PK ÍH 2024/25.

Az eljárás elhúzódása miatti kifogás nem lehet alapos, ha annak időpontjában a sérelmezett mulasztás, a beavatkozást igénylő helyzet már nem áll fenn [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 157. § (1) bekezdés a) pont, 158. § (4) bekezdés].

A felperes a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 157. § (1) bekezdés a) pontjára alapítva kifogást terjesztett elő az eljárás elhúzódása miatt; kérte a mulasztás megállapítását és az elsőfokú bíróság utasítását a kereset közlésére, valamint perfelvételi tárgyalás kitűzésére. Sérelmezte, hogy bár a keresetlevele 2022. augusztus 29. napja óta perfelvételre alkalmas, annak az I–II. rendű alperesekkel való közlésére és a perfelvételi tárgyalás kitűzésére a Pp. 179. § (1) bekezdésébe ütközően még nem került sor, azon téves – az eljárás szabálytalansága miatti kifogása tárgyában meghozott végzés indokolásában megjelölt – okból, hogy a személyes költségmentesség iránti kérelme jogerős elbírálásáig sem a kereset közlésére, sem a perfelvételi tárgyalás kitűzésére nem kerülhet sor.

Az I–II. rendű alperesek nem tettek észrevételt a kifogásra.

Az elsőfokú bíróság a Pp. 158. § (3) bekezdése alkalmazásával az iratokat – a kifogásra vonatkozó azon nyilatkozatával, miszerint a költségmentesség iránti kérelem jogerős elbírálásáig sem a kereset közlésére, sem perfelvételi tárgyalás kitűzésére nincs eljárásjogi lehetőség – felterjesztette, majd 2023. november 20-án megküldte a 2023. november 14-én kelt 15. és 15-I. számú végzéseit is.

A felperes eljárás elhúzódása miatti kifogása nem alapos.

A Pp. 48. címében szabályozott jogintézmény nem a bírói mulasztás vagy késedelem megállapítását, hanem az orvoslását, az eljárás előbbre vitelét, időszerűségének a biztosítását célozza [EBH 2010.2245.]; a kifogás érdemi elbírálása ezért csak akkor lehetséges, ha az előterjesztésre okot adó sérelmezett – a kifogást elbíráló bíróság beavatkozását igénylő – helyzet még fennáll.

A rendelkezésre álló iratok szerint az elsőfokú bíróság a 15-I. sorszámú végzésével tájékoztatta a felperest, hogy keresetlevele alkalmas a perfelvételre, és intézkedett a kereset közlése iránt; a 15. sorszámú végzésével – a keresetlevél kézbesítésével egyidejűleg – felhívta az I–II. rendű alpereseket, hogy a határozat kézbesítéstől számított 45 napon belül terjesszenek elő írásbeli ellenkérelmet.

Az elsőfokú bíróság intézkedéseiből kitűnően a kereset közlése tekintetében a felperes által sérelmezett helyzet már nem áll fenn. A perfelvételi tárgyalás Pp. 187. § b) pontjában szabályozott kitűzésére csak a keresettel szembeni írásbeli ellenkérelem előterjesztését követően kerülhet sor, ennek a határideje még nem járt le, ezért a perfelvétel ezen felperes által hiányolt mozzanata tekintetében az elsőfokú bíróságot értelemszerűen nem terhelheti mulasztás.

A Fővárosi Ítélőtábla ezért a felperes eljárás elhúzódása miatti kifogását a Pp. 158. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően eljárva, indokolt határozatával elutasította.