269/2024. (IX. 17.) Korm. rendelet
269/2024. (IX. 17.) Korm. rendelet
az állami légijármű nyilvántartásáról, gyártásáról és javításáról, valamint annak típus- és légialkalmasságáról
A Kormány
a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73/B. § h) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 67. § tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet hatálya
1. § E rendelet hatálya
a) az állami légijármű üzemeltetőjére, üzembentartójára, fenntartójára,
b) az állami légijármű üzemeltetéséért és az üzembentartásáért felelős szolgálati és szakmai szervezetekre, valamint
c) az állami célú légiközlekedésben tevékenységet folytató vagy folytatni kívánó természetes vagy jogi személyekre
terjed ki.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában
1. alkatrész: a légijármű üzemeltetéséhez elválaszthatatlanul szükséges alkotóelem;
2. berendezés: alkatrésznek nem minősülő olyan összetett alkotóelem, amely a légijármű rendeltetésszerű használatához hozzátartozik, azt elősegíti;
3. Európai Katonai Légialkalmassági Követelményrendszer: az Európai Védelmi Ügynökség légijárművek légialkalmassági követelményeinek egységesítésére kidolgozott eljárásrendje (European Military Airworthiness Requirements – EMAR);
4. fedélzeti azonosító jel: az állami légijárművön feltüntetett, betűkből, számokból, kötőjelből vagy ezek kombinációjából álló, a légijármű egyedi azonosítására szolgáló jelzés;
5. fenntartó: az állami légijármű üzembentartásának feltételeit meghatározó, továbbá az üzemeltetés és üzembentartás feltételeit biztosító szakmai szervezet;
6. folyamatos légialkalmasság fenntartása: minden olyan folyamat, amely biztosítja, hogy a légijármű élettartama alatt folyamatosan megfeleljen a hatályos légialkalmassági követelményeknek, és biztonságos üzemeltetésre alkalmas legyen (Continuing Airworthiness Management – CAM);
7. folyamatos légialkalmasság fenntartó szervezet: a légijármű légialkalmassági bizonyítványban rögzített konfigurációnak való megfelelését, valamint az érvényes, a gyártó által kiadott légijármű karbantartási utasítás szerinti feladatok megfelelő időben és tartalommal történő elvégzését biztosító szervezet (Continuing Airworthiness Management Organization – CAMO);
8. Fő Minimális Berendezés Lista: egy adott légijármű-típusra vonatkozó, a gyártó szervezet által összeállított és a Hatóság által jóváhagyott lista, amely azonosítja azokat a berendezéseket, amelyek üzemképtelensége a repülés biztonságos végrehajtására nincs hatással (Master Minimum Equipment List – MMEL);
9. javítás: a gyártó általi üzembe helyezést követően végzett, bármely légijármű, alkatrész vagy berendezés károsodásának megszüntetésére és légialkalmasságának helyreállítására irányuló tevékenység;
10. jelentős módosítás: a légijárművön, az alkatrészen, a berendezésen vagy a légijármű üzembentartási rendszerén végrehajtott, a kisebb módosítást meghaladó, a légijármű típus- vagy légialkalmasságát befolyásoló változtatás (major modification);
11. Katonai Légialkalmassági Bizonyítvány: egy adott, a Hatóság által már tanúsított légijármű típushoz tartozó légijármű egyedi megfelelőségét és biztonságos légiközlekedésre való alkalmasságát igazoló okmány (Military Certificate of Airworthiness – MCoA);
12. Katonai Légialkalmassági Felülvizsgálati Bizonyítvány: a légialkalmassági bizonyítvánnyal rendelkező és az időszakos légialkalmassági felülvizsgálat során is légialkalmasnak minősített légijármű légialkalmasságát igazoló okmány (Military Airworthiness Review Certificate – MARC);
13. Katonai Nyilvántartásba Vételi Bizonyítvány: az adott légijármű nyilvántartásba vételét igazoló okmány (Military Certificate of Registration – MCoR);
14. Katonai Típusalkalmassági Bizonyítvány: az állami légijármű vagy a légijármű komponens légialkalmassági követelményeknek és repülőipari szabványoknak való megfelelését igazoló okmány (Military Type Certificate – MTC);
15. Katonai Típusalkalmassági Bizonyítvány Birtokos Szervezet: az a szervezet, amely a hatóság által az adott típusú légijárműre vonatkozó Katonai Típusalkalmassági Bizonyítványt a légijármű gyártójaként, fenntartójaként vagy azok nevében, de önálló szervezetként birtokolja (Military Type Certificate Holder Organisation – MTCHO);
16. Katonai Zajbizonyítvány: az adott légijármű típus Nemzetközi Polgári Repülési Egyezmény (Chicagói Egyezmény) 16. függelék 1. kötete szerinti zaj előírásoknak való megfelelőségét igazoló bizonyítvány (Military Noise Certificate – MNC);
17. Kiegészítő Katonai Típusalkalmassági Bizonyítvány: a típustervben az eredeti tervező szervezettől különböző – tevékenységi engedéllyel rendelkező – szervezet által elvégzett jelentős változtatást igazoló, Hatóság által kiadott dokumentum (Military Supplemental Type Certificate – MSTC);
18. kisebb módosítás: olyan módosítás, amelynek nincs észlelhető hatása a repülési tulajdonságra, a tömegre, az egyensúlyra, a szerkezeti szilárdságra, a megbízhatóságra, az üzemeltetési jellemzőkre, a zajszintre, a tüzelőanyag-kieresztésre, az égéstermék kibocsátásra vagy a termék légialkalmasságát befolyásoló egyéb tulajdonságára (minor modification);
19. közlöny: a gyártó vagy a Katonai Típusalkalmassági Bizonyítvány Birtokos Szervezet által kiadott, a légijármű szerkezetének, üzemeltetésének, üzembentartásának módosítását előíró közlemény (bulletin);
20. légialkalmasság: egy légijármű vagy légijármű komponens azon képessége, hogy repülés közben és a földön anélkül működjön, hogy veszélyt jelentene a légijármű személyzetére, a földi személyzetre, az utasokra vagy más személyekre;
21. légijármű kategória: a pilóta nélküli légijármű kategóriák kivételével az Európai Katonai Légialkalmassági Követelményrendszer szerinti légijármű és légijármű komponens kategória, beleértve a nem személyzeti mentőernyőként funkcionáló állami célú ejtőernyőket és a nem teher kijuttatására szolgáló állami célú ejtőernyőket;
22. légijármű üzemi napló: a gyártó által kiadott hiteles kísérő dokumentum, amely a légijármű és főbb komponensei üzemidejének, valamint a rajtuk végzett műszaki munkák, javítások, berendezéscserék nyilvántartására, továbbá hivatalos bejegyzésekre szolgál azok teljes élettartama alatt (logbook);
23. Minimális Berendezés Lista: az üzembentartó által elkészített és a Hatóság által jóváhagyott olyan lista, amely meghatározott feltételekhez kötve, a Fő Minimális Berendezési Listával összhangban vagy annál szigorúbb előírás szerint tartalmazza azon egyedi berendezések jegyzékét, amelyek üzemképtelensége esetén a repülés még biztonságosan végrehajtható (Minimum Equipment List – MEL);
24. módosítás: egy légijármű, alkatrész vagy berendezés jóváhagyott típusterve vagy üzembentartási rendszere engedélyezett konfigurációjának megváltoztatása;
25. nagyjavítás: a légijármű vagy berendezés részleges vagy teljes szétszerelésével járó, az alkatrészek tisztítását, a hiba felvételezését, a hibás, elhasználódott elemek, egységek cseréjét vagy felújítását, továbbá összeszerelés után a részegységek, illetve rendszerek üzemképességének ellenőrzését magában foglaló tevékenység;
26. nyilvántartás: a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 12. § (2) bekezdése alapján vezetett Magyar Állami Légijármű Nyilvántartás;
27. RAL színskála: az Európában használt, különböző színek megjelenítésére szolgáló színegyeztető rendszer;
28. üzemeltetés: az állami légijármű légiközlekedésre történő előkészítése és használata, valamint a Katonai Típusalkalmassági Bizonyítványban érvényesnek elismert karbantartási utasításokban és a bevezetett közlönyökben előírt, a légijármű üzemeltetése során időszakonként vagy meghibásodás esetén végzett ellenőrzési, karbantartási és javítási feladatok összessége;
29. üzemeltető: az állami légijárművel repüléseket végrehajtó szervezet;
30. üzemképességi tanúsítvány: a légijármű előírásoknak megfelelő, tevékenységi engedéllyel rendelkező karbantartó szervezet által elvégzett karbantartását és a légijármű üzemképességét igazoló, az engedélyes szervezet által felhatalmazott személy által kiadott nyilatkozat (Certificate of Release to Service – CRS).
A NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELLEL ÉS AZ ABBÓL TÖRTÉNŐ TÖRLÉSSEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK
3. Nyilvántartásba vétel
3. § (1) Az állami légijármű – jogszabályban előírt feltételek mellett – a légiközlekedésben akkor vehet részt, ha a katonai légügyi hatóság (a továbbiakban: Hatóság) nyilvántartásba vette.
(2) A Hatóság a Katonai Típusalkalmassági Bizonyítvánnyal rendelkező típushoz tartozó, a légialkalmassági követelményeknek – ideértve a légijármű jelzéseire vonatkozó követelményeket is – megfelelő, más hatóság vagy szervezet nyilvántartásában nem szereplő légijárművet veszi nyilvántartásba.
(3) A nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(4) A nyilvántartás nem nyilvános.
4. § A nyilvántartásba vételre irányuló eljárást kezdeményező kérelem tartalmazza
a) a légijármű típusát,
b) a hajtómű vagy a motor és a légcsavar típusát,
c) a légijármű gyártója nevét,
d) a légijármű gyári számát,
e) a légijármű gyártási idejét, helyét,
f) a légijármű rendeltetését,
g) a légijármű tervezett fedélzeti azonosító jelét,
h) a légijármű tulajdonosa nevét,
i) a légijármű fenntartója nevét, címét,
j) a légijármű üzembentartója nevét, címét,
k) a légijármű üzemeltetője nevét, címét,
l) a légialkalmassági bizonyítványt, amennyiben a légijármű érvényes, más hatóság által kiállított légialkalmassági bizonyítvánnyal rendelkezik, és
m) amennyiben a légijármű más hatóság vagy szervezet nyilvántartásában már szerepelt, a légijármű nyilvántartásból való törléséről szóló, a légijárművet korábban nyilvántartó hatóság vagy szervezet által kiállított törlési nyilatkozatot vagy igazolást.
5. § (1) A Hatóság a légijárművet a fenntartó kérelmére a légijármű első légialkalmassági bizonyítványának kiadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi, és kiállítja a (3) bekezdés szerinti bizonyítványt.
(2) A Hatóság a fenntartó által megjelölt helyszínen folytatja le az üzemképes állapotban lévő légijármű
a) nyilvántartásba vételére,
b) ideiglenes nyilvántartásba vételére vagy
c) az első egyedi légialkalmassági bizonyítványa kiadására
irányuló eljárás keretében végrehajtott szemlét.
(3) A Hatóság a légijármű nyilvántartásba történő felvételéről két példányban, magyar és angol nyelvű szöveggel katonai nyilvántartásba vételi bizonyítványt állít ki. A bizonyítvány első példányát a fenntartó, második példányát a Hatóság őrzi.
(4) A (3) bekezdés szerinti bizonyítvány tartalmazza
a) a légijármű fedélzeti azonosítójelét,
b) a légijármű típusát,
c) a hajtómű típusát vagy a motor és a légcsavar típusát,
d) a légijármű gyártója nevét,
e) a légijármű gyári számát,
f) a légijármű gyártási évét,
g) a légijármű rendeltetését,
h) a légijármű tulajdonosa nevét,
i) a légijármű fenntartója nevét és címét,
j) a légijármű üzembentartója nevét és címét,
k) a légijármű üzemeltetője nevét és címét, valamint
l) a légijármű egyedi légialkalmassági bizonyítványa számát.
(5) A Hatóság a (3) bekezdés szerinti bizonyítványt annak megsemmisülése vagy elvesztése esetén a fenntartó bejelentése alapján visszavonja.
(6) A fenntartó a (4) bekezdés szerinti adatokban bekövetkezett változást a változás bekövetkeztétől számított tizenöt napon belül bejelenti a Hatóságnak. A bejelentés alapján a Hatóság a bizonyítványt visszavonja, és új bizonyítványt állít ki.
6. § Az új típusú légijármű üzembe helyezését megelőzően lefolytatott légialkalmassági vizsgálat a nyilvántartásba-vételi eljárással egyidejűleg kerül lefolytatásra.
4. Ideiglenes nyilvántartásba vétel
7. § (1) A fenntartó vagy a tervezett fenntartó egyetértése esetén a légijármű gyártója kérelmére a Hatóság a légijárművet a légialkalmassági követelményeknek való korlátozott megfelelése esetén ideiglenesen nyilvántartásba veszi
a) kísérleti légijármű repülés céljából,
b) új légijármű berepülése céljából,
c) tesztprogramnak megfelelő ellenőrző repülés végrehajtása céljából,
d) a gyártó létesítményei közötti repülés végrehajtása céljából, vagy
e) az e rendelet szerinti típus- és légialkalmassági vizsgálati eljárás időtartamára.
(2) A légijármű az (1) bekezdésben foglalt cél eléréséig, de legfeljebb 1 évig tartható ideiglenes nyilvántartásban.
(3) Az ideiglenes nyilvántartásba vételre a nyilvántartásba vételi eljárás szabályai irányadók.
(4) Ideiglenes nyilvántartásba vétel esetén a Katonai Nyilvántartásba Vételi Bizonyítvány az 5. § (4) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza a nyilvántartásba vétel időbeli hatályát is.
5. A nyilvántartásból való törlés
8. § (1) Az állami légijármű üzemeltetésből történő végleges kivonásakor a fenntartó a kivonást – az általa készített kivonási jegyzőkönyv, a légialkalmassági bizonyítvány és a nyilvántartásba vételt tanúsító bizonyítvány csatolásával – tizenöt napon belül bejelenti a Hatóságnak. A bejelentés alapján a Hatóság a légijárművet a nyilvántartásból törli és a nyilvántartásba vételt tanúsító bizonyítványt visszavonja.
(2) A Hatóság az állami légijárművet törli az ideiglenes nyilvántartásból a 7. § (1) bekezdésében meghatározott feltétel bekövetkezése, a 7. § (2) bekezdésében meghatározott határidő eltelte, a légijármű légialkalmasságának hatósági elutasítása, valamint a légijármű más nyilvántartásba vagy lajstromba történő átsorolása esetén.
(3) A fenntartó által kezdeményezett törlés esetén a kivonási jegyzőkönyv tartalmazza
a) a légijármű típusát,
b) a légijármű gyári számát,
c) a légijármű fedélzeti azonosító jelét,
d) a légijármű üzembe helyezésének kezdetétől számított üzemidejét és
e) a kivonás okát.
(4) A Hatóság a légiközlekedési baleset közigazgatási hatósági vizsgálatát lezáró döntése alapján hivatalból indult eljárásban törli a nyilvántartásból a légiközlekedési baleset következtében megsemmisült légijárművet, és erről a fenntartót, az üzembentartót és az üzemeltetőt értesíti.
6. Az állami légijármű jelzései
9. § (1) A merev- és forgószárnyú állami légijárművet felségjellel és fedélzeti azonosító jellel kell ellátni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a gyári kísérleti repülést, vagy a típusalkalmassági vizsgálathoz szükséges próbarepülést végző prototípuson az első repülés előtt a gyártási engedélyben kijelölt ideiglenes fedélzeti azonosító jelet kell feltüntetni.
(3) Az ejtőernyőn vagy az ejtőernyő rendszer alkotóelemén fel kell tüntetni az ejtőernyő vagy az ejtőernyő rendszer alkotóelem típusát és gyári számát.
(4) A légijármű üzembentartása során biztosítani kell a jelzések tartósságát, felismerhetőségét és a légijármű folyamatos azonosíthatóságát.
(5) A merev- és forgószárnyú állami légijármű jelzéseinek elhelyezését a fenntartó kérelmére a Hatóság külön döntésben engedélyezi.
(6) A kérelemnek tartalmaznia kell a légijármű háromnézeti rajzát, amely a fedélzeti azonosító jel és a felségjel mellett tartalmazza a légijárművön alkalmazni kívánt összes jelölést, különösen a légijármű üzemeltetésére és karbantartására vonatkozó és a nemzetközi légiközlekedés biztonsági előírásainak megfelelő jelöléseket.
(7) A légijármű fedélzeti azonosító jel és felségjel mellett alkalmazott, a légijármű karbantartására, üzemeltetésére és a nemzetközi légiközlekedés biztonsági előírásainak megfelelő jelöléseit a vonatkozó, az állami légijárművekkel kapcsolatosan alkalmazott hazai és nemzetközi előírásoknak megfelelően kell feltüntetni.
10. § (1) A felségjel egyenlő szárú, fehér szegéllyel keretezett háromszög, amelynek magassága a háromszög alapjának kétszerese. A befogók mentén piros és fehér sáv húzódik, amelyek szélessége az alap egyhatod része. A háromszög maradék területe zöld színű.
(2) Az alacsony láthatóságú felségjel alkalmazása esetén a láthatóság feltételeinek biztosítása mellett piros és zöld helyett sötétszürke, fehér helyett világosszürke szín használható.
(3) A felségjel színeinek RAL színskála szerinti kódjai:
a) piros: RAL 3000
b) fehér: RAL 9003
c) zöld: RAL 6002
d) piros helyett alkalmazott sötétszürke: RAL 7045
e) fehér helyett alkalmazott világosszürke: RAL 7047
f) zöld helyett alkalmazott sötétszürke: RAL 7046.
(4) A felségjelet úgy kell elhelyezni, hogy a háromszög csúcsa a repülési irányba nézzen, tengelye a hossztengellyel párhuzamos legyen.
(5) A felségjelet
a) merevszárnyú légijármű esetén a függőleges vezérsík vagy a törzs mindkét oldalán, valamint a szárnyak alsó és felső felületén,
b) forgószárnyú légijármű esetén a légijármű szerkezeti kialakításától függően a függőleges vezérsík vagy a törzs mindkét oldalán, valamint a törzs alsó részén
kell feltüntetni.
(6) Forgószárnyú légijármű esetén a törzs felső felületén is elhelyezhető a légijármű oldalán, illetve a törzs alsó részén elhelyezett felségjellel azonos méretű felségjel.
11. § (1) A fedélzeti azonosító jel betűkből, számokból, kötőjelből vagy ezek kombinációjából áll, amelynek használatát a Hatóság engedélyezi.
(2) A fedélzeti azonosító jelnek biztosítania kell az adott állami légijármű egyértelmű azonosíthatóságát.
(3) A fedélzeti azonosító jel álló helyzetű, díszítés nélküli, tömör vonalakkal képzett, azonos magasságú betűkből és számokból áll.
(4) A fedélzeti azonosító jelhez használt
a) betűk és számok magassága a légijármű fizikai méreteitől függően, a légijármű levegőben történő azonosíthatósága érdekében az alábbiak szerint választható
aa) az I. méretben 250 mm,
ab) a II. méretben 500 mm,
ac) a III. méretben 750 mm,
b) betűk és számok szélessége az „I” betű és az „1” szám kivételével a magasság legfeljebb kétharmad része,
c) betűk, számok és a kötőjel egymástól való távolsága a betű és a szám magasságának legfeljebb egyötöd része,
d) a betűk és számok vonalvastagsága a magasság legfeljebb egyhatod része,
e) a kötőjel hossza 1 betű szélességének felel meg.
(5) Az egyedi kialakítású állami légijárművek esetén a fedélzeti jel a (4) bekezdés b)–e) pontjában rögzített arányok megtartása mellett a (4) bekezdés a) pontja szerinti méretektől eltérő méretben is feltüntethető.
12. § (1) A merev- és forgószárnyú állami légijárművön feltüntethető a légijármű gyártójára, a fenntartójára, az üzembentartójára és az üzemeltetőjére vonatkozó felirat, a légijármű típus jelölése, valamint az üzemeltető betűjele és emblémája.
(2) A légijármű szerkezetének festése a fedélzeti azonosító jel olvashatóságát, valamint a felségjel felismerését nem zavarhatja.
(3) Az üzembentartó meghatározhatja a jelzések feltüntetésének és a festés kivitelezésének e rendeletben nem szabályozott feltételeit.
LÉGIJÁRMŰ TERVEZŐ, GYÁRTÓ, JAVÍTÓ, KARBANTARTÓ SZERVEZET TEVÉKENYSÉGÉNEK ENGEDÉLYEZÉSE
7. Állami légijárművet tervező, gyártó, javító, karbantartó szervezet tevékenységének engedélyezése, a működési engedély kiadása
13. § (1) Állami légijármű vagy légijármű komponens tervezését, gyártását, javítását, karbantartását a Hatóság engedélyével rendelkező jogi személy végezheti.
(2) A működési engedéllyel rendelkező jogi személy (a továbbiakban: engedélyes) a légijármű és a légijármű komponensei üzemidejét – ideértve a naptári, működési korlátozásokat – saját vagy más, erre jogosult szervezet üzemeltetési, javítási tapasztalatai alapján, továbbá a típusra elfogadott műszaki dokumentumok figyelembevételével megállapítja, és azokat a Hatóság és a fenntartó által az adott légijármű típushoz előírt módon rögzíti a légijármű karbantartási rendszerében és dokumentációjában.
(3) Az engedélyes a légijármű üzemi naplók és a törzskönyvek vezetését a gyártói előírásnak, valamint a fenntartó által meghatározottaknak megfelelően végzi.
(4) Az engedélyes karbantartó szervezet képviselője a karbantartási feladat végrehajtását követően a légijármű ismételt üzembeállítása érdekében üzemképességi tanúsítványt állít ki, amely tartalmazza az elvégzett karbantartás részleteit, befejezésének időpontját és a tanúsítványt kiállító személy személyazonosító adatait.
(5) A javító- és karbantartó tevékenység, valamint a légijármű festése a gyártó előírásainak megfelelően végezhető.
14. § (1) A Hatósághoz benyújtott működési engedély iránti kérelemben fel kell tüntetni
a) a kérelem tárgyát, az engedélyezéssel érintett tevékenység megnevezését,
b) a gyakorolni kívánt tevékenységgel érintett légijármű, légijármű komponens típusát és
c) a hatósági szemle lefolytatására alkalmas időtartam kezdő időpontját.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell a kérelmező szervezet szervezeti kézikönyvét és a kérelmezett tevékenységgel érintett típusokra vonatkozó, a tevékenység folytatásához szükséges iratokat.
(3) A kérelmező szervezet a Szervezeti Kézikönyvét a kérelmezett tevékenységre vonatkozó Európai Katonai Légialkalmassági Követelményrendszerben meghatározott szerkezetben és tartalommal állítja össze.
15. § (1) A légijármű vagy légijármű komponens tervezésére, gyártására, javítására, karbantartására jogosító engedély akkor adható ki, ha
a) a tervezésre, gyártásra, javításra, karbantartásra tervezett légijármű, légijármű komponens tervezési, gyártási, javítási és karbantartási dokumentációja rendelkezésre áll,
b) rendelkezésre áll a kérelmezett tevékenységre vonatkozó előírások szerint szükséges választékú és minőségű gépi berendezés, valamint a szerszámok vagy az egyes alkatrészek tervezése, gyártása, javítása, karbantartása az arra szerződéssel rendelkező közreműködők útján biztosított,
c) az anyagkezelési rendszer működik,
d) az anyagvizsgálatokat vagy azok elvégeztetését a kérelmező biztosítja,
e) a tevékenység folytatásához, az előírt mérésekhez szükséges mérő- és ellenőrző berendezések rendelkezésre állnak, vagy azokat a kérelmező az arra szerződéssel rendelkező közreműködő útján biztosítja,
f) a tevékenység folytatásához szükséges műhelyek kialakítása megfelel a tisztasági és klímakövetelményeknek,
g) a kérelmező szervezetnél minőségirányítási rendszer működik, amelyet a felelős vezetőnek közvetlenül alárendelt minőségirányítási vezető vezet,
h) a légiellenőrzés vagy a működőképesség ellenőrzésének végrehajtásához szükséges feltételeket a kérelmező önállóan, vagy az arra szerződéssel rendelkező közreműködők útján biztosítja, és
i) a kérelmező rendelkezik a kérelmezett tevékenység végzéséhez és tanúsításához szükséges összetételű, képzettségű és létszámú szakszemélyzettel.
(2) A Hatóság által kiadott működési engedély időbeli hatálya három év.
16. § Az engedélyes kérelmezheti a már meglévő működési engedélyében foglalt tevékenység kiterjesztését. A kiterjesztésre irányuló eljárást a Hatóság a működési engedély kiadására irányuló eljárás szabályai szerint folytatja le.
17. § A Hatóság a kérelmező szervezet tevékenységét a kérelemben megjelölt tevékenységet érintő alvállalkozói tevékenységgel egy eljárásban engedélyezi, ha a kérelmezett tevékenység folytatása alvállalkozók bevonásával valósul meg.
18. § Az illetékes légügyi hatóságok közötti elfogadásra irányuló eljárás eredményes végrehajtását követően az illetékes hatóság általi tanúsításról szóló dokumentumokat a Hatóság az elfogadásra irányuló megállapodásban rögzítettek alapján külön engedélyezési eljárás nélkül is elfogadhatja, és azt egyenértékűnek tekintheti az általa meghozott döntéssel.
19. § A Hatóság az engedélyköteles tevékenységet folytató szervezet tevékenységének hatósági felügyelete során határidő megállapításával javító intézkedések megtételét írhatja elő.
8. A Szervezeti Kézikönyv
20. § (1) A tervező, gyártó, javító, karbantartó szervezet Szervezeti Kézikönyve tartalmazza
a) a szervezet által kijelölt felelős vezető nyilatkozatát arról, hogy a szervezet a jogszabályok által előírt követelményrendszernek megfelel,
b) a szervezet felelős vezetőinek felsorolását, alá- és fölérendeltségét, a felelősségi körük meghatározását, a Hatósággal való kapcsolattartásra jogosultak kijelölését,
c) a szervezet szervezeti ábráját és működésének leírását,
d) a szervezet humánerőforrás kapacitásának általános leírását,
e) a szervezet telephelyeinek általános leírását,
f) a szervezet vezető beosztásainak munkaköri leírását és az aláírásra jogosult személyek körét,
g) a szervezet szervezeti rendszerében bekövetkezett változások Hatósághoz történő bejelentésének eljárásrendjét,
h) a kézikönyv módosításának eljárásrendjét,
i) a szervezet működését és tevékenységi körét,
j) a minőségirányítási rendszer leírását, beleértve a belső képzési rendszert is,
k) a szervezet tevékenységi köreire tekintettel a szervezet beszállítóinak és alvállalkozóinak felsorolását és
l) a szervezetben alkalmazott dokumentációk iratmintáit.
(2) A Szervezeti Kézikönyv módosítását a szervezet a Hatóság részére – a változások megküldésével – harminc napon belül bejelenti.
9. A minőségirányítás
21. § A minőségirányítási rendszer biztosítja
a) a dokumentumok kiállításának, elfogadásának, módosításának rendjét,
b) a szerződéses partnerek, alvállalkozók ellenőrzésének rendjét, auditját,
c) annak igazolását, hogy az újonnan gyártott vagy használtan átvett légijármű, légijármű komponens azonos az elfogadott tervrajzokkal,
d) a légijármű, légijármű komponens azonosíthatóságát biztosító adatokat és a nyomonkövethetőségük rendjét,
e) a gyártási folyamatok, a kalibráló eszközök és tesztberendezések megfelelőségét,
f) az ellenőrzések és tesztprogramok leírását, a minőségirányítási szempontból nem megfelelő légijármű komponens ellenőrzésének, kiszűrésének rendjét,
g) a nyilvántartások megfelelő eljárásrendben történő vezetését,
h) az alkalmazottak szakmai végzettségét és kompetencia követelményeinek megfelelőségét,
i) a légijármű komponens kezelésének, tárolásának, csomagolásának rendjét,
j) a belső ellenőrzés és feltárt hiányosságok megszüntetésének a rendjét,
k) a gyártó auditált telephelyén kívüli üzemben az auditált gyártási tevékenység megfelelőségét,
l) a légijármű gyártási tevékenységének befejezésétől, a megrendelő részére történő leszállításig a légijármű komponens biztonságos üzemeltetési feltételeinek megfelelőségét és
m) a helyiségek technológiai, munkavédelmi és környezetvédelmi követelményeknek való megfelelését.
10. A működési engedély visszavonása
22. § A Hatóság a működési engedélyt visszavonja, ha az engedélyes az engedélyben foglalt tevékenységét megszünteti.
AZ ÁLLAMI LÉGIJÁRMŰ TÍPUSALKALMASSÁGA
11. A katonai típusalkalmassági vizsgálati eljárás
23. § (1) A katonai típusalkalmassági vizsgálati eljárás célja annak megállapítása, hogy a vizsgált légijármű vagy légijármű komponens típusa megfelel-e
a) a nemzeti vagy a Hatóság által a típusalkalmassági vizsgálati eljárás során meghatározott nemzetközi, az adott légijárműre vonatkozó tervezési, gyártási és üzemeltetési előírásoknak és szabványoknak, és
b) a biztonságos légiközlekedésre való alkalmasság feltételeinek.
(2) A katonai típusalkalmassági eljárásban korlátozott típusalkalmassági bizonyítvány kiállításának van helye olyan légijármű esetében, amely repülésbiztonsági szempontból légiközlekedésre alkalmas, azonban repülési jellemzőire vagy a környezetvédelmi követelményekre tekintettel korlátozások alkalmazása szükséges.
24. § (1) Állami légijármű csak abban az esetben tartható üzemben, ha olyan típushoz tartozik, amelyre a Hatóság az elvégzett típusalkalmassági vizsgálat alapján Katonai Típusalkalmassági Bizonyítványt adott ki.
(2) Amennyiben a légijármű komponens biztonságos légiközlekedésre való alkalmasságát egyedileg igazolni szükséges, a Hatóság lefolytatja a légijármű komponens típusalkalmassági vizsgálatát.
25. § (1) A katonai típusalkalmassági vizsgálati eljárás a légijármű vagy a légijármű komponens gyártója, vagy a fenntartó Hatósághoz benyújtott kérelmére indul. A katonai típusalkalmassági vizsgálati eljárás kezdeményezésekor – ha az rendelkezésére áll – a kérelmező bemutatja a gyártó állam illetékes légiközlekedési hatósága által kiállított típusalkalmassági bizonyítványt.
(2) A kérelmező a kérelemhez mellékeli a légijármű fedélzetére telepített kommunikációs és elektromágneses kisugárzó berendezés alkalmazhatóságára vonatkozó, hazai vagy külföldi frekvenciagazdálkodási hatóság által kibocsátott engedélyt, a légijármű gyártójának tanúsítványát az adott rádióberendezésnek a légijármű fedélzetén való alkalmazhatóságáról, valamint annak rendelkezésre állása esetén a légijármű típus vonatkozásában a gyártó állam illetékes hatósága által kiadott zajbizonyítványt.
26. § Ha a légijármű nem rendelkezik más hatóság által kiadott típusalkalmassági bizonyítvánnyal, a 4. § szerinti kérelem benyújtásával egyidejűleg a gyártó vagy a fenntartó kezdeményezi a légijármű típusalkalmassági vizsgálatát.
27. § (1) A Hatóság a katonai típusalkalmassági vizsgálati eljárás során típusalkalmassági vizsgálatot végez, a típusalkalmasság igazolására irányuló eljárást folytat le, vagy a típusazonosság igazolására irányuló vizsgálatot végez.
(2) A Hatóság katonai típusalkalmassági vizsgálatot végez minden Magyarországon gyártott, új vagy kísérleti légijármű magyarországi üzembe helyezését megelőzően.
(3) A Hatóság a (4) bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén döntést hoz a külföldön gyártott és a külföldi hatóság által tanúsított légijármű típusalkalmasságának elfogadásáról, és kiállíthatja a Katonai Típusalkalmassági Bizonyítványt.
(4) A Hatóság a külföldön gyártott légijármű típusalkalmassági vizsgálata során elfogadja a gyártó állam illetékes hatóságának igazolását arról, hogy a típus a vonatkozó nemzetközi előírásoknak megfelel, és biztonságos repülésre alkalmas, ha a vizsgált légijármű típusazonos a gyártó állam által tanúsítottal, valamint a gyártó állam illetékes hatósága és a Hatóság között a 18. § szerinti elfogadási eljárás lezárult.
(5) A Hatóság a típusazonosság igazolásáról dönt a típusalkalmassági bizonyítvánnyal rendelkező, jelentősen módosított légijármű hazai üzembe helyezését megelőzően, ha az adott típusú légijárművet több változatban szerzik be, és a változatok felhasználási célja, teljesítménye, a repülési jellemzők eltérőek a különböző változatok esetében.
12. A katonai típusalkalmasság feltételei és a katonai típusalkalmassági vizsgálat rendje
28. § (1) A Hatóság a katonai típusalkalmassági vizsgálat során a gyártó légijármű típusra vonatkozó előírásai figyelembevételével határozza meg a légijármű azon üzembe helyezési és üzembentartási feltételeit, amelyek szerint a légijármű biztonságosan üzemeltethető és üzemben tartható.
(2) A Hatóság a gyártó előírásaitól eltérő korlátozást csak a repülésbiztonság követelményeire tekintettel állapíthat meg.
29. § (1) A Hatóság a katonai típusalkalmassági vizsgálati eljárás során a gyártóval egyeztetve megállapítja azoknak a gyári vagy üzemi vizsgálatoknak a körét és tartalmát, amelyeket részben vagy egészben vizsgálata alapjául elfogad, és amelyek a Katonai Típusalkalmassági Bizonyítvány kiadásához szükségesek, így különösen:
a) az anyagvizsgálatot,
b) a fárasztási, szilárdsági és merevségi vizsgálatot,
c) a tömeg- és tömegközéppont mérést és
d) a gyári ellenőrző repülést.
(2) A Hatóság az (1) bekezdés szerinti eljárása során figyelembe veszi a gyári ellenőrzések és tesztek hivatalos jegyzőkönyvét.
30. § A külföldi hatóság általi tanúsításról szóló dokumentumok 18. § szerinti elfogadására irányuló eljárás befejezését követően a Hatóság kiadja a Katonai Típusalkalmassági Bizonyítványt.
31. § A Hatóság a típusalkalmassági bizonyítvány kiadása érdekében a típustervek, a vizsgálatok és a repülési tesztek vonatkozásában ellenőrzi
a) a kérelmező által a légijárművel kapcsolatban a típusalkalmassági és a környezetvédelmi követelmények teljesítése érdekében elvégzett vizsgálatokat és teszteket,
b) a légijármű tervrajzát, specifikációját, a légijármű tervezett felépítésének és leírásának összhangját, valamint a tervezési jellemzők jóváhagyott típustervnek és a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelését,
c) a légijármű komponenseit, a gyártási eljárását, valamint a légijármű repülésre való alkalmasságának megteremtése szempontjából az összeszerelési módot és technológiát,
d) a tesztelésre és mérésre használt berendezések megfelelőségét, és kalibráltságuk pontosságát,
e) a légialkalmasság megállapításához szükséges összehasonlítást biztosító adatok – így különösen zajterhelés, üzemanyag kibocsátás, károsanyag-kibocsátás – meglétét,
f) a repülési tesztek előzetes, Hatóság általi jóváhagyásának meglétét és
g) a légijármű komponenseinek működőképességéről kiállított gyártói igazolást.
32. § A Hatóság a típusalkalmassági eljárás megkezdésekor típusvizsgálati tervet, majd az eljárás lezárása után típusvizsgálati vizsgálati jelentést készít, amely tartalmazza
a) a légijármű leírását;
b) a vizsgálati programnak megfelelően végrehajtott vizsgálatok és próbák eredményeit, a vizsgálat esetleges mellőzése esetén a mellőzés okait;
c) a légialkalmassági vizsgálatkor végrehajtandó ellenőrzések felsorolását;
d) az üzembeállításra, kiszolgálásra, karbantartásra, az üzemidők vezetésére vonatkozó követelményeket;
e) a jóváhagyott műszaki okmányok jegyzékét és
f) a típusalkalmasság vagy a légialkalmasság megállapítására vagy elutasítására vonatkozó javaslatot.
13. Katonai Típusalkalmassági Bizonyítvány
33. § (1) A Katonai Típusalkalmassági Bizonyítvány igazolja, hogy az állami légijármű vagy a légijármű komponens megfelel a vonatkozó légialkalmassági követelményeknek.
(2) A Hatóság által kiadott Katonai Típusalkalmassági Bizonyítvány tartalmazza
a) az állami légijármű típusát,
b) a hajtóművek, a motorok és a légcsavar típusát,
c) az állami légijármű rendeltetésének megjelölését,
d) a légijármű kategóriába sorolását,
e) a légijármű gyártójának megnevezését,
f) az arra való utalást, hogy a légijárműre vonatkozó részletes műszaki és teljesítményadatokat a bizonyítványhoz csatolt „Adatlap” tartalmazza, és
g) a légijárműre vonatkozó, Hatóság által érvényesnek elismert karbantartási és üzemeltetési dokumentációk felsorolását.
(3) Az Adatlap tartalmazza a légijármű főbb technikai jellemzőit, üzemeltetési korlátozásait, teljesítményadatait, valamint a légiüzemeltetésével és karbantartásával kapcsolatos dokumentációk megnevezését és felsorolását.
(4) A 27. § (4) bekezdése szerinti, elfogadásra irányuló eljárás befejezését követően a Hatóság az Európai Katonai Légialkalmassági Követelményrendszer szerinti eljárást alkalmazó állam illetékes hatóságának működési engedélyével rendelkező gyártó kérelmére elfogadja a bemutatott típusalkalmassági bizonyítványt, ha a légijármű vagy a légijármű komponens
a) az Európai Katonai Légialkalmassági Követelményrendszernek megfelel,
b) repülésbiztonsági szempontból légiközlekedésre alkalmas, és
c) a légialkalmassági követelményeknek meg nem felelő légijármű komponens azonos biztonsági szintet nyújtó más légijármű komponenssel kerül helyettesítésre.
(5) A Hatóság a korlátozás okának megjelölését tartalmazó korlátozott Katonai Típusalkalmassági Bizonyítványt ad ki, amennyiben a típusalkalmassági vizsgálati eljárás során megállapításra kerül a légijármű a 23. § (2) bekezdése szerinti korlátozott típusmegfelelése.
(6) A Katonai Típusalkalmassági Bizonyítvány egy példányát a katonai típusalkalmassági vizsgálati eljárást kérelmező szervezet, mint Katonai Típusalkalmassági Bizonyítvány Birtokos Szervezet kapja, másik példányát a Hatóság őrzi.
(7) Amennyiben a Katonai Típusalkalmassági Bizonyítvány Birtokos Szervezet a légijármű vagy a légijármű komponens gyártója, a Hatóság a Katonai Típusalkalmassági Bizonyítvány másolatát megküldi a fenntartó részére.
(8) A Katonai Típusalkalmassági Bizonyítvány kiadásával egyidejűleg a Hatóság kiadhatja az adott légijármű típusra vonatkozó Katonai Zajbizonyítványt, amennyiben a kiadáshoz szükséges műszaki adatok vagy a műszaki adatokat tartalmazó, más illetékesnek elismert légügyi hatóság által kiadott Zajbizonyítvány rendelkezésre áll. A Katonai Zajbizonyítvány egy példányát a katonai típusalkalmassági vizsgálati eljárást kérelmező szervezet kapja, másik példányát a Hatóság őrzi.
(9) Amennyiben a Katonai Zajbizonyítvány Birtokos Szervezet a légijármű vagy a légijármű komponens gyártója, a Hatóság a Katonai Zajbizonyítvány másolatát megküldi a fenntartó részére.
34. § (1) A Hatóság a Katonai Típusalkalmassági Bizonyítványt és a Katonai Zajbizonyítványt visszavonja, ha a légijármű típust a Hatóság biztonságos légiüzemeltetésre alkalmatlannak minősíti.
(2) A Katonai Típusalkalmassági Bizonyítvány visszavonása esetén annak birtokosa köteles a Hatóság részére a bizonyítványt a hatósági döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül visszaszolgáltatni.
14. Módosítás az állami légijárművön
35. § (1) A légijárművön, a légijármű komponensen vagy a légijármű üzembentartási rendszerén végrehajtott módosítás kisebb módosításnak vagy jelentős módosításnak minősülhet.
(2) Jelentős módosítása esetén a légijármű akkor tartható üzemben, ha a tervezett módosításokat a Hatóság jóváhagyta.
(3) A módosítás bevezetése előtti engedélyezésére irányuló kérelem Hatósághoz történő benyújtására jogosult a Katonai Típusalkalmassági Bizonyítvány Birtokos Szervezet, valamint a fenntartó.
(4) A módosítás minősítésére jogosult szervezet a módosítás tényéről, módjáról, eljárásáról szóló kérelmet legalább 30 nappal a módosításra irányuló tevékenység megkezdését megelőzően megküldi a Hatóság részére.
(5) A fenntartó vagy a gyártó szervezet jelentős módosításra vagy kisebb módosításra irányuló minősítését a Hatóság repülésbiztonsági okok alapján módosíthatja.
36. § Az állami légijármű módosítása alapulhat
a) a gyártó vagy a Katonai Típusalkalmassági Bizonyítvány Birtokos Szervezet által előírt módosítás esetén az illetékes szervezetek által kibocsátott közlöny előírásain, vagy
b) a fenntartó által kezdeményezett, az üzemeltetési, üzembentartási és repülésbiztonságot érintő tapasztalatokon, felhasználási igényeken alapuló javaslaton.
37. § (1) A gyártó vagy a Katonai Típusalkalmassági Bizonyítvány Birtokos Szervezet által kibocsátott közlöny alapján szükséges jelentős módosítás esetén a fenntartó
a) bejelenti a Hatóság felé a közlöny érkezését, számát, tárgyát,
b) tájékoztatja a Hatóságot a közlönyben előírtak végrehajtási tervezetéről és
c) kéri a Hatóságtól a módosítás jóváhagyását.
(2) A gyártó vagy a Katonai Típusalkalmassági Bizonyítvány Birtokos Szervezet által kibocsátott közlöny alapján szükséges kisebb módosítás esetén a fenntartó
a) bejelenti a Hatóság felé a közlöny érkezését, számát, tárgyát, és
b) tájékoztatja a Hatóságot a közlönyben előírtak végrehajtási tervezetéről.
(3) A légijármű fenntartó az általa kezdeményezett jelentős módosítás esetén
a) bejelenti a Hatóságnak a módosítást kiváltó okot és az azzal elérendő célt,
b) tájékoztatja a Hatóságot a módosítás tartalmáról, tervezett bevezetési rendjéről, a módosítás légijármű üzembentartását érintő hatásairól,
c) a Hatóság rendelkezésére bocsátja az összes, a tárgyban kiállított okmányt, valamint biztosítja a szükségessé váló hatósági ellenőrzés, és szemle végrehajtásának feltételeit és
d) kéri a Hatóságtól a módosítás jóváhagyását.
(4) A fenntartó az általa kezdeményezett kisebb módosítás esetén
a) bejelenti a Hatóságnak a módosítást kiváltó okot és az azzal elérendő célt,
b) tájékoztatja a Hatóságot a módosítás tartalmáról, tervezett bevezetési rendjéről és a módosítás légijármű üzembentartását érintő hatásairól.
38. § (1) Amennyiben a jelentős módosítás jóváhagyásához szükséges a Hatóság által kiadott Katonai Típusalkalmassági Bizonyítvány módosítása is, a Hatóság a módosítás jóváhagyásával egyidejűleg módosíthatja a kiadott Katonai Típusalkalmassági Bizonyítványt vagy Kiegészítő Katonai Típusalkalmassági Bizonyítványt állíthat ki az eredeti tervező szervezettől eltérő, de a Hatóság által jóváhagyott szervezet által a típustervben végrehajtott jelentős módosításról.
(2) A módosított Katonai Típusalkalmassági Bizonyítvány vagy a Kiegészítő Katonai Típusalkalmassági Bizonyítvány egy-egy példányát a jelentős módosítás jóváhagyását kérelmező szervezet, valamint a Katonai Típusalkalmassági Bizonyítvány Birtokos Szervezet kapja, további egy példányát a Hatóság őrzi.
(3) Amennyiben a Katonai Típusalkalmassági Bizonyítvány Birtokos Szervezet a légijármű vagy a légijármű komponens gyártója, a Hatóság a módosított Katonai Típusalkalmassági Bizonyítvány vagy a Kiegészítő Katonai Típusalkalmassági Bizonyítvány másolatát megküldi a fenntartó részére.
39. § A módosítás jóváhagyására irányuló eljárása során a Hatóság az illetékes légügyi hatóságok közötti elfogadásra tekintettel figyelembe veszi a más hatóság módosítás jóváhagyására irányuló döntését.
40. § A fenntartó a módosítások bejelentésére vonatkozó bejelentési kötelezettségét utólag, a módosításokat követően, de legkésőbb 30 napon belül teljesítheti, ha
a) a gyártó vagy Katonai Típusalkalmassági Bizonyítvány Birtokos Szervezet azonnali hatállyal végrehajtandó módosításokat ír elő, vagy
b) az üzembentartási, üzemeltetési tapasztalatok alapján a repülés biztonsága érdekében azonnali beavatkozásra van szükség.
41. § (1) A gyártó által felszerelt berendezéseken kívül a légijárművön csak olyan felszerelés, berendezés használható, amelynek a repülésnél történő alkalmazását, illetve az ejtőernyős ugrás közben az adott ejtőernyő típus hevederzetéhez, illetve tok-hevederrendszeréhez történő rögzítését a Hatóság engedélyezte.
(2) Az állami légijármű módosítása során a légijárműre kizárólag üzemképes berendezés építhető be, amelynek tényét a berendezés beépítése előtt az üzemeltetőnek ellenőriznie kell.
(3) Állami légijármű fedélzeti rádiótechnikai berendezéseinek módosítása, cseréje vagy kiegészítése esetén az adott rádiótechnikai berendezésnek rendelkeznie kell a frekvenciagazdálkodási hatóság által kiadott engedéllyel.
(4) A légijármű gyártója által meghatározottól eltérő típusú személyzeti mentőernyő és teher kijuttatására szolgáló ejtőernyő a légijárművön abban az esetben alkalmazható, ha azt a Hatóság a fenntartó kérelmére indult eljárásban engedélyezte.
(5) A Hatóság a (4) bekezdés szerinti eljárása során a légijármű, a személyzeti mentőernyő és a teher kijuttatására szolgáló ejtőernyő egyedi sajátosságainak figyelembevételével, az azonosított repülésbiztonsági veszélyforrások okozta kockázatok elemzése után dönt az eljárás során végrehajtandó vizsgálatok részletes előírásairól, beleértve a repülés közben végrehajtandó ejtőernyős ugrásokat és ejtőernyő dobásokat is.
A LÉGIALKALMASSÁGI VIZSGÁLATI ELJÁRÁS
15. Állami légijármű légialkalmasságának feltételei
42. § (1) A légialkalmassági vizsgálat célja az adott típusú légijármű egy egyedi példányának a típusalkalmassági bizonyítványban és a hozzá tartozó adatlapon felsorolt adatoknak való megfelelésének, valamint az adott légijármű biztonságos légiközlekedésre való alkalmasságának megállapítása.
(2) A légiközlekedésben az a légijármű vehet részt, amely a Hatóság által kiállított, hatályos Katonai Légialkalmassági Bizonyítvánnyal és hatályos Katonai Légialkalmassági Felülvizsgálati Bizonyítvánnyal rendelkezik.
(3) A (2) bekezdésben foglalt feltételek alól kivételt képez az a légijármű, amelyet a hatóság külön döntése alapján légialkalmassági bizonyítvány kiadása érdekében berepülnek, ejtőernyő esetén beugranak.
(4) A légijárművet a Katonai Légialkalmassági Felülvizsgálati Bizonyítvány időbeli hatálya alatt úgy kell üzemeltetni, üzembentartani, hogy az megfeleljen a folyamatos légialkalmasság fenntartási követelményeknek.
43. § A Katonai Típusalkalmassági Bizonyítvánnyal rendelkező, és nyilvántartásba vett légijármű légialkalmassági vizsgálatát el kell végezni
a) a légijármű első üzembe helyezése előtt,
b) az üzemeltetés során évente,
c) a légijármű jelentős módosítása után, és
d) ha a Hatóság a légijárművön olyan rendellenességet vagy változást észlel, amely a repülés biztonságát veszélyezteti.
44. § (1) A légijármű első üzembe helyezése előtti légialkalmassági vizsgálatot a Hatóság végzi el.
(2) Az üzemeltetés során évente végrehajtandó időszakos légialkalmassági felülvizsgálatot a Hatóság vagy az általa a 64. § szerinti jogosítással felhatalmazott folyamatos légialkalmasság fenntartó szervezet végzi el, és az eredményes felülvizsgálatot követően a Hatósághoz felterjesztett ajánlás alapján a Hatóság kibocsátja a Katonai Légialkalmassági Felülvizsgálati Bizonyítványt, vagy annak időbeli hatályát meghosszabbítja.
45. § (1) Ha a gyártó az egyes légijármű komponensre – különösen az üzemidő, a naptári idő és a ciklusszám vonatkozásában – műszaki nyilvántartás-, illetve törzskönyv vagy törzslap vezetését írja elő, ezen légijármű komponensek repülésben, ejtőernyős ugrásban történő használata az alkalmasságot igazoló okmányok alapján történik.
(2) A Hatóság elfogadja a tervezésre, gyártásra, javításra vagy karbantartásra jogosított szervezet által kiadott igazolást a légijármű olyan berendezésére, amelyre e rendelet az alkalmasság tervező, gyártó, javító vagy karbantartó szervezet igazolását írja elő.
16. A légialkalmassági vizsgálat lefolytatása
46. § (1) A légialkalmassági vizsgálat a légijármű első üzembe helyezése vagy jelentős módosítása esetén a gyártó, a fenntartó vagy üzembentartó, időszakos légialkalmassági felülvizsgálata esetén az üzemeltető Hatósághoz benyújtott kérelmére indul. A kérelmet legalább 15 nappal a kért vizsgálat előtt kell benyújtani a Hatósághoz.
(2) A légialkalmassági vizsgálat a fenntartó, üzembentartó vagy időszakos légialkalmassági felülvizsgálat esetén az üzemeltető által üzemképesnek minősített légijárműre kérhető.
(3) A légialkalmassági vizsgálat az üzemeltető telephelyén vagy a fenntartó, üzembentartó, üzemeltető által megjelölt, a vizsgálat lefolytatására alkalmas helyszínen és légtérben kerül lefolytatásra.
47. § (1) A légijármű első légialkalmassági vizsgálatát megelőzően a gyártó, a fenntartó, az üzembentartó, a légijármű időszakos légialkalmassági felülvizsgálatát megelőzően pedig az üzemeltető
a) ellenőrzi a légijármű üzemképességét,
b) előkészíti a légijármű üzembentartási okmányait,
c) kijelöli megbízottját, aki elkészíti a szükséges kimutatásokat, és a vizsgálat idején a Hatóságot feladatai végrehajtásában segíti, valamint
d) biztosítja a vizsgálathoz szükséges egyéb feltételeket.
(2) Állami légijármű légialkalmassági vizsgálata a légijármű első üzembe helyezése előtt vagy a Hatóság által végzett időszakos légialkalmassági felülvizsgálat esetén kiterjed
a) a légijármű általános műszaki állapotának szemrevételezéssel történő ellenőrzésére ezen belül,
aa) a légijármű külső állapotának – így különösen a repülőgép törzs, a légijármű vezető kabin és utastér, repülőgép törzs-borítás, szárny, vezérsíkok, kormányfelületek és leszálló berendezés épségének,
ab) a repülőgép törzs külső részén elhelyezkedő érzékelők, antennák rögzítettségének és sérülésmentességének, ablakok épségének,
ac) a karbantartó nyílások, borítólemezek és rögzítő elemeinek épségének,
ad) a fedélzeti vész- és mentőberendezések épségének, továbbá
ae) a katapultüléssel felszerelt légijárműveknél a katapult rendszer földi biztosítékai állapotának
ellenőrzésére;
b) a légijármű 9–12. § szerinti jelzéseinek ellenőrzésére,
c) a légijármű üzembentartási, karbantartási állapotának és az ehhez kapcsolódó dokumentációk ellenőrzésére,
d) a légijármű légialkalmasságának berepüléssel, illetve beugrással való ellenőrzésére és
e) a berepülést követően az objektív kontrolleszköz adatainak és a berepülés tapasztalatainak elemzésére és értékelésére.
(3) A folyamatos légialkalmasság fenntartó szervezet állami légijármű időszakos légialkalmassági vizsgálata kiterjed
a) a légijármű általános műszaki állapotának szemrevételezéssel történő ellenőrzésére ezen belül,
aa) a légijármű külső állapotának – így különösen a repülőgép törzs, a légijármű vezető kabin és utastér, repülőgép törzs-borítás, szárny, vezérsíkok, kormányfelületek és leszálló berendezés épségének,
ab) a repülőgép törzs külső részén elhelyezkedő érzékelők, antennák rögzítettségének és sérülésmentességének, ablakok épségének, valamint
ac) a karbantartó nyílások, borítólemezek és rögzítő elemeinek épségének
ellenőrzésére,
b) a légijármű 9–12. § szerinti jelzéseinek ellenőrzésére, továbbá
c) a légijármű üzembentartási, karbantartási állapotának és az ehhez kapcsolódó dokumentációk ellenőrzésére.
(4) A légialkalmassági vizsgálat során a Hatóság ellenőrzi és megállapítja, az időszakos légialkalmassági felülvizsgálat során a folyamatos légialkalmasság fenntartó szervezet megvizsgálja, hogy
a) a légijármű, a légijármű komponensei az általános és az adott légijármű típusra érvényes előírásoknak megfelelnek-e,
b) az esedékes karbantartási munkákat hiánytalanul és megfelelő minőségben végezték-e el és dokumentálták-e, különös tekintettel
ba) a légijármű karbantartási naplóira, a vizsgálat időpontját megelőző 3 hónapra visszamenőleg a légijármű repülési lapjára,
bb) a vizsgálatot megelőző 3 hónapban előfordult meghibásodások jegyzékére, és a hibák kijavítására tett intézkedésekre,
bc) a légijármű egyes berendezéseinek okmányain lévő gyártói azonosító számok és a légijármű karbantartási naplójában szereplő, valamint a légijárműre ténylegesen felépített berendezések gyári számának azonosságára,
bd) a légijárműbe feltöltött üzemi- és kenőanyagok, munkafolyadékok bevizsgálási lapjaira,
be) a légijármű üzemeltetéséhez kapcsolódó üzemeltetői adatbázisokra és nyilvántartásra;
c) a légijármű üzembentartása és üzemeltetése a Hatóság által jóváhagyott üzembentartási és üzemeltetési rend szerint történik-e, különös tekintettel
ca) az előző vizsgálat óta a légijárművön végrehajtott, az adott légijármű üzembentartását érintő gyártói közlönyök és a fenntartó által kiadott szakintézkedések jegyzékére és végrehajtottságára,
cb) az előző légialkalmassági vizsgálat óta a légijárművön végrehajtott változtatások jegyzékére;
d) az egyes berendezések üzemképtelensége esetén a légijármű megfelel-e a Fő Minimális Berendezés Lista vagy a Minimális Berendezés Lista szerinti követelményeknek.
(5) A légialkalmassági vizsgálat időtartama alatt az azzal összefüggésbe nem hozható, vagy azt akadályozó kiszolgálási, karbantartási vagy javítási munka a légijárművön nem végezhető.
(6) A légialkalmassági vizsgálat időtartama alatt a légijárművel más repülési, illetve ejtőernyő esetén ugrási feladat nem hajtható végre, a légijárművet, illetve az ejtőernyőt a fenntartó, az üzembentartó vagy az üzemeltető a vizsgálat alól önkényesen nem vonhatja ki.
48. § (1) A légijármű légialkalmassági vizsgálatát üzemképes légijárművön a fenntartó, az üzembentartó és az üzemeltető képviselőjének jelenlétében kell elvégezni.
(2) Amennyiben a Hatóság vagy a folyamatos légialkalmasság fenntartó szervezet a légialkalmassági felülvizsgálat során a légijárművön vagy annak valamely légijármű komponens karbantartási rendellenességet vagy hibát tár fel, felszólítja az üzemeltetőt a rendellenesség vagy a hiba megszűntetésére.
(3) A Hatóság, vagy a folyamatos légialkalmasság fenntartó szervezet a légialkalmassági felülvizsgálat során a légijármű ellenőrzésének eredményét a hibafelvételi lapon rögzíti.
(4) A légialkalmassági vizsgálat során feltárt hibák kijavításáról a Hatóság, a légialkalmassági felülvizsgálat során feltárt hibák kijavításáról a folyamatos légialkalmasság fenntartó szervezet az okmányok és visszaellenőrzés alapján győződik meg.
49. § (1) A légijármű hajtóműpróbáját abban az esetben kell végrehajtani, ha
a) annak végrehajtási rendjét a légijármű légi üzemeltetési utasítása a berepülés végrehajtásával összefüggésben tartalmazza vagy
b) azt a Hatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti hajtóműpróba programját a Hatóság az adott légijármű típus üzemeltetési sajátosságainak és korlátozásainak figyelembevételével határozza meg.
(3) A hajtóműpróbát a Hatóság által kijelölt vagy a folyamatos légialkalmasság fenntartó szervezet által felkért személyzet hajtja végre.
(4) A Hatóság vagy a folyamatos légialkalmasság fenntartó szervezet a hajtóműpróba végrehajtásába bevonhat az állományába nem tartozó, a feladat végrehajtási feltételeinek megfelelő személyt is.
(5) A hajtóműpróba csak akkor kezdhető meg, ha a 46–48. §-ban előírt ellenőrzések során felmerült valamennyi hiányosságot megszüntették.
(6) A hajtóműpróba eredményét a légiközlekedési és repülőműszaki földi szakszemélyzet a hajtóműpróba vizsgálati lapon rögzíti, melynek adattartalmát a hajtóműpróba programjának figyelembevételével a Hatóság határozza meg.
(7) Ha a légijármű személyzete a hajtóműpróba során az előírt paraméterektől meg nem engedett mértékű eltérést tapasztal, a hibák kijavítása után az adott vizsgálati elemet megismétli.
(8) Az ismételt hajtóműpróba szükségességéről a Hatóság vagy a folyamatos légialkalmasság fenntartó szervezet képviselője dönt.
(9) A Hatóság vagy a folyamatos légialkalmasság fenntartó szervezet képviselője a feltárt hibák kijavítása után a javításról szóló dokumentumok alapján meggyőződik a légijármű további vizsgálatra való alkalmasságáról.
17. Állami légijármű légialkalmassági berepülésének és beugrásának rendje
50. § (1) A légijármű légialkalmassága berepüléssel kerül megállapításra a légijármű első üzembe helyezése előtt és a Hatóság által végzett időszakos légialkalmassági felülvizsgálat esetén.
(2) Az ejtőernyő légialkalmassága beugrással kerül megállapításra az ejtőernyő első üzembe helyezése előtt és az időszakos légialkalmassági vizsgálat esetén.
(3) A berepülés és a beugrás célja a légijármű, illetve az ejtőernyő biztonságos légiközlekedésre való alkalmasságának megállapítása.
(4) A berepülés és a beugrás programját a Hatóság légijármű típusonként, az adott légijármű típus üzemeltetési sajátosságainak és korlátozásainak figyelembevételével határozza meg.
(5) A légijármű légialkalmassági berepülését, illetve az ejtőernyő beugrását kizárólag a Hatóság által kijelölt szakszemélyzet hajthatja végre.
(6) A Hatóság a légialkalmassági berepülés és beugrás végrehajtására kijelölhet az állományába nem tartozó, a feladat végrehajtási feltételeinek megfelelő személyt is.
51. § A légijármű légialkalmassági berepülése és beugrása csak akkor kezdhető meg, ha a 46–48. §-ban előírt ellenőrzések során valamennyi hiányosságot megszüntették.
52. § (1) A berepülés és beugrás eredményét a légijármű személyzete berepülés esetén légialkalmassági berepülési jegyzőkönyvben, ejtőernyő esetében beugrási vizsgálati lapon rögzíti, amelyek adattartalmát a berepülés, vagy a beugrás programjának figyelembevételével a Hatóság határozza meg.
(2) A berepülés során az érintett légijármű fedélzetén kizárólag a légijármű személyzete, a Hatóság képviselői, valamint a Hatóság által a vizsgálatba bevont személyek tartózkodhatnak.
(3) Ha a légijármű parancsnoka, ejtőernyő esetében annak beugrója a berepülés vagy a beugrás során az előírt paraméterektől meg nem engedett mértékű eltérést tapasztal, a hibák kijavítása után az adott feladatot megismétli.
(4) A Hatóság a feltárt hibák kijavítása után a javításról szóló dokumentumok és az üzemeltető üzemképességi nyilatkozata alapján dönt a légijármű ismételt vizsgálatra való alkalmasságáról.
18. A légialkalmassági vizsgálat dokumentumai
53. § (1) A légialkalmassági vizsgálat során a Hatóság vizsgálati jegyzőkönyvet, az időszakos légialkalmassági felülvizsgálat esetén a folyamatos légialkalmasság fenntartó szervezet légialkalmassági felülvizsgálati jegyzőkönyvet vesz fel.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hatósági légialkalmassági vizsgálati jegyzőkönyv tartalmazza
a) a vizsgálatot kérelmező nevét,
b) a vizsgálat célját és
c) a légijármű
ca) üzemeltetője nevét,
cb) típusát,
cc) gyári számát,
cd) gyártási idejét,
ce) összes fel- vagy leszállásának számát, illetve ejtőernyő esetén az összes végrehajtott ejtőernyő ugrások számát,
cf) összes üzemidejét, a hátralévő üzemidejét, valamint
cg) nagyjavításainak időpontját, a nagyjavítás óta eltelt üzemidőt, vagy az utolsó nagyjavítás óta végrehajtott ugrások számát,
d) a készítés helyét és idejét,
e) az aláírásokat.
(3) A légialkalmassági felülvizsgálati jegyzőkönyvhöz mellékelni kell
a) az üzemeltető által készített, az előző felülvizsgálat óta kiadott, a típusra vonatkozó gyári közlönyök jegyzékét, a végrehajtás idejével, vagy a végrehajtás elmaradásának indoklásával,
b) az első felülvizsgálat óta a légijárművön, annak üzembentartási rendszerén bekövetkezett változások jegyzékét,
c) a hibafelvételi lapot,
d) hajtóműpróba végrehajtása esetén a hajtóműpróba vizsgálati lapot és
e) a légialkalmassági berepülési jegyzőkönyvet, ejtőernyő esetében a beugrási vizsgálati lapot.
(4) Amennyiben az időszakos légialkalmassági felülvizsgálatot a 64. § szerint jogosított folyamatos légialkalmasság fenntartó szervezet végzi, a légialkalmassági felülvizsgálati bizonyítvány érvényességi idejének meghosszabbítására vonatkozó javaslatát tartalmazó légialkalmassági vizsgálati jegyzőkönyvet megküldi a Hatóságnak a vizsgálatot követő 3 munkanapon belül. A Hatóság a jegyzőkönyv kézhezvételét követően 3 munkanapon belül megállapítja a Katonai Légialkalmassági Felülvizsgálati Bizonyítvány időbeli hatályát.
19. Légialkalmassági minősítés
54. § (1) A Hatóság, vagy időszakos légialkalmassági felülvizsgálat esetén a folyamatos légialkalmasság fenntartó szervezet a 47. §-ban meghatározottak végrehajtását követően a jegyzőkönyvben minősíti a légijármű légialkalmassági állapotát.
(2) A minősítés tartalmazza a légijármű légialkalmassági megfelelőségét vagy azt, hogy az milyen korlátozásokkal alkalmas a légiközlekedésben való részvételre.
(3) A Hatóság az első eredményes minősítés alapján kibocsátja a légijármű Katonai Légialkalmassági Bizonyítványát és a Katonai Légialkalmassági Felülvizsgálati Bizonyítványát.
(4) A Hatóság időszakos légialkalmassági felülvizsgálat esetén a Katonai Légialkalmassági Felülvizsgálati Bizonyítvány időbeli hatályát legfeljebb egymást követő 2 alkalommal meghosszabbíthatja a folyamatos légialkalmasság fenntartó szervezet felülvizsgálati jegyzőkönyvének figyelembevételével.
(5) A Hatóság a (4) bekezdés szerinti időszakos felülvizsgálati eljárás kivételével a légijármű időszakos légialkalmassági felülvizsgálatát a folyamatos légialkalmasság fenntartó szervezet bevonása mellett végzi.
55. § A Hatóság vagy a folyamatos légialkalmasság fenntartó szervezet a légialkalmassági felülvizsgálatot eredménytelennek minősíti, ha
a) a légijármű üzemképtelen,
b) a légijármű vizsgálatra való előkészítettsége, karbantartottsága nem megfelelő,
c) az üzemeltető a légijármű karbantartási dokumentációját nem készítette elő a vizsgálatra,
d) az üzemeltető képviselője a légialkalmassági vizsgálattal kapcsolatos, 47. § (1) bekezdése szerinti feladatainak nem tesz eleget,
e) a légijárművön a vizsgálattal össze nem függő munkát végeznek, vagy
f) a légijármű berepülése vagy beugrása során bármilyen, a légialkalmasságot vagy a berepülés vagy beugrás eredményességét, biztonságát befolyásoló meghibásodás lép fel.
20. Katonai Légialkalmassági Bizonyítvány és a Katonai Légialkalmassági Felülvizsgálati Bizonyítvány
56. § (1) A Katonai Légialkalmassági Bizonyítvány – a légijármű típusalkalmassági bizonyítványának mellékleteiben megállapított feltételek mellett – igazolja az adott légijármű biztonságos légiközlekedésre való alkalmasságát.
(2) A Hatóság a Katonai Légialkalmassági Bizonyítványt a földi és légi üzemképesség ellenőrzésének eredményét összegző légialkalmassági vizsgálati jegyzőkönyv megállapításai alapján adja ki.
(3) Korlátozott légialkalmasság esetén a Katonai Légialkalmassági Bizonyítvány tartalmazza azokat a feltételeket, korlátozásokat, amelyeket a Hatóság a légijármű használatára vonatkozóan előírt.
(4) A Katonai Légialkalmassági Bizonyítvány merev- és forgószárnyú légijárművek esetén visszavonásig érvényes. A Katonai Légialkalmassági Bizonyítvány időbeli hatálya ejtőernyő esetén legfeljebb öt év, azonban repülésbiztonsági okokra tekintettel a Hatóság meghatározhat ennél rövidebb időbeli hatályt.
57. § (1) A Katonai Légialkalmassági Bizonyítvány kiadását a fenntartó kérelmezheti a Hatóságtól.
(2) A Hatóság a Katonai Légialkalmassági Bizonyítványt 3 példányban, magyar és angol nyelvű szöveggel állítja ki, és annak 1. példányát a fenntartónak, 2. példányát az üzemeltetőnek megküldi, 3. példányát a Hatóság tárolja. Az üzemeltető a bizonyítványt vagy annak hiteles másolati példányát a légijármű fedélzetén tartja.
(3) A Katonai Légialkalmassági Bizonyítvány tartalmazza az állami légijármű
a) fedélzeti azonosító jelét,
b) típusát,
c) hajtóművének, vagy a motorjának és a légcsavarjának típusát,
d) gyártási számát,
e) gyártási évét,
f) gyártójának megnevezését,
g) fenntartója nevét és címét,
h) a légijármű üzembentartója nevét, címét,
i) üzemeltetője nevét és címét és
j) az engedélyezett felszereléseit, valamint az állami légijárműre vonatkozó egyéb korlátozásokat.
(4) Az ejtőernyő Katonai Légialkalmassági Bizonyítványa tartalmazza az ejtőernyő
a) rendeltetését,
b) típusát,
c) gyártási számát,
d) gyártási évét,
e) készletezését,
f) gyártója megnevezését,
g) fenntartója nevét és címét,
h) az ejtőernyő üzembentartója nevét, címét,
i) üzemeltetője nevét és címét és
j) az engedélyezett felszereléseit, valamint az ejtőernyőre vonatkozó egyéb korlátozásokat.
(5) A Hatóság a Katonai Légialkalmassági Felülvizsgálati Bizonyítványt a légijármű légialkalmassági ellenőrzésének eredményét összegző légialkalmassági vizsgálati jegyzőkönyv megállapításai alapján adja ki, vagy meghosszabbítja az időbeli hatályát. Az üzemeltető a bizonyítvány egy példányát eredeti, vagy másolati formában a légijármű fedélzetén tartja.
(6) A Katonai Légialkalmassági Felülvizsgálati Bizonyítvány tartalmazza
a) a légijármű
aa) típusát,
ab) fedélzeti azonosító jelét,
ac) gyártási számát,
ad) gyártási évét, valamint
ae) repült idejét a vizsgálat megkezdéséig,
b) a légialkalmassági felülvizsgálati bizonyítványt kiadó szervezet
ba) megnevezését, és
bb) a bizonyítványt kiállító személy nevét, aláírását és bélyegzőlenyomatát, továbbá
c) a légialkalmassági felülvizsgálati bizonyítvány
ca) sorszámát,
cb) kiállításának dátumát és
cc) lejáratának dátumát.
(7) A Katonai Légialkalmassági Felülvizsgálati Bizonyítvány időbeli hatálya merev- és forgószárnyú légijárművek esetén legfeljebb 1 év.
58. § (1) A Hatóság a Katonai Légialkalmassági Felülvizsgálati Bizonyítványt visszavonja, ha az állami légijármű a Katonai Típusalkalmassági Bizonyítványban vagy közlönyben meghatározott követelményeknek nem felel meg, vagy megállapítható, hogy a biztonságos légiközlekedésre nem alkalmas.
(2) Ha az üzemeltetőnek, az üzembentartónak vagy a fenntartónak tudomására jut olyan körülmény, amely az állami légijármű légialkalmasságát vagy a repülés biztonságát hátrányosan érinti, arról haladéktalanul tájékoztatja a Hatóságot.
(3) Az állami légijármű légialkalmasságának helyreállítását követően az üzembentartó kérheti a Hatóságtól a Katonai Légialkalmassági Felülvizsgálati Bizonyítvány ismételt kiadását.
(4) Ha a Hatóság a Katonai Légialkalmassági Felülvizsgálati Bizonyítványt az hatályossági ideje alatt visszavonta, az üzembentartó a hatály megújítása iránti kérelemben igazolja
a) a légialkalmasság helyreállítására tett intézkedéseket, az elvégzett javítási, karbantartási tevékenységeket és
b) a légijármű üzemképességét.
21. Eseti repülésekre érvényes engedély
59. § (1) A Hatóság eseti repülésekre adhat engedélyt a fenntartó által benyújtott kérelemben megjelölt légijárműre, ha az e rendeletben foglalt légialkalmassági követelményeknek a légijármű maradéktalanul nem felel meg, azonban a repülésbiztonsági és a légiközlekedési szabályok betartásával alkalmas
a) kísérleti légijárművel történő repülés,
b) új légijármű berepülése, tesztprogramnak megfelelő ellenőrzése céljából történő repülés,
c) a javításközi üzemidő lejárta után a gyártó, javító, karbantartó szervezet, illetve az üzemeltető telephelyei között történő repülés,
d) a 35. § (3) bekezdése szerinti szervezet általi módosítások ellenőrzése céljából történő repülés,
e) javítás vagy karbantartás ellenőrzése céljából történő repülés vagy
f) a lejárt légialkalmassági bizonyítvánnyal rendelkező légijárművel a bázisrepülőtérre vagy a javító, karbantartó bázisra történő repülés
végrehajtására.
(2) A fenntartó az eseti repülésre szóló engedély iránti kérelmet típusalkalmassági bizonyítvánnyal még nem rendelkező légijárművel végrehajtott kísérleti repülés és nyilvántartásba még nem vett légijármű berepülése esetén legkésőbb 21 nappal a tervezett repülés végrehajtása előtt, egyéb esetben legkésőbb 3 munkanappal a tervezett repülés végrehajtása előtt nyújthatja be a Hatósághoz. Az eseti repülés engedélyezése iránti kérelem tartalmazza
a) a kérelmező nevét, címét,
b) a légijármű típusát, gyári számát, fedélzeti azonosító jelét,
c) az (1) bekezdés szerinti cél megjelölését,
d) a repülés tervezett útvonalát,
e) a légiközlekedési szakszemélyzet tagjainak nevét, a repülés alatt betöltött beosztásukat,
f) a légijármű üzemeltetésére vonatkozó érvényben lévő korlátozást,
g) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a légijármű üzemképes és a repülési feltételek alkalmazásával a biztonságos repülésre alkalmas,
h) tesztrepülés esetén a repülési tesztprogramot és a repülésre vonatkozó biztonsági elemzést, amely tartalmazza a repülés során várható veszélyeket és az alkalmazandó kockázatcsökkentő intézkedéseket, valamint
i) a javítás, karbantartás után végrehajtásra kerülő repülés esetén a javító, karbantartó szervezet nyilatkozatát a légijármű üzemképességéről.
(3) A Hatóság a kérelmező számára a repülési feltételek teljesítése érdekében további ellenőrzési kötelezettséget írhat elő.
(4) Az eseti repülésre szóló engedély tartalmazza a biztonságos repülés végrehajtásához szükséges valamennyi feltételt és korlátozást.
(5) Az eseti repülésre szóló engedély meghatározott légijárműre, feladatra, személyzetre, indulási-érkezési repülőtérre és útvonalra vonatkozik.
(6) A Hatóság az eseti repülésre vonatkozó engedélyt visszavonja az engedélyben foglalt feltételek megváltozása esetén.
FOLYAMATOS LÉGIALKALMASSÁG FENNTARTÁSA
22. A folyamatos légialkalmasság fenntartásának szakmai feltételei
60. § (1) Az állami légijármű folyamatos légialkalmasságának fenntartása tevékenység a Hatóság engedélyével folytatható.
(2) A folyamatos légialkalmasság fenntartó szervezet biztosítja, hogy a légijármű megfelel a légialkalmassági bizonyítványban rögzített konfigurációnak, valamint azt, hogy az összes karbantartási feladat megfelelő időben, az érvényes gyártói utasítások szerint kerüljön végrehajtásra.
61. § A folyamatos légialkalmasság fenntartására jogosító működési engedély akkor adható ki, ha
a) a tevékenységet végző szervezetnél az adott típusú légijármű folyamatos légialkalmasságának fenntartására vonatkozó légijármű tervezői, gyártói és karbantartási dokumentációi teljes egészében rendelkezésre áll,
b) a szervezet rendelkezik a tevékenység folytatásához szükséges létszámú, repülőműszaki alapképzettséggel és legalább kétéves, az adott kategóriájú légijárművön szerzett üzemeltetési tapasztalattal rendelkező személyi állománnyal és
c) a folyamatos légialkalmasság fenntartó szervezet szakmai irányítását felsőfokú repülőműszaki végzettséggel és megszakítás nélkül legalább ötéves repülőműszaki felügyeleti munkakörben eltöltött tapasztalattal rendelkező személy végzi.
23. A folyamatos légialkalmasság fenntartó szervezet működési engedélye kiadásának rendje
62. § (1) Az állami légijármű folyamatos légialkalmasságának fenntartását végző szervezet tevékenységének engedélyezése kérelemre indul.
(2) Az állami légijármű folyamatos légialkalmasságának fenntartását végző szervezet tevékenységének engedélyezése iránti kérelem tartalmazza
a) a folyamatos légialkalmasság fenntartással érintett légijármű típus megjelölését,
b) a kérelmező és az érintett légijármű üzemeltetője, karbantartója, üzembentartója, valamint fenntartója közötti jogviszony megjelölését,
c) amennyiben a légijármű fenntartója más szervezetet bíz meg a légijármű folyamatos légialkalmasságának fenntartásával, akkor az erre vonatkozó szerződésre történő utalást és
d) a folyamatos légialkalmasság fenntartó szervezet Szervezeti Kézikönyvét.
(3) A Hatóság
a) az eljárás során a benyújtott kérelem elbírálása, illetve a szervezeti ismertető felülvizsgálatát követően vizsgálati tervet készít, majd helyszíni szemlét hajt végre a kérelmező telephelyén;
b) a szemle alatt ellenőrzi a 61. § szerinti feltételek teljesítését, a szemle megállapításairól, eredményeiről jegyzőkönyvet készít, és
c) a szemle megállapításai alapján dönt a tevékenység engedélyezéséről.
(4) A folyamatos légialkalmasság fenntartó szervezet működési engedélye visszavonásig hatályos.
(5) A Hatóság a folyamatos légialkalmasság fenntartó szervezet működési engedélyét más légijármű típusok folyamatos légialkalmassága fenntartására terjesztheti ki az e §-ban meghatározottak szerint benyújtott kérelem alapján indult, az e § szerint lefolytatott engedélyezési eljárás során.
24. A folyamatos légialkalmasság fenntartó szervezet tevékenysége és a tevékenység végzésének hatósági felügyelete
63. § (1) A folyamatos légialkalmasság fenntartó szervezet
a) a tevékenységi körébe vont állami légijárművekre vonatkozóan a légijárművek karbantartási programját elkészíti és a Hatóság részére jóváhagyás céljából felterjeszti;
b) kiadja a karbantartási programnak megfelelő karbantartási feladatokat az üzemeltető, és a karbantartó szervezet részére végrehajtás céljából;
c) a feladatok végrehajtását, a karbantartás megfelelőségét rendszeresen és dokumentáltan ellenőrzi;
d) a légijármű gyártó, tervező szervezet, vagy illetékes hatóság által előírt, kötelező érvényű műszaki technikai előírásokat, módosításokat, intézkedéseket nyomon követi, intézkedik azok bevezetése érdekében, és a légijármű karbantartási programot annak megfelelően módosítja;
e) nyilvántartást vezet a tevékenységi körébe vont légijárművek teljes műszaki-technikai és karbantartási adatairól, különös tekintettel az előírt karbantartási üzemidővel rendelkező berendezésekre.
(2) A karbantartási program tartalmazza a folyamatos légialkalmasság fenntartó szervezet felelősségi körébe tartozó egyedi légijárművekre, és egy meghatározott időszakra vonatkozó, a légijárműveket üzemeltető szervezet által előzetesen tervezett igénybevételének megfelelő, kötelezően végrehajtandó karbantartási munkákat és ellenőrzéseket.
64. § (1) Amennyiben a folyamatos légialkalmasság fenntartó szervezet az adott légijármű típusra vonatkozó légialkalmasság fenntartási tevékenységet megszakítás nélkül végezte a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban, és ezen időszak alatt a végrehajtott éves hatósági ellenőrzések során a Hatóság a szervezet működése vonatkozásában nem tárt fel jelentős meg nem felelőséget, akkor a Hatóság a szervezetet, annak külön kérelmére, a felügyeleti körébe vont légijárművek vonatkozásában az időszakos légialkalmassági vizsgálatok végrehajtására jogosítja fel.
(2) Az (1) bekezdés szerinti feltételnek megfelelően feljogosított folyamatos légialkalmasság fenntartó szervezet a vizsgálat végrehajtását követő 8 napon belül megküldi a Hatóság részére az elvégzett időszakos légialkalmassági vizsgálatokról készült Légialkalmassági Felülvizsgálati Jegyzőkönyvet a Katonai Légialkalmassági Felülvizsgálati Bizonyítvány időbeli hatályának meghosszabbítására vonatkozó ajánlással. A Hatóság a légialkalmassági vizsgálatokról készült Légialkalmassági Felülvizsgálati Jegyzőkönyv alapján dönt a Katonai Légialkalmassági Felülvizsgálati Bizonyítvány időbeli hatályának meghosszabbításáról.
65. § A Hatóság a folyamatos légialkalmasság fenntartására irányuló tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt visszavonja, amennyiben az engedélyes a tevékenységét nem folytatja.
25. Záró rendelkezések
66. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
67. §1
A 67. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás