BÜ BH 2024/263

[1] A törvényszék katonai tanácsa büntetővégzésével a címzetes rendőr főtörzsőrmester terheltet bűnösnek mondta ki szolgálatban kötelességszegés bűntettében [Btk. 439. § (1) bek., (2) bek. a) pont], továbbá a törvényszék katonai tanácsa korábbi ítéletével gondatlanságból elkövetett kötelességszegés vétsége [Btk. 438. § (1) bek., (2) bek. a) pont, (4) bek.] miatt alkalmazott 1 év próbára bocsátást megszüntette, a próbára bocsátást kimondó rendelkezést hatályon kívül helyezte, és a terhelttel szemben – halmazati büntetésül – 450 napi tétel, napi tételenként 1300 forint, összesen 585 000 forint pénzbüntetést szabott ki. Rendelkezett továbbá a pénzbüntetés esetleges átváltoztatásáról és a bűnügyi költségről.

[2] A büntetővégzéssel szemben a terhelt – a kiszabott büntetés összegének enyhítése végett – terjesztett elő tárgyalás tartása iránt indítványt.

[3] A törvényszék katonai tanácsa ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki szolgálatban kötelességszegés bűntettében [Btk. 438. § (1) bek., (2) bek. a) pont]; a törvényszék katonai tanácsának korábbi ítéletével gondatlanságból elkövetett kötelességszegés vétsége [Btk. 438. § (1) bek., (2) bek. a) pont, (4) bek.] miatt alkalmazott 1 év próbára bocsátást megszüntette, a próbára bocsátást kimondó rendelkezést hatályon kívül helyezte, és a terheltet gondatlanságból elkövetett kötelességszegés vétsége [Btk. 438. § (1) bek., (2) bek. a) pont, (4) bek.] és szolgálatban kötelességszegés bűntette [Btk. 439. § (1) bek., (2) bek. a) pont] miatt – halmazati büntetésül – 400 napi tétel, napi tételenként 1200 forint, összesen 480 000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett továbbá a pénzbüntetés esetleges átváltoztatásáról és a bűnügyi költségről.

[4] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a regionális nyomozó ügyészség a terhelt terhére súlyosításért – kizárólag a kiszabott büntetés mértéke miatt –, nagyobb napi tételszámú pénzbüntetés kiszabása érdekében terjesztett elő fellebbezést.

[5] Az ítélőtábla katonai tanácsa mint másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a terheltet 1 év törzsőrmesteri rendfokozatban visszavetésre is ítélte. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

[6] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a fellebbviteli főügyészség – a Be. 649. § (2) bekezdés e) pontja szerinti okból – a terhelt javára terjesztett elő felülvizsgálati indítványt.

[7] Kifejtette, hogy a másodfokú bíróság által a terhelttel szemben kiszabott törzsőrmesteri rendfokozatba visszavetés katonai mellékbüntetés a Be. 746. § (5) bekezdése szerinti rendelkezésbe ütközött, ugyanis ennek értelmében a bíróság a vádlott terhére szóló kérelem hiányában akkor szabhat ki súlyosabb büntetést, illetve alkalmazhat súlyosabb intézkedést, ha a tárgyaláson új bizonyíték merül fel, és annak alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán súlyosabb minősítést kell alkalmaznia, vagy lényegesen súlyosabb büntetést, intézkedés helyett büntetést kell kiszabnia vagy büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél lényegesen súlyosabb intézkedést kell alkalmaznia.

[8] Az első fokon eljárt bíróság előkészítő ülésen, és nem tárgyaláson hozta ügydöntő határozatát, amely a büntetővégzés szerinti tényállást és jogi minősítést tartalmazza. Az előkészítő ülésen bizonyítás felvételére nem kerülhetett sor, és figyelemmel arra, hogy az ügyészség a büntetővégzéssel szemben tárgyalás tartását nem kérte, így az elsőfokú katonai tanács eljárásában a Be. 746. § (5) bekezdésében írt súlyosítási tilalom beállt.

[9] Kifejtette, hogy a kiszabott büntetéshez képest súlyosabb büntetés az, ha a tárgyalás alapján hozott határozatában a bíróság olyan mellékbüntetést szab ki, amelyet a tárgyalás mellőzésével hozott végzésében nem alkalmazott; ezért változatlan tényállás mellett a büntetővégzésben nem, csupán a tárgyalás alapján hozott határozatban kiszabott katonai mellékbüntetés sérti a súlyosítási tilalmat (BH 2018.329.).

[10] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a másodfokú bíróság ítéletét változtassa meg, és mellőzze a terhelttel szemben kiszabott 1 év törzsőrmesteri rendfokozatba visszavetés katonai mellékbüntetést.

[11] A Legfőbb Ügyészség nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt fenntartotta, azt azzal egészítette ki, hogy a másodfokú bíróság ítéletével kiszabott katonai mellékbüntetés a büntetővégzésben kiszabott büntetéshez képest a Be. 595. § (4) bekezdés f) pontja szerinti súlyosítási tilalom folytán nem szabható ki.

[12] Indítványozta, hogy a Kúria a másodfokú bíróság ítéletét változtassa meg, és a terhelttel szemben kiszabott 1 év törzsőrmesteri rendfokozatba visszavetés katonai mellékbüntetést mellőzze.

[13] A terhelt védője észrevételében a felülvizsgálati indítványban foglaltakkal egyetértett.

[14] A felülvizsgálati indítvány alapos.

[15] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben jogi – nem ténybeli – okból terjeszthető elő. Kizárólag a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető.

[16] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 649. § (2) bekezdés e) pont alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a határozatát a súlyosítási tilalom megsértésével hozta meg.

[17] A Be. 595. § (1) bekezdésében foglalt általános szabály értelmében az elsőfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, a vádlott büntetését, illetve a büntetés helyett alkalmazott intézkedést súlyosítani csak akkor lehet, ha a terhére fellebbezést jelentettek be.

[18] A Be. C. Fejezetében szabályozott büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás speciális szabálya szerint a bíróság a terhelt terhére szóló kérelem hiányában akkor szabhat ki súlyosabb büntetést, illetve alkalmazhat súlyosabb intézkedést, ha a tárgyaláson új bizonyíték merült fel, és ennek alapján olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán a büntetővégzésben meghatározottnál súlyosabb minősítést kell alkalmazni, vagy jelentős mértékben súlyosabb büntetést kell kiszabni, illetve intézkedést kell alkalmazni [Be. 746. § (5) bek.].

[19] Sérti a súlyosítási tilalmat, ha a másodfokú bíróság a terhelt terhére bejelentett tárgyalás tartására irányuló kérelem hiányában az első fokon tárgyalás mellőzésével hozott végzéssel kiszabott egy büntetésen felül további büntetést vagy büntetéseket szab ki (EBH 2018.B.14. számú döntés III. pont).

[20] A tárgyalás mellőzésével indult bírósági eljárásban kizárólag a terhelt kérelmére tartott tárgyalás eredményeként (a hatályon kívül helyezett) tárgyalás mellőzésével hozott végzésben kiszabott büntetés és/vagy intézkedés tekintetében a súlyosítási tilalmat csak az oldhatja fel, ha a tárgyaláson olyan bizonyíték merül fel, amelynek alapján megállapított új tény a cselekmény súlyosabb minősítését eredményezi, vagy jelentősen súlyosabb büntetés és/vagy intézkedés kiszabásának szükségességét veti fel (BH 2013.185.).

[21] A jelen ügyben a pénzbüntetést kiszabó büntetővégzés ellen kizárólag a terhelt terjesztett elő tárgyalás tartása iránti indítványt. A tárgyaláson (előkészítő ülésen) új bizonyíték nem merült fel, és a bíróság nem állapított meg olyan új tényt sem, amelynek folytán súlyosabb minősítés alkalmazása vagy jelentős mértékben súlyosabb büntetés kiszabása lett volna indokolt. (Mindezek fennállása nyilván akadályát képezte volna az előkészítő ülésen történő befejezésnek.)

[22] A törvényszék az előkészítő ülésen a terhelttel szemben enyhébb pénzbüntetést szabott ki, mely pénzbüntetés súlyosítása érdekében az ügyész jelentett be fellebbezést.

[23] Ehhez képest a másodfokú bíróság által a terhelttel szemben kiszabott törzsőrmesteri rendfokozatba visszavetés katonai mellékbüntetés a terheltre nézve kétségtelenül súlyosabb, mint a büntetővégzésben kiszabott büntetés, az a pénzbüntetésen felüli további (mellék)büntetés.

[24] A terhelt terhére bejelentett fellebbezés az elsőfokú ítélet ellen a korábbi határozattal (büntetővégzéssel) szemben a terhelt terhére szóló tárgyalás tartása iránti indítvány hiányában már beállt súlyosítási tilalmat nem szünteti meg. A Be. 595. § (1) bekezdésében írt – és a Be. 746. § (5) bekezdésének tartalmát is kitöltő – szabály érvényesülése, a jogorvoslat kockázatmentes gyakorlásának biztosítását célzó funkciójának betöltése kizárólag ekként lehetséges (Kúria Bhar.I.157/2023/8.).

[25] Ebből következően jelen ügyben – amint arra az ügyészség helytállóan hivatkozott – a Be. 746. § (5) bekezdésében meghatározott feltételek hiányában a terhelttel szemben súlyosabb büntetés, az elsőfokú bíróság által nem alkalmazott mellékbüntetés kiszabására – figyelemmel a Be. 595. § (4) bekezdés f) pontjában írt szabályra – a súlyosítási tilalom megsértésével került sor [Be. 649. § (2) bek. e) pont; Kúria Bfv.II.1036/2022/9.].

[26] Mindezek alapján a Kúria a Be. 662. § (2) bekezdés d) pontja szerint a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott, a súlyosítási tilalom megsértésével hozott határozatot megváltoztatta, és a terhelttel szemben kiszabott 1 év törzsőrmesteri rendfokozatba visszavetés katonai mellékbüntetést mellőzte, egyebekben azt hatályában fenntartotta.