyikét alkalmazza:
a) bizonyos információ,
b) az információ bizonyossága nem állapítható meg.”
19. § A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 16/A–16/C. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„16/A. § (1) A bűncselekmények megelőzésének és felderítésének elősegítése érdekében az (5) bekezdés szerinti tartalommal előterjesztett megkereséssel
a) a NEBEK és a kijelölt magyar bűnüldöző szerv az Európai Unió tagállamának egyedüli kapcsolattartó pontjától, vagy
b) a NEBEK és a magyar bűnüldöző szerv az Európai Unió tagállamának bűnüldöző szervétől
információ átadását kérheti.
(2) A (4) bekezdésben foglaltak kivételével, a kijelölt magyar bűnüldöző szerv az (1) bekezdés a) pontja szerinti megkereséssel egyidejűleg, a megkeresés másolatának megküldésével vagy azzal egyenértékű egyéb módon tájékoztatja a NEBEK-et.
(3) A (4) bekezdésben foglaltak kivételével, az (1) bekezdés b) pontja szerinti megkereséssel egyidejűleg a megkeresés másolatának megküldésével vagy azzal egyenértékű egyéb módon tájékoztatja
a) a NEBEK az Európai Unió ugyanazon tagállamának egyedüli kapcsolattartó pontját;
b) a magyar bűnüldöző szerv a NEBEK-et és az Európai Unió ugyanazon tagállamának egyedüli kapcsolattartó pontját.
(4) A (2) és (3) bekezdésben előírt tájékoztatási kötelezettség nem áll fenn, ha az
a) valamely folyamatban lévő eljárás érdekeit, vagy
b) valamely terrorizmussal kapcsolatos, veszély- vagy válsághelyzet kezelését nem igénylő ügy érdekeit, vagy
c) valamely személy biztonságát
veszélyeztetné.
(5) Az információátadásra vonatkozó megkeresés legalább az alábbi tartalmi elemeket foglalja magában:
a) a kért információ;
b) a megkeresés alapjául szolgáló bűncselekmény megjelölése;
c) a megkeresés célja, beleértve adott esetben azoknak a körülményeknek a leírását, amelyek között a bűncselekményt elkövették, annak időpontját, helyét és azon személy bűncselekményben való részvételének jellegét, akivel kapcsolatban az információt kérik;
d) az okok, amelyek alapján feltételezhető, hogy a kért információ a megkeresett tagállamban található;
e) a megkeresés célja és azon, bármely természetes vagy jogi személy vagy szervezet között fennálló kapcsolat leírása, akire vagy amelyre az információ vonatkozik;
f) sürgősség esetén a megkeresés sürgősségének ténye és annak indokolása; és
g) a megkeresésben foglalt információknak a megkeresés céljától eltérő célokra történő felhasználására vonatkozó korlátozások.
(6) Az információátadásra vonatkozó megkeresés sürgősnek minősül, ha
a) a kért információ
aa) valamely tagállam közbiztonságát közvetlenül és súlyosan fenyegető veszély elhárítása érdekében szükséges;
ab) valamely személy életét vagy testi épségét fenyegető közvetlen veszély megelőzése érdekében szükséges; vagy
ac) olyan döntés meghozatalához szükséges, amely magában foglalhatja szabadságelvonással járó korlátozó intézkedések alkalmazását; vagy
b) a sürgős információátadás elmulasztása esetén fennáll annak a közvetlen veszélye, hogy az információ elveszíti relevanciáját, és az információ bűncselekmények megelőzése vagy felderítése szempontjából fontos.
(7) Az információátadásra vonatkozó megkeresés az (5) bekezdés g) pontja szerinti korlátozások tekintetében a következő kategóriák valamelyikét tartalmazza:
a) az információ felhasználása engedélyezett;
b) az információ felhasználása az információ szolgáltatójának említése nélkül engedélyezett,
c) az információ az információ szolgáltatójának felhatalmazásával használható fel,
d) az információ felhasználása nem engedélyezett.
(8) Az információátadásra vonatkozó megkeresést angol nyelven kell előterjeszteni.
16/B. § (1) A bűncselekmények megelőzésének vagy felderítésének elősegítése érdekében benyújtott megkeresésre
a) a NEBEK és a kijelölt magyar bűnüldöző szerv az Európai Unió tagállama egyedüli kapcsolattartó pontjának, vagy
b) a NEBEK és a magyar bűnüldöző szerv az Európai Unió tagállama bűnüldöző szervének információt ad.
(2) Az információátadásra vonatkozó megkeresést annak kézhezvételétől számított hét napon belül kell teljesíteni.
(3) Ha a megkeresés sürgős, és a kért információ a NEBEK vagy a magyar bűnüldöző szerv számára közvetlenül hozzáférhető nyilvántartásban megtalálható, a megkeresést a kézhezvételétől számított nyolc órán belül teljesíteni kell.
(4) Ha a megkeresés sürgős, és a kért információ a NEBEK vagy a magyar bűnüldöző szerv számára közvetlenül hozzáférhető nyilvántartásban nem található meg, de valamely más szervtől, jogi személytől vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől kényszerítő intézkedések megtétele nélkül átvehető, a megkeresést a kézhezvételétől számított 3 napon belül teljesíteni kell.
(5) Ha a megkeresés teljesítéséhez bírói engedély vagy az ügyészség engedélye, jóváhagyása, hozzájárulása, illetve egyetértése szükséges, a megkeresés teljesítését a NEBEK vagy a magyar bűnüldöző szerv a (2)–(4) bekezdéstől eltérően az engedély beszerzéséhez szükséges ideig elhalasztja.
(6) Az (5) bekezdésben foglalt esetben a NEBEK vagy a magyar bűnüldöző szerv
a) haladéktalanul értesíti az Európai Unió tagállamának egyedüli kapcsolattartó pontját vagy bűnüldöző szervét a várható késedelem tényéről, annak okairól és várható hosszáról;
b) folyamatosan tájékoztatja az Európai Unió tagállamának egyedüli kapcsolattartó pontját vagy bűnüldöző szervét az engedély megszerzésének állásáról; és
c) az engedély megszerzését követően haladéktalanul teljesíti a megkeresést.
(7) A (9) bekezdés kivételével, a NEBEK az Európai Unió tagállama kijelölt bűnüldöző szerve (1) bekezdés a) pontja szerinti megkeresésének teljesítésével egyidejűleg a megkeresésre adott válasz másolatának megküldésével vagy azzal egyenértékű egyéb módon tájékoztatja az Európai Unió ugyanazon tagállamának egyedüli kapcsolattartó pontját.
(8) A (9) bekezdésben foglaltak kivételével, az (1) bekezdés b) pontja szerinti megkeresés teljesítésével egyidejűleg a megkeresésre adott válasz másolatának megküldésével vagy azzal egyenértékű egyéb módon tájékoztatja
a) a NEBEK az Európai Unió ugyanazon tagállamának egyedüli kapcsolattartó pontját;
b) a magyar bűnüldöző szerv a NEBEK-et és az Európai Unió ugyanazon tagállamának egyedüli kapcsolattartó pontját.
(9) A (7) és (8) bekezdésben előírt tájékoztatási kötelezettség nem áll fenn, ha az a 16/A. § (4) bekezdésében foglalt egy vagy több érdeket veszélyeztetné.
(10) Az információ átadása iránti megkeresés teljesítését a (14) bekezdés szerinti egyeztetés eredménytelensége esetén meg kell tagadni, ha
a) a megkeresés
aa) nem felel meg a 16/A. § (5) bekezdésében előírt minimális tartalmi követelményeknek, vagy
ab) a magyar törvény szerint nem bűncselekménynek minősülő cselekménnyel kapcsolatos,
b) a teljesítés
ba) Magyarország alapvető nemzetbiztonsági érdekét sérti, vagy
bb) folyamatban lévő büntetőeljárást vagy bűnüldözési, bűnmegelőzési feladatok ellátását, illetve a természetes személyek biztonságát veszélyezteti, vagy
bc) indokolatlanul sértené valamely jogi személy fontos védett érdekét,
c) a kért információ
ca) nem áll rendelkezésre,
cb) jelentősége nyilvánvalóan nem áll arányban a megkeresésben foglalt céllal, illetve a cél szempontjából lényegtelen,
cc) az érintettek kategóriái szerint van besorolva és az az (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletének B. alcímében felsorolt személyesadat-kategóriákon kívül eső személyes adatnak minősül, vagy
cd) pontatlan, hiányos vagy már nem naprakész, és nem adható át az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8. § (2) bekezdésével összhangban, vagy
ce) csak más tagállam vagy harmadik ország hozzájárulásával adható át, és e hozzájárulás hiányzik, vagy
d) a megkeresés teljesítéséhez a magyar jogszabályok szerint bírói engedély vagy az ügyészség engedélye, jóváhagyása, hozzájárulása, illetve egyetértése szükséges és annak megadását elutasították.
(11) Ha az Európai Unió tagállama bűnüldöző szervének információ átadására vonatkozó megkeresése a magyar törvény szerint egy évnél rövidebb időtartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményre vonatkozik, a NEBEK, illetve a magyar bűnüldöző szerv megtagadhatja a kért információ átadását.
(12) Az információ átadása iránti megkeresés teljesítése csak azon információk tekintetében tagadható meg, amelyre a (10) vagy a (11) bekezdésben meghatározott okok vonatkoznak.
(13) Az információ átadása iránti megkeresés teljesítésének megtagadásáról és annak a (10) vagy a (11) bekezdés szerinti okáról a NEBEK vagy a magyar bűnüldöző szerv a (2)–(4) bekezdés szerinti határidőn belül tájékoztatja az Európai Unió tagállamának egyedüli kapcsolattartó pontját vagy bűnüldöző szervét.
(14) Ha a megkeresésben foglaltak alapján a teljesítés megtagadásának lenne helye, a NEBEK vagy a magyar bűnüldöző szerv pontosítás kérésével haladéktalanul egyeztetést kezdeményez az Európai Unió tagállamának egyedüli kapcsolattartó pontjával vagy bűnüldöző szervével. A (2)–(4) bekezdésben foglalt határidőbe nem számít bele a pontosítás iránti kérésnek az Európai Unió tagállamának egyedüli kapcsolattartó pontja vagy bűnüldöző szerve általi kézhezvételének időpontjától a kért pontosítás rendelkezésre bocsátásának időpontjáig eltelt idő.
(15) Az információátadásra vonatkozó megkeresés teljesítése, a megkeresés teljesítésének megtagadása, a pontosítás kérése és rendelkezésre bocsátása, továbbá a NEBEK-hez vagy a magyar bűnüldöző szervhez benyújtott információátadásra vonatkozó megkeresésekkel kapcsolatos bármely egyéb kommunikáció során azt a nyelvet kell használni, amelyen az említett megkeresést előterjesztették.
16/C. § (1) Ha a NEBEK vagy a magyar bűnüldöző szerv olyan információ, tény vagy adat birtokába jut, amely alapján megalapozottan feltehető, hogy a birtokába jutott információ, tény vagy adat bűncselekmény megelőzésének vagy felderítésének elősegítése céljából az Európai Unió tagállama egyedüli kapcsolattartó pontjának vagy bűnüldöző szervének a feladata ellátásához szükséges, a 16/B. § (1) bekezdése szerinti megkeresés nélkül is tájékoztatást ad.
(2) Ha a NEBEK vagy a magyar bűnüldöző szerv olyan információ, tény vagy adat birtokába jut, amely alapján megalapozottan feltehető, hogy a birtokába jutott információ, tény vagy adat az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.) 1. számú melléklete szerinti bűncselekmények valamelyike megelőzésének vagy felderítésének elősegítése céljából az Európai Unió tagállama egyedüli kapcsolattartó pontjának vagy bűnüldöző szervének a feladata ellátásához szükséges, erről a 16/B. § (1) bekezdése szerinti megkeresés nélkül is tájékoztatást ad.
(3) A (2) bekezdésben előírt tájékoztatási kötelezettség az annak alapjául szolgáló feltételek fennállása esetén sem áll fenn, ha az információ, tény vagy adat átadása – erre irányuló megkeresés esetén – a 16/B. § (10) bekezdés b) pontja, c) pont ce) alpontja vagy d) pontja alapján nem lenne teljesíthető.
(4) A NEBEK az Európai Unió tagállama bűnüldöző szervének az (1) vagy (2) bekezdés alapján nyújtott tájékoztatással egyidejűleg a tájékoztatás másolatának megküldésével vagy azzal egyenértékű egyéb módon tájékoztatja az Európai Unió ugyanazon tagállamának egyedüli kapcsolattartó pontját.
(5) A (6) bekezdésben foglaltak kivételével a magyar bűnüldöző szerv az (1) bekezdés vagy a (2) bekezdés alapján
a) az Európai Unió tagállama bűnüldöző szervének nyújtott tájékoztatással egyidejűleg a tájékoztatás másolatának megküldésével vagy azzal egyenértékű egyéb módon tájékoztatja a NEBEK-et és az Európai Unió ugyanazon tagállamának egyedüli kapcsolattartó pontját,
b) az Európai Unió tagállama egyedüli kapcsolattartó pontjának nyújtott tájékoztatással egyidejűleg a tájékoztatás másolatának megküldésével vagy azzal egyenértékű egyéb módon tájékoztatja a NEBEK-et.
(6) Az (5) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség nem áll fenn, ha az a 16/A. § (4) bekezdésében foglalt egy vagy több érdeket veszélyeztetné.
(7) Az (1) vagy (2) bekezdés szerinti tájékoztatást angol nyelven kell nyújtani.”
20. § A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 16/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16/E. § Ha a 16/A. § szerinti információ átadására vonatkozó megkeresés vagy a 16/B. § vagy 16/C. § alapján átadott információ az (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdésében és I. mellékletében meghatározott bűncselekmények valamelyikére vonatkozik, a magyar bűnüldöző szerv az információ átadására vonatkozó megkeresés vagy az átadott információ másolatát minden esetben megküldi a rendőrségnek az EUROPOL-lal való együttműködésért felelős szervezeti egységének is.”
21. § A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 29. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A megfigyelés olyan bűncselekmény gyanúja esetén lehetséges,)
22. § A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 52. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„52. § (1) E törvény – az a)–d) pont tekintetében az EUtv.-nyel együtt –
a) a közös nyomozócsoportokról szóló, 2002. június 13-i 2002/465/IB tanácsi kerethatározatnak;
b) 4. § (1) bekezdése, 11/A. §-a, 16/A–16/F. §-a a tagállamok bűnüldöző hatóságai közötti információcseréről és a 2006/960/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. május 10-i (EU) 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;
c) 16/G. §-a és 16/H. §-a a tagállamok vagyon-visszaszerzési hivatalai között, a bűncselekményből származó jövedelmek és bűncselekményekhez kapcsolódó egyéb tulajdon felkutatása és azonosítása terén való együttműködésről szóló, 2007. december 6-i 2007/845/IB tanácsi határozatnak;
d) az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján elfogadott, az összekötő tisztviselőknek az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködés javítása céljából történő cseréjére vonatkozó keretrendszerről szóló, 1996. április 22-i 96/277/IB tanácsi együttes fellépésnek;
e) az EUROPOL részéről a tagállamok által felállított közös nyomozó csoportoknak nyújtandó segítségről szóló, 2000. november 30-i tanácsi ajánlásnak
való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény
a) a határellenőrzés fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-én elfogadott Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló Egyezmény (Schengeni Végrehajtási Egyezmény) 39–41. cikkeinek, továbbá 46–47. cikkeinek;
b) az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 2000. május 29-én elfogadott Egyezmény 6–7. cikkeinek, továbbá 12–14. cikkeinek;
c) az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló Egyezmény 2001. október 16-án elfogadott Kiegészítő Jegyzőkönyvének;
d) a 2006. évi LXXXIX. törvénnyel kihirdetett, az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján a vámigazgatási szervek közötti kölcsönös segítségnyújtásról és együttműködésről szóló, 1997. december 18-án elfogadott Egyezménynek (Nápoly II Egyezmény);
e) 2. § 9. és 10. pontja, 8. § l) pontja, valamint 42/A–42/D. §-a az Európai Unió tagállamainak különleges intervenciós egységei közötti együttműködés javításáról válsághelyzetekben című, 2008. június 23-i 2008/617/IB tanácsi határozatnak;
f) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek [EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelet]
a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
23. § A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény
a) 11/A. § (2) bekezdésében a „tagállamának bűnüldöző” szövegrész helyébe a „tagállamának egyedüli kapcsolattartó pontjával vagy bűnüldöző” szöveg,
b) 16/F. § (2) bekezdésében az „az 1. mellékletben meghatározott formanyomtatványon” szövegrész helyébe az „a 16/A. § (5) bekezdésében meghatározott tartalommal” szöveg
lép.
24. § Hatályát veszti a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény
a) 1. melléklete,
b) 2. melléklete.
7. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása
25. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A rendőrség a kiadott működési engedélyekről és igazolványokról a kiadásuk alapjául szolgáló, az 5. §-ban és az 5/A. §-ban meghatározott feltételek igazolásához szükséges adatokról, az adatváltozásról, az e törvény szerinti létesítmény- és rendezvényvédelmi ellenőrzési, valamint a tervező-szerelő vagy magánnyomozói tevékenység folytatására jogosultakról, a rendezvény-, illetve létesítménybiztosítási szolgáltatás nyújtását igazoló tanúsítványokról és az annak kiadása alapjául szolgáló feltételek igazolásához szükséges adatokról, a működési engedély és a tanúsítvány visszavonásáról, a vállalkozás tevékenységének megtiltásáról, és az igazolvány visszavonásáról, bevonásáról – a működési engedély és az igazolvány hitelességének, valamint a tevékenység ellenőrzésének céljából – nyilvántartást vezet.”
8. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása
26. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 29. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A 23. § (3) bekezdése szerinti eljárásokba nem tartozó esetekben tápszer, speciális gyógyászati célra szánt élelmiszer esetén a támogatás iránti kérelmet benyújtó forgalmazónak bejelentési kötelezettsége van
a) már támogatott hatóanyagú tápszerének, speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerének
aa) névváltozása,
ab) nyilvántartási szám változása,
ac) árcsökkentése
esetén,
b) abban az esetben, ha támogatott tápszerének, speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerének támogatási kategóriáját olyan formában kívánja módosítani, amelynek következtében az adott készítmény a társadalombiztosítási támogatással nem rendelkező készítmények közé sorolódik,
c) abban az esetben, ha a forgalmazóként bejegyzett jogosult személyében változás történik.”
27. § Hatályát veszti a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény
a) 29. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a „– tápszer esetén a támogatás iránti kérelmet benyújtó forgalmazónak –” szövegrész,
c) 29. § (4) bekezdés c) és d) pontja.
9. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása
28. § (1) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 70. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen benyújtott kérelem akkor minősül az idegenrendészeti hatósághoz érkezettnek, ha)
(2) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 70. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (5) bekezdés szerinti kérelmeket az idegenrendészeti hatóság a visszaigazolást követő 16. napon törli. A törlés tényéről az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felület útján tájékoztatja a kérelmezőt.”
29. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 82. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az idegenrendészeti hatóság az e törvény szerinti eljárásai során, az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban, közvetlen hozzáférés útján jogosult az Európai Határregisztrációs Rendszerből adatot lekérdezni és az Európai Határregisztrációs Rendszerben adatot rögzíteni.”
30. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 70. § (3) bekezdésében a „Btátv. 166. § (6) bekezdése” szövegrész helyébe a „Btátv. 166. §-a” szöveg lép.
31. § Hatályát veszti a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény
a) 67. § (3) bekezdésében az „elektronikus azonosítását követően” szövegrész,
b) 93. §-a.
10. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása
32. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény „Értesítés” alcíme a következő 91/F. §-sal egészül ki:
„91/F. § A nyilvántartó szerv – az anyakönyvi eseménynek vagy adatváltozásnak az elektronikus anyakönyvben történő átvezetését követően haladéktalanul – értesíti a menekültügyi hatóságot a menekült, oltalmazott, menedékes vagy befogadott jogállású személy házasságkötéséről, a bejegyzett élettársi kapcsolata létesítéséről, valamint a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnéséről. Az értesítés tartalmazza a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyét, idejét, a menekült, oltalmazott, menedékes vagy befogadott jogállású személy születési és házassági nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, állampolgárságát vagy hontalanságát, a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnésének tényét, időpontját és okát.”
11. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása
33. § A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2b) Közfoglalkoztatási jogviszonynak minősül, ha közfoglalkoztatási program keretében a közfoglalkoztatott a munkaerőpiaci alkalmazkodását, munkához jutását szolgáló képzésben, illetve a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló jogszabály alapján nyújtott támogatásról szóló hatósági szerződést megkötő hatóság jóváhagyásával, naptári évenként legfeljebb 120 munkaóra időtartamú munkaerőpiaci szolgáltatásban, valamint naptári évenként legfeljebb 120 munkaóra időtartamú egészségügyi és szociális szolgáltatásban vesz részt. Közfoglalkoztatási jogviszony keretében a közfoglalkoztatott részére európai uniós forrásból elhelyezkedést támogató, egyéni élethelyzetet javító munkaerőpiaci alkalmazkodás elősegítését célzó képzések és szolgáltatások is biztosíthatók.”
12. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása
34. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban, azokban az osztályokban és azokon a tanítási napokon, amelyeken közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést legalább napi egy testnevelésóra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra váltható ki a sportról szóló törvény szerinti igazolt sportolói jogviszonyban álló versenyző tanuló kérelme alapján – versenyengedély birtokában – a sportszervezet keretei között szervezett edzéslátogatás igazolásával, amennyiben a testnevelésórát közismereti tanóra nem előzi meg vagy nem követi.”
35. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 41. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) Iskolaváltás esetén az iskola az új iskolának a tanulmányi rendszeren keresztül adja át a gyermek, tanuló tantárgyankénti előrehaladást igazoló adatait és tanítási év közbeni iskolaváltás esetén az évközi érdemjegyeit is.”
36. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 62. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pedagógus, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott az óvodai nevelőmunka, az iskolai és kollégiumi nevelő és oktató munka, valamint a pedagógiai szakszolgálat ellátása során a gyermekekkel, tanulókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény szempontjából közfeladatot ellátó személy.”
37. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 62. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A pedagógus számára a miniszter rendeletben, a pedagógus-továbbképzésen kívül további, a hivatal által nyilvántartásba vett képzés teljesítését rendelheti el (a továbbiakban: köznevelésért felelős miniszter által előírt képzés).”
38. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 77. § (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(A köznevelésért felelős miniszter)
39. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a köznevelésért felelős miniszter, hogy)
(rendeletben állapítsa meg.)
40. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
a) 5. § (1) bekezdés b) pont nyitó szövegrészében az „amely az” szövegrész helyébe az „amely – a fejlesztő nevelés-oktatás kivételével – az” szöveg,
b) 9. § (5) bekezdésében az „– alapfokú” szövegrész helyébe a „–, továbbá a fejlesztő nevelés-oktatás teljesítése alapfokú” szöveg,
c) 94. § (4) bekezdés j) pontjában a „rendjét, az” szövegrész helyébe a „rendjét, felhasználásának egyéb kiegészítő szabályait, az” szöveg
lép.
41. § Hatályát veszti a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
b) 41. § (8) bekezdés c) pontjában az „iskolaváltás esetén az új iskolának,” szövegrész.
13. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása
42. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény XII. Fejezete a következő 77/A. alcímmel egészül ki:
„77/A. A szabálysértési eljárás iratainak megismerése
93/A. § A rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve a törvényben meghatározott feladata ellátásához szükséges mértékben és időtartamban megismerheti a szabálysértési eljárás iratait.”
43. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 117. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés elkövetésével gyanúsítható személy személyazonosságának megállapítása érdekében, amennyiben az elkövető ismeretlen, a bíróság vagy az előkészítő eljárást lefolytató szerv az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározottak szerint az arcképelemző tevékenységet végző szerv arcképelemző tevékenységét veheti igénybe.”
44. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 157. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A személyazonosító adatok nyilvántartásából és a szabálysértési nyilvántartásokból törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából közvetlen hozzáféréssel a szabálysértési nyilvántartási rendszerben kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni)
45. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 157. § (1) bekezdés g) pontjában a „céljából.” szövegrész helyébe a „céljából, valamint” szöveg lép.
46. § Hatályát veszti a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény
a) 157. § (1) bekezdés c) pontjában a „ , továbbá a megbízhatósági vizsgálat lefolytatása” szöveg,
b) 157. § (1) bekezdés f) pontjában a „valamint” szöveg.
14. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény módosítása
47. § Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vizsga az e törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásával, illetve a személy- és vagyonőrök számára meghatározott tevékenység ellátásával kapcsolatos elméleti ismeretekből, gyakorlati alkalmazásukból, valamint törvényben meghatározott egyéb elméleti és gyakorlati részből áll, amelyet a rendészeti feladatokat ellátó személy, illetve a személy- és vagyonőr az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet szerinti képzésen sajátít el.”
48. § Hatályát veszti az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 41. §-a.
15. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása
49. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a következő 157/C. §-sal egészül ki:
„157/C. § A miniszter által vezetett minisztériumnál vezényléssel betölthető szolgálati beosztások esetében megállapítandó hivatásos pótlék mértékét a miniszter állapítja meg miniszteri rendeletben meghatározott sávon belül.”
16. Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény módosítása
50. § Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 3. § (3) bekezdése a következő w) ponttal egészül ki:
(Az arckép profil nyilvántartás vezetésének a célja)
51. § Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 9. §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki:
„(18) A 3. § (3) bekezdés w) pontjában meghatározott célból jogosult a bíróság, az előkészítő eljárást lefolytató szerv a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés esetén folytatott eljárásban a rendelkezésére álló vagy általa rögzített arcképmás felhasználásával a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértést elkövető személyazonosságának megállapítása, valamint ellenőrzése érdekében az arcképelemző tevékenységet végző szerv arcképelemző tevékenységét igénybe venni.”
52. § Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 9/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 3. § (3) bekezdés p) és w) pontjában meghatározott célból jogosult az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv eljárása során az általa rögzített arcképmás felhasználásával az elkövető vagy az Rtv. 29. §-a alapján igazoltatott személy személyazonosságának megállapítása, valamint ellenőrzése érdekében az arcképelemző rendszer általi automatizált összehasonlítást igénybe venni.”
53. § Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 9/A. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„9/A. Személyazonosság megállapításának, ellenőrzésének támogatása rendőri intézkedés vagy szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés esetén folytatott eljárás során automatizált összehasonlítás igénybevételével”
54. § Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 12/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A központi szerv az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv által a 3. § (3) bekezdés p) és w) pontjában meghatározott célból a részére automatizált eljárásban, rendszer-rendszer kapcsolat útján továbbított arcképmásból arckép profilt képez. Amennyiben az átadott arcképmásból arckép profil nem képezhető, a központi szerv ennek tényéről az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet haladéktalanul tájékoztatja.”
17. A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény módosítása
55. § A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 61–63. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„61. Ajánlattevők, részvételre jelentkezők, alvállalkozók, kiemelt alvállalkozók jegyzéke és a minősített piaci szereplők jegyzéke
116. § (1) A beszerzési eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy kiemelt alvállalkozóként és egyéb közreműködőként kizárólag a jegyzéken szereplő gazdasági szereplő vehet részt, a (2) bekezdésben és a 117. § (2)–(5) bekezdésében foglalt kivételekkel. A jegyzéken
a) a Mavtv.-ben meghatározott telephely biztonsági tanúsítvánnyal vagy egyszerűsített telephely biztonsági tanúsítvánnyal (a továbbiakban együtt: TBT) rendelkező gazdasági szereplők,
b) az előzetes minősítésen megfelelt gazdasági szereplők, valamint
c) a beszerzési eljáráshoz kötődő minősítésen megfelelt gazdasági szereplők
szerepelnek.
(2) A minősített piaci szereplők jegyzéke egy olyan speciális jegyzék, amely az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott gazdasági szektort érintő beszerzési eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy kiemelt alvállalkozóként és egyéb közreműködőként szereplő gazdasági szereplőket tartalmazza. E bekezdésben felsorolt beszerzési eljárásokban kizárólag a minősített piaci szereplők jegyzékén nyilvántartott gazdasági szereplő vehet részt, a 117. § (2)–(5) bekezdésében foglalt kivételekkel. A minősített piaci szereplők jegyzékén az előzetes minősítésen megfelelt gazdasági szereplők, valamint a beszerzési eljáráshoz kötődő minősítésen megfelelt gazdasági szereplők szerepelnek.
(3) A jegyzéket és a minősített piaci szereplők jegyzékét az AH vezeti. Az ajánlatkérőt írásbeli megkeresése alapján az AH írásban vagy az ajánlatkérő által megadott elektronikus levélcímen elektronikus úton öt munkanapon belül tájékoztatja a jegyzéken vagy a minősített piaci szereplők jegyzékén szereplő gazdasági szereplőkkel összefüggő, az egyes jegyzéken szereplő adatokról.
(4) A nemzetbiztonsági szolgálatok saját beszerzéseik tekintetében az egyes beszerzésekhez kapcsolódóan, az ajánlattételi felhívással induló eljárásban az ajánlattételi felhívás megküldését megelőzően jogosultak a jegyzéken szereplő gazdasági szereplőket kiegészítő ellenőrzéseknek alávetni. Ha a kiegészítő ellenőrzés nemzetbiztonsági kockázatot vagy a nemzetbiztonsági szolgálat rendeltetésszerű működését veszélyeztető biztonsági kockázatot állapít meg, az ajánlattételi felhívással induló eljárásban a gazdasági szereplőnek ajánlattételi felhívás nem küldhető, a részvételi felhívással induló eljárásban a részvételi jelentkezőt a 129. § (1) bekezdés d) pontja alapján az érintett beszerzési eljárásból ki kell zárni.
(5) A nemzetbiztonsági szolgálat a szakvélemény megküldésével értesíti az AH-t, ha a kiegészítő ellenőrzés során olyan nemzetbiztonsági kockázati tényezőt tár fel, ami alapján a jegyzékről törölni kell a gazdasági szereplőt. Az AH a TBT-vel nem rendelkező gazdasági szereplőt törli a jegyzékről. TBT-vel rendelkező gazdasági szereplők esetén az AH az NBF-et értesíti arról, hogy a gazdasági szereplő vonatkozásában nemzetbiztonsági kockázat merült fel.
(6) Amennyiben a nemzetbiztonsági szolgálat tudomására olyan tény vagy adat jut, amely a jegyzéken vagy a minősített piaci szereplők jegyzékén lévő gazdasági szereplő nemzetbiztonsági kockázatát vetheti fel, arról annak megküldésével értesíti az AH-t.
(7) Az AH a jegyzéken lévő gazdasági szereplőket évente felülvizsgálhatja, amennyiben nemzetbiztonsági kockázatot állapít meg törli a jegyzékről.
(8) Az AH tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot arról a postai vagy elektronikus címről, ahova a jegyzékre és a minősített piaci szereplők jegyzékére történő felvétel iránti kérelmeket küldeni kell.
117. § (1) Az ajánlatkérő a beszerzési eljárásban a 129. § (1) bekezdésében foglaltakon túl az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásból kizárja azon részvételre jelentkezőt vagy ajánlattevőt is, akinek az alvállalkozója, kiemelt alvállalkozója nem szerepel a jegyzéken, vagy a 116. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a minősített piaci szereplők jegyzékén.
(2) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban vagy a dokumentációban előírhatja, hogy a részvételi szakaszt lezáró összegezés megküldésének feltétele a részvételre jelentkező és a kiemelt alvállalkozó jegyzékre, vagy a minősített piaci szereplők jegyzékére való felvétele.
(3) Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban vagy a dokumentációban előírhatja, hogy ajánlattételi szakaszt lezáró összegezés megküldésének feltétele az ajánlattevő és a kiemelt alvállalkozó jegyzékre, vagy a minősített piaci szereplők jegyzékére való felvétele.
(4) A beszerzési eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban vagy a dokumentációban lehetővé teheti, hogy az ajánlattevő által igénybe vett alvállalkozó, egyéb közreműködő kiemelt alvállalkozó jegyzékre vagy a minősített piaci szereplők jegyzékére vételi feltételnek legkésőbb a szolgáltatása teljesítésének megkezdéséig tegyen eleget.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a nyertes ajánlattevő köteles tájékoztatni az ajánlatkérőt az általa igénybe venni kívánt alvállalkozónak, egyéb közreműködőnek vagy kiemelt alvállalkozónak – az ajánlattevő részére történő teljesítésének megkezdése előtt történt – jegyzékre, vagy a minősített piaci szereplők jegyzékére vételéről.
62. Előzetes minősítés
118. § (1) Bármely, a jegyzéken nem szereplő és TBT-vel nem rendelkező gazdasági szereplő az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott minta szerint kitöltött adatlapok, nyilatkozatok AH-nak való megküldésével kezdeményezheti az előzetes minősítés lefolytatását és a jegyzékre való felvételét.
(2) Bármely, a minősített piaci szereplők jegyzékén nem szereplő gazdasági szereplő az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott minta szerint kitöltött adatlapok, nyilatkozatok AH-nak való megküldésével kezdeményezheti az előzetes minősítés lefolytatását és a minősített piaci szereplők jegyzékére való felvételét.
(3) Az előzetes minősítés során a (4) bekezdésben meghatározott ellenőrzéseket
a) ha a gazdasági szereplő – a főtevékenysége vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ) rendelkezésére álló egyéb információk alapján – előreláthatólag az Nbtv. 6. §-ában meghatározott feladatköröket érintő, valamint a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagy a Magyar Honvédség által lefolytatásra kerülő beszerzési eljárásban fog részt venni, a KNBSZ,
b) az a) pontba nem tartozó esetekben, valamint a minősített piaci szereplők jegyzékre vétele esetén az AH
folytatja le.
(4) Az előzetes minősítés
a) a jegyzékre vétel esetén cégellenőrzésből, személyellenőrzésből,
b) a minősített piaci szereplők jegyzékére vétel esetén cégellenőrzésből, személyellenőrzésből, valamint a gazdasági szereplő tevékenységi területének vizsgálatából
áll.
(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti előzetes minősítés során az AH a gazdasági szereplő tevékenységi területének vizsgálatához bármely állami szervtől a működési körét érintően tájékoztatást kérhet, amit a megkeresett állami szerv 30 napon belül teljesít.
(6) Az AH kormányrendeletben meghatározott esetben elvégzi az ajánlatkérő kezdeményezésére a 7. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti, illetve a Kbt. szerinti ajánlatkérő szervezetek kezdeményezésére a Kbt. 9. § (1) bekezdés b) pontja szerinti beszerzés során ajánlattételre felhívni kívánt, illetve ajánlatot benyújtó gazdasági szereplők, valamint alvállalkozóik cégellenőrzését és személyellenőrzését.
