BÜ BH 2024/262

[1] A járásbíróság a 2022. április 26. napján meghozott és jogerőre emelkedett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki 4 rendbeli becsületsértés vétségében [Btk. 227. § (1) bek. a) pont]. Ezért őt mint visszaesőt – halmazati büntetésül – 60 nap elzárásra ítélte. Kötelezte az eljárás során felmerült 24 000 forint bűnügyi költség viselésére.

[2] A bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a vármegyei főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 648. § b) pontja, valamint 649. § (2) bekezdés f) pontja alapján, mert a járásbíróság a terhelt büntetőjogi felelősséget megállapító, vele szemben büntetést kiszabó ítéletét a specialitás szabályain alapuló mentesség megsértésével hozta meg.

[3] Indítványában a főügyészség kifejtette, hogy a terheltet I. r. vádlottként a járásbíróság a 2018. május 17. napján meghozott és kihirdetett ítéletével társtettesként elkövetett garázdaság bűntette [Btk. 339. § (1) bek., (2) bek. a) és d) pont], társtettesként elkövetett testi sértés bűntette [Btk. 164. § (1) bek., (3) bek.] és 2 rendbeli testi sértés bűntette [Btk. 164. § (1) bek., (3) bek.] miatt, mint különös visszaesőt 2 év 6 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre és mellékbüntetésül 3 év közügyektől eltiltásra ítélte, egyúttal az I. r. terhelt korábbi jogerős elítélése kapcsán engedélyezett feltételes szabadságot megszüntette és megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. A törvényszék mint másodfokú bíróság a járásbíróság ügydöntő határozatát helybenhagyta, ezáltal a járásbíróság ítélete 2018. november 19. napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált.

[4] A törvényszék büntetés-végrehajtási bírája 2020. október 14. napján európai elfogató parancsot bocsátott ki a terhelttel szemben a járásbíróság jogerős ítéletével kiszabott 2 év 6 hónap szabadságvesztés büntetés végrehajtása céljából. A terheltet az európai elfogató parancs alapján 2021. június 17. napján külföldön elfogták, és a külföldi hatóság 2021. augusztus 27. napján Magyarországnak átadta. A Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (a továbbiakban: NEBEK) Nemzeti Bűnügyi Igazgatóság Bűnügyi Együttműködési Főosztály SIRENE Iroda által 2021. augusztus 12. napján adott tájékoztatás szerint a terhelt a külföldi hatóságok előtt a specialitás elvéről nem mondott le.

[5] A járási ügyészség 2021. december 23. napján kelt vádiratával emelt vádat a szabadságvesztés büntetését töltő terhelttel szemben becsületsértés vétsége miatt. A járásbíróság a folyamatban volt büntetőügyben a 2022. április 26. napján megtartott előkészítő ülésen a specialitás szabályán alapuló mentesség garanciális szabályainak megsértésével hozta meg terhelttel szemben jogerős ügydöntő határozatát.

[6] A Legfőbb Ügyészség átiratában a Be. 721/A. § (1) bekezdésében foglaltakra hivatkozással kifejtette, hogy a specialitás szabályának megsértése a Be. 649. § (2) bekezdés f) pontja szerinti felülvizsgálati ok. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: Eube.tv.) 30. § (1) bekezdésében írt specialitás szabálya szerint az átadott személlyel szemben az átadása előtt elkövetett, az átadásának alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző egyéb bűncselekmény miatt nem indítható büntetőeljárás, nem ítélhető el, és egyéb módon sem fosztható meg szabadságától. Az Eube.tv. 30. § (2) bekezdés e), f) és g) pontjában szabályozott kivételek jelen ügyben nem állnak fenn, a terhelt a Magyarországnak történő átadása során a német hatóságok előtt nem mondott le a specialitás elvéről, azt követően pedig a jelen eljárással érintett ítélet alapját képező bűncselekmények vonatkozásában az elfogató parancsot kibocsátó bíróság előtt nem került sor a lemondás tárgyában való újabb – magyar bíróság előtti – megnyilatkoztatására, és az átadó német igazságügyi hatóság – hozzájárulás céljából való – megkeresésére sem. A járásbíróság felülvizsgálattal érintett ítéletével elbírált bűncselekmények elkövetésére 2018. június 4. napján, a terhelt 2021. augusztus 27. napján történő átadását megelőzően került sor, amelyet követően anélkül került sor a terhelttel szembeni vádemelésre (2021. december 23-án), majd a jogerős ítélet meghozatalára (2022. április 26.), hogy a terhelt a specialitás szabályainak alkalmazásáról lemondott volna.

[7] A Legfőbb Ügyészség hivatkozott az 1/2021. számú Büntető jogegységi határozatra, amely szerint a feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértésen alapuló felülvizsgálat esetén a felülvizsgálati indítványnak nincs iránya, azonban – miután törvénysértő elítélésre került sor – a rendkívüli perorvoslat az ügyészség részéről az elítélt javára került kezdeményezésre.

[8] A Legfőbb Ügyészség kifejtette, hogy a specialitás elvének megsértése miatt fennálló eljárási akadály elhárítása felülvizsgálati eljárásban is lehetséges: a Be. 721/A. § (4) bekezdésében írtak szerint nyilvános ülésen meg kell hallgatni a terheltet, mivel jelen esetben a Be. 653. § (1) bekezdésére és a Be. 617. §-ára figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban a másodfokú bíróságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Indítványozta ezért, hogy a Kúria a Be. 660. § (2) bekezdés b) pontja alapján, a Be. 721/A. § (1), (2), (4) és (5) bekezdésére is figyelemmel, nyilvános ülésen eljárva, a járásbíróság felülvizsgálattal érintett ítélete kapcsán a terheltet hallgassa meg abból a célból, hogy a terhelt – a specialitás szabályának alkalmazásához fűződő jogáról – lemondó nyilatkozatot tesz-e; illetve ennek hiányában a német igazságügyi hatóság hozzájárulásának megszerzése iránt intézkedjen, mely után – ezek eredményének ismeretében – kerül az ügyészség abba a helyzetbe, hogy a felülvizsgálat tárgyában a Be. 721/A. § (8) bekezdése alapján a megtámadott határozat hatályában fenntartásáról vagy a Be. 721/A. § (9) bekezdése alapján annak hatályon kívül helyezéséről és az eljárás megszüntetéséről érdemi indítványt terjesszen elő.

[9] A Kúria a Be. 721/A. § (2) bekezdés a) pontjára figyelemmel a büntetőeljárás lefolytatásához történő hozzájárulás megadása végett a terhelt nyilatkozatának felvétele érdekében nyilvános ülést tartott, amelyen a terhelt a specialitás jogáról nem mondott le. A Kúria a nyilvános ülésen készült jegyzőkönyvben meghozott végzésével a felülvizsgálati eljárást felfüggesztette a külföldi Igazságügyi Hatóságának a büntetőeljárás lefolytatásához történő hozzájárulás megadása érdekében.

[10] A Kúria ezt követően utólagos kérelmet terjesztett elő az Eube.tv. 30. § (2) bekezdés g) pontja szerinti hozzájárulás megadása érdekében – figyelemmel a (4) bekezdésben foglaltakra is – a külföldi Igazságügyi Hatóságához, majd az ugyanazon nap meghozott végzésével a terhelttel szemben a járásbíróság ítéletével kiszabott 60 nap elzárás végrehajtását felfüggesztette.

[11] A külföldi állam Regionális Felsőbírósága a járásbíróság felülvizsgálati indítvánnyal érintett ítéletével kiszabott 60 nap elzárás végrehajtásához történő hozzájárulást megtagadta.

[12] A külföldi igazságügyi hatóság határozatának beérkezését követően a felülvizsgálati eljárás a Kúria előtt újra indult.

[13] Ezt követően a Legfőbb Ügyészség az ügyben előterjesztett átiratában kifejtette, hogy álláspontja szerint a specialitás alóli kivételek egyaránt vonatkoznak a büntetőeljárás lefolytatására és a szabadságelvonással járó büntetések végrehajtására. Ezért értelemszerűen a jogerő előtt és jogerő után is előállhat – az Eube.tv. 30. § (2) bekezdés a) pontja szerinti – olyan helyzet, hogy a terhelt a végleges szabadon bocsátását követő 45. nap letelte után Magyarországon tartózkodik.

[14] Hivatkozott arra, hogy a bűnügyi nyilvántartás adataiból, valamint a büntetés-végrehajtási nyilvántartási adatokból megállapíthatóan a terhelt a járásbíróság korábbi ítéletével kiszabott 2 év 6 hónap börtön fokozatú szabadságvesztést 2023. július 25. napján töltötte le, majd ezt követően foganatba vették rajta a járásbíróság jogerős összbüntetési ítéletében megállapított 1 év 3 hónap 12 nap szabadságvesztés hátralévő részét. A terhelt ezen büntetését 2023. december 28. napján letöltötte, ezen a napon szabadult a büntetés-végrehajtási intézetből. A terhelt okmányadataiból megállapítható, hogy a terhelt személyazonosító igazolványt készíttetett, amelyet a postacímére küldött meg, ez az közokirat e címen átvételre került. A Legfőbb Ügyészség az átiratához mellékelte az ezt követően készült rendőri jelentést és őrizetbe vétel elrendeléséről szóló határozatot. Ezen okiratok tanúsága szerint a terhelt– bár erre az Európai Unió területén utazásra jogosító új személyazonosító igazolványa birtokában lehetősége lett volna – a végleges szabadon bocsátását követően Magyarország területét 45 napon belül nem hagyta el, vagy esetleges elhagyása után ide visszatért, hiszen ezen időtartamot követően rendőri intézkedés történt vele szemben garázdaság szabálysértése miatt.

[15] Mindezek alapján a Legfőbb Ügyészség indítványozta, hogy a Kúria az Eube.tv. 30. § (1), (2) bekezdésére és a Be. 721/A. § (1) bekezdésére figyelemmel, a Be. 660. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen, a Be. 662. § (1) bekezdése alapján a járásbíróság felülvizsgálati indítvánnyal érintett ítéletét hatályában tartsa fenn.

[16] A vármegyei főügyészség felülvizsgálati indítványa alapos, a Legfőbb Ügyészség utóbbi átiratában foglaltak nem alaposak.

[17] A Be. 648. § b) pontja alapján felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen eljárási szabálysértés miatt is helye van.

[18] A Be. 649. § (2) bekezdés f) pontjára figyelemmel eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a specialitás szabályán alapuló mentességnek a megsértésével hozta meg.

[19] A Be. 651. § (2) bekezdés a) pontja értelmében a terhelt javára az ügyészség a Be. 652. § (4) bekezdésére figyelemmel határidő nélkül nyújthat be felülvizsgálati indítványt.

[20] A Kúria az 1/2021. számú Büntető jogegységi határozatában kimondta, hogy a Be. 649. § (2) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértés miatt előterjesztett felülvizsgálati indítványnak nincs iránya, ezért az ilyen okból történő felülvizsgálati indítvány előterjesztése esetén a terhelt terhére előterjesztett felülvizsgálati indítványra meghatározott 6 hónap tartamú határidő nem alkalmazható.

[21] A Be. 659. § (2) bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati indítványt – az e jogszabályhely (3)–(4) bekezdésében meghatározott, jelen ügyben nem releváns kivétellel – a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni.

[22] A Be. 659. § (5) bekezdése alapján a Kúria a jogerős ügydöntő határozatot – a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott okok alapján bírálja felül.

[23] A Be. 659. § (6) bekezdése szerint a Kúria a megtámadott határozatot a Be. 649. § (2) bekezdése alapján akkor is felülbírálja, ha az indítványt nem ebből az okból nyújtották be.

[24] A Be. – jogerős ügydöntő határozat meghozatalakor is hatályos – 721/A. §-a értelmében az átadás, kiadatás, illetve egyéb bűnügyi jogsegély keretében Magyarországra érkezett elkövetőt nem lehet gyanúsítottként kihallgatni, nem lehet vele szemben kényszerintézkedést alkalmazni, és nem lehet vele szemben vádat emelni a Magyarországra érkezést megelőzően elkövetett bűncselekmény miatt, kivéve, ha törvény vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés az elkövetővel szemben a büntetőeljárás lefolytatását lehetővé teszi.

[25] Az Eube.tv. 30. § (1) bekezdése szerint az átadott személlyel szemben az átadása előtt elkövetett, az átadásának alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző egyéb bűncselekmény miatt nem indítható büntetőeljárás, nem ítélhető el, és egyéb módon sem fosztható meg szabadságától.

[26] Az Eube.tv. 30. § (2) bekezdése kimondja, hogy az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha

[27] a) a személy a végleges szabadon bocsátását követő 45 napon belül nem hagyja el – bár erre lehetősége volna – Magyarország területét, vagy elhagyása után ide visszatér;

[28] b) a bűncselekmény szabadságvesztés vagy elzárás büntetéssel nem büntethető, vagy szabadság elvonással járó intézkedéssel nem fenyegetett;

[29] c) a büntetőeljárás eredményeként nem kerül sor személyi szabadságot korlátozó intézkedés alkalmazására;

[30] d) személlyel szemben szabadság elvonással nem járó büntetés vagy intézkedés, különösen pénzbüntetés szabható ki, illetve alkalmazható, még akkor sem, ha a büntetés vagy intézkedés személyi szabadságának korlátozását eredményezheti;

[31] e) a személy az átadási eljárás során lemondott a specialitás szabályának alkalmazásáról;

[32] f) a személy az átadása után, az átadását megelőzően elkövetett meghatározott cselekmények vonatkozásában kifejezetten lemondott a specialitás szabályának alkalmazásához fűződő jogáról, vagy

[33] g) a személyt átadó tagállami igazságügyi hatóság a (4) bekezdéssel összhangban hozzájárulását adja.

[34] A Kúria megállapította, hogy a vármegyei főügyészség felülvizsgálati indítványának ténybeli alapja helytálló, a felülvizsgálati indítvánnyal támadott járásbíróság a felülvizsgálati indítvánnyal érintett ítélete vonatkozásában a specialitás szabályát megsértette. Megállapítható, hogy az ítélettel elbírált bűncselekmény elkövetési ideje a terhelt Magyarországra történő átadását megelőző, és a terhelttel szemben vádemelésre, majd a jogerős ítélet meghozatalára anélkül került sor, hogy a specialitás Be. 721/A. § (1) bekezdésében, illetve az Eube.tv. 30. § (1) bekezdésében meghatározott szabályának alkalmazása alól az Eube.tv. 30. § (2) bekezdésében meghatározott valamely kivétel fennállt volna.

[35] A terhelt átadására a járásbíróság és a törvényszék mint másodfokú bíróság jogerős ügydöntő határozatával 2018. november 19. napján jogerősen kiszabott és végrehajtható 2 év 6 hónap szabadságvesztés büntetés végrehajtása érdekében a törvényszék büntetés-végrehajtási bírájának 2020. október 14. napján kibocsátott európai elfogató parancs alapján, az érintett szabadságvesztés büntetés végrehajtása érdekében került sor. Így az európai elfogatóparancs nem tartalmazta a felülvizsgálati indítvánnyal támadott ítélet alapjául szolgáló bűncselekményt.

[36] A járásbíróság felülvizsgálati indítvánnyal támadott ítéletével elbírált bűncselekmény vonatkozásában – a terhelt 2021. augusztus 27. napján történő átadását követően – 2021. december 23-án vádemelésre került sor, amely önmagában a specialitás szabályának megsértését eredményezte. A jogerős ügydöntő határozat meghozatalára ugyancsak a terhelt átadását követően, az átadással érintett szabadságvesztés büntetés végrehajtása alatt került sor.

[37] Mindezekre figyelemmel megállapítható, hogy a terhelt elítélésére az átadásának alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző, az átadása előtt elkövetett bűncselekmény miatt került sor, olyan módon, hogy a specialitás szabálya alól az Eube.tv. 30. § (2) bekezdésében meghatározott kivételek nem álltak fenn.

[38] A Be. 649. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott felülvizsgálati ok megállapítható, ha a bíróság a felülvizsgálati eljárásban támadott, vádról rendelkező, jogerős ügydöntő határozatát a specialitás szabályán alapuló mentességnek a megsértésével hozta meg. A specialitás szabályának megsértését a jogerős ügydöntő határozat meghozatalakor, vagyis az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésének napján fennálló jogszabályi rendelkezések alapján kell megállapítani. Amennyiben a specialitás szabályán alapuló mentesség megsértése az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésének pillanatában megállapítható, a felülvizsgálati indítvány alapos.

[39] A Be. ugyanakkor a 721/A. § (8) és (9) bekezdésében foglaltakra figyelemmel lehetővé teszi, hogy a Kúria felülvizsgálati eljárásban a specialitás szabályain alapuló mentességet mint a büntetőeljárás lefolytatásának a 721/A. § (1) bekezdésében meghatározott akadályát elhárítsa a terhelt lemondásával, illetve az arra jogosult állam hozzájárulásával, ha törvény vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés lehetővé teszi.

[40] A Be. 721/A. § (2) bekezdése szerint a nyilatkozat beszerzése érdekében

[41] a) a bíróság – a vádemelés előtt az ügyészség indítványára – a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt vagy a terheltet nyilatkoztatja, hogy törvényben vagy törvényben kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározott specialitás szabályának alkalmazásához fűződő jogáról lemond-e,

[42] b) a bíróság vagy az ügyészség megkeresi a büntetőeljárás lefolytatásához történő hozzájárulásra jogosult államot.

[43] A Be. 721/A. § (8) bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot nem ügydöntő végzésével hatályában fenntartja, ha a büntetőeljárás lefolytatásának az (1) bekezdésében meghatározott akadálya a (2) bekezdés alapján elhárul.

[44] A Be. 721/A. § (9) bekezdése értelmében ugyanakkor a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi és nem ügydöntő végzésével az eljárást megszünteti, ha az alapügyben a bíróság a jogerős ügydöntő határozatot a specialitás szabályán alapuló mentességnek a megsértésével hozta meg, és a büntetőeljárás lefolytatásának az (1) bekezdésben meghatározott akadálya áll fenn, és az a (2) bekezdés alapján nem volt elhárítható.

[45] Az egyértelmű törvényi rendelkezés alapján a Be. 721/A. § (1) bekezdésében meghatározott büntetőeljárás lefolytatásának akadálya csak és kizárólag a (2) bekezdésben foglaltak alkalmazásával hárítható el felülvizsgálati eljárásban. Ezért a Kúriának abban az esetben, ha a specialitás szabályán alapuló mentesség Be. 721/A. § (1) bekezdésében meghatározott esete – jelen ügyben az Eube.tv. 30. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekre figyelemmel – megállapítható, az a Be. 649. § (2) bekezdés f) pontjában írt felülvizsgálati ok megvalósulását jelenti. Abban az esetben azonban, ha a Kúria a felülvizsgálati eljárásban a 721/A. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott terhelti lemondó nyilatkozat alapján, vagy a b) pontban meghatározott hozzájárulás alapján ezt az akadályt el tudja hárítani, úgy a felülvizsgálattal támadott jogerős ügydöntő határozat hatályában fenntartásának van helye (feltéve, hogy a Be. 649. § (2) bekezdésében írt, hivatalból vizsgálandó egyéb eljárási szabálysértés nem áll fenn).

[46] A törvényi rendelkezések egyértelművé teszik, hogy a specialitáson alapuló mentesség fennállásában megnyilvánuló eljárási akadály jogerő után már kizárólag a Be. 721/A. § (2) bekezdésében foglaltak esetén orvosolható, vagyis abban az esetben, ha a terhelt a specialitás szabályának alkalmazásához fűződő jogáról nyilatkozatában kifejezetten lemond, vagy az arra jogosult állam a büntetőeljárás lefolytatásához hozzájárul, feltéve, hogy törvény vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés ezt lehetővé teszi. A specialitás szabályán alapuló mentesség megsértésében megnyilvánuló felülvizsgálati ok más módon, így a Legfőbb Ügyészség átiratában foglaltak szerint – az Eube.tv. 30. § (2) bekezdésében írt valamely feltétel utólagos, a specialitással érintett bűncselekmény tárgyában hozott jogerős ügydöntő határozat meghozatala után történő bekövetkezésével – nem orvosolható. A felülvizsgálati ok alapjául szolgáló, specialitás szabályán alapuló mentesség ugyanis olyan eljárási akadály, amely a büntetőeljárás megindítását, a terhelt elítélését, vele szemben szabadságot érintő kényszerintézkedés alkalmazását kizárja. Arra figyelemmel, hogy felülvizsgálati eljárásban a Be. 649. § (2) bekezdés f) pontjában írt felülvizsgálati ok vizsgálata során az az irányadó, hogy a jogerős ügydöntő határozat meghozatalakor állt-e fenn a Be. 721/A. § (1) bekezdésében, illetve az Eube.tv. 30. § (1) bekezdésében meghatározott, specialitás szabályán alapuló mentesség, ezért az Eube.tv. 30. § (2) bekezdésében foglalt kivételeknek is a jogerős ügydöntő határozat meghozatalának időpontjában kell fennállniuk. Amennyiben a jogerős ügydöntő határozat meghozatalakor ilyen kivétel nem állapítható meg, a kivétel utólagos bekövetkezése a felülvizsgálati okot nem szünteti meg.

[47] A Be. 721/A. § (8) és (9) bekezdésében írt eljárás a felülvizsgálat során csak abban az esetben teszi kiküszöbölhetővé a Be. 649. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott felülvizsgálati okot, ha az a 721/A. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjában írt módon, a terhelti lemondó nyilatkozattal vagy az érintett állam hozzájárulásával orvosolható.

[48] A specialitás érvényesülése szempontjából annak sincs jelentősége, hogy a terhelt – az európai elfogató parancsban nem szereplő – bűncselekmény elkövetését egyébként az előkészítő ülésen beismerte, a tárgyaláshoz való jogáról lemondott. A specialitás nyújtotta védelem ugyanis a teljes büntetőeljárásra egységesen kiterjed. A bűncselekmény beismerése pedig nem értelmezhető a specialitás elvéről lemondásként. Az Eube.tv. 30. § (2) bekezdés f) pontja szerinti lemondó nyilatkozatot kifejezetten a specialitás elvének ismeretében, kimondottan azzal összefüggésben kell tennie a terheltnek a bíróság előtt. A terhelt egyéb (ráutaló) magatartásából a hozzájáruló nyilatkozat nem vélelmezhető, az nem vezethet a specialitás adta védelem elvesztéséhez (BH 2023.94.).

[49] A Kúria ezért a Be. 660. § (1) bekezdése alapján tanácsülésen eljárva, a Be. 721/A. § (9) bekezdésére figyelemmel a járásbíróság felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatát hatályon kívül helyezte és nem ügydöntő végzésével az eljárást megszüntette, mert az alapügyben a bíróság a jogerős ügydöntő határozatát a specialitás Be. 721/A. §-ában és az Eube.tv. 30. § (1) bekezdésében meghatározott megsértésével hozta meg; a büntetőeljárás lefolytatásának a Be. 721/A. § (1) bekezdésében meghatározott akadálya fennáll, és az a 721/A. § (2) bekezdése alapján nem volt elhárítható.

[50] A Kúria az ügyben a 2011. évi CLXI. törvény 10. § (2) bekezdésére figyelemmel öttagú tanácsban járt el.