KÜ BH 2024/280

[1] Az I. rendű alperesi érdekelt mint építtető a … helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanra (a továbbiakban: társasházi ingatlan) az alperes határozatával a meglévő lakóépület tetőtérbeépítésével, 5 db lakás építésére bontási és építési engedélyt kapott.

[2] Az I. rendű és II. rendű felperesek a szomszédos ingatlanban (a továbbiakban: szomszédos ingatlan) lakás tulajdonnal rendelkeznek, a társasházi ingatlan tetőtérbeépítésének engedélyes tervtől eltérő kivitelezésére hivatkozva bejelentést tettek. Az alperes a bejelentést követően építésrendészeti eljárást indított, a 2022. november 10-én tartott helyszíni szemle alapján megállapította, hogy az építési engedélytől eltérő, szakszerűtlen kivitelezés a szomszédos ingatlan kéményeinek használatát veszélyezteti, mivel a kialakított új tűzfal magasabban épült meg, mint az ahhoz tűzfallal csatlakozó szomszédos épület meglévő szintje.

[3] Az alperes határozatával a kivitelezési tevékenységet a naplóvezetés súlyos hiányosságai miatt leállította, majd határozatával az I–II. rendű alperesi érdekelteket a szomszédos ingatlan égéstermék elvezetőinek biztonságos használata érdekében szükséges munkálatok elvégzésére kötelezte.

[4] A határozat jogorvoslati kioktatása szerint a döntés ellen fellebbezésnek nincs helye, a közléstől számított 15 napon belül közigazgatási per indítható.

[5] Az I. rendű és II. rendű felperesek keresetükben az alperes határozatának a megsemmisítését, új eljárásra kötelezését kérték. Előadták, hogy a határozatot 2022. december 7-én vették át, azonban a 2022. december 22-től 2023. január 6-ig tartó igazgatási szünet miatt a keresetindítási határidő 2023. január 7-én telt le.

[8] Az alperes védiratában elsődlegesen a keresetlevél visszautasítását kérte. A keresetlevél elkésett, a késedelem kimentésére vonatkozó igazolási kérelmet nem tartalmazott, így azt a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 48. § (1) bekezdés i) pontja alapján vissza kell utasítani.

[9] Az I.-II. rendű alperesi érdekeltek a kereset elutasítását kérték. Elsődlegesen a felperesek kereshetőségi jogának hiányára hivatkoztak.

[10] Az elsőfokú bíróság az alperesi határozatot megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte.

[11] Indokolásában megállapította, hogy a kormányzati igazgatási szünet elrendeléséről és a kormányzati igazgatási szünetre alkalmazandó veszélyhelyzeti szabályokról szóló 369/2022. (IX. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (1) bekezdése szerint a rendelet tárgyi hatálya a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 2. § (1) és (4) bekezdéseiben rögzített területi kormányzati igazgatási szervként alperesre is kiterjed.

[12] A R. 2. § (2) bekezdés c) pontja szerint a R. 1. § (2) bekezdése alapján 2022. december 22. napjától 2023. január 6. napjáig elrendelt igazgatási szünet időtartama a közigazgatási per indítására szolgáló határidőbe nem számít bele.

[13] Az alperes határozatának 2022. december 7-ei átvétele alapján a keresetindítási határidő 2022. december 22-én járt volna le, azonban az igazgatási szünetre tekintettel a keresetindítási határidőt a R. 2. § (2) bekezdés c) pontja alapján megtartottnak minősül, ezért a keresetlevél visszautasításának, illetőleg az eljárás megszüntetésének nem volt helye.

[14] A felperesek perbeli jogképessége kétséget kizáróan megállapítható, mivel a megelőző eljárás ügyfelei voltak, részükre a támadott határozatot kézbesítették, ekként az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 114. § (1) bekezdésének megfelelően - mint a megelőző eljárás ügyfelei - a döntés ellen közigazgatási pert indíthattak.

[15] Az alperes határozata jogszerűségével összefüggésben az ügy érdemére kiható tényállástisztázási és indokolási hiányosságot tárt fel, amely megalapozta a rendelkezését.

[16] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a Kp. 121. § (1) bekezdés a) pontja alapján a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasítását kérte.

[17] Álláspontja szerint a R. hatálya az 1. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint a kormányzati igazgatási szervekre terjed ki és a 2. § (2) bekezdését csak a személyi hatálya alá eső alanyok esetében lehet alkalmazni. Az I–II. rendű felperesek a határozatról 2022. december 8-án értesültek, a keresetlevelük benyújtására nyitva álló 15 napos határidő 2022. december 23-án járt le, így a 2023. január 7-én benyújtott keresetlevél elkésett, azt a Kp. 48. § (1) bekezdés i) pontja alapján vissza kell utasítani.

[18] Az I–II. rendű felperesek ellenkérelmükben a felülvizsgálati kérelem elutasítását kérték.

[20] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

[24] Az alperes felülvizsgálati kérelme az elsőfokú ítéletnek kizárólag a keresetlevél elkésettségével, a Kp. 48. § (1) bekezdés i) pontja szerinti visszautasítási ok vizsgálatával kapcsolatos részére vonatkozott, amely meghatározta a Kúria felülvizsgálatának és érdemi döntésének keretét.

[25] A Kp. 2. § (4) bekezdésében rögzített, hogy e törvény eltérő rendelkezésének hiányában a bíróság a közigazgatási jogvitát a kereseti kérelem, a felek által előterjesztett kérelmek és jognyilatkozatok keretei között bírálja el.

[26] A bíróságnak meg kell határoznia, milyen fajtájú az előterjesztett kereset, közigazgatási perben vizsgálnia kell a perindítás Kp-ban szabályozott speciális rendelkezéseit, így azt, hogy felperes a keresetét a keresetindítási határidőn belül terjesztette-e elő.

[27] A Kp. 39. § (1) bekezdése szerint a keresetlevelet – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől számított 30 napon belül kell a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási szervhez benyújtani. A Kp-ban megállapított általános keresetindítási határidőt tehát törvény eltérően rendezheti. Felpereseknek az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 53/I. §-a által megállapított rövidebb, 15 napos határidőn belül kellett az alperesi határozattal szemben a keresetlevelet előterjeszteniük, az elsőfokú bíróságnak e határidő megtartottságát kellett vizsgálnia.

[28] Észlelte a Kúria, hogy peres felek eltérően nyilatkoztak a közigazgatási határozat átvételének időpontjáról. Az alperes szerint a határozatot a szomszédos ingatlan közös képviseletét ellátó Bt-nek kézbesítette, amit a határozat végén az értesítendők 3. pontja is alátámaszt és az átvétel 2022. december 8-án történt, azonban a kézbesítési igazolás a közigazgatási iratokban nem lelhető fel. A felperesek az átvétel időpontjaként 2022. december 7-ét jelölték meg, amit az elsőfokú bíróság is elfogadott, annak azonban nem adta indokát, hogy ezt mire alapozta. 2022. december 7-hez képest 2022. december 22-én, december 8-tól számítottan december 23-án járt le a keresetindítási határidő.

[29] A Kúria a peres felek által nem vitatott tényként vette figyelembe, hogy felperesek a keresetlevelet 2023. január 7-én nyújtották be.

[30] Az ítélkezési szünettel kapcsolatos joggyakorlat körében rögzíti a Kúria, hogy a Kp. 36. § f) pontja szerint alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 148. § szerint az órákban, napokban és munkanapokban megállapított határidőbe nem számít bele minden évnek július 15-től augusztus 20-ig, valamint december 24-től január 1-ig terjedő időszaka (ítélkezési szünet). A Kp. 39. § (4) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy a keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt az ítélkezési szünet nem érinti.

[31] Ezzel összefüggésben a Kúria Kfv.II.37.070/2011. számú eseti döntésében állást foglalt abban a kérdésben, hogy a keresetlevél perindító cselekmény, a keresetlevél előterjesztésére vonatkozó határidő nem tekinthető peres eljárási határidőnek. A Pp. csak a már megindult és folyamatban lévő peres eljárásban felmerülő (peres) határidőkre irányadó, így a keresetindítási határidőre nem. Ebből következően az ítélkezési szünet bevezetése nem akadályozhatja meg a keresetlevél közigazgatási szervhez történő előterjesztését, melynek jogalkotói szándéka a Kp. 39. § (4) bekezdésében megállapításra is került.

[32] A Kúria Közigazgatási Kollégiumának - a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet alapján - a közigazgatási perekben veszélyhelyzetben érvényesülő határidők számításáról megalkotott 1/2020. (IV. 3.) KK véleménye az egységes ítélkezési gyakorlat előmozdítása érdekében kimondta (2. pont): a keresetindítási határidő a veszélyhelyzet miatt nem hosszabbodik meg. A KK vélemény indokolása a Kp. 39. § (4) bekezdése alapján úgyszintén tartalmazza, hogy a közigazgatási per megindítása nem tekinthető eljárási határidőnek.

[33] Az igazgatási szünetre vonatkozóan rendelkezést a Kp., a Pp. - az ítélkezési szünet egyértelmű szabályozása mellett - nem tartalmaz.

[34] A R. 2022. szeptember 30-tól hatályos 1. § (1) bekezdése alapján a Kormány igazgatási szünetet rendelt el a Kit. 2. § (1) bekezdése szerinti kormányzati igazgatási szervre.

[35] Az igazgatási szünet időtartamát a R. 1. § (2) bekezdése 2022. december 22. napjától 2023. január 6. napjáig határozta meg.

[36] A 2. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az igazgatási szünet időtartama alatt – a 3. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel – a kormányzati igazgatási szerv feladatait nem látja el, és az ügyfélfogadás nem működik. A (2) bekezdés részletezi az a)–o) pontok közötti felsorolásban, hogy milyen határidőkbe nem számít bele az igazgatási szünet időtartama, így többek között a közigazgatási szervek előtti ügyintézési határidőbe, egyes bírósági eljárások határidejébe, és a c) pontban kimondva: a közigazgatási per indítására szolgáló határidőbe.

[37] A R. 2. § (2) bekezdés c) pontja semmilyen részletszabályt nem tartalmaz arról, hogy ez kire vonatkozik: kizárólag a keresetindításra jogosult kormányzati igazgatási szervre vagy a közigazgatási eljárásban részvevő ügyfelekre is.

[38] A Kúria vizsgálta az Alkotmánybíróság keresetindítási joggal kapcsolatos joggyakorlatát. Az Alkotmánybíróság szerint a bírósághoz forduláshoz joga korlátozható, ellenkező tartalmú szabályozás jogbizonytalansághoz vezetne [3102/2023. (III. 14.) AB határozat (83) bekezdés, 36/2014. (XII. 18.) AB, 3149/2019. (VI. 26.) AB határozatok]. A tisztességes eljárás követelménye ugyanakkor olyan minőség [3/2014. (II. 21.) AB, 4/2019. (III. 7.) AB határozatok], amelyet az eljárás egészének és körülményeinek figyelembevételével lehet megítélni, továbbá az összes eljárási részletszabály megtartása mellett is lehetséges, hogy egy adott eljárás nem felel meg a tisztességes eljárás alaptörvényi követelményének. A bírósághoz fordulás joga a tisztességes eljárás legalapvetőbb követelménye, amely azt hivatott biztosítani, hogy álljon rendelkezésre egy olyan fórum, amelynek eljárásától az ügyfelek a hatékony jogvédelmet elvárhatják [3102/2023. (III. 14.) AB határozat (80) bekezdés].

[39] Az Alkotmánybíróság 18/2017. (VII. 18.) AB határozatában – a (12), (22), (25) bekezdésekben – kifejtette: „egyrészt a jogalkotónak meg kell alkotnia azokat az eljárási szabályokat, melyek szerint az alapjog gyakorolható, másrészt pedig a jogalkalmazók kötelesek e szabályokat követve eljárni. A fél akkor tudja tehát gyakorolni a jogorvoslathoz való jogát, ha a bíróságok az alapjog érvényesítésére rendelt jogszabályi előírások szerint járnak el. (…) az Alkotmánybíróságra tartozó kérdés annak megítélése, hogyha valamely hiba folytán, különösen, ha ez a hiba visszavezethető a bíróság tévedésére, nem állapítható meg egyértelműen a jogorvoslati határidő kezdete és ezáltal a vége sem, akkor ennek hátrányos következményei a félre háríthatóak-e, vagyis megfosztható-e a törvényben meghatározott feltételekkel gyakorolható jogorvoslati jogától.”.

[40] A Kúria rögzíti, a közigazgatási eljárások sajátja, hogy abban a hatóság nem egymaga, hanem valamely ügyfél érdekében vagy épp ügyféllel szemben jár el, eljárása nem értelmezhető ügyféli oldal figyelembevétele nélkül.

[41] A Kp. 39. § (1) bekezdése szerint a keresetlevelet a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási szervhez kell benyújtani, aminek racionális indoka, hogy a közigazgatási szerv így rögtön értesül a perindításról, arról, hogy mikor tud érvényt szerezni a meghozott döntésének, továbbá a közigazgatási eljárás iratai itt találhatók. Emellett a Kp. 39. § (6) bekezdése szerint törvény eltérő rendelkezésének hiányában a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására nincs halasztó hatálya, vagyis önmagában a keresetlevél benyújtása nem lehet akadálya a közigazgatási cselekmény végrehajtásának, így a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása érdekében az ügyfél azonnali jogvédelem iránti kérelemmel élhet, melyről a bíróság dönt. A keresetlevél benyújtását követően attól függően, hogy a kereset tartalmaz-e azonnali jogvédelem iránti kérelmet, a hatóságnak a megadott határidőn belül intézkednie kell a keresetlevél és a közigazgatási iratok bírósághoz továbbításáról.

[42] A közigazgatási határozat meghozatalát követően az ügyfelet érintő (keresetlevél előterjesztése) és hatóságra vonatkozó (keresetlevél felterjesztése) eljárások egyaránt szabályozottak, melyeket az igazgatási szünet időtartama érinthet.

[43] A Kúria álláspontja szerint – figyelemmel az Alkotmánybíróság joggyakorlatára, az irányadó, idézett jogszabályokra - mivel a R. 2. § (2) bekezdés c) pontja nem tesz különbséget a hatóságra vagy az ügyfelekre vonatkozó keresetindítási határidő között, az alperes hivatkozásával ellentétben, az nem értelmezhető kizárólag a kormányzati igazgatási szervre érvényes szabályként, vagyis a közigazgatási per indítására szolgáló határidőbe az igazgatási szünet időtartama nem számít bele, függetlenül attól, hogy a keresetlevél előterjesztésére kormányzati igazgatási szerv vagy más személy (pl.: közigazgatási eljárásban szereplő ügyfél), szervezet jogosult.

[44] Az alperes határozatának átvételi időpontja minden késéget kizáróan nem volt a perben megállapítható, de ennek nincs ügydöntő jelentősége, mivel a keresetindításra megállapított 15 napos határidő utolsó napja (2022. december 22. vagy 23.) beleesik a vizsgált igazgatási szünet időtartamába, és az figyelembe nem vehető. A keresetindítási határidő 15. napja az igazgatási szünet utolsó napját követő napon: 2022. december 7-én járt le, mely időpontban nem vitásan a felperesek keresetlevelüket előterjesztették, így az határidőben érkezett.

[45] Az elsőfokú bíróság helyes jogértelmezéssel hozta meg döntését, a keresetlevélnek a Kp. 48. § (1) bekezdés i) pontja szerinti visszautasítására nem volt törvényes lehetőség, a felperesek keresetét az elrendelt igazgatási szünetre tekintettel érdemben el kellett bírálnia.

[46] Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részeit nem érintette, a felülvizsgálati kérelemmel támadott részét a Kp. 121. § (2) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.