(7) Ha a gazdasági szereplő nem vagy hiányosan nyújtja be az (1) bekezdés szerinti adatlapokat, és hiánypótlási kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem tesz eleget, az AH a jegyzékre, valamint a minősített piaci szereplők jegyzékére való felvételét elutasítja.
(8) Az AH a jegyzékre való felvételi kérelem beérkezésétől, illetve hiánypótlás esetén a hiánypótlás teljesítésétől számított nyolc napon belül – a KNBSZ írásbeli megkeresésével és a KNBSZ írásbeli nyilatkozata alapján – dönt arról, hogy az előzetes minősítés lefolytatása a KNBSZ vagy az AH hatáskörébe tartozik-e. Ha a KNBSZ hatáskörébe tartozik az előzetes minősítés lefolytatása, az AH az erről szóló nyilatkozat kézhezvételét követően haladéktalanul megkeresi a KNBSZ-t az eljárás lefolytatása érdekében.
(9) Az AH a hatáskörébe tartozó előzetes minősítést a döntés meghozatalától számított – a KNBSZ a hatáskörébe tartozó előzetes minősítést az AH megkeresésétől számított – hatvan napon belül végzi el. A határidő egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.
(10) Az előzetes minősítést végző nemzetbiztonsági szolgálat az ellenőrzések elvégzése után nemzetbiztonsági szakvéleményt készít, amelyben nemzetbiztonsági kockázati tényező fennállását vagy annak hiányát állapítja meg. A KNBSZ a nemzetbiztonsági szakvéleményt megküldi az AH-nak.
(11) Az AH a nemzetbiztonsági szakvélemény elkészültétől – a KNBSZ hatáskörébe tartozó előzetes minősítés esetében a nemzetbiztonsági szakvélemény kézbesítésétől – számított nyolc napon belül jegyzékre veszi a gazdasági szereplőt, ha az ellenőrzések során nemzetbiztonsági kockázati tényező nem merült fel és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 3. § (1) bekezdés 1. pontja alapján átlátható szervezetnek minősül.
(12) Az AH a nemzetbiztonsági szakvélemény elkészültétől számított nyolc napon belül a minősített piaci szereplők jegyzékére veszi a gazdasági szereplőt, ha az ellenőrzések során nemzetbiztonsági kockázati tényező nem merült fel, az Nvt. 3. § (1) bekezdés 1. pontja alapján átlátható szervezetnek minősül, valamint ha a gazdasági szereplő tevékenységi területének (4) bekezdés b) pontja szerinti vizsgálata nem tárt fel olyan körülményt, ami a minősített piaci szereplők jegyzékére való felvétel akadályát képezi.
(13) Az AH az érintett gazdasági szereplőt értesíti a jegyzékre, valamint a minősített piaci szereplők jegyzékére vételről, illetve a jegyzékre vétel elutasításáról. Az elutasítást indokolni nem kell, ellene jogorvoslatnak kizárólag a 168. §-ban meghatározott körben van helye.
(14) A jegyzékre és a minősített piaci szereplők jegyzékére való felvétel elutasításáról szóló döntés kézhezvételétől számított három hónapon belül, nemzetbiztonsági kockázat megállapítása esetén pedig hat hónapon belül a gazdasági szereplő nem vehető fel újra a jegyzékre, illetve a minősített piaci szereplők jegyzékére.
(15) Ha a gazdasági szereplő jegyzékre, valamint a minősített piaci szereplők jegyzékére vételének elutasítására azért kerül sor, mert az eljárás során adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésekor hamis adatot szolgáltatott vagy hamis nyilatkozatot tett, a gazdasági szereplő az elutasításról vagy a törlésről szóló döntés kézhezvételétől számított három éven belül nem vehető fel a jegyzékre.
63. Beszerzési eljáráshoz kötődő minősítés, a jegyzéken és a minősített piaci szereplők jegyzékén tartással összefüggő ellenőrzés, adatszolgáltatás
119. § (1) Az ajánlatkérő a külön jogszabályban meghatározott minta szerint kitöltött adatlapoknak, illetve nyilatkozatoknak az AH-hoz való megküldésével kezdeményezi a beszerzési eljáráshoz kötődő minősítést a jegyzéken, vagy a minősített piaci szereplők jegyzékén nem szereplő részvételre jelentkező vagy az eljárásba kiemelt alvállalkozóként bevonni kívánt gazdasági szereplő tekintetében.
(2) Az ajánlatkérő a külön jogszabályban meghatározott minta szerinti adatlapoknak, nyilatkozatoknak az AH-hoz való megküldésével kezdeményezi a beszerzési eljáráshoz kötődő minősítést a jegyzéken, vagy a minősített piaci szereplők jegyzékén nem szereplő alvállalkozó tekintetében.
(3) A beszerzési eljáráshoz kötődő minősítés során a (4) bekezdésben meghatározott ellenőrzéseket
a) az Nbtv. 6. §-ában meghatározott feladatköröket érintő, valamint a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagy a Magyar Honvédség által lefolytatott beszerzésekben a KNBSZ, vagy
b) az a) pontba nem tartozó, valamint a minősített piaci szereplők jegyzékére való felvételre irányuló esetekben az AH
folytatja le.
(4) A beszerzési eljáráshoz kötődő minősítés
a) a jegyzékre vétel esetén cégellenőrzésből, személyellenőrzésből,
b) a minősített piaci szereplők jegyzékére vétel esetén cégellenőrzésből, személyellenőrzésből, valamint a gazdasági szereplő tevékenységi területének vizsgálatából
áll.
(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti, a beszerzési eljáráshoz kötődő minősítés során az AH a gazdasági szereplő tevékenységi területének vizsgálatához bármely állami szervtől a működési körét érintően tájékoztatást kérhet, amit a megkeresett állami szerv 30 napon belül teljesít.
(6) Ha az adatlapok hiányosan kerülnek benyújtásra, és a gazdasági szereplő hiánypótlási kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem tesz eleget, az AH a gazdasági szereplő jegyzékre, vagy a minősített piaci szereplők jegyzékére való felvételét elutasítja.
(7) Az AH a kérelem beérkezésétől, illetve hiánypótlás esetén a hiánypótlás teljesítésétől számított nyolc napon belül – a jegyzékre való felvételi kérelem esetén a KNBSZ írásbeli megkeresésével és a KNBSZ írásbeli nyilatkozata alapján – dönt arról, hogy a beszerzési eljáráshoz kötődő minősítés lefolytatása a KNBSZ vagy az AH hatáskörébe tartozik-e. Az AH a hatáskörébe tartozó minősítést a döntés meghozatalától számított, a KNBSZ a hatáskörébe tartozó minősítést az AH megkeresésétől számított hatvan napon belül végzi el, amely egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.
(8) Az AH (4) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzését követően a nemzetbiztonsági szakvélemény elkészültétől – a KNBSZ hatáskörébe tartozó minősítés esetében a nemzetbiztonsági szakvélemény kézbesítésétől – számított nyolc napon belül jegyzékre veszi a gazdasági szereplőt, ha az ellenőrzések során nemzetbiztonsági kockázati tényező vele összefüggésben nem merült fel és az Nvt. 3. § (1) bekezdés 1. pontja alapján átlátható szervezetnek minősül.
(9) Az AH a (4) bekezdés b) pontja és az (5) bekezdés szerinti ellenőrzését követően a nemzetbiztonsági szakvélemény elkészültétől számított nyolc napon belül a minősített piaci szereplők jegyzékére veszi a gazdasági szereplőt, ha az ellenőrzések során nemzetbiztonsági kockázati tényező nem merült fel, az Nvt. 3. § (1) bekezdés 1. pontja alapján átlátható szervezetnek minősül, valamint ha a gazdasági szereplő tevékenységi területének (4) bekezdés b) pontja szerinti vizsgálata nem tárt fel olyan körülményt, ami a minősített piaci szereplők jegyzékére való felvétel akadályát képezi.
(10) Az AH az ellenőrzését követően a minősítést kezdeményező ajánlatkérőt, valamint a gazdasági szereplőt értesíti a jegyzékre, vagy a minősített piaci szereplők jegyzékére vételről, illetve a jegyzékre vagy a minősített piaci szereplők jegyzékre vétel elutasításáról. Az elutasítást indokolni nem kell, ellene jogorvoslatnak kizárólag a 168. §-ban meghatározott körben van helye. A gazdasági szereplő az elutasításról szóló döntés kézhezvételétől számított három hónapon belül, nemzetbiztonsági kockázat megállapítása esetén pedig hat hónapon belül nem vehető fel újra a jegyzékre, illetve a minősített piaci szereplők jegyzékére.
(11) Az AH – a (2) bekezdés szerint elvégzett ellenőrzést követően – a minősítést kezdeményező ajánlatkérőt, valamint a gazdasági szereplőt értesíti az eljárás eredményéről, amely során szakvéleményt állít ki a konkrét beszerzési eljáráshoz kötődően. Az elutasítás esetén a döntést indokolni nem kell, ellene jogorvoslatnak kizárólag a 168. §-ban meghatározott körben van helye.
(12) Ha a gazdasági szereplő jegyzékre, vagy a minősített piaci szereplők jegyzékére vételének elutasítására azért kerül sor, mert az eljárás során adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésekor hamis adatot szolgáltatott vagy hamis nyilatkozatot tett, az elutasításról vagy a törlésről szóló döntés kézhezvételétől számított három éven belül nem vehető fel újra a jegyzékre.
120. § (1) A jegyzékre vett TBT-vel nem rendelkező gazdasági szereplő az utolsó felülvizsgálat során végzett ellenőrzést követő huszonnegyedik hónap utolsó napjáig köteles az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet meghatározott minta szerinti nyilatkozatokat és adatlapokat ismét kitölteni, és az AH-nak megküldeni.
(2) A minősített piaci szereplők jegyzékére vett gazdasági szereplő az utolsó felülvizsgálat során végzett ellenőrzést követő huszonnegyedik hónap utolsó napjáig köteles az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet által meghatározott nyilatkozatokat és adatlapokat ismét kitölteni, és az AH-nak megküldeni.
(3) Ha a gazdasági szereplő nem tesz eleget az (1), (2) és (5) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének vagy hiányosan nyújtja be az adatlapokat, nyilatkozatokat, és hiánypótlási kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem tesz eleget, az AH a gazdasági szereplőt – egyidejű értesítése mellett – törli a jegyzékről vagy a minősített piaci szereplők jegyzékéről, és erről értesíti az ajánlatkérőt is.
(4) Az adatszolgáltatást követő, a jegyzéken, vagy a minősített piaci szereplők jegyzékén tartáshoz szükséges ellenőrzéseket a 118. § (3) bekezdésében és a 119. § (3) bekezdésében foglaltak szerint az AH hatáskörébe utalt előzetes minősítések és beszerzési eljáráshoz kötődő minősítések esetében az AH, egyéb esetekben a KNBSZ végzi. Az ellenőrzéseket hatvan napon belül kell elvégezni, a határidő egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.
(5) A jegyzéken, valamint a minősített piaci szereplők jegyzékén szereplő gazdasági szereplő a változás beálltát követő nyolc napon belül köteles bejelenteni az AH-nak, ha
a) a cégellenőrzési adatlap tartalmában vagy a személyellenőrzéssel érintett személyek körében változás áll be,
b) a gazdasági szereplő ellen csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás vagy kényszertörlési eljárás indult, vagy
c) a gazdasági szereplő ellen a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ. 101. cikke szerinti, öt évnél nem régebben meghozott jogerős és végrehajtható versenyfelügyeleti határozatban vagy a versenyfelügyeleti határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában megállapított és bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el; vagy ha a gazdasági szereplő ilyen jogszabálysértését más versenyhatóság vagy bíróság – öt évnél nem régebben – jogerősen megállapította, és egyúttal bírságot szabott ki.
(6) Az AH a (4) bekezdésben foglaltak szerint intézkedik a gazdasági szereplő újbóli cégellenőrzésének, további személyellenőrzések, valamint a gazdasági szereplők tevékenységi területe vizsgálatának végrehajtása érdekében, továbbá a csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló gazdasági szereplőt pedig további ellenőrzések lefolytatása nélkül törli a jegyzékről vagy a minősített piaci szereplők jegyzékéről.
(7) Az AH a gazdasági szereplőt – annak írásos megkeresése alapján, saját kérelmére – törli a jegyzékről, vagy a minősített piaci szereplők jegyzékéről.
(8) Az AH a nemzetbiztonsági szakvélemény elkészültétől – a jegyzék tekintetében a KNBSZ által végzett ellenőrzések esetén a nemzetbiztonsági szakvélemény kézhezvételétől – számított nyolc napon belül a gazdasági szereplőt – egyidejű értesítése mellett –
a) törli a jegyzékről és a minősített piaci szereplők jegyzékéről, ha vele szemben az ellenőrzés során nemzetbiztonsági kockázati tényező merült fel,
b) törli a jegyzékről és a minősített piaci szereplők jegyzékéről, ha az Nvt. 3. § (1) bekezdés 1. pontja alapján nem minősül átlátható szervezetnek,
c) törli a minősített piaci szereplők jegyzékéről, ha a gazdasági szereplő tevékenységi területének vizsgálata olyan körülményt tárt fel, ami a minősített piaci szereplők jegyzékre való felvétel akadályát képezi, vagy
d) a jegyzéken és a minősített piaci szereplők jegyzékén tartja, ha vele szemben az a)–c) pontokban meghatározott ok nem áll fenn.
(9) A gazdasági szereplő
a) a (3) bekezdésben meghatározott esetben a jegyzékről való törlésről szóló határozat kézhezvételétől számított három hónapon belül, vagy
b) a (8) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a 116. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a törlésről szóló döntés kézhezvételétől számított hat hónapon belül
nem vehető fel a jegyzékre, illetve a minősített piaci szereplők jegyzékére.
(10) Ha a gazdasági szereplő törlésére azért kerül sor, mert az eljárás során adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésekor hamis adatot szolgáltatott vagy hamis nyilatkozatot tett, a gazdasági szereplő az elutasításról vagy a törlésről szóló döntés kézhezvételétől számított három éven belül nem vehető fel újra a jegyzékre.
(11) Ha valamely nemzetbiztonsági szolgálat műveleti tevékenysége során a (8) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott törlési okokat megalapozó információ merül fel a jegyzéken és a minősített piaci szereplők jegyzékén lévő gazdasági szereplővel szemben, az AH a tudomásra jutást követően haladéktalanul, további ellenőrzések nélkül törli a jegyzékről, illetve a minősített piaci szereplők jegyzékéről és erről a gazdasági szereplőt értesíti.
(12) A kezdeményező által a cég-adatlapon feltüntetett, a gazdasági szereplő működésére jelentős befolyással bíró személy huzamosabb idejű külföldi tartózkodása, betegsége vagy egyéb – az ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálaton kívül álló – külső tényező a 118. § (3) és (4) bekezdésében, a 119. § (3) bekezdésében és a (4) bekezdésben meghatározott ellenőrzés alá vont gazdasági szereplő eredményes ellenőrzését aránytalanul megnehezíti vagy lehetetlenné teszi, az ellenőrzés az akadály megszűnéséig szüneteltethető. A szüneteléséről az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat az ajánlatkérőt és az érintett gazdaság szereplőt 8 napon belül írásban értesíti. A szünetelés az elrendelés alapjául szolgáló körülmény fennállásáig, de legfeljebb 6 hónapig tarthat. Az ellenőrzés szünetelésének időtartama az ellenőrzés határidejébe nem számít bele.
121. § (1) A jegyzék tartalmazza
a) a gazdasági szereplő nevét, székhelyét, postai címét, elektronikus levélcímét, cégjegyzékszámát,
b) a gazdasági szereplő főtevékenységét,
c) azt, hogy a gazdasági szereplő rendelkezik-e TBT-vel és ha igen, a TBT minősítési szintjét,
d) a jegyzékre vétel időpontját és
e) a gazdasági szereplő utolsó cégellenőrzésének időpontját.
(2) A minősített piaci szereplők jegyzéke tartalmazza
a) a gazdasági szereplő nevét, székhelyét, postai címét, elektronikus levélcímét, cégjegyzékszámát,
b) a gazdasági szereplő főtevékenységét,
c) a gazdasági szereplő tevékenységi területét a külön jogszabályban megjelölt szektor megnevezésével,
d) azt, hogy a gazdasági szereplő rendelkezik-e TBT-vel és ha igen, a TBT minősítési szintjét,
e) a jegyzékre vétel időpontját és
f) a gazdasági szereplő utolsó cégellenőrzésének időpontját.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartás az (1) bekezdés c) és d) pontjában, valamint a (2) bekezdés d) és e) pontjában foglalt adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(4) Az (1) és (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatok változását a gazdasági szereplők által megküldött változásbejelentések alapján az AH a jegyzékeken átvezeti.
(5) Az (1) és (2) bekezdésben szereplő adatokat az AH a jegyzékekről való törlést követő 5 évig kezeli, ezt követően az adatokat törli.”
56. § A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 129. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ajánlatkérőnek az eljárásból ki kell zárnia az olyan részvételre jelentkezőt, ajánlattevőt, vagy alvállalkozót,)
57. § A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 134. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szerződés megkötésekor a kizárólag a jegyzékre, vagy a minősített piaci szereplők jegyzékére felvett nyertes ajánlattevő, kiemelt alvállalkozó vagy alvállalkozó részvételével létrehozott projekttársaságot a jegyzéken, a minősített piaci szereplők jegyzékén szereplőnek kell tekinteni, ha a projekttársaság vezető tisztségviselői és alkalmazottai a projekttársaságot létrehozó gazdasági szereplők vezető tisztségviselőiből és alkalmazottaiból kerültek ki.”
58. § A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 172. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Felhatalmazást kap a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a minősített piaci szereplők jegyzékével érintett gazdasági szektorokat, valamint a minősített piaci szereplők jegyzékével összefüggő előzetes minősítés, a beszerzési eljáráshoz kötött minősítés, továbbá a jegyzéken tartás során alkalmazandó formanyomtatványok mintáit és az AH által vezetett minősített piaci szereplők jegyzékének tartalmi elemeit.”
59. § A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény
a) 3. § 12. pontjában a „jegyzékére” szövegrész helyébe a „jegyzékére, minősített piaci szereplők jegyzékére” szöveg,
b) 7. § 4. pontjában az „az Európai” szövegrész helyébe az „a 61–63. alcím kivételével, az Európai” szöveg,
c) 129. § (1) bekezdés a) pontjában a „jegyzéken” szövegrész helyébe a „jegyzéken, vagy jogszabályban meghatározott esetben a minősített piaci szereplők jegyzékén” szöveg,
d) 129. § (1) bekezdés b) pontjában a „jegyzékre” szövegrész helyébe a „jegyzékre, vagy jogszabályban meghatározott esetben a minősített piaci szereplők jegyzékére” szöveg,
e) 129. § (1) bekezdés c) pontjában a „jegyzéken” szövegrész helyébe az „jegyzéken, vagy jogszabályban meghatározott esetben a minősített piaci szereplők jegyzékén” szöveg,
f) 129. § (2) bekezdés a) pontjában a „jegyzékből” szövegrész helyébe a „jegyzékből, vagy minősített piaci szereplők jegyzékéből” szöveg,
g) 129. § (8) bekezdésében a „jegyzéken” szövegrész helyébe a „jegyzéken, minősített piaci szereplők jegyzékén” szöveg,
h) 135. § (1) bekezdésében a „jegyzékről” szövegrész helyébe a „jegyzékről, minősített piaci szereplők jegyzékéről” szöveg,
i) 135. § (2) bekezdésében a „jegyzéken” szövegrész helyébe a „jegyzéken, minősített piaci szereplők jegyzékén” szöveg,
j) 135. § (3) bekezdésben a „jegyzékről való törlés vagy a jegyzéken” szövegrész helyébe „jegyzékről, minősített piaci szereplők jegyzékéről való törlés vagy a jegyzéken, minősített piaci szereplők jegyzékén” szöveg,
k) 137. § (1) bekezdés f) pontjában a „jegyzékből” szövegrész helyébe a „jegyzékből, minősített piaci szereplők jegyzékéből” szöveg,
l) 139. § (5) bekezdésében a „jegyzékre kerülés érdekében lefolytatott eljárás, vagy a jegyzékből történő” szövegrész helyébe a „jegyzékre, minősített piaci szereplők jegyzékére kerülés érdekében lefolytatott eljárás, vagy a jegyzékből, minősített piaci szereplők jegyzékéből történő” szöveg,
m) a 89. alcím címében és a 168. § (1) bekezdésében a „jegyzékre kerülés érdekében lefolytatott eljárás, vagy a jegyzékből történő” szövegrész helyébe a „jegyzékre, minősített piaci szereplők jegyzékére kerülés érdekében lefolytatott eljárás, vagy a jegyzékből, minősített piaci szereplők jegyzékéből történő” szöveg
lép.
18. Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény módosítása
60. § Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény 1. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Állami projektértékelői jogviszony létesíthető azzal, aki)
(foglalkoztatott és projektértékelési feladatok ellátására sikeres pályázóként kiválasztásra került.)
61. § Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény
a) 1. § (2) bekezdés e) pontjában a „személyként vagy” szövegrész helyébe a „személyként,” szöveg,
b) 1. § (2) bekezdés f) pontjában a „személyként” szövegrész helyébe a „személyként, vagy” szöveg
lép.
19. A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény módosítása
62. § A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 9/D. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője a szálláshely-szolgáltatók, a vendéglátó üzlet üzemeltetők és a turisztikai attrakció üzemeltetők által átadott adatokat kutatási, illetve fejlesztési célból az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározottak szerint jogosult továbbítani.”
63. § (1) A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 9/E. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnak a szálláshely-szolgáltató által nyújtott adataihoz hozzáférési jogosultsággal rendelkezik:)
(2) A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 9/E. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnak a vendéglátó üzlet üzemeltetője által nyújtott adataihoz hozzáférési jogosultsággal rendelkezik:)
(3) A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 9/E. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnak a turisztikai attrakció üzemeltetője által nyújtott adataihoz hozzáférési jogosultsággal rendelkezik:)
(4) A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 9/E. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője az (1) bekezdés e) pontja, (2) bekezdés e) pontja, valamint (3) bekezdés d) pontja szerinti hozzáférés céljából együttműködési megállapodást köt a rendőrséggel.”
64. § (1) A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 9/H. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A tárhelyszolgáltató a tárhelyen tárolt (1) bekezdés szerinti adatokhoz a rendőrség részére a bűnüldözés, a bűnmegelőzés, valamint a közrend, a közbiztonság, az államhatár rendjének, az érintett és mások jogainak, biztonságának és tulajdonának védelme, és a körözési eljárás lefolytatása érdekében közvetlen hozzáférést biztosít.”
(2) A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 9/H. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A tárhelyszolgáltató az (5) bekezdés szerinti közvetlen hozzáférés céljából együttműködési megállapodást köt a rendőrséggel.”
65. § A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 10. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
(rendeletben határozza meg.)
66. § A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény
a) 9/E. § (1) bekezdés d) pontjában a „KSH.” szövegrész helyébe a „KSH, valamint” szöveg,
b) 9/E. § (2) bekezdés d) pontjában a „KSH.” szövegrész helyébe a „KSH, valamint” szöveg,
c) 9/E. § (3) bekezdés c) pontjában a „KSH.” szövegrész helyébe a „KSH, valamint” szöveg
lép.
67. § Hatályát veszti a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény
a) 9/E. § (1) bekezdés c) pontjában a „valamint” szövegrész,
b) 9/E. § (2) bekezdés c) pontjában a „valamint” szövegrész,
c) 9/E. § (3) bekezdés b) pontjában a „valamint” szövegrész.
20. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása
68. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 87. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az esküt a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy az általa kijelölt vezető előtt szóban – legkésőbb a kinevezés aláírásától számított 30 napon belül – kell letenni. Az eskütételről a kormánytisztviselő esküokmányt ír alá.”
69. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény
a) 181. § (2) bekezdésében a „politikai szolgálati jogviszonyára nem kell alkalmazni” szövegrész helyébe a „politikai szolgálati jogviszonyára – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – nem kell alkalmazni” szöveg,
b) 206. § (2) bekezdés záró szövegrészében a „kapcsolatos rendelkezéseit nem kell alkalmazni” szövegrész helyébe a „kapcsolatos rendelkezéseit – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – nem kell alkalmazni” szöveg,
c) 214. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében a „politikai tanácsadóra nem kell alkalmazni” szövegrész helyébe a „politikai tanácsadóra – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – nem kell alkalmazni” szöveg,
d) 239. § (2) bekezdésében a „miniszter, a” szövegrész helyébe a „miniszter, a Nemzeti Fejlesztési Központ helyettes államtitkára lemondása esetén az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter, a” szöveg,
e) 281. § (4) bekezdés 20. pontjában a „kormánytisztviselő képzésére, továbbképzésére” szövegrész helyébe a „kormányzati igazgatási szervnél kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban foglalkoztatott személy képzésére és továbbképzésére (ideértve a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv által szervezett, a foglalkoztatott által önkéntesen igénybe vehető képzést és továbbképzést is)” szöveg
lép.
70. § Hatályát veszti a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 87. § (4) bekezdése.
21. Az Európai Határregisztrációs Rendszerrel, valamint az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerrel összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi XCVI. törvény módosítása
71. § Nem lép hatályba az Európai Határregisztrációs Rendszerrel, valamint az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerrel összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi XCVI. törvény 20. § (1) bekezdése.
22. A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény módosítása
72. § (1) A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 3. §-a a következő 16a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
(2) A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 3. §-a a következő 29a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
73. § A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 4. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A köznevelésért felelős miniszter kérelemre igazolást állít ki arról, hogy a kérelmező törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés vagy a külföldi társtárcákkal kötött megállapodás keretében idegen nyelven folytatott nevelési, oktatási tevékenység ellátására anyanyelvi tanárként érkezik Magyarországra, és ezért mentesül a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvényben szabályozott elismerési eljárás alól. Az elismerési eljárás alóli mentesítés a miniszter által kiállított igazolásban megjelölt időtartamra, összesen legfeljebb öt tanévre szól.
(4) A (3) bekezdés szerinti anyanyelvi tanárral létesített óraadói megbízási jogviszonyra nem kell alkalmazni az Nkt. 4. § 21. pontjában az óraszámra vonatkozóan meghatározott korlátozást.
(5) Az anyanyelvi tanárt küldő állam, vagy a külföldi társtárcákkal kötött megállapodás alapján nevesített közvetítő szervezet igazolást állít ki arról, hogy az anyanyelvi tanár a küldő országban, az alap- és középfokú oktatásban pedagógus-munkakör betöltésére jogosító felsőfokú oklevéllel rendelkezik.”
74. § A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 80. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatott – az alábbi feladatok ellátásával megbízott – pedagógus számára a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő terhére kell elrendelni)
75. § (1) A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 98. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A munkáltató minden évben köteles a köznevelésért felelős miniszter rendeletében meghatározott szabályok szerint értékelni a pedagógus és a pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott teljesítményét. Gyakornok esetén a teljesítményértékelést nem kell lefolytatni. A teljesítményértékelést írásba kell foglalni. A munkáltató a teljesítményértékelés eredményének figyelembevételével a pedagógus havi illetményét az (1) bekezdésben meghatározott illetménysáv – ha az illetménysáv alsó és felső határa e törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben került meghatározásra, akkor a kormányrendeletben meghatározott illetménysáv – keretein belül a 43. §-nak megfelelően határozhatja meg azzal, hogy a havi illetmény a teljesítményértékelés eredménye alapján alacsonyabb összegben nem határozható meg.”
(2) A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 98. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony részmunkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre, akkor az egyébként járó havi illetményt arányosan csökkenteni kell (részmunkaidő).”
76. § A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 155. § (1) bekezdés 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)
77. § A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény
1. 1. § (3) bekezdésében a „97. § (10) bekezdését” szövegrész helyébe a „97. § (10) bekezdését, valamint a 109. §-t” szöveg,
2. 1. § (7) bekezdésében a „13. alcímben” szövegrész helyébe a „13. és 14. alcímben” szöveg,
3. 19. § (6) bekezdésében a „törvényben meghatározott” szövegrész helyébe a „törvényben és kormányrendeletben meghatározott” szöveg,
4. 42. § (1) bekezdés j) pontjában a „továbbképzés kivételével” szövegrész helyébe a „továbbképzés és a köznevelésért felelős miniszter által előírt képzés kivételével” szöveg,
5. 49. § (1) bekezdés d) pontjában a „70. §-ban meghatározottak szerinti” szövegrész helyébe a „pedagógus” szöveg,
6. 66. § (2) bekezdésében a „pedagógus továbbképzésről szóló jogszabályban” szövegrész helyébe a „pedagógus továbbképzésről szóló, illetve a köznevelésért felelős miniszter által előírt képzésről szóló jogszabályban” szöveg,
7. 67. § (1) bekezdés 11. pontjában a „számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát,” szövegrész helyébe a „számára előírt pedagógus-továbbképzéseken és a köznevelésért felelős miniszter által előírt képzéseken, valamint folyamatosan képezze magát,” szöveg,
8. 70. §-ában a „továbbképzésben” szövegrészek helyébe a „pedagógus továbbképzésben” szöveg,
9. 71. § (1) bekezdés g) pontjában a „képzés, továbbképzés” szövegrész helyébe a „képzés, a köznevelésért felelős miniszter által előírt képzés, valamint pedagógus továbbképzés” szöveg,
10. 71. § (1) bekezdés n) pontjában az „a továbbképzési” szövegrész helyébe az „a pedagógus továbbképzési” szöveg,
11. 73. § (13) bekezdés c) pontjában az „esetekben köznevelésért felelős miniszter egyetértésével” szövegrész helyébe az „esetekben – a megbízás tekintetében a köznevelésért felelős miniszter egyetértésével –” szöveg,
12. 80. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „Nevelési-oktatási” szövegrész helyébe a „Köznevelési” szöveg,
13. 90. § (3) bekezdés b) pontjában a „továbbképzés, foglalkoztatást” szövegrész helyébe a „továbbképzés, a köznevelésért felelős miniszter által előírt képzés, továbbá foglalkoztatást” szöveg,
14. 106. § (1) bekezdés f) pontjában a „továbbképzés, továbbá” szövegrész helyébe a „továbbképzés, a köznevelésért felelős miniszter által előírt képzés, továbbá” szöveg,
15. 106. § (6) bekezdés b) pontjában az „óradíj” szövegrész helyébe az „óradíj, készenléti és ügyeleti díj” szöveg,
16. 133. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „betekinthet” szövegrész helyébe az „– az eljárásában indokolt mértékig – jogosult betekinteni, illetve abból adatokat átvenni” szöveg,
17. 155. § (1) bekezdés 1. pontjában a „módját,” szövegrész helyébe a „módját, valamint az elismerési eljárás alóli mentesítésre vonatkozó igazolás kiállításának részletes szabályait,” szöveg,
18. 4. melléklet II. pont 6. alpontjában a „pedagógus-továbbképzésre vonatkozó” szövegrész helyébe a „pedagógus-továbbképzésre, valamint a köznevelésért felelős miniszter által előírt képzésre vonatkozó” szöveg
lép.
78. § Hatályát veszti a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény
a) 74. § (3) bekezdésében a „személyre vagy” szövegrész,
b) 74. § (5) bekezdésében a „munkaügyi” szövegrész,
c) 74. § (6) bekezdésében a „munkaügyi” szövegrész,
d) 106. § (6) bekezdés a) pontjában az „és céljuttatás” szövegrész,
e) 132. § (4) bekezdésében a „pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező” szövegrész,
f) 165. § a) pontja,
g) 165. § f) pontja,
23. Az egyes központi kormányzati igazgatási szerveket érintő törvénymódosításokról szóló 2023. évi LXXXVI. törvény módosítása
79. § Az egyes központi kormányzati igazgatási szerveket érintő törvénymódosításokról szóló 2023. évi LXXXVI. törvény 2. §-a következő szöveggel lép hatályba:
„2. § Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: 2016. évi XXXIII. törvény) 2. § 4a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
80. § Nem lép hatályba az egyes központi kormányzati igazgatási szerveket érintő törvénymódosításokról szóló 2023. évi LXXXVI. törvény
a) 1. §-a,
b) 12. § 13. pontja.
24. A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény módosítása
81. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Vendégbefektetői vízumot az a harmadik országbeli állampolgár kaphat,
a) akinek beutazásához és tartózkodásához magyarországi befektetéseire tekintettel nemzetgazdasági érdek fűződik,
b) aki eleget tesz a 17. § (1) bekezdés a), c), d), valamint f)–i) pontjában foglalt feltételeknek, és
c) aki úgy nyilatkozik, hogy a (3) bekezdés szerinti befektetések legalább egyikével rendelkezik vagy tervez rendelkezni, a tervezett befektetés esetén pedig
ca) igazolja, hogy a (3) bekezdés szerinti befektetések legalább egyikének megfelelő, törvényes eredetű összeggel rendelkezik, amelynek Magyarország területén rendelkezésre állónak vagy átutalhatónak kell lennie, és
cb) írásbeli kötelezettségvállalást nyújt be arról, hogy vállalja legalább az egyik, a (3) bekezdésben meghatározott összegű és típusú befektetés megvalósítását a vendégbefektetői vízummal Magyarország területére történő első belépését követő három hónapon belül.”
(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 16. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A vendégbefektetői vízum érvényességi ideje legfeljebb hat hónap.”
82. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tartózkodási engedély meghosszabbítása, továbbá ismételt kiadása iránti kérelem esetén tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki az (1) bekezdésben foglaltakon túl rendelkezik érvényes tartózkodási engedéllyel, és – jogszabályban meghatározott esetben és módon – teljesíti a társadalmi együttélési feltételeket.”
83. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 21. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A vendég-önfoglalkoztatás célú tartózkodási engedély kiadásától számított egy évig – az (5) bekezdés szerint kiadott tartózkodási engedély, valamint a 71. § (5) bekezdése szerinti eset kivételével – a vendég-önfoglalkoztató magyarországi tartózkodására hivatkozással további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcíme nem alapítható.”
84. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 22. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A harmadik országbeli állampolgár – a vendégbefektetői tartózkodási engedély kiadása iránti kérelem benyújtása esetén – a Magyarország területére történő első belépését követő három hónapon belül köteles az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen keresztül igazolni, hogy a 16. § (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozata alapján vállalt valamely befektetést teljesítette.”
(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 22. § (9) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A harmadik országbeli állampolgárnak legalább öt évig a 16. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltak teljesítéséhez olyan ingatlanalap által kibocsátott befektetési jeggyel kell rendelkeznie, amelynek]
(3) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 22. §-a a következő (10a) és (10b) bekezdéssel egészül ki:
„(10a) A (9) és (10) bekezdés alapján olyan ingatlan-alapkezelő járhat el, amely a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) szerinti alternatív befektetési alapkezelőnek minősül (ABAK), és amely olyan alternatív befektetési alapot (a továbbiakban: ABA) jogosult kezelni, amelyben a kezelt eszközök értéke
a) meghaladja összesen a 100 millió euró küszöbértéket (beleértve a tőkeáttétel útján létrejött eszközöket is), vagy
b) meghaladja összesen az 500 millió euró küszöbértéket, amennyiben az ABA portfóliói olyan ABA-kból állnak, amelyek nem tőkeáttétellel finanszírozottak, és amelyek esetében az egyes ABA-kba történő eredeti befektetés időpontját követő öt éven belül nem gyakorolhatók visszaváltási jogok.
(10b) A (10a) bekezdésben foglaltakon túl olyan alapkezelő is eljárhat, amely a Kbftv. szerinti befektetési alapkezelőnek minősülve olyan ingatlanalapot is kezel, amelyben a kezelt eszközök értéke összesen meghaladja a 600 millió euró küszöbértéket.”
85. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 23. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás magyarországi tartózkodására hivatkozással – a 71. § (5) bekezdése szerinti eset kivételével – további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcíme nem alapítható.”
86. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 25. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás magyarországi tartózkodására hivatkozással – a 71. § (5) bekezdése szerinti eset kivételével – további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcíme nem alapítható.”
87. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 28. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás magyarországi tartózkodására hivatkozással – a 71. § (5) bekezdése szerinti eset kivételével – további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcíme nem alapítható.”
88. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 30. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Vendégmunkás-tartózkodási engedélyt az a vendégmunkás kaphat,)
89. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 31. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás magyarországi tartózkodására hivatkozással – a 71. § (5) bekezdése szerinti eset kivételével – további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcíme nem alapítható.”
90. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Regisztrációs díj és foglalkoztatási díj fizetésére kötelezett a minősített kölcsönbeadó és a kedvezményes foglalkoztató, aki kormányrendeletben meghatározott, és a Budapest Főváros Kormányhivatala által vezetett nyilvántartásba vételét kéri.”
(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 34. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A foglalkoztatási díj a (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartásba vételt követően, évente egy alkalommal, egy összegben fizetendő. Mértéke az (1) bekezdésben megjelölt foglalkoztató vonatkozásában a tárgyévet megelőző évben kiadott, illetve meghosszabbított vendégmunkás-tartózkodási engedélyek száma szorozva kormányrendeletben meghatározott összeggel.”
(3) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 34. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A regisztrációs díjból és a foglalkoztatási díjból származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi. A regisztrációs díj a Nemzeti Foglalkoztatási Alap egyéb bevételét képezi. A foglalkoztatási díj Budapest Főváros Kormányhivatalát és a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot a kormány rendeletében meghatározott arányban illeti meg.”
91. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 36. § (5) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Magyar Kártyát a harmadik országbeli állampolgár a (3) és (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítése esetén is csak akkor kaphat, ha]
(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 36. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Magyar Kártya érvényességi ideje legfeljebb három év, amely alkalmanként legfeljebb három évvel meghosszabbítható.”
92. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„50. § (1) A szerb és az ukrán állampolgár Nemzeti Kártyát kaphat, ha tartózkodási célja, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végezzen, ideértve a munkaerő-kölcsönzés útján történő foglalkoztatást is.
(2) Nemzeti Kártyát kaphat az (1) bekezdésben foglaltakon túl az a szerb és ukrán állampolgár is, aki gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy tulajdonosaként, vezető tisztségviselőjeként az e tevékenységi körbe tartozó tevékenységén túl tényleges munkát végez.”
93. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 54. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár magyarországi tartózkodására hivatkozással – a 71. § (5) bekezdése szerinti eset kivételével – további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcíme nem alapítható.”
94. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 57. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A képzés céljából tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár magyarországi tartózkodására hivatkozással – a 71. § (5) bekezdése szerinti eset kivételével – további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcíme nem alapítható.”
95. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 59. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A gyakornoki tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár magyarországi tartózkodására hivatkozással – a 71. § (5) bekezdése szerinti eset kivételével – további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcíme nem alapítható.”
96. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 62. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Fehér Kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár magyarországi tartózkodására hivatkozással – a 71. § (5) bekezdése szerinti eset kivételével – további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcíme nem alapítható.”
97. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 65. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Önkéntes tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki
a) teljesíti a 17. § (1) bekezdés a) pontjában, c) és d) pontjában, valamint f)–i) pontjában meghatározott feltételeket,
b) a törvényben meghatározott fogadó szervezettel kötött önkéntes szerződés alapján közérdekű önkéntes tevékenység folytatása céljából kíván Magyarország területén tartózkodni vagy az Európai Önkéntes Szolgálat rendszerének keretében végez önkéntes tevékenységet, és
c) magyarországi szálláshelyeként valós belföldi lakcímadatot jelentett be.”
98. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 66. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az önkéntes tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár magyarországi tartózkodására hivatkozással – a 71. § (5) bekezdése szerinti eset kivételével – további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcíme nem alapítható.”
99. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 67. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter – a tekintetben, hogy a harmadik országbeli állampolgár beutazása vagy tartózkodása veszélyezteti-e Magyarország közrendjét, közbiztonságát vagy nemzetbiztonságát – a Kormány rendeletében kijelölt rendvédelmi és nemzetbiztonsági szervek véleményét kéri. A rendvédelmi és nemzetbiztonsági szervek véleménye nem köti az idegenrendészetért és menekültügyért felelős minisztert.”
(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 67. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedély kiállítása során az e törvény szerinti feltételeket nem kell vizsgálni, kivéve a (2) bekezdésben foglalt feltételt és azt, hogy a harmadik országbeli állampolgár beutazása vagy tartózkodása veszélyezteti-e Magyarország közrendjét, közbiztonságát vagy nemzetbiztonságát.”
100. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 68. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az (1) és a (4) bekezdés szerinti személy hivatalos célú tartózkodási engedélyt kap.
(6) Az (5) bekezdés szerinti hivatalos célú tartózkodási engedély érvényességére és meghosszabbítására a 60. § (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.”
101. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 69. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy mentesül a száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum, valamint a tartózkodási engedély beszerzésének kötelezettsége alól.”
102. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 71. § (4) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A családi együttélés biztosítása céljából nem kaphat tartózkodási engedélyt a harmadik országbeli állampolgár, ha a családegyesítő)
(rendelkezik.)
(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 71. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén, a tartózkodási engedély hatálya alatt született harmadik országbeli állampolgár gyermeke részére – abban az esetben is, ha e törvény alapján további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcíme a tartózkodási engedélyre nem alapítható – családi együttélés biztosítása céljából tartózkodási engedélyt kell kiállítani.”
103. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 85. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Nemzeti érdek fennállása esetén a harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter döntése alapján a 75. § (1) bekezdésében foglalt feltételek hiányában, valamint az e Fejezetben meghatározott feltételek hiányában is kaphat nemzeti tartózkodási kártyát.”
(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 85. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter – a tekintetben, hogy a harmadik országbeli állampolgár beutazása vagy tartózkodása veszélyezteti-e Magyarország közrendjét, közbiztonságát vagy nemzetbiztonságát – a Kormány rendeletében kijelölt rendvédelmi és nemzetbiztonsági szervek állásfoglalását kéri.”
104. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 86. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A nemzeti érdekből kiállított nemzeti tartózkodási kártyát az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter visszavonhatja, ha a kiadásakor figyelembe vett 85. § (2) bekezdése szerinti érdek változása azt indokolttá teszi, vagy az (1) bekezdés b) és c) pontja, illetve a (2) bekezdés indokolja.”
105. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 87. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Magyarország területén történő huzamos tartózkodás céljából EU tartózkodási kártyát a harmadik országbeli állampolgár az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítése esetén is csak abban az esetben kaphat, ha teljesíti a jogszabályban meghatározott társadalmi együttélési feltételeket.”
106. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 101. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki
„(2a) A kiutasítás elrendeléséről szóló, véglegessé vált határozattal szembeni közigazgatási perben halasztó hatály elrendelésének nincs helye.”
107. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 143. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A (2) és (3) bekezdés szerinti kötelezettségét nem teljesítő fuvarozót – jogszabályban meghatározott – közrendvédelmi bírsággal kell sújtani.”
(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 143. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A (2)–(4) bekezdés szerinti kötelezettségét nem teljesítő fuvarozót – jogszabályban meghatározott – közrendvédelmi bírsággal kell sújtani.”
108. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 143. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A (3) bekezdés szerinti kötelezettségét nem teljesítő fuvarozó mentesül a közrendvédelmi bírság megfizetésének kötelezettsége alól, ha
a) bizonyítja, hogy az ellenőrzési kötelezettségének a tőle elvárható gondossággal eleget tett, vagy
b) az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az (EU) 2021/1152 európai parlamenti és tanácsi rendelettel beillesztett 13a. cikk (1) bekezdése alapján a fuvarozó számára technikailag kivitelezhetetlen az ellenőrzés elvégzése.”
(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 143. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A (4) bekezdés szerinti kötelezettségét nem teljesítő fuvarozó mentesül a közrendvédelmi bírság megfizetésének kötelezettsége alól, ha
a) bizonyítja, hogy az ellenőrzési kötelezettségének a tőle elvárható gondossággal eleget tett, vagy
b) az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 46. cikk (1) bekezdése alapján a fuvarozó számára technikailag kivitelezhetetlen az ellenőrzés elvégzése.”
109. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 166. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„166. § (1) Elektronikus ügyintézés céljára az idegenrendészeti hatóság elektronikus információs rendszert üzemeltet (a továbbiakban: idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felület).
(2) Az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen a regisztráció
a) a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatás útján, vagy
b) – ha az a) pont szerinti regisztráció nem lehetséges, vagy arra a természetes személy ügyfél nem köteles és azt nem alkalmazza – elektronikus úton, természetes személyazonosító adatok megadásával
történik.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti regisztráció esetében az ügyfél hiteles azonosítása a hatóság előtti első személyes megjelenéssel történik meg. Az általa addig benyújtott, elektronikusan nem hitelesített dokumentumokat akkor lehet hitelesnek tekinteni, ha
a) a saját maga által készített dokumentumot a személyes megjelenés során a magáénak ismeri el, illetve
b) az egyéb dokumentumok papíralapú eredetijét a hatóságnak bemutatja.”
110. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 102. alcíme a következő 166/A. §-sal egészül ki:
„166/A. § (1) Az idegenrendészeti hatósággal
a) az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen regisztrált természetes személy ügyfél – azon eljárási cselekmények esetén, ahol a személyes megjelenés nem kötelező – az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen, elektronikus úton tartja,
b) a 168. § (4), (7), (9) és (10) bekezdésében meghatározott esetben a kérelmet elektronikusan előterjesztő az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen, elektronikus úton tartja
a kapcsolatot.
(2) Az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületet igénybe vevő ügyféllel a hatóság azokban az eljárási cselekményekben, ahol ezt jogszabály nem zárja ki, az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen keresztül tart kapcsolatot.
(3) A 166. § (2) bekezdés a) pontja szerint regisztrált ügyfélnek, foglalkoztatónak vagy jogi képviselőnek az idegenrendészeti hatóság a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti tárhelyre küldi meg a küldeményét, azzal, hogy a küldemény másolatát az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felület által biztosított kézbesítési tárhelyre is eljuttatja. A kézbesítés időpontja a korábban megnyitott küldemény átvételének ideje. A küldemény át nem vétele esetén a kézbesítési vélelemre a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti tárhelyre történő kézbesítésre vonatkozó szabály irányadó.
(4) A 166. § (2) bekezdés b) pontja szerint regisztrált ügyfélnek a hatóság a részére kialakított és fenntartott, az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felület által biztosított kézbesítési tárhelyre küldi meg a küldeményét. Ha a rendszer azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, az elektronikus dokumentumot kézbesítettnek kell tekinteni a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon.
(5) A 168. § (4) bekezdésében meghatározott esetben az eljáró idegenrendészeti hatóság az eljárás során a foglalkoztatóval is kapcsolatot tarthat, de a foglalkoztatónak küldött irat tartalmáról az ügyfelet értesíteni kell. Ha az eljáró idegenrendészeti hatóság nem a foglalkoztatóval tart kapcsolatot, az ügyfélnek küldött irat tartalmáról a foglalkoztatót értesíteni kell.
(6) Az idegenrendészeti hatóság – ha törvény alapján a postai kapcsolattartásnak van helye – az ügyféllel postai úton csak belföldi postai cím esetén tartja a kapcsolatot. A közrendvédelmi bírság kiszabásáról szóló határozatot, valamint a vízumeljárásban keletkezett iratot külföldi címre is lehet postázni.”
111. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 168. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Ha a (7) bekezdés szerinti kérelemre induló eljárásban a harmadik országbeli állampolgár meghatalmazottja jogi képviselő vagy jogi személy, a kérelmet kizárólag az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen lehet benyújtani.”
112. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 191. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A szóbeli közlés tényét és időpontját jegyzőkönyvbe kell foglalni. A szóban közölt döntés közlésének joghatásai abban az esetben is beállnak, ha az ügyfél a jegyzőkönyv aláírását megtagadja.”
113. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény a 224. §-t követően a következő 144/A. alcímmel egészül ki:
„144/A. A vendégbefektetői vízummal kapcsolatos különös eljárási szabályok
224/A. § (1) A vendégbefektetői vízumot vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár nem, vagy nem a 16. § (2) bekezdés c) pontjában, illetve 22. § (7) bekezdésében foglalt határidőben valósítja meg a 16. § (2) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettségvállalása alapján a befektetést.
(2) Ha a vendégbefektetői vízumot az idegenrendészeti hatóság visszavonja, és megállapítja, hogy a 16. § (3) bekezdés b) pontja szerinti ingatlanbefektetéshez kapcsolódó elidegenítési és terhelési tilalom még fennáll, az idegenrendészeti hatóság a vendégbefektetői vízumot visszavonó határozatában – a magyar állam nevében eljárva – rendelkezik az elidegenítési és terhelési tilalom törléséről.”
114. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 225. §-a a következő s) ponttal egészül ki:
[A Magyarország területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedély iránti kérelme – ha törvény másként nem rendelkezik – abban az esetben engedélyezhető, ha eleget tesz a 17. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint c)–i) pontjában foglalt feltételeknek, és]
115. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 227. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint a 22. § (11) bekezdés a) pontja alapján az elidegenítési és terhelési tilalmat bejegyezték, az idegenrendészeti hatóság a kérelmet elutasító határozatában – a magyar állam nevében eljárva – rendelkezik az elidegenítési és terhelési tilalom törléséről.”
(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 227. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a vendégbefektetői tartózkodási engedélyt az idegenrendészeti hatóság visszavonja, és megállapítja, hogy a 16. § (3) bekezdés b) pontja szerinti ingatlanbefektetéshez kapcsolódó elidegenítési és terhelési tilalom még fennáll, az idegenrendészeti hatóság a vendégbefektetői tartózkodási engedélyt visszavonó határozatában – a magyar állam nevében eljárva – rendelkezik az elidegenítési és terhelési tilalom törléséről.”
116. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény a következő 236/A. §-sal egészül ki:
„236/A. § A 68. § (5) bekezdése szerinti hivatalos célú tartózkodási engedély kiadását vagy meghosszabbítását meg kell tagadni, illetve a kiadott hivatalos célú tartózkodási engedélyt vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár nem teljesíti a 68. §-ban foglalt feltételeket.”
117. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 146. alcíme a következő 241/A. §-sal egészül ki:
„241/A. § A nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedélyt az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter visszavonhatja, ha a kiadásakor figyelembe vett 67. § (3) bekezdése szerinti érdek változása azt indokolttá teszi, vagy a 226. § (1) bekezdés b)–e) pontja indokolja.”
118. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény a 253. §-t követően a következő 150/A. alcímmel egészül ki:
„150/A. A kulturális ismereti vizsgával összefüggő rendelkezések
253/A. § (1) A társadalmi együttélési feltételeket az erre jogszabályban kijelölt szerv a díjköteles kulturális ismereti vizsga keretében vizsgálja.
(2) A társadalmi együttélési feltételek teljesítésének vizsgálatára jogosult szerv a kulturális ismereti vizsgával összefüggésben a kérelmező alábbi adatait kezeli:
a) születési családi és utónév, házassági családi és utónév, születési hely és idő, anyja születési családi és utóneve, nem, állampolgárság,
b) elektronikus elérhetőség, továbbá belföldi levelezési cím az állampolgársági ügyekben eljáró szervvel való kapcsolattartáshoz,
c) a kulturális ismereti vizsga eredménye, valamint
d) a tartós tartózkodás jogcíme.
(3) A (2) bekezdés szerinti adatokat a társadalmi együttélési feltételek teljesítésének vizsgálatára jogosult szerv a kulturális ismereti vizsga szervezésével összefüggésben, és a kérelmező azonosításának céljából kezeli. Az adatkezelés szükségességét az erre jogosult szerv háromévente felülvizsgálja.”
119. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 272. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti résznyilvántartásokból jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából – törvényben meghatározott adatkörben –)
(részére továbbíthat adatot.)
120. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 283. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a nemzeti tartózkodási kártya és az EU tartózkodási kártya kiadásával, továbbá a tartózkodási engedély meghosszabbításával és ismételt kiadásával összefüggésben a társadalmi együttélési feltételek fennállásának igazolására szolgáló kulturális ismereti vizsga, a kulturális ismereti vizsgával kapcsolatban fizetendő díj, valamint a vizsgakötelezettség keletkezésének és a vizsgakötelezettség alóli mentességnek a részletszabályait rendeletben állapítsa meg, továbbá a társadalmi együttélési feltételek teljesítésének vizsgálatára jogosult szervet rendeletben jelölje ki.”
(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 283. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
a) a regisztrációs díj és a foglalkoztatási díj fizetésére kötelezett minősített kölcsönbeadók és kedvezményes foglalkoztatók nyilvántartásba vételével,
b) a regisztrációs díj és a foglalkoztatási díj kiszabásával és beszedésével
kapcsolatos részletszabályokat.”
121. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 286. §-a a következő (18) és (19) bekezdéssel egészül ki:
„(18) A 16. § (3) bekezdés b) pontját, a 22. § (11) bekezdését, a 22. § (13) bekezdés b) és c) pontját, a 224/A. § (2) bekezdését, valamint a 227. § (2), (2a) és (4) bekezdését 2025. január 1. napjától kell alkalmazni.
(19) A 16. § (3) bekezdés b) pontja szerinti tulajdoni illetőség megszerzésére csak 2025. január 1. napjától kerülhet sor, a 2025. január 1. napjáig megszerzett tulajdoni illetőség nem ismerhető el.”
122. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 293. §-a a következő 25. ponttal egészül ki:
(E törvény)
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
123. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény
a) 22. § (8) bekezdésében az „idegenrendészeti hatóság” szövegrész helyébe az „idegenrendészeti hatóság külön feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége” szöveg,
b) 22. § (10) bekezdésében az „A telephely biztonsági tanúsítvánnyal nem rendelkező ingatlan-alapkezelő” szövegrész helyébe az „Az ingatlan-alapkezelő” szöveg,
c) 22. § (12) bekezdésében a „(3) bekezdés” szövegrész helyébe a „(7) bekezdés” szöveg,
d) 34. § (5) bekezdésében a „kiszabásával kapcsolatos” szövegrész helyébe a „kiszabásával és beszedésével kapcsolatos” szöveg,
e) 75. § (2) bekezdés a) pontjában a „letelepedése” szövegrész helyébe a „huzamos tartózkodása” szöveg,
f) 83. § (1) bekezdésében a „(4) bekezdésben foglalt” szövegrész helyébe a „(3) bekezdésben foglalt” szöveg,
g) 132. § (6) bekezdés f) pontjában az „óvadék letételét rendeli el” szövegrész helyébe az „az óvadékot letették” szöveg,
h) 209. § (2) bekezdésében a „tartózkodási engedély iránti” szövegrész helyébe a „tartózkodási okmány átvételére jogosító vízum, valamint a tartózkodási engedély iránti” szöveg,
i) 259. § (3) bekezdésében a „k) pontjában” szövegrész helyébe az „i) pontjában” szöveg,
j) 286. § (17) bekezdésében a „8. és 13. alcímét” szövegrész helyébe a „8. és 13. alcímét – a (18) bekezdésben foglalt kivétellel –” szöveg,
k) 287. § (1) bekezdésében a „legkorábban” szövegrész helyébe a „legkésőbb” szöveg,
l) 287. § (5) bekezdésében a „tartózkodási engedélyt 2024. augusztus 31. előtt kapott és az engedélye e törvény hatálybalépésekor érvényes” szövegrész helyébe a „tartózkodási engedéllyel e törvény hatálybalépésekor rendelkezik, e törvény hatálybalépésekor családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedély iránti kérelme alapján az idegenrendészeti eljárás folyamatban van és az engedélyt 2024. március 1. után kapja meg, vagy családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedélyt a 286. § (6) bekezdése alapján kapott” szöveg
lép.
124. § Hatályát veszti a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény
a) 22. § (8) bekezdésében az „és e)” szövegrész,
b) 227. § (1) bekezdés b) pontjában az „és e)” szövegrész,
c) 227. § (1) bekezdés c) pontjában az „és e)” szövegrész,
d) 227. § (3) bekezdés b) pontjában az „és e)” szövegrész.
25. Záró rendelkezések
125. § (1) Ez a törvény – a (2)–(9) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 43. § és a 16. alcím, a 118. § és a 120. § (1) bekezdése az e törvény kihirdetését követő 61. napon lép hatályba.
(3) A 3. alcím, a 7. alcím, a 10. alcím, a 62. §, a 64. § és a 65. § 2024. július 1-jén lép hatályba.
(4) A 18. alcím, a 69. § d) pontja és a 23. alcím 2024. augusztus 1-jén lép hatályba.
(5) A 4–6. §, a 28. §, a 30. §, a 31. §, a 34. §, a 74. § és a 109–111. § 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
(6) A 29. §, a 21. alcím, a 107. § (1) bekezdése és a 108. § (1) bekezdése az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet 66. cikk (1) bekezdése szerinti bizottsági határozatban meghatározott napon lép hatályba.
(7) A 107. § (2) bekezdése és a 108. § (2) bekezdése az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 88. cikk (1) bekezdése szerinti bizottsági határozatban meghatározott napon lép hatályba.
(10) A (6) bekezdés szerinti rendelkezések hatálybalépésének naptári napját a határrendészetért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
(11) A (7) bekezdés szerinti rendelkezések hatálybalépésének naptári napját a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
126. § E törvény 111. §-a az Alaptörvény XIV. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
127. § (1) A 11–24. § a tagállamok bűnüldöző hatóságai közötti információcseréről és a 2006/960/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. május 10-i (EU) 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) A 29. §, a 21. alcím, a 107. § (1) bekezdése és a 108. § (1) bekezdése a tagállamok külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok belépésére és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról és az EES-hez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. november 30-i (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(3) A 97. § a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(4) A 107. § (2) bekezdése és a 108. § (2) bekezdése az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról szóló, 2018. szeptember 12-i (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(5) A 108. § (1) bekezdése és a 122. § a 767/2008/EK, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1860,az (EU) 2018/1861 és az (EU) 2019/817 rendeletnek az egyéb uniós információs rendszerekhez az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer céljából való hozzáférésre vonatkozó feltételek megállapítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. július 7-i (EU) 2021/1152 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
Dr. Sulyok Tamás s. k., |
Kövér László s. k., |
A törvényt az Országgyűlés a 2024. április 30-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2024. május 10.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás