25/2024. (VIII. 8.) ÉKM rendelet
25/2024. (VIII. 8.) ÉKM rendelet
az Építési Beruházási Folyamatok Rendszeréről és a Tervezői Szolgáltatások Rendszeréről, valamint az állami építési beruházások minőségbiztosításában közreműködő, 100%-ban állami tulajdonban álló gazdasági társaság kijelöléséről
Az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény 59. § (2) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 18. alcím tekintetében az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény 59. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 95. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet hatálya
a) az Építési Beruházási Folyamatok Rendszerére, valamint
b) a Tervezői Szolgáltatások Rendszerére
terjed ki.
(2) Az Építési Beruházási Folyamatok Rendszerének része a Tervezői Szolgáltatások Rendszere.
2. § (1) E rendelet hatálya az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvényben (a továbbiakban: Ábtv.) meghatározott állami építési beruházások építtetőire, az általuk bevont közreműködőkre, valamint a közreműködők által bevont alvállalkozókra terjed ki.
(2) E rendelet hatálya az építmények teljes életciklusából az állami építési beruházással érintett szakaszokra terjed ki.
2. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában
1. bírálati terv: a műszaki tervzsűrire vagy tervellenőrzésre előzetesen a tervező által leszállított tervdokumentáció,
2. egységes tételrend: az építményinformációs modell (BIM) alapú tervezés és műszaki megvalósítás feltételrendszeréről szóló miniszteri rendelet szerinti magyar állami építési tételrend,
3. építtetői kijelölés: az állami építési beruházási keretprogramba felvett állami építési beruházást indító, az Ábtv. 16. § (1) bekezdése szerinti miniszteri nyilatkozat,
4. felelős műszaki vezető: az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkiv.) szerinti felelős műszaki vezető,
5. kiszállási pont: az állami építési beruházási folyamat azon pontja, amikor az építtető és a Monitoring Bizottság összeveti az állami építési beruházás céljait és a vele szemben támasztott igényeket, az állami építési beruházás elvárt, illetve meghatározott műszaki tartalmát és az állami építési beruházási keretösszeget, és ennek eredményeképp dönt a beruházási folyamat elvetéséről vagy módosításáról, valamint leállításáról, újratervezéséről és átütemezéséről vagy folytatásáról,
6. kivitelezési dokumentáció: az Épkiv. 22. § (2) bekezdése és 1. melléklete szerinti kivitelezési dokumentáció,
7. költségszámítás: a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti közbeszerzési eljárásban a nyertes ajánlattevő által beadott árajánlat,
8. létesítményinformációs modell (AIM): az építményinformációs modell (BIM) alapú tervezés és műszaki megvalósítás feltételrendszeréről szóló miniszteri rendelet szerinti létesítményinformációs modell (AIM),
9. megvalósítási előkészítési szakasz: a keretprogramban szereplő, az állami építési beruházás Ábtv. 7. § (2) bekezdés b) pontja szerinti előkészítési szakasz második üteme,
10. Monitoring Bizottság: az Ábtv. 11. § (2) bekezdése szerinti monitoring bizottság,
11. műszaki tervzsűri: az építtető által meghatározott tervezési fázisokhoz kapcsolódó, a végleges tervszállítást megelőző, a bírálati terv alapján megtartott, a tervek építtetői elfogadását segítő, műszaki szakértői szintű döntési fórum,
12. programozási előkészítési szakasz: az állami építési beruházás Ábtv. 7. § (2) bekezdés a) pontja szerinti előkészítési szakasz első üteme,
13. projekt: az állami építési beruházás egy térbeli szakasza vagy része, illetve a beruházás egy vagy több fázisa, vagy az egész állami építési beruházás megvalósítása adott műszaki tartalomra, költségvetésre és határidőre történő megvalósítása érdekében egyedi projektszervezettel végrehajtott tevékenységsorozat, az előkészítési projekt (engedélyezési terv és kivitelezési vagy kiviteli terv) és a megvalósítási projekt (építés) együttes elnevezése,
14. projektalapító dokumentum: az Ábtv. 15. § (1) bekezdése szerinti dokumentum,
15. projektinformációs modell (PIM): az építményinformációs modell (BIM) alapú tervezés és műszaki megvalósítás feltételrendszeréről szóló miniszteri rendelet szerinti projektinformációs modell (PIM),
16. projektszervezet: az Ábtv. 15. §-a szerinti munkacsoport,
17. Projekt Szervezeti és Működési Kézikönyv: az építtető által kidolgozott és elfogadott dokumentum, amely részletesen szabályozza az állami építési beruházások megvalósítása során követendő eljárásrendet,
18. projektzáró dokumentum: a projekt zárásához kapcsolódó dokumentum, amely rögzíti a projekt befejezésével kapcsolatos legfontosabb adatokat,
19. szakminiszter: az Ábtv. 5. § 15. pontja szerinti miniszter,
20. tendereztetési szint szerinti költségbecslés: a tendereztetési szint időpontjáig a kivitelezési tervdokumentáció – beleértve a kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárás alapját képező költségvetést is –, valamint a projekt terhére felmerülő bármely költség alapján az építtető által készített számítás,
21. tervező: az állami építési beruházási folyamat előkészítésében és megvalósításában részt vevő, magyar mérnöki kamarai vagy magyar építész kamarai tagsággal és tervezői jogosultsággal rendelkező közreműködő,
22. tervezői alapszolgáltatások: az állami építési beruházás megvalósítása érdekében az építtető által közvetlenül elvégzett vagy megrendelt tervezői szolgáltatások,
23. tervezői különszolgáltatások: az állami építési beruházás megvalósítása érdekében a vállalkozó kivitelező által közvetlenül elvégzett vagy megrendelt tervezői szolgáltatások,
24. tervezői szolgáltatások: az állami építési beruházáshoz kapcsolódóan felmerülő, tervezői kompetenciát igénylő munkafolyamatok együttes elnevezése,
25. vállalkozó kivitelező: az Épkiv.-ben meghatározott vállalkozó kivitelező.
3. Az állami építési beruházások szereplőinek és az építtető által megbízott, illetve bevont közreműködők feladatai
4. § (1) Az építtető által bevont vagy megbízott
a) projektvezetőnek felsőfokú műszaki, gazdasági vagy jogi területen szerzett végzettséggel és beruházói-műszaki tevékenységben szerzett legalább egyéves gyakorlattal;
b) beruházás-lebonyolítónak az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletben [a továbbiakban: 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet] előírt kamarai tagsággal és beruházás-lebonyolítói jogosultsággal;
c) tervezőnek – az építmény jellege, illetve a tervezői feladat szerinti – a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletben előírt kamarai tagsággal és jogosultsággal;
d) tervellenőrnek az ellenőrzött terv elkészítéséhez szükséges, a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletben előírt kamarai tagsággal és jogosultsággal;
e) építési műszaki ellenőrnek az ellenőrzött építmény vagy építményrész megvalósításának ellenőrzéséhez a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletben előírt kamarai tagsággal és jogosultsággal;
f) költségszakértőnek a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletben előírt kamarai tagsággal és jogosultsággal vagy legalább egyéves, megfelelő szakmai tapasztalattal, gyakorlattal és ismerettel;
g) felelős műszaki vezetőnek a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletben előírt kamarai tagsággal és felelős műszaki vezetői jogosultsággal
kell rendelkeznie.
(2) A projektvezető az építtető munkavállalója vagy az építtetővel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló természetes személy.
(3) A beruházás-lebonyolító, a tervező, a tervellenőr, az építési műszaki ellenőr és a költségszakértő feladatait – az Ábtv. 4. § (3) bekezdése szerinti rendeletben meghatározott esetekben – igénybe vett szolgáltatás keretében vállalkozói vagy megbízási szerződésen keresztül is elláthatja.
(4) Ha a beruházás-lebonyolító, a tervellenőr és a költségszakértő az építtető munkavállalója, vagy az építtetővel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló természetes személy, az építtető az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő alkalmassági követelményeket is megállapíthat.
(5) A felelős műszaki vezető – a vállalkozó kivitelezővel kötött szerződésen keresztül – a vállalkozó kivitelező munkavállalója vagy a vállalkozó kivitelezővel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló természetes személy.
5. § (1) Az építtető a feladatait és kötelezettségeit az állami építési beruházás keretprogramba történő felvételétől kezdődően az állami építési beruházás zárásáig – projektszervezet keretén belül – a projektvezető útján látja el.
(2) Az építtető a feladatait és kötelezettségeit az állami építési beruházás keretprogramban történő felvétele előtt, illetve az állami építési beruházás zárása után közvetlenül látja el.
6. § (1) A projektvezető az állami építési beruházási folyamat megvalósításának személyi felelőse az építtető részéről.
(2) A projektvezető
a) ellátja az építtető képviseletét,
b) közreműködik a projektalapító dokumentum elkészítésében,
c) irányítja a projektszervezetet,
d) kapcsolatot tart a Monitoring Bizottsággal, és
e) dönt a projektalapító dokumentumban meghatározott kereteken belül a projekt megvalósítása során felmerülő kérdésekben.
7. § (1) A beruházás-lebonyolító az állami építési beruházás koordinálásának személyi felelőse.
(2) A beruházás-lebonyolító felel
a) az állami építési beruházás projektalapító dokumentumban meghatározott tartalmú műszaki megvalósításáért,
b) a közbeszerzési eljárások előkészítéséért, lefolytatásának koordinálásáért, figyelemmel kíséréséért,
c) a beruházási költségkeret betartásáért,
d) a határidő betartásáért,
e) a jelentésrendszer működtetéséért,
f) a szerződések előkészítéséért és
g) az építményinformációs modell (BIM) követelményeinek meghatározásáért.
8. § (1) A tervező az állami építési beruházásnak a felelős tervezője.
(2) A tervező feladata
a) az állami építési beruházás megvalósításához szükséges valamennyi tervdokumentáció elkészítése,
b) az építményinformációs modell (BIM) megfelelő részletezettségben történő kidolgozása,
c) a szaktervezők koordinációja,
d) az állami építési beruházáshoz szükséges engedélyek és hozzájárulások – építtető nevében történő – beszerzése, és
e) a tervezői művezetés ellátása.
9. § (1) A tervellenőr az állami építési beruházás tervei ellenőrzésének személyi felelőse.
(2) A tervellenőr
a) nyomon követi a teljes tervezési folyamatot, és
b) felel az állami építési beruházás megvalósításához szükséges valamennyi tervdokumentáció ellenőrzéséért.
10. § (1) Az építési műszaki ellenőr az állami építési beruházások előkészítési szakaszában az építtető szakértője, aki a megvalósítási szakaszban a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 21. § (1) és (2) bekezdése szerinti feladatokat látja el.
(2) Az építési műszaki ellenőr
a) az előkészítési szakaszban ellátja az Ábtv. 20. § (2) bekezdése szerinti feladatokat,
b) a megvalósítási szakaszban – a vonatkozó jogszabályokkal összhangban – elősegíti és ellenőrzi az állami építési beruházás helyszínén a kivitelezés során a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szerződések és a kivitelezési dokumentáció alkalmazását.
11. § (1) A költségszakértő az állami építési beruházási folyamat beruházási költségkerete meghatározásának személyi felelőse.
(2) A költségszakértő
a) elkészíti a rendelkezésre álló információk és az állami építési beruházás előkészítési szintje szerinti műszaki tartalom alapján a költségbecslést,
b) ellenőrzi a kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárás során benyújtott ajánlatokban szereplő árajánlatokat,
c) részt vesz az állami építési beruházás megvalósítási szakaszában a beruházási költségkeretet érintő döntések véleményezésében, és
d) ellenőrzi az elszámolást.
12. § (1) A vállalkozó kivitelező a feladatait és kötelezettségeit az építőipari kivitelezési tevékenység során a felelős műszaki vezető irányításával és felelőssége mellett látja el. A felelős műszaki vezető tevékenysége a vállalkozó kivitelező kivitelezési szerződésében vállalt építőipari kivitelezési tevékenységnek vagy meghatározott részének irányítására terjed ki.
(2) A felelős műszaki vezető az építőipari kivitelezési tevékenység megfelelő műszaki minőségben történő megvalósításáért, valamint az élet- és vagyonbiztonság követelményei betartásának személyi felelőse a vállalkozó kivitelező részéről.
4. Az állami építési beruházások
13. § (1) Az állami építési beruházás során az építtető
a) a programozási előkészítési szakaszban a beruházási szándék megfogalmazásától a beruházás állami építési beruházási keretprogramba történő felvételéig,
b) a megvalósítási előkészítési szakaszban az állami építési beruházás állami építési beruházási keretprogramba történő felvételétől az építési tevékenység megkezdésére irányuló közbeszerzési eljárás megindításáig,
c) a megvalósítási szakaszban az építési tevékenység megkezdésére irányuló közbeszerzési eljárás megindításától a használatba vételhez, üzembe helyezéshez, illetve forgalomba helyezéshez szükséges engedélyek megszerzéséig és
d) az üzemeltetési szakaszban a használatba vételtől, az üzembe helyezéstől, illetve a forgalomba helyezéstől a jótállási időszak lezárásig
látja el az építtetői feladatokat.
(2) Az építtető megszerzi vagy biztosítja az állami építési beruházás megvalósításához szükséges területeket.
(3) Az építtető az építtetői feladatait saját erőforrásai és igénybe vett szolgáltatások segítségével végzi el.
(4) Ha az építtető személye megváltozik, akkor az (1)–(3) bekezdés szerinti építtetői feladatokat az Ábtv. irányadó rendelkezései szerint kijelölt építtető (a továbbiakban: kijelölt építtető) végzi el.
5. Az állami építési beruházás projektszerű megvalósítása
14. § (1) A projektek meghatározása során figyelembe kell venni az állami építési beruházás
a) megvalósítási előkészítési szakaszához és
b) megvalósítási szakaszához
kapcsolódó építtetői feladatokat.
(2) Az uniós közbeszerzési értékhatárt elérő vagy meghaladó állami építési beruházás esetén az (1) bekezdés a) és b) pontja szerint több önálló, de egymással kapcsolatban lévő projekt is alapítható.
(3) Az előkészítési szakaszt követően az állami építési beruházási keretprogramban több, önállóan előkészített beruházási javaslat összevonható, és a megvalósítási szakaszban egy projekt keretében is megvalósítható.
15. § (1) Az építtető elkészíti és elfogadja a Projekt Szervezeti és Működési Kézikönyvet.
(2) A Projekt Szervezeti és Működési Kézikönyvben kell szabályozni
a) a projektfázisokhoz kapcsolódó feladatokat,
b) a projektszervezet felépítését és jogköreit,
c) a projektszervezet működési rendjét,
d) a projektszervezet tagjai közötti adatcsere-folyamatok szabályozását és
e) a projektadminisztráció, változáskezelés, iratkezelés, kommunikáció és kapcsolattartás szabályait.
16. § (1) A projekt fázisai a következők:
a) a projekt indítása,
b) a projekt definiálása,
c) a projekt végrehajtása és
d) a projekt zárása.
(2) A projektszervezetben részt vesznek a projektszervezetbe delegált tagok, valamint a külső szakértők.
(3) A projektszervezet – projektfázisok szerinti – tevékenységét a Projekt Szervezeti és Működési Kézikönyv szerint a projektvezető vezeti.
17. § (1) A projekt indítására
a) a megvalósítási előkészítési szakaszban
aa) az állami építési beruházási keretprogramba történő felvétel,
ab) a Kormány egyedi döntése vagy
ac) az állami beruházásokért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) elrendelése,
b) a megvalósítási szakaszban
ba) az állami építési beruházási keretprogramba történő felvétel vagy
bb) a Kormány egyedi döntése
után kibocsátott dokumentumban foglaltaknak megfelelően kerül sor.
(2) A projekt indítási fázisában az építtető kijelöli a projektvezetőt.
18. § (1) A projekt definiálása során a projektvezető kialakítja a projektszervezetet, és meghatározza a szükséges erőforrásokat.
(2) A projektvezető meghatározza a projektindító értekezlet személyi összetételét, és összehívja azt.
(3) A projektszervezet kidolgozza és a projektvezető – a projektindító értekezlet keretén belül – elfogadja a projekt egyedi jellemzőit tartalmazó projektalapító dokumentumot.
(4) A projektalapító dokumentum meghatározza
a) azoknak a tevékenységeknek a körét, amelyek a projektcélok eléréséhez szükségesek,
b) a mérföldköveket a megfelelőség és mérhetőség biztosításával, valamint a sikerkritériumok feltüntetésével,
c) a mérföldkövek teljesítéséhez szükséges feladatokat, valamint az azokhoz tartozó felelősöket és költségkeretet,
d) a határidőket, figyelemmel a közbeszerzési eljárások időigényére,
e) az építményinformációs modellel (BIM) szemben támasztott követelményeket és az alkalmazásának a célját,
f) a kockázatelemzést, valamint
g) a költségtervet.
19. § (1) A projekt végrehajtása során a projektvezető biztosítja a koordinációt, és megteremti a tevékenységek közötti összhangot.
(2) A projektszervezet a projekt végrehajtása során javaslatot tesz az erőforrásokra és az ütemterv módosítására.
(3) A projektszervezet kezeli a váratlan eseményeket, és kezdeményezi a változtatásokat.
(4) A projekt végrehajtásában a (2) és (3) bekezdés szerinti változásokról – ha azok nem járnak a beruházási költségkeret növekedésével – a projektvezető dönt.
20. § (1) A projektek zárása során a projektvezető
a) a megvalósítási előkészítési szakaszhoz kapcsolódóan átveszi a kivitelezési vagy kiviteli tervet, a projektinformációs modellt (PIM) és a megvalósításhoz szükséges valamennyi engedélyt, valamint hozzájárulást, és – az engedélyezési dokumentáció és az engedélyek alapján – összeállítja a kivitelezési dokumentációt,
b) a megvalósítási szakaszhoz kapcsolódóan lezárja a műszaki átadás-átvételi eljárást, gondoskodik a használatba vételről, üzembe helyezésről vagy a forgalomba helyezésről, átveszi a megvalósulási tervet, a létesítményinformációs modellt (AIM), és összeállítja a megvalósulási dokumentációt.
(2) A projektvezető az állami építési beruházás adott fázisában a fővállalkozói szerződés teljesülését követően, 6 hónapon belül elkészíti a projektzáró dokumentumot.
(3) Az állami építési beruházás leállítása esetén az építtető haladéktalanul gondoskodik a projekt lezárásáról, és elkészíti a projektzáró dokumentumot.
21. § (1) A projektzáró dokumentumot
a) a miniszter által vezetett minisztérium beruházása esetén a miniszter,
b) a szakminiszter által vezetett minisztérium beruházása esetén a szakminiszter,
c) az önkormányzati beruházás esetén a polgármester,
d) minden más esetben az építtetői szerepkört betöltő szervezet vezetője
hagyja jóvá.
(2) A projektek zárása után a projekttel összefüggésben felmerülő feladatokat az építtető projektszervezeten kívül látja el.
6. A beruházási költségkeret
22. § (1) A beruházási költségkeretet a költségszakértő határozza meg
a) a magyar állami építési tételrendben szereplő mennyiségek és a költséginformációs rendszer adatainak és
b) az építtető által megadott, a beruházás megvalósításához szükséges további tételek
figyelembevételével.
(2) A beruházási költségkeretet
a) a kiszállási pontok előtt költségbecslés,
b) a vállalkozó kivitelező által megadott ajánlat után költségszámítás,
c) a felmerülő pótmunkák elfogadása előtt költségbecslés és a felmerülő pótmunkák elfogadása után költségszámítás, valamint
d) a vállalkozó kivitelezővel történő elszámolás
figyelembevételével kell meghatározni.
(3) A beruházási költségkeret meghatározása során az állami építési beruházások előkészítése és megvalósítása érdekében lebonyolított közbeszerzések becsült értékeinek összességén felül valamennyi – az állami építési beruházással kapcsolatosan felmerülő – egyéb beszerzéseket és költségeket is figyelembe kell venni, ideértve a hatósági díjakat és a projektszervezet működésének költségét is.
(4) Az állami építési beruházás során
a) az első kiszállási pont a beruházási szándék megerősítése előtti időszak,
b) a második kiszállási pont a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése után, az állami építési beruházás előkészítés szakasz első ütem vége előtti időszak,
c) a harmadik kiszállási pont az engedélyezési terv elkészítése utáni időszak,
d) a negyedik kiszállási pont a kivitelezési vagy kiviteli terv elkészítése után, az állami építési beruházás előkészítés szakasz második ütem vége előtti időszak,
e) az ötödik kiszállási pont a vállalkozó kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás után megkötendő vállalkozási szerződés hatálybalépése előtti időszak.
(5) A beruházási költségkeretet minimum 5%-os tartalékkeret figyelembevételével kell meghatározni. Állami magasépítési beruházás esetén – amennyiben a beruházás műemléki védettségű épületet is érint – a beruházási költségkeretet 10%-os tartalékkeret figyelembevételével kell meghatározni.
(6) Ha az állami építési beruházás sajátosságai, körülményei azt szükségessé teszik, a tartalékkeretnek az (5) bekezdésben foglaltnál nagyobb mértékű meghatározásához a miniszter egyetértése szükséges.
(7) A projektvezető a projekt végrehajtása során folyamatosan figyelemmel kíséri az állami építési beruházás már felmerült és becsült költségének, valamint azok összegének a beruházási költségkerethez képest várható és bekövetkező alakulását.
(8) A projektszervezet valamennyi tagja köteles a projektvezető részére jelezni, ha a projekt végrehajtása során az állami építési beruházás költségeinek növekedése várható.
7. A programozási előkészítési szakasz
23. § (1) A programozási előkészítési szakasz a beruházási szándék megfogalmazásával indul, mely során rögzíteni kell az építmény
a) alapvető funkcióját,
b) helyszínét,
c) legfontosabb paramétereit és
d) az állami építési beruházás tervezett ütemezését.
(2) Az építtető a beruházási szándéknak megfelelő építményre vonatkozóan elkészíti a koncepcionális építési beruházás előkészítési szint szerinti költségbecslését.
24. § (1) A koncepcionális építési beruházás előkészítési szint szerinti költségbecslés alapján meghatározott beruházási költségkeret ismeretében az építtető dönt az első kiszállási ponton rendelkezésre álló információk alapján a beruházási szándék
a) elvetéséről,
b) módosításáról vagy
c) megerősítéséről.
(2) Az építtető, illetve a szakminiszter a beruházási szándék elvetése esetén lezárja az állami építési beruházást.
(3) Az építtető, illetve a szakminiszter a beruházási szándék módosítása esetén újra megfogalmazza az építmény alapvető funkcióját, helyszínét, legfontosabb paramétereit és az állami építési beruházás tervezett ütemezését.
(4) Az építtető, illetve a szakminiszter a beruházási szándék megerősítését követően elkészítteti az előkészítési dokumentációt.
25. § (1) Az előkészítési dokumentáció tartalmazza a megvalósíthatósági tanulmányt és ennek részeként – amennyiben készült –
a) magasépítési állami építési beruházás esetében a tervezési programot vagy más állami építési beruházás esetében a tanulmánytervet, valamint
b) a megszerzett engedélyeket és hozzájárulásokat.
(2) A megvalósíthatósági tanulmány, a tervezési program és a tanulmányterv elkészíthető
a) az építtető munkavállalójával vagy az építtetővel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személlyel, vagy
b) kapcsolódó beszerzési eljárás alapján igénybe vett szolgáltatás útján.
(3) A megvalósíthatósági tanulmányt felsőfokú műszaki, gazdasági vagy jogi területen szerzett végzettséggel és beruházói-műszaki tevékenységben szerzett legalább egyéves gyakorlattal rendelkező személy készíti el.
(4) A tervezési programot a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletben előírt kamarai tagsággal és tervezői jogosultsággal rendelkező személy bevonásával felsőfokú műszaki, gazdasági vagy jogi területen szerzett végzettséggel és beruházói-műszaki tevékenységben szerzett legalább egyéves gyakorlattal rendelkező személy készíti el.
(5) A tanulmánytervet a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletben előírt kamarai tagsággal és tervezői jogosultsággal rendelkező személy készíti el.
26. § (1) A programozási előkészítési szakasz célja
a) a beruházási igények felmérése, a beruházási szándékok összegyűjtése és a beruházási keretprogram összeállításához szükséges információtartalom biztosítása, a nem megvalósítható beruházási szándékok elvetése, valamint
b) mindazon körülmények feltárása, amelyek a beruházási szándék szerinti építmény megvalósítását esetlegesen kizárják.
(2) Az építtetőnek az előkészítési dokumentáció részeként el kell készítenie a tanulmányi szint szerinti költségbecslést és ennek megfelelően módosítania kell a beruházási költségkeretet.
27. § (1) A tanulmányi szint szerinti költségbecslés alapján meghatározott beruházási költségkeret ismeretében a szakminiszter dönt a második kiszállási ponton rendelkezésre álló információk alapján az állami építési beruházás
a) leállításáról,
b) újratervezéséről és átütemezéséről vagy
c) folytatásáról.
(2) A szakminiszter az állami építési beruházás
a) leállításáról szóló döntés esetén lezárja az állami építési beruházást,
b) újratervezéséről és átütemezéséről szóló döntés esetén módosítja az előkészítési dokumentációt, vagy
c) folytatásáról szóló döntést követően javaslatot tesz a miniszternek az állami építési beruházási keretprogramba történő felvételre.
8. Az állami építési beruházási keretprogramban nevesített beruházások
28. § (1) A beruházási keretprogram előkészítése során – a szakpolitikai-ágazati beruházási koncepciót megalapozása érdekében – a szakminiszter felméri az ágazati igényeket
a) az Európai Unió jogi aktusaiban meghatározott követelményekhez,
b) a Kormányprogram célkitűzéseihez és
c) a szakminiszter által vezetett minisztérium szakpolitikai céljaihoz
illeszkedően.
(2) A szakminiszter az ágazati igények felmérése során begyűjti az önkormányzatok és egyéb, állami építési beruházás megvalósítására jogosult szerv állami építési beruházási szándékait.
(3) A szakminiszter az Ábtv. 9. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakpolitikai ágazati koncepciót az ágazati igények felmérését követően készíti elő és terjeszti a Kormány elé.
(4) A szakminiszter az Ábtv. 31. §-a szerinti ágazati beruházási tervet az ágazati koncepció Kormány általi elfogadását követően – a miniszterrel egyetértésben – készíti elő.
(5) A szakminiszter a Kormány döntésének megfelelően, az elfogadott szakpolitikai-ágazati beruházási koncepció alapján dönt az egyes beruházási szándékok vonatkozásában az előkészítés megkezdéséről a programozási előkészítési szakaszban.
29. § (1) A miniszter – az Ábtv. 8. és 9. §-a szerint, a szakminiszter által előterjesztett és a Kormány által elfogadott ágazati beruházási terv alapján – készíti elő az állami építési beruházási keretprogramot és terjeszti azt a Kormány elé.
(2) A Kormány állami építési beruházási keretprogramról szóló döntését követően a miniszter elkészíti az egyes beruházásokhoz kapcsolódóan az építtetői kijelölést.
30. § (1) Az építtetői kijelölésről szóló dokumentumnak tartalmaznia kell
a) az állami építési beruházás
aa) megnevezését,
ab) típusát és
ac) beruházási költségkeretét,
b) az építtető személyét,
c) az Építési Beruházási Folyamatok Rendszerének és a Tervezői Szolgáltatások Rendszerének általános szabályaitól való – az Ábtv. 4. § (3) bekezdése szerinti rendeletben meghatározott – eltéréseket
ca) az építtető személye,
cb) a beruházás nagysága és
cc) a beruházás jellege
szerint.
(2) A miniszter az építtetői kijelölésről szóló dokumentumot a miniszter által aláírt konzorciumi szerződés tervezetével, illetve a támogatási jogviszony dokumentumának tervezetével együtt harminc napon belül megküldi a kijelölt építtetőnek.
(3) A kijelölt építtető a konzorciumi szerződést – saját aláírásával ellátva – tizenöt napon belül visszaküldi a miniszternek és megkezdi a beruházást.
9. A megvalósítási előkészítési szakasz
31. § (1) A megvalósítási előkészítési szakasz az állami építési beruházás keretprogramba történő felvételével, vagy a Kormány egyedi döntésével, valamint a megvalósítási előkészítési szakaszhoz szükséges forrás biztosításával indul meg.
(2) Az építtető a megvalósítási előkészítési szakasz során az állami építési beruházás tárgyát képező építmény vonatkozásában
a) az építési vagy létesítési engedélyhez kötött állami építési beruházás esetén
aa) elkészítteti az engedélyezési tervet, és
ab) kérelmet nyújt be a megvalósításhoz szükséges építési vagy létesítési engedély iránt,
b) az építési vagy létesítési engedélyhez nem kötött állami építési beruházás esetén
ba) elkészítteti a jóváhagyási tervet, és
bb) megszerzi a megvalósításhoz szükséges hozzájárulásokat.
(3) Az építtető az engedélyezési vagy jóváhagyási terv alapján az állami építési beruházási keretprogramban meghatározott építményre vonatkozóan elkészíti az engedélyezési szint szerinti költségbecslést.
32. § (1) Amennyiben az engedélyezési szint szerinti költségbecslés alapján a beruházási költségkeret növelésére nincs szükség, a Monitoring Bizottság javaslata alapján a miniszter dönt a harmadik kiszállási ponton rendelkezésre álló információk szerint az állami építési beruházás folytatásáról.
(2) Amennyiben az engedélyezési szint szerinti költségbecslés alapján a beruházási költségkeret növelésére van szükség, a Monitoring Bizottság javaslatot tesz a Kormánynak a harmadik kiszállási ponton rendelkezésre álló információk szerint – az állami építési beruházási keretprogram módosításával együtt – az állami építési beruházás
a) leállítására vagy
b) újratervezésére és átütemezésére, illetve a beruházási költségkeretének növelésére, valamint az állami építési beruházás folytatására.
(3) Az építtető az állami építési beruházás leállításáról szóló kormánydöntést követően lezárja az állami építési beruházást.
(4) Az építtető az állami építési beruházás újratervezéséről és átütemezéséről, illetve a beruházási költségkeretének növeléséről szóló kormánydöntést követően felülvizsgálja és szükség szerint módosítja az engedélyezési tervet.
(5) Az építtető az állami építési beruházás folytatásáról szóló miniszteri döntést követően, a megvalósítási előkészítési szakasz során az állami építési beruházás tárgyát képező építmény vonatkozásában
a) elkészítteti a kivitelezési vagy kiviteli tervet, és
b) kérelmet nyújt be a megvalósításhoz szükséges összes további engedély iránt és beszerzi a szükséges hozzájárulást.
(6) Az építtető a kivitelezési tervdokumentáció alapján az állami építési beruházási keretprogramban meghatározott építményre vonatkozóan elkészíti a tendereztetési szint szerinti költségbecslést.
33. § (1) Ha a tendereztetési szint szerinti költségbecslés alapján a beruházási költségkeret növelésére nincs szükség, a Monitoring Bizottság javaslata alapján a miniszter dönt a negyedik kiszállási ponton rendelkezésre álló információk szerint az állami építési beruházás folytatásáról.
(2) Ha a tendereztetési szint szerinti költségbecslés alapján a beruházási költségkeret növelésére van szükség, a Monitoring Bizottság javaslatot tesz a Kormánynak a negyedik kiszállási ponton rendelkezésre álló információk alapján – az állami építési beruházási keretprogram módosításával együtt – az állami építési beruházás
a) leállítására vagy
b) újratervezésére és átütemezésére, illetve a beruházási költségkeretének növelésére, valamint az állami építési beruházás folytatására.
(3) Az építtető az állami építési beruházás leállításáról szóló kormánydöntést követően lezárja az állami építési beruházást.
(4) Az építtető az állami építési beruházás újratervezéséről és átütemezéséről, illetve a beruházási költségkeretének növeléséről szóló kormánydöntést követően felülvizsgálja, és szükség szerint módosítja a kivitelezési vagy kiviteli tervet.
(5) Az építtető az állami építési beruházás folytatásáról szóló miniszteri döntést követően elvégzi az állami építési beruházás tárgyát képező építménnyel érintett földrészletek feletti tulajdonjogi rendelkezés biztosításához még szükséges területszerzési feladatokat.
10. A megvalósítási szakasz
34. § (1) A megvalósítási szakasz az előkészítési szakasz lezárásával, az állami építési beruházás keretprogramba történő felvételével vagy a Kormány egyedi döntésével, valamint a megvalósítási szakaszhoz szükséges forrás biztosításával indul meg.
(2) Az építtető a megvalósítási szakaszban megindítja az állami építési beruházás megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárást.
35. § (1) Az építtető – a közbeszerzési eljárás megindítása előtt – elkészíti a Kbt. szerinti árazatlan költségvetést a tervező által megadott, az egységes tételrendben szerepeltetett mennyiségek alapján.
(2) Az építtető az (1) bekezdés alapján elkészített árazatlan költségvetés alapján elkészíti a Kbt. szerinti árazott költségvetést a költségszakértő által – a korábbi állami építési beruházások tapasztalatai alapján képzett fajlagos költségeket tartalmazó költséginformációs rendszerben szereplő adatok alapján – meghatározott tendereztetési szint szerinti költségbecslés alapján.
36. § (1) A kivitelező vállalkozó – a közbeszerzési eljárás során – elkészíti az árazatlan költségvetés alapján a Kbt. szerinti árajánlatot.
(2) Az építtető – a közbeszerzési eljárás lezárása után – rögzíti a nyertesként kihirdetett vállalkozó kivitelező által beadott (1) bekezdés szerinti árajánlatot, mint e rendelet szerinti költségszámítást.
37. § (1) Ha a költségszámítás alapján a beruházási költségkeret növelésére nincs szükség, a Monitoring Bizottság javaslata alapján a miniszter dönt az ötödik kiszállási ponton rendelkezésre álló információk szerint az állami építési beruházás folytatásáról.
(2) Ha a költségszámítás alapján a beruházási költségkeret növelésére van szükség, a Monitoring Bizottság javaslatot tesz a Kormánynak az ötödik kiszállási ponton rendelkezésre álló információk alapján az állami építési beruházás
a) leállítására vagy
b) újratervezésére és átütemezésére, illetve a beruházási költségkeretének növelésére valamint az állami építési beruházás folytatására.
(3) Az építtető az állami építési beruházás leállításáról szóló kormánydöntést követően lezárja az állami építési beruházást.
(4) Az építtető az állami építési beruházás újratervezéséről és átütemezéséről, illetve a beruházási költségkeretének növeléséről szóló kormánydöntést követően felülvizsgálja, és szükség szerint módosítja a kivitelezési vagy kiviteli tervet és új közbeszerzési eljárást ír ki.
(5) Az építtető az állami építési beruházás folytatásáról szóló miniszteri döntést követően kihirdeti az építésre vonatkozó közbeszerzési eljárás eredményét, gondoskodik a kivitelezési szerződés megkötéséről.
(6) Az építtető az állami építési beruházás folytatásáról szóló miniszteri döntést követően elvégzi a további terület-előkészítési feladatokat.
38. § Az építtető az építmény műszaki átadás-átvételét követően – a vállalkozó kivitelezővel egyetértésben – elkészíti az elszámolást.
11. Az üzemeltetési szakasz feladatai
39. § (1) Az üzemeltetési szakasz magában foglalja az állami építési beruházás
a) jótállási és
b) szavatossági
időszakát.
(2) A jótállási időszakban az építtető minden évben összehívja a garanciális bejárást, amelynek során egyeztet a jótállás alá eső hibák javításáról.
(3) Az építtető az építmény üzemeltetésre történő átadása és a jótállási időszak lejárta közötti időszakban együttműködik az üzemeltetővel a vállalkozó kivitelezővel szembeni jótállási és szavatossági jogok érvényesítése érdekében.
12. Az általános szabályoktól eltérő eljárások
40. § (1) A megvalósíthatósági tanulmány egyszerűsített formában is elkészíthető
a) a nemzeti közbeszerzési értékhatárt elérő vagy meghaladó, de az uniós közbeszerzési értékhatárt el nem érő és
b) az építési vagy létesítési engedélyt nem igénylő
állami építési beruházások esetén.
(2) Az (1) bekezdés szerinti egyszerűsített megvalósíthatósági tanulmányt kell elkészíteni a beruházási keretprogramba történő felvétel érdekében azon beruházások esetében, amelyek előkészítése még nem kezdődött meg, azzal, hogy az (1) bekezdés a) és b) pontjába nem tartozó állami építési beruházások esetében a megvalósíthatósági tanulmányt a megvalósítási előkészítési szakasz során el kell készíteni.
(3) Az európai uniós támogatással megvalósítani tervezett állami építési beruházások előkészítése során az európai uniós támogatásoknak megfelelő, a 2021–2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet szerinti megvalósíthatósági tanulmányt kell elkészíteni.
(4) A kormányzati beruházási portál tartalmazza
a) a megvalósíthatósági tanulmány és
b) az egyszerűsített megvalósíthatósági tanulmány
tartalmi elemeit.
41. § (1) Nem kell az állami építési beruházások előkészítése és megvalósítása során építményinformációs modellt (BIM) létrehozni
a) a nemzeti közbeszerzési értékhatárt elérő vagy meghaladó, de az uniós közbeszerzési értékhatárt el nem érő, vagy
b) az építési vagy létesítési engedélyt nem igénylő
állami építési beruházások esetén.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetekben a megvalósulási dokumentáció része – az építményinformációs modellbe (BIM) illeszthetően – a létesítmény digitális geodéziai felmérésen alapuló megvalósulási terve.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja nem alkalmazható, ha az állami építési beruházás olyan
a) meglévő vagy tervezett építményt érint, amelyről projektinformációs modell (PIM), vagy
b) meglévő létesítményt érint, amelyről létesítményinformációs modell (AIM)
áll rendelkezésre.
42. § (1) Az állami építési beruházás részleges vagy teljes lebonyolításának átvételét, az építtetőként történő kijelölést
a) a szakminiszter által vezetett minisztérium és
b) az önkormányzat
kezdeményezheti a miniszterhez benyújtott kérelmében.
(2) A miniszter kezdeményezheti az állami építési beruházás részleges vagy teljes lebonyolításának átadását, az építtető kijelölését
a) egyéb állami szerv vagy gazdasági társaság, valamint
b) egyéb nem állami szerv vagy gazdasági társaság
felé.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja, valamint a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti szervnek az állami építési beruházások lebonyolítására vonatkozó alkalmasságot igazolnia kell
a) a Projekt Szervezeti és Működési Kézikönyv bemutatásával és
b) a megfelelő képesítésű szakemberek rendelkezésre állásának igazolásával vagy ennek hiányában az ezek pótlása érdekében megkötött vállalkozási szerződések bemutatásával.
(4) Az (1) bekezdés szerinti kérelem és a (2) bekezdés szerinti kezdeményezés esetén a (3) bekezdés szerinti dokumentumok vizsgálata alapján a miniszter dönt a kijelölt építtetőről.
(5) A (4) bekezdés szerinti döntés alapján a miniszter által vezetett minisztérium konzorciumi megállapodást köt a kijelölt építtetővel.
(6) A konzorciumi megállapodás tartalmazza a minisztérium és a kijelölt építtető feladatait, különös tekintettel a projektalapító dokumentumban kötelezően rögzítendő elemekre.
43. § (1) A miniszter konzorciumi szerződést köt
a) az egyéb állami szervvel vagy gazdasági társasággal,
b) az önkormányzattal vagy
c) az egyéb nem állami szervvel vagy gazdasági társasággal
a támogatási szerződés megkötésének feltételeként az európai uniós programokhoz kapcsolódó állami építési beruházásai esetében vagy a miniszter egyéb konzorciumi szándéka esetén.
(2) Amennyiben a miniszter nem kíván konzorciumi szerződést kötni az (1) bekezdésben foglaltak szerint, lemondó nyilatkozatot tesz, és dönt a kijelölt építtetőről, és azt megküldi az (1) bekezdés szerinti szervezetek, valamint a kijelölt építtető részére.
13. Az állami építési beruházások során felmerülő tervezői szolgáltatások és az építészeti-műszaki dokumentációk
44. § Az állami építési beruházásokhoz kapcsolódó Tervezői Szolgáltatások Rendszere
a) az építtető vagy a beruházás-lebonyolító által – saját kapacitással – elvégzett,
b) az állami építési beruházásokkal kapcsolatos építészeti-műszaki tervezési szerződések keretében elvégzett és
c) a vállalkozó kivitelező által elvégzett vagy elvégeztetett
tervezési feladatokra terjed ki.
45. § (1) Az állami építési beruházások esetében a tervezői szolgáltatás
a) az állami építési beruházás – építményszintű – előkészítésének keretén belül a programozási előkészítési szakasz során
aa) előzetes tervezési program vagy tanulmány,
ab) megvalósíthatósági tanulmány és
ac) tervezési program vagy tanulmányterv, illetve koncepcióterv,
b) az állami építési beruházás – építményszintű – előkészítésének keretén belül a megvalósítási előkészítési szakasz során
ba) jóváhagyási terv vagy engedélyezési terv és
bb) kivitelezési vagy kiviteli terv,
c) az állami építési beruházás – építményszintű – megvalósításának keretén belül (az építtető megrendelésében) a megvalósítási szakasz során
ca) tervezői művezetés és
cb) az építtető által kezdeményezett tervmódosítás,
d) az állami építési beruházás – építményszintű – megvalósításának keretén belül a megvalósítási szakasz során
da) megvalósulási terv,
db) üzemeltetési és karbantartási kézikönyv és
dc) a vállalkozó kivitelező által kezdeményezett tervmódosítás,
e) az állami építési beruházás – építményszintű – megvalósításának keretén belül a megvalósítási szakasz során
ea) kivitelezési ütemterv,
eb) organizációs terv,
ec) gépvezérlési terv,
ed) gyártmányterv,
ee) szerelési terv és
ef) technológiai terv
elkészítése.
(2) Az (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti tervek és feladatok az építtető által vagy megbízásában az állami építési beruházáshoz szükséges tervezői alapszolgáltatások, az (1) bekezdés e) pontja szerinti tervek és feladatok a vállalkozó kivitelező által vagy megbízásában elkészülő tervezői különszolgáltatások.
(3) Az építtető a felelősségi körében felmerülő tervezői alapszolgáltatásokat saját erőforrással vagy igénybe vett szolgáltatás keretében készíti vagy készítteti el.
(4) A vállalkozó kivitelező a felelősségi körében felmerülő tervezői különszolgáltatásokat saját erőforrással vagy igénybe vett szolgáltatás keretében készíti vagy készítteti el.
46. § (1) Az építtető elkészíti vagy elkészítteti
a) az előkészítési dokumentációt,
b) az engedélyezési dokumentációt,
c) a kivitelezési dokumentációt és
d) a megvalósulási dokumentációt.
(2) Az előkészítési dokumentáció tartalmazza a megvalósíthatósági tanulmányt, a tervezési programot vagy tanulmánytervet, valamint – amennyiben az az állami építési beruházás megvalósításának feltétele – a környezetvédelmi engedély megszerzéséhez szükséges további terveket.
(3) Az engedélyezési dokumentáció tartalmazza
a) az építési vagy létesítési engedélyt igénylő állami építési beruházás esetén az engedélyezési tervet, valamint az építési vagy létesítési engedély megszerzéséhez szükséges kapcsolódó további terveket – beleértve a projektinformációs modellt (PIM) is – és a szükséges engedélyeket, hozzájárulásokat,
b) az építési vagy létesítési engedélyt nem igénylő állami építési beruházás esetén a jóváhagyási tervet, valamint az építéshez szükséges kapcsolódó további terveket – beleértve a projektinformációs modellt (PIM) is – és a szükséges hozzájárulásokat.
(4) A kivitelezési dokumentáció tartalmazza a kivitelezési vagy kiviteli tervet, valamint az építés megkezdéséhez szükséges kapcsolódó további terveket, beleértve a projektinformációs modellt (PIM) is.
(5) A megvalósulási dokumentáció tartalmazza a megvalósulási tervet, az üzemeltetési és karbantartási kézikönyvet, valamint az építmény üzemeltetéséhez és karbantartásához szükséges kapcsolódó további dokumentációkat, beleértve a létesítményinformációs modellt (AIM) is.
(6) A megvalósíthatósági tanulmányt vagy az egyszerűsített megvalósíthatósági tanulmányt minden olyan tervezési fázisban módosítani szükséges és a módosított megvalósíthatósági tanulmányt vagy a módosított egyszerűsített megvalósíthatósági tanulmányt a dokumentációhoz csatolni kell, amelyet megelőzően a Kormány, a miniszter, a Monitoring Bizottság vagy az építtető döntött az állami építési beruházás újratervezéséről és átütemezéséről, illetve a műszaki tartalmában vagy a beruházási költségkeretben 25%-nál nagyobb módosulás történt.
(7) A minisztérium az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmi elemeit a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Építész Kamara dokumentumai, illetve az ágazati műszaki szabályozási dokumentumok figyelembevételével határozza meg, és a kormányzati beruházási portálon közzéteszi.
14. A tervező által ellátott egyéb feladatok
47. § (1) Az állami építési beruházásoknál a tervezői szolgáltatások elvégzésére irányuló vállalkozási szerződés tartalmazza:
a) az engedélyezési dokumentációt,
b) a kivitelezési dokumentációt,
c) a tervezői művezetést és
d) valamennyi, az állami építési beruházás sikeres megvalósításához – a megvalósítási előkészítési szakaszban felmerült – szükséges tervezési feladatot.
(2) A tervezői szolgáltatások elvégzésére irányuló vállalkozási szerződés az (1) bekezdés szerinti eseteken kívül bármilyen más – az állami építési beruházás sikeres lebonyolítása érdekében szükségessé váló – tervezési feladat elvégzését is tartalmazhatja.
(3) Az állami építési beruházásoknál a beruházás megvalósítására a vállalkozó kivitelezővel kötött szerződés
a) a megvalósulási dokumentáció elkészítésére és
b) valamennyi, az állami építési beruházás sikeres megvalósításához – a megvalósítási szakaszban felmerült – szükséges tervezési feladat elkészítésére, illetve elvégzésére
terjed ki.
15. Tervpályázat
48. § (1) Az állami magasépítési beruházás megvalósítási előkészítési szakasza keretében az építtető a projektvezető útján gondoskodik a koncepcióterv elkészítésére vonatkozó, a tervpályázati eljárásokról szóló 310/2015. (X. 28.) Korm. rendeletben meghatározott tervpályázati eljárás előkészítéséről.
(2) A tervpályázat előkészítése keretében az építtető
a) meghatározza – a tervezési program alapján – a tervpályázat műszaki tartalmát,
b) megállapítja a tervpályázat pénzügyi keretét,
c) kiírja a tervpályázatot,
d) összeállítja a tervpályázat bírálóbizottságát.
(3) Az építtető a tervpályázati eljárás lefolytatását követően a tervpályázat nyertesével és díjazottjaival megköti a szerződést.
(4) A szerződésben rögzíteni kell, hogy az építtető a pályamű szabad felhasználására, megváltoztatására, átdolgozására vonatkozó kizárólagos jogokat a díjazás ellenében korlátozás nélkül megszerzi.
49. § (1) A tervpályázat lezárását követően az építtető a koncepciótervet elfogadásra felterjeszti a Monitoring Bizottsághoz.
(2) A koncepcióterv Monitoring Bizottság általi elfogadását követően az építtető előkészíti és lefolytatja a további tervezői szolgáltatások beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárást.
16. A műszaki tervzsűri
50. § (1) Az építtető a tervezési folyamatban részt vevő egyéb közreműködőkkel történt egyeztetést követően az építtetőtől és a tervezőtől független közreműködőkből álló műszaki tervzsűri előtt bemutatja az adott tervfázishoz tartozó bírálati tervet.
(2) A műszaki tervzsűri
a) az adott állami építési beruházást összefüggéseiben – más állami építési beruházásokra, a környezetre, illetve az üzemeltetésre gyakorolt hatásaival együttesen – elemzi,
b) vizsgálja a szakmapolitikai célok érvényesülését, és
c) javaslatot fogalmaz meg az építtetőnek, amely az adott állami építési beruházás műszaki értékét, gazdaságosságát vagy hatékonyságát növeli.
51. § (1) Az uniós közbeszerzési értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű állami építési beruházások esetén az építtető összehívja a műszaki tervzsűri ülését az egyes tervfázisok véglegesítése előtt.
(2) Nem kell a tervzsűri ülését összehívni
a) építési vagy létesítési engedélyt nem igénylő állami építési beruházások esetében és
b) az állami építési beruházás programozási előkészítési szakasza során.
(3) A meghívót az építtető a műszaki tervzsűri szavazati joggal rendelkező és tanácskozási joggal rendelkező tagjainak legkésőbb tíz nappal a műszaki tervzsűri ülésének napja előtt megküldi, és – legkésőbb nyolc nappal az ülés előtt – az érintett állami építési beruházás lényegi elemeiről legalább olyan szintű tájékoztatást nyújt, amely alkalmas arra, hogy a meghívott szervezetek döntést hozzanak részvételi szándékukról.
(4) Az építtető az (1) bekezdés szerinti eseteken kívül a (2) bekezdés szerinti esetekben is összehívhatja a műszaki tervzsűri ülését.
(5) A műszaki tervzsűri ülésén részt vevő szervezetek képviselői áttekintik az adott tervfázishoz tartozó bírálati tervet, valamint az építtető által elkészíttetett valamennyi egyéb kapcsolódó vizsgálatot és tanulmányt.
52. § (1) A műszaki tervzsűri szavazati joggal rendelkező tagja
a) az építtető,
b) a miniszter,
c) a szakminiszter,
d) az építmény tulajdonosa vagy vagyonkezelője,
e) az üzemeltető,
f) az építési engedélyt vagy létesítési engedélyt kiadó hatóság,
g) az építmény vonatkozásában illetékes Magyar Építész Kamara vagy Magyar Mérnöki Kamara,
h) a közúti állami építési beruházások és a vasúti állami építési beruházások esetén a MAÚT Magyar Út- és Vasútügyi Társaság
által delegált személy.
(2) A műszaki tervzsűri tanácskozási joggal rendelkező tagja
a) a finanszírozó, ha ez eltér az (1) bekezdés szerinti szervezetektől,
b) az építmény vonatkozásában nem illetékes Magyar Építész Kamara vagy Magyar Mérnöki Kamara,
c) az illetékes önkormányzat – ha az különbözik az (1) bekezdés szerinti építtetőtől, az építmény tulajdonosától vagy vagyonkezelőjétől és az üzemeltetőtől –
által delegált személy.
(3) A (2) bekezdés szerinti szervezeteken túl az építtető további – tanácskozási joggal rendelkező – szervezetek képviselőit is meghívhatja.
(4) Az (1) bekezdés szerinti szervezetek – tanácskozási joggal – további tagokat is delegálhatnak.
(5) A műszaki tervzsűri elnöke a szakminiszter delegáltja, akinek távolléte esetén a műszaki tervzsűri elnökeként az építtető képviselője jár el.
(6) A műszaki tervzsűri határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagjainak több mint fele jelen van.
(7) A műszaki tervzsűri a javaslatait egyszerű többséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(8) Az építtető az első műszaki tervzsűri összehívása előtt elfogadja a műszaki tervzsűri ügyrendjét.
53. § (1) A műszaki tervzsűri üléséről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a műszaki tervzsűri javaslatait.
(2) A műszaki tervzsűri javaslatainak elfogadásáról vagy elvetéséről az építtető döntést hoz, amely a tervzsűri üléséről készített jegyzőkönyv része.
(3) A jegyzőkönyv az adott tervfázishoz tartozó tervdokumentáció mellékletét képezi.
17. Az állami építési beruházások minőségbiztosításában közreműködő, 100%-ban állami tulajdonban álló gazdasági társaság kijelölése
54. § A miniszter az állami építési beruházások minőségbiztosításával összefüggésben az Ábtv. 53. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint 53. § (2) bekezdés a) és c) pontjában foglalt feladatait az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság útján látja el.
18. Záró rendelkezések
55. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.
(2) Az 56. § az e rendelet kihirdetését követő 210. napon lép hatályba.
56. §1
Az 56. § az 55. § (2) bekezdése alapján 2025. március 6-án lép hatályba.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás