2024. évi XXVIII. törvény
2024. évi XXVIII. törvény
a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2041 európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését szolgáló törvénymódosításokról1
1. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
1. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 95. §-a a következő e) ponttal egészül ki:
(E törvény)
2. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása
2. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) IV/A. fejezete a következő 63/I. §-sal egészül ki:
„63/I. § A munkavédelmi bírság mértékéről és a kiszabására vonatkozó részletes szabályokról, valamint a munkabiztonsági szaktevékenység végzésére jogosult személyek nyilvántartásának és továbbképzésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott Munkavédelmi Szakemberek Adatbázisával kapcsolatban az elektronikus ügyintézés kötelező.”
3. § Az Mvt. 87. §-a a következő 17. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
4. § Hatályát veszti az Mvt.
a) 70/A. § (2) bekezdésében a „főtevékenységként” szövegrész,
b) 78. §-ában az „az,” szövegrész,
c) 82. § (5) bekezdésében a „felügyelő javaslata alapján a” szövegrész,
d) 87. § 9. pontjában az „egyszerűsített foglalkoztatás keretében” szövegrész.
3. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása
5. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 137. §-a a következő h) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
4. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosítása
6. § Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 65. §-a a következő n) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő irányelveknek való megfelelést szolgálja)
5. Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény módosítása
7. § Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény a következő 35. §-sal egészül ki:
„35. § E törvény az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2041 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
6. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása
8. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény a következő alcímmel egészül ki:
„Az Európai Unió jogi aktusainak való megfelelés
93. § Ez a törvény az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2041 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
7. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény módosítása
9. § Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § Ez a törvény
a) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009. szeptember 16-ai 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg;
b) az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2041 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
8. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása
10. § A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény a következő 56. §-sal egészül ki:
„56. § Ez a törvény az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2041 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
9. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása
11. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 233. §-a a következő h) ponttal egészül ki:
(E törvény)
(való megfelelést szolgálja.)
10. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása
12. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 166. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
11. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása
13. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 261. §-a a következő k) ponttal egészül ki:
(E törvény az Európai Unió következő uniós jogi aktusainak való megfelelést szolgálja:)
12. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása
14. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 153. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) a kötelező legkisebb munkabér és
b) a garantált bérminimum
összegét és hatályát – a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban és a Kormány által kijelölt fórumban folytatott konzultációt követően – rendeletben állapítsa meg.”
15. § Az Mt. 153. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum konzultációjára kijelölt fórumot és a konzultációra vonatkozó szabályokat.”
16. § Az Mt. 264. § (2) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő p) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés alkalmazásában munkáltatói intézkedésnek minősül különösen]
17. § Az Mt. 299. §-a a következő s) ponttal egészül ki:
(E törvény az Európai Unió alábbi jogi aktusainak való megfelelést szolgálja:)
13. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása
18. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 51. alcíme a következő 145/E. §-sal egészül ki:
„145/E. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2041 európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését szolgáló törvénymódosításokról szóló 2024. évi XXVIII. törvénnyel módosított 112. § (2) bekezdésében foglaltakat első alkalommal a 2024. május hónapra járó juttatás tekintetében kell alkalmazni.”
19. § Az Ogytv. a következő 52/A. alcímmel egészül ki:
„52/A. Az Európai Unió jogi aktusainak való megfelelés
146/A. § Ez a törvény az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2041 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
20. § Az Ogytv.
a) 112. § (2) bekezdésében a „70%-ának” szövegrész helyébe a „100%-ának” szöveg,
b) 146. § (2) bekezdésében az „a 149. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 145/E. §, a 149. § (1) bekezdése” szöveg
lép.
14. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása
21. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 249. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
(E törvény)
(való megfelelést szolgálja.)
15. A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény módosítása
22. § A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény 3. alcíme a következő 4/A. §-sal egészül ki:
„4/A. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény (a továbbiakban: Btátv.) rendelkezései a (2)–(6) bekezdésben, és a 4/B. §-ban foglaltak figyelembevételével alkalmazandóak, ha a Beruházást megvalósító harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatója az e törvény szerinti Fővállalkozó vagy Alvállalkozó.
(2) A Beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtásakor a Btátv. 24. § (1) bekezdés b) pontja szerinti megállapodást meglévőnek kell tekinteni.
(3) A Magyarország területén tartózkodó, érvényes beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár – ha az előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyás meghosszabbításra kerül – beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet nyújthat be, ha eleget tesz a Btátv.-ben és a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek. A beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély érvényességére a Btátv. 25. § (1) és (2) bekezdésben foglaltak az irányadóak azzal, hogy az legfeljebb öt év tartózkodási időre jogosít Magyarország területén.
(4) A Magyarország területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár beruházás megvalósítása céljából kiállított tartózkodási engedély iránti kérelme abban az esetben engedélyezhető, ha eleget tesz a Btátv. 17. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint c)–i) pontjában foglalt feltételeknek, és a beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet az érvényes beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedélye birtokában – amivel a Btátv. által engedett tartózkodási idő lejárna –, a tartózkodási engedély érvényességi idejének lejártát megelőzően legfeljebb negyven nappal nyújtja be.
(5) A Beruházás esetén az összevont kérelmezési eljárásban a fővárosi és vármegyei kormányhivatal, valamint a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter nem működik közre szakhatóságként, ha a harmadik országbeli állampolgár Magyar Kártya, EU Kék Kártya vagy vállalaton belül áthelyezett személy számára szóló tartózkodási engedély kiadását vagy meghosszabbítását kérelmezi.
(6) A Beruházás esetén a harmadik országbeli állampolgár a családi együttélés biztosítása céljából tartózkodási engedélyt kaphat, ha a családegyesítő foglalkoztatója az e törvény szerinti Fővállalkozó vagy Alvállalkozó.”
23. § A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény 3. alcíme a következő 4/B. §-sal egészül ki:
„4/B. § A Beruházás esetén a Magyar Kártya kiadására és meghosszabbítására irányuló kérelem a Fővállalkozó vagy Alvállalkozó útján is előterjeszthető a Btátv. 168. §-ában foglaltaknak megfelelően.”
24. § A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény 5. alcíme a következő 6/C. §-sal egészül ki:
„6/C. § A 4/B. § az Alaptörvény XIV. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”
16. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása
25. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 364. § (1) bekezdése a következő 8. ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a felhatalmazása alapján kiadott rendeletekkel együtt)
(való megfelelést szolgálja.)
17. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása
26. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 201. §-a a következő k) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
(való megfelelést szolgálja.)
18. A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény módosítása
27. § A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 105. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
(E törvény)
(való megfelelést szolgálja.)
19. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása
28. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 333. §-a a következő k) ponttal egészül ki:
([Az Európai Unió jogi aktusainak való megfelelés]
E törvény az Európai Unió következő uniós jogi aktusainak való megfelelést szolgálja:)
20. A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény módosítása
29. § A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 107. §-a a következő k) ponttal egészül ki:
([Az Európai Unió jogi aktusainak való megfelelés]
E törvény az Európai Unió következő uniós jogi aktusainak való megfelelést szolgálja:)
21. A Budapest–Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló 2020. évi XXIX. törvény módosítása
30. § A Budapest–Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló 2020. évi XXIX. törvény 4. alcíme a következő 10/A. §-sal egészül ki:
„10/A. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény (a továbbiakban: Btátv.) rendelkezései a (2)–(6) bekezdésben, és a 10/B. §-ban foglaltak figyelembevételével alkalmazandóak, ha a Beruházást megvalósító harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatója a 2016. évi XXIV. törvény szerinti Fővállalkozó vagy Alvállalkozó.
(2) A beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtásakor a Btátv. 24. § (1) bekezdés b) pontja szerinti megállapodást meglévőnek kell tekinteni.
(3) A Magyarország területén tartózkodó, érvényes beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár – ha az előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyás meghosszabbításra kerül – beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet nyújthat be, ha eleget tesz a Btátv.-ben és a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek. A beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély érvényességére a Btátv. 25. § (1) és (2) bekezdésben foglaltak az irányadóak azzal, hogy az legfeljebb öt év tartózkodási időre jogosít Magyarország területén.
(4) A Magyarország területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár beruházás megvalósítása céljából kiállított tartózkodási engedély iránti kérelme abban az esetben engedélyezhető, ha eleget tesz a Btátv. 17. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint c)–i) pontjában foglalt feltételeknek, és a beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet az érvényes beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedélye birtokában – amivel a Btátv. által engedett tartózkodási idő lejárna –, a tartózkodási engedély érvényességi idejének lejártát megelőzően legfeljebb negyven nappal nyújtja be.
(5) A Beruházás esetén az összevont kérelmezési eljárásban a fővárosi és vármegyei kormányhivatal, valamint a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter nem működik közre szakhatóságként, ha a harmadik országbeli állampolgár Magyar Kártya, EU Kék Kártya vagy vállalaton belül áthelyezett személy számára szóló tartózkodási engedély kiadását vagy meghosszabbítását kérelmezi.
(6) A Beruházás esetén a harmadik országbeli állampolgár a családi együttélés biztosítása céljából tartózkodási engedélyt kaphat, ha a családegyesítő foglalkoztatója a 2016. évi XXIV. törvény szerinti Fővállalkozó vagy Alvállalkozó.”
31. § A Budapest–Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló 2020. évi XXIX. törvény 4. alcíme a következő 10/B. §-sal egészül ki:
„10/B. § A Beruházás esetén a Magyar Kártya kiadására és meghosszabbítására irányuló kérelem a 2016. évi XXIV. törvény szerinti Fővállalkozó vagy Alvállalkozó útján is előterjeszthető a Btátv. 168. §-ában foglaltaknak megfelelően.”
32. § A Budapest–Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló 2020. évi XXIX. törvény 5. alcíme a következő 14. §-sal egészül ki:
„14. § A 10/B. § az Alaptörvény XIV. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”
22. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény módosítása
33. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § E törvény
a) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b) az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1152 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
c) a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1158 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
d) az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2041 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.”
23. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény módosítása
34. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 260. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
([Az Európai Unió jogának való megfelelés]
E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
24. A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény módosítása
35. § A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény 15. § (2) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
(való megfelelést szolgálja.)
25. A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény módosítása
36. § A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 165. §-a a következő o) ponttal egészül ki:
([Az Európai Unió jogának való megfelelés]
E törvény)
(való megfelelést szolgálja.)
26. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2023. évi CXI. törvény módosítása
37. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2023. évi CXI. törvény 41. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A 10. § 2025. január 1-jén lép hatályba.”
38. § Hatályát veszti a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2023. évi CXI. törvény 41. § (4) bekezdésében az „a 10. §,” szövegrész.
27. Záró rendelkezések
39. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
40. § (1) A 18. § és a 20. § a) pontja az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2) A 23. § és a 31. § az Alaptörvény XIV. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
41. § Ez a törvény az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2041 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
Dr. Sulyok Tamás s. k., |
Kövér László s. k., |
A törvényt az Országgyűlés a 2024. április 30-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2024. május 10.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